Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-29 / 124. szám

mar ütem ihfCírtm 19G4. MÄIUS 29. PÉNTEK 58 millió építésre Takarékosak a gödöllői járás fakói — Szűk helyen nagy forgalom A napokban örömmel je­lentette megyei központjá­nak az OTP gödöllői járási fiókja, hogy a betétállo­mány összege szép kerek számot ért el: negyvenmil­lió forintnál tart. Nagy summa negyvenmillió fo­rint, látszik belőle, hogy a járásban takarékos emberek laknak — és látszik az is, hogy a községek takarékos- sági bizottságai is jól vég­zik a munkájukat. Különö­sen a zsámboki, a vácszent- lászlói és valkói albizottság érdemel dicséretet. Az immár negyvenmilliós betétállománnyal rendelkező járásban természetesen sok­kal több pénzt forgat az OTP, hiszen csak a lakás­építkezési hitelekre ötven­nyolcmillió forintot biztosí­tottak. A hitellistán a kö­vetkező címszavak szerepel­nek: háztartási cikkek, gé­pek, bútorok beszerzése, gép­kocsivásárlás, személyi köl­csön, házhelyek, szövetkezeti lakások megvásárlására adott kölcsön. _ összesen hetvenöt- millió ‘forintos kintlevősége van a gödöllői járásban az OTP-nek. A járási fiókban mindig ■nagy a forgalom. Egyetlen jellemző adat: a tavasz kez­dete óta 3 300 000 forinttal növekedett a betétállomány. Gyűlik a pénz, főleg azért, hogy együtt legyen a csa- ládifiáz-építés megkezdéséhez szükséges összeg. Nagy a forgalom — de mindez rend­kívül szűk helyen bonyo­lódik le. Solzszor az utcán állnak azok, akik valami­lyen ügyük intézése miatt bemennek a járási fiókhoz. Az OTP megyei vezetői régóta szeretnének egy új, tágasabb, korszerűbb fiókot nyitni Gödöllőn. Dehát eh­hez helyiség is kellene. Akár5^ milyen helyiség — az OTP átépítené, rendbehozná. Ez- zel a megoldással a járás lakói, az ügyfelek is jól járnának. Száz gyerek megmenekült Két esztendővel ezelőtt Lengyelországban az „év em­bere’’ kitüntető címet Fran- ciszek Pluzek mérnök a poz- nani Cegielski Fémipari Mű­vek technológiai vezetője kap- ' ta, az első lengyelországi mesterséges szív elkészí- c téséért. s Plnack mérnök ssvnreilélye 3Moll prnfesssar és u musste Sikeres ssirmiiiétek snmautban STÍLSZERŰEN — Ne szóljon bele! Babra megy a játék... (Komádi rajza) A dömsödiek összefogása Dömsöd legrosszabb, legel­hanyagoltabb útvonala volt a közel négyszáz méter hosszú Jókai utca. A község lakói el­határozták, hogy társadalmi munkában korszerű utat építe­nek. A községfejlesztési alap, Válasz cikkünkre: LESZ HOL EBEDELNI! ( Nagy figyelemmel olvastuk a Pest megyei Hírlap május 24-i számában megjelent »Miért nem jelentkeznek?” című cikket, amely a szobi járás pedagógusainak mosto­ha életkörülményeiről ír. Foglalkozik a cikk a többi között az étkezési lehetőség hiányával is. A magunk részéről szeret­nénk segítséget adni a peda­gógusok étkeztetésének meg­oldásához azzal, hogy megfe­lelő számú jelentkező esetén — (községenként 30—40 fő) vállalnánk az ebéd kiszállítá­sát a községekbe, közétkezte­tés formájában. A szövetkezetek szobi já­rási központjának május 25-i igazgatósági ülésén foglalkoz­tunk ezzel a problémával és olyan határozat született, hogy Kemence és Nagybörzsöny községekbe — myel ezeken a helyeken máris megfelelő számú jelentkező vaV — előre láthatóan június első napjai­ban megkezdjük az ebédek kiszállítását. Megkezdtük az igények felmérését a járás többi községében is. Az ebéd­ellátást a vámosmikolai kis­vendéglőből kívánjuk bizto­sítani. Az étel szállításához szükséges edények beszerzé­sére is megtettük a szüksé­ges intézkedést. Tudjuk, hogy intézkedé­sünkkel nem oldhatjuk meg teljes egészében a pedagógu­sok étkezési problémáját, de reméljük, hogy sikerül gond­jukon enyhíteni. Kiss Gyula FJK-elnök Kosa Gábor instruktor ■k A szövetkezetek szobi já­rási központjának igazgatósá­ga minden elismerést megér­demel a gyors és hathatós in­tézkedésért, amelyet bizonyá­ra méltányolnak is a járás pe­dagógusai. Ügy gondoljuk azonban, hogy egy-egy köz­ségben csak akkor lehet az étkeztetés feltételeként meg­jelölt 30—40 előfizetőt bizto­sítani, ha a pedagógusokon kívül a tanácsalkalmazottak, termelőszövetkezeti dolgozók, háztartást nem vezető dolgo­zó asszonyok stb. körében is tájékozódnak az FJK vezetői. (A szerkesztőség.) egy szovjet alakulat és a Kis­kunsági Állami Gazdaság se­gítségével kezdtek munkához. A katonák markolót, földgya- lút és önrakodó teherautókat, az Állami Gazdaság vontató­kat, a Dózsa és az Aranykalász tsz-ek erőgépeket adtak a munkához. A Jókai utca lakói 1690 óra társadalmi munkát végeztek. Közülük idős Kónya Miklós, J32 óra fizikai munkával já­rult az építkezéshez. Ebbe ter­mészetesen nem számít' bele az a szervezői és irányítói te­vékenység, amelyet szintén Kónya Miklós végzett. Mun­kája elismeréséül a megyei ta­nács a Közságíejlesztésért ki­tüntető jelvény aranyfokozatá­val jutalmazta. Dolinái József ugyanezért a munkáért nyerte el a jelvény ezüstfokozatát. Többen megkapták a bronzfo­kozatot. Munkájuk igazi elis­merése az új Jókai utca, amely május 30-án, szombaton, vég­leg elkészül. Pluzek mérnök akkor kez­dett orvostudományi kérdé­sekkel foglalkozni, amikor felesége szívbetegségben meg­halt. Állandóan az a kérdés foglalkoztatta, vajon meg le­hetett volna-e menteni őt? Szenvedélyesen kezdte tanul­mányozni az orvosi könyveket és az évek során úgy ismerte már az anatómiát, az élet­tant, szövettant és a többi egyetemi tantárgyakat, mint az orvostanhallgatók. A mérnök szokatlan kedv­telésének híre elterjedt a gyárban és amikor dr. Kro- toski orvos professzor műsza­ki segítséget kért egy mes­terséges tüdő- és szívautoma­ta elkészítéséhez, természete­sen Pluzek mérnököt ajánlot­ták. Az első konstrukciójának még több hiányossága akadt, de rendkívül alkalmas volt arra, hogy az orvosok ál­latkísérleteket végezzenek és ilyen módon tanulják meg a szívsebészet nehe­zen elsajátítható techniká­ját. Öt esztendővel ezelőtt Jan Moll orvos professzor külföldi útjáról hazatérve elmondotta, Pluzek mérnöknek, milyen készülékeket látott, amelyek­kel különböző sebészeti kli­nikákon eredményes szívmű­téteket végeztek. Pluzek mérnök nemcsak az elmondottakat valósította meg, hanem újszerű hőkicserélőt ké­szített, amelynek segítsé­gével sokkal előnyösebb körülmények között le­het a rendkívül veszélyes műtét alatt a mesterséges szíven áthaladó vérmeny- nyiség legmegfelelőbb hő­fokát biztosítani. Az sem mellékes, hogy az új készülékkel sokkal kevesebb vérpótlásra van szükség, és minimálisra csökkent a vörös- vértestecskék károsodása. A készülék viszonylag egy­szerű. Könnyen szétszedhető és gyorsan összeszerelhető, ami a sterilizálás szempont­jából sem mellékes. Pluzek mérnök mestersé­ges szívberendezése olyan kis méretű, hogy Moll pro­fesszor hetenként két alka­lommal minden nehézség nél­kül szállíthatja Poznanból Lodzba, ahol a mellkasse­bészeti tanszék vezető taná­ra és ahol ugyancsak hasz­nát látta a készüléknek. Amikor 1961 egyik nap­sütéses reggelén Moll pro­fesszor az első szívműtétet végezte el egy 11 eszten­dős fiún, már nagy rutinnal hajtot­ta végre a rendkívül bo­nyolult beavatkozást. Az első emberi szíven vég­zett lengyelországi műtét tel­jes sikerrel járt, a kékes ar­cú, nehezen légző kisfiú, akit betegsége már halálra­ítélt, megmenekült, és né­hány hét múlva már vidá­man játszott együtt kis ba­rátaival. Három esztendővel ké­sőbb Moll professzor és Pluzek mérnök kedves ju­bileumra készül. A századik műtétet is si­kerrel hajtották végre. Száz gyerek íutkározik, rúg­ja a labdát, akiket csak any- nyi különböztet meg a töb­bi gyermektől, hogy mell­kasukon egy hosszú, egyenes sebhely látszik. Beteg szi­vükre már csak ez emlékez­tet ... És Moll professzornak sem kell a gépet szállítgatnia, mert ma már sorozatban gyártják és nemcsak Len­gyelországban, de több kül­földi országban is hasznos segédeszköze a szívműtéteket végző orvosoknak. Mi lesz a zsákmány ? „A vadász ül, hosszú, méla lesben...” A horgász áll, hosszú, méla lesben. Figyeli az úszót, a zsinórt. Nyugdíjas már a horgász — ez a leg­szebb szórakozása. Áll a par­ton, Ráckevénál és figyeli, harapnak-e a halak? Áll a horgász, figyel, s ha elfárad, leül a lócára. De ha órákat áll, akkor sem érzi, hogy fáradt. Idegszálai szin­te kibújnak az ujjúból, s a zsinór mellett végigszaladnak, a víz alá, az imbolygó ho­rogig. Míg a dobot tekeri, nem tudja még, mit húz ki. Aztán a partra kerül a zsákmány — lesz ebből vacsora. (Mészáros Géza felv). LeüSötte adósát XJnyi József hatvanéves tá- piógyörgyei tsz-tag egyik reggel a falu temetője előtt útjavítási munkát végzett, amikor kerékpárral arra ha­ladt Sinka József ötvenhat éves helybeli tsz-tag. Unyi a közeledő embert látva, ma­rokra fogta az ásóját és egy szót sem szólva, Sinkát fej­bevágta. Sinkát koponyaalapi törés­sel és agyrázkódással élet- veszélyes állapotban szállí­tották a szolnoki megyei kórházba. Unyi ellen bűnvádi eljárás indult. Unyi azért ütötte le Sinkát, mert régóta tartozott neki,, s a pénzt — 50 forintot — többszöri fel­szólításra sem adta meg. FILMEKRŐL: LUPENY 1929 Szélesvásznú román film A Zsil-völgyi román bányá- I szók forradalmi megmozduld- 1 Kezdődik a szabadságszezon —h-nS — Ezt mind magaddal akarod hozni, Lajos?! (Komádi rajza) I sának állít maradandó emlé- ' két ez a monumentális film­alkotás. Egy bányászasszony í éleién keresztül mutatják be ! a film alkotói a nagy gazda- ; sági válság idejét. A bányász- j asszony Ioana, ebben az idő- I ben ment feleségül egy jóvá- ! gású bányászhoz. Szép kisgye- ; rekük született, s ha szeré- í nyen is, de boldogan élnek. : Egy napon robbanás törté- í nik a bányában. Ioana férje is : életét veszti. A fiatalasszony, : hogy eltarthassa gyermekét, : munkát vállal a bányában. A I kisfiú sírva, maszatosan, :egy I üres csillében várja naphosz- I szat az édesanyját. Megrázóak i ezek a drámai tömörségű I képsorok. A balladai hangvé- I telő film eseményei ezután peregni kezdenek. A nehéz gazdasági helyzet miatt a tő­kések tömegesen bocsátják el a munkásokat. A bányászok válaszul sztrájkot szerveznek. Felvonul ellenük a tőkés rend minden ereje: a munkásáru­lók, az államhatalom, a csend- őrség. A bányászok állják a harcot, amelynek vége á csendőrsortűz, majd a teme­tői néma, forradalmi tüntetés. A film rendezője Mircea Drágán, aki egyben írótársa Nicolae Tie és Eugen Mand- ric forgatókönyvíróknak, ma­radandót alkotott, bár a téma rendkívül nehéz. Ez a film, amely a román munkásmoz­galom egyik tragikus emlé­két idézi, figyelmeztet ben­nünket, hogy mi nem élünk eléggé munkásmozgalmi ha­gyományainkkal. Az írók, írón­ként a festők is vissza-vissza­nyúlnak ehhez az izgalmas témához, de filmgyártásunk már kevésbé. (tm) — Csak egy milliónyi ala­pozás kellene, s a!kár többet is elszámolhatnak, jövőre pedig majd pótolják. így . az építő vállalat is jobban jár, talán meglesz a terve, meg a nyere­ségrészesedés ,.. Az ajánlatok mesések vol­tak, akadt hát vállalkozó, amely három évre ígérte a kombinát teljes elkészítését. S becsületére legyen: nem is késlekedett vele csak hat hó­napot. Az avatásra meghívták a feltalálót is. Ünnepelték, szorongatták a kezét, kóstol­tatták vele a káposztát. — Ez szép munka volt — mondta a minisztériumi osz­tályvezető. — Ha minden iparágban így menne a kor­szerűsítés! — En nem akarok ünnep­rontó lenni — szerénykedett a mérnök. — Valóban szép ez az üzem. De ne haragudjanak az elvtársák, kissé korszerűt­len. — Hogy értsük ezt? ■— És ezt pont ön mondja! — Igen, én mondom. Akkor, nyolc esztendeje, mikor én ezt a tervet benyújtottam, j nem volt jobb. De nézzék ezt j a prospektust! Külföldön köz-\ ben olyan termesztési mód-; szert dolgoztak ki, hogy egye-\ nesen savanyú káposzta te-j rém. Hát ezt nevezem világ- \ színvonalnak. í — És akkor most mi le-! gyen? j — Itt az új terv. Itt elvet-; jük a káposztamagot, emitt} learatjuk a töltött káposztát! ; jl Sz. Simon István * el a világszínvonalat. Utána számolt a lelkes feltalálónak, átnézte a gépesítés tervét, a kémiai levezetéseket, és min­dent helyén talált. Nem is ha­bozott sokáig, az első kollé­giumi ülésen előadta a té­mát. S minthogy pénz éppen volt, két hét alatt megszüle­tett a határozat: adják ki ter­vezésre! Igazán szépen haladt az ügy, mert a tervezők hat hó­napon belül visszaigazolták, két esztendőre ígérték és há­rom alatt elkészítették a mű­szaki és dokumentációs ter­vet. Most már csak a hely- kijelölés volt a gond meg a beruházó. A kombinátért öt város versenyzett. Tanulmányokat, feljegyzéseket készítettek, küldöttségek jöttek és mentek és vitatkoztak, mígnem egy teljes esztendő múltán eldőlt az ügy: a kombinátot Avas városban építUc fel, a káposz­ta őshazájában. Kivitelezőről azonban magának a városnak kell gondoskodnia, tekintettel arra, hogy az állami építő­ipar úgy, de úgy el van hal­mozva feladatokkal, hogy már egy kutyaház sem fér a prog­ramjába. Megkezdődött hát az udvar­lás és könyörgés. — A pénz megvan, de ha január 1-ig nem kezdődik el az építkezés, elvész az egész beruházási összeg... — Legalább fogjanak hozzá, csináljanak valamit... Egy szüntelenül gondolko­dó mérnökember nagy plá- nummal állt a minisztériumi osztályvezető elé. — Hihetetlenül elmaradott módszerekkel savanyítják Ma­gyarországon a káposztát, messze a világszínvonal mö­gött, ezért célszerű lenne ezt a munkafolyamatot korszerű­síteni. Minthogy ilyen speciá­lis üzemeink még nincsenek, csak kis manufakturális sava­nyítok működnek, elkészítet­tem egy teljes savanyító kom­binát tervét, melynek felsze­reltsége elsőséget biztosítana hazánknak az egész világon. — Az ötlet nem rossz... Lássuk talán a kivitelt! — Hát először is... A kom­binátban le lehetne rövidí­teni az érlelési időt három napra, különleges kisegítő ve­gyi eljárásokkal. Azután: az egész üzemben mindössze tíz ember dolgozna, de ennek el­lenére fedezné az ország tel­jes szükségletét és több ezer tonna exportárut adna. Az­után: egy központi irányitó teremből lehetne mozgatni minden gépet, ellenőrizni minden mechanikai és vegyi folyamatot. És végül: a kom­binát által termelt savanyú­káposzta minősége harminc százalékkal javul a korábbi módszerekkel előállított ká­posztáéhoz képest... Az osztályvezető magához vette a testes dossziét és még aznap este áttanulmányozta a teljes anyagot, mert fogékony volt az újra, és különben is népgazdasági elv, hogy érjük VIlÁGSmVONAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom