Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-09 / 106. szám
KÉPES HÍRADÓ Cegléd 600 éve kapta meg a városjogot. A 600 év alatt % dicső történelmi események peregtek le falai között. Cegléd 0 népe mindig a Haladás élvonalában állott. Áldozátkész lakói £ részt vettek a haza és a város védelmében, építésében. A város- £ sá nyilvánítás hatszázadik éve mérföldkő a város, életében. ^ Fényképezőgépünkkel nem juthatunk el mindenhová, de a í három kép is mutatja, milyen élénk ütemben fejlődik a város, v. CEGLÉDI J ÄRA S É S C E G L É D V ÁROS R ES Z E R E VIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM 1904. MÁJUS 8, PÉNTEK ILYENNEK LATJUK... Ceglédiek a 600 éves városukról Városunk 600 éves jubileuma alkalmából megkérdeztünk néhány ceglédi embert: mit jelent számukra az évforduló? Milyen érzéseket, gondolatolcat vált ki belőlük, hogy Cegléd 600 éve város? SZÁLKÁI MIKLÖS bírósági jegyző, költő — Én jól ismertem még a „magas kerítések” Ceglédjét, amikor vagyoni különbségek választották el itt az embereket. Azóta helyreigazodtak az értekek, megszűntek az aránytalanságok, a kiváltságok. Sokkal közelebb' kerültek egymáshoz a különböző osztályok és rétegek. Kezd kialakulni az egyetlen lehetséges értékítélet, amelynek alapja: ki hogyan dolgozik,, ki mennyit tud. ZSADON MIKLÓS veterán — Mint 76 éves ember, nagyobb távlatból tekintem át Cegléd életét. Visszaemlék- szem a gyermekkoromra — a Földváry-iskola V. osztályában mentem vizsgára —, a tanulók hetven százaléka nadrágban, mezítláb érkezett, akárcsak én. Ma már mind ízlésesen öltözünk. Ez számomra megnyugtató érzés és beszédesen igazolja, hogy nemcsak kulturális, hanem gazdasági vonalon is alapvető fordulat történt Cegléden. VELKEY IMRE gimnáziumi tanár . ;— Számomra is a kulturális és anyagi fejlődés eredményei a legkézzelfoghatóbb bizonyítékok. Annak idején harminc- egyedmagammal érettségiztem a Kossuth Gimnáziumban. Ma már több mint százhúsz érettségiző ül a padokban. Külön örülök annak, hogy a Művelődésügyi Minisztérium engedélye alapján egy helyi tételt is beiktathattunk az -érettségin, „Cegléd az irodalomban” címmel. Amikor ezt az anyagot ismertettem a tanulókkal, jóleső érzéssel megállapítottam, hogy a mai fiatalok is tudnak lelkesedni városunkért, akárcsak elődeik. KÁNYI ANDRÁSNÉ a járási könyvtár vezetője — Mint könyvtáros, az olvasók összetételében és számában tudom a legjobban Cegléd fejlődését lemérni. Tizenkét éve vagyok könyvtáros. Ez alatt’ sok olyan embert nyertünk meg az olvasásnak, akik kezdetben még az olvasás technikájával is küszködtek. 1950-ben alig 200 olvasója volt a könyvtárnak, jelenleg ez a szám már eléri a 3300-at. De nemcsak ez az egyetlen jellemző adat. Hihetetlen mértékben megnövekedett az emberek igénye az olvasmányok minősége, a kulturált helyiség iránt. Ma már többen vannak olyanok,, akiknek érdeklődését még nem tudja könyvállományunk kielégíteni. Ezek számára a nagy országos könyvtárakból, sőt még külföldről is kölcsön- zünk könyveket. PATAKI FERENC helytörténész — szakfelügyelő — Éppen két éve — 1962. májusában — kaptam a megbízást a városi tanács vezetőitől a városi jog megszérzé- sének felkutatására. Végtelenül jói esett, amikor az erre vonatkozó oklevelet az Országos Levéltárban megtaláltam. Végtelenül Örülök annak, hogy városom már a középkorban ilyen jelentős helység volt és annak, hogy az elmúlt 600 év folyamán történelmünkben kétszer volt a hullámhegy tetején. Ezenkívül is számtalan lelkesítő példa található városunk történetében. A török ellen évekig ceglédiek védelmezték a borsodi Szendrő várát. Thököly, Rákóczi ezredéibe elsőként jelentkeztek. 1840-ban pedig Szenttamásnál már akkor az első sorban rohamoztak, amikor a szabadságharc még meg sem kezdődött. 1919. május 2-án az ellenforradalmi román esapa- ,tök nem mertek Ceglédre bevonulni. Másnap innen indult meg a Szolnokot felszabadító hősi tiszai hadjárat. Ma a ceglédiek a békés építőmunkában érnek el nagyszerű eredmények, amelyek — ahogy mondani szokták — a várostörténet arany lapjaira kerülnek. Ha kitekintek a Rákóczi úti lakásom ablakából, szemben két óriás daruval építik az új házakat, 70 család jövendő otthonát. Mögöttük pedig másik büszkeségünk, az új víztorony emelkedik. Őszintén elmondhatjuk, hogy Cegléd 600 év után, valójában ma kezd igazán várossá Válni. Zoltán Zoltán Kirándulás Visegrádra Az „Ismerd meg hazádat f/ mozgalom keretében a TIT vezetősége május 28-án külön- 8 vonatot indít Abonyból Hu- 8 dapestre. A különvonaíhoz íí Törteiről és Kőröstetétlenröl 'i kisvonat érkezik Ceglédre, te-3 hát ceglédiek is részt vehet- í; nek a kiránduláson. A rész- 'i vevők Budapestről hajóval (; Visegrádra mennek, ahol ide- í| genvezetők kalauzolásával megnézik az üdülőhely neve- jí zetességeit. Csoportos jelentkezéseket 'j még be lehet nyújtani Mészá-1 ros István TIT-titkámál Földvári Károly iskolában. a \ 8 nyeket. És ennek csak örülni lehet! KECSKEMÉTI MIHÁLY ellenőr — Nekünk, „bevándoroltaknak”, úgy érzem, többet jelent e város mint akik itt születtek. Minden kornak megvoltak a kiemelkedő történelmi eseményei, így Ceglédnek is. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy a városban most is vannak olyan nagyszerű eseméKépünkön a Rákóczi úti lakásépítéseket láthatjuk. A lakáskérdés első helyen áll a megoldandó feladatok között. Ezekbe a lakásokba még az idén beköltöznek a boldog új lakók Abony és Albertirsa lakossága köszönti Ceglédet Meleg hangú köszönőlevelek és táviratok érkeztek a szerkesztőségbe a 600 éves jubileumra. Az alábbiakban Abony és Albertirsa köszöntését közüljük. Albertirsa község dolgozói nevében szeretettel köszöntjük járási székhelyünk minden lakóját a nagy ünnepen. Cegléd fejlődése nem közömbös a mi számunkra sem. Örülünk annak, hogy sok irsainak is része lehet a várost építő munkában. A város valamennyi lakójának minden jót kívánunk az elkövetkezendő évtizedekre. Albertirsa község lakói nevében Simó Mátyás vb-einök Rajs József községi párttitkár V ' tg -r £ : «pánt v . v: . ■ 4 ' /■.> f áj ■f %' '1- %•**' ; • >:• :.y . • • /je# vJ' klkmmM ■4^ r 1''v • ■ i i 1 M.V.. Wmk A \ U Érdemes egy pillantást vetni a megújhodolt Kossuth-szo- borra. A város általános fejlődése mellett ennek az üde színfoltnak a kialakítása is bizonyítja, hogy a Kossuth iránti tisztelet ma is elevenen él a város lakóinak szívében MM Ä legeltetés rendje A városi tanács mezőgazdasági osztálya a szarvasmarhák-? legelőre való kihajtását a következő időpontokra tette: 8 y Május 14. csütörtök reggel 6 óra: Csikószéli legelő. 8 Május 15. péntek reggel 6 óra: Alszegi úti legelő. Május 16. szpmbat reggel 6 óra: Kukla-féle legelő Május 18. hétfő reggel 6 óra: Körösi úti legelő. Az állatok lépfene elleni beoltását az állatorvos a hely- ^ színen végzi. ^ A fű-bért május 11-től 14-ig reggel 8 órától lehet befizet- | ni a mezőgazdasági osztályoft. 8 * Uff i ■I • • -fh >1 *«« i >.V *■ Öt év után ismét elnyerte az élüzem címet az Országos Vízkutató Váiialat ceglédi üzemvezetősége Az elmúlt napokban tartotta meg az élüzemavató ünnepséget az Országos VízCsemák Lászlóné az OTP járási fiókjának vezetője. Mint a nőmozgalom egyik vezetője, városi tanácstagi igen sokat tett eddig is, különösen az ifjúság- és a családvédelem érdekében. Fáradhatatlanul intézi a hozzá fordulók ügyeit, s rendkívül nagy szerepe van a különböző ünnepségek megrendezésében is Cegléd fiává fogadott 7V7 em itt születtem. Mind- l V össze kilenc éve lakom a város falai között. A főváros zajos élete után nehéz volt megszokni a csendet, a nyugalmat. Sokszor úgy éreztem, egyedül vagyok a városban. Eleinte még izgató volt a titokzatos idegen szerepében élni, mint ahogy izgató volt 'az is,-hogy számomra is mindenki ismeretlen volt. Mohó kíváncsisággal vizsgáltam az arcokat, hogy ez vagy az ki lehet. Kezdtem magam egyedül érezni. Ahogy múlt az idő. mind több ceglédi emberrel ismerkedtem meg. Fokozatosan bekapcsolódtam a város életébe. Az irodalombarátok köre, a történelmi kör, a fotókör, a Vasutas SE turista szakosztálya, a KPVDSZ, a múzeumbarátok köre, a TIT, a Hazafias Népfront, a vállalati kultúr csoportok, mind újabb és újabb kaput nyitottak számomra a ceglédi emberek egy-egy csoportjához. Naponta születtek új ismeretségek, új barátságok. Egymás után nyíltak meg előttem a házak kapui s Cegléd eddigi fehér térképén megteltek az utcák az ismerős házakkal. A fehér foltok zsugorodtak ... a már együtt élek Cegléd- IVI del, a ceglédi emberekkel: örülök én is, amikor ők örülnek, és nekem is fáj, ami nekik. Büszke vagyok minden lépésre, amit a fejlődés útján teszünk, s bosszankodom, amikor léphetnénk, de nem lépünk. Büszkén tekintek a múltra és a jelenre, s bizalommal nézek a jövő el$. Boldogan érzem, hogy a 600 éves város magához ölelt, fiává fogadott, s hittel vallom: én is ceglédi vagyok! Baldavári László Cegléd V., Sas u. 7. kutató Vállalat ceglédi üzem- vezetősége. Az 1958—59-es év után az 1963. év eredményeképpen 5 év után nyerte el ismét a kitüntető címet a vállalat. 1963. évi tervét 103,6 százalékra teljesítette. Az elmúlt évben 25 000 folyóméter fúrást végeztek, igen rossz körülmények között. Az első negyedév ugyan nem hozott valami jó eredményt, de ezt a lemaradást az év folyamán sikerült behozniuk. Ez évben is igen komoly feladat áll a vállalat előtt. Az idén hat fúrómesterül: megy Egyiptomba. A víz- probléma megoldására külön üzemvezetőséget akarnak Mongóliában felállítani. Ezenkívül az ország területén is jelentős munkákat kell elvégezniük. Az eredményes év értékelése után 20 napi nyereség- részesedést kaptak a dolgozók. Ez alkalommal osztották ki a törzsgárdajelvé- nveket is. Itt vette át a Mongol Népköztársaság kitüntetését Fehér Sándor, majd közös vacsorán vették részt a vállalat dolgozói. Szívügyük a v*áros gyarapítása Barak József a helyi nyomda vezetője. Szerény, csendes ember, városunk egyik legmegbecsültebb tanácstagja. Különösen nagy részt vállalt a 600 éves évforduló megrendezésében. Körzetének lakói bizalommal fordulnak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal, tudják, hogy minden ügyet a lehető leggyorsabban, lelkiismeretesen elintéz — JA járás termelőszövetkezetei közül eddiig 4 tsz-ben alakult szakkör. A törteli Rákóczi Tsz-ben állattenyésztő és kertészeti, a kocséri Petőfi Tsz-ben kertészeti, a cegléd- berceli Egyetértés Termelőszövetkezetben növénytermesztő szakkör működik. A szakköröket mintegy 80 termelőszövetkezeti tag látogatja. — A Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat két villanyszerelője, Budai István és Tüpei Sándor, városunk jubileumi ünnepsége alkalmából társadalmi munkában vállalták a város területén a hangszórók felszerelését. A több órát igénybe vevő munkát tegnap be is fejezték. — A 47. számú körzet tanácstagja, Ferenczi Ferenc tanácstag május 11-én este 7 órakor a Földváiy Károly leányiskolában tartja tanácstagi beszámolóját. — Megkezdték a ceglédi Alkotmány Termelőszövetkezetben a 300 férőhelyes juhho-dály alapozási munkálatait. — Abonyban a Ceglédi út mellett -a főteret 398 méter hosszúságban csatornázzák 94 000 forintért. A munka elvégzésére a Járási Építőipari Ktsz aboinyi kirendeltségével megkötötték a szerződést. A tervek szerint a munka július 31-ig befejeződik. — Hétfőn a járási—városi népi ellenőrző bizottság tagjai megyei értekezleten vesznek részt. é — Az albertirsai Szabadság' Termelőszövetkezetben megkezdték 10 holdon a paprika-, 30 holdon a paradicsompalánták kiültetését. A napokban kezdték el a 20 hold újburgonya kapálását is. — Tető alá került az új dömperszerelő csarnok a KGV-nél. A műszaki fejlesztési alapból épülő csarnok átadására május végén kerül sor. A Duna—Tisza-közen, az ^ Alföld sík vidékén a „há- ^ rom város” egyikét, Cég- J lédet köszöntjük. A vá- ros népe büszkeséggel és íi örömmel tekinthet visz-!: sza az elmúlt századokra. ■ Dicső múltja és harcos % jelene a környező köz-^j ségek lakosait is még nagyobb tettekre serken- jj: ti. Tiszta szívből kívá- <í nunk a város minden í lakójának erőt, egészsé-!; get a további munkához. ^ Kívánjuk, hogy a város £ töretlenül haladjon előre í a fejlődés útján. Abony község dolgozói ■{ nevében: í .Somodi István ^ vb-clnök Győré Pál TP~t**kiir A képen a legérdekesebb az, ami még nem látszik. Most fejeződik ugyan be az egyemeletes társasház építkezés, jól halad a víztorony építése is, de nézzék meg olvasóink a kép előterében levő üres területet. A nyáron itt kezdődik meg az új gimnázium építése séhez. Ma kezdődő fényképsorozatunkban azokat mutatjuk be olvasóinknak, akik napjainkban sokat tesznek a városért. Az eltelt évszázadok alatt sok ezren munkálkodtak a város fejlődésén. Áldozatos tevékenységükkel hozzájárultak i város szépüléséhez és épülé-