Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
TEMETŐBEN A gyermekpar- cella felé vitt utunk, arra, amer- ' re a 28—30-as fP években temették elvesztett gyerme- keiket a vecsé- j- siek. Megálltunk fv egy hármas gyérS meksír előtt. VaM* lamiféle járvány f vitte egy sírba a «. három gyereket és te'tte szedétt fá- £f vá a szülőket. Az f | idő pedig, úgy latszik, itt nem ryógyított. Néma, csendes taníja ennek a három csokor barka a fejfát ölelő rózsaágak között, a kis sí r hanton félkörösen elhelyezett három hóvirágcsokor, jobb- ról-balról a piros bakelittojás, középütt a csokoládé- nyuszi. Szívszorító látvány a mohás kötáblán — a ki nemszedett nyuszifészek felett — az ajándékok néma kis gazdáinak neve: Zoltánka, Pé- terke, Ivánka. (Fné—) — Ügyeletes orvos 4-én Gyomron minden körzeti orvos, Monoron dr. Halmai Géza. Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr. Simon Sándor. 5-én Gyomron dr. Szekeres Sándor, Monoron dr. Pálfy Ferenc, Üllőn dr. Csizmadia György, Vecsésen dr. Pauchly Géza. — Kommