Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

1964. MÁJUS 24, VASÁRNAP tiecret AHOI AI MÁKOSOKAT GYÓGYÍTJÁK A megyei alkohol elvonó rendelés egy napja Drámák szereplői vonulnak fel, egymás után nyitnak be a fehér ajtón. Fehérek a bútorok és fehér az öltözete a színen levő négy szereplőnek, a főorvosasszonynak, a pszichológus­nak, a gondozónak, meg az asszisztensnek, akik különben va­lamennyien szintén nők. A háttér egyik homálybavesző sar­kában két szék. Az egyiken ugyancsak fehér köpenyben a narrátor, a másikon a nézőközönség, az egyetlen utcai ruhás férfi ül. Déli egy óra. Hetenként négyszer ez á kezdés ideje. Kint várakozik már néhány főszereplő, bent csak papír zizeg, de különben csend honol. Ekkor megszólal a narrátor: Az egyiket a reménykedés, a másikat a törvény ereje ve­zeti. Sokan vannak, de keve­sebben lesznek. Zátonyra került egyéni eg­zisztenciák, feldúlt családi tűzhelyek megmentésén, em­beri drámák bonyodalmainak kibogozásán fáradoznak nagy türelemmel ebben a szobá­ban. És ingatag, tévelygő em­bereket — még ha közhely­ként is hat, másképpen nem lehet kifejezni — a társada­lom hasznos tagjaivá tesznek. Este van. Mára vége a ren­delésnek. Szokoly Endre A teljes műszaki kiszolgálás tapasztalatai Bevált az együttműködés új formája a* Érdi Gépállomás és a tárnoki Lenin Termelőszövetkezet között Országszerte kutatják an­nak módját, miképp le­hetne gyümölcsözőbbé ' ten­ni a gépállomások és a termelőszövetkezetek közöt­ti együttműködését. Az álta­lános fejlődés fő iránya mel­lett többféle kísérlet is van, köztük az úgynevezett teljes műszaki kiszolgálás formája, Ezt az együttműködési formát alkalmazza többek közt az Ér­di Gépállomás is. A könyv varázsa A gépállomás két termelő- szövetkezettel — az érdi Bu­dakalász és a tárnoki Lenin — kötött teljes műszaki ki­szolgálásra szerződést. Nem véletlen, hogy éppen ezt a két közös gazdaságot válasz­tották: közel vannak a gépállo­más központjához, őket a leg­könnyebb kiszolgálni műsza­kilag. Horváth Imre üzemmér­nök, aki az új kiszolgálási for­ma fő szervezője, így beszél erről: — Véleményünk szerint jól bevált ez az együttműködési forma. Március elsejétől kezd­ve javítjuk és karbantart­juk az erő- és munkagépeket, s egyéb műszaki berendezése­ket ilyen szerződés alapján a tárnoki Lenin és az érdi Búza­kalász Termelőszövetkezetben. Azt hiszem, hogy minden kom­mentárnál jobban bizonyítja ezt az a tény, hogy ily módon az említett tsz-ekben sikerült négy százalék alá szorítani a műszaki hibák hiiatti gépállási időt. A kiszolgálás részleteiről szólva elmondotta, hogy mindegyik tsz-bc egy-egy jól képzett, gyakorlott sze­relőt helyeztek ki, aki a kisebb javításokat helyszínen elvégzi. Ha nagyobb javításról van szó. a szerelő javaslatára a gépál­lomás központjába viszik be épet. A tárnoki Lenin Termelő- szövetkezetben Bállá Károly főmezőgazdász ismerteti a teljes műszaki kiszolgálás ta­pasztalatait. Ö is dicsérő sza­vakat használ, s elégedettsé­gét juttatja kifejezésre a módszer felett. Elmondja, hogy május 20-ig közel négy­ezer normálholdat telje­sített a tsz nyolc erőgépe, amely mintegy 11 vonóhorog egységnek felel meg. Amióta érvényben van az új szerző­dés, néhány alkatrész problé­mán kívül teljesen zavarta­lan az együttműködésük a gépállomással. A szerződés alapján a gép­állomás bérbe vette a tsz ja­vítóműhelyét, amelynek Ber­ta József gépállomási szerelő lett a vezetője. A gépállomás átvette a tsz raktárkészletét is, amelyet azóta jelentősen kiegészített és — természete­sen — a tsz érdekében hasz­nál fel. Ez előnyös a tsz szá­mára már csak azért is, mert megfelelő .szakember javasla­tára állítják össze a raktár- készletet, amely így a legfon­tosabb alkatrészekből áll. Ezenkívül az sem lebecsülhe­tő előny, hogy a tsz-nek nem fekszik a pénze a raktárkész­letben. Külön-külön beszélgettünk a gépállomási és a termelőszö­vetkezeti vezetőkkel, de sok tekintetben azonos véleményt hallottunk tőlük. A felsorol­takon kívül meg kell említe­nünk azt is, ami egyaránt di­cséretet váltott ki belőlük. Berta József szerelő munká­járól van szó, aki időt, s fá­radságot nem kímélve látja el a feladatát. Azt mondják róla, hogy szaktudása és a szorgalma aranyat ér. Amikor megtudta, milyen lesz az új kiszolgálási forma, elsőként jelentkezett az univerzális tudást és sok időt, gondot követelő fel­adat ellátására, s lám, sikeresen is végzi azt. Még csak néhány hónap telt el az új kiszolgálási for­ma bevezetése óta, de már egyértelműen azt vallják _a gépállomás és a tsz vezetői, hogy bevált. Vajon nem ke­vés ez a tapasztalat egy je­lentős vállalkozás elbírálásá­hoz? Kevés, ha a mezőgazda- sági munka több éves gya­korlata, tapasztalata nem elő­zi meg. Ebben az esetben azonban megelőzi és azok alapján már felelősségtelje­sen lehet értékelni. (n. i.) Karambolozott a Karaván Pil is vörös vá rótt Kidöntött telefonpózna Bemecebarátin Csütörtökön a kora délutá­ni órákban a csúszós úton nem 1957 után minden jobb csa­ládban született egy nyugati rokon. Megindult a levelezés, amelynek nyomán egymást érik a csomagok, és ezzel nagy szívességet tettünk az illető nyugati nagybácsinak, aki ilyen módon jótékonykodha­tott egy szegény vasfüggöny mögötti rab unokahugicával, másrészt megszabadulhatott a felesleges lomjaitól. A cuccok itthon frenetikus sikert arat­nak és az egész vállalatnak biztosítják a több napos prog­ramot. Ha képes lapjainkat szemlé­lem, szintén ez a felesleges nyugatimádat tűnik fel. Min­den valamire való képes lap az­zal férkőzik közel olvasóinak leikéhez, hogy lapszámaiban közöl egy-egy csinos nőt, még­hozzá úgy, hogy a hölgyből minél több látsszon. E csinos hölgyek a legtöbb esetben nyu­gatiak. Svéd diáklány bikini­ben, dél-amerikai banánárus- lány raffiában, nyugati film­sztárok törülközőben, de nem emlékszem, hogy egy tótkom- lósi lányt mutattak volna, amint éppen kilép a munkás- szálló zuhanyozójából. Ez en­gem csak azért háborít fel, élismerem, hogy tranzisztoros rádiógyártásban nem, de szép nőkben már bőven elértük a világszínvonalat. Hát akkor miért kell nekünk itt is im­porthoz folyamodni? Valószí­I szeretne menni, csakhogy amíg részegeskedik, a férfi I nem hajlandó elvenni. Ezért jelentkezett elvonó kezelés­re. Szépen javul, igyekszik mielőbb leszokni az ivásról, azt reméli, rövidesen meglesz az esküvő. Ipari munkás. Harminckét éves. Ma kapta az első in­jekciót. Feleségét, négy gyer­mekét ütötte-verte, keresetét eldorbézolta. Egyszer garáz­daságért, máskor hatósági személy ellen elkövetett erő­szak miatt már börtönbe zárták. Kényszerelvonós. Tu­domására hozták, két deci bort kell magával hoznia, út­közben tehát bort vett. Mind­járt egy egész üveggel. Tán­torogva lép be az ajtón, ke­zében a butélia, annak fene­kén alig