Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-26 / 122. szám

>1 H. I *. 1964. MAJÚS 27. SZ.EKU LflOíizí helyzetkép Tiltakozás as amerikai kétnrepülések ellen Szufanuvong laoszi minisz­terelnökhelyettes Souvanna Phouma miniszterelnöknek küldött sürgős üzenetében tiltakozott az ellen, hogy a laoszi koalíciós kor­mány lehetővé teszi ameri­kai repülőgépek kémre­püléseit, a laoszi hazafias fegyveres erők kezén levő területek fe­lett, — jelenti a Patet Lao rá­dióadó. Washingtonban az amerikai külügyminisztérium szóvivője szokásos sajtóértekezletén ki­jelentette, a Laoszban állomá­sozó amerikai repülőgépek folytatják — mint mondot'ta „felderítő’’ berepüléseiket a hazafias erők ellenőrzése alatt álló területek légiterébe. " A szóvivő kitért a Laosz kérdésével foglalkozó újabb genfi értekezlet kérdésére is, amelyet — mint ismeretes — az amerikai kormány nem lát­na szívesen. Ezúttal a szóvivő arra hi­vatkozott, hogy „az érte­kezletnek nem lenne ér­telme” mindaddig, amíg Laoszban nincs „tűzszünet” és amíg a hazafias erők nem adnak fel bizonyos területeket. A kínai vezetők politikája elleni harc szerves része a chilei nép egységéért vívott küzdelemnek A Chilei Kommunista Párt nyilatkozata A Pravda keddi száma idé­zi a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának nyi­latkozatát, amely megállapít­ja: a kínai vezetőknek tuda­tában kell lenniük, hogy szakadár tevékenységük árt a kínai nép és minden más nép érdekeinek, s hogy akcióik elkerülhetet­lenül kudarcra vannak ítélve. A központi bizottság nyilat­kozata megállapítja, hogy a kínai vezetők a legkülönbö­zőbb szakadár cselekedetekkel próbálnak híveket szerezni maguknak más kommunista pártokon belül. Utalva arra, hogy a KKP vezetői megkísé­relték a Chilei _ KP eiszakítá- sát szövetségeseitől, a hazafias mozgalom megosztását, ezért a a kínai vezetők szakadár politikája elleni harc Chi­lében szerves alkotórészét alkotja a munkásosztály és az egész nép egységéért és győzelméért vívott küz­delemnek, A Chilei Kommunista Párt állást- foglal az összes kom­munista párt képviselőinek részvéteiével megtartandó nemzetközi értekezlet mielőb­bi összehívása mellett. Csehszlovák államférfiak távirata magyar államférfiakhoz Szemtanúk a limai tömegszerencsétlenséf/ről Lemondott a rendőrfőnök — Csak látszólagos a nyugalom Ellentmondó hírek a halottak számáról Az országos gyász ellenére is beszédtéma volt hétfőn Li­maiján, hogy igazán mi is rob­bantotta ki a tragédiát. Az is­mert, hogy a meg nem adott gól miatt rohant be a közön­ség a játéktérre, de hogy tulajdonképpen ezt meg­előzően mi is történt, azt sémleges megfigyelők el­beszéléséből lehet megtudni. Ök így látták: a perui jobb­szélső vágta az argentin kapu felé a labdát, amely átszállt a védők feje felett. A rohanó perui csatárok elől Morales argentin hátvéd szögletre akart menteni, közben azon­ban a perui balszélső Lóhá­ton hátulról megrúgta a vé­dőjátékost, aki . elvesztette egyensúlyát és lábáról a lab­da saját kapujába perdült, teh • t öngólt vétett. Az uru­guayi játékvezető, Angel Pa- zos azonban jól látta az ese­tet, nem gólt ítélt, hanem sza­badrúgást a peruiak ellen. A legtöbb limai lap a játék­vezetőt tartja vétkesnek, ter­mészetesen nem így az argen­tinok — és különösképpen a kapusok —, akik » úgy nyilatkoztak, hogy a játékvezető helyesen ítél­kezett. így látta a játékvezető Angel Eduardo Pazos, a sú- . íyos tragédiával végződött Ar­gentin—Peru olimpiai labda­rúgó selejtező mérkőzés já­tékvezetője Montevideóban nyilatkozatot adott az újság­íróknak. Én nem érvénytelenítet­tem a gólt — mondotta Pazos —, már akkor fúj­tam, mielőtt még a labda Morales lábához ért vol­na, mivel láttam az őt ért sza­bálytalanságot. Nem tettem mást, csak a játékszabályt alkalmaztam. Jellemző különben, hogy a pe­rui játékosok elfogadták dön­tésemet és a mérkőzés folyt volna a maga módján, ha az első fanatikusok nem rohan­nak a pályára. — Az adott körülmények között már nem volt lehető­ség a játék folytatására, a két perui partjelzővel együtt a rendőrök sorfala között hagytuk el a pályát és tér­tünk az öltözőbe. Ezért mi nem láttuk, hogy mi törté­nik, de amit hallottunk és jó­val később még mi is lát­tunk, az egyenesen elképzel­hetetlen. Megismétlik a mérkőzést? A perui újságok úgy vélik, hogy véget kell vetni az olimpiai selejtező tornának Limában, mások szerint vi­szont folytatni kell másik or- izágban. A Perui Labdarúgó Szö­vetség hamarosan dönt az ügyben és ha mégis úgy lesz, hogy a torna folytatódik, altkor leg­közelebb az Ecuador—Chile és az Uruguay—Brazília ta­lálkozóra kerül sor. Teofilo Salines, a Perui Labdarúgó Szövetség elnöke kijelentette, hogy a FIFA ál­tal kinevezett játékvezetői bi­zottság — amely az argentin Alvarezből és a perui Salom- ból áll — vizsgálja majd fe­lül az uruguayi Pazos játék­vezető működését és az eset­tel kapcsolatos ténykedését. Az AFP jelentése szerint a torna szervező bizott­sága Argentínát jelölte meg győztesként, így az argentinok helye már biztosnak látszik a tokiói 16-os döntőben. A Reuter kedd délelőtti jelentése szerint viszont dr. Helmuth Kaeser, a Nem­zetközi Labdarúgó Szövetség főtitkára úgy nyilatkozott, hogy az Argentína—Peru ta­lálkozót június 7-én Rio de Janeiróban újrajátsszék. Újabb botrány a stadionban A tömegszerencsétlenségről nyilatkozott Javier Arias pe­rui egészségügyminiszter és kijelentette, hogy eddig hi­vatalosan 263 halálesetet ál­lapítottak meg, ezzel szem­ben a rendőri hírek 350 és egyes rádiójelentések 500 ha­lálesetről beszélnek. A halottak között van három rendőr is. A sebesültek száma mintegy ezer, a limai kórházakban az orvosok húsz súlyos se­besült életének megmentésé-1 ért harcolnak. A kormány kétnapos gyászt rendelt el. Annak ellenére,. hogy a ha­tóságok újabb zavargások megakadályozására felfüg­gesztették az alkotmányos jo­gokat, hétfőn délután 1500 sze­mély behatolt a sport- stadion épületébe, ott kifosztotta a büfékészle­teket, megrongálta az iro­dákat, elrabolta a kiállított sportdíjakat. A rendőrség eré­lyesen közbelépett, a rendet helyreállította és néhány személyt letartóztatott. Hét­főn este két ízben ismét szükségessé vált a rendőrség beavatkozása. A lakosság nyugtalanságát még fokozta az a hír, hogy Lima központi börtönéből 31 veszélyes bűnöző megszökött. Ernesto Gomez, Lima rendőrfőnöke hétfőn le­mondott. Estére a nyugalom lát­szólag teljesen helyreállt, de minden eshetőségre számít­va, a rendőrséget megerősí­tették, és könnyű géppus­kával felfegyverzett őrjára­tok cirkálnak a város veszé­lyesebb pontjain. Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke és Jozef Lenart, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnöke táviratban mondott köszönetét Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének és Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság nemzeti ünnepe, az ország felszabadu­lásának 19. évfordulója al­kalmából küldött jókívánsá­gaikért Václav David, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere ugyancsak táv­iratban mondott köszönetét Péter János külügyminiszter­nek, Csehszlovákia felszabadu­lásának 19. évfordulója alkal­mából kifejezett jókívánságai­ért. t „Frederic Giller“ úrnak Weimarba.,. A francia forradadom ve­zetői annakidején tiszteletbeli francia polgárrá nevezték ki Friedrich Schillert. A kineve­zésről szóló okiratot azonban a költő csak jelentős késede­lemmel kapta kézhez, mert a francia helyesírás szerint „Monsieur Giller"-nek címez­ték. Az NDK Államtanácsa megkegyelmezett Brandtnak és Dettingemek A Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa megkegyelmezett a kémkedés vádjával több évi börtönbün­tetésre ítélt Heinz Brgndtnak és Georg Dertingernek, s el­engedte a hátralevő bünteté­sük kitöltését. Heinz Brandt nyugatné­met szakszervezeti újságírót 1961 júniusában Potsdam- ban kémtevékenység folytatá­sa közben tetten érték, s 1962 tavaszán 13 évi börtönbünte­tésre ítélték. Georg Dertinger, az NDK- beli CDU tagja és az NDK külügyminisztere volt. 1954- ben ítélték el kémkedés vád­jával 15 évi börtönre. Angol önkény Brit-Guayanában Az angol katonaság és rend­őrség — felhasználva a Bht- Guayanában kihirdetett ost­romállapotot — házkutatást tartott Benn miniszterelnök­helyettes és Wüson hírközlési miniszter lakásán. Benn til­takozott az eljárás miatt az angol kormányzónál. Mint ismeretessé vált, az angol kormányzó kezdemé­nyezésére — Jagan tiltakozá­sát semmibevéve — különle­ges rendeltetésű katonai ala­kulatot szerveznek, egy an­gol tiszt vezetésével. A mi­niszterelnök nem ellenőrizhe­ti majd az alakulat tevékeny­ségét. \ bogotai varázsló esete Kolumbiában az emberek hiszékenységének kiakná­zása minden képzetet fe­lülmúl. A különféle jóslá­sok, varázslatok, mágikus mesterkedések minden for­mája dívik. De talán mind közül a legnagyobb hírnév­nek örvend El Nancia, a „carlagenai varázsló”, aki egész különleges „szakterü­letre” specializálta magát: kizárólag olyan asszonyok­kal foglalkozik, akiket el­hagyott a férjük. El Nancia öreg indián férfi, aki egy szót sem tud spanyolul, csak „titkárán’4 keresztül érintkezik ügyfe­leivel. Az asszonyok hosz- szú sorokban állnak Car­tagena nyomornegyedében fekvő ócska kunyhója előtt. Egymás után lépnek a va­rázsló elé, röviden előadják férjük hűtlenségének törté­netét, a titkár pár szóban lefordítja, mire Nancia né­hány igét mormol — és már jöhet is a következő! Különleges trükkje a „carlagenai varázslónak”, hogy nem fogad el pénzt, tehát rendőrileg nem ül­dözhető. „Ügyfelei” kizáró­lag élő tyúkokat és puly­kákat hoznak neki, ezek­ről a varázsló azt állítja, hogy „szent állatok“, ame­lyek a viskója köré vonz­zák a „jó szellemeket”. E szellemeket bírja rá Nan­cia igéivel, hogy térítsék vissza a hűtlen férjeket a családi tűzhelyhez. Csakhogy a kalyiba kö­rül kapirgáló tyúkok és pulykák egyik napról a másikra nem azonosak. Mert kora hajnalban a „titkár úr” az előző napi baromfibevételt kocsira te­szi és elszállítja egy rend­kívül modern és kitűnően felszerelt baromfitenyésztő mintagazdaságba, mintegy 50 kilométernyire Cartage- nától. Ez a mintagazdaság ugyan nem Nancia és nem is a titkár nevén van,, de köztudomású, hogy kettő­jük tulajdona. Egyébként a rendőrség noha mind­ezekkel teljesen tisztában van, amúgy sem igen mer­ne kikezdeni a varázslóval, mert tart a feldühödött asszonyok bosszújátóL KÜLÖNÖS KVINTETT Nagy szenzációt keltett Lon­donban a „Vidám nővérek” kvintett, amely tóténként egy londoni bárban játszik. Az „Observer” szerint a kvintett tagjai egy London közelében fekvő kolostor apácái közül kerültek ki. Egyesek szerint az apácák egyike másika nem is igen ismeri az előadott jazz- számokat, de éppen ez a „kvintett varázsa”. _ 1VANICS ISTVÁN* KARRIER A —■ r/ -:v V SZATIRIKV/S KISREGÉNY részt étkező diákok, ottlétük­kel j :lezve a menzai koszt elégtelenségét, de voltak ta- . nársegédek, sőt professzorok is. Sándor megrendelte a ká­vét és a helyi szokásoktól el­térően magas borravalót adott, mire a kávéfőzőnő mél­tánylásképpen bravúros len­dülettel huzigálta a gép nik­kelkarjait. Utólag kiderült, hogy a kávé minősége nem volt arányban a példás igye­kezettel, ami jellemző fényt vet bizonyos emberi gyarlósá­gokra. — Azt mondtad, hogy tisz­teltek a konokságomért? — kanyarodott vissza az eredeti témához. — Tegyük fel, hogy volt akinek ez imponált. De emlékeztetlek rá, hogy a több­ség, s köztük én is, ugyanak­kor Dorogit irigyeltük, akinek Kossuth-díjas az apja, kocsin jár be z egyetemre, és annyi pénze van, amennyi nekünk a dinloma után sem lesz. Most mindkét lehetőség adott, sza­badon választhatok: legyek szimpatikus, de nyomorgó példakép, vagy vállaljam a közutáiatot — ami mellesleg' sokkal inkább irigység, mint utálat — és üzleteljek tovább tele pénztárcával. De gustibus non est disputandum! g én az utóbbit választom, lemondva a _ fennköltségről az anyagi előny, a kényelem és az eg­zisztencia érdekében. — Ez egy OTP-reklám szö­vege — vetette közbe Mari gúnyosan. — Lehetséges, nem figyel­tem, de ha az, annál jobb. Az OTP-ben a pénze kamatozik az embernek, én a képessé­geimet kamatoztatom, lénye­gesen • előnyösebb feltételek mellett. — És azzal a nem kevésbé lényeges különbséggel, hogy a betétkönyv tulajdonosa nem alszik egy ágyban az OTP ve­zérigazgatójával ! Ez kellemetlen fordulat volt. Találkozásaik rendszerint úgy végződtek, hogy szóba került Liza és ezen összevesztek. Ez többnyire akkor következett be, ha Sándor a tettek meze­jén igyekezett sikert elérni, így az a paradox helyzet állt elő, hogy Mari erkölcseire Felkayné vigyázott. Mari nyílt célzása most a szokásosnál jobban lehangolta Sándort. Reggel óta gyötör­ték a különféle lelki nyavaly- gások, majd a vers és a kol­lektív „Muki”, és akkor mind­ezt betetézi Mari az ismert refrénnel. Csalhatatlanul megérezte, hogy ma megint nem lesz semmi, legalábbis semmi olyan, ami a lány erényessé­gét kétségessé tehetné. Ámbár mit lehet tudni. — Csalódtam volna benned, ha rém emlékeztetsz Lizára — mondta szomorúan. — Mit várjak a többiektől, ha az is ,andóan sérteget, akit sze­retek? — Nem érzed, milyen nevet­séges-vágy? Együtt élsz egy nővel és közben belém vagy szerelmes. (Folytatjuk) teit, holott mindenki tudta, nogy egész éjszaka vagont raktatok Csepelen. Egy kicsit fogalom lett a nevetek az év­folyamon, még az olyanok szá­mára is, mint a cinikus Doro­gi. Ezért dühösek most rád. Sándort hallatlanul > meglep­te az, amit Mari mondott. Csakugyan ennyire számontar- tottak volna mindent, ami ve­le és Miskával kapcsolatos? Ki hitte volna, hogy például a csepeli alkalmi melókról is tudnak. Mások is eljártak dol­gozni némi zsebpénz reményé­ben, de azok a vendéglátó- iparban pincéreskedtek. Ök oda nem mentek, mert a ven­dégek előtt való hajbókolást túlságosan megalázónak érez­ték. Inkább rakkollak a sza­badkikötőben, ami ugyan nem szinekura, de legalább nem kell szolgálatkészen vigyorog­ni a lapátra. Ezért tisztelték a többiek? Meglehet, bár őszintén szólva nem emlék­szik rá, hogy ennek különö­sebb jelét észrevette volna. Átfogta a lány vállát. — Gyere megiszunk egy ká­vét a büfében — indítványoz­ta. A büfé előterében, noha az óra még nem ért véget, szá­mosán tartózkodtak. Java­— Szép tőlük, hogy ennyi­re ragaszkodnak hozzám. Ne­ked nem tűnt fel, mennyit fog­lakoznak velem, mióta kiug­rottam a buliból? Azelőtt ész­re sem vették, hogy a világon vagyok. Mari erélyesen tiltakozott. — Nincs igazad! Hányszor volt, hogy reggel hullafárad­tan állítottatok be Miskával az egyetemre és azt hazudtá­tok. hagy valami nőkkel itta­tok az éjjel. Mi lelkendezve hallgattuk a kiruccanás részle­: — Ez nekem is feltűnt, sőt, í amint 'hallom az adjunktusnak : is. j Ez utalás volt az előadóte- ! rémből idáig hallatszó hang- : foszlányokra, melyek a hang- í erőből ítélve, nem a technoló- : giai és természetes folyama- ! tok problematikájával voltak I kapcsolatban. i — Ha nem tévedek, Miska ! indítványozta. Neki vannak ! ilyen szabályos logikán alapu- : ló nézetei a nevelés fokozatai- i ról. í — Csekő proponálta a szü- : netben. Miska majd szétrob- jbant, mikor megtudta, mire j készülnek. ! Sándor kétkedve nézte a ! lányt. i — Nem létezik! Csekő javá- | ban szónokolt, mikor én meg- ; érkeztem. ! — A felolvasás is a te tisz­j teletedre történt. Csekő látta, ! hogy bejöttél a kapun és ! nyomban értesítette a tobbie- ! két. ! Ez a magyarázat hihetőnek í tűnt. Csekő valóban mindenre I képes egy jó hecc kedvéért. ; Azon sem csodálkozna, ha ! utólag kiderülne, hogy a ver- j set is ő írta, direkt erre az í alkalomra. Már volt ilyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom