Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-10 / 83. szám

Ifjúsági híradó Monoron a kefegyár és a vasipari ktsz, Gyömrőn a va­sas, szabó, építő ktsz-ek, Maglódon a gépgyár és a vasas ktsz KISZ-szervezetei hozzákezdtek üzemük parko­sításához, amelyet április hó­napban be is fejeznek. * A szocialista brigád címért kúzd a Gyömröi Szabók Ktsz 8 tagú ifjúsági brigádja. ★ A Monori Állartri Gazda­ság farkasdi üzemegységében egy öttagú traktorosbiigád 180 holdon elvállalta a ku­koricatermesztést. A brigád­nak két fiatal tagja van. ár Az 1964-es „Ki minek a mestere ?” versenyre járá­sunk területéről Szekeres Lászlóné női szabó, Sallai István férfiszabó, Prekler Károly esztergályos és Győrffy László fémöntő nevezett i be. * Mészáros György KISZ- titkár vezetésével benevezett a járási munkaversenybe a monon Űj Elet Tsz hattagú ifjúsági traktorosbrigádja. * Verseny indul a járás ipa­ri üzemeiben dolgozó tanu­lók között. A verseny ér­tékelésénél a szakmai, elmé­leti tudást, valamint a kö­zösségi munkát veszik figye­lembe. A KISZ-szervezetek eddig 22 fiatalt neveztek be. •k Vasárnap Monoron rende­zik meg a kulturális szem­le körzeti bemutatóját Üllő, Gomba, Bénye, Káva, Nyár­egyháza, Péteri községek részvételével. ★ Társadalmi munkaakciót szerveznek vasárnap a mo­non, bényei. gombai KISZ- szervezetek Gombán, ahol 12* holdnyi legelőn egyen- getést és gyomtalanítást vé­geznek. A péteri KlSZ-szer- vezet a helyi tsz 20 holdnyi legelőterületén bozótirtást, a gyömrői Zalka Máté, a tsz és a gimnáziumi KISZ- szervezetek a helyi Petőfi Tsz-nél vegyes munkát vé­geznek. HONM-vnm A PEST V, E G Y E I H I R L A P KÜLÖNKIADÁSA VT. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1964. ÁPRILIS 10. PÉNTEK Soron levő feladataikról tanácskoztak a népfrontaktivisták A Hazafias Népfront mono- ri járási bizottsága Kriskó Já­nos elnökletével ülést tartott. Az ülés keretében —, melyen Halász Jánosné, a megyei nép­frontbizottság munkatársa is megjelent —Neumann Mihály, járási titkár beszámolt a III. népfrontkongresszus esemé­nyeiről, majd áttért a legköze­lebbi feladatokra, Különös alkalom a mozgalom továbbfejlesz­tésére az április 10-től május 9-ig megtartan­dó „leszerelési hónap” megszervezése. A bé- keagitációt ez alkalommal össze kell kapcsol­ni a „Ki mit vállal?” mozgalom legszéle­sebb kibontakoztatásával. Ennek a mozgalom­nak alapja a családlátogatások útján való vál­lalások összegyűjtése. A „leszerelési hónap” ideje alatt ne legyen olyan gyűlés, értekez­let vagy összejövetel, amelyen szó ne essék a leszerelés, a béke és a községi munkavállalás kérdéséről. E mozgalomnak sikere fogja meg­mutatni az újjáválasztott népfrontbizottságok akcióképességét. A hozzászólások során dr. Lonkay László (Monor) a törvényesség és a demokratiz­mus érvényesülésének fontosságára muta­LESZERELESI HÓNAP BÉKEAGITÁCIŐ KI MIT VALLAL? tott rá. Kovács Imre (Bénye) javasolta, hogy a községi nép­frontbizottságok a helyi szük­ségleteket és adottságokat fel­mérve tűzzenek maguk elé egy-egy konkrét feladatot, s annak végrehajtására mozgó­sítsák és összpontosítsák az erőket. Gábriel Sándor (Gyömrő) helyi községfejlesztesi; Fáskerti Jakabné (Ve- csés), Zoliéi János (Csévharaszt), Szende Ernő (Péteri), Kiss János (Vecsés) helyi tsz-problé- mákat tettek szóvá, Galántai Nándor (Vecsés) a szocialista nevelés kérdéseivel foglalkozott. Gál Jánosné, a Vöröskereszt járási titkára javasolta, hogy a tisztasági mozgalom és a térítés nélküli véradás népszerűsítését a Ha­zafias Népfront vegye fel a célkitűzései kö­zé és ebben legyen a Vöröskereszt segítségére. Halász Jánosné megyei küldött a hivatali és társadalmi szervek munkájának összehan­golásáról szólott, továbbá a „Ki mit vállal?” mozgalom társadalmi, gazdasági és politikai jelentőségét fejtegette részletesen. Neumann Mihály összefoglalója után az előterjesztett javaslatokat a bizottság egy­hangúlag elfogadta. Dr. Huszty Károly Termelőszövetkezeti krónika: A //. KISZ-kongresszus jegyében A járási KISZ vb szer­dán ülést tartott. A KISZ- kongresszus előtt minden KISZ-alapszervezet tevékeny­ségét megvizsgálja a vb. Ez­úttal a monori üzemi szer­vezetek munkáját tárgyal­ták. A KISZ vb elhatározta, hogy a kongresszusra ké­szülődés jegyében szeptem­ber 6-án Monoron ifjúsági találkozót rendeznek. Elvetették a borsót - Fejtrágyázzák az őszi vetést 8000 csirke, 226 csincsilla A BÉNYEI NÉPFRONT T3Z-BEN több mint 30 anyanyúltól 226 kis csincsilla van eddig. Már eddig is szép pénzt kapott nyulakért a tsz. Elvetették a borsót. Ezután 40 mázsa hagymát duggatnak el az asszonyok. ' Minden őszi vetést fej trá­gyáztak a tsz-bem, dicséret il­leti az asszonybrigádot, mert naponta 100—110 holdat is le­szóltak. A GOMBAI UJ ÉLET TSZ-BEN közel nyolcezer csirke kelt ki a tenyésztojásokból. A kis­csirkéket a környék lakossága vásárolja meg. Reméljük, a közeljövőben nem lesz hiány rántottcsirkéből. A PILISI HUNYADI TSZ-BEN eddig 600 holdon végezték el a tavaszi fejtrágyázást. 400 mázsa műtrágyát szórtak az intenzív búzára, a burgonyára 216 mázsát. 200 hóidat szerves trágyáz­tak. 25 ezer mázsa trágyát Szórtak ki, afni már szét is van terítve. 350 holdat szántottak fel ed­dig. Jelenleg nyolc traktor szánt, három vet. Negyven hold borsó, har­minc hold tavaszi árpa van el­vetve és 30 hold lucerna fogá­séivá. A SÜLYI VIRÁGZÓ TSZ legfürgébb asszonyai április 6-án a Lencsefoldön ötholdas területén előcsíráztatott gül- baba burgonyát ültettek el. A tsz sűrüpusztai tanyáján — a 120 férőhelyes marhaistáHó közelében — igen serény mun­ka folyik. A TÖVÁLL dol­gozói a napokban egy 32 va- gonos raktár építéséhez fog­tak hozzá. Képeink is a sülyi Virágzóban készültek: ILDIKÓ — Na, gyere ide, te kis vett malac, mutatkozz be a bácsi­nak — mondja az asszony mo­solyogva és tekintete hol en­gem, hol a gyereket pásztáz­za, némi szorongással. Számá­ra is új a „nagymama” felvett szerepe, amelyet oly régóta hiába vár családjától. Egyszerűen, tisztán öltözött két és fél éves forma szőke, kékszemű kislány áll előttem, idegenszerűen. vonakodva a „nagymamától" is, meg tő­lem is, akit először lát. Te­kintetében új élmények ren­dezetlen zűrzavara vibrál. — Két napja, hogy elhoztuk az otthonból. Egy kicsit elma­radott, gyönge. Ügy megsaj­náltuk, mert hallottuk, hogy bent is olyan elhagyottan, a többi gyerektől is idegenked­ve, a sok között is magányo­san élt. Jó helye lesz itt ná­lunk. Ugye, nem is csúnya? Volt már nála a doktor néni, mert olyan nyugtalan, ideges. Nem találja a helyét, aludni se tud. — Egy kicsit félünk. Nagy felelősséget vállaltunk ma­gunkra, amikor magunkhoz vettük a leányanya eldobott kis porontyát. Valaki azt mond­ta, hogy nem rendes az orra, rossz jellemvonásokat hordoz. Ugye nem igaz? A kislány ez alatt, mint pil­langó a napsütötte ablaküve­gen, kiútat keresve, röpdös az érzések zűrzavarában. — Gyere ide kicsikém. Gye­re ide a mamához Ildikó, — mondja a „nagymama” és ki­tárt karjával, szeretete suga­rával ionzza a kislányt■ Az előbb rácsudálkozik szép sze­mével, majd odatipeg hozzá és megható kedvességgel rejti el fejét az ölében. Már érzi a szeretetét és hálás érte. ■k Néhány hét múltával mikor a lakásba lépek, szalad felém. Meglepődve, örömmel látom a változást. Belső kis világa rendeződött. Ennek nyoma­ként tekintete és szemesugara is kitisztult. Amikor leülök ölembe fészkelödik és önfe­ledten kacag, amikor játszom vele. — Ugye milyen aranyos? Ügy érzem, a nehezén már túl vagyunk. Szépen eszik, álszik már. A lányom is olyan bol­dog vele. Fürdeti, öltözteti nagy gonddal, élvezettel. De a „nagypapa" a kedvence. Az is rajong érte. Nem bántuk meg. Megadunk neki min­dent, amit csak adhatunk és mi is megkapjuk tőle, amit ed­dig nélkülöztünk. Amikor egy kis időre ma­gunkra maradunk a kis lány­nyal, karomba veszem, — nem vonakodik — és az udvarra tá­vozott asszony után mutatok. — Az kicsoda? — kérde­zem. — Mama! — vágja ki büsz­kén, sugárzó arccal. ■k Mikor távozom, eszembe jut az a megjegyzés, melyet az esettel kapcsolatban hallot­tam: Kellett nekik! Nem volt gondjuk, majd most lesz! Eb­ből a rosszmájú megjegyzés­ből annyi igaz, hogy valóban kellett, nagyon kellett nekik ... Fekete János Németh Lajos gépszerelő a te- Gutái Pál a tsz kezdetleges bérautó kuplungtengelyét kovácsműhelyében kocsiten- csapágyazza. gelyütközőt készít. (Foto: Kaiotay) Fontos pedagógiai követelmény: az egyéni bánásmód Látogatás a vecsési gyógypedagógiai intézetben Ismeretes, hogy Versesen gyógypedagógiai intézet léte­sült. Az intézet működéséről Ip- sics Béla elvtárs adott tájé­koztatót. Elmondotta, hogy az intézet nevelő és nem» gyó- , gyító jellegű. 35 fiút helyez­nek el benne, akik a megye különböző községeiből érkez­tek ide. Ezek bentlakók, míg az intézethez tartozó gyógy­pedagógiai iskolának összesen 100 tanulója van. A felvétel előtt a szülőktől részletes tá­jékoztatást kértek gyermeke­ikről, hogy annak megfelelően alkalmazzák nevelési eljárá­saikat, szem előtt tartva az egyéni bánásmód fontos pe­dagógiai követelményét. 21 fő­ből áll az intézet és az iskolá személyzete, akikre igen fe­lelősségteljes feladatok hárul­nak: meg kell szoktatni a gyer­mekekkel az intézet rendjét, az önálló öltözködést, a tisztálko­dás módjait stb. és elsajátít­tatni a tantervi anyagot. Mind­ez nagy-nagy türelmet, hozzá­értést, szaktudást és főleg a gyermekek iránti szereteíet kö­vetel meg. Ipsics igazgató elv­társ véleménye az, hogy ezeket a feladatokat munkatársai csak akkor tudják maradéktalanul megoldani, ha segítik egy­mást, állandóan képezik ma­gukat és jó, egészséges közös­ségi életet teremtenek meg. A mi véleményünk is ez, de még szeretnénk hozzáfűzni, hogy ez az intézmény az em­berszeretet jegyében született meg súlyos százezrek beruhá­zásával. Azért jött létre, hogy akik a múlt megvetettjei, a gúny céltáblái voltak, érezzék: ők is emberek, akiket megbe­csülnek, gondoznak, szeret­nek! Bogár Ferenc |—1EVE1ESLÁPA—| Képes üdvözletek Csehszlovákiából Róth Mihály tudósítónk — úton Becs felé — a csehszlo­vákiai Havlickuv Brodból küldte el üdvözletét a lap szerkesztőségének és olvasóinak Karlovy Varyból Cscgezy Levente tudósítónk küldi képes üdvözletét valamennyi olvasónknak JYagtftm SelSinbarodtam amikor a lap március 27-i számában a gombai tsz terv­tárgyaló közgyűléséről olvas­va, megakadt a szemem azo­kon a sorokon, amely sze­rint 100 000 forint kiesés volt baromfielhullásból, 150 pecsenyecsirke pedig megdög­lött a gondozó hibájából, s előfordult olyan is, hogy kétezer csirke délig nem kapott enni. Hogy szabad ilyesminek előfordulni? Ilyen gondozókra nem lehet a csirkenevelést rábízni. Ha a gondozónak a vendége előbb- revaló volt, mint a munkájá­val járó kötelesség, miért nem állított helyettest a csir­kékhez? Mi lenne, ha az orvos délben félbehagyná a műté­tet, s haza menne ebédelni? Államunk nagyon sokat költ a termelőszövetkezetek­re, a dolgozókat iskolára kül­di, hogy munkájukat nagyobb tudással, könnyebben végez­hessék. Aki úgy érzi, hogy nem tud ennek a hivatásnak kellőképpen eleget tenni, ne vállalja a baromfinevelést, mert ezt is csak lélkiismere- tesen lehet végezni, mint bár­mely más foglalkozást. Nem olyan könnyű munka a kis csirkepalántákat felnevelni, de a munkát megkönnyíti, ha megvan az egyetértés a gon­dozó és az állatfelelős kö­zött, s minden nagyobb prob­lémát együtt oldanak meg. Maradtam tisztelettel: Papp Imréné a pilisi Hunyadi Tsz baromf igondozója i á lets a m átarosa Agyban A Monor és Vidékében már­cius 24-én megjelent „Víz­ügy” című cikkre az aláb­biakat válaszolom: 1963. márciusában és szep­temberében a hirtelen olva­dás és nagy mennyiségű csapadék következtében az ül­lői belsőséget érintő gyáli 1. számú főcsatornán az eddi­gi észlelések legnagyobb vize vonult le. A víz gyorsabb le­vonulása érdekében két cső­átereszt a lakosság megbon­tott, minek következtében ezek átépítésre szorultak. A belvízcsatornákon levő hidak és csőátereszek g M. T. 2063/31/1953. sz. rendélete értelmében 1956. évben ta­nácsi kezelésbe lettek átad­va. Tehát a szóban forgó cső­átereszek építése is tanácsi feladat. Ismerve a tanácsok anyagi helyzetét, hogy megfelelő hi­telkeret nem állt rendelke­zésükre, a Vízügyi Igazga­tóság 1. számú szakaszmér­nöksége a tanáccsal történt előzetes megbeszélés alapján a csőátereszek megépítését el­vállalta azzal a kikötéssel, hogy a szükséges csőmeny- nyiséget a tanács beszerzi és rendelkezésünkre bocsátja. Az építkezést 1963 október hónap­ban kezdtük el, a falu Pest felé eső szélén levő sorom­pónál levő csőáteresszel. Ezt teljes egészében meg is építet­tük. Múlt év novemberében a cikkben szereplő csőátereszt szétbontottuk azzal, hogy azt is megépítjük. A közbejött hideg időjárás és fagyok miatt a megkezdett munkát befejezni nem tudtuk. De nemcsak az időjárás hátrál­tatott a munka befejezésé­ben, hanem a tanács a szük­séges csőmennyiséget még a mai napig sem tudta rendel­kezésünkre bocsátani. Itt kí­vánom megjegyezni, hogy a 4- es számú műút mellett a ta­nácsnak 1963 őszétől körül­belül 40 darab betoncsöve van tárolva, az építendő autóbusz-váróterem készíté­séhez. Ezekből a csövekből el lehetett volna venni ad­dig amíg a csőátereszhez a megrendelt csövek elkészül­nek. Érdeklődésünkre a csövek gyártója: Holló betoriáruké- szítő azt a választ adta, hogy április 10-én lesznek a csövek szállíthatók. A cikkírónak az az állítá­sa, hogy már szeptemberben szétszedtük vo’na a csőát­ereszt, nem felel meg a valóságnak, mert ezt a munkát csak novemberben végeztük el. Az az állítás, hogy a ta­nács többször is sürgette a csőáteresz megépítését, szin­tén nem helytálló, hiszen a fentiekből kitűnik, hogy cső nélkül nem lehet csőátereszt építeni. A csövek késői meg­rendelése a helyi tanács hi­bája. / Vesziergombi László vízügyi igazgató MAI MŰSOR Mozik Monor: Optimista tragédia (szé­lesvásznú). Vecsés: Üresjárat (szé­lesvásznú). TIT-előadás Monor, 12 óra, a gyorsíró Isko­lában; Hogyan keletkezett élet a Földön? Előadó: Pólyák Mária.

Next

/
Oldalképek
Tartalom