Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-09 / 106. szám

KÉPES HÍRADÓ Cegléd 600 éve kapta meg a városjogot. A 600 év alatt % dicső történelmi események peregtek le falai között. Cegléd 0 népe mindig a Haladás élvonalában állott. Áldozátkész lakói £ részt vettek a haza és a város védelmében, építésében. A város- £ sá nyilvánítás hatszázadik éve mérföldkő a város, életében. ^ Fényképezőgépünkkel nem juthatunk el mindenhová, de a í három kép is mutatja, milyen élénk ütemben fejlődik a város, v. CEGLÉDI J ÄRA S É S C E G L É D V ÁROS R ES Z E R E VIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM 1904. MÁJUS 8, PÉNTEK ILYENNEK LATJUK... Ceglédiek a 600 éves városukról Városunk 600 éves jubileuma alkalmából megkérdeztünk néhány ceglédi embert: mit jelent számukra az évforduló? Milyen érzéseket, gondolatolcat vált ki belőlük, hogy Cegléd 600 éve város? SZÁLKÁI MIKLÖS bírósági jegyző, költő — Én jól ismertem még a „magas kerítések” Ceglédjét, amikor vagyoni különbségek választották el itt az embere­ket. Azóta helyreigazodtak az értekek, megszűntek az arány­talanságok, a kiváltságok. Sok­kal közelebb' kerültek egy­máshoz a különböző osztályok és rétegek. Kezd kialakulni az egyetlen lehetséges értékítélet, amelynek alapja: ki hogyan dolgozik,, ki mennyit tud. ZSADON MIKLÓS veterán — Mint 76 éves ember, na­gyobb távlatból tekintem át Cegléd életét. Visszaemlék- szem a gyermekkoromra — a Földváry-iskola V. osztályá­ban mentem vizsgára —, a ta­nulók hetven százaléka nad­rágban, mezítláb érkezett, akárcsak én. Ma már mind ízlésesen öltözünk. Ez számom­ra megnyugtató érzés és be­szédesen igazolja, hogy nem­csak kulturális, hanem gaz­dasági vonalon is alapvető fordulat történt Cegléden. VELKEY IMRE gimnáziumi tanár . ;— Számomra is a kulturális és anyagi fejlődés eredményei a legkézzelfoghatóbb bizonyí­tékok. Annak idején harminc- egyedmagammal érettségiztem a Kossuth Gimnáziumban. Ma már több mint százhúsz érett­ségiző ül a padokban. Külön örülök annak, hogy a Művelő­désügyi Minisztérium enge­délye alapján egy helyi tételt is beiktathattunk az -érettsé­gin, „Cegléd az irodalomban” címmel. Amikor ezt az anya­got ismertettem a tanulókkal, jóleső érzéssel megállapítot­tam, hogy a mai fiatalok is tudnak lelkesedni városunkért, akárcsak elődeik. KÁNYI ANDRÁSNÉ a járási könyvtár vezetője — Mint könyvtáros, az ol­vasók összetételében és szá­mában tudom a legjobban Cegléd fejlődését lemérni. Ti­zenkét éve vagyok könyvtá­ros. Ez alatt’ sok olyan em­bert nyertünk meg az olvasás­nak, akik kezdetben még az olvasás technikájával is küsz­ködtek. 1950-ben alig 200 ol­vasója volt a könyvtárnak, je­lenleg ez a szám már eléri a 3300-at. De nemcsak ez az egyetlen jellemző adat. Hihe­tetlen mértékben megnöveke­dett az emberek igénye az ol­vasmányok minősége, a kultu­rált helyiség iránt. Ma már többen vannak olyanok,, akik­nek érdeklődését még nem tudja könyvállományunk ki­elégíteni. Ezek számára a nagy országos könyvtárakból, sőt még külföldről is kölcsön- zünk könyveket. PATAKI FERENC helytörténész — szakfel­ügyelő — Éppen két éve — 1962. májusában — kaptam a meg­bízást a városi tanács veze­tőitől a városi jog megszérzé- sének felkutatására. Végtele­nül jói esett, amikor az erre vonatkozó oklevelet az Orszá­gos Levéltárban megtaláltam. Végtelenül Örülök annak, hogy városom már a középkorban ilyen jelentős helység volt és annak, hogy az elmúlt 600 év folyamán történelmünkben kétszer volt a hullámhegy te­tején. Ezenkívül is számtalan lelkesítő példa található vá­rosunk történetében. A török ellen évekig ceglédiek védel­mezték a borsodi Szendrő vá­rát. Thököly, Rákóczi ezre­déibe elsőként jelentkeztek. 1840-ban pedig Szenttamásnál már akkor az első sorban ro­hamoztak, amikor a szabad­ságharc még meg sem kez­dődött. 1919. május 2-án az el­lenforradalmi román esapa- ,tök nem mertek Ceglédre be­vonulni. Másnap innen indult meg a Szolnokot felszabadító hősi tiszai hadjárat. Ma a ceg­lédiek a békés építőmunkában érnek el nagyszerű eredmé­nyek, amelyek — ahogy mon­dani szokták — a várostörté­net arany lapjaira kerülnek. Ha kitekintek a Rákóczi úti lakásom ablakából, szemben két óriás daruval építik az új házakat, 70 család jövendő otthonát. Mögöttük pedig má­sik büszkeségünk, az új víz­torony emelkedik. Őszintén el­mondhatjuk, hogy Cegléd 600 év után, valójában ma kezd igazán várossá Válni. Zoltán Zoltán Kirándulás Visegrádra Az „Ismerd meg hazádat f/ mozgalom keretében a TIT vezetősége május 28-án külön- 8 vonatot indít Abonyból Hu- 8 dapestre. A különvonaíhoz íí Törteiről és Kőröstetétlenröl 'i kisvonat érkezik Ceglédre, te-3 hát ceglédiek is részt vehet- í; nek a kiránduláson. A rész- 'i vevők Budapestről hajóval (; Visegrádra mennek, ahol ide- í| genvezetők kalauzolásával megnézik az üdülőhely neve- jí zetességeit. Csoportos jelentkezéseket 'j még be lehet nyújtani Mészá-1 ros István TIT-titkámál Földvári Károly iskolában. a \ 8 nyeket. És ennek csak örülni lehet! KECSKEMÉTI MIHÁLY ellenőr — Nekünk, „bevándoroltak­nak”, úgy érzem, többet je­lent e város mint akik itt szü­lettek. Minden kornak meg­voltak a kiemelkedő történel­mi eseményei, így Ceglédnek is. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy a városban most is van­nak olyan nagyszerű esemé­Képünkön a Rákóczi úti lakásépítéseket láthatjuk. A lakáskérdés első helyen áll a megoldandó feladatok között. Ezekbe a lakásokba még az idén beköltöznek a boldog új lakók Abony és Albertirsa lakossága köszönti Ceglédet Meleg hangú köszönőleve­lek és táviratok érkeztek a szerkesztőségbe a 600 éves jubileumra. Az alábbiakban Abony és Albertirsa köszön­tését közüljük. Albertirsa község dol­gozói nevében szeretettel köszöntjük járási székhe­lyünk minden lakóját a nagy ünnepen. Cegléd fejlődése nem közömbös a mi számunkra sem. Örülünk annak, hogy sok irsainak is része lehet a várost építő munkában. A város valamennyi la­kójának minden jót kí­vánunk az elkövetkezendő évtizedekre. Albertirsa község lakói nevében Simó Mátyás vb-einök Rajs József községi párttitkár V ' tg -r £ : «pánt v . v: . ■ 4 ' /■.> f áj ■f %' '1- %•**' ; • >:• :.y . • • /je# vJ' klkmmM ■4^ r ­1''v • ■ i i 1 M.V.. Wmk A \ U Érdemes egy pillantást vetni a megújhodolt Kossuth-szo- borra. A város általános fejlődése mellett ennek az üde színfoltnak a kialakítása is bizonyítja, hogy a Kossuth iránti tisztelet ma is elevenen él a város lakóinak szívében MM Ä legeltetés rendje A városi tanács mezőgazdasági osztálya a szarvasmarhák-? legelőre való kihajtását a következő időpontokra tette: 8 y Május 14. csütörtök reggel 6 óra: Csikószéli legelő. 8 Május 15. péntek reggel 6 óra: Alszegi úti legelő. Május 16. szpmbat reggel 6 óra: Kukla-féle legelő Május 18. hétfő reggel 6 óra: Körösi úti legelő. Az állatok lépfene elleni beoltását az állatorvos a hely- ^ színen végzi. ^ A fű-bért május 11-től 14-ig reggel 8 órától lehet befizet- | ni a mezőgazdasági osztályoft. 8 * Uff i ■I • • -fh >1 *«« i >.V *■ Öt év után ismét elnyerte az élüzem címet az Országos Vízkutató Váiialat ceglédi üzemvezetősége Az elmúlt napokban tar­totta meg az élüzemavató ünnepséget az Országos Víz­Csemák Lászlóné az OTP já­rási fiókjának vezetője. Mint a nőmozgalom egyik vezetője, városi tanácstagi igen sokat tett eddig is, különösen az if­júság- és a családvédelem ér­dekében. Fáradhatatlanul in­tézi a hozzá fordulók ügyeit, s rendkívül nagy szerepe van a különböző ünnepségek meg­rendezésében is Cegléd fiává fogadott 7V7 em itt születtem. Mind- l V össze kilenc éve lakom a város falai között. A fővá­ros zajos élete után nehéz volt megszokni a csendet, a nyugalmat. Sokszor úgy érez­tem, egyedül vagyok a vá­rosban. Eleinte még izgató volt a titokzatos idegen szere­pében élni, mint ahogy izga­tó volt 'az is,-hogy számomra is mindenki ismeretlen volt. Mohó kíváncsisággal vizsgál­tam az arcokat, hogy ez vagy az ki lehet. Kezdtem magam egyedül érezni. Ahogy múlt az idő. mind több ceglédi emberrel ismerkedtem meg. Fokozato­san bekapcsolódtam a város életébe. Az irodalombarátok köre, a történelmi kör, a fo­tókör, a Vasutas SE turista szakosztálya, a KPVDSZ, a múzeumbarátok köre, a TIT, a Hazafias Népfront, a válla­lati kultúr csoportok, mind újabb és újabb kaput nyitot­tak számomra a ceglédi embe­rek egy-egy csoportjához. Na­ponta születtek új ismeretsé­gek, új barátságok. Egymás után nyíltak meg előttem a házak kapui s Ceg­léd eddigi fehér térképén meg­teltek az utcák az ismerős há­zakkal. A fehér foltok zsugo­rodtak ... a már együtt élek Cegléd- IVI del, a ceglédi emberek­kel: örülök én is, amikor ők örülnek, és nekem is fáj, ami nekik. Büszke vagyok minden lépésre, amit a fejlődés útján teszünk, s bosszankodom, ami­kor léphetnénk, de nem lé­pünk. Büszkén tekintek a múltra és a jelenre, s bizalommal né­zek a jövő el$. Boldogan ér­zem, hogy a 600 éves város magához ölelt, fiává fogadott, s hittel vallom: én is ceglédi vagyok! Baldavári László Cegléd V., Sas u. 7. kutató Vállalat ceglédi üzem- vezetősége. Az 1958—59-es év után az 1963. év eredményeképpen 5 év után nyerte el ismét a kitüntető címet a vállalat. 1963. évi tervét 103,6 száza­lékra teljesítette. Az elmúlt évben 25 000 folyóméter fú­rást végeztek, igen rossz körülmények között. Az első negyedév ugyan nem ho­zott valami jó eredményt, de ezt a lemaradást az év folyamán sikerült behoz­niuk. Ez évben is igen komoly feladat áll a vállalat előtt. Az idén hat fúrómesterül: megy Egyiptomba. A víz- probléma megoldására kü­lön üzemvezetőséget akar­nak Mongóliában felállítani. Ezenkívül az ország terüle­tén is jelentős munkákat kell elvégezniük. Az eredményes év értéke­lése után 20 napi nyereség- részesedést