Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-28 / 123. szám

1964. MÁJUS 28, CSÜTÖRTÖK MEGYE» kKítíop Melléktevékenység, vagy vállalkozás? Egy eve, pontosabban 1963. június 30-án járt le több termelőszövetkezetnél a jog­ellenesen folytatott mellék- tevékenység felszámolásának határideje. Ezt a határidőt — messzemenő türelemmel — a megyei taijpcs végre­hajtó bizottsága szabta meg. Noha a határozat elvi alap­jait és gazdasági célszerű­ségét valamennyi érdekelt termelőszövetkezet helyeselte, néhány helyen nem túlzott buzgalommal igyekeztek vég­rehajtani. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának 1964. ja­nuár 20-án kelt jelentése sze­rint azonban nem volt tel­jes foganata a határozatnak. A tavaly nyilvántartott 26 jogellenes gazdasági mellék- tevékenységet folytató ter­melőszövetkezet közül 23 be­csületesen, három pedig csak részben, késve, vagy egyál­talán nem tartotta be a fi­gyelmeztetés után adott sza­vát. A megye közel kétszáz termelőszövetkezete közül nem tűnik soknak ez a három tsz. Annál inkább nem, mert az újabb határozatot már többé-kevésbé azok is végrehajtották. Ha azonban figyelembe vesszük azt a vonakodást, amelyet több tsz vezetősége is tanúsított a határozat végrehajtása so­rán, akkor még ma sem térhetünk napirendre a tör­téntek felett. Annál is in­kább nem, mivel egyes he­lyeken kibúvókat kerestek — találtak is —, vagy újabb, eddig kimondottan nem til­tott vállalkozásba fogtak. Érdemes szóvá tenni, mi­lyen gazdasági melléktevé­kenységet folytattak, illetve igyekeznek még ma is foly­tatni egyes termelőszövetke­zetek. A szóbanforgó jelen­tés szerint tavaly tavasszal még 12 parképítő, nyolc gombkészítő, egy drótfonó, három mészégető, egy építő, egy lakatos, egy kábeldoboz- javító, három szegkovács, egy játékkészítő, egy ajtó- mozgató-henger csiszoló és egy villanyszerelő üzem mű­ködött a megye termelőszö- vetkezeteibeni A felsorolt üzemágak kö­zött van olyan is, — mint pl. építő, villanyszerelő —, amelyek látszólag szüksége­sek a tsz-ben. Ám ebben az esetben olyan üzemekről van szó, amelyek működési köre messze túlterjed a tsz, a járás, sőt a megye hatá­rain is. Ez azonban csak a baj egyik fele, helyesebben harmada. Sokkal szabályta­lanabb ennél az, hogy a jogellenes gazdasági mellék- tevékenység hovatovább fő üzemággá vált, s eltörpítette a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet klasszikus, rendel­tetésszerű üzemágait. Mind­ezek betetőzéseként a „segéd”- üzemágakban bérmunkásokat alkalmaztak. Rendszerint úgy kezdődött a dolog, hogy egy-egy lelemé­nyes, vagy ez esetben „dör­zsölt” üzletember „ragyogó" ajánlattal lepte meg a tsz-ve- zetőséget. Megcsillogtatta előt­tük a milliós bevételek könnyű útját, persze óvatosan, „szocia­lista” sztaniolba csomagolva, így — meg úgy fellendül a tsz, ennyi, meg annyi lesz az áruforgalom, ilyen és olyan a munkaegységérték. Legtöbb­ször még fizetést sem kért a maszek, csupán szerény öt-tíz százalékos jutalékot, amely azonban realitásában «már egyáltalán nem volt ilyen sze­rény. A tsz-vezetőség jó szándé­kát fel kell tételeznünk, sőt bebizonyosodott, hogy általá­ban hevesüknek lett fölös egyéni haszna az ilyen vállal­kozásból, de ha már az igaz­ságnál tartunk, akkor legyen az teljes: akadt azért közöttük is néhány, akinek ugyancsak kifizetődött a dolog. Ez azon­ban nehezen bizonyítható és a kisebbik hiba. Az azonban tény, hogy a milliós forgalmat lebonyolító, s nem egyszer száz bérmunkást foglalkoztató „segéd”-üzemágak nem vál­tottak be minden reményt. Tény az, hogy a tsz jövedel­mének jelentős része szárma­zott pl. a parképítésből, de csodák csodájára, nem lettek ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1964 Szép asszonyok egy gazdag házban Dicséret illeti az Európa Könyvkiadót a mű megjelen­tetéséért. A regényt Tőkei Ferenc kitűnő fordításában olvashatjuk. gazdagok a tsz-tagok. Sokan lakást, gépkocsit vásároltak, sőt néhányan villát is építet­tek a segédüzemágak jöve­delméből, de amikor 'a nagy­lábon élők „szociális összeté­telét” vizsgáltuk, nem talál­junk közöttük egyetlen olyan tsz-tagot sem, aki a növény- termesztésben, vagy az állatte­nyésztésben dolgozik. Sőt, még „papír-tag” is kevés akadt köztük, mivel a vállal­kozók általában vonakodtak belépni a tsz-be. Ezért hát jogos volt a két kérdés a megyei tanács ülé­sén: kiknek szerveztük a jog­ellenes melléktevékenységet folytató termelőszövetkezete­ket és kiknek van belőlük hasznuk? Ki sem kell mon­dani a választ a kérdésekre, annyira nyilvánvaló az igaz­ság. Mégis voltak ellenkezők. Raffinált módon éppen a bű­nükből csináltak erényt és az­zal érveltek, hogy a tsz jöve­delmének milyen nagy része származik a melléktevékeny­ségből ! Egyesek elfogultsá­gukban odáig mentek, hogy kijelentették: az ilyen mellék­üzemág nélkül tönkremenne a tsz! Szerencsére azzal, hogy a fejetetejére állították a dol­got, nem sikerült mindenkit megtéveszteniök. Ha a nevét eladó tsz vezetőségét és tag­ságát sikerült is, a megyei tanácsot már nem. (Sajnos, egy-két járási, városi tanácsot igen.) Végül is érvényre ju­tott az egyedül helyes állás­pont: a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetnek mezőgaz­dasági termeléssel keli fog­lalkoznia és abból kell meg­élnie. Ezt követeli meg az ország és a falu érdeke. Az is ilyen egyszerű igaz­ság, hogy a jogellenes mel­léktevékenység nem egyéb, mint „dörzsölt” maszekok kö­zönséges vállalkozása. S miért féljünk a szótól? Ka­pitalista vállalkozása. Aki má­sok bőrén, becsületes munka nélkül szerez illetéktelen hasznot, az kizsákmányoló- Éppen ezért jogellenes ná­lunk a gazdasági melléktevé­kenységnek álcázott vállalko­zás. Ritka ^s elszigetelt jelen­ségről szólunk, ami azonban veszedelmes csíra. Sok féle alakban, ezel helyen teleped­het meg ez a kórokozó, ha nem vág elébe a szocialista erkölcs és tudat. Igen, erre van szükség mindenütt, még a tanácsi rendeletek mel- , lett is. Nagymiklós István Új istállót épít a gödöllői Petőfi tsz A gödöllői Petőfi Termelőszövetkezet 100 férőhelyes tehénistállót épít. A Pest megyei Tanács Építőipari Vállalata ígérete szerint augusztusra el is készül az uj istálló. Ifj. Prihoda Ferenc brigádvezető vezetésével készül a tetőszerkezet (MTI Foto — Fehérvári Ferenc felv.) SELYEMKENDŐ ' Géza egy szép garzonban lakik Lágymányoson. Fő­mérnök, háromezer körül keres. Egyedül van. Ruhái nem fémek a szekrényben, s unja már a Budapest ká­véházat, meg a többi csillogó éjszakai mulatóhelyet is. Két éve nem volt odahaza falujában. Csak az apja jött fel tavaly, amikor disznót öltek. A nagy régi katona­láda tele volt kolbásszal. Leveleznek, Géza ritkábban ír. Karácsonyra ,se ment haza, pedig nagyon hívták. Vett egy olcsó se­lyemkendőt és elküldte az anyjának.Jrtis néhány sort. Panaszkodott, hogy szűkösen él, hogy fogához veri a garast, hogy drága az élet Pesten, hogy fizetéséből semmire sem telik. Egy hét múlva jött a válasz, napok múlva olvasta el anyja szálkás, bizonytalan betűit. „Édes fiam, nem kellett volna selyemkendő. Inkább vegyél magadnak meleg sálat, mert nagyon cugosak az ottani utcák. A pénzt ne köszönd meg levélben, mert megtudja apád. Többet nem tudtam küldeni”. A borítékban egy százas lapult. Vöröslött, mint Géza arca. Hankóczi Sándor Három új emlékbélyeg A posta idei évfordulók- események bélyegsorozata is­mét egyszerre három új bé­lyeggel gyarapodik. (Május 31-én, vasárnap Ybl Miklós születésének 150. évfordulója emlékére 1 forintos, William Shakespeare születésének 400. évfordulója alkalmából 2 forintos és Michelangelo Buo- naroti halálának 400. évfor­dulójára ugyancsak 2 forin­tos emlékbélyeget hoznak forgalomba.) — Az idén átmenetileg két dunai strandfürdője lesz Szentendrének. Az új strandfürdő kiépítése már megkezdődött, de az idén még a régi strandot is felke­reshetik a fürödni vágyók. ipart, s amelyek nemhogy csökkenő, hanem éppen emel­kedő irányzatot mutatnak. Csak néhány példát: L. D. Clay tábornok, a németorszá­gi amerikai megszálló csapa­tok volt parancsnoka a Conti­nental Can Co. igazgatósági elnöke lett nyugdíjazása után, D. McArthur — a hideghábo­rú egyik leghírhedtebb alak­ja — a tábornokságot a Re­mington Rand elnöki székével váltotta fel, Ben Moreell ad­mirális a Jones and Laughon acélművek alelnöke lett, Alan G. Kirk admirális az egyenru­hát a Mercast fémkohászati művek elnökségévelt cserélte fel, Groves tábornok, az atom­bombagyártás megszervezője és irányítója a Remington Rand . alelnöke, M. B. Ridgway, volt vezérkari főnök a Mellon ku­tatóintézet főnöke lett, s így tovább. Kémek, trösztvezérek, tá­bornokok; írtuk cikkünk fölé címként. Az elmondottak ér­zékeltetik, hogy a három. fog­lalkozás az esetek többségé­ben ugyanazon emberek­re vonatkozik. A militarízmus támogatói és képviselői min­den lehetőséget megragadnak, hogy szolgálják bálványukat, céljukat — a háborút. A német kémek, trösztvezé­rek és tábornokok összeeskü­vése a béke, a népek szabad­sága ellen a Harmadik Biro­dalom bukásával fejeződött be. Várhat-e más sors más nemzetiségű kémek, trösztve­zérek és tábornokok azonos célú összeesküvésére ...? Mészáros Ottó két-, három-, sőt négycsillagos tábornokok is. Szerződéseket írnak alá, vagy éppen csak „látogatni” jöttek. A vállalat egyetlen év leforgása alatt fél- milliárd dollár értékű katonai megrendelést kapott Hogyan? Alkalmazottai között 187 nyu­galmazott tiszt van, közöttük 27 tábornok... A vezető katonai kaszt és bizonyos üzleti körök nézet- azonossága nem titok. Érde­keik sem lehetnek tehát kü­lönbözőek. Ezért van az, hogy amerikai monopóliumok igaz­gatótanácsában mind több a nyugalmazott tábornok, akik korántsem iparvezetési ta­pasztalataikkal érdemelték ki a busás hasznot, a nagy jöve­delmet jelentő megbízatást, sokkal inkább azzal, hogy a ' Pentagonban, s más katonai vezető szervekben, ahol a mil­liós és milliárdos megrende­lésekről döntenek, ott ülnek barátaik, volt kollégáik, vagy éppen tanítványaik. A Business Week, a vezető amerikai gazdasági lap min­den kertelés nélkül kimond­ja: „Üzleti körökben el­hangzott a kiáltás: szerez­zetek magatoknak táborno­kot. A kormány melyik szerve költi a legtöbb pénzt? A hadsereg. Ki is­meri mindenkinél jobban a bürokrácia útvesztőit? A tábornokok és admirálisok. Szervezz be tehát egyet az igazgatóságodba.’’ A Business Week már té­nyeket regisztrált csupán. Olyan tényeket, amelyek jel­lemzik az amerikai nagy­Amerika leggazdagabb intéz­ményévé tette a hadsereget. Az amerikai hadügyminiszté­rium vagyonát kétszázmilliárd dollárra becsülik, s ez több, mint az öt legnagyobb ame­rikai mammuttröszt vagyona együttvéve! Amerika mun­kaerejének tíz százalékát — tehát hozzávetőleg hét és fél millió embert — közvetlenül a hadi iparban foglalkoztatják. Az Egyesült Államok jelentős -területein »az ott dolgozók csakis a hadi iparban keres­hetik meg kenyerüket. Los Angelesben például az összfog- lalkoztatottak ötven százalé­ka hadi ipari üzemekben dol­gozik! ^ fentebb idézett Cooh azt írja erről könyvében: „Ilyen körülmények kö­zött a katonai kiadásokhoz fűződő egyéni érdekék va­lóságos nemzeti betegséggé válnak. Minden élelmiszer- üzlet-, minden benzinkút- tulajdonosnak az az érzé­se: Jövője attól függ, hogy fenntartják-e a hadiipari üzemeket.” A trösztvezérré lett tábor­nokok igyekeznek biztosítani azt, hogy — fenntartsák a ha­diipart. Sőt: minden erővel bővítsék! Szerezzetek magatoknak tábornokot! A General Dinamic Co. ele­gánsan berendezett elnöki szo­bájában sűrűn megfordulnak végrehajtót. A Saturday Eve­ning Post szerint’ „A CIA a titokzatosság lep­lébe burkolózva szerényen céloz arra, hogy külföldi kormányokat dönt meg, el­ismeri, hogy megszegi a nemzetközi jogot... egyszó­val a CIA külpolitikát csi­nál ... láthatatlan kor­mány jellegét ölti.” Amit a CIA kicsiben, azt az amerikai rriilitarizmus vezér­képviselői nagyban sze­retnék csinálni... 77 cent dolláronként Az amerikai gazdasági élet a fegyverkezés, a militarízmus szolgálatában áll. A táborno­kok szemében a gazdasági in­tézmények, a nagyüzemek nem mások, mint a haditermelés eszközei, s mivel megvannak győződve azok rossz irányítá­sáról, mind inkább igyekeznek befolyásuk és felügyeletük alá vonni a gazdasági életet is. Nem kis sikerrel. Áz Egyesült Államok tör­ténelme folyamán egy lakos­ra számítva ma költi a. leg­többet fegyverekre, a hadse­regre. Fred J. Cooh The War­fare Statee című könyvében szomorúan állapítja meg: „az ország minden dollár­jából 77 centet arra hasz­nálnak fel, hogy kifizessék a hajdani háborúk, vala­mint az előkészületben le­vő jövendő háborúk költ­ségeit.” A dolláronkénti 77 cent 5 (A cikk első részét tegnapi szá- $ munkban közöltük) ;A láthatatlan kormány i Az amerikai szoldáteszka ; nincs egyedül abbeli törekvé- ; sében, hogy mind nagyobb ; részt biztosítson magának a -politika intézésében, kialakí­tásában. Döntő szerepet ját- ! szik ebben a nem kevésbé mi­litarista szervezet, a CIA, a j hírhedt Központi Felderítő í Hivatal is. Az elmúlt hónapok­éban látványos, de kudarcba (fulladt akcióval, egy hazug S jelentéssel igyekezett megne- íhezíteni a Szovjetunióval foly- ; tatott nyugati kereskedelmet. ; A CIA S. Gramont amerikai történész szerint \ „az utóbbi tíz év valámeny­í nyi fontosabb felforgató ( akciójában közreműködött.” ( Hogyan? Minden eszközzel. 5 A Szovjetunióból jónéhány í amerikai diplomatát kiutasí­tottak már, mert bebizonyoso- (dott róluk, hogy a CIA ügy­nökei. A. Tully amerikai pub- ticista szerint: ( „némely amerikai követsé­( gén á CIA munkatársainak ( száma felülmúlja a diplo­( máciai szolgálat munkatár­1 saiét.” \ A CIA jelképe lett az ame­rikai politikának, a szennyes 2 dél-vietnami háborútól kezd- j ve a Kuba elleni provokációkig 2 mindenütt ott találjuk a CIA-t, (mint értelmi szerzőt és mint í eszközökben nem válogatós Csin Fing Mej — Arany vázában szilvavirágok —, ez a regény eredeti kínai címe. Szerzője ismeretlen, csak any- nyit tudunk róla, hogy a XVI. század második felében író­dott a klasszikus kínai iroda­lomnak ez az egyik legkivá­lóbb regénye, amely minden részletében és egészében is páratlanul hűséges művészi tükre a XVI. századi kínai közállapotoknak. A realista ábrázolásmód le­hetővé teszi, hogy a szerző a teljesen korrupt és lezüllött közélet eseményeivel párhu­zamosan, azokkal mégis a legteljesebb egységben ele­venítse meg az olvasó előtt Hszi-men Csing gazdag há­zának üres, céltalan, gyakran elállatiasodott belső életét. Az élősdiségnek ebben a rotha­dó világában az emberek szel­lemi szükségletei elenyészőek; az evés és ivás, az erotika és a nemi perverzitás jelenti csupán ennek az életnek cél­ját. De milyen élet lehet az, amelyben csupán ennyi acél? Az ilyen társadalom menthe­tetlenül pusztulásra ítéltetett, ahogyan pusztulásra ítéli a szerző is szinte valamennyi hősét s akik életben marad­nak, hontalan, kisemmizett menekülőkké válnak azok is. A mandzsu hódítók kegyetle­nül elpusztítják Hszi-men Csing élősdi világát. A kitűnő regényt már meg; jelenése után pornográffá nyilvánították a hivatalos vé­lemények Hszi-men Csing és a szépasszonyok magánéleté­nek részletes és érzékletes ábrázolása miatt — s azóta is gyakran újra kezdődik ez a vita —, a valóságban azonban más volt a regény betiltásá­nak oka: az a döbbenetes erő, ahogyan a szerző őszintén és kendőzés nélkül leleplezi ko­ra felbomló társadalmát. Ezt a folyamatot bemutatni más­ként — legalábbis megrázó erővel —, nem lehet. Kémek, trösztvezérek, tábornokok

Next

/
Oldalképek
Tartalom