kétujjnyi folyadék, még egy deci sem lehet. A többit már megitta. „Kezét csókolom a doktorkisasszo­nyoknak” — hebegve és csuk- ladozva beszél. — „Rongy ember vagyok kérem, rajtam már nem lehet segíteni, tet­szik látni, már megint így vagyok.” És pityereg. Ilyen a legtöbb iszákos, bűn­tudat él benne, lelke hátte­rében pedig szorongás, féle­lem ül, meg bánatra való készség. És a készséghez meg is találja mindig a hangula­tának megfelelő bánatot. Nem érti meg a család, a munka­helyén rosszul bánnak vele, érdemeit nem ismerik el, mindenki a rosszakarója, be­csapják, elnyomják — „ezért” iszik. Legalábbis ezzel men­tegetőzik. Mi azonban igyek­szünk felderíteni iszákossága valódi okát. Pszichoterápiá­val is kezeljük, ezen múlik, hogy a beteg feltárja, mi okozza a benne levő feszült­séget. Ezen az alapon törek­szünk megjavítani a lelki ál­lapotát, rábírni arra, hogy megfelelő belátásra jusson és akarjon káros szenvedélyéből kilábolni. Megint parasztember kerül beljebb. Régi ismerős, egyike volt a rendelő legelső pácien­seinek és elvonókúrája, amelyre a hatóság kényszerí­tette, mert nagyon komiszul bánt a családjával, hamaro- ; san eredményesen véget ért. ; Közel jnásfél év után most! megint itt van. Ezúttal sa- í játmagától jött. „Nagyon ki- J vántam az italt, nem bírtam : ellenállni, berúgtam kétszer; is. Aztán nem mentém mun- ; kába. Kérem, segítsenek!” Ma és a jövő héten injek- \ dót kap. Biztos vagyok ben- j ne, ha talán nem is örökre, ! de ismét hosszabb időre me- j gint rendbe jön. Egyébként; nem ő az egyetlen visszaeső. ; A legtöbb visszaeső azon-'f ban hozzá hasonlóan mind- \ járt jelentkezik, újra szaba- í dúlni akar szenvedélyétől, Mi; pedig a gyógyult betegeinket ; állandóan figyelemmel kísér- \ jük. Időnként behívjuk és a>; lakásán is rendszeresen fel-! keressük. — Legutóbb Vecsésen jár-! turtk, tizenegy volt betegünk-! nél — szólal meg a gondo-j zónő. — Hat a kúra befeje- < zése óta egyáltalán nem j iszik, három ritkán, de min- J • dig mértékletesen, kettő azon-í ban, sajnos, nem tudott el-! ! szakadni az italozástól. : Ez nagyon jó arány, de ál- j tálában csak a kezeltek egy- \ harmadánál érünk el teljes! sikert, másik harmadánál i csupán annyit, most már mér-í tékletesen bánik a pohárral.; Néhány olyan eset is adódott \ viszont, hogy pusztán a kény- \ 1 szerelvonó kúrára utalás ele-! gendö volt. Amint ezek az \ ' emberek megkapták a hatá-l rozatot, igyekeztek abbahagy- \ na az ivást. ! Egymás kezébe adják a ki- j t lincset, jönnek és jönnek-; • mindenféle korú férfiak, asz-; , szonyok, meg sihederek, az: t alkoholnak rabjai, ki önma-! : gától, kit meg a hatóság i l kényszerítő hatalma küld ide. i Ma már bátran ki merem jelenteni, hogy a Camel jobb cigaretta mint a Toto, bár ez nem is nagy kunszt. Azt is nyíltan kimondom, hogy a Nap vége jobb film, mint' a Nyáron egyszerű. Felelősséggel állítom, hogy Sophia Loren szebb, mint Garas Dezső. Ez­zel én nem dicsőítem a kapi­talizmust még akkor sem, ha jobban szeretem ha az Yves Montand énekel, mint amikor a Németh Lehel. Ez tény. Csak ne essünk túlzásba. Mert az mégiscsak szemet szúr, hogy bármerre megyek, nyugati cikkeken ámulnak a népek. Nálunk minden jó, ha egyszer nyugati. Ebben van valami természetes is. Tény, hogy a nyugatról behozott cik­kek kitűnőek és ennek ma­gyarázata az, hogy az állam, ha már egyszer valutát ad ki, csak a legjobbat veszi, kivéve a narancsot. Nyilván, hogy nem hozunk külföldről Bajtárs minőségű pengét, hiszen ezzel a hazai ipar is bőven ellátja a fogyasztót. Az azonban nevetséges, hogy egy nyugati csomagból kike­rült ormótlan csukának is na­gyobb a becse, mint egy szép magyar kisipari cipőnek, amit az itt megforduló nyugati tu­risták nem győznek vásárolni. Az már egyenesen dühítő, hogy a legszínvonaltalanabb nyugati filmlimonádé is biz­tos siker és nem akarjuk ész­Másfél éve kezdtük el itt, o megyei idegbeteggondozóban a rendszeres alkoholelvonó rendelést. Tavaly 459 alkoho­listát vettünk gondozásba. Ez idén pedig csak eddig 210 je­lentkezőt. ö is idei beteg — mutat az éppen belépő 30—35 éves férfira. A belépő mindenkinek kü- lön-külön köszön: „Kezeit- csókolom” — mondja szertar­tásos főhajtással. Legmélyeb­ben dr. Saághy Margit főor­vos előtt, hajol meg, aztán észreveszi a háttérben meg­húzódókat: „Á, főorvos úr!” — és még egy túl udvarias főhajtás dr. Hárdi István, a Pest megyei Ideggondozó ve­zetője felé. A beteg foglalko­zása meglátszik udvarias mo­dorán: boltvezető. Negyed­szer jött a kezelésre. Ottho­nosan mozog a színen. Leve­szi a kabátját, feltüri inge ujját, odatartja karját az in­jekciós tű elé. Bőrönddel jött. Abból üveg olcsó asztali bort vesz elő. megtölt egy két- decis poharat vele, aztán vö- rösmázas vedret tart a víz­csap alá, azzal elvonul a füg­göny mögé. Leül. Még csak nem is hörpintget a borból, csupán szagolgatja, várja az injekció nemsokára bekövet­kező kellemetlen hatását. Ak­kor kell innia. Önként jelent­kezett, szabad akaratából kér­te, vegyék gondozásba. Kezeltjeinknek mintegy hat­van százaléka önkéntes, te­hát viszonylag jóval keve­sebb nálunk a kényszerelvo- vásra utaltak száma. Ez a beteg nagyon rendes ember. Pár éve szokott rá a mér­téktelen ivásra. Azelőtt ked­ves, barátságos volt minden­kihez és jó családapa. Az­után az ital hatására inger­lékeny lett az idegenekhez, otthon pedig durván viselke­dett. Testi panaszai támad­tak, furdalta a lelkiismerete is: sokat költ italra, keveset ad haza. Szabadulni akar be­teges szenvedélyétől. Orvosi szempontból viszonylag köny- nyebb feladat. Eltökélt akara­ta nagy segítség, vele együtt gyorsan segítünk rajta. Jöhet a következő! És ket­ten lépnek be, öregedő, már ősz hajú asszony, meg egy rendőr. A rendőr persze, nem páciens. Ezúttal betegszállító, vagyis hivatalos nyelven szólva: „előállít”. A kényszer­elvonó kúrára utalt asszony nem akart a maga jószántá­ból a kezelésen megjelenni. „Hát aztán mi van abban, ha az ember egy keveset iszik? Dolgozom, nehéz munkát vég­zek, kell az ital! Kinek mi köze hozzá?!” Ilyen szép vé­dőbeszédet kiabál és védeke­zése elfogadható is lenne — ha igaz volna. De az igazság az, hogy sok szeszt bocsát le nap mint nap a torkán. Útja a munkába — ha egyáltalán odaér — kora reggel a sön- tésen át vezet. S ha mégis elbotladozik a tsz-ig, akkor meg mit sem ér. Persze, így még a mindennapi italrava- lót sem keresheti meg. öt gyermeke van, azokat elha­nyagolja, meg a férjét is, egész háztartását. Még csak nem is főz rájuk. Utcai bot­rányokat rendez, csúnyán ká­romkodik, verekszik, valósá­gos falurossza. A férje kérte, kényszerítsék az italozás ab­bahagyására. ■ „Mit akarnak tőlem, én sose vagyok részeg!” — s fogadkozik, nem jön el máskor sem a kezelésre. A férfiaknál sokkal keve­sebb nő kerül hozzánk, de az idekerült nők között arányla- gosan a férfiaknál nagyobb százalék a kényszerkúrára utalt és lényegesen kevesebb az önkéntes. A most belépő szépen öltö­zött, intelligens arcú, csinos fiatalasszony azonban önkén! jár elvonókúrára. Egy gyer- tnek anyja, férjétől elvált tnásik férfivel pedig eevütl él. Barátnője szoktatta rá a? ivásra. Élettársához feleségű! nű azért, mert a lapszerkesz­tők tudják, hogy nálunk van egy széles réteg amelynek töb­bet ér egy francia maneken képen, mint egy magyar lány eredetiben. így történhet meg, hogy egy pasas vesz az üzletben egy vég 200 forintos magyar szö­vetet és eladja 500-ért, mint kiváló minőségű belga kelmét. Ezért van az, hogy ha egy jó magyar énekes magyarul énekel, akkor azt mondják, hogy na ... na ... De ha egy kis dizőzpalánta angolul visít, akkor a nyájas közönség kibo­rul a nagy műélvezettől. Jó- napottal köszönni: modorta- lanság. Csaóval: jópofa, mo­dern dolog. A legkeresettebb cikkek kö­zé tartozik az amerikai rágó­gumi, pedig ezt mi jobb mi­nőségben gyártjuk, csak sze­rénységből kétforintos főzőkol­bász néven hozzuk forgalom­ba. Olasz fazonú zakóban, fran­cia cipőben, cseh sziloningben és osztrák műanyagnyakken­dővel ékesítetteri nézi a ma­gyar dolgozó a svéd filmet és közben szidja a magyar ipart. Az Orion munkása ja­pán rádió után szálad, a ruha­ipar dolgozója maszeknál var­ratja zakóját és nyilván tud­ja, hogy miért. Egyszerűen azért, mert könnyebb a hazai ipart szidni, mint megjavítani. Éppen ezért mielőtt bárki is az általam elmondottakról el­ítélően nyilatkozna, kérem ve­gye figyelembe, hogy kézira­tom nyugatnémet írógépen, cseh famentes papírra készült és az ötletek nagy részét is importból szereztem be... Ősz Ferenc | tartotta be a követési távolsá- I got Pilisvörösvár határában, az 1. számú műúton, Putman f Jakobus. az amszterdami au- ^ tóhűtőgyár igazgatója. Kara- ^ván típusú Opel Olympia ko­mcsija emiatt nekiütközött az ^előtte haladó és lassító pót- i kocsis teherautónak. A Kara- j vánban háromezer forint ér- t tékű kár keletkezett, m Este Érden, a Kovács Gyula m etyeki lakos- vezette tehergép- í kocsi összeütközött Nekovar $ Jiri bmói főiskolai hallgató m motorkerékpárjával. Kovács m Gyula szabálytalanul akart m bekanyarodni, míg Nekovar m Jiri szabálytalanul akart m előzni. A motorkerékpár utasa, í Trinkova Jármilla megsérült. ^ Az anyagi kár 750 forint, m Pénteken reggel ©gy álló m tehergépkocsi mögül Cseke £Ferenc személygépkocsija elé í ugrott, Dabas határában, Ba­rn csiíc Margit Örkényi lakos. A £ mentők a kecskeméti kórházba m szállították. m A délelőtt folyamán, Berne- ícebarátin, a nagymarosi Guba- í esi László vezette tehergépko- esi telefonpóznának rohant, m kidöntötte azt és a pózna rá- m zühant az ott álldogáló Krisz­tiin J ózsefné bernecebaráti m lakosra, aki könnyebb sérülé- gseket szenvedett, valamint ösz- gszetörte annak kerékpárját. A j kár a tehergépkocsiban, a táv- ^ beszélőpóznában és kerékpár­éban összesen 3450 forint. A é karambolt a tehergépkocsi mű- északi hibája okozta, elszakadt é a fékolajvezeték, é Szombatra virradó éjjel é ittas állapotban motorkerék- m párjával egy kőrakásnak ro- | hant, lpolydamásd határában, é Ledényi Vilmos letkési he­gesztő. Súlyos, nem életveszé- é lyes állapotban a váci kórház- íba szállították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom