Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

MOHOB ° 71 DEE! A P.[ ST M EGY E ( H Í'R L AP KÜLÖN K,l ADAS A VI. ÉVFOLYAM. 120. SZÁM I 1984. MÁJUS 24. '«SÁRNAP BIZTATÁS ~jf/r Gyomron a kis- állomási átjáró g/p Hörnyéke szinte '¥ g nappali világos­ságban úszott csütörtök este úgy tíz órq. tájt. A várvavárt vo­nat azonban nem jött, a sorompót E hiába zárták le fi' jóelőre. Mintegy 10 perces várako­zás, heves motor­kürtölés után ki­jött a sorompó- kezelő, odaállt a hajtókar mel­lé és felszólított, hogy a so­rompót megkerülve, menjek at. Hát ez nem a totális ud­variasság megnyilvánulása? & n i k a — Ügyeletes orvos ma Gom­bán—Űriban dar. Szilágyi Sán­dor Űri, Gyomron—Mendén dr. Lányi Péter Mende, Fő u. 6. Tel: 11. Monoron dr. Pálfy Ferenc, Üllőn dr. Leyrer Ló­ránt. 31€*ff is ura sty at ért 1 A májusi eső aranyat ér — tartja egy régi magyar köz­mondás. Mivel a napokban több mint hét milliméter eső esett, hasznáról a gyömrői Pe­tőfi Tsz-ben szerettünk volna meggyőződni. A kertészetben Reihardt Sándor főkertésznek tettük fel a kérdést: — Mit és mennyiben hasz­nált az eső? — Az aranyat meg sem kö­zelíti a haszna — válaszolta —, mert az időjárás eltolódott és a késői hideg valósággal el­sárgította a kiültetett palán­tákat és erre jött az eső. — A „mesterséges esőnek" jóval több hasznát vesszük akár májusi, akár nem, mert azt kellően tudjuk időzíteni. Most vásároltunk egy 25 ló­erős motort, hozzá csöveket és szórófejeket. Ebben már job­ban bízunk, mint az esőben. Messze túl a kertészeten — a Nagyrét felé — hatalmas krumplitábla van. A szépen j megművelt növénysorokon azonban látszott már az eső hatása. Rengeteg bimbót lát­tunk minden tövön. A Sákovics-dűlőben ismét az eső kárát láttuk. Az ott levő j szénaboglyákat bizony alapo- j san eláztatta. A májusi nap j minden erejére, sőt a forga- 1 tők munkájára is szükség van, j hogy ne menjen tönkre az ér- ; tékes szálas takarmány. Lefektette az eső egy ki­csit a rozsot is, de a tsz vezetői remélik, hogy rövidesen lábraáll az is. A íöldszagú határt járva ; mégiscsak rájöttünk arra, hogy í az eső aranyat ért. A magyará- j zat egyszerű; az eső után na- ! gyón sok tsz-tag ment ki aföí- | dekre, hogy az esőáztatta föl­det megikapálják. Ez ér ara­nyat! (gy. s.) Az. olvas» kérdez — a MÁV válaszol A gyömrői új vasútállomásról — Alakuló KISZ-taggyűlés lesz holnap a Vecsési Állami Gazdaságban és a mendei tég­lagyárban. — Kabos László és a Vidám Színpad más művészeinek fel­lépésével vidám kabaréest lesz holnap este 7 órai kez­dettel a maglódi művelődési otthonban. — Primőr áruként jelent meg a monori piacon a kar­fiol és a karalábé. — Jó ütemben halad Gom­bán a víztároló medence épí­tése. A „gépesített egységek” a munkának mintegy 50 szá­zalékát végezték el. — Bábelőadás lesz a vecsési művelődési otthonban a ház bábcsoportjának közreműkö­désével ma délelőtt 10 órakor. Belépődíj 2 forint. — Példát mutatnak a mun­kában a monori Űj Élet Tsz nőbizottságának tagjai. Na­ponta 20—30 asszony vesz részt a munkában, ezenkívül lelkiismeretesen ellátják a társadalmi feladatokat Is. — Hozzákezdtek Gombán a volt Patay-féle kastély kert­jében az új futballpálya ki­alakításához. — Éjfél után hangosan éne­kelt Budapesten a Thököly úton ittas állapotban Knoska Miklós (Vecsés, Város u. 6.). 300 forintra bírságolták. — Szabadtéri színpadot épí­tenek az üllői KISZ-isták a művelődési otthon udvarán. — Gyermekének igazolatlan hiányzása miatt 200 forintra bírságolták Oláh József Mo- nor, Acsádi utca 1. szám alat­ti lakost. — Űj KISZ-szervezet ala­kult a gyömrői Szolgáltató Ktsz-ben 15 taggal. — Majálist rendez 31-én az üllői tsz nőbizottsága. Egész­napos szórakozási lehetőséget biztosítanak a résztvevőknek, este pedig tánc lesz. — Két és fél ezer darab zöldpaprikát értékesített a piacon, illetve a MÉK-en és a zöldséges bolton keresztül a gyömrői Petőfi Tsz. Tisztelt szerkesztőségi A minap megtekintettem a készülő állomást és környékét. Az alábbi két fődolog az, ami nekem nem tetszik: 1. Az alul­járó lejárati, illetve feljárati megoldása. 2. Az állomási elő­tér. Az állomás típusának meg­választásáról nem kívánok szólni, hogy célszerű volt-e ilyen megoldást választani, azt majd a használat dönti el. Ellenben az aluljáró megoldá­sa egyáltalán nem jó. Valószí­nűleg a tervezők és a jóvá­hagyók nem gondoltak arra, hogy minálunk tél is lesz és akkor az a termérdek utas va­jon hogyan fog le- és feljárni vagy éppen rohanni a vonatra azon a 30» és az Érzsébet- telepi oldalon közel 40 fokos lejtőn? Hozzá még fogantyú sem lesz a faiba erősítve. Azonkívül: elég lesz-e az a két 8 méteres kútakna az oda bezúduló esetleges nagyobb esőnek. Az utasoknak nem , a kerítésen kell-e majd ilyenkor átmászni? Sokkal okosabb lett volna fedettlépcsős feljá­ratot készíteni, mint ahogy az minden ilyen aluljárós meg­oldásnál szokásos. Nem hiva­talos helyről hallottam, hogy a tanács kérte volna így, hogy a gyermekkocsit át lehes­sen tolni egyik telepről a má­sikra. Ez mind szép. de a sok ezres utazóközönségre nem gondoltak, hogy az vajon ho­gyan közlekedik? Az állomás előtere a másik kifogásolható pont. Ha egy városba, községbe érkezik egy idegen vonaton, az első, amit lát a községből, az az állomás előtere. Más véleménye lesz a községről, ha egy rende­zett szép tér fogadja. De ez talán harmadrendű kérdés, el­lenben a növekvő számú gép­kocsik, autóbuszok parkírozá­sára elsőrendű kérdés a tér. A lehetőség adva van: a kijárat­tól balra levő, nem egészen jó állapotban levő ház elbon­tásával és a kijárattal szem­ben levő telek kisajátításával a kérdés rendezést nyerne. Igazáh, az a 16 millió forint, amit tudomásom szerint az ál­lomásra költöllek, a fenti költ­ségeket elbírta volna. A MÁV ezt biztosan nem ellenezte vol­na, mivel az állomási' előtér és az állomáshoz felvezető be­kötőút építése az ő feladata. A fenti hibákért elsősorban nem az állomás tervezőit hibázta­tom, hanem az elfogadóit. A községi, illetve a járási illeté­keseket. Az utóbbiakat azért jobban, mivel ők szakemberek. Bár a tények, legalább is gyömrői viszonylatban, a já­rási kultúrház és az új álló- i más után nem ezt mutatják. Elvtársi üdvözlettel: Nagy Tibor Gyömrő A gyömrői állomás építésé­vel kapcsolatos olvasói érdek­lődésekre közöljük, hogy az 1964. május hóra tervezett be­fejezési határidőt csak rész­ben tudjuk betartani. Május végére az új állomásépület — a hozzá tartozó helyiségekkel ! — kerül üzembe helyezésre, továbbá a gyalogaluljáró és az új raktárépület. Az új ál­lomási épülettel szemben le­vő útszakasz is olyan állapot­ban lesz, hogy használni lehet, de még nem lesz véglegesen készen. A Tulipán utcai út­építés sajnos még a nyár fo­lyamán is tartani fog, mivel munkaerőhiánnyal és úthen­gerhiánnyal küzd a kivitele­ző. Összefoglalva: a gyömrői ál­lomás építésének teljes befe- | jezése csak az év végére vár­ható. A fentieken túl még azt is j közlöm, hogy az új állomás- j épület üzemhelyezésével egy- időben megszűnik a tófürdői megállóhely, valamint a régi j Gyömrő állomás, ez minden valószínűség szerint kissé za­vart fog okozni az utazókö­zönségnek, ezért kérem, hogy ilyen értelemben is tegyenek tájékoztató említést a hírlap­ban. Gajtkó József osztályvezető, MÁV Budapesti Igaz­gatóság MAI MŰSOR Mozik Ecser: Honfoglalás I—II. Gomba: j Az aranyember. Gyömrő: A hete­dik esküdt. Matiné: Ösvény a he- ! gyekben. Maglód: Germinal (szó- j lesvásznú). Matiné: A kék öböl rejtélye. Monor: Rákóczi hadna­gya. Matiné: Fantasztikus utazás. | H: Majdnem baleset (szélesvász- ! mi). Nyáregyháza: Egy csepp' méz. | Itjúsági előadásra: Négy hét Aíri- I kában. Pilis: Az arányember. Tá- piósáp: Sárga cipő története. Tá- \ piósüly: Elektra. Úri: a kopaszok í bandája. Cllő: fin és a gengszter j (szélesvásznú). Matiné: Földről jött | ember (szélesvásznú). Vasad: Ami­kor egy lány 13 éves, Vecsés: A halál neve Engelchen. Matiné: Igor és társai. H: Dunai kirándu­lás. ^WWWWWWWWWWWWWWWWVNWWNWWWWWWWWWWWWWWWVWWWWWWWV, Ferenczy Hanna: MAGÁNOS FA Orkán, vagy árvíz hajlította törzsét a föld fölé vízszintesen? Mitől görnyedt meg ily alázatosra? — azt nem tudhatja senki sem. De nem maradt úgy, hétrét görnyedezve. magasbanyűlt a fény fele, hiába zúgott át a vész felette, s tördelte száz vihar szele. Megjött a tavasz, s ö virágba bomlott, feledve bús őszt, zord telet. Felnéznek rá a törpe kis fűszálak — s a kéklö égbolt ránevet. Pazar pompában ring a pusztaságban — csak felhők tudják vágyait. Mert várva-várja, hogy valaki jöjjön csodálni szép virágait... ^ Magános fa — te többiektől távol, te kertlakóktól idegen, magános fa — a sorsom látom benned, ^ és bánat ül a szívemen. £ SZAKEMBEREK EÓRE3ÍA A nagyüzemi szőlőtelepítés ez évi tapasztalatai A szőlőtelepítés mindinkább nagyüzemi jellegűvé válik járásunkban. E téren a bátor kezdeményezés a tápiósápi Petőfi Tsz-é, amely az elmúlt évben 98 ka- lasztrális holdat telepített nagyüzemi módon, 240x60 centiméteres sor- és tőtávolságú szőlőtáblákba. E tele­pítésnek’ az az előnye, hogy alkalmas a gépi művelésre és kezelésre. Ez év tavaszán egy lépcsőfokkal ismét feljebb léptünk és 179 holdon telepítettünk új szőlőt korszerű, nagyüzemi módon. A tavaszi telepítések ta­nulságairól szeretnék számot adni az alábbiakban. 'VSXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXX3 Még nyolcvan hold A gombai Uj Élet Tsz ez év tavaszán 45 holddal nö­velte meglevő 80 holdas sző­lőterületét. További tervük: még ebben az ötéves tervben 80 hold telepítése, melyből ez év őszén 40 holdat kí­vánnak megvalósítani. Az ápolás munkája sem jár kisebb gonddal majd mint a telepítés, de a lel­kes brigád, Varga István vezetésével, hisszük, hogy itt is helyt fog állni. Ez a brigád képes volt arra, hogy bár egy héttel később kezd­tek mint a terv előirányoz­ta, mégis határidő előtt négy nap­pal elkészültek. A szaporító anyagot még az őszön biztosították, s ta­vasszal nem voltak kitéve különböző kényszerítő körül­ményeknek. Taktikázás A nyáregyházi Béke Tsz- ben éppen ellenkező volt a helyzet: a telepítő brigád nem volt mód a válogatás­ra. A, tsz vezetőinek takti­kázása végül mégis csak ered­ményre vezetett: sikerült — más megyéből ugyan — első­osztályú szaporító anyagot szerezniök. Fajtaigényüket meg kellett változtatniok, de ez — kényszerhelyzetből — máshol is előfordult. A 35 hold telepítés meg­alapozott, lelkiismeretes mun­kával folyt. Ásóval telepítettek, s nem fúróval, mint az ül­lőiek. A gödörásás a biz­tonságos telepítés egyik mód­ja, csak az a kár, hogy nem iszapolták be az elültetett vesszőket. A tavaszi telepí­tés ugyanis megköveteli az azonnali iszapolást, de ennek a megoldása lehetetlen volt a nagy távolság miatt. Sze­rencséjükre a telepítés köz­ben is, utána is jelentős mennyiségű csapadék esett, s az amúgy is könnyű talaj jól átnedvesedett. Bonyodalmak Az üllői Kossuth Tsz-ben te­lepített 50 hold szőlő körül I < i .Lm , §» * — ff* »■Hi ff í ­« Az üllői Kossuth Tsz-ben mintegy 60 idős tsz-lag metszi az őszi telepítést. Ügy igyekezett a vezetőség, hogy ezt a felelősségteljes munkát csak szakemberek végezzék (K^lotay Gábor felvételei) Szépen fejlődik az őszi tele­pítés Vecsésen, mutatja Kucse- ra József munkacsapatvezető Dobrovicz József technikus­nak szas huzavonát részletezni fe­lesleges volna, az a lényeges, hogy május 5-re itt is befejez­ték a telepítést. Kezdetben a szakmai nézet- eltérések is nehézségeket okoz­tak, kiderült, hogy mindenki ért a telepítéshez, s mindenki jobban, mint a másik. A bel- harcból végül is a józanabb belátásuak váltak ki győztes­ként, s a telepítésre — az utolsó tőkéig — azt mondhat­juk: jól megszervezett, körülte- • kintő munkát végeztek. Az eredmény a vártnál jobb, dicséretére legyen mondva a lelkes brigádoknak, akik ün­nepnap is dolgoztak. Az ered­mény Göbölyös Mihály el­nökhelyettes és Kiss Sándor megbízott brigádvezető mun­káját is dicséri. Joggal kijár a dicséret a vízhordó brigádnak és a foga- tosoknak is, akik fáradtságot nem ismerő módon segítették a telepítés sikerét. Munkájuk eredménye máris jelentkezik. Mintákért A vecsési Zöld Mező Tsz a már meglevő 20 hold mellé még 10 holdat telepített. Las­san folyt a telepítés, igaz, munkájukat akadályozta a te­rületükön áthúzódó gáz- és olajvezeték építése is, melynek munkálatait még most sem fejezték be. További telepíté­si tervük még 20 hold, s így a szórványszőlők közé az 50 holdas nagyüzemi tábla min­takertként ékelődne be. már régen együtt volt, de anyag még sehol sem volt. Az Ultetvényterv nem olyan szaporító anyagot akart ad­ni, amilyet a tsz szeretett volna, de sajnos, ősszel el­mulasztották az anyag be­szerzését, s tavasszal már több bonyodalom volt — a megyei főkertész szerint — mint az egész megyében együttvéve. E telepítés érde­kében szintén minden szerv mozgósítva lett, s nem is akár­hogy, hanem „adj uram isten, de mindjárt” alapon. A hosz­■ Van, aki nem szereti a kor­látokat. Sokan nyűgnek érzik az emberi együttélés tör­vényszabta kor­látáit, a jó il­lem és a jó szándék által formált kereteket. A jó szán­déknak ilyen kerete van vasból a monori főutcán. A gondozott pázsit szélén szé­pen mutat az üdepiros szí­nű, sárga gombos csőkorlát. A jó szándék abban van, ha valaki még mindig nem tudná, hogy gondozott park­jelleget biztosítson, díszítse, kiemelje a környezetet. Nyil­vánvalóan látszik, hogy a köz­ségi tanács nem mondott le arról a jó szándékáról, hogy a korlát célját megtartsa. En­nek jele az, hogy minden évben május 1 előtt a sá­ros, rozsdás, fakult korláto­kat letisztítják, kiegyengetik, meghegesztik, a hiányokat pó­tolják. Az elmúlt év for­galma különösen csúnya pusztítást végzett az Ady Endre úti részen, karambo­lozó autók, figyelmetlen fu­varosok jóvoltából. Most is örömmel látom a munkálatokat. Ideje lenne, ha a monoriak jobban meg­becsülnék a jó szándék eme korlátáit, mely több mint 50 000 forintos költséggel ké­szült el három éve s évi karbantartása: újrafestés, ká­rok, hiányok pótlásától füg­gően 8000— 10 000 forintba kerül. Ha­marosan újra szép lesz. De vajon meddig? Ez rajtunk is múlik. Kérjük a sütőüzem, az építőanyagtelep, a sörlérakat vezetőit: tekintsék a maguk felelősségének az ott vonuló korlátrész épségének megőr­zését. Nem lehetne azt a szállítást lebonyolítani a kor­látok felszaggatása nélkül? Ez az egyik, amit megtehe­tünk. A másik tulajdonképpen kérdés: mi van a korláton belül? A keret csak lehe­tőséget ad, melyet kinek-ki- nek magának kell tartalom­mal betölteni. A jó szándék az, hogy az Ady Endre úti részen is megszűnjék a gazos libalegelö jelleg, s helyette kassáit pázsit; tarka virág­sorral tegye szebbé az ut­cát. meg a ház előtti te­ret. Dicséretes szép példái vannak a megértésnek, a gon­dozott házelőknek, de még több a nemtörődömség, gon­datlanság. Olyan nagy do­log, már csak becsületből is, egy. kicsit kertészkedni a ház előtt is? Nem nagy ügy az egész. Jó szándék kérdése. Minden­féleképpen. (F. J.) KORLÁT Mégis sikerült... A monori Kossuth Tsz-ben eredetileg a múlt év őszére volt tervezve 40 hold szőlő te­lepítése. Hogy hogynem, a tervből csupán egy hold lett megvalósítva. Rossz előérzé- seim voltak a hátralevő 39 hold eltelepítésévél kapcsolat­ban, nem hittem — s rajtam kívül még sokan voltak így —; hogy időre meg tudják va­lósítani. Mégi^ sikerült! Az előkészületek már a tél folyamán megindultak,,,a bri­gád ugrásra készen állt, s amint az első lágy idő elérke­zett máris megkezdték a tele­pítést, s kész is lettek vele határidő előtt egy héttel. Valamivel meggyorsította a telepítést — de az átadást nem! — az, hogy az előző évi hajtással együtt telepítették el a vesszőt. Ezt a telepítés után még le kellett metszeniük, s bizony ez a 40 holdnál számottevő több­letköltséget jelentett, Mindent összegezve a ta­vaszi telepítési hadjárat si­keres volt, 179 holdon má­jus 5-ig elültettük a szapo­rító anyagot. De ez csák a kezdet — a nehezebb ez­után jön: e .területet meg­tartani egészségesen, ke­zelni, ápolni kell és ter­mészetesen tovább növelni. Hosszas, kitartó szakértel­met igénylő munkát kíván ez, s mindennek a látszata csak 2—3 év múlva fői jelentkezni. De akkor az első szüret, az eteő pohár must minden fáradtságot feledtetni fogl Klein István

Next

/
Oldalképek
Tartalom