Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-10 / 83. szám

m Arams io. péntek r*» ■ ««r« kJZíHw» Forró hangulatú magyar—szovjet barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban (Tótytotóa a 2. oldalról) jót testvéreinkké!, a Szovjet­unió Kommunista Pártjával és népével. Örülünk, bogy a közös célokért folytatott kö­zös harcban velünk együtt küzd a szovjet nép kiváló fia, a kommunizmus és a béke tör­hetetlen harcosa, elvtársunk és igazi barátunk, Nyikita Szergejevics Hruscsov, — mondotta befejezésül Kádár elvtárs. Kádár János szavai után hosszan zúgott a* taps. Forró l ünneplés közepette emelkedett I szólásra Nyikita Szergejevics j Hruscsov, a Szovjetunió Kom- ! munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője. Nagy derültséget keltett, amikor N. Sz. Hruscsov meg­jegyezte, hogy amit az elnök mondott magyarul, azt nem értette, de miután — mint mondotta — „oldalba böktek”, tudta, hogy most ő következik. N. Sz. Hruscsov: Nincsen olyan erő a földön, amely megállíthatná a szocializmus felé haladó népeket Hruscsov elvtárs bevezető szavaiban kifejezte az egész magyar népnek az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kor­mány, sok millió szovjet ba­rát és testvér forró üdvözletét és legjobb kívánságait. Mele­gen emlékezett meg a hazánk­ban töltött napokról. Jóleső érzés elvtársaink és a bará­taink körében tartózkodni, akikkel a közös ügy fűz ösz- sze — mondotta többek kö­zött. — Küldöttségünk megismer­kedett gyönyörű fővárosuk­kal, járt Komárom megyében, ahol nagy érdeklődéssel tekin­tette meg a Bábolnai Állami Gazdaságot, a gazdaság ba­romfi tenyésző tét és nagyszerű ménteledét Ugyancsak nagy érdeklődéssel ismerkedtünk a kocsi termelőszövetkezet ser­téstenyészetével. Küldöttségünk járt Borsod megyében, meglátogatta a ve­gyikombinátot, megismerke­dett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel. Talál­koztunk ott ennek a kiváló tanintézetnek a professzorai­val, előadóival és hallgatóival. Maradandó élményeket sze­reztünk a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intéze­tében, ahol érdekes növény- nemesítési munka folyik. Itt-tartózkodásunk idején felkerestük gyönyörű orszá­guk több ipari nagyüzemét: az Egyesült Izzót, a Magyar Op­tikai Műveket, a Borsodi Ve­gyikombinátot. Nagy megelé­gedéssel emlékezünk vissza a magyar munkásosztály képvi­selőivel való meleg hangulatú találkozásainkra és baráti be­szélgetéseinkre. őszinte örömmel töltenek el bennünket a magyar dol­gozóknak az új élet építésé­ben elért sikerei. Évről évre virágzóbbá vá­lik a dolgos szocialista Magyarország, növekszik ipara és szövetkezeti me­zőgazdasága, gyorsan fej­lődik a közoktatás, a tudo­mány és a kultúra. A magyar nép magabiztosan halad a szocializmushoz ve­zető úton s ez kipróbált élcsa­patának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak az érdeme, a párt Központi Bizottságáé, amelynek élén a magyar nép hű fia, a nemzetközi kommu­nista mozgalom kiváló harco­sa, nagy barátunk, Kádár Já­nos áll. A nép önfeláldozó szolgálatával, a szocializmus iránti odaadásukkal a magyar kommunisták bizalmat és ma­gasfokú tekintélyt vívtak ki maguknak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetésével a magyar földön valóra válik a magyar forradalmárok sok nemzedé­kének álma. A szabad, szocia­lista Magyarország méltó he­lyet foglal el a szuverén, egyenjogú szocialista államok családjában. Évről évre erősö­dik az ország nemzetközi helyzete és növekszik nemzet­közi tekintélye. Magyarország szilárdan és határozottan hal­latja hangját a béke védelmé­ben, a harcoló népek jogai­nak védelmében. Éppen ez a szocialista nem­zetköziség egyik megnyilvá­nulása a gyakorlatban. A magyar dolgozó nép akár a múltban, ma is példáját ad­ja a proletár nemzetköziség magasztos érzésének, a más országok harcoló pépei iránti osztályszolidaiit ásnak. Né­pünk sohasem felejti el, hogy az oroszországi októberi for­radalmat követően, a magyar dolgozóit emelték magasba a tőke elleni harc zászlaját és kikiáltották a Magyar Tanács- köztársaságot. Vlagyimir 11- jics Lenin forrón üdvözölte a magyar forradalom győzel­mét és a forradalom vezérét, Kun Béla elvtársat. Az első magyar proletár­állam pena tudott kitartani az ellenforradalom és az interven­ció erőivel vívott egyenlőtlen küzdelemben, de hősi harca megmutatta, hogy a magyar munkásosztály, a dolgozó nép kész elszántan küzdeni a sza­badságért, a szocializmusért. Mi, szovjet emberek, mindig emlékezni fogunk arra, hogy sok ezer magyar internaciona­lista harcos küzdött a Vörös Hadsereg soraiban a polgár- háború frontjain, védelmezve a szovjet hatalmat. Ilyen for­rásai vannak a szovjet—ma­gyar barátságnak! Ez, még egy példa arra, elvtársak, hogy mát jelent a proletár nemzetkö­ziség a gyakorlatban. Aláírták a magyar—szovjet közös nyilatkozatot A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- éa kor­mányküldöttsége között a testvéri barátság és a teljes egyet­értés szellemében lefolyt tárgyalások eredményeképpen csü­törtökön délután az Országház Munkácsy-termében magyar- szovjet közös nyilatkozatot írtak alá. A közös nyilatkozatot magyar részről Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára. a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, szovjet részről N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke irta alá. Az ünnepélyes aláírásnál jelen volt Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Apró Antal, Biszku Béla. Fehér I.ajos, Fock Jenő. Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós. Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, továbbá a magyar és a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai és szakértői. Munkánk végeredményben a világforradalom, a szocializmus ügyét segíti elő Pártjaink, országaink kapcsolatai egészséges és szilárd alapokon fejlődnek A sajtóból már tudják, hogy Magyarország és a Szovjet­unió párt- és kormánykül­döttsége között széleskörű véleménycsere folyt az or­szágainkat érdeklő legkülön­félébb időszerű kérdésekről. Mi nagyon elégedettek va­gyunk ezekkel a tárgyalások­kal. A megbeszélések ismét megmutatták nézeteink teljes azonosságát, azt, hogy pártjaink, orszá­gaink kapcsolatai egész­séges és szilárd alapokon fejlődnek. Tárgyalásaink során nagy figyelmet szenteltünk a szov­jet—magyar kapcsolatoknak, különösképpen a szovjet— magyar gazdasági együtt­működésnek. Országaink kö­zött ezen a téren rendkívül gyümölcsöző, kölcsönösen elő­nyös és igazán szocialista kapcsolatok jöttek létre. Valamennyi megvitatott kérdésben nézeteink azonosak. Ez tükröződik a szovjet— magyar közös nyilatkozatban, amelyet küldöttségeink ma írtak alá. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy ez a do­kumentum fontos szerepet játszik a szovjet—magyar ba­rátság megszilárdításában, a kommunista világmozgalom egységének megerősítéséért vívott harcban. A szovjet és a magyar nép már a gyakorlatban is meg­kezdte azoknak az előnyök­nek és kedvező feltételek­nek a kiaknázását, amelyek a Kölcsönös Gazdasági Se- i gítség Tanácsának keretei között végbemenő nemzet­közi szocialista munkameg­osztásból származnak. Ered­ményesen alakul a szovjet —magyar együttműködés az alumíniumiparban, s ez nagy haszonnal jár mind az önök számára, mind a mi számunkra. Beszéltem már arról, hogy Magyarország már kapja a szovjet olajat a Barátság- olajvezetéken, amelyet több szocialista or­szág közös erejével építet­tünk meg. Megkezdtük ener­getikai rendszerünk egyesí­tését és az első villamos táv­vezeték, a Béke már ad is áramot Magyarországnak. Szüntelenül bővül a tudo­mányos-technikai tapasztalat- csere, amely kiterjed orszá­gaink népgazdaságának csak­nem valamennyi ágára. Az önök technikai eredményeit haszonnal vezetik be a szov­jet üzemekben. A tapasztalatcserét oly mó­don kell folytatnunk, hogy ne párhuzamosan dolgozzunk, ha­nem hogy átvegyük egymástól mindazt, ami jó, hogy meg­osszuk a tudomány, a kultúra és a technika terén elért ered­ményeinket, s ezzel pénzt és erőt takarítsunk meg. Elvég­re mi nem konkurrensek, ve- télytársak vagyunk, hanem elvtársak és barátok, aki­ket a közös ügy fűz össze, akik önzetlenül, testvérek módjára tárják fel egymás előtt tapasztalataik kin­csestárát. Csaknem fél évszázad telt el azóta. Népeink sorsa kü­lönbözőképpen alakult. A ma­gyar nép hosszú évekre a Horthy-fasizmus kegyetlen igájába került. A szovjet nép szívós harccal építette a szo­cialista társadalmat. Száza­dunkban azonban minden út a szocializmushoz vezet. A Szovjetunió szétzúzta a hit­lerista hordákat, s ezzel se­gített a magyar népnek ab­ban, hogy megszabaduljon a fasiszta igától. Ez kedvező feltételeket teremtett orszá­guk demokratikus és szocia- . lista fejlődése számára. Ez | ugyancsak nemzetköziség volt a gyakorlatban! És immár csaknem húsz esztendeje, hogy párt­jaink, népeink együtt harcolnak a szocialista közösség létrehozásáért és megszilárdításáért. Testvérek módjára segítik egymást, megosztják bánatu­kat és örömüket, nehézsé­geiket és győzelmeiket! Bi­zonyosak lehetnek abban, elvtársak, hogy a Szovjet­unió kommunistái, vala­mennyi szovjet ember a jö­vőben is hű társuk, barát­juk lesz. És mint az önök bará­tai, őszintén örülünk a szo­cializmus építésében, a ma­gyar népgazdaság fejleszté­sében elért sikereiknek. Hi­szen elsősorbaan ez a szo­cialista építés feladata. A dolgozó népnek azért van szüksége a ' hatalomra, hogy megszervezze és fejlessze a szocialista termelést és en­nek alapján emelje az élet- színvonalát. Az emberek mind ma, mind holnap bő­ségben akarnák élni, hogy biztosíthassák gyermekeik boldog életét, hogy tanulhas­sanak és minden vonatko­zásban megjavíthassák élet- körülményeiket. E természe­tes igény minél teljesebb kielégítése a szocializmus egyik fő célja és ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk, még sok-sok munka vár ránk. A népgazdaság fejlesztésé­ért folytatott harcukkal a szocialista országok dolgozói nagyban hozzájárulnak mind a szocialista közösség meg­szilárdításához, mind az egész világot átfogó forradalmi fo­lyamat fejlődéséhez. De bár­hol dolgozzunk is, bátran kijelenthetjük, hogy mun­kánk végeredményben a vi- lágforradalomnak, a szocia­lizmusnak az ügyét segíti elő. Az igazi internacionalista tudja, hogy minél erősebb a szocializmus, országaink gazdasági potenciálja, annál nagyobb lesz a szocialista vi­lágrendszer befolyása a tör­ténelmi fejlődés egész mene­tére, annál több lehetőségünk nyílik arra, hogy sokoldalú segítségben részesítsük az im­perialista elnyomás miatt gazdasági fejlődésükben el­maradott népeket. A magyar népgazdaság fejlesztésében elért nagy eredmények általánosan elismert ténynek számí­tanak. Ezt a tényt meggyőzően tá­masztja alá a magyar áruk jó hírneve, azoké az áru­ké, amelyeket önök a világ­nak több mint száz országába szállítanak. A magyar gépi berendezések, bonyolult szer­számgépek, műszerek, táv­közlési berendezések és más árucikkek megérdemelt elis­merést vívtak ki a világpia­con. Az önök szakemberei segí­tenek sok — az önálló fejlő­dés útjára lépett — népnek a korszerű ipar megteremté­sében, a népgazdaság tervezé­sének megszervezésében, a szakemberképzésben. És ha a magyar nép ma minderre képes, azért van így, mert a történelmileg rendkívül rö­vid idő alatt ipari hatalommá változtatta országát. lizmus győzelmének eredmé­nyeként jött létre, s amely két társadalmi rendszerre sza­kította a világot. Az egyik kö­zülük az emberiség múltja, a másik — jelene és jövője. A szocialista országokat olyan hatalmas építkezéshez hasonlíthatjuk, amelyen az új élet magasodik. Itt minden előre mutat! Az idén több európai szocia­lista ország népe emlékezik meg e nevezetes napról: azon demokratikus, majd szocialista átalakulások kezdetének 20. évfordulójáról. amelyek kö­zép- és Kelet-Európábán vég­bementek. Mit jelent ez a húsz esztendő a történelemnek, a népek életének szempontjából? Legfeljebb annyit, mint né­hány perc egy ember életében: még fel sem ocsúdtunk, s a percek már le is peregtek. Perc azonban sokféle van, akadnak olyan percek, amikor az ember dönt valamiben, cse­lekszik, amelyek egész továb- j bi sorsát meghatározzák, j Ugyanígy van a népek életé­ben. Vegyük csak az elmúlt húsz esztendőt. Ez alatt az idő alatt számos közép- és kelet- ; európai ország népe megdön­tötte a földesúri-burzsoá ren­det és új, szocialista társadal­mat épít. Ez történelmi étme­net volt az egyik korszakból a | másikba, a magasabbrendű és j fejlettebb korszakba. Ha végigtekintünk azon az i úton. amelyet az egész szocia- í lista rendszer az ipari terme- • lés fejlesztése telén egészében S megtett, a gyors haladás képe | tárul elénk. 1963-ban a szocia- j lista országokban a termelés \ színvonala nyolcszorosán ha- | ladta meg az e területeken a ! háború előtt fennállt szintet, j A szocialista országok része- ; sedése a világ ipari terme.é- : séből — ez a második világ- j háború előtt mintegy 10 szá­zalékot tett ki — 1963-ban már nagyjából elérte a 38 szá­zalékot. Ha pedig csupán a fejlett tőkésországokkal ha­sonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy a szocialista országok ter­melése jelenleg a fejlett tőkésországok ipari terme­lésének mintegy a kéthar­madát teszi ki. Pedig ezek a szocialista rendszernek csupán az első lépései. De nemcsak a mennyiségi növekedés a fontos. A szocia­lista országok gazdasága mi- | nőségileg is megváltozott. Tervgazdasággá lett, átalakult ■ szerkezete, elérte a korszerű I technikai színvonalat. Az ipa- i ri fejlődés kiváló mutatója a ' gépek és gépi berendezéssk kivitelének dinamizmusa^. így például ha 1938-ban ezek a ; cikkek á magyar exportnak mindössze 9 százalékát képez- : téík, akkor ma ez a szám már ! 31 százalék. Azt hiszem, egyetértenek velem elvtársak, abban, hogy a Szovjetunió, országunk dol­gozói jelentősen hozzájárultak a szocializmus megszilárdítá- ■ sának közös ügyéhez. Munka- I sikereikkel elősegítették egész hatalmas szocialista közössé­günk erejének növekedését. Nem szükséges részletesen ki­térnem arra, hogy mit jelen­tett a szovjet nép számára a második világháború. Sok mil­lió emberünk életét rabolta el, köztük a legaktívabb, az alkotó tevékenységre legin­kább felkészült embereink javarészét. Országunk ipara és mező- gazdasága ugyancsak végig­szenvedte a múlt háború min­den megpróbáltatását: sok száz várost, sok ezer községet és falut kellett újból felépí­tenünk. Miután eldördültek a második világháború utolsó össztüzei is, a világreakció és az imperializmus erői ismét olyan illúziókban kezdték rin­gatni magukat, hogy a szov­jet rend nem áll ki ily sú­lyos megpróbáltatásokat, hogy lassan állítják helyre a szov­jet népgazdaságot, hogy orszá­gunk évtizedekkel elmarad a magasan fejlett tőkésországck színvonalától. önök is tudják, hogyan válaszolt a szovjet nép el­lenségeinek ezekre a rossz­indulatú számításaira. Önök tudják, hogy mi­lyen erőt képvisel ma a nagy Szovjetunió — a világ második ipari ha­talma, amely népgazda­ságát jóval gyorsabb ütemben fejleszti, mint az Egyesült Államok. Ipari termelésünk ma el­A szocialista országok hatalmas erőt képviselnek A szocialista országok gaz­dasági fejlődése alkotja vé­delmi képességük alapját. Ez teszi lehetővé, hogy gátat szabjanak az imperialisták ag­resszív próbálkozásainak. Az imperialisták manapság kény­telenek figyelembe venni, hogy a szocialista országok hatal­mas erőt képviselnek. Vajon, ha a szocialista országoknak nem lenne atomfegyverük és nem lennének nagyerejű ra­kétáik, mosolyognának-e ránk az imperialisták, leülnének-e velünk egy asztalhoz, hogy a békés egymás mellett élésről beszélgessünk7 Olyan „békés együttélést” mutatnának ne­künk, hogy arról koldulnánk. Most azonban az imperialisták nem hagyhatják mindezt fi­gyelmen kívül. Természetesein az imperializmus ragado­zó természete nem válto­zott meg és az imperializ­mus erős még, de nem mindenható már. A forra­dalmi népek évről évre mindinkább korlátozzák az imperializmus cselekvési szabadságát. Alkalmam volt felkeresni sok szocialista országot. Jár­tam a tőkés világ országaiban is. Az emberek mindenütt két lábon járnak, de más- és másképpen élnek. Nem a nem­zeti szokásokra és a földraj­zi különbségekre gondolok, hanem arra a két ellentétes életformára, amely a szocia­éri az Egyesült Államok szintjének mintegy 65 szá­zalékát. Nincs azonban már messze az az idő sem; ami­kor túlszárnyaljuk az Egye­sült Államokat, mint ahogy már számos vezető iparág termelésében magunk mögött hagytuk. Különösen gyors ütemben fejlődik az utóbbi években iparunk, a lakás­építés, a kulturális és kom­munális létesítmények építé­se. Pártunk programja, ame­lyet eredményesen valósí­tunk meg. még nagyobb szabású feladatokat tűz né­pünk elé. Közölhetjük önök­kel, mint barátainkkal és test­véreinkkel, hogy a kommunista párt ve­zette szovjet nép nem okoz csalódást osztály- testvéreinek, felépíti a kommunizmus anyagi­technikai alapját. Mindenki számára nyilván­való, hogy nincs olyan gaz­dasági statisztika, amely a szocializmus valamennyi vív­mányát teljességgel kifejez­hetné. A vívmányokat mu­tatja az, hogy az új társa­dalmi rend sok millió egy­szerű embert serkentett ön­tudatos politikai életre, to­vábbá az is, hogy ez a rend a kultúra sohasem látott mértékű fellendülését ered­ményezte és a kultúrát a történelem során első ízben minden ember tulajdonává tette. Mindezt még a leg­okosabb számítógépek segít­ségével sem lehet kimutatni. Annak, aki az élen halad, mindig nehezebb A szovjet nép felépíti a kommunizmus anyagi-technikai alapját nevezhetjük őket az új vi­lág felfedezőinek. Annak pe­(Folytatás az 5. oldalon) A szocialista országok népéi hősies munkájukkal törnek utat az emberiség számára a kommunizmushoz. Bátran

Next

/
Oldalképek
Tartalom