kaptak a dol­gozók. Ez alkalommal osz­tották ki a törzsgárdajelvé- nveket is. Itt vette át a Mongol Népköztársaság ki­tüntetését Fehér Sándor, majd közös vacsorán vet­ték részt a vállalat dolgozói. Szívügyük a v*áros gyarapítása Barak József a helyi nyomda vezetője. Szerény, csendes em­ber, városunk egyik legmeg­becsültebb tanácstagja. Külö­nösen nagy részt vállalt a 600 éves évforduló megrendezésé­ben. Körzetének lakói biza­lommal fordulnak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal, tud­ják, hogy minden ügyet a le­hető leggyorsabban, lelkiisme­retesen elintéz — JA járás termelőszövetke­zetei közül eddiig 4 tsz-ben ala­kult szakkör. A törteli Rákó­czi Tsz-ben állattenyésztő és kertészeti, a kocséri Petőfi Tsz-ben kertészeti, a cegléd- berceli Egyetértés Termelőszö­vetkezetben növénytermesztő szakkör működik. A szakkörö­ket mintegy 80 termelőszövet­kezeti tag látogatja. — A Közlekedésépítési Gép­javító Vállalat két villanysze­relője, Budai István és Tüpei Sándor, városunk jubileumi ünnepsége alkalmából társa­dalmi munkában vállalták a város területén a hangszórók felszerelését. A több órát igénybe vevő munkát tegnap be is fejezték. — A 47. számú körzet ta­nácstagja, Ferenczi Ferenc ta­nácstag május 11-én este 7 órakor a Földváiy Károly leányiskolában tartja tanács­tagi beszámolóját. — Megkezdték a ceglédi Al­kotmány Termelőszövetkezet­ben a 300 férőhelyes juhho­-dály alapozási munkálatait. — Abonyban a Ceglédi út mellett -a főteret 398 méter hosszúságban csatornázzák 94 000 forintért. A munka el­végzésére a Járási Építőipari Ktsz aboinyi kirendeltségével megkötötték a szerződést. A tervek szerint a munka július 31-ig befejeződik. — Hétfőn a járási—városi népi ellenőrző bizottság tagjai megyei értekezleten vesznek részt. é — Az albertirsai Szabadság' Termelőszövetkezetben meg­kezdték 10 holdon a paprika-, 30 holdon a paradicsompalán­ták kiültetését. A napokban kezdték el a 20 hold újburgo­nya kapálását is. — Tető alá került az új dömperszerelő csarnok a KGV-nél. A műszaki fejleszté­si alapból épülő csarnok átadá­sára május végén kerül sor. A Duna—Tisza-közen, az ^ Alföld sík vidékén a „há- ^ rom város” egyikét, Cég- J lédet köszöntjük. A vá- ros népe büszkeséggel és íi örömmel tekinthet visz-!: sza az elmúlt századokra. ■ Dicső múltja és harcos % jelene a környező köz-^j ségek lakosait is még nagyobb tettekre serken- jj: ti. Tiszta szívből kívá- <í nunk a város minden í lakójának erőt, egészsé-!; get a további munkához. ^ Kívánjuk, hogy a város £ töretlenül haladjon előre í a fejlődés útján. Abony község dolgozói ■{ nevében: í .Somodi István ^ vb-clnök Győré Pál TP~t**kiir A képen a legérdekesebb az, ami még nem látszik. Most fejeződik ugyan be az egyemeletes társasház építkezés, jól halad a víztorony építése is, de nézzék meg olvasóink a kép előterében levő üres területet. A nyáron itt kezdődik meg az új gimnázium építése séhez. Ma kezdődő fénykép­sorozatunkban azokat mutat­juk be olvasóinknak, akik napjainkban sokat tesznek a városért. Az eltelt évszázadok alatt sok ezren munkálkodtak a vá­ros fejlődésén. Áldozatos te­vékenységükkel hozzájárultak i város szépüléséhez és épülé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom