Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-31 / 126. szám

1964. MÁJUS SÍ. VASÁRNAP 3 x&<cft£Hap Szépség és ésszerűség KGST-divat Hét KGST-ország divatszak­embereinek részvételével ülé­sezett Moszkvában az a nem­zetközi divatíkongresszus, amely kiválogatta az ipar szá­mára az 1965-ben gyártandó modelleket. Mindegyik ország 72 teljes öltözékkel szerepelt és a zsűri végül háromszáz ruha és cipómintát választott ki gyártásra. A bolgár, csehszlo­vák, lengyel, magyar, német, román és szovjet divatszak­emberek az egyszerű, kényel­mes és praktikus modelleknek adtaik meg az elsőséget. Szép­ség és ésszerűség — ez a két követelmény dominált a válo­gatásnál. Ben Bella és Bnrgíba Kínába utazik Ben Bella algériai és Habib Burgiba tunéziai elnököt hiva­talosan meghívták a Kínai Népköztársaságba. A meghí­vást mindkét államfő elfogad­ta. Szabálytalan fellebbezés Tisztelt monori járásbíró­ság! Alulírott fellebbezést je­lentek be Garamszeg Pál mag- lódi lakos ügyében. Bár nem vagyok ügyvéd, ezért a joggya­korlat néha még mindig ne­hézkes formuláihoz nem értek, liehet, hogy e fellebbezés ala­kilag kifogásolható, sőt az is lehet, hogy egyesek hívatlan prókátornak neveznek, mégis kötelességemnek érzem, hogy e szégyenletes ügyben megszó­laljak. Valóban hívatlanul, mert akinek joga lenne védel­mével megbízni, az egy maga­tehetetlen, 78 éves. szellemi és fizikai energiájának végén já­ró ember. Ügyére a körzeti tanácstag hívta fel a figyelmem, ő kisért el házához is. Egy teljesen üres szobában, rongyos szalmazsákon feküdt Garamszeg Pál az ,-,alperes". Az ajtónyílásra megkísérelt felülni, aztán fáradtan hullott vissza nyomorúságos vackára, összefüggéstelenül, asztmától fujtottan próbálta a történetet elmesélni. Szalmazsákja ran­Mgymúltú égi vendégünk: AZ ENCKE-ÜSTÖKÖS Június 1. és 5. között figyelhető meg — Napjai meg vannak számlálva Június 1. és 5. között lesz a legjobban látható naprendsze­rünk legrövidebb keringési idejű üstököse, az Éneke üstökös, amely mindössze 3,3 évenként kerüli meg a Na­pot Ezekben a napokban vi­szonylag jó megfigyelési lehe­tőségek nyílnak az üstökös ész­lelésére. Napnyugta után a nyugati égbolton mintegy 70— 80 percig még megtalálható, öt-hat centiméter objek- tívmérőjű távcsővel, vagy nagyobb prizmás távcsö­vekkel vállalkozhatunk a keresésére. Az Éneke üstökös megfi­gyelése igen érdekes adatokat nyújthat élettartamával kap­csolatban is. Mint arról már korábban rövid sajtóközlemé­nyekben is olvashattunk, üstö­kösünk napjai meg vannak számlálva. Fényessége ugyanis minden visszatérés során gyengéb­bé válik. Már 1786-os felfedezésekor is viszonylag szerény képviselője volt az üstökösök népes csa­ládjának. Whipple neves üstökös kutató visszafelé szá­molta fényességét egészen az időszámítás előtti harmadik századig és arra a megállapí­tásra jutott, hogy akkoriban igen feltűnő égitestnek kellett lennie. Minden visszatérés után (három évenként) jelen­tős anyagveszteséggel folytatta útját, aminek következtében magja összeesett és ezzel ará­nyosan csökkeni a fényessége is. Egyszerű számítással ki­mutatható, hogy az 1990— I 93. közötti években vég­leg szét fog hullani. Hasonló sors vár azonban a I többi rövid keringési idejű üs- j tökösre is, amelyek közül már ! nem is egyet hiába vártak | vissza az utóbbi években a csillagászok- Feltehető, hogy ezek már elpusztultak. Jelen- I leg összesen kilencvenöt Nap körűi keringő rövid periódusu üstököst ismerünk. A legutób­bit az elmúlt évben fedezték fel. Ha a számításokba nem csú- '-szőtt hiba; úgy nagymúlty égi ^vendégünk visszatérésében a jelenlegivel együtt' már csak mindössze tíz alkalommal gyö- i nyörködhetünk. Schalk Gyula gyai közül gondosan összehaj­togatott bírósági végzéseket ko­tort elő; ezekből derült ki vég­képp, hogy a tisztelt járásbíró­ság Garamszeg Pált 1300 forint megfizetésére kötelezte. -A pénzt leányának köteles kifi­zetni, azért mert ő hét hóna­pon keresztül eltartotta. Miután a tehetetlen öregember nem tudott fizetni már a végrehajtó is járt nála. De hasztalan, a szalmazsákon kívül nem talált foglalni valót így aztán nem maradt más hátra, mint az 1300 forin­tot Garamszeg Pál 227 forin­tos tsz-nyugdíjából letiltani. Az illetékesek alapos munkát végeztek: az eredménytelen foglalási kísérlet után ez a ha­tározat is megszületett. Ilyen gyorsan és ilyen pontosan csak egy gép tud dolgozni... és ilyen lélektelenül is. De ragaszkodjunk csak a lé­nyekhez! A pénzt az apának azért kell fizetnie, mert a saját édes­lánya hónapon keresztül eltartotta. Tisztelt járásbíróság! Több tanú és körzeti tanácstag meg­hallgatása után büntetőjogi fe­lelősségem tudatában kijelen­tem, hogy — nem tartotta eL Garamszeg Pál csak akkor evett rendesen, ha a szomszé­dok megszánták egy kis mara­dékkal. Azon a napon amikor nála jártam, egésznapi táplá­léka egy tányér paradicsom le­ves volt Az előtte lévő napon semmit így fest tehát az „eltartás”. De hallgassuk meg a „felpe­rest” is. Vogel Istvánná, született Ga­ramszeg Erzsébet, a szomszé­dos szobában lakik. Kora este volt, de már feküdt a család. Az asszony huzatnélküli, pisz­kos dunnák között egy piciny gyereket altatott. Figyeltem, amint pattogó hangon, kérlel­hetetlenül beszélt, láttam, hogy itt az emberségre nem apellálhatok. Tudom, hogy egy fellebbezésben nincs helye az i egyéni impresszióknak, mégis ! leírom; ilyennek képzeltem el j mindig azokat a tiszazugi asz- szonyokaf, akik a vagyonért és 1 a főidért még a legvégsőktől j sem riadtak vissza. — Nem érdekel! Semmi sem , 25-28 fok Ma jó strandidő ígérkezik ■— Szórványosan zivatarok i A Meteorológiai Intézet köz- ; ponti előrejelző osztályán kö- j zölték, hogy hazánkban a napi | középhőmérséklet pénteken 2.7 fokkal volt magasabb, a | sok évi átlágnál. A meleg­többlet szombaton négy-öt fokra nőtt. A szombati maxi­mumok elérték az idei tavasz rekordmagasságát: a kora dél­utáni órákban országosan 24—28, Miskolcon 30 fokot | mutattak a hőmérőik.- Ez már I meteorológusnyelven „hőség- J luipnak” számít. Az ország | nyugati határvidékéről, to- ‘ vábbá a délnyugati és déli j megyékből meg-megújuló zá- I porokat, kisebb zivatarokat, vagy csendes esőket jelentet­tek. A jelek szerint ma strandolásra is alkalmas időnk lesz, bár szórványosan lesz­nek még csendes esők, zá­porok, zivatarok is. Az ország nagy része élvezheti a napfé­nyes, szép május végi időt A hőmérsékleti maximumok a felhőborította vidékeken is elérik a 22—25 fokot általá­ban 25—28 fokos melegre szá- ! míthatunk. Mivel a Balaton vize szombaton már 21—23 fo­kos volt, szélfúvás alig van, vasárnap valószínűleg már megkezdődhet az igazi fürdő­idény. érdelkel! Vagy írassa rám a há­zat még halála előtt, vagy fi­zesse meg, amiért eltartottam! — De hiszen egy gyereknek kötelessége beteg, rokkant szü­lőjét .eltartani — próbálkoztam meg a lehetetlennel. — Mondtam, hogy nem ér­dekel. Ha én tartom el, akkor nem engedem, hogy elkótyave­tyélje a holmiját. Volt az ud­varban egy itatóvíjú. Odaadta a Györgynek ,.. cikkor tartsa el a György. György Garamszeg Pál fia, akj állítólag a jövőben vállal­ta apja tartását — Különben is az ítélet már jogerős. A pénzt majd levon­ják a nyugdíjából — jelenti ki határozottan. — Abból a 227 forintból? — Képzelje! Abból! Nem tudom, hogy a tisztelt járásbíróság egy ilyen „jelen­téktelen" ügyben tartott- e helyszíni szemlét? Nekem volt időm meghallgatni a szomszé­dokat, a tanácstagot. Sőt Vo­gel Istvánt is, aki feleségével lefolytatott beszélgetésünk alatt mindvégig a szobában volt és láthatóan szégyellte magát, majd nyíltan is a fe­lesége ellen fordult és ember­telennek bélyegezte. Nem kételkedem abban, hogy a járásbíróság ítélete esetleg alakilag helyes, és nem sérti a Büntetőtörvénykönyvet De én ez esetben az ellen fel­lebbezek, ami egy apát arra kényszeríthet, hogy leányának fizessen, mert legelemibb kö­telességét — sem teljesítette. De ha az ítélet jogilag meg­alapozott, akkor is helye van a fellebbezésnek Szám sze­rint nem tudok most egyet­len paragrafusra, bekezdésre és alpontra sem utalni. Csaik egy törvényre, amely alapja kell hogy legyen — és hiszem, hogy alfája és ómegája is — egész törvénykezésünknek. Ez a törvény a szocialista huma­nizmus. A humanizmus, az embe­riesség nevében kell tiltakoz­ni. az effajta ítélet ellen, ami mélységesen felháborította a környékbelieket is. Egy öreg parasztember la­konikusan jegyezte meg: — Ilyen az élet, ha az em­ber egyszer megöregszik. Nem ilyen az élet. Társa­dalmunk minden erőfeszítést megtesz, hogy öregjeink béké­ben, nyugalomban éljék le életük alkonyát. Ez a mai élet. Garamszeg Pál szomorú his­tóriája pedig csak azt bizo­nyítja, hogy még napjainkban is kísért a múlt. Szinte észre­vétlenül furakodik közénk az önzés a kíméletlen kapzsiság, és a kérlelhetetlen vagyon­szerzési vágy. Ügy látszik Ti- szazúg szelleme még él. Tör­vényeinknek és hatóságaink­nak fel kell készülni, hogy e kísértéstől megvédjék a mai életet. Ezért fellebbezek hát, egy kicsit szabálytalanul, határidő után és alakilag pontatlanul. De az élet ném múlhat a mereven értelmezett paragra­fusokon, a bírósági rendtartás gépi ességén, ös* Ferenc A NAGY KIRÁNDULÁS Háromnapos túrán vettek riszt a ráckevei járás vízi út­törőcsapatai. A nagy kirándulás a június 23-tól július 4-ig megrendezendő országos vízitúra főpróbája volt. A senki szigetién va*y«B»k. MH főznék a ha jószak ácsok? — Tolód nsjeg a csónakot: Indniá»! ipartelep nyomában L Tolsztoj Leo halhatatlan remekművének a Háború és békének epilógusában hosz- szú oldalakat szentel annak fejtegetésére, hogy a nagy tör­ténelmi eseményeket sokszor egészen jelentéktelen epizódok idézik elő. Magam csak né­hány sort szánhatok ugyanen­nek a tételnek a bizonyításá­ra, s egy gazdaságtörténeti je­lenséggel kapcsolatban. Ipari kérdéseket tanulmá­nyozva már régóta vizsgáltam, miért éppen Budapesten van a Központi Amalgámművek. Szerintem a Központi Amal- gámműveknek semmi keresni­valója nincs Budapesten. Hosz- szas búvárkodás után megál­lapítottam, hogy a Központi .Amalgámművek azért székel Budapesten, mert a tettből le­vasalt hálok indulnak ki. Nem kérem, nem bolondul­tam meg. Ha követik gondo­latmenetemet, belátják, hogy igazam van. A Központi Amalgámmű- velenek tulajdonképpen nem Budapesten volna a helye, minthogy fővárosunkban egy kupica amalgámot sem lelhe­tünk. Annál bőségesebben ta­lálható amalgám a Szikkadt hegységben, Rutyutyund mel­lett. Errefelé csak egyet prüsz- szent az ember és a föld hányja elő a finom jó amal­gámot. Itt volna a helye a Központi Amalgámmüveknek is. Látta ezt az iparvezetés is. s határozatot hozott, hogy a Központi Amalgámműveket <KAM) át kell telepíteni Ru- tyutyund mellé. De a KAM igazgatója ellen­vetéssel élt. Víz nélkül nem lehet amalgámot termelni, mondta. Ebben igaza volt. Nosza, nekiláttak az illetékesek és határozatot hoztak, hogy a kö­zeli Cefre patak vizét fel kell duzzasztani és új mederbe ve­zetni olymódon, " hogy éppen Rutyutyund határában való­ságos folyammá szélesedjék. így is lón. Ekkor azon­ban a KAM igazgatója azt mondotta, hogy az amalgám- termeléshez szén is kell. S igaza volt. Az illetékesek intéz­kedtek, hogy Turóbányáról harminc kilométeres drótkötél­pálya közvetlenül szállítsa a szenet Rutyutyundra, egyene­sen az igazgató előszobájába. Ennek utána a KAM igaz­gatója közölte, hogy hiába van víz, meg szén, ha nincs vasút. A teherautók nem fog­ják győzni. Határozat szüle­tett, hogy • Rutyutyund bekö­tendő a főútvonalba és az egész pálya villamosítandó. Ügy festett, hogy minden egyenesben van. A felső szer­vek abban a naiv hitben rin­gatóztak, hogy a KÁM rövid időn belül áttelepül, mert ők mindenről gondoskodtak. Csak éppen az volt a baj, hogy a felső szervek éppen ar­ról feledkeztek meg, ami a legfontosabb, hogy a tettből levasalt hálok indulnak ki. Amikor a KAM igazgatója közölte nejével, hogy vidékre \ települnek, az asszonyka csak ennyit mondott: — Es mi lesz a Manóival? Amint megtudta, hogy a fo- lyónak új medret vágtak, csak azt kérdezte: — Es mi lesz a Manóival? És amikor meghallotta, hogy bevezették a vasutat, a drótkötélpályát, a gázt, a vil­lanyt, a hidrogént, az oxigént, az atomot, akkor is csak azt kérdezte: — Es mi lesz a Manóival, a Hernád utcai varrónővel, hi­szen 6 az egyetlen, öleinek di­vatos snittjei vannak és meg tud csinálni egy olyan kabá- \ tot, amelyen a tettből levasalt hálok indulnak ki. Hat ezert nem költözött a Központi Amalgámművek az amalgámtól hemzsegő Rutyu­tyundra. Vagyis azér.t, mert rossz volt a tervezés, azok ott fent, éppen a legfontosabb kö­rülményről megfeledkeztek. Novobáczki Sándor Pihenő — amíg a társak is megnézik a ráckevei vízi­malmot A túrának vége, indul haza a flottilla (Mészáros Géza felv.) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom