Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-17 / 114. szám

1954. MÁJUS 17, VASÁRNAP 9 Csak táncolni szeretnek? Ijßffi kereskedő szokás, még , ti a kapitalizmus viszonylag $ tisztességes, felfelé ívelő idő- $ szakából származik, hogy az új ^ üzletet támogatja a közönség: $ hadd boldoguljon a kezdő. Van % ebben valami nemes gesztus, $ amit ma is kitűnően haszno- 4síthatnánk. Gyakran va~ 4 gyünk tanúi ugyanis olyan ^ helyes, életrevaló kezdemé- 4 nyezésnek, amely alig tud í talpra állni a közömbösség, a í segítség hiánya miatt. Ilyen g például a népművelés színes, '4 minden bizonnyal nagy jövő í, előtt álló hajtása, a klubmoz- % galom. Ezen belül is például ^ a film-klubok működése. A legutóbbi hivatalos felmérések $ szerint mindössze. négyet tar- t, tanak számon ebben a hátai­ig más megyében. £ Hajlamos az ember ugyan ^ azt hinni — lévén a film egyi­kké a művészet legnépszerűbb ágainak —, hogy ez a felmérés hivatalos jellege ellenére sem pontos. Ennél többnek kell % lennie. Ez a szám azonban fi- 0 gyelmeztet bennünket vala- £ mire. A több mint egy éve ál- 4y landóan propagált film-klub j nem kap elég figyelmet, se- 4 gítséget, sem anyagi, sem er- 4 kölcsi vonatkozásban. Ugyan- $ akkor az időrendben még fia- '4 talabb mozgalom, a társas- % tánc-klubok szervezése jól ha- $ lad, s ma már hetvenöt ilyen £ klub, illetve szakkör működik % a megye művelődési otthonai- jj ban, körülbelül háromezer 4) taggal. $ -jnri lehet a szembeszökő £ ifi aránytalanság oka? A film nem adna egyenértékű $ szórakozást a tánccal? Ha más- jj más jellegű is a szórakozás, de £ kisebb értéke lenne a film­0 nek? Vagy a fiatalok csak tán­colni szeretnek? Ezt a felte- ^ vést cáfolja egyebek között a £ mozik jelentése a matinékról,] 4 a külön ifjúsági filmvetítések- 4 ről, az ifjúsági bérletekről. Az : ^ okokat máshol kell tehát ke- ; í resnünk. y i ^ A művelődési otthonok igaz- j ^ gatói és a felsőbb szerveknél ] ^ dolgozó népművelők is első- ] % sorban az anyagiakra hivat- : £ koznak, mondván, az leiine az : f igazi, ha a művelődési ottho-: £ nők saját géppel rendelkezne- \ nek. De ehhez pénz kell. Má- i í TÓl-holnapra azonban vala-; \ mennyi nagyobb művelődési: 4 házat és művelődési otthont ] í keskenyfilmvetítögéppel ellát- ] 1 ni nem lehet. Ez eleve irreális ] í igény. Sokkal járhatóbb út-] \ ruik látszik ennél, ha a műve- ] 4 lödési otthonok együttműköd- : f nek a helyi mozival. Erre. már ■ P volt példa, de többen azt ■ 4 mondják. nehézkes ez az] $ együttműködés. Ezen nem le- í $ hetne segíteni? Hiszen a mo- \ \ zik és a művelődési otthonok ] í ugyanahhoz az irányító szerv- ] í hez tartoznak!... i A másik lehetőség: sok is- ] 4f kola rendelkezik ma már ] £ filmvetítőgéppel. Nem lehetne ] £ valamiképpen módosítani a ] 4 fennálló rendelkezéseket és! kialakult szokásokat és közö­sen használni ezeket a gépe­ket? Az iskolai vetítések mel­lett a filmklubokban is nagy­szerű szolgálatot tehetnének ezek a gépek;. S a cél itt is, ott is ugyanaz: az ifjúság esztéti­kai nevelése, s szórakoztatá­sa. j mozik normál gépei és az /.1 iskolák keskenyfilmes gé­pei tehát lehetőséget adnának a filmklubok erőteljesebb szer­vezésére, de ehhez jobb együtt- ? működés, az ügy iránti na- 3 gyobb odaadás szükséges. S az % a véleményünk, megéri, hiszen' g a film népszerű, legalább any- •; nyira, mint a tánc, s van annyi 4/ haszna is. S mellette, sőt vele ^ összehangolva, akár a klub £ programján belül, még bősé- £ gesen juthat idő a táncra is — 3 tm í Falu Tamás: IBOLYA Friss ibolya kék csokra Repült be ablakán. De hol van már az ablak És hol van már a lány? És hol van már az utca, A zöld gledicsiák. A lengő szárnyú függöny, S hol van az ifjúság? És hol vannak az álmok, A villogó szavak? * Nem maradt meg belőlük, Csak az ibolyaszag. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX.X XXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' A VÁLTOZÁS KORA .XXNXXXXXXXXXXXV kezik. Szinte kivétel nélkül fiatalok. Nem egy közülük bu­dapesti. Szívesen jöttek? Nem. Csak éppen szeretik a maguk választotta hivatást. S mert a fővárosban nem kap­tak állást, eljönnek vidékre, hogy taníthassanak. De ki­mondatlanul is ott él bennük a gondolat: egy év munkája után talán már könnyebben ta­lálok állást Budapesten. S mert a munkájuk hiva­tás, szívvel-lélekkel kezde­nek hozzá. S az . így végzett munka előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. * 1960 tavaszán ballagtak elő­ször a végzős diákok a sári is­kolában. Aki csak tehette, ott szorongott a csöppnyi udva­ron. Mert addig a ballagás is­meretlen fogalom volt a köz­ség életében. Eljöttek hát, hogy megcsodálják, s talán ak­kor voltak életükben először büszkék arra, hogy fiuk vagy leánytik iskolába jár. Néhány héttel később pedig valóságos forgalmi akadály ke­letkezett a földművesszövetke­zeti bolt kirakata előtt, amikor kitették az első iskolai tablót — ország-világ szeme elé. Aki eddig csak legyintett, ha az iskolára, a gyerek mulasz­tására került a szó és az isko­lakerülésért kirótt büntetést is zokszó nélkül kifizette, most egyszerre büszke lett arra, hogy a fia vagy a lánya képét látja viszont a kirakatban. És attól kezdve rohamosan csök­kent az igazolatlanul mulasz­tó diákok száma. ★ Két esztendővel később 1962 őszén új iskola nyitotta meg kapuját a sári gyerekek előtt. Közel hatmillió forintért épí­tette az állam — azóta sincs^ hozzá fogható épület a falu-* ban. Ez a világos színű, tíztanter­mes, modern épület ma a sári emberek egyik büszkesége. Ügy vélekednek: egy ilyen is­kolából kimaradni, vagy akár csak mulasztani i$ — bűn. És ma már nemcsak büsz­kék az iskolájukra, de a ma­gukénak Is vallják. Követke­zik ez abból, hogy elküldték gyerekeikkel az addig otthon féltve őrzött saját festésű cse­réptányérokat (amelyek ma i§ minden szlovák háznál meg­találhatók), díszítsék velük a tantermek falát, hogy még szebb, otthonosabb legyen. A gyerekek pedig felváltva, gép­pel fényesítik a ragyogó, vi­lágossárga parkettát — nem engedték, hogy felolajozzák, inkább maguk viselik a gond­ját. Az eredmény: az elmúlt tan­évben a három és fél napot sem éri el az egy diákra jutó — igazolt! — mulasztás. A nyolcadik osztályban pedig még ennél is kevesebb! ★ Sári község sincs ma rtiár a világ végén. Minden Inárcsról induló vonathoz autóbusz vi­szi vagy hozza az embereket. Ez az egyszerű tény már is ki­kezdte a szlovák falu évszáza­dos önmagába-zártságát: egy­re gyakrabb az „idegen” há­zasság a faluban — vagy a fiú vagy a lány az ország más ré­széből kerül ide —, s ma már az „idegen” házasságok ellen­zőinek a száma is' egyre ke­vesebb. S ez igen biztató: egy egészségesebb, testileg és szel­lemileg egészségesebb nemze­dék nő fel itt. * A ballagás, a tabló, az új iskola és az autóbusz azon­ban csak a változás külső jele. (Igaz, hogy nagyon fon­tos és biztató jele!) Ami azon­ban ennél is lényegesebb, az a belső, tartalmi változás. A faluba érkezett fiatal pedagógusok — akik ak­kor még csak ugródeszkának tekintették a sári iskolát — beleszoktak a falusi életbe és letelepedtek. Az igazgató egymás után sorolja a házasságokat. Cseri Ilona férjhezment Garajszki Istvfjthoz, Tímár László fele­ségül vette Szalai Margitot, Szarvas Ágota Székely Tibort választotta élete párjául. De a fiatalok nemcsak egy­másra találtak, megtalálták az életük értelmét is. Bizonyítja ezt, hogy szinte • valamennyien tanulnak, mert érzik és tud­ják, hogy a falu, ahol otthon­ra találtak, nemcsak befogad­ta őket, hanem még többet vár tőlük. Garajszki István mint képe­sítés nélküli tanító kezdte. Ma a Pedagógiai Főiskola leve­lező tagozatának utolsó éves hallgatója a földrajz-biológia szakon. Szintén a Pedagógiai Főiskola levelező tagozatára jár a képesítés nélküli Tímár László, Bolftog Blanka pedig a Felsőfokú Tanítóképzőben kívánja megszerezni a tanítói képesítést. A tanítói képesí­téssel rendelkező Krenkó Jó­zsef matematika-kémia szakon tanul tovább a főiskolán, míg a történelem-földrajz szakos Garai István igazgatóhelyettes a gyakorlati foglalkozásból kí­vánja megszerezni a harmadik diplomát. * És ma már nemcsak a diá­kok és a pedagógusok tanul­nak a községben, hanem a fel­nőttek is. Ez is a változás biz­tos és biztató jele. Az iskolában népes hetedik és nyolcadik osztályt alkotnak a felnőtt tanulók. A télen há­romhetes tsz-tanfolyamot szer­veztek, amelynek filmmel egybekötött előadásain majd­nem szűknek bizonyult a mű­velődési ház nagyterme. Ha­sonló volt a helyzet az isme­retterjesztő előadássorozaton csakúgy, mint a hat előadásból álló szülők iskoláján. Most" szervezik az alapfokú ismere­teket nyújtó tanfolyamot, hogv a múlt még meglevő „öröksé­gét”, az analfabétizmust is csak úgy emlegethessék: volt. ★ A változás korát éljük. Az egész országban, így Sári köz­ségben is. Az eredmények biz­tatóak. Nemcsak a változás külső jeleit illetően — tartal­mában is. S ez a döntőbb. Mert ez a záloga a további, még gyorsabb előrelépésnek. Prukner Pál-Az ússzony. és párt^oc^ói Bemutató a Vígszínházban­Volt egyszer a világ végén, pontosabban Sári községben, negyven kilométernyire a fő­várostól egy iskola. Azaz nem is egy, de három. Már ami az épületek számát illeti. A legnagyobban négy tanterem kapott helyet. Düledező, roz- zarít falu házikó volt. A fala nem is igazi téglafal, csak vályog, azt is több, mint száz esztendeje verték a- cigányok. Életveszélyes! — állapították meg az illetékesek, de ... Maradt az' iskola s marad­tak benne diákok is. Szó sze­rint így: maradtak is. 1958- ban százhatvannégy diák nem kapott bizonyítványt, mert annyit hiányzott vagy éppen kerülte az iskolát. Mária ün­nepén például a harminc nyol­cadikos diákból négy jött el az órákra, a többiek — ün­nepeltek. Egy esztendővel később már csak hatvanegy diák nem kaphatott osztályzatot a tanév végén. Az iskola hiányzást át­laga ebben az esztendőben: ta­nulónként harmincnyolc taní­tási nap! így ragadlt a sári iskolára a világvégi jelző, öt esztendővel ezelőtt. * Az okok: A lakosság egy részének el­maradottsága. Szinte szálló­igévé lett az emberek között: „£n is csak Ikét osztályt vé­geztem, mégis ember lett be­lőlem!” Ezért vették természe­tesnek, ha gyermekük regge­lenként az iskola helyett a földekre indult. Még a helyi termelőszövetkezet is foglal­koztatott iskolaköteles gyere­keket — tanítási napon. Ugyanakkor, ami szintén még a múlt sötétségéből ma­radt meg örökül: a szlovák nemzetiségű falu önmagába zártsága — hosszú évtizedek óta egymás között házasod­tak a családok. A közeli vér­ségi kapcsolat következmé­nye: sok szellemileg visszama­radott gyerek. Kevés nevelő az iskolában, aki jelentkezik, az is vissza­fordul. Mert nincs lakás és a község iskolájában ugyanazt a fizetést kapnák, mintha pél­dául a fővárosban tanítaná­nak, pedig Sári községnek még csak vasútállomása sincs, a legközelebbi vasútállomás — Dabas vagy Inárcs — egyaránt hat-hat kilométer. A kevés nevelő között is állandó a belső villongás. A tantestület két csoportra sza­kad — az egyik az igazgató, a másik az igazgatóhelyettes ve­zetésével intrikál. A tanév utolsó időszakában ez a belső csatározás - szinte teljesen ki­tölti a tantestület minden Ide­jét. Nem alakul, mert ilyen kö­rülmények között nem is ala­kulhat ki bensőséges, egymást segítő kap«60lat az iskola ve­zetősége és a helyi tanács ve­zetői között. * A változás kora ötvenkilenc szeptemberében kezdődik, ami­kor új igazgató, dr. Selmeczi Lóránd veszi át az iskola veze­tését. Nyolc pedagógus távozik, helyükre nyolc új nevelő ér­figurát sem a jelen valóságá­ban, aki hibái és emberi gyar­lóságai ellenére is meggyőzően hirdetné: az élet szép, élni érdemes! Túlságosan nagy igény len­ne ez egy mai magyar színpa­di művel szemben? Azt hi­szem, nem. Életünk eredmé­nyei adják ennek a jogos igénynek a zálogát, vagy még inkább maguk az emberek, akik ezeket az eredményeket napról-napra, esztendőről esz­tendőre becsületes munkájuk­kal produkálják. Ha reális képét festené Du­nai Ferenc a ma valóságának, talán feledni tudnánk a tragi­komédiának nevezett — a va­lóságban azonban valamiféle meghatározhatatlan vegyes műfajú — színpadi mű írói, dramaturgiai és> szerkesztési fogyatékosságait. így azonban az egyik hiba csak erősíti a másikat, s annak ellenére, hogy Az asszony és pártfo­gói íróilag jelentősebb alkotás A nadrágnál, mint kész szín­padi mű, gyengébb elődjénél. Elsősorbai? azért, mert ez­úttal a néző legtöbbször csak szavakból értesül arról: ki milyen ember, ahelyett, hogy a figurák jellemét azok cse­lekedeteiből maga ítélhetné meg. Dunai ezúttal túlbeszél­teti hőseit, — cselekedteté- sük rovására. A VÍGSZÍNHÁZ kitűnő szí- nészgáfdájának — Ruttkay Éva, Páger Antal, Benkő Gyu­la, Latinovits Zoltán, Dávid Kiss Ferenc — igyekezete ez­úttal nem sokat segít a figu­rák írói gyengeségein. Horvai István rendezői felfogása pe­dig — konkrét zene, absztrakt díszletek alkalmazása — még inkább tévútra viszi az író amúgyis irreális elképzeléseit. —r —I Pécsi Sándor játssza A pénz- ; csináló című új magyar film! főszerepét. ; 'AWWYVvvvWwwvwvwwvwwvvwwvwxvwv i ötven levelet írt. Ugyanannyi érkezett Ressie- f tői. A kétszázötven levélben — ha csak tízet j számol egyre — kétezerötszáz csókot küldött. 4f Két hétre elosztva: napi százhetvennyolc csók. 4t És nyolc marad még ráadásnak. Ha egy csók- 4, ra csak fél percet számol: napi másfél óra. 4 Ugyanannyi Bessie tartozása. Egy kicsit fá- 4 rasztó lesz, az biztos, de édes fáradtság az $ ilyen! , Vajon London melyik negyedében van a 4 Constantine Road? Csak annyit tud róla, a 4 harmadik kerületben. Bessie alig egy hónapja \ költözött oda ... Külön szobája lesz? Bessie \ fürdőruhás képe jutott az eszébe s azt sem ; bánta volna, ha ... 4 A mozdony belefütyült gondolataiba. Ki-;------------------ hajolt az ablakon, látta a pe-4 r onon állókat s a tarka forgatagban megpil- 4 lantotta a sárga princessruhát. Felkapta bő-; röndjét és a Pestről hozott virágcsokrot, úgy J rohant végig a folyosón. Bessie a lépcsőnél várta. A szája köszönésre $ nyílt: My darling, Bessie, de a lány meg- 4. előzte: j — Hello! How do you do? — s a kezét £ nyújtotta a szája helyett. 4, — Thank you... Köszönöm. j — A Grand Hotelben foglaltam szobát — '4 lelkendezett Bessie, s mielőtt a meglepetéstől $ ocsúdhatott volna, sután a kezébe nyomta a 4, virágcsokrot, mint aki szabadulni akar kelle- 4 metlen terhétől. £ Most kellene megcsókolni! — futott át raj- $ ta a gondolat, de ahogy keze a virágcsere köz- $ ben véletlenül Bessie kezéhez ért, zavarba jött % j és elszalasztottá az utolsó kedvező alkal- á moí is. 4 Lehet, hogy csak most kezdődik ez a sz/í- '4 telem? 1 £ keresztek — minden kereszt egy csók —, elő­ször persze, csak egy, az is, mintha véletlenül került volfia oda, aztán kettő, három s végül már egészen körülkerítették az aláírásukat: Bessie, Bandi. Amikor pedig ezt is kevésnek gondolta, úgy írta alá: András. Ez egy betű­vel hosszabb, s így legalább négy kereszttel többet rajzolhatott köré. Mire Bessie azt írta levele végére: Elisabeth és ezzel egyszeriben megduplázta a neki járó csókok számát. A vonat futása lelassult és feltűntek az első házak az ablak mögött. Míg ö’ perc. Sárga princessruhában várja. Biztos elő­nyösen hangsúlyozza telt-karcsú alakját. Rö­vid, fekete hajához jól illik a sárga szín. Re-1 mek ízlésre vall. És árulkodik: az ő kedvéért vette fel. Pedig legalább négy éve már, hogy megírta: „A színek közül leginkább a sárgát szeretem. Talán azért, mert anyám kedvenc színe volt. Míg élt, mindig sárga rózsát vet­tünk a születésnapjára.” Milyen kedves tőle! Négy év után sem fe­lejtette el. Remek lány Bessie. S ha csak a fele válik valósággá annak, amit öt esztendő alatt papírra álmodtak: csodálatos két hét vár rá! My dear — ízlelgette magában a köszön­tést, ahogy szólítja majd, mihelyt megpillant­ja. My dear Bessie — mondta ki hangosan is. Aztán magyarul: Bessie, kedvesem ... Így jobban hangzott a fülének. Magyarul kö­szöntse? Az nem jó. Valami mást kell kita­lálni. My darling — ez már sokkal közvetlenebb. Bessie mosolyog és csókkal válaszol. Aztán be­ülnek egy taxiba és egész úton csak csóko- ’óznak, hogy valamit törlesszenek a levélben Juildöttekből. Még otthon kiszámolta: öt év alatt kétszáz­DUNAI FERENC pesszimis­ta alkatú író. Erre engedett következtetni már első szín­padi műve, A nadrág is — de egyetlen alkotásból nincs joga sem a nézőnek, sem a kriti­kusnak általánosítani — új darabja Az asszony és párt­fogói azonban igazolta az első meglátást. Dunai Ferenc, a színpadi szerző túlzottan sö­tét világban él, mert figuráit kivétel nélkül negatív anyag­ból gyúrja, formálja. A nad­rág esetében — műfaját te­kintve: szatírába hajló víg­játék —, ez a látásmód többé- kevésbé elfogadható, de jelen esetben már az írói alapállás hibájául kell felróni. ŰJ DARABJÁNAK hőse egy fiatalasszony, Edit, aki el­hagyja pipogya, élhetetlen fér­jét, mert nem puhány, langyos boldogságra vágyik, hanem független, szabad életre, amelynek értelme és célja van. Ezt a felszabadult életet keresi egyetlen éjszaka alatt, de elbukik, mert maga is gyen­ge, s mert a férfiak, akikkel találkozik ezen az éjszakán — egy kivételével — csak a nőt akarj ák benne, s mire meg­virrad — Edit halott. Ha világos és egységes len­ne az asszony jelleme, talán másként láttatná az író a da­rab többi figuráját is, de a nézőben az előadás végére sem alakul ki —, mert a látott fi­gurákból nem is alakulhat — meggyőző, vagy akárcsak egy­értelmű kép is: szajha-e az asszony, vagy csupán egy gyenge, de emberi élet után sóvárgó nő? S a főhős jelleg­telen jelleméből eredően üres­sé, érdektelenné és igaztalan­ná válik a daf\b többi figu­rája is; a már említett férj; a látszólag becsületes célo­kért harcoló, de a valóságban cinikus és törtető volt szere­tő; a jószándékú, mindenkin segíteni akaró, de alapjában megcsontosodott szektás terv­osztályvezető; a gyárigazgató, aki inkább szenilis öregúr,. mint egy gyár felelős vezé- \ tője; még az egyetlen viszony- j lagosan pozitív figura, Havas j mérnök alakja is elsekélyese- ; dik a darab végére, s hol szén- i velgő, hol egzaltált lélekké ér- : téktelenedik. I Ilyen — és csakis ilyen — : színpadi alakok láttán a kri- : tikusban, de a nézőben ts j akaratlanul felmerül a való-; ság-kérdés: vajon csakugyan < csupa ilyen torzjellemü nega- : tiv emberből áll ez a társada- i lom, amit az író a színpadon 4 tükörként állít elénk? S ha j már felvetődött az emberben í a valóságérzés számonkérésé-! nek a kérdése, józan ésszel! csak tiltakozni lehet az író; pesszimista látásmódja ellen.; Miért nem lát Dunai Ferenc, 4 az író, egyetlen olyan pozitív 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom