Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-26 / 122. szám

Marika A parkban vidám gyermek­zsivaj fogad, röpülnék a hin­ták, gondtalanul játszanak a kicsinyek. A nap magasan jár, árnyékuk élesen rajzoló­dik a homokba. Harsog a zöld a gondosan elkészített virág­ágyások körül. A pirosra fes­tett padokon fiatal párok ül­nek s nézik a száguldozó kis tovademberüketMilyen gondtalanul játszanak, mennyi öröm, lelkesedés! Nem messze tőlem egy töpörödött, fekete fejkendős anyóka fehér orgo­nacsokrot szorongat ráncos kezeiben. Tálán napozik, vagy az unokáját hozta el hazulról? A hirdetőoszlopon egy vörös­keresztes plakát a Sabin- cseppekre hívja fel a figyel­met... Röppen a hinta, a gyerekek hangosan kacagnak. Valamelyik nyitott ablakból andalító zene árad. Bent a há­zakban már ebédhez készülőd­nek. Marikát két hete ha isme­rem: huszonhárom éves, sző­ke, csinos. Amikor elmentem hozzájulk, az ablaknál ült. Ma­rika mindig ott ül. Olvas, ké­zimunkázik, rádiót hallgat — mindig az ablaknál... Szülei egyszerű munkásemberek. A lakás tiszta, példás rend ural­kodik mindenütt. Az anya fe­ketét főz, idegesítően sziszeg a masina: itt a játszótéren min­den olyan nyugodt. Fiatal lány megy át a parkon, halkan kopog a tűsarkú cipője. Na­pozok. Itt a játszótéren min­denki boldog. Zsongító meleg­séget érzek ereimben szét­folyni, jó idő van. Marika rit­kán napozhat. Marika 1947-ben gyermek- paralízist kapott. Ez időtől nem tud lábraállni, ül az ab­laknál kora reggeltől késő es­tig. Nagyszerű lány: mosolyog, vitázik, mindenhez hozzá tud szólni. Ismeri a kínai kérdést, verset szaval, örül a mások sikereinek, mások helyett is izgul — •ismerőseiben él, ve­lük érez. Szereti a rádiójáté­kokat és a zenét, Könyveket olvas. És dolgozik is: varr, ké­zimunkázik. Boldog, ha Jcivi- szi'k a szabadba. Az utazásra terelődik a. szó. Marika figyel. Egyszer őt is elvitték autóval a Balatonhoz. Sírt a boldogságtól. Mert olyan szép az a Dunántúl! A Balaton mellett lassabban haj­tottak, gyönyörű volt. Ha a húga kirándulásra megy, min­dig küld haza levelezőlapokat. Ilyerikor képzeletben ő is uta­zik: Lillafüred, Pécs, Sopron csalogatja, hívja, de neki ma­radnia kell. Bízik benne, hogy egyszer ő is elutazhat. Én is hiszem, hogy utazhat még, Marilta, biztosan lesz rá alka­lom. Major János ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓRA Monorra látogat Móricz Virág írónő, hogy a községi tanács nagytermében május 28-án, csütörtökön este 6 órai kez­dettel elbeszélgessen monori olvasóival. Móricz Virág írá­sait diákok, fiatalok és felnőt­tek egyaránt szívesen olvas­sák. Apám regénye, Szeren­cse, A pókháló, Balga szüzek című munkái a legkeresettebb könyvtári könyvek közé tar­toznak. ANYAKÖNYVI HÍREK Ecser Házasságot kötött: Kovács Ben­jámin és Harazin Erzsébet. Gyömrő Házassá;?a k. ti uek: Rolu /áros és Szabó Erzsébet, Árvay Antal és Csontos Márta, Kókai Gábor és Lipták Mária. Elhunyt: Szilágyi Gyuláné Ju­hász Margit 66 éves. Monor Születtek: Szabó György és Ka­nalas Erzsébet leánya: Katalin, Kochan Pál és Földvárszki Mária fia: Tibor Pál, Kerepeszki István és Várnagy Zsuzsanna fia: István. Házasságot kötöttek: Rigó Lász­ló és Varga Erzsébet, Fekete Jó­zsef és Somodi Julianna. Elhunytak: Újvári Tivadarné Si­mon Rozália 78 éves, özv. Szántó Gyuláné Szarka Ilona 78 éves. vi a i vi r s o R Mozik Gomba: Transzport a paradi­csomból. Gyömrő: Nyáron egy­szerű. Maglód: Optimista tragédia fszélesvásznú). Monor: Majdnem baleset (szélesvásznú). Nyáregy­háza: Körhinta. Pilis: Az arany- fcmber. Tápiósüly: Napfény és árnyék. Űri: Üresjárat. Üllő: Ami­kor a fák még nagyok voltak. Va- Kad: Felnőttek és gyerekek. Ve- csés: Dunai kirándulás. HONOR'Vnm: A PE S T MEGYEI HÍRLAP K ÜLÓNK.IADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM 1964. MÁJUS 27, SZERDA Egészségünkről - számokban Évente hatszor megyünk orvoshoz — Csökkent a táppénz — Három perc a laboratóriumban Érdekes és jellemző szám­adatokat találhatunk a járás múlt évi egészségügyi statisz­tikájában böngészve. 27 körzeti orvosunk több mint félmillió (pontosabb számmal: 534 ezer 787) beteget fogadott. A járás lélekszáma megközelítőleg 90 ezer. összevetve a két szá­mot, azt látjuk, hogy átlagban évente hat­szor megyünk orvoshoz. Naponta 50—55 beteg jelenik meg a körzeti rendelőkben, ez vala­mivel több mint az országos átlag. Kevesebb azonban a járóbetegek száma, öt és fél száza­lékkal, mint amit az 1962-es statisztika muta­tott ki. Tavalyelőtt nagy influenzajárvány volt, ami tavaly — örömünkre — elmaradt. ötvenegyezer beteget látogattak meg laká­sán a körzeti orvosok és 28 ezret a körzeti ápolónők. Hozzávetve ezt az adatot az elő­ző évihez, azt láthatjuk, hogy az orvosi be­teglátogatások száma csökken, ezzel szemben az ápolónői látogatások jelentősen megszapo­rodtak. Ez is mutatja, hogy a körzeti ápolónői szolgálat mindinkább népszerű és eredmé­nyes lesz. Közel 40 ezer beteget utaltak szakrendelés­re a körzeti orvosok, 2335 beteget pedig kór­házba küldtek. A betegellátás kulturáltsága is fokozódott, ehhez hozzájárul néhány község­ben — Pilisen, Gombán, Üllőn — a rendelő korszerűsítése, az igényeknek teljesen meg­felelő felújítása. A táppénzes napok száma 1963-ban csök­kent. Igaz, hogy a csökkenés mértéke csak ezrelékben fejezhető ki, mégis örvendetes eredmény, mert a táppénzes napok szá­ma országos viszonylatban százalékokkal emelkedett. Ez azt mutatja, hogy szü- nőben van körzeti orvosok e téren ta­núsított liberalizmusa. Kiemelkedő jó ered­mény tapasztalható dr. Pénzes Jánosnál Gombán, dr. Lányi Péternél Mendén, dr. Czinder Bálintnál Pilisen. A gyömrői rendelőintézetben heti 39 órá­ban folyik a szakorvosi rendelés. Ezer lakosra — a körzet létszámát tekintve — 1,2 szakor­vosi óra jut. Az egy betegre jutó percátlag — a rendelőintézet egészét tekintve — ma­gasabb a vidéki átlagnál: 10,3 perc. Ha külön vizsgáljuk az egyes szakrendeléseket, akkor viszont azt látjuk, hogy a sebészeten és a gyermekgyógyászaton jóval kevesebb idő jut egy betegre, mint a megye más hasonló inté­zeteiben. Jellemző számadat az is, hogy a rendelőintézet forgalma 1961 óta 4,6-szeresére emelkedett. Az intézet már szűknek bizonyul, s a szakorvosi órák számát is emelni kellene. A monori rendelőintézetben 56 órán át fő­ijük szakorvosi rendelés, ezer lakosra itt 1,3 szakorvosi óra jut. Ez egy tizeddel több ugyan mint a gyömrői, de mindkettő alatta marad az országos vidéki átlagnak. Itt átlago­san 8,1 perc jut egy betegre, de a laborató­riumi szakrendelésnél csak 3, a nőgyógyásza­ton, sebészeten és a gyermekgyógyászaton alig valamivel több mint 6 perc. Az adatok itt is azt mutatják, hogy a rendelőintézetet feltét­lenül fejleszteni kell. Egy körzeti orvosra átlag 3400—3500 biz­tosított beteg jut, ez csaknem azonos a megyei adattal, azonban mintegy 600-zal több az orszá­gos átlagnál. A 96 százalék feletti biztosítottsági arányt figyelembe véve e téren is szükségessé válik a fejlesztés. Legutóbb Pilis kapott egy új körzeti orvost és remény van arra, hogy még ez évben Monor is kap egy új körzeti or­vost és lehetőség nyílik egy főfoglalkozású is­kolaorvos foglalkoztatására is. T'ermelösaöwtheBeii krónika Embermagasságii a rozs Monoron — vagon tőzeget termelnek ki Új gépek Üllőn 800 A MONOBI KOSSUTH TSZ- BEN a jó idővel és a szép termés- kilátásokkal a munkakedv is megnövekedett. Kedden 130 ember dolgozott a határban és 15 a kertészetben. A Kosztán-tanyán, a földvá­ri, a paplaposi, az alsótanyai dűlőben, továbbá a gépállomás melletti területen összesen mintegy 150 holdon lekaszál­ták a beérett lucernát. Folya­matosan végzik a petrencézést és a behordást. A munkát az állattartó tagok végzik, akik a háztáji teheneik számára a termés egynegyed részét kap­ják. A gabonák általában jók és szépen fejlődnek. Különösen a rozs fejlődött majdnem em­bermagasságra. Az árpa és a búza közepesnek ígérkezik. A Hegyesi-tanyán folyik a paradicsompalántázás. Egy palántázógép és nyolc asszony ülteti a hatalmas táblákon a megerősödött palántákat. A Majori úti dűlőben levő 40 hold új telepítésű szőlő so­rol. Nem sok a hiány, amit pótolni kell. A jó talajelőké­szítés és a gondos ültetés meg­hozza az eredményt. \ A MONORI ÜJ ÉLET TSZ több mint 50 000 csomó zöld­hagymát adott át eddig a MÉK-nek. A PÉTERI RÁKÓCZI TSZ- BEN folyik a lucemakaszálás. Gép­hiba miatt egy kicsit megkés­tek vele, de most már teljes erővel rákapcsoltak. Tenyésztojás termelésével és értékesítésével is próbálják a mutatkozó deficitet kigazdál­kodni. A napokban érkezik meg 1500 tojásrakás előtti ál­lapotban levő törzskönyvezett baromfi a tsz-be. . Készül az aratási-cséplési terv. Száz hold rozsot kézzel vágnak le, ennek a szalmájá­ból zsúpot készítenek saját felhasználásra és eladásra. 800 vagon tőzeget kíván ér­tékesíteni a tsz. A kitermelést hamarosan megkezdik a Ta­lajjavító Vállalat gépei és a tsz dolgozói. 160 Megkezdték az őszi érésű káposzta palántázását a tsz­A PILISI TSZ-EK befejeztek a leszerződött 160 holdon az exportparadicsom palántázását. Az elültetett pa­lánták minősége kifogástalan volt. AZ ÜLLŐI KOSSUTH TSZ 1200 darab csirkét adott át a BARNEVÁL-nak 120 dekás átlagsúlyban. A 21 hízó sertés átlagsúlya — amelyeket az Ál­latforgalmi szállított el, — meghaladta a 100 kilót. ben. Két Zetort, két MTZ-ekét, Rapidtox II porozó-permetező- gépet, 4 pótkocsit és egy 44 so­ros vetőgépet vásárolt al múlt héten a tsz. Több mint 600 köbméter si­lót készítettek eddig rozsos, bükkönyös, borsós őszi takar­mánykeverékből. f Száz mázsa ócskavasat ad át a MÉH-nek a tsz. .1 gombai MIß Élet Tsa-ben A gépjavítóműhely dolgozói: Hálák Ferenc és Kovács Gyula a szovjet járvasilózó gép késeit rögzítik (kép balra). Az elsőkaszálásű lu­cerna szénáját gyűjti Kiss Tibor és felesége (alsó képünk). (Foto: Kalotay) SZAKEMBEREK FÓRUMA A termő szőlők védelme Minden szőlőtermelő kis­kert tulajdonosnak van is­merete és gyakorlata a szőlő növényvédelmével kapcsolat­ban. Mindezek ellenére ke­vés azoknak a száma, akik is­merik az új növényvédőszere­ket és alkalmazási módjukat. Néhány gondolat a szőlő be­tegségeiről, szakszerű védel­méről és az új növényvédő­szerek használatáról. A gombabetegségek közül a szőlőperonoszpóra a legismertebb és ez ellen több-kevesebb si­kerrel védekeznek. Itt emlí­tem meg a forgalomban levő vitigrén és superit rézoxiclo- ridok hatásidejéről eltei'jesz- tett téves híreszteléseket. Ha­tásuk, kipermetezés után 8 napig tart és nem 20 napig. Előnyük: 1 kiló vitigrén, il­letve cuperit egyenlő 2 kiló rézgáliccal. A permetlé ké­szítése egyszerű, nem kell mésszel közömbösíteni, nem perzsel, a hajtásnövekedést nem lassítja, illetve gátolja, mint a bordóilé. Alkalmazá­suk a permetezések első sza­kaszában indokolt és előnyös. Kutatók és főiskolai tanárok sem foglalnak állást teljesen a rézoxicloridok alkalmazása mellett, ezért erős peronosz- póra veszély esetén eltekin­tünk alkalmazásuktól. A szőlőlisztharmat a ta­valyi évjáratban nagy pusztításokat végzett ka­darka, kövidinka, izsáki sárfehér ültetvényékben járásunk területén is. Az ellene való védekezés csaknem teljesen elmaradt, mivel a termelők nem ismer­ték fel a kórkép alapján a kórokozót és az ellene való védekezést. Az idén is várha­tó a gomba fellépése, mivel micéliumai a rügyekben át­telelnek, és kedvező idő ese­tén megindul a fertőzés. 28— 30 fokos hőmérséklet esetén, csapadék nélkül fertőz. Véde­kezés a peronoszpóra ellen történő permetezésekkel egy- időben réztartalmú oldathoz kevert 0,4 százalékos thivoit- tal. (Kapható háztartási, il­letve vetőmagboltokban). A feketerothadás gyakori és súlyos gombabetegség. Rend­szeres, kitartó 2 százalékos bordóileves permetezéssel le­küzdhető, illetve megelőzhető a fellépése. A Monori Állami Gazda­ságnál alkalmazandó védeke­zési terv szőlőperonoszpóra. lisztharmat és feketerothadás ellen: Első permetezés: 0,5 száza­lékos vitigrén vagy cuperit; második: 0,5 százalékos vitig­rén vagy cuperit 4- 0,4 száza­lékos thivolt; harmadik: 1,5 százalékos bordóilé 4- 0,4 szá­zalékos thivolt; negyedik és minden további permetezés: 2 százalékos bordóilé + 0,4 százalékos tlhivoit. A kései fajtákat ajánlatos augusztus 10-ig permetezni, a korai lombhullás és beérés miatt. Tavaszi János mezőgazdasági mérnök Monori Állami Gazdaság Betétkézbesítőket keres a gyömrői postahivatal A postai szervek részéről végre elhárult minden akadály az elől, hogy Gyomron is bevezessék a betétkézbesítői rend­szert, azaz: az újságokat külön kézbesítőkkel, még a levélposta kihordása előtt eljuttassák az olvasókhoz. Most a MÁV is meg­felelő segítséget ad, s így június 1-től kezdődően reggel ötkor már Gyomron lesznek az újságok. Ez azt jelenti, hogy a na­pilapokat már mindenki korán reggel, frissen megkaphatja. A betétkézbesítő rendszer kipróbálását a gyömrői posta- hivatal már megkezdte. Sajnos, eddig nem születtek meg a kí­vánt eredmények: kevesen jelentkeztek, s néhány nap után azok is otthagyták ezt a munkát Érthetetlen ez, hiszen Gyom­ron számos olyan háztartásbeli asszony van, aki szívesen vál­lalna konyhapénz-kiegészítő munkát. Ez a munka pedig — néhány hónapos begyakorlás után — nagyobb megerőltetés nélkül jelentős mellékjövedelmet hozna a háztartásba. Külön előnye, hogy 10—11 órára végezni lehet a munkával, s akkor még jócskán marad idő a házkörüli teendőkre is. Talán azért kevés a jelentkező, mert kevesen tudnak róla? Ezért itt is közzétesszük: a gyömrői postahivatal felvesz azon­nal hirlapkézbesítőket — lehetőleg kerékpárral rendelkező­ket! — napi 4—5 órás elfoglaltsággal. A kereset a kihordott és eladott lappéldányok mennyisége szerint alakul. A KALUCSNI Botránkozás ne essék, de ez bizony temetésen tör­tént, mégpedig Nyáregyhá­zán, az elmúlt év tavaszán. Én igazán semmiről nem te­hetek. Mindennek az oka az a csúf kalucsni volt. De vegyük csak sorjában. — Milyen cipőben vagy? — kérdezte megérkezésem után tapasztalt jóakaróm. — Negyvenes, típusfélcipő­ben — feleltem némi cso­dálkozással. — Az kevés — mondta ő —, de nem baj. Van nekem egy egészen jó kalucsnim. Majd azt felhúzod, mert nagy sár van arra, ahová mentek. — Köszönöm — mondtam én, és felpróbáltam. Egé­szen jól festett, csak egy kicsit nagynak tűnt, lötyö­gött. — Az nem baj — hang­zott a biztatás —, majd kitömjük az orrát papírral és megfeszül. így is lett és merész lép­tekkel indultam a halottas ház felé. Amikor letértem a földútra, a kalucsni klaffan- tott egyet és azonnal rájöt­tem, hogy lesz még bajom vele. Óvatosan lépkedtem, in­kább csak vonszoltam a li- fegő csoroszlyát a nagy sár­ban. Valahogy sikerült kü­lönösebb baj nélkül meg­úsznom és elértem a halot­tas házat. A temetési szertartás után elindult a menet, szétszóród­va, ki-ki ahogy tudott a mind nagyobb sár miatt. So­se hittem volna, hogy a po- sza homokjáról híres Nyár­egyháza eme lapos részén ilyen kegyetlen sár tud len­ni. Itt történt a baj. Óvatla­nul, alattomosan: kiléptem a kalucsniból. Úgy ott maradt a sárban, mintha sose lett volna a lábamon. A lovak prüszkölve húzták gyászos terhüket néhány lépésre a kalucsnim irányában. Kétség- beesett mozdulattal lehajol­tam és kirántottam a sár­ból. De ha már így lett, lerúgtam a másikat is. most már két nyakig sáros ka­lucsni vigyorgott rám a gyász és az áhitat megcsúfolása­ként. Meg kell szabadulnom et­től a sártól súlyos ronda- ságtól, amelyik ilyen csúffá tett! Ha enyém lenne, el­dobnám, de nem lehet. — Te kisfiú, fogd már meg — nyomtam a kezébe az ártatlannak, akit köze­lemben mentőangyalként pil­lantottam meg s már men­tem is tovább, hogy eszébe ne jusson tiltakozni Viszony­lag símán megúsztam, gon­doltam könnyebbülten. Amikor a makadámúira ért a menet, s rendezte sorait, bennem újra elhűlt a bér. Te jóságos ég, a kalucsni! A gyászoló család közvetlen tagjaként lépdelt a kisfiú a gyászkocsi mögött, kezében a két kegyetlenül sáros !:alucs- nival. Zavartan, kínosan pislogott. Mindenki őt nézte. Ez százszázalékos botrány. Lüktetett bennem a kín és kivert a veríték Aztán mégis csak elvonult a botrány felhője. Valaki jó­tét lélek, felmérte a helyzet tragikumát és komikumát és elvette a kisfiútól a kalucs- nit és én újra megkönnyeb­bültem. De bennem maradt valami csendes, illetlen kun­cogás. Lám, a kalucsni hasznos közlekedési eszköz, de meny­nyi bajt okozhat, ha egy számmal nagyobb a kelleté­nél! Fekete János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom