Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-11 / 84. szám

ft •L REND " A Oyömrői ifjú­sági otthon — nmT - írissen tatarozva, vadonatúj kerítés- fj sei — a község /», egyik legimpo­i' zánsabb helyisége. A gondnok nagy figyelmet fordít a belső rendre is, — érthető, hogy na- if gyón bosszantotta fk* az udvaron napo­a kig hányódó gaz­dátlan kerékpár. Szétszedte hát da­rabokra, s mind­egyiket Idilön-külön becsoma­golva elraktározta. Ezúton is •üzeni: a feledékeny gazda — így, ilyen állapotban — bár­mikor átveheti biciklijét. Mig kicsomagolja és összerakja, el­tűnődhet azon, miért is a rend a lelke mindennek ... (—) — Ügyeletes orvos vasárnap Gyomron dr. Balogh Sándor, Monoron dr. Péterfíy Gusztáv, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Ve- esésen dr. Simon Sándor. — Befejezték a tavaszi fej­trágyázást a kávai Haladás Tsz-ben. A munkák jó ütemét jelzi, hogy a borsó is a föld­be került már. — IMSZ napot, rendez va­sárnap a tápiósápi KlSZ-szer- vezet. Ennek keretében társa­dalmi munka, asztalitenisz és sakkverseny, valamint klub- délután lesz. BAJNOK LÖVÉSZEK Íme a vasárnapi MHS-lövé- szet egyéni győztesei (balról (jobbra): Zsögön András. Ka­rina Mihály, Füri Lajos. (Ered­ményeiket keddi számunkban közöltük) (Foto: Kútvölgyi) — A női kis kuliköntös lesz a sztár az idén a strandokon. A Pest megyei Vegyi és Kéz­műipari Vállalat monori kon­fekciórészlege ^kapott a gyár­tására megrendelést. A hason­ló bakfisköntösökkel együtt, hatezer darabot varrnak meg áprilisban. — Aktívaülést tart ma dél­előtt a járási pártbizottságon az MHS járási elnöksége. Na­pirenden szerepel az elnökség és az ellenőrző bizottság be­számolója, végzett munkájáról. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Feltámadás I—TI, Gomba: Ordasok között. Gyömrü: Ilonfog- •lalás I—II. Maglód: Udvari bo­lond (szélesvásznú). Monor: Op­timista tragédia (szélesvásznú) Nyáregyháza: Előzés. Pilis: Pogá­ny ok ideje. Tápiósáp: Egy szél­hámos vallomásai. Tápiósüly: Kálóján cár. Űri: Gengszterek és filantrópok. Üllő: Amikor egy lány 15 éves. Vasad: \Pinocchio. .Vecsés: Üresjárat (szélesvásznú). I Járási művelődési ház Gyömrő ' Nemzetközi asztalitenisz-mérkő- ,eés (román válogatottak — Bérezik, Rózsás, Holló és mások részvéte­lével, 18 órakor). HONOMIDtKI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1964. ÁPRILIS 11, SZOMBAT ál pilisi fiunyatii Ts% földjeim szépen fejlődik az intenzív búza A pilisi Hunyadi, a járás nagyobb tsz-ei közé tartozik. Pilis község lakosságának megközelítőleg a felét érinti a tsz ügye, gazdálkodásának eredményessége, esetleges hiá­nyossága. A főagronómussal és a főkönyvelővel, valamint Csüó Pál iögatossal indultunk el határt járni, s egy napot kint töltöttünk a tsz tagsága között. Ennek során meggyő­ződhettünk arról, hogy nem törte le őket az, hogy tavaly mérleghiánnyal zártak, jó munkával, szorgalommal igye­keznek kigazdálkodni a vesz­teséget. A laposi földeket tekintet­tük meg először. Százhúsz holdas, igen szép intenzív bú­zatábla mellett haladtunk el. Kovács Endre főagronómus el­mondta, hogy 180 kiló fejtrá­gyát kapott már eddig, de még mindig szórnak rá, hogy a holdankénti két mázsa meg­legyen. A tanyában Puksa Sándor brigádvezető fogadott bennün­ket. Megnéztük a tanyát és bizony sajnálattal állapítottuk meg, hogy az emberek pihenő­helye igen elhanyagolt álla­potban van. Több gondot for­díthatnának a rendre az ott dolgozó tsz-tagok is! Érdekes, hogy ezzel szemben a lóistál­lóban példás rendet találtunk. A tanyaközpontban szorgos­kodtak a dinnyések is. Már a melegágyakat készen talál­tuk, épp a magyakat dugdos- ták, de több ablak alatjt lát­tuk, hogy már kél a dinnye, palánta. A jó munkát és a szakszerű irányítást Horváth János. Csira Ferenc. Mala Já­nos fődinnyések biztosítják. Alig ötszáz, méter távolság­ra 15 asszony ültette a.krump­lit. Puksa Károly megdicsérte az asszonyok munkáját, hiszen aznap is hat holdat ültettek el. További utunk egy har­minchat holdas, példásan megművelt lucernatábla mel­lett vitt el. A lucerna őszi ve­tésű és igen jól sikerült. Az új istállónál 96 növen­dékmarhát találtunk. Példás rend fogadott, az állatok jól- ápoltsága szembetűnő. Gál Já­nos brigádjánál szintén burgo­nyát ültettek az asszonyok. Jó kedvvel, vidámsággal 25 asz- szony dolgozott itt. Mindkét brigádvezető arra kért, hogy az asszonyok közül külön sen­ki nevét ne említsük, mert mind egyformán megérdemli a dicséretet, A traktorosok kö­zül azonban meg kell említe­ni Berkesi János és Sztroja János nevét, mert a tavaszi munkákban 500—500 hold földet műveltek meg, illetve nagyon hatékonyan közremű­ködtek a vetéseknél. A tsz-ben találkoztunk Ra- tíosza elvtárssal, a ceglédi Dó­zsa Tsz elnökével is, aki szak­1 A költészet napjára MAGYARORSZÁG TÉRKÉPÉN... I mai tanácsokkal látja el a tsz vezetőit és patronálja a Hu­nyadit. A látottak alapján azt mondhatjuk: a csüggedésre semmi ok nincs, ha az idő leg­alább ilyen marad (esetleg jobb is lesz) és a tagok to­vábbra is így folytatják mun­kájukat, bizalommal nézhet­nek a következő zárszámadás elé! Sponger István Ősztől már enyhülnek a gondok Látogatás a monori-erdei iskolában Hírt adtunk már róla, hogy a Monori-erdőn — hosszú évek harca és reménysége után —, idén felépül végre az új iskola. E jó hír hal­latára kerestük fel az isko­lát, hogy valami közeleb­bit tudjunk meg. A régi iskola — most már mondhatjuk így —, va­lamikor minden igényt ki­elégíthetett. Most is gondo­zott, de mégis olyan, mint kamasz gyerek a kinőtt ru­hában ... A szűk folyosón a tanu­lók kabátjai, jobb sorsra ér­demes göngyölt térképek, tor­naszerek és egyéb holmik. F.gy kicsit lomtár képét mu­latja az egész. Hiába, nincs hely! A tanári szobában — an­nak kell neveznünk, ha nem is méltó a helyiség e cím­re — csak megfontoltan le­het lépkedni. Asztalok, szer­tári kellékek, anyagok nyo­masztó zsúfoltsága önma­gáért beszél, pedig mindez mór kínos alakítgatások eredményeként született. — Úgy gondolom, hogy nagyon is indokolt az új iskola Monori-erdőn — for­dulok dr. Csanády Gusztáváé igazgatóhelyetteshez. — Valóban! Lehetőségeink szerint sokat harcoltunk mi is és Magócsi Jánosné párt- titkár is az új iskoláért. Hét évvel ezelőtt 112 tanu­lója volt az akkor kéttan- termes iskolának. Azóta bel­ső munkálatokkal három tantermet szereztünk. Erre az évre 232 tanuló iratko­zott be s ezek összevont Levelesláda Avas, dohos a vaj Húsvét előtt vajat vásárol­tam Vecsésen, a Deák Fe­renc utcai élelmiszerbolt­ban. Az áru frissen érkezett és igen örültem, hogy sike­rült vajhoz jutni, mert saj­nos, nem mindig kapható. Örömöm nem sokáig tar­tott, mert otthon fogyasztás közben azt tapasztaltam, hogy a frissen csomagolt, szép fe­hér vaj avas, penészes. Hétfőtől Monoron játsszák az Cj kön a két Gilgames magyar főszereplő. filmet. Képün­Április 7-én ismét vajat vettem a Roick-féle tejbolt­ban szintén szép, friss cso­magolásban. Megütközve olvastam viszont, hogy: a sza­vatossága lejár 30-án. Most az a kérdés: március 30-án, vagy pedig csak április 30- án fog lejárni? Sajnos, most abban a „szerencsétlen” hely­zetben vagyok, hogy a vaj egyáltalán nem fogyasztha­tó, mert a változatosság ked­véért: dohos, penészes. Lehet, hogy talán csak én vagyok ebben a szerencsétlen helyzetben? Csak nekem si­kerül mindig ilyen árut talál­ni? Én tudom biztosan: más­nak is jutott belőle. Most ar­ra szeretnék választ kapni az illetékesektől: hogy adhatok ebből a gye­reknek, aki különben is rossz étvágyú? És ha megbetegszik tőle, ki lesz ezért a felelős? Tudomásom szerint a Ceglédi Tejipari Vállalat szállítja az árut Vecsésre. Kérdezem: ott nincs minőségi ellenőr? És ha van — mert biztos, hogy van —, hogy tud átvenni ilyen árut? Szeretnék leve­lemre minél előbb választ kapni. Károly Józsefné Vecsés Achum András utca 54. jr>z évtől kezdődően április 11-én minden évben meg­rendezik a költészet napját. Neves dátum: József Attila 1905. április 11-én született Fe­rencvárosban, a „pesti, csata­kos külvárosiban. Ez a nap régen a Monarchia ünnepe volt: az „Alkotmány" ünne­pe. Ma a vers ünnepe. így írt erről: Mondom, valami nagy ünnep volt, a hívek templomba mentek s reszketve szomorú kézzel áldották meg őket a szentek! (Április 11.) József Attila életét minden­ki ismeri. Proéetárgyerek volt. Korán megismerte a Horthv- rendszer könyörtelen elnyo­mását. Gyerekkorában vizet árult egy moziban. Volt ke­nyeresfiú, kukoricacsösz, házi­tanító... Verseit csodálatos gyöngédség, kristálytiszta poli­tikai állásfoglalás jellemzi. Vá­gyódott a szeretetve, hiszen még a szerelmet is „lcávéska- nálkák méregették’* számára. M ost tavasszal egy barátom­mal — Pálinkás Pállal — lent voltunk Balatonszárszónk A falu még csendes, kihalt volt. A barnás-szürke viz is haragosan hullámzott még. Kiss Ernő, a költő tragikus ha­lálának szemtanúja mesélt: idézte az utolsó napokat. — Milyennek ismerte meg Ernő bácsi József Attilát? — Rám azt a benyomást tet­te, hogy zárkózott, társaságot nem kedvelő, szófukar ember. Halála előtt egy-két nappal a szobájában találkoztam vele. Udvariasságból kérdeztem: ja- vul-e? Ö a szokásos igenlő- tagadó szócskákkal felelt kér­déseimre. Majd az asztala mellöl felállt és szó nélkül ki­ment Az utcán való találko­zásunk alkalmával is gyakran előfordult, hogy egyszerűen otthagyott, de ez sohasem volt bántó, sértődésre alkalmat adó cselekedet, hanem betudtam a betegségének. Itt a múzeum^ ban őrzött, állítólagos utolsó fényképén is észrevehető már. de én legalább nyolcvan szá­zalékkal rosszabb állapotban ismertem meg. Réveteg tekin­tete. letargikus viselkedése ugyancsak erről győzött meg. ffalaidnak körülményei is- mertek. Egy mondat azonban... A nagy költő nő­vére, József Jolán írja egyhe- lyiitt: „József Attila halálának Az utolsó fénykép első perceiben Magyarország képzet-térképén feküdt." Ta­lán errői egy pár szót... — Az örház előtt egy Ma­gyarország térkép volt látha­tó. Az országhatárt fehér kö­vek, a vármegyehatárokat pi­ros-zöld virágok alkották. A térkép domborulatai még de­cemberben is kivehetőik vol­tak. Ide fektették le közvet­lenül a halála után József At­tilát. Zámbó nevezetű vas­utas (ma is él. Földváron tel­jesít szolgálatot) idegességében az iroda faláról tépte le a MÁV-fér képet és azzal takar­ta le a roncsolt testet. Tehát József Attila halálának első perceiben Magyarország tér­képén feküdt és Magyarország térképével volt leteritve. Az a költő, aki annyit harcolt osz­tályostársai sorsának jobbra- fordulásáért és köztudomá­súan még magyartalansággal is vádolták, úgy érzem, a vélet­len e csodálatos megnyilvánu­lása folytán megkapta az elég­tételt ... ★ A költészet napja az emlé- kezések mellett módot ad arra is, hogy a költők és olva­sóik találkozhassanak, hogy az emberek ezrei megismer­hessék élő költőink legújabb, legszebb verseit, s örömmel mesélhessük majd unokáink­nak: Mondom, valami nagy ünnep volt. . . Más. mint a ferenejózsefi „alkotmányé". Major János Úriban nincs „cigánykérdés" SPORT Két körzetben vasárnap kezdődik a járási labdarúgó-bajnokság A JTS és a mellette működő Társadalmi Labdarúgó Szövetség elnökségének határozata nyomán a monori járás 1964. évi labdarúgó­bajnokságát négy fordulóban és két körzetben rendezik meg. Ezek szerint a csapatok tavasszal két fordulót és ősszel is két fordulót játszanak. A cél a járási bajnok­ságot úgy lebonyolítani, hogy a csapatok minél -kisebb kiadással — minél többet legyenek foglal­koztatva. Az első forduló sorsolása: A körzet (1964. április 12, 16 óra): Vecsés II—Monor II; Monori-er- dö—Pilis; Nyáregyháza—Káva. B körzet: Tápiósüly—Űri; Gyöm­rő II—Péteri; Tápiósáp (szabad­napos). Rajt előtt Vasárnap a Járás őt községében felharsan a játékvezetői sípszó és kezdetét veszi az 1964. évi járási labdarúgóbajnokság. A szakveze­tők, játékosok és szurkolók egy­aránt nagy várakozással tekinte­nek az idei bajnokság elé. Ez az év több szempontból is a vizsga éve lesz. Vizsgázik az új bajnoki rendszer, az éves bajnokság rend­szere és vizsgázik járásunk lab­darúgó sportja is. Vajop milyen színvonalú bajnokságot tudunk le­bonyolítani a nagylcátaj járási csapatok eltávozása után? Kétség­telen, hogy járásunk labdarúgó sportjá a megyében a legmaga­sabb színvonalú, hiszen 3 megyei éj 5 területi csapatunk van. De, milyen eredményeket tud felmu­tatni a második vonal? S mindezek mellett — nem utol­sósorban! — vizsgázik a JESZ na­gyon ésszerűnek látszó megoldása is, hogy a járási bajnokságot két csoportban rendezi meg és ezzel jelentősen csökkenti a csapatok utazási költségeit. Azt hiszem, e javaslatnak is köszönhető, hogy új csapatokat üdvözölhetünk a já­rási bajnokság mezőnyében: Mo- nori-erdő, Vecsés II és Gyömrő n együttesét. Ezek a csapatok új színt hoznak a járási labdarúgó bajnokságba. Nincs messze az az idő, amikor végképp eltűnik a fe­hér folt járásunk sporttérképéről és valamennyi község fiataljait ott üdvözölhetjük majd a járási baj­nokság mezőnyében. A vasárnap induló bajnokság résztvevőitől csak azt kérjük, hogy sportszerű, sportemberhez méltó küzdelemben vetélkedjenek egymással a győze­lemért, híven szocialista sportkul­túránk szelleméhez. Szalont«! Attm családban (Nagy Gyula, Bar­tók Béla utca — Maka Gyu­la, Temető utca — Nagy Sán­dor, Széchenyi utca) viszont példás, az átlagosnál jobb az életszínvonal. Az úri cigányok valamennyien dolgoznak, leg­többjük Budapestre jár (Gu­migyár, Fémbútorgyár, stb.h így SZTK-tagok is, egészség­ügyileg tehát maximálisan el­látottak, nincs is velük prob­léma ezen a téren. Merült fel azért jogos kifo­gás, észrevétel is a cigányan- kénton. Éspedig a gyerekek is­kolába járásával kapcsolat­ban. Békési Pál pedagógus, a Ha­zafias Népfront helyi titkára elmondta: az utóbbi években a cigánygyerekek 60 száza­léka kimaradt az iskolából. Akik rendesen járnak, azok viselkedésével nincs baj, a tisztaság azonban kívánniva­lót hagy maga után. Többet kell törődni a szülőknek a gyermekeik ellenőrzésével és nem szabad megengedni az iskolából való kimaradást. Nagy Gyula tanácstag (Bar­tók Béla út) elismerte a bírá­latot: „Azért maradnak ki gyermekeink az iskolából, mert bedolgoznak a családba; sok a gyerek, sok az éhes száj!’’ — mondta. „De azért Úriban nincs cigánykérdés, megbecsülnek bennünket és ugyanolyan elbírálásban rég szesitenek mint másokat". Maka Gyuláné hozzászólá­sában elmondta: hasznosak ezek az összejövetelek, többet kellene tartani, így mód nyíl­na arra, hogy közös gondjai­kat, problémáikat jobban megismernék a község vezetői. Sok hozzászólás elhangzott még, s valamennyi azt tükröz­te: a helyi tanács, a népfront­bizottság, a nőtanács mágáévá tette a párt határozatát: a cigányság he’vzetének megja­vítását és sol t is tesz érte! Ezt bizonyította a beszá­moló és a sok hozzászóló... (Hörömpö) tanítása mind több elhelye­zési és nevelési gondot okoz. — Talán nem is szüksé­ges több indok. Hogy áll az új iskola építkezése? —t— A jóváhagyott tervek szerint négytantermes iskola épül még az idén, igazgatói lakással és tantestületi szo­bával, szertárral. Ahogy a fejlődés menetét nézzük, már most nyilvánvaló, hogy nem nagy távlatú megoldás ez. Mégis örülünk neki, mert alapvetően más helyzetet te­remt számunkra, melyben bizonyára meg fogjuk talál­ni a továbbvezető utat. — A tervek kivitelezését a Ceglédi Építőipari Vállalat végzi. Az építésvezető sze­rint, ha nem lesz anyag­hiány és ha megfelelő segít­séget kap, akkor az iskola szeptemberre beköltözhető lesz. Ennek mi igen örül­nénk és igyekszünk meg­tenni mindent.. Most , van fo­lyamatban a társadalmi mun­kafelajánlás gyűjtése. Bizo* nyosak vagyunk .benne, már az eddigi jelek szerint is, hogy nem lesz olyan szülő, aki kivonná magát és ne se­gítene ott, ahol lehet és majd szükség lesz rá, anyag- szállításnál, földmunkáknál és egyebütt. / — Van-e más probléma? — Van! A tantestület 10 tagja közül csak 3 lakik hely­ben, 7 a vonatinduláshoz kötötten tanít. A munkák zömét így a helyben lakó háromnak kell végeznie. Nem ilakulhat ki egy állandó kollektíva, mert letelepedési lehetőség nincs. Aki csak te­heti, távozik. Ezen a hely­zeten némileg könnyít a felszabaduló jelenlegi # igaz­gatói lakás. — Nagy szükség lenne nap­közi otthonra, tanulószobá­ra, ahol elhelyezhetnénk azo­kat a gyerekeinket, akik­nek szülei munkában van­nak és nincs hova lenniök. Fekete János Sok érdekes feljegyezni va­ló hangzott el legutóbb Úri­ban a helyi cigányság helyze­tét tárgyaló közös értekezle­ten. Először talán azt említeném meg: 13 családból 32-en jelentek meg, valamennyien rendesen, legjobb ruhájukban. Eljöttek többen olyanok is, akiket egyáltalán nem is hívtak, kö­zöttük hat tanácstag. Megállapítást nyert a közös értekezésen, hogy kettő kivé­telével — valamennyi cigány- család helyzete, életkörülmé­nye jó. A két családban (Nagy Károly, Szent István utca és Nagy Gyula, Temető utca) sok a gyerek (17!), ezért rosz- szabb a helyzet náluk. Három

Next

/
Oldalképek
Tartalom