Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-10 / 83. szám
Ifjúsági híradó Monoron a kefegyár és a vasipari ktsz, Gyömrőn a vasas, szabó, építő ktsz-ek, Maglódon a gépgyár és a vasas ktsz KISZ-szervezetei hozzákezdtek üzemük parkosításához, amelyet április hónapban be is fejeznek. * A szocialista brigád címért kúzd a Gyömröi Szabók Ktsz 8 tagú ifjúsági brigádja. ★ A Monori Állartri Gazdaság farkasdi üzemegységében egy öttagú traktorosbiigád 180 holdon elvállalta a kukoricatermesztést. A brigádnak két fiatal tagja van. ár Az 1964-es „Ki minek a mestere ?” versenyre járásunk területéről Szekeres Lászlóné női szabó, Sallai István férfiszabó, Prekler Károly esztergályos és Győrffy László fémöntő nevezett i be. * Mészáros György KISZ- titkár vezetésével benevezett a járási munkaversenybe a monon Űj Elet Tsz hattagú ifjúsági traktorosbrigádja. * Verseny indul a járás ipari üzemeiben dolgozó tanulók között. A verseny értékelésénél a szakmai, elméleti tudást, valamint a közösségi munkát veszik figyelembe. A KISZ-szervezetek eddig 22 fiatalt neveztek be. •k Vasárnap Monoron rendezik meg a kulturális szemle körzeti bemutatóját Üllő, Gomba, Bénye, Káva, Nyáregyháza, Péteri községek részvételével. ★ Társadalmi munkaakciót szerveznek vasárnap a monon, bényei. gombai KISZ- szervezetek Gombán, ahol 12* holdnyi legelőn egyen- getést és gyomtalanítást végeznek. A péteri KlSZ-szer- vezet a helyi tsz 20 holdnyi legelőterületén bozótirtást, a gyömrői Zalka Máté, a tsz és a gimnáziumi KISZ- szervezetek a helyi Petőfi Tsz-nél vegyes munkát végeznek. HONM-vnm A PEST V, E G Y E I H I R L A P KÜLÖNKIADÁSA VT. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1964. ÁPRILIS 10. PÉNTEK Soron levő feladataikról tanácskoztak a népfrontaktivisták A Hazafias Népfront mono- ri járási bizottsága Kriskó János elnökletével ülést tartott. Az ülés keretében —, melyen Halász Jánosné, a megyei népfrontbizottság munkatársa is megjelent —Neumann Mihály, járási titkár beszámolt a III. népfrontkongresszus eseményeiről, majd áttért a legközelebbi feladatokra, Különös alkalom a mozgalom továbbfejlesztésére az április 10-től május 9-ig megtartandó „leszerelési hónap” megszervezése. A bé- keagitációt ez alkalommal össze kell kapcsolni a „Ki mit vállal?” mozgalom legszélesebb kibontakoztatásával. Ennek a mozgalomnak alapja a családlátogatások útján való vállalások összegyűjtése. A „leszerelési hónap” ideje alatt ne legyen olyan gyűlés, értekezlet vagy összejövetel, amelyen szó ne essék a leszerelés, a béke és a községi munkavállalás kérdéséről. E mozgalomnak sikere fogja megmutatni az újjáválasztott népfrontbizottságok akcióképességét. A hozzászólások során dr. Lonkay László (Monor) a törvényesség és a demokratizmus érvényesülésének fontosságára mutaLESZERELESI HÓNAP BÉKEAGITÁCIŐ KI MIT VALLAL? tott rá. Kovács Imre (Bénye) javasolta, hogy a községi népfrontbizottságok a helyi szükségleteket és adottságokat felmérve tűzzenek maguk elé egy-egy konkrét feladatot, s annak végrehajtására mozgósítsák és összpontosítsák az erőket. Gábriel Sándor (Gyömrő) helyi községfejlesztesi; Fáskerti Jakabné (Ve- csés), Zoliéi János (Csévharaszt), Szende Ernő (Péteri), Kiss János (Vecsés) helyi tsz-problé- mákat tettek szóvá, Galántai Nándor (Vecsés) a szocialista nevelés kérdéseivel foglalkozott. Gál Jánosné, a Vöröskereszt járási titkára javasolta, hogy a tisztasági mozgalom és a térítés nélküli véradás népszerűsítését a Hazafias Népfront vegye fel a célkitűzései közé és ebben legyen a Vöröskereszt segítségére. Halász Jánosné megyei küldött a hivatali és társadalmi szervek munkájának összehangolásáról szólott, továbbá a „Ki mit vállal?” mozgalom társadalmi, gazdasági és politikai jelentőségét fejtegette részletesen. Neumann Mihály összefoglalója után az előterjesztett javaslatokat a bizottság egyhangúlag elfogadta. Dr. Huszty Károly Termelőszövetkezeti krónika: A //. KISZ-kongresszus jegyében A járási KISZ vb szerdán ülést tartott. A KISZ- kongresszus előtt minden KISZ-alapszervezet tevékenységét megvizsgálja a vb. Ezúttal a monori üzemi szervezetek munkáját tárgyalták. A KISZ vb elhatározta, hogy a kongresszusra készülődés jegyében szeptember 6-án Monoron ifjúsági találkozót rendeznek. Elvetették a borsót - Fejtrágyázzák az őszi vetést 8000 csirke, 226 csincsilla A BÉNYEI NÉPFRONT T3Z-BEN több mint 30 anyanyúltól 226 kis csincsilla van eddig. Már eddig is szép pénzt kapott nyulakért a tsz. Elvetették a borsót. Ezután 40 mázsa hagymát duggatnak el az asszonyok. ' Minden őszi vetést fej trágyáztak a tsz-bem, dicséret illeti az asszonybrigádot, mert naponta 100—110 holdat is leszóltak. A GOMBAI UJ ÉLET TSZ-BEN közel nyolcezer csirke kelt ki a tenyésztojásokból. A kiscsirkéket a környék lakossága vásárolja meg. Reméljük, a közeljövőben nem lesz hiány rántottcsirkéből. A PILISI HUNYADI TSZ-BEN eddig 600 holdon végezték el a tavaszi fejtrágyázást. 400 mázsa műtrágyát szórtak az intenzív búzára, a burgonyára 216 mázsát. 200 hóidat szerves trágyáztak. 25 ezer mázsa trágyát Szórtak ki, afni már szét is van terítve. 350 holdat szántottak fel eddig. Jelenleg nyolc traktor szánt, három vet. Negyven hold borsó, harminc hold tavaszi árpa van elvetve és 30 hold lucerna fogáséivá. A SÜLYI VIRÁGZÓ TSZ legfürgébb asszonyai április 6-án a Lencsefoldön ötholdas területén előcsíráztatott gül- baba burgonyát ültettek el. A tsz sűrüpusztai tanyáján — a 120 férőhelyes marhaistáHó közelében — igen serény munka folyik. A TÖVÁLL dolgozói a napokban egy 32 va- gonos raktár építéséhez fogtak hozzá. Képeink is a sülyi Virágzóban készültek: ILDIKÓ — Na, gyere ide, te kis vett malac, mutatkozz be a bácsinak — mondja az asszony mosolyogva és tekintete hol engem, hol a gyereket pásztázza, némi szorongással. Számára is új a „nagymama” felvett szerepe, amelyet oly régóta hiába vár családjától. Egyszerűen, tisztán öltözött két és fél éves forma szőke, kékszemű kislány áll előttem, idegenszerűen. vonakodva a „nagymamától" is, meg tőlem is, akit először lát. Tekintetében új élmények rendezetlen zűrzavara vibrál. — Két napja, hogy elhoztuk az otthonból. Egy kicsit elmaradott, gyönge. Ügy megsajnáltuk, mert hallottuk, hogy bent is olyan elhagyottan, a többi gyerektől is idegenkedve, a sok között is magányosan élt. Jó helye lesz itt nálunk. Ugye, nem is csúnya? Volt már nála a doktor néni, mert olyan nyugtalan, ideges. Nem találja a helyét, aludni se tud. — Egy kicsit félünk. Nagy felelősséget vállaltunk magunkra, amikor magunkhoz vettük a leányanya eldobott kis porontyát. Valaki azt mondta, hogy nem rendes az orra, rossz jellemvonásokat hordoz. Ugye nem igaz? A kislány ez alatt, mint pillangó a napsütötte ablaküvegen, kiútat keresve, röpdös az érzések zűrzavarában. — Gyere ide kicsikém. Gyere ide a mamához Ildikó, — mondja a „nagymama” és kitárt karjával, szeretete sugarával ionzza a kislányt■ Az előbb rácsudálkozik szép szemével, majd odatipeg hozzá és megható kedvességgel rejti el fejét az ölében. Már érzi a szeretetét és hálás érte. ■k Néhány hét múltával mikor a lakásba lépek, szalad felém. Meglepődve, örömmel látom a változást. Belső kis világa rendeződött. Ennek nyomaként tekintete és szemesugara is kitisztult. Amikor leülök ölembe fészkelödik és önfeledten kacag, amikor játszom vele. — Ugye milyen aranyos? Ügy érzem, a nehezén már túl vagyunk. Szépen eszik, álszik már. A lányom is olyan boldog vele. Fürdeti, öltözteti nagy gonddal, élvezettel. De a „nagypapa" a kedvence. Az is rajong érte. Nem bántuk meg. Megadunk neki mindent, amit csak adhatunk és mi is megkapjuk tőle, amit eddig nélkülöztünk. Amikor egy kis időre magunkra maradunk a kis lánynyal, karomba veszem, — nem vonakodik — és az udvarra távozott asszony után mutatok. — Az kicsoda? — kérdezem. — Mama! — vágja ki büszkén, sugárzó arccal. ■k Mikor távozom, eszembe jut az a megjegyzés, melyet az esettel kapcsolatban hallottam: Kellett nekik! Nem volt gondjuk, majd most lesz! Ebből a rosszmájú megjegyzésből annyi igaz, hogy valóban kellett, nagyon kellett nekik ... Fekete János Németh Lajos gépszerelő a te- Gutái Pál a tsz kezdetleges bérautó kuplungtengelyét kovácsműhelyében kocsiten- csapágyazza. gelyütközőt készít. (Foto: Kaiotay) Fontos pedagógiai követelmény: az egyéni bánásmód Látogatás a vecsési gyógypedagógiai intézetben Ismeretes, hogy Versesen gyógypedagógiai intézet létesült. Az intézet működéséről Ip- sics Béla elvtárs adott tájékoztatót. Elmondotta, hogy az intézet nevelő és nem» gyó- , gyító jellegű. 35 fiút helyeznek el benne, akik a megye különböző községeiből érkeztek ide. Ezek bentlakók, míg az intézethez tartozó gyógypedagógiai iskolának összesen 100 tanulója van. A felvétel előtt a szülőktől részletes tájékoztatást kértek gyermekeikről, hogy annak megfelelően alkalmazzák nevelési eljárásaikat, szem előtt tartva az egyéni bánásmód fontos pedagógiai követelményét. 21 főből áll az intézet és az iskolá személyzete, akikre igen felelősségteljes feladatok hárulnak: meg kell szoktatni a gyermekekkel az intézet rendjét, az önálló öltözködést, a tisztálkodás módjait stb. és elsajátíttatni a tantervi anyagot. Mindez nagy-nagy türelmet, hozzáértést, szaktudást és főleg a gyermekek iránti szereteíet követel meg. Ipsics igazgató elvtárs véleménye az, hogy ezeket a feladatokat munkatársai csak akkor tudják maradéktalanul megoldani, ha segítik egymást, állandóan képezik magukat és jó, egészséges közösségi életet teremtenek meg. A mi véleményünk is ez, de még szeretnénk hozzáfűzni, hogy ez az intézmény az emberszeretet jegyében született meg súlyos százezrek beruházásával. Azért jött létre, hogy akik a múlt megvetettjei, a gúny céltáblái voltak, érezzék: ők is emberek, akiket megbecsülnek, gondoznak, szeretnek! Bogár Ferenc |—1EVE1ESLÁPA—| Képes üdvözletek Csehszlovákiából Róth Mihály tudósítónk — úton Becs felé — a csehszlovákiai Havlickuv Brodból küldte el üdvözletét a lap szerkesztőségének és olvasóinak Karlovy Varyból Cscgezy Levente tudósítónk küldi képes üdvözletét valamennyi olvasónknak JYagtftm SelSinbarodtam amikor a lap március 27-i számában a gombai tsz tervtárgyaló közgyűléséről olvasva, megakadt a szemem azokon a sorokon, amely szerint 100 000 forint kiesés volt baromfielhullásból, 150 pecsenyecsirke pedig megdöglött a gondozó hibájából, s előfordult olyan is, hogy kétezer csirke délig nem kapott enni. Hogy szabad ilyesminek előfordulni? Ilyen gondozókra nem lehet a csirkenevelést rábízni. Ha a gondozónak a vendége előbb- revaló volt, mint a munkájával járó kötelesség, miért nem állított helyettest a csirkékhez? Mi lenne, ha az orvos délben félbehagyná a műtétet, s haza menne ebédelni? Államunk nagyon sokat költ a termelőszövetkezetekre, a dolgozókat iskolára küldi, hogy munkájukat nagyobb tudással, könnyebben végezhessék. Aki úgy érzi, hogy nem tud ennek a hivatásnak kellőképpen eleget tenni, ne vállalja a baromfinevelést, mert ezt is csak lélkiismere- tesen lehet végezni, mint bármely más foglalkozást. Nem olyan könnyű munka a kis csirkepalántákat felnevelni, de a munkát megkönnyíti, ha megvan az egyetértés a gondozó és az állatfelelős között, s minden nagyobb problémát együtt oldanak meg. Maradtam tisztelettel: Papp Imréné a pilisi Hunyadi Tsz baromf igondozója i á lets a m átarosa Agyban A Monor és Vidékében március 24-én megjelent „Vízügy” című cikkre az alábbiakat válaszolom: 1963. márciusában és szeptemberében a hirtelen olvadás és nagy mennyiségű csapadék következtében az üllői belsőséget érintő gyáli 1. számú főcsatornán az eddigi észlelések legnagyobb vize vonult le. A víz gyorsabb levonulása érdekében két csőátereszt a lakosság megbontott, minek következtében ezek átépítésre szorultak. A belvízcsatornákon levő hidak és csőátereszek g M. T. 2063/31/1953. sz. rendélete értelmében 1956. évben tanácsi kezelésbe lettek átadva. Tehát a szóban forgó csőátereszek építése is tanácsi feladat. Ismerve a tanácsok anyagi helyzetét, hogy megfelelő hitelkeret nem állt rendelkezésükre, a Vízügyi Igazgatóság 1. számú szakaszmérnöksége a tanáccsal történt előzetes megbeszélés alapján a csőátereszek megépítését elvállalta azzal a kikötéssel, hogy a szükséges csőmeny- nyiséget a tanács beszerzi és rendelkezésünkre bocsátja. Az építkezést 1963 október hónapban kezdtük el, a falu Pest felé eső szélén levő sorompónál levő csőáteresszel. Ezt teljes egészében meg is építettük. Múlt év novemberében a cikkben szereplő csőátereszt szétbontottuk azzal, hogy azt is megépítjük. A közbejött hideg időjárás és fagyok miatt a megkezdett munkát befejezni nem tudtuk. De nemcsak az időjárás hátráltatott a munka befejezésében, hanem a tanács a szükséges csőmennyiséget még a mai napig sem tudta rendelkezésünkre bocsátani. Itt kívánom megjegyezni, hogy a 4- es számú műút mellett a tanácsnak 1963 őszétől körülbelül 40 darab betoncsöve van tárolva, az építendő autóbusz-váróterem készítéséhez. Ezekből a csövekből el lehetett volna venni addig amíg a csőátereszhez a megrendelt csövek elkészülnek. Érdeklődésünkre a csövek gyártója: Holló betoriáruké- szítő azt a választ adta, hogy április 10-én lesznek a csövek szállíthatók. A cikkírónak az az állítása, hogy már szeptemberben szétszedtük vo’na a csőátereszt, nem felel meg a valóságnak, mert ezt a munkát csak novemberben végeztük el. Az az állítás, hogy a tanács többször is sürgette a csőáteresz megépítését, szintén nem helytálló, hiszen a fentiekből kitűnik, hogy cső nélkül nem lehet csőátereszt építeni. A csövek késői megrendelése a helyi tanács hibája. / Vesziergombi László vízügyi igazgató MAI MŰSOR Mozik Monor: Optimista tragédia (szélesvásznú). Vecsés: Üresjárat (szélesvásznú). TIT-előadás Monor, 12 óra, a gyorsíró Iskolában; Hogyan keletkezett élet a Földön? Előadó: Pólyák Mária.
