Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-22 / 118. szám
»ff JUCftl zJCirltw 1964. MÁJUS 22, PÉNTEK Nines hiba!? Az ellenőrzés elégtelenségéről panaszkodik az egyik vendég- látóipari vállalat vezetője. Mint mondja — az ellenőrök hiába járják a hálózatot, sehol nem találnak hibát, pedig ők tudják, hogy a valóság nem ilyen kedvező. Valóban igaza lenne? A vállalat ellenőrei nem állnak hivatásuk magaslatán? Erről szó sem lehet. Először is — szó ne érje a ház elejét — valamennyien tisztességes, rendes dolgozói a vállalatnak. A hálózatban szeretik és tisztelik őket. Kapcsolatuk a dolgozókkal nyugodtan kiválónak mondható. A legeldugottabb bódés gebines is ismeri és tisztelettel köszönti a vállalat ellenőreit. A régebbiek már lépteinek koppanását is felismerik. Talán nines az ellenőröknek tekintélyük? Rágalom lenne ezt állítani. Hacsak a falu szélén feltűnnek, az üzletek vezetői máris lelkesen készülnek a fogadásukra, sőt értesítik a környékbeli kollegákat is. Hamarosan eltűntetik a szemetet a padlóról, a piszkos térítőt az asztalról, és a leltárhiányt a raktárból. Ebből következik, hogy a Dunakanyarban éppúgy, mint Monoron vagy Nagykőrösön — szeretik az ellenőröket, mert nem akarnak nekik csalódást okozni éá a hiányjegyzőkönyvek többletmunkájával terhelni. Ételüket remekül elkészítik, italukat pontosan megmérik, kellemes pincehidegen, tiszta pohárban», udvarias szavak kíséretében szolgálják fel. Ezek után mit írhatna az az ellenőr a jegyzőkönyvbe? ök nem ülhetnek fel olyan kósza szóbeszédeknek, hogy egyes helyeken a féldeci csak négy cent, a hús felismerhetetlenül pici és étlap nem is kell, mert a teljes heti menü leolvasható az abroszról és a pincér kabátjáról. ök saját szemükkel győződhetnek meg arról, hogy a fentemlítettek csak mendemondák, mert hiába, rosszak az emberek és annyi mindent beszélnek ... (ä. f.) Százéves tőkéken termett a díjnyertes dömsödi bor Két érettségi után most jár egyetemre az Aranykalász főkertésze Gorka Géza kiállítása Az egy mégsem több, mint a kettő! Az iskolai könyvtárak jövőjéről Az utóbbi években több alkalommal is foglalkoztunk lapunk hasábjain a községi és az iskolai könyvtárak munkájának párhuzamosságával. Legutóbbi cikkünkben például — amely Amikor az egy több, mint a kettő címmel jelent meg a közelmúltban — egy tanyai iskola é® letéti könyvtár példáján bizonyítottuk ezt. A téma időszerűségét jelzi az a tájékoztatás, amelyet cikkünk nyomán Máté Jánostól, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetőjétől kaptunk. A tájékoztatás szerint a községi könyvtárak és az iskolai könyvtárak munkájának párhuzamossága csak látszólagos. Oka, hogy a két könyvtárhálózat funkciója közötti különbség eddig elmosódott. Ez adott és ad még ma is egyes kirívó esetekben okot a vitára. A megoldásra azonban már megvannak a helyes elképzelések. Mint ahogy más könyvtárhálózat, mint például a tanácsi, szakszervezeti, stb., úgy ezután az iskolai könyvtárhálózat is megjelelő központi módszertani irányítás alá kerül. Ennek hiánya eddig sok gondot okozott. A községi könyvtár feladata az egész lakosság ellátása szépirodalommal, ismeretterjesztő művekkel és a szakmai műveltség művelését szolgáló irodalommal. Az iskolai könyvtár célja az iskolai oktató-nevelő munka segítése. Ebből adódóan a két könyvtár állományának összetétele más. Az iskolai könyvtár szű- kebb választékú. Biztosítja a tananyaghoz szükséges kötelező irodalmat — minden öt tanulóra egy példányban — •kívül a tananyag elmélyítését, jobb megértését segítő szépirodalmi műveket tartalmaz. A községi könyvtár könyvállománya nagyobb választékra ad lehetőséget, de az egyes művek kisebb példányban állnak rendelkezésre. A korábbi vitatott összevonás helyett a megfelel-, átgondolt állományfejlesztés, s a két könyvtárhálósat tevékenységének összehangolása a cél. Az Országos Pedagógiai Könyvtár, mint az iskolai könyvtári hálózat módszertani központja, megvizsgálta a Pest megyei iskolai könyvtárak helyzetét, s értékes tapasztalatokat szűrt le. Az iskolai könyvtárhálózat munkájának megszervezése e tapasztalatok alapján történik majd meg. Az elképzelések szerint egy-egy úgynevezett kiemelt iskolai könyvtárhoz kapcsolnak majd több járást. Körülbelül öt-hat ilyen nagy körzet lesz a megyében. Ezzel együtt a városokban és a nagyközségekben erőteljesen fejlesztik majd az iskolai könyvtárakat. A kisközségekben, kerületekben, tanyákon, a közművelődési könyvtárat teszik alkalmassá az iskolai könyvtár funkciójának ellátására, letéti, vagy fiókkönyvtár létrehozásával. A nevelői szakkönyvtár az iskolai könyvtártól függetlenül lexikonokat, szótárakat, enciklopédikus műveket, módszertani útmutatókat, pedagógia; szakmunkákat, napilapokat é; folyóiratokat tartalmaz majd. Ezek az intézkedések végr« tisztázzák az iskolai könyvtár- hálózat feladatát, jellegét funkcióját, s így megszűnik mind a tényleges, mind a látszólagos párhuzamosság. (tm) szorgalma kevés volna, ha Dömsöd határa nem lenne különösen alkalmas a szőlőtermelésre. Hiszen, hogy az egész környék többi községének bora meg sem közellíti a dömsödit, mindenki elismeri. — Olyan itt a talaj, hogy évszázadokig megmarad benne a tőke — mondja Túri Lajos, aki nemcsak könyvel, hanem háztáji szőlejét is műveli. — Kilencvenöt éves nagyanyám beszéli, hogy a szőlőnkben kiskora óta ismer sok olyan tövet, amire a nagyapja azt mondta, hogy az ő nagyapja ültette még. Valóban néhány régi szőlőben van száz-, sőt kétszázéves tőke nálunk. És majdnem valamennyi még ma is terem. — Róluk is került nedű díjnyertes borainkba — jegyzi meg Nagy Sándor —, bár ezeknek a boroknak a zöme a volt Siket-féle szőlőből származik. Abban pedig a legöregebb tőke sem idősebb harminc esztendősnél. Idősebb Siket Gábor három évtizede, csupán kedvtelésből elkezdett szőlőt telepíteni és bort termelni öt hold földön. Mintha soha egyébbel nem foglalkozott volna, olyan jól kezelte a szőlőt, meg a bort. Ügy látszik veleszületett tehetsége volt hozzá és a fia is tőle örökölhette. Mert a fiú kereskedelmi technikumban érettségizett annak idején és csak egyéves tsz-tag korában 1961-ben, harminckét esztendős fővel iratkozott be a kertészeti technikumba. Ott múlt év végén megszerezte a második érettségit és nyomban beiratkozott az agráregyetem levelező tagozatára. Most teszi le az első félév vizsgáit. — Nagyon nehéz körülmények között tanult — mondja róla a főkönyvelő. — Tavaly hosszas betegség után meghalt az anyja, akkor már régen beteg volt a felesége is, akit hat hete temetett el. Vitte kórház- ról-kórházba a betegeit, törődött a két gyermekével és keményen dolgozott, meg tanult közben. Kelyhek, kupák, oklevelek kerülnek elő. Tavaly a megyei borversenyen az akkor még csupán hároméves Aranykalász Tsz opportója első, vegyes fehér bora második, hárslevelűje harmadik díjat nyert. Bora a hatvankettes évben még több dicsőséget szüretelt. A megyei versenyen vegyes fehér borért az első, az országos versenyen opportójával a harmadik helyezést érte el. A nemzetközi borversenyen az Aranykalász ezüstérmet kapott az opportoiért, a mező- gazdasági kiállításon bronzérmet. Ugyanitt az almáját ezüstéremmel jutalmazták. Abban az esztendőben a szocialista országok első kertészeti kiállításáról, az NDK-ból is két aranyérmet hozott haza az Aranykalász. Az egyiket cecei paprikával, a másikat Stainemared almával érdemelte ki. Az alma ott termett az öreg Siket egykori almásában, amit a fia negyedik éve A pályakezdés munkái Gorka Géza művészete ma (Foto: Koppány György) \\\\V\\\\\\\\\VWNKNÄ^ DUNAKANYAR A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal két új kiadványa A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadásában jó könyvecske jelent meg nemrég a Dunakanyarról. Hézagpótló munkának készült, már régen szükség lett volna rá, főleg azóta, hogy a Dunakanyar annyira fontos szerephez jutott az idegenforgalomban. A festői szépségekben annyira bővelkedő vidék egy-egy részletéről korábban is készültek kisebb terjedelmű ismertetők — akadt köztük néhány egészen jól sikerült munka is —, de az egész Dunakanyarról ez az első. A szándék tagadhatatlanul jó volt. A kivitel már kevésbé, bár a képanyagot elég szerencsésen válogatták ösz- sze a szerkesztők. A kis kötetben közölt közel százhúsz fénykép igen alkalmas arra, hogy érzékeltesse Dunakanyarunk változatos szépségeit és felkeltse iránta a közönség érdeklődését. Nagy kár azonban, hogy nyomdai sokszorosításuk nem nagyon közelíti meg azt a technikai színvonalat, amelyet nyomdaiparunk korszerű gépeinek segítségével már elért. A reprodukciók szürkék, fénytelenek homályosak. Hiányzik belőlük az, ami talán legfontosabb: a ragyogás. Ugyanez a hibája a színesen nyomott címlapnak is, amely a Duna vizében visz- szatükröződő visegrádi fellegvárról készült színes felvétel elég szürkén sikerült reprodukciója. A képek tehát szürkék, a szöveg viszont annál színpom- pásabb. ízelítőül bevezetőjének néhány mondata: „S íme, meg is jelenik hátán egy fehér hajó: az is csaknem állni, látszik a messzire nyúló vízben, legfeljebb kéményének szürke bodrát lengeti a messzi zöld hegyek felől illanó szellő. Ilyen magasról a parthoz csapódó hullámok fodros csipkéje sem fehérük, s a nagy, végtelen csöndben, amely a csipkét szövi, csupán a hajó dudája búg fel, szembejövő hajók üdvözlésére. Minden mily nyugalmas, mily áhítatot keltő.. A kedves olvasó bizony ful- dukolni kezd ebben a dagályban és nem sok kedvet érez, hogy elfogadja a felkínált kezet. Pedig a bevezető után, amikor végre megkezdődik az utazás a Dunakanyar legfelső pontján, Esztergomnál, már szelídül valamicskét i a szóáradat és csak ritkásab- ban sodor magával ilyesféle szóvirágokat. Az olvasó így zavartalanabbal ismerkedhet meg a kanyar szépségeivel és nevezetességeivel. Képes útikönyvekben nem lenne helye a stílus-bravúrko- dásnak, a prózában írt költeményeknek: szép, tiszta, világos és szabatos szövegre van inkább szükség, hogy a kedves olvasó figyelmét a szöveg erőltetett szépséged ne vonjü el a táj természetes szépségéiről. A könyv az Egyetemi Nyomdában készült. Üj kiadványa a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatalnak a Visegrádról készült színes, ötletes leporelló is. Kevés szöveggel, sok képpel, ügyes rajzokkal, hatásos, ízléses tipográfiával propagálja Mátyás király egykori városát. Stilizált tájékoztató térképei praktikusak, jó hasznát vehetik azok is, akik nem tanulták meg a térképolvasás tudományát. A műanyag spirállal összefűzött kis füzet a Békési Nyomda jó munkájának bizonyítéka. (m. I.) Rendőrségi krónika Jugoszláviába akart szökni. Szonyod Ádám 21 éves gödöllői segédmunkás május 13-án felült Budapesten egy Pécs felé tartó vonatra, azzal az elhatározással, hogy majd Magyarbolynál átlépi a magyar—jugoszláv határt. A határsáv közelében figyelmesek lettek viselkedésére és szóltak a határőröknek. Szo- nyodof elfogták és őrizetbe vették. Tiltott határátlépés kísérletéért indult ellene eljárás. vagy a barátaidhoz és kíváncsian fürkésztem máskor mindenre oly közömbös fiam. — Mit vigyek neki? — Ilyen későn már sehol nem kapsz semmit. Tudod mit, vidd el a tulipánt, amit ajándékba hozott nekem a bátyád. Gyuri rohant a szobába a tulipánért. Letörve jött vissza. 4 bátyja nem adta a virágot. Rövid tömörséggel Gyuri tudtára adta: — Azt már nem! — Szaladj az üzletbe csokoládéért — ajánlottam. Bár mindig Dikó születése napja lenne — Gyuri azonnal engedte Imes kedett. Amikor visszajött, újra kezdte: — Ebben a ruhában maradjak? — Nem. Vegyél tisztát. — Rövid vagy hosz- szú nadrágot? — Rövidet. És tiszta fehér zoknit. Gyorsan elkészült. Arca csak úgy tüzelt. Már indulhatott volna. amikor váratlanul leült és fanácstalanul maga elé meredt. — Tebeléd meg mi bújt? — kérdeztem Alig két hete számoltunk be lapunkban a Munkácsy-dijas Gorka Lívia keramikusművész nagysikerű budapesti kiállításáról, s most máris arról tudósíthatjuk olvasóinkat, hogy Balassagyarmaton, a Palóc Múzeumban megnyílt a Nógrádverőcén élő Gorka Géza Kossuth- és Munkácsy-dijas keramikusunk kiállítása. A nagy érdeklődéssel várt kiállítás érdekessége, hogy a neves művész ezúttal a negyven évvel ezelőtt készült alkotásait a legújabbakkal együtt mutalja be. A megyei borverseny győztesei közül a dömsödi Aranykalász Tsz két díjat, égj elsőt, meg egy harmadikal kapott Cegléden. Papíron. A valóságban azonban háron- díjat, egy harmadikat és két elsőt hozott el. Ezt azonban csak akkor derítettük fel, amikor — hogy megízlelvén a vörösborok kategóriájában első díjjal kitüntetett opportóját és s harmadik díjra tartott fehéi borát, hárslevelűjét, a zsűri döntését megerősíthessük — elmentünk az Aranykalászhoz. A borkóstolóból semmi sem lett, legalábbis nem Dömsödön. Viszont a tsz- irodán Nagy Sándor főkönyvelőtől, meg Túri Lajos könyvelőtől megtudtuk, hogy a tsz szőleinek meg borainak igazgatója, ifjú Siket Gábor az egyéni termelők versenyén indult és háztájiján termelt vegyes fehér borával szintén első díjat nyert. Úgy is lehetne mondani tehát, hogy ifjú Siket Gábor hozott el három díjat Ceglédről, hiszen a könyvelők, de más tsz-tagok szerint is a tsz dicsőségéért őt illeti a legtöbb érdem. Természetesen a kertész- agronómus, meg munkatársainak minden szakértelme, Rádőlt a fal. Kedden dél- ^ ben 12 órakor Dömény Pál ^ 80 éves Bugyi községbeli al- ^ kalmi munkásra rádőlt Sző- ^ nyi Györgyné, bugyi lakos ^ istállójának fála. Dömény ^ az istállófalat akarta bonta- í ni — iparengedély, képesí- ^ tés és bontási engedély nél- ^ kül —, eközben történt a ^ szerencsétlenség. A leomló fal ^ halálra sebezte az öregem- ^ i bért. ^ \ Gyuri ősszel lesz í tízéves. Mint a többi ! gyerek, ő is alig várija az év végét. Ala- '{pos tanulás helyett \ összecsapja a leckét, ; enni sem ér rá, csak ! rohan játszani. ! Tegnap is hét óra {tájt érkezett haza. } Ott ténfergett körü- \ lőttem, míg végül í előrukkolt mondan- | dójával: (, — Anyu, Dikónak ! születésnapja van. £ (Dikónak becézik ! a gyerekek a házban i lakó hasonlókorú kis- | lányt.) 5 Azért, hogy mégis {válaszoljak valamit. j udvariasan megkér- : deztem: l — Igen? — Anyu, felkö- ( szöntsem? ; — Természetesen, í örülök, ha figyelmes csodálkozva a hirtelen változáson. — Mégsem megyek — jelentette ki nem egészen magabiztosan. Teljes értetlenül néztem rá. — Tudod — vallotta pirulva — nem megyek. Még azt mondanák, azért köszöntőm fel Dikót, mert szerelmes vagyok bele. Azt pedig nem akarom. Várakozóan tekintett rám. Én pedig biztattam: — Menj csak nyugodtan, nem az a fontos, amit az emberek mondanak, csak te légy biztos magadban. S Gyuri, a nagy fiú nem ment, futott, repült fel a lépcsőn az ajándékkal. (iá,) tsz-agronómusként, mint a tsz tulajdonát kezel. A tsz tagjai 384 hold szőlőt családi művelésben dolgoznak meg, de már forgatják a talajt az ősszel kialakítandó első ötven holdas nagyüzemi szőlőtábla alá. Háromszázezer vesszőt gyö- kereztetnek az Arany Kalászban. A telepítések előkészületeit természetesen szintén ifjú Siket Gábor irányítja. — Hol találjuk most a fiatal Siketet? — A borpincébe ment. — Hát akkor elmegyünk utána. — Igen? Csakhogy a mi pincénk Pesten van, a Mag- lódi úton. Estefele jár, mire odaérnénk, már nem találnánk ott. Viszont a tsz termelői bormérését a Bakáts utcában még nyitva találjuk. Veszünk egy pohár opportóit, meg egy pohár hárslevelűt, hogy felülvizsgálhassuk a ceglédi versenybizottság ítéletét. Az első kortyok után megállapíthatjuk, döntése helyes volt. Nos, más alkalommal majd találkozunk és elbeszélgetünk még Siket Gáborral, aki a szőlőtermelés és a vincellérség tudományát tulajdonképpen még apja tfnel'lett, az ötholdas családi szőlőben tanulta ki. Most pedig hasznos, törekvő, szép eredményeket felmutató tagja az egyik dömsödi szocialista mezőgazdasági nagyüzemnek, az Aranykalásznak. Sz. E. — Mesterséges ideg. Rodomir Beljakov orosz biológus előállította a világ első mesterséges idegét. A mű- i'ostból készült idegszál alkáli-oldattal működik: megfeszül, kilazul. Az idegszálacska 30 gramm súlyt képes megmozdítani, Szerelem
