Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-13 / 110. szám
A PEST MEGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tin. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1984. MÁJUS 13. SZERDA HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA A GÉPÜZEMBEN LÁTTUK Mocsai László a konzervgyár egyik szocialista brigádjának tagja dolgozik a gépüzemben (Godány felv.) ■k Május 17-én lesz az iskolai énekkarok városi bemutatója. A legszínvonalasabban szereplő énekkar részt vesz a kulturális seregszemle egyik részét képező bemutatóján május 24-én. ★ AMIT TERVEZTEK, VÉGRE IS HAJTOTTÁK Már régebben hírt adtunk arról, hogy városunk Elektromos SK sportolói a DÁV üzemvezetőség területén röplabdapálya építését tervezték. A pálya elkészült. A sportolók társadalmi munkában mintegy 70—80 köbméter salakot terítettek el a kijelölt területen. A pályán már mérkőzéseket is lehet lebonyolítani, egyedül a csinosítási munkák vannak még hátra. Az, hogy városunk egy újabb sportlétesítménnyel gyarapodott, köszönhető a konzervgyárnak, amely a szükséges salakot biztosította, a DÁV-nak, aki a szállítóeszközöket és a pályaterületet adta, de köszönhető ez a lelkes sportolóknak és gépkocsivezetőknek, akik a tervet áldozatos munkával megvalósították. Az Épület- és Lakáskarbantartó Ktsz a Pest megyei építőipari szövetkezetek között folyó munkaversenyben elnyerte az első helyet a vörös vándorzászlóval együtt. A ktsz-t kiváló szövetkezet címmel tüntették ki. ★ Az autóklub helyi csoportja kirándulást szervez június 20—21-én Pécs—Harkány fürdőre. Július 10-től 19-ig pedig tíznapos túrát terveznek az autóklub tagjai, amit Jugoszláviában töltenek. Ezekre a túrákra, kirándulásokra Pallai Józsefnél, a DÁV dolgozójánál lehet jelentkezni. A földekről jelentjük: SIKCRRÍL ZÁRULT A TA VASI! MUNKÁK ELSŐ SZAKASZA A tavaszi munkák kezdeti időszakában történt némi lemaradás, amit a hűvös, csapadékos időjárás is befolyásolt. A kezdeti lemaradás után azonban termelőszövetkezeteink megfelelő, jó ütemben kezdtek a munkához, így sikerűit a tavaszi növények vetését általában határidőre befejezni. De még így sem sikerült néhány holdnyi napraforgó- és zab területet kellő időre bevetni, mivel a mélyfekvésű, vizenyős és hideg talajok ezt nem engedték. A mostani mezőgazdasági munkáról elmondhatjuk, hogy szervezésben, a munkák ütemesebb, gyorsabb végzésében lényegesen jobb volt, mint a tavalyi. Minden szövetkezetben törekedtek a vezetők a tagokkal egyaránt, hogy a tervben feltüntetett határidőre végezzék a mezőgazdasági munkákat. Ez a munkaszervezés tette lehetővé, hogy a terveket általában teljesítették, de itt-ott némi lemaradás, máshol pedig túlteljesítés is mutatkozik. Termelőszövet kezetei nkben kora tavasszal megkezdték az őszi szántás ápolását, amit 8400 holdon száz százalékra teljesítettek. Ugyancsak, hasonlóan elvégezték a tervezett 681 holdon a szántást, a cukorrépa- 250 holdon és burgonyavetést 600 holdon is. Az éves tervben előírt 4292 holdnyi kukoricaterület bevetését teljesítették termelőszövetkezeteink a háztáji gazdaságokkal együtt. Közös gazdaságaink a kertészetben is eredményesen végezték a munkákat. A paprika-, paradicsompalánta nevelést mindenütt sikerült elvégezni. A kétszáz holdnyi paprikapalánta és a hatszáz holdnyi paradicsompalánta nevelését száz százalékra teljesítették. A szőlőtelepítést közös gazdaságaink kiemelkedő eredménnyel végezték, kétszázhuszonöt százalékra. A tervbe vett tizenkét hold helyett huszonhét holdon telepítettek szőlőt. De hasonló szép eredmények születtek a kertészetekben a palántázás terén is, mert azt 192 százalékra végezték el. A kenyérgabona fejtrágyázásában, ahol 5065 hold helyett csak 4130 holdak a tavaszi, másod ízbeni fejtrágyázásból 1400 hold helyett csupán 680 holdat végeztek, lemaradások mutatkoznak. A mezőgazdasági munkák egyik szakasza lezárult. A következő feladat az elvetett, illetve palántázott növények művelése ápolása. Az eddigi munkák végzésében, az egyes feladatok időbeni megvalósítása terén a Szabadság Termelőszövetkezetben mutatko- ■ zik az elmúlt esztendőhöz hasonlítva nagy előrehaladás. BALLAGAS A gimnázium ballagó! utoljára lépnek ki diákként az iskola kapuján és járják körül a várost, búcsúznak baráttól, ismerőstől egyaránt (Godány felv.) Változnak az idők... A pedagógus színjátszók sikeres előadása A gyerekekre vigyázott a rokon — de a padláson levő kukoricát megvámolta Víncze Sándor jóval február tizenhatodika előtt megkérte kedves öccsét arra, hogy február tizenhatodikén éjszaka tartózkodjon náluk, vigyázzon a gyerekekre, mert a Levelező pajtások találkozója A Petőfi iskola negyedik osztályos kisdobosai már régóta leveleznek az esztergomi tanítóképző gyakorló általános iskolai pajtásokkal. Örsükben a levelezés nem „első eset”, barátkoztak ők már így a . múlt évben szegedi, kiskőrösi, budapesti pajtásokkal is, levelezés útján. Ebből a barátságból kirándulás, látogatás, ismerkedés lett. Ebben az évben az őrs nagyszabású kirándulást szervezett Pintér Eszter tanítónő vezetésével Esztergomba, a még csak levelek által ismert barátokhoz, akik már izgalommal várták i a körösi kiránduló csoportot. A fogadtatás kedves volt. A levelező társak szép ajándékokkal lepték meg egymást: A barátkozás is megkezdődött. Azután a vendéglátók elvezették a pajtásokat Esztergom híres helyeire, és az úttörőházukba. Főleg az úttörőház tetszett a körösi pajtásoknak, sóvárogva nézték, titokban arra gondoltak, hogy milyen jó lenne ez városunkban is. A szíves vendéglátás után a körösi Petőfi iskola pajtásai viszonzásképpen meghívták esztergomi barátjaikat; látogassanak ők is el Nagykőrösre. Hajdú Éva, a Petőfi általános iskola tanulója. házigazda, meg a felesége névnapra hivatalosak. Víncze József rászámított erre a Julianna-napra és már jóelőre eldöntötte, hogy azon az éjszakán szétnéz bátyja padlásán és az ott levő kukoricából valamennyit eltulajdonít. Arra is volt gondja, hogy a lopott portékának mielőbb gazdája akadjon és ezért megegyezett Székely Balázsnéval, hogy rövidesen szállít neki kétszázhúsz forintos áron tengerit. Víncze József szavának állt, el is ment bátyja lakására, de előzőleg Dobos László nevű komájával elhozatta Székely- nétől a zsákokat. Amikor a ház elcsendesedett, felóvakodott a padlásra. Ott négy zsákot megrakott, s a négyszázötven forintot érő kukoricát kocsin elszállította. A turpisság azonban hamarosan kiderült, Víncze Sándor visszakapta a lopott terméhyt. Az ügy folytatása a városi bíróság büntető tanácsa előtt lesz. Gyárfás Miklós vígjátékát a pedagógusszakszervezet színjátszói mutatták be május 9- én. Ez a bemutató nagyobb közönséget is megérdemelt volna. Nemcsak azért, mert mai témát, mai társadalmi problémát tárgyal a finom szatírával átszőtt vígjáték, hanem azért is, mert a színjátszók munkáját is érdemes lett volna megnézni. * A színpadról már ismerőseink ezek a lelkes pedagógusok, akik a kevés szabadidejükből oly sok órát áldoznak fel a próbákra, hogy az iskolán kívüli népművelés, a nemes szórakoztatás, vagyis a kultúra ügyét előbbre vigyék. Becset Ernő Janesó Szabolcs főorvos szerepében kedves, félszeg, önmagával vívódó személyt alakított. Társadalmi osztályának tradíciói gát- lólag hatnak igazi énjének kibontakozásában és ezt rutinos közvetlenséggel érzékelteti alakításában. | L. Szolga Ilona Paula alakításával bebizonyította sokoldalú tehetségét. Eddig több- j nyíre jellem, vagy komikus j szerepekben láttuk. Ebben, a I szerepében a finom női tapin- f tattal közbelépő, a férje határozatlanságát helyes irányba terelő, okos nőt láttuk és emellett nagyszerű, gyakorlott társalgási színésznőt. Terényi Anikó bábjátszóból lépett elő színjátszóvá. Talán most volt először nagyobb lélegzetű szereppel színpadon és egy kis lámpalázas feszültséggel küzdött, de ez csak előnyére vált alakításának. Egy fiatal asszonyt alakított, aki még nem vetkőzte le hakfisos üdeségét, és emellett már az új társadalom neveltje, de még a régi tradíciókkal kell szembe helyezkednie. Férje is más társadalmi rétegből való. Vince, akit Langer István alakított, ő is kezdő tagja az együttesnek. Ök kettőn a fiatalok, mint Jancsó lánya, illetve veje képviselik a darabban a modern, mai embertípust és ez nem volt nehéz nekik, hiszen magukat adták. Mind a kettő tehetséges színjátszó. Tóth Tibor Dorsay szerepében 'egyik legjobb figurája volt a darabnak. Az Angliába szakadt magyar orvosprofesz- szor, aki már angol nemességet kapott, egészen angol gentlemanné vált. A proíesszoros pedantéria, a más világszemlélet, az elvekhez való csökönyös ragaszkodás, a finom irónia jellemzői ennek a figurának. Ezt Tóth Tibornak az alakításával sikerült elérni. Kulturált mértéktartó színjátszó. A darabnak ő a rendezője és az előző megállapítás érvényes a rendezésére is. A vígjátéki elemeket nem engedte túlságosan kihangsúlyozni és ezzel elérte, hogy az előadást finom humor szőtte át. Pintér Gyuláné Stefániája is jói sikerült alakítás volt. Exkluzív előkelősködés álarca alá rejtett érzelmek jellemezték ezt a színpadi alakot. Ezt megjátszani teljes mértékben sikerült Pintér Gyulánénak. Az előadás után azzal az érzéssel távozott a néző, hogy érdemes volt ezt az előadást megnézni, mégha műkedvelők voltak is a szereplői és akik nem nézték meg, sajnálhatják. K. B. Becsületesen helytálltak az állami gazdaságban azok a más vidékről származó cigány munkavállalók, akiket a gazdaság munkásszállásán elhelyezett és éves munka- szerződést is kötött velük. Ennek a nyolcvanfős gárdának keresete sem marad el a régi állandó dolgozókétól. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Esőcsináló. Amerikai színes film. Szélesvásznú. 10 ivén alul nem ajánlott! Kísérőműsor: 10 perc alatt a világ körül. Tja nagyobb volt a föld- £1 terület, még nyári konyha, kukoricagóré, külső kemence stb. is készült. Az ilyen tanyák mögött szőlőt és gyümölcsöst is létesítettek. Akácos berek is tartozott hozzá. A bejáró utakon fasort ültettek, a tanya udvarán eperfák állottak. Előfordult néhány jegenye, nyárfa, és diófa is. Az 1700-as években még szilfás berkekkel találkozunk az írott forrásokban, mert az akácfát később, a homok megkötésére és az Alföld fásítására ültették. A berek kivágásakor a legvastagabb fát meghagyta a gazda. Azzal a szándékkal, hogy halála után abból a fából fa- ragtassanak fejfát a fejfafaragó áccsal. Ahol a gazda lakott a tanyában és jól gazdálkodott, a tanya külsején is meglátszott. Az épületek jókarban voltak tartva. A tyúknak és csirkének pontos számát sem tudták. 40— 50 lúd, 70—80 darab pulyka, két-három anyasertés, számos malac, négy-hat tehén és növendék jószág, háromöt ló is volt némelyik tanyában. A szőlő, a fák gondozottak voltak, jelentős rakomány volt a tanya közelében, szalmából, szénából. Tanyás gazdálkodásunk az Dr. Balanyi Béla: A nagykőrösi tanyák múltjából III. állattartásra volt berendezve. A mezőgazdasági termelés ezt igyekezett segíteni. A gabonatermelés volt csak nagyobb, mint amennyi a családnak és az állatállománynak szükséges volt. Ezt a gyakorlatot a tizenöt-ötvenöt holdas ingatlanoknál jól meg lehetett figyelni. Legelők már alig voltak. A marhaállomány jelentős részének takarmányt termesztettek. Az utak szélén való legeltetés is szokásos volt. A marhatartás a tejtermelés érdekében emelkedett jelentőségre az 1930-as évek végén. A . kerti vetemények közül az uborkatermelés nagy múltra vezethető visz- sza, mely jelentős pénzt hozott a tanyai embernek. A paradicsomtermelés újabb, a két világháború között terjedt el. A konzervgyár rátért a feldolgozására, így alig volt olyan gazda, aki paradicsomot ne termelt volna. Jelentős pénzt hozó termény ma is. A tanyán sok munkáské. z volt szükség, az ott élő embernek ezért sok gyermeke is volt. A XIX. század végén változott a helyzet. A betelepült kertész, béres és bérlő hatnyolc gyermekkel jelent meg a körösi földön, ugyanakkor a nagykőrösi gazdának kettő, egy vagy egy sem volt. A „lelenc” gyermek tartása is gyakorlattá vált, csaknem minden tanyában volt belőlük egy vagy kettő. A tanyás gazdálkodásnak voltak előnyei és hátrányai. Előnyeinek említhető, hogy a gazda munkahelyének közepén lakott. Veteményeit, jószágait, gyermekeit, cselédjét (ha volt) szemmel tarthatta. Az adót befizette, vagy a bért kifizette, senki sem háborgatta, korlátlan úrnak érezte magát a saját vagy bérelt földjén. Szabadban élt na;: .tig. Dolgozott hidegben és melegben egyaránt, mert a körösi, jobbára homok földek nagyon sok munkát igényeltek, és kevés hasznot adtak. Meg kelNXXXXXV*>^>XVVXX>\XXXNXXXXXXX\X>XX\XN>XV\XV lett dolgozni a megélhetésért rajtuk. A tanyás gazdálkodás hátrányaként említhető, hogy messze volt a piac. A pusztán nem volt orvos, még bába sem. Ha megbetegedett valaki, kocsin kellett orvoshoz vinni. Rendszerint későn, nem a gyógyulás, hanem a halál következett. A gyermekszüléshez a városba kellett menni kocsival, a homokon és a sárban más jármű nem is tudott volna menni. Az állategészségügy sem volt jobb a tanyán. A megbetegedett jószág gyakran el is pusztult, mire az állatorvoshoz értek vele, vagy az állatorvost a helyszínre vitték. Iskolák épültek a pusztákon a XIX. század végén, de egymástól hat-nyolc kilométerre. A tanyai gyermeknek tíz-tizen- két kilométer utat (oda-visz- sza) kellett gyalogolni naponta szántásokon, mezsgyéken, mire az iskolába jutott. Az 1926-ban épült tanyai iskolák csak enyhítettek a helyzeten, de nem oldották meg a kérdés nehezét. Egy tanító elé egy tanterembe kilencven-száz gyermek is járt, hogy az írásolvasás tudományát elsajátíthassa. (Folytatjuk.) megyei serdülőversenyen hat megyei csapat képviseltette magát. A Nagykőrösi Kinizsi Sportkör serdülő birkózói kiemelkedő teljesítményt nyújt- j va, csapateredményben holt- : versenyben a Dunakeszi ITSK I csapatával az első helyen \ végeztek, 18—18 pontarány- ; nyal. Második a Monori | Sportkör csapata 16 pont- : tál, harmadik az Abonyi | KSK 15 ponttal, negyedik I a Csepel Autó 11 ponttal, i ötödik a Ceglédi VSK 6 i ponttal, hatodik Nagykáta i csapata 0 ponttal, i A Kinizsi versenyzői égyé- i nileg a következő helyezé- : seket érték el: ! Sárosi Tibor az egyik leg- i erősebb mezőnyben 48 ki- i logrammban magabiztos bir- | kózással biztosan szerezte i meg a bajnokságot. Tótpál i László jó formában szere- i pelt, minden ellenfelét le- ; győzve biztosan lett megye- ; bajnok. Godó János javuló I formát mutatva súlycsoport- I jában a 2. helyen végzett, a szintén nagykőrösi Szíj István előtt, aki 3. helyen : végzett ebben a súlycsoportban. Tóth Ferenc és Bohák Attila ugyanazon súlycsoportban a 2., illetve 3. helyen végeztek. Május 17-én, vasárnap Nagykőrösön a Kinizsi Sportkörben II—III. osztályú kötöttfogású országos birkózóverseny lesz. (Felnőtt korcsoportban.) — szalkay — Monoron rendezték meg Pest megye 1964. évi kötöttfogású serdülő birkozó- bajnokságát. A szép számú SPORT BIRKÓZÁS
