Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RESZERE Vili. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1964. ÁPRILIS 8, SZERDA ÍGY ÜNNEPELTÜK ÁPRILIS 4-ÉT Hazánk felszabadulásának 19. évfordulóján reggel fél ki­lenckor tartották városunkban az ünnepséget a szépen rend­behozott Szabadság téren több száz főnyi résztvevő előtt. Joá Ágoston, a városi pártbizottság első titkára mondott ün­nepi beszédet, majd az üzemek, vállalatok, termelőszövetkeze­tek képviselői elhelyezték a kegyelet és a hála koszorúit a szovjet hősi emlékműveken. A jövedelmező állattartás feltétele a fehérjedús takarmány Ülést tartott a járási tanács végrehajtó bizottsága Kocsma helyett sport Fejlődik Törtei sportélete Törtei sportélete megyei vagy járási viszonylatban nem tartozik a sokat emlegetettek közé. A község életében azon­ban mégis egyre nagyobb je­lentősége van. Fehér László vb-elnökhelyettes, aki maga is nagy sportbarát, hasznosságá­ra is rátapint: — A törteli fiatalság küz­dőszelleme régebben sokszor csak kocsmai verekedésekben nyilvánult meg. Nem kétséges, hogy az ilyesmi csöppet sem növelte jó hírüket. Éppen ezért a tanács azon van, hogy a. fiatalok ambícióját neme­sebb versengések felé irányít­sa. A törekvés nem hiábavaló. Labdarúgóink a járási bajnok­ságban már tavaly sem voltak utolsók. Velük együtt növek­szik a sportszerető közönség tábora. Sokan cserélik fel adott esetben a rádió- és te­levízióközvetítést a helyi mér­kőzések látogatásával. — Most még nagyobb sike­reket várunk. Számítunk a tsz-ek fokozottabb részvételé­re, fiataljaink és a közönség további támogatására. A ta­nács rendbehozatja a sport­pályát, a piac mellett pedig röplabdapályát építtet. A sportkörben még továb­bi szakosztályokat és jó sport­szellemet szeretnénk kialakí­tani; Szabó Ferenc, a ceglédi Vörös Csillag Tsz elnöke és Szabó Lajos a közös gazdaság párttitkára koszorúzás közben rr A kezemnek jött, leütöttem' Ablakokat vertek be garázda fiatalok 1964. február 1-én M. J. ceglédi lakos lakásán na­gyobb társaságban névnapót tartott. Ezen jelen volt Szá­lai János 23 éves, Cegléd, XIII. kerület 58. sz. alatti és T. K. fiatalkorú ceglédi la­kos. is. Szórakozás közben a már erősen ittas Szalai táncolni hívta a társaság egyik fia­tal nőtagját, aki az ittas lo­vag közeledését visszautasí­totta. Az önérzetében meg­sértett „érzékeny” fiatalem­ber emiatt azonnal elégté­telt akart venni, de ütését rosszul irányozta és a lány helyett a háziasszonyt ta­lálta el. A jelenlévők emiatt Szálait kidobták a lakásból. Szalai az eljárást igazságta­lannak találta és úgy felhá­borodott, hogy bosszúból be­verte vendéglátója házának ablakait. Ez sem csillapítot­ta azonban le eléggé, mert tovább haladva ráadásul be­verte még az útjába eső, környező házak ablakait is. Harmincötből négy kitűnő Sikeres képesítővizsga a Ceglédi Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatán A földművelésügyi és a művelődésügyi minisztérium által kiküldött, képesítővizs­ga-elnökök a legnagyobb el­ismeréssel gratuláltak az ok­levelek átadásakor a végzett hallgatóknak. A színvonalas vizsga a hallgatók négyévi szorgalmas, lelkiismeretes és kitartó munkájának, vala­mint a technikum tanárai­nak odaadó, következetes ok­tatásának tudható be. Az iskolában felnőttokta­tás csupán 1960 óta folyik, de elért eredményeivel máris a legjobb tagozatok közé so­rolható. Ezt bizonyítja az első ké­pesítő vizsga alábbi ered­ménye: a 35 vizsgázóból né­gyen kitűnő (Dömötör Amb­rus, Szabó Lajosné, Molnár Jánosné ,és Szabó Ferenc), nyolcán jó (Farkas Béla, Je­nes Józsefné, Kádas Lajos, Kis András, Kisgyörgy Já­nos, Ötvös Sándor, Rádai Mihályné, Sasvári János), li­en közepes és hatan meg­felelő eredményt értek el. örvendetes, hogy az új­donsült technikusok 86 szá­zaléka jelenleg is a mező­gazdaságban dolgozik: 19-en a város és a járás tsz-eiben, heten állami gazdaságban, hárman gépállomáson, hár­man pedig egyéb mezőgaz­dasági jellegű vállalatnál. Az oklevelet nyert hall­gatók április 4-én este ban­ketten búcsúztak el az is­kolától, tanáraiktól, de nem véglegesen, mert a baráti és szakmai kapcsolatot tovább­ra is fenn akarják tartani. A technikumi felnőttok­tatás méreteire jellemző, hogy a következő tanévben már körülbelül száz jelölt képesítőzik, t A tagozat összlétszáma je­lenleg 550 fő. A folyó tan­évre több mint 20 új hall­gatót vettek fel. Az iskola igazgatósága fel­hívja az érdeklődők figyel­mét, hogy a következő tan­évre augusztus 20-ig lehet ismételten jelentkezni, a tech­nikum levelező tagozatára. Feltételek: betöltött 17. év, 8 általános iskolai végzettség, legalább 2 évi szakmai gya­korlat és sikeres felvételi vizsga. Ugyancsak jelen volt a jól sikerült névnapon T. K. fiatalkorú is, aki ellen lo­pás miatt ekkor már nyo­mozás folyt. T. K. egyik ba­rátjával úgy határozott, hogy átmennek a közeli Május X Ruhagyár rendezvényére. Kis- kabátban indultak el, de út­közben fáztak, s hogy fel­melegedjenek, futásnak ered­tek. T. K. azonban így cél­talannak látta a futást, ezért — mint később vallotta —, hogy ok legyen a futásra, be­verte M. J. Ujvárosszél 45. sz. alatti lakos házának ablakait, majd tovább futottak. Nem messzire jutottak még, ami­kor T. K. meglátott egy fe­léjük közeledő kerékpárost, akit minden ok nélkül le­ütött. Cselekményét kihall­gatása során így indokolta: „Mit csináltam volna vele, a kezemnek jött, hát leütöt­tem”. Szalai és garázda társa ellen az ügyészség vádira­tot nyújtott be a Ceglédi Járásbírósághoz. —ri. Egyesület ceglédi szervezete április 10-én a III. magyar gépipari hét keretében út­építőipari tudományos üléssza­kot tart. A tudományos ülés­szak jelentősége túlnő Cegléd határain, hiszen országos mé­retekben elavult úthálózatunk rekonstrukciója és a megnöve­kedett igényeknek megfele­lő bővítése ma központi kér­dés. Az országos útépítési igényt fel kell mérni. Ismerni kell a gépesítésre fordítható anyagi erőinket és ezek ismeretében olyan gépeket kell gyártani, amelyek a feladat megoldásá­ra képesek és a rendelkezé­sünkre bocsátott anyagi fede­zettel elöálííthatók. Hazánk úthálózatának bővítését és felújítását gyorsan, jól és gaz­daságosan kell megoldani. Meg kell találni a helyes gépesí­tési arányokat, a gépek terve­zésének, gyártásának és üze­meltetésének leghelyesebb módját. Az útépítőgépipari tudomá­nyos ülésszak ezekkel a kérdé­sekkel foglalkozik majd. Szathmáry József egyetemi do­cens, Burkus Ferenc szakági főmérnök és Fehér János, a KGV főmérnöke tart előadást. A tudományos ülésszak programjában szerepel továb­bá a C—25 Pionír című film vetítése és gyárlátogatás a KGV-nél. Cegléd fiatal ipara sokszor bizonyította kezdeményező­készségét és jóleső érzés, hogy a GTE helyi csoportja tudomá­nyos területen is serényen te­vékenykedik. Radnai Kálmán — Április 11-én délután 5 órakor a Kőröstetétleni Álla­mi Gazdaság kultúrtermé­ben ünnepséget rendeznek. Ez alkalommal adják át az ex­port szarvasmarhahizlalás- ban legjobb eredményt el­érőknek a szocialista ifjúsági brigád oklevelet. — Az Állami Erdészet ceg­lédi kirendeltsége az egész já­rás területén erdősítést vé­gez. Jelenleg 4 géppel folyik a munka, amit két hét múlva szeretnének befejezni, össze­sen 160 hektárt telepítenek. — A megyei tanács mező- gazdasági osztálya hétfőn dél­után 63 szakember részére szőlőtelepítési bemutatót tar­tott a nyársapáti Haladás Ter­mel őszövetkeze tben. — A ceglédi községgazdál­kodási vállalat a napokban a Mátyás király u. 17, és a Rá­kóczi u. 26. számú ház felújí­tási munkálatait kezdte meg. Sor kerül a Zalka Máté u. 9 számú ház lebontására, ezál­tal a piac területe megnö­vekedik. — A dánszentmiklósi Mi­csurin Termelőszövetkezetben 10-én, pénteken nagyszabású szőlőiskolázási bemutató lesz a megye szőlészeti szakembe­rei részére. — Befejeződött Cegléden a pedagógusok 1963/64. évi ideológiai továbbképzése. — Áprilisban tisztasági hó­napot szervez az abonyi Lenin Tsz nőtamácsa. Az asszonyok elhatározták, hogy rendbehoz- zák a házak környékét és a felesleges hulladék elszállítá­sáról is gondoskodnak. — 175 ezer kiscsibét szállí­tott el eddig a ceglédi Ba­romfikeltető Állomás. A ke- lési átlag 82 százalékos. — A ceglédberceli Egyetér­tés Tsz nőtanácsa április 20- án ülést tart. Az ülésen a má­jus elsejei ünnepségekkel kapcsolatos előkészületeket beszélik meg. — Megkezdődnek az építke­zések Abonyban a MÉK újon­nan kijelölt területén. Elsőnek egy közel 40 méter hosszú göngyölegraktárt építenek. jellemezte ezt a sort. Szinte fájó volt látni, mennyire nincs, illetve mennyire késik állandóan a támadásindítás. Persze, hogy a cselek után már nem tudta kinek adni a cselező, mert addigra minden­kit lefedeztek, de azért majd­nem egyedül és kizárólag a cselező a felelős. Ezt meg kell végre érezni és ennek megfelelően kell játszani nem­csak azért, mert gólhelyzet csak így adódik, hanem azért is, mert így kevesebb erőpa­zarlással gyorsabban elérhe­tünk gólt! Feltételezzük, hogy a csapat vezetői kellő gyakorlati ta­pasztalattal rendelkező szak­emberek, akik mindezeket jól látják és tudják. Ha azonban nem igyekeznek sürgősen (ha kell, akár a mérkőzés 90 perce alatt is) változtatni a szembe­tűnő hibákon, reménységeink hamarosan semmivé lesznek... És még egy, ami ezúttal is veszélyesen kísértett: ha már csapatunknak sajnálatosan nem sikerül semmi, ne keres­sük a hibát kizárólag a játék­vezetőben! Vagy legalábbis ne úgy, ahogyan az vasárnap is majdnem történt... Hogy nem történt nagyobb baj, azt a példásan, bátran és sport­szerűen, a helyzet kritikus voltát pillanatok alatt felis­merő Gyikó Lajosnak köszön­hetjük. Ha ő civilben is nem őrködik oly örífeláldozóan a rendre, úgylehet, a következő vasárnap már nem játszhat­tunk volna itthon ... — V. — Biztató kezdet után csak pillanatnyi megtorpanásnak vettük csapatunk sárisápi ve­reségét. Erre mutatott az, hogy a vasárnapi mérkőzésre — a kedvezőtlen idő ellenére is — sokan voltak kíváncsiak. A Viscosa együttesében nem kapott túlságosan nehéz ellen­felet a CVSE. Sportszerűén játszó, gyorsaságban és a kombin-tív játékban valami­vel az átlag alatti ellenfél volt, legfeljebb a szerencsé­jükkel dicsekedhetnek... An­nál kevésbé mi! Az I. félidő­ben ordító iejheiyzetből lőtt kapufánknál még csak vigasz­talódtunk azzal, hogy ilyen gólra nekünk bizony nincs szükségünk, de már ekkor sem tetszett, hogy fedezeteink job­ban ambicionálják a kapvra- lövést, mint csatáraink. A II. félidőben mutatkozott meg igazán győzniakarásunk. E félidő túlnyomó részében szinte kapujukhoz szegeztük ellenfelünket, de a sikertelen­ség miatt egyre idegesebben játszó fiaink rendre kihagy­ták a legkedvezőbb gólhely­zeteket is. És ahogyan ez már ilyenkor történni szokott: Hamza kapus alig volt játék­ban, s a hűvös időben elme­revedett. Egy szögletrúgásnál „nem érezte” elég jól a labdát és a hálóba ütötte. A tragikus öngól ellenére sem ő vesztette el ezt a mér­kőzést. Csatársorunk bizony szürkén, ötlettelenül játszott, sokáig tartották a labdát. Sok felesleges csel, kevés lövés ISMÉT VERESÉG... — Elégedettek a lakással? — Különösebb panaszunk nincs. Egy kicsit még nedve­sek a falak, de bízunk benne, hogy a jó idő majd csak ki­szárítja. A sógomőmékkel együtt vettük meg a lakást. Olyan nagy, hogy két család­nak is bőven elegendő. Ök a földszinten, mi pedig az emele­ten lakunk. Természetese^, így a fizetés is megoszlik. A 7-es lakásban GaramvöL gyi Katalin pedagógusnő fogad bennünket. Az édesanyjával la­kik együtt. Az öröm sugárzik mindkettőjükről, örülnek az új lakásnak, a kényelmes, ba­rátságos otthonnak; — Mindössze két hete köl­töztünk ide. Azelőtt s-zoba- konyhás lakásban laktunk, ami korántsem biztosította ezt a kényelmet. Sokan idegenked­nek ettől az új, modem ki­vitelű lakástól, pedig semmi ok nincs erre. — Nekünk például nagyon megfelel — folytatja az édes­anya. — A lányom Abonyban tanít. Az állomás sincs mesz- sze, de ha megkapná az áthe­lyezését a mellettünk levő új iskolába, akkor még teljesebb lenne az örömünk. B. M. Az egyik oldalon még épít­keznek, de néhányan már be­költöztek a Széchenyi úti új házakba Becsöngetünk a de­rűt sugárzó kis lakásokba, hogy meglátogassuk boldog tulaj donosaikat. Négy ajtón is kopogunk, amikor végre az ötödiken ba­rátságos fiatalasszony dugja ki a.fejét. _ ...... % — A szomszédok általában mind dolgoznak ilyenkor — mondja mosolyogva, amikor el­panaszolom neki, hogy sehol sem nyitottak ajtót. — Én is szívesen mennék dolgozni, csak még nem tudtam elhe­lyezkedni. A lakásrendezés­sel voltunk elfoglalva. Most már végre minden a helyére került — magyarázza Koncz Andrásné. Az „első fecskék66 Látogatás az új lakótelepen zött olyan határozatot is, hogy Albertirsán, Ceglédber- celen és Abonyban életre hívják a balesetelhárítási ta­nácsot és tovább növelik a rendőrség által szervezett oktató előadások számát. Ha­tározatot hoztak azzal kap­csolatban is, hogy a gazdasági vezetők kö­telesek fokozottabb el­lenőrzést gyakorolni sa­ját szervük járműveinél, mert azok nem mindig rendelkeznek a KRESZ által előirt kellékekkel. Különösen sok a hiányosság a lovaskocsiknál, a vontatók és erőgépek üzemeltetésénél. A határozatok elfogadása után tanácsülés! anyagokat tárgyaltak meg, majd egyéb kérdések fölött nyitottak vitát a végrehajtó bizottság tagjai. Peresztegi Rózsa a járás területén is növek­szik a közlekedési balese­tek száma. A legtöbb baleset azokban a községekben fordul elő, ame­lyek a 4. számú főútvonal mentén terülnek el. Beszá­mol a jelentés arról is, hogy a legtöbb baleset gyors­hajtás, szabálytalan előzés miatt következett be, de sok baleset okozója az ittas vezetés volt. Az előterjesztés kimutatja, hogy a balesetek 95 százalékát emberi maga­tartás okozta, amely abból adódik, hogy a közlekedés szabályait még ma sem is­merik, vagy nem tartják be azokat. A balesetek elleni küzde­lem nem kizárólag a rend­őri szervek feladata, ezért hozott a járási tanács végre­hajtó bizottsága a napirend­del kapcsolatban többek kö­A járási tanács végrehajtó bizottsága a napokban meg­tartott ülésén két fontos napirendet vitatott meg. Megtárgyalta a járás termelő- szövetkezeteinek takarmány­termelési helyzetét, lehető­ségeit, különös tekintettel az emészthető fehérjeszükség­letre. A járás termelőszövetkeze­tei az év folyamán több mint 22 ezer holdon termelnek ta­karmányt, amely a szántó- terület 46,3 százalékát teszi ki. A takarmánytermő terü­letek további növelésére nincs lehetőség, így az állatlétszámot emiatt csak korlátozottan lehet­ne növelni. Ezért ,a járási tanács mező- gazdasági szakemberei feltár­ták azokat a lehetőségeket, amelyeket a jövőben sokkal jobban ki kell használni. A probléma megoldására iöb- bek között általánosan be kell vezetni a lucernaszárítás korszerű módszereit, amelyek a fehérjemegtartás érdeké­ben sokkal célszerűbbek a hagyományos módszereknél. A növényi eredetű fehérje­mennyiség fokozásán túl az eddiginél nagyobb mennyi­ségre kell emelni a biológiai­lag nagy értékű állati fe­hérjék felhasználását, ezen belül a fölözött tej meny- nyiségét. A fehérjehiányos takarmánybázis kiegészítését szolgálja a keveréktakar­mányok felhasználása is, amelyből helyes, ha a ház­táji állatállomány részére is biztosítanak a termelőszövet­kezetek. A napirenddel kapcsolat­ban határozatokat hozott a végrehajtó bizottság, majd a járás közlekedési rendjéről, a közlekedési balesetek alaku­lásáról szóló jelentést tár­gyalta meg. E napirend tár­gyalásának fontosságát iga­zolják azok az adatok, ame­lyek arról tanúskodnak, hogy Cegléd város iparosodásá­nak jelentős állomása volt a Gépjavító Vállalat életrehívá- sa 1951 tavaszán. Most ami­kor Cegléd várossá nyilvání­tásának 600 éves évfordulójá­ra készülünk, ismét fontos mérföldkő jelzi iparosodásunk jelentőségét. — A Gépipari Tudományos Gyorsan, jól, gazdaságosan Gépipari tudományos ülésszak Cegléden

Next

/
Oldalképek
Tartalom