Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-17 / 114. szám
1964. MÁJUS 17, VASÁRNAP ™'xKíriap 7 PILLANTÁS A HÍDRA I Azt ígérik az Erzsébet híd építői, november 20-ára elkészülnek. Most lázas munka folyik, forrasztóvasak kék lángja villog, szegecselők kattognak, sípjeleket visz a szél a víz felett, emelik a pályatestet. Épül a híd ... Milyen lesz? A fotoriporter már a Tabán új villamosvágányait, a Hegyaljai út osztott pályatestén két irányban száguldanak az autók. Változik a pesti part is. Az eredetileg 1046-tsan épült belvárosi templom és a Március 15-e tér között lesüllyesztik a teret. Lebontják a Váci utca A háromágú magasát a Döbrenlei téren. Alatta már autók és villamosok szaladnak a kapuzat tetejéről nézett szét az építkezésen. Elkészült a Döbrentei téri háromágú feljáróhíd nagy része, a Vár, a Gellérthegy és a deliért tér felől jövő utakat vezeti a hídra. Készül a hídfő mögötti gyalogos aluljáró. Épül a Rudas fürdő mellett Duna utca sarkán álló négy- « emeletes házat, bővül a tér. A jí hídfőtől a Váci utcáig vasbe- gí ton felüljáró készül, amely oszlopsoron áll, alatta autóparkírozó lesz. A megszokott belvárosi Duna-part is átalakul. A rakpart lépcsőit kőúj mederben Afrika folyamóriása Termővé válik a sivatag — Tizen- hét piramis, négy Eiffei-torony Jt Győzelem tava lágbank fogja finanszírozni a páratlan beruházást. 1956 júliusában, a, Szuezi-csatorna államosítása után, a Nyugat — megtorlásul — lemondta a tervet. „Mégis megépítjük” — mondta akkor Nasszer elnök, de Washingtonban és Londonban nem hitték ezt. 1958-ban szovjet—egyiptomi szerződést kötöttek, s a Szovjetunió vállalta, hogy pénzzel, gépekkel, szakemberekkel segíti a nagy gát felépülését. Az előkészületek rohamléptekkel haladtak, s 1960 januárjában hétszáz tonna dinamittal megtörtént az első robbantás. Ma Asszuán egyetlen építőtelep, megszakítás nélkül folyik a munka a trópusi nap hevében, amikor 70 fokot is mutat a hőmérő, akárcsak éjszaka, fényszórók sugárözönében. A cementgyárak, villanytelepek, az exkavátorok és emelődaruk mellett frissen felhúzott munkásszállók, a távolban pedig az új, négyszázezer lakosra tervezett Asszuán körvonalai. A városnak egyeteme lesz, korszerű szállodái már tető alatt vannak, s az egykori rabszolgapiac helyén nemzetközi repülőteret létesítenek. A munka középpontja azonban a i\agy gát. Ha felépül, Újabb üstököst fogott a Jupiter Az égi vándorok pályaháborgásai — A csillagászok és a befolyásoló bolygó Reggel. A szerelők elindulnak a szerelőszőnyegen a kábel mentén Naprendszerünk legnagyobb bolygójának, a hatalmas Jupiternek különös tulajdonsága van: üstökösöket fog vagy taszít el magától. Most ismét szép példáját adta e tulajdonságának. A nemrégiben felfedezett Kearns-Kwee üstökösön mutatta be ebbéli „tudományát” és ezzel a Nap körül keringő eddig ismert rövid pe- riódusú (200 évnél rövidebb keringési idejű) üstökösök számát 95-re szaporította. Az említett üstökös ugyanis a számítások szerint felfedezése idején 8,5 év keringési idővel rendelkező égitest volt. Legutóbb mintegy 180 millió kilomé- i térré közelítette meg Földünket. Feltehető a kérdés: ha ilyen gyakran kerül földközelbe, ho- ígyan lehetséges, hogy eddig pmég nem sikerült észrevenni? ^ Marsáén híres üstököskutató ^ számításai szerint úgy, hogy % üstökösünk korábban hosszabb % keringési idővel rendelkezett (és 1961-ben a Jupiter-bolygó f közelébe kerülve (mintegy 7,5 x. a hegyoldalban az új reprezentatív gyógyvíz ivócsarnok, rendezik a Duna-partot, az alsó rakpart lépcsőit,- támfalait javítják. A Döbrentei tér alatti boltozatos csatornarendszert, az ördögárkot torkolatánál 160 méteres vasbeton gyűrűvel erősítik. Lerakták millió kilométer távolságra haladt el a bolyóóriás mellett), az rövidebb pályára kényszerítette. A 318 földtömegnyi Jupiter az üstököst a Nap felé lökte s így annak fényessége jelentősen megnövekedett. Ezért vált újabban láthatóvá. Marsáén visszafelé követve az üstökös útját, kimutatta, hogy eredeti keringési ideje 12,6 év volt. A bolygók óriásának pályaháborgató műveletei egyébként nem ismeretlenek a csillagászok előtt. Néhány esetben igen érdekes módosulások következnek be az üstököspályákban miatta. fgy például a híres Lexell-üs- tökös esetében az eredetileg 11,4 éves keringési időt 5,6 évre változtatta, majd ismét megnövelte az eredeti duplájára. Ám a pályamódosulások legszebb példáját az Oterma- üstökös mutatta. Ezt az üstököst Lüsi Oterma finn csillagásznő fedezte fel 1943-ban, amikor az üstökös 7,9 éves keringési idővel a Jupiter-pá- lyán belül keringett. A visz- szamenőleges számítások során kiderült, hogy 1937 előtt még a Jupiteren kívül esett a pályája. Ez idő tájt közelíthette meg 0,17 csillagászati egységnyire (1 csillagászati egység — Föld—Nap távolság = 15 000 000 km) a bolygóóriást és elnyerte a felfedezésekor számított pályáját. Ezen azonban hamarosan visszakerült a Jupiter közelébe és ennek megtörténtekor, 1963- ban keringési ideje ismét megnőtt 19 évre. A jelenleg tárgyalt Kearns— Kwee üstökösnél azonban még az az érdekesség is fennáll, hogy rajta kívül eddig mindössze három üstökös közelítette meg ennyire az óriás bolygót: az 1886-os Brooks—2 üstökös mindössze két Jupiter su- gárnyira, vagyis csupán 0,96 tízezred csillagászati egységnyire haladt el mellette. A már említett Lexell-üstökös 1779-ben 0,49 ezred egységnyire és a híres Helfenzrieder 1763-as üstökös pedig 0,031 egységnyire közelítette meg naprendszerünk 12 holddal rendelkező óriását, amelynek térfogatába 1330 Földet lehetne elhelyezni. Schalk Gyula, az Uránia Csillagvizsgáló Intézet munkatársa egyszerre megkettőzi majd Egyiptom nemzeti jövedelmét. Ez a gát ugyanis „mindentudó”, nem lesz a gazdaságnak olyan ága, amelyre ne hatna ki. A három és félkilométer hosszú, 111 méter magas építmény között kialakul majd a Győzelem tava. Többé nem függnek majd a Nílus szeszélyétől, s öntözéssel termővé tehetnek csaknem kétmillió holdat. Ezzel egyharsmadával növekszik majd a művelt terület, majd félmillió parasztcsaládot juttatnak földhöz. Gabona, rizs, narancsültetvények, ott, ahol nemrég még a sivatag volt az úr — lehet-e ennél szebbet alkotni? Ez azonban még mindig csak egyik oldala az asszuáni műnek. A folyamat hat alagútba vezetik az új medernél, s egész vízierőmű- komplexum épül. Két és félszer annyi áramot fog adni, mint ma az összes egyiptomi erőművek együttvéve. Elkészült a magasfeszültségű távvezeték terve is, az energiát Észak-Egyiptom iparvidékére továbbítják, a vegyipar új létesítményei már ezzel fognak dolgozni. A szabályozás más haszonnal is jár: lényegében megszűnik majd az árvízveszély a Níluson, megjavulnak a hajózási viszonyok. Ezért számolják úgy, hogy noha nem kis összegbe kérül felépítése, két év alatt meg fog térülni. Asszuán azonban nemcsak technikai bravúr, hanem az egyiptomi munlcások nagy iskolája, a szovjet—arab barátság kifejező jelképe. A családtagokkal együtt már immár nyolcezer szovjet ember dolgozik vállvetve a harmincezernél több egyiptomival. Az arabok büszkék rá, hogy elsajátították a háromezer szovjet munkagép kezelését. Sokan megtanultak oroszul, a legtöbben közülük esti iskolát végeznek, továbbképzik magukat. Közmondásossá vált annak a volt fellahnak kijelentése, aki a robbantások után elkérte védősisakját: „Hadd lássák még az unokáim unokái is, hogy én az asszuáni nagy gátat építettem!” Azt mondták Egyiptomról, hogy a Nílus ajándéka. Szűk és bő esztendők váltakoztak — a folyam szeszélye szerint. A nagy gáttal többé nem szorulnak ajándékra, a Nílus az embert szolgálja majd, annak akarata és számításai szerint. Ezért csodálatosabb a Sadd el Aali nemcsak méreteiben a piramisoknál.----- Pénteken az első nagy h atárkőhöz érkezett a gátépítés. Hruscsov és Nasszer jelenlétében új mederbe terelték a Nílust. A folyam vize áthaladt az új csatornákon és alagutakon, a Győzelem tava lassan telni kezd. Üj mederbe léphet a folyam, mert új mederbe lépett az élet... Réti Ervin Pillantás a hídra ... (Foto: Regős és Bozsán) MOGYORÓDI FORINTOK Tízéves álom Mogyoródon az önálló könyvtár. Rövidesen megvalósul. Helyiséget kapnak Mogyoródon is a könyvek, nem is egyet, hanem kettőt. Nemrégiben röppent fel a Gödöllői Járási Tanács ülésén a gondolat, hogy a községi könyvtárakat a tanácsi szervek hathatósabban támogassák. Javasolták, hogy lakosonként egy forintot, a termelőszövetkezetek pedig földjeik után holdanként másfél forintot adjanak a községi könyvtárak megsegítésére. Elsőnek Mogyoródon értették meg az elképzelés jelentőségét. A községi tanács vb már határozott is, a lakosonkénti egy forint dolgában, emellett kéréssel fordult a helyi Arany János Termelőszövetkezet vezetőségéhez a másfél forintok ügyében: A mogyoródi egy és másfél forintok: hatezer forintot tesznek ki. Tízéves álom volt Mogyoródon az önálló könyvtár. Most megvalósul. Cs. J. Szegecselik a kapuzatot Budán burkolatú támfalak váltják £ fel, a 2-es villamos pályáját £ átépítik és az alsó rakpartot ^ is dél felé a néhányszáz mé- { térré levő hajóállomásig. Aki a régi Pestet keresi ^ azért talál majd emlékeket, /- megmarad régi helyén a templom előtt egy szép törzsű. dúslombú, magától keit ötméteres fa... Pillantás a hídra, a híd jövőjére ... Ma szerelő indul a kábelek mentén, emelik a pályatest száztonnás darabjait... Épül a 6500 tonnás első magyar kábelhíd. ; A nagy piramist méltán emlegették az ókori világ hét ! csodája Iközött. Százezer rab- ; szolga húsz éven át robotolt, iámig kemény, asszuáni gránít- íból felépítette Cheops fáraó I gigászi síremlékét. A Sadd el | Aali, ahogyan az arabok a (nagy gátat nevezik, ugyancsak j asszuáni kővel készül. De ti- j zenhétszer akkora lesz, mint a í gizehi piramis, a vasból és < í acélból, amit magába fogad, I ; négy Eiffel torony telne ki. j ; Szabad emberek építik, az al- \ kotás élő emlékeként... j Nem kell Egyiptom földiéire lépni, elég a repülőgép ab- | lakából lepillantani, hogy | megértsük, mit is jelent a inagy gát. Mert .az ország ural- j kodé színe a sárgásbarna, a • sivatag homokja, és csak. a i Nilus kék csíkja mellett jelez- 1 heti vékonyka zöld a megmű- \ veit területet. Földben igazán [nincs hiány, hazánknál tizen- i kétszer nagyobb az Egyesült i Arab Köztársaság, de a föld, i amelyen aratni is lehet, |alig nagyobb a Dunántúlnál. [Évszázadok óta foglalkoztatja [az embereket a gondolat, ho- [ gyan lehetne azt az ötmilliárd [ köbméter vizet — amelyet a : Nilus a Földközi tengerbe visz \— öntözésre, a sivatag termővé : tételére felhasználni. Így született meg a terv, hogy Asz- szuánnál, ahol a körülmények [a legmegfelelőbbek, új mederbe tereljék a folyamóriást, létrehozzák a világ egyik leg- ' : nagyobb víztárolóját. Az első terveket nyugati szakemberek készítették, s úgy volt, hogy az Egyesült Államok, Anglia, valamint a ViSADD EL AALI