Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-23 / 119. szám
EGY KÖZÜLÜNK... (Barátomnak részvétnyilvánítás helyett) Ott voltam, mikor apád deszkába zárt testére döngve ráhullottak a rögök. Cinkosnak éreztem magam azok között, akik jelenlétükkel, sajnálkozó bárgyú könnyeikkel tették még fájdalmasabbá fiúi kínodat. Én is könnyeztem és részvétteljes pillantással kerestem szemedet a sírnál, mint sok más. Tudtam, hogy ilyen esetben a részvét inkább méreg a szívnek, mint vígasztalás, de talán azért, mert a fájdalmad feletti fájdalmamat alcartam így enyhíteni, vagy csak a belémidegzödött kétezeréves szokás késztetett részvétre, a sajnálkozásra. De vajon kit sajnáltam én ott? Azt az embert, aki barátom apja volt, akinek koporsóján egyre gyűl a föld?... Vagy talán téged? Téged, azért a szörnyű érzésért, amit az a jóvátehetetlen igazság okoz?... Ki tudja? Talán a bennem lappangó, a haláltól való ősi reszketés, az utolsó pillanat, amely egyszer nekem is eljön, csalta szemembe a könnyeket? Magamat sajnáltam volna? Vajon ki tudná megmondani, hogy kit sajnál amikor egy embertársát temetik? Nekünk, akik nem hiszünk a túlvilágban, nincs vigaszunk. Ha valaki elmegy közülünk, akkor tudjuk, hogy örökre, visszavonhatatlanul elment. Csak emlékünkben marad meg egy ideig. Akkor sem ő, hanem az emléke, a lényéhez fűződő néhány apróság és tettei. Felvilágosult embernek tartom magam. Elveim szerint a halál az élet velejárója. Törvényszerű. Szükséges. De akkor mégis miért könnyeztem a temetésen? Ki mondja meg végre nekem, hogy miért sajnálkoztam hát? Miért és kit? Hisz nem én haltam meg. Nem az én életemnek szakadt vége. A barátom is él. A halál nem fáj. Nem hiszek a pokol létezésében, hogy az elhunytat féltsem az esetleges szenvedésektől. Ezernyi kérdés és csak a tény biztos: a barátom apja meghalt és én végtelenül sajnálom. Hogy kit? Nem tudom. > Egy közülünk nincs tovább. Kacziba Antal János A DÜHÖNGŐ Egyedülálló, nem mindennapos — de tanulságos eset! Késsel ösz- szeszurkált két rábízott lovat Kob- lecz József, Mo- nor, Felsőtanya 14. sz. alatti lakos. Az ugyancsak rábízott kocsit pedig összetörte. Tettével mintegy négy-ötezer forint kárt okozott a mono- ri Uj Élet Tsz- nek. Társadalmi tulajdon rongálása miatt bűnvádi eljárást indítottak ellene. Még jó, hogy nálunk nincs „ló- barát-egyesület”, mert bizonyára őrültek házába záratná a dühöngő kocsist. (—) — Ügyeletes orvos vasárnap Gomba—Úri: dr. Szilágyi Sándor, Úri. • Gyömrő— Mende: dr. Lányi Péter, Mende, Fő u. 6. Tel.: 11. Mo- nor: dr. Pálfy Ferenc. Üllő: dr. Leyrer Lóránt. — Négyszáz méteres vas- sínpályát építenek a Monori Állami Gazdaság csévha- raszti üzemegységében. A sínpályós kocsikkal a hizlalda alom-, illetve trágya- szállítását, végzik. — Felújítják Vasadon a 220 voltos kisfeszültségű villamos hálózatot. A régi, elavult vezetékeket megfelelő keresztmetszetűre cserélik ki, ezáltal kiküszöbölik a már régóta panaszolt feszültségingadozásokat. A felújítási munkát a DÁV ceglédi üzemvezetőségének építőcsoportja végzi. ANYAKÖNYVI HÍREK Pilis Házasságot kötöttek: Jagyugya Lajos ég Marosfalvi Mária, Cser- nai István és Silik Mária, Duhaj István és Pintér Margit, Szabó Benő és Zsámbéki Rozália, Rimár Ferenc és Kemencei Irén, Berkesi Károly és Hursán Anna Mária, MONOMnffia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 119. SZÄM 1964. MÄJUS 23, SZOMBAT Négy műhely — vagy egy? Nagy teljesítményű mezőgazdasági gépjavító üzemmé szervezik át a gépállomást A tsz-ek gépi felszerelésének állandó fejlesztése fokozatosan csökkenti a gépállomások mezőgazdasági tevékenységét, ami a távlati tervekben azt jelenti, hogy a gépállomások gépjavító központokká fognak átalakulni. A múlt év szeptemberében a Monori Gépállomáson tett látogatásunk alkalmával Berzsenyi Zoltán igazgató úgy nyilatkozott, hogy a Monori Gépállomás, mint a megye egyik legnagyobb gépállomása, mezőgazdasági gépjavító üzemmé fog átalakulni. Ennek az átalakulásnak tervszerű megvalósítását célozzák az ott folyó építkezések is. Két új javítóműhely már elkészült és már üzemel. A régi javító- és szerelőműhely bővítésén és korszerűsítésén most dolgoznak. Ennek elkészültével a gépállomás idejűleg megfelelő szakmunkás gárdáról is kell majd gondoskodni. Remélhetőleg addigra a szakmában jelentkező ipari és mezőgazdasági bérdifferenciák is rendeződnek és az ez idő szerint még a fővárosba járó szakmunkások itt helyben is megtalálják a számításukat. Az átalakulási folyamat a Monori Gépállomáson kétségkívül megindult és annak üteme a tsz-ek gépi felszerelésének emelkedésétől és a saját gépek nagyüzemi gazdálkodásra való , beállítása mérvétől függ. Előbb-uíöbb a Monori Gépállomás egy nagy teljesítményű mezőgazdasági gépjavító üzemmé válik. Ezzel a tervszerű átszervezési munkával egyidejűén Mo- nor másik oldalán, a 4-es számú főút mellett a vasadi útelágazásban a Monori Állami Gazdaság tekintélyes anyagi befektetéssel nagyszabású modern mezőgazdasági gépjavító műhelyt létesít. A szerelőcsarnok, a kazánház és a tartozékok korszerű felszereléssel számottevő gépjavító egységet jelent majd. A monori vásártéren a MÁVAUT a múlt esztendőben létesített egy ideiglenes javító- és szerelőműhelyt. Ennek tőszomszédságában most a TEFU épít egy ugyancsak ideiglenes jellegű javító-szerelőműhelyt. A két vállalat ugyanis tervbe vette, hogy ugyanitt közösen nagykapacitású szerelő-javítóműhelyt létesítenek. Monoron tehát ez idő szerint négy vállalat foglalkozik gépjavító- és szerelőműhely létesítésével és üzemeltetésével. Ezek közül kettő mezőgazdasági, a másik kettő pedig fuvarozási jellegű. A gépek karbantartása és szükség esetén sürgős és szakszerű megjavítása fontos nép- gazdasági érdek. Fontos, hogy a javításokra mindenütt könnyen • elérhető, jól felszerelt és jól működő javítóműhely álljon rendelkezésre. Helyes-e azonban, hogy ennek a célnak elérésénél vállalati sovinizmus érvényesüljön és minden vállalat önálló javító- műhelyt építsen és tartson üzemben? Vajon ezek az üzemek teljes mértékben kihasználhatók lesznek-e? Nem volna-e helyesebb az erők szétforgácsolása helyett az erők összefogásával területileg egy-egy jól felszerelt, nagykapacitású és jó szakemberekkel működő gépjavító- és szerelőműhelyt üzemben tartani? Dr. Huszty Károly HOGY SIKERÜLT ? — Újra festik, felújítják Monor községben a közúti irányjelző táblákat. — Két új szolgálati lakást építenek a csévharaszti erdőgazdaságban. Egyiket Csév- haraszt és Vasad községek határán az erdőszélen, a másikat pedig a gyáli erdészkerületben. — Nyolcéves gyermeket engedett a volán mellé Répás Mihály üllői lakos. 500 forintra bírságolták. FEKETE KRÓNIKA Százötven forintra bírságolták, mert: — utazási szándék és érvényes menetjegy nélkül tartózkodott Budapesten a Nyugati pályaudvar egyik vasúti szerelvényében Kéri Péter, Maglód, Bajza út 16. szám alatti lakos; — tilos jelzőtábla ellenére behajtott egy utcába gépkocsival Kellner János, Ve- csés, Magdolna út 36. szám alatti lakos; — levizsgázatlan billenő- platós pótkocsit vontatott és két személyt szállított a pótkocsin Krisztov Sándor, Monor, Somogyi Béla út 44. szám alatti lakos; — személyi igazolványát, melynek érvényességi ideje lejárt, nem cseréltette ki Bolla Imréné, Monor, Mikszáth Kálmán út 25. sz. alatti lakos; — levizsgázatlan pótkocsit vezetett Csányi Mihály, a Ve- csési Állami Gazdaság dolgozója. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Honfoglalás I—n. Gomba: Az aranyember. Gyömrö: A hetedik esküdt. Maglód: Germinal (szélesvásznú). Monor: Rákóczi hadnagya. Nyárégyháza: Egy csepp .méz. Pilis: Az aranyember. Tápiósáp: Sárga cipő története. Tápiósüly: Elektra. Úri: a kopaszok bandája. Üllő: Én és a gengszter (szélesvásznú). Vasad: Amikor egy lány 15 éves. Vecsés: A halál neve Engelchen. A múlt hét keddjén 26 ecseri felnőtt jelent meg lázas izgalommal az iskolában a dolgozók esti tagozatának vizsgáján. Most a gyermekek voltak azok, akik türelmetlenül várták haza az apukát és anyukát, s az ő ajkukról hangzott el először a kérdés: „Hogy sikerült?"’ Tizenöt dolgozó tett eredményes vizsgát a VII. osztályból, tizenegyen elvégezték a VIII. osztályt, közepesnél jobb átlageredménnyel, ötösre vizsgázott Lilik Istvánná s Németh József. A vizsgaelnök megállapította, hogy a követelményeknek megfelelnek a tanulók. Az ecseri dolgozók is azért vették kezükbe a fáradságos napi munka után a könyvet, mert érezték, hogy a mindennapi élet megköveteli tőlük a szélesebb ismereteket. Sok szülőt a gyermeke iránti szeretet vezetett el az iskolába: „Nem akarom, hogy fiam, vagy a lányom a szomszédba menjen segítségért!” Az eredményeket elősegítette a pedagógusok: Tárnái Dezső, Laky Károly, Farkas Lászlóné, Haness László lelkiismeretes munkája. Örvendetes az is, hogy a községben Mátraházi Lászlóné vezetésével 5 felnőtt bifkózik a betűvetés nehéz tudományával. Reméljük, hogy a sikeres vizsgák újabb ösztönzést adtak minden „öreg diáknak”, hogy érdemes szüntelenül tanulni, érdemes minden, alkalmat megragadni, hogy merítsenek a tudomány színes, gazdag kincsházából. Parázsó Gézáné Gyömrői morzsák A MAVAUT kalauz nélküli járatait a későn kelők kedvéért közlekedtetik? ★ Ha jó a kávé, a presz- szós nőt dicsérik — ha rossz, a gépet szidják. ■k Az épülő állomás látványánál csak a két kilométer hosszú betonkerítés felállítása okozott nagyobb örömöt. * Az utak állapotáról látszik, hogy nem használják nálunk a szénpor tüzelésű kályhát! ■k Ha jó filmet játszanak, kétforintos mozijeggyel is nagy lehetsz! — is — Az elmúlt évihez hasonlóan május 28-án ismét vendégül látja Mende község a környező községek dolgozóit, hogy eleget tegyenek emberbaráti kötelességüknek és a gyógyító szolgálat részére biztosítsák az életmentő vért. A mai orvostudomány nélkülözhetetlen, gyógyító, sőt sokszor életmentő eszköze a vérátömlesztés, az elveszett vér pótlása. Minden egészséges embernek meg kell hallani a hívó szót és segítségére kell sietni a gyógyító szolgálatnak, a bajbajutott édesanyának, gyermeknek. Az orvostudomány haladásával mind több olyan betegséget gyógyítanak meg, melyben az emberek régen meghaltak. A sebészeti osztályokon történik a legtöbb vérátömlesztés, de sokat használnak fel a szülészeti és a csecsemőosztályokon is. Egy-egy ágyra 4—5 palack vért kell biztosítani szív és tüdőműtéteknél, melyet mindnagyobb számban végeznek. Látjuk tehát, miért kell az év minden időszakában a vérellátást biztosítani. Az édesanyák és a gyermekek nevében kérünk mindenkit: jelentkezzen véradásra! A május 28-án Mendén szervezett véradásra különösen hívjuk Süly, Sáp, Úri és Ecser dolgozóit és bízunk benne, hogy hívó szavunkat megértve, jelentkeznek. Kérjük azokat, akiknek hozzátartozóit már az emberi szeretettől adott vér mentette meg: mutassanak jó példát! Gál Jánosné járási Vöröskereszt- titkár Tavaszi életkép Siirúpusztáról Igen kellemes látványban van része annak az utazónak, aki ezekben a napokban Tá- piósülyön, a sűrűpusztai autóbusz megállónál leszáll és körülnéz a határban. Az én figyelmemet legelőször a gyönyörű búzatábla ragadta meg. Az éppen kalászba szökkenő szálakat sejtelmesen ringatta az enyhe tavaszi szél. A másik oldalról pedig a frissen levágott zöld lucerna nagyszerű illata szállt. Nem messze ettől a helytől egy 32 vagonos magtár körvonalai bontakoztak ki. Égnek meredő téglafalaira éppen az imént tűzték ki a zöld májfagallyat, jeléül annak, hogy a kőművesek befejezték a munkát. Kissé távolabb, a hatalmas tisztásra fürge Zetorok hordták össze a lucernát. Az előre elkészített elektromos szárító- hengerek közé szorgos kezek rakták az értékes takarmányt. Figyelmem ezután a sulyi Virágzó Tsz 15 katasztrális hold szőlőterületére irányult. Tiz asszony kapálta nem messze tőlem a szőlőt. Csaknem valamennyien túl voltak a hatvanadik életévükön, A sort legelöl Ronczó Lajosné vezette. Érdeklődésemre elmondta, hogy mindennap fél négyt.or kel hajnalban, mert az otthoni munkát is el kell végezni. Különben szívesen jönnek ki dolgozni, mert nagyon szépen fejlődik a szőlő, kár volna most elhanyagolni. Ezután Molnár Jánosné következett, aki három napon át egymaga dolgozott a szőlőben. Asszonytársai ez idő alatt paradicsomot és paprikát palántáztak. Dinnyés Ferencné volt a legidősebb az asszonyok között. Elmúlt már 65 éves. Ennek ellenére szorgalmasan ka- pálgatott ő is. ' Csupán azon tűnődött: ha ö és asszonytársai nem tudnak majd dolgozni, vajon ki fogja őket felváltani a munkában? Az élénk női tábqr csakhamar fordult egyet és nemsokára eltűnt a szemem elől. A barázdák közül hirtelen egy mezei pacsirta röppent fel. Lágy trillája kedvesen beleolvadt a tavasz hangulatába. Krátky László Légpuska A napokban panaszolták Gyomron, hogy a Dózsa György úton fiatalemberek az | utcán és kertjükben légpuskával lövöldöznek. Emberek testi épségében ugyan még nem tettek kárt, de a szomszédok és a saját kertjükben fészkelő hasznos madarakat (rigó, gerle) pusztítják. Amellett, hogy e meggondolatlan lövöldözéssel madarainkban is kárt tesznek, állandóan veszélyeztetik a szomszédok testi épségét. Tekintettel arra, hogy még jó néhány helyről hallottunk panaszt, megkértük a járási rendőrkapitányság illetékeseit, hogy a légpuskák használatával kapcsolatban tájékoztasson bennünket, illetve olvasóinkat. „Lakott területen és a határban tilos a légpuska használata. A határban a vadásztársaságok kérésére tiltották el a légpuskahasználatot. Fegyverhasználatra is az egyéb más fegyverek használatával kapcsolatos előírások érvényesek. Kizárólag csak az arra kijelölt helyen, vagyis lőtereken szabad használni, mégpedig csak céllövészetre.” Ma már minden községünkben van lőtér, tehát akinek légpuskája van, azzal lövöldözhet, de csak a lőtéren. —sk— Hétvégi sportjegyzetek SZÍNEK Lapozgatom sportegyesületeink régi alapszabályait, közgyűlési ! Méhes az erdőszélen O " vatosan közeledünk a kaptárokhoz. A méhek eleven nyüzsgéssel érintik a röp- nyílásokat, láthatóan lázas munkában vannak. — Jól teleltek a méhek. A nagy és hosszú tél nem árt a jól táplált családoknak, sokkal inkább az egyenlőtlen, fel- melegedéseket hozó tél. Jelenleg tarka árvacsalánról hordanak, de ez is gyöngének mutatkozik. Várjuk a főszezont, az akáchordást. Néhány hét múlva tele lesz a tisztás széle kaptárokkal. Monorról szokta ide kihozni a méheit már évek óta Léé Andor, Szabolcska Lajos, Kovács István, Kovács László, Fekete Benő, Farkas István, Tóth Károly és Nagy Imre. Akácra kitűnő terület ez itt, ha az idő kedvező a hordásra és a virágzásra. Az idei előjelek nem a legjobbak, de azért bízunk. agam is csodálom a bátorságot, ahogy a nyüzsgő méhek között mutogat, magyaráz a méhész, és én kitartok mellette. t\j agy okát fáról a sívó homály kon a motorkerékpár a pótharaszti erdei ösvényen. Az emberzajtól csendesült tájat a madarak vidám csicsergése tölti be. A hosszan nyúló, akácos erdőt ők uralják tavasz virradtával, mag majd a méhecskék. Mi most ez ügyben járunk. Szép István erdész háza a hatalmas fáktól övezett erdei tisztáson húzódik meg. A tisztás szélén méhkaptárak sora szürkéink. — Jelenleg 17 családom van — mondja Szép István erdész méhésznyelven értve a dolgokat. — Rosszul indul ez a tavasz. Nehezen fakadnak, a téli jégpusztítást síny- \ lik a fák, — s kezével mutat- I ja a derékban, lombjában tördelt fák szánalmas csonkijait. — Április 8-án pattantak a \ rügyek, a gyakorlat szerint ;május 20-ra kellene a virág- !zásnak beállnia, de idén nem \igen lehet számítani rá. In- lkább csak hónap végén, a nóg- i rádi akác meg csak június közepére várható. [jegyzőkönyveit. Mindenütt feltüntették benne az egyesületi színeket: piros-fehér, zöld-fehér, kéksárga, stb. 5 Eszembe jut, hogy a nevezett 5 egyesületek csapatait a közelmúlt- \ ban láttam versenyezni, s egészen ' más színű felszerelésben, mint \ amilyen színűk van „hivatalosan”, j Az egyesület iránti odaadás, a ; klubhűség szeretettének kialakitä- \ sát talán ezen az aprónak tűnő { kis formaságon keresztül is erősí- í teni, mélyíteni kellene. Sportszer- j gyártásunk — ha minőségben nem * is produkál kiváló terméket — a j felszerelések színeit tekintve gaz- J dag. \ A jövőben az egyesületek veze- ' tőségének törekedni kell arra, hogy olyan színű felszerelést vá- *, sároljon amely — az alapszabályá- ' nak, működési engedélyének j alapján —- részére engedélyezett, í Járásunk válogatottjának is a j megyén belül megvan a meghatá- í rozott színe (piros), s ez évtől * kezdődően megyei versenyeken, $ spartakiád döntőkön csak ilyen J színű felszerelésben indulnak. Árnyak ! A végső kétségbeesés határán ! egyik sportegyesületünk (Monori- ! erdő) elnöke értesítette a járási ; sportvezetőket, hogy egyesületüket ; megszüntetik. Kérte az azonnali ! intézkedést. ! A múlt évben kis egyesületeink í között ez a sportkör volt a leg- ' jobb. Az ő kérésük is döntő volt j a járási labdarúgó-bajnokság kör- ; zeti rendszerben történő lebonyo- ; lításának kialakításában. Annál ! érthetetlenebb a kapott „ultimá- ! tűm”. ! A JTS alapos megfontolás tár- ! gyává teszi az erdeiek bejelenté- ; sét, s ha a megszüntetést mégis ; jóváhagyja, teljes egészében fel- ; számolja az erdeiek sportegyesü- ; letét úgy, hogy a pályát is a köz- ; ségi tanács tulajdonába, kiparcel- ' lázásra adja át. (blaskó) — Érdekes és szép a méhek \ világa. Nyolc éve foglalko- \ zom velük és nagyon megsze-: rettem. Okos, szorgalmas kis: állatok a méhecskék. Nézzük : csak, mit hoztál? — és ügyes': mozdulattal elcsíp egyet, meg- j vallatja a potrohát és ujján, fénylik a ragadós nektár. Felbont egy családot, a kereteken ezrével nyüzsögnek a ': méhek. Elég egy óvatlan moz- \ dulat, megrajzanak és vészé- : delmes ellenséggé lesznek a \ szorgalmas kis munkások, j ki fél, nem ajánlom, hogy : zi méhészkedjék, de aki tud \ vigyázni, annak gyönyörűség, i szenvedély. Jó hordás esetén i pergettem már nyolc mázsa \ mézet is. Az a baj, hogy ke- j vés az edény, ha bejön a nagy \ hordás és a mézfelvásárlás • módja sem problémamentes. í Sajnálattal hagyjuk el a ro- \ mantikus, szép erdei tanyát \ azzal a meggyőződéssel, hogy ; hasznos szép foglalkozás a mé- \ hészkedés és megfelelő szak- ! értelemmel, teljesen veszélyte- \ len, lám a kirándulást egy esi- \ pés nélkül megúsztitlc. Fekete János ' I erires nélküli véradónál Mendén május 28-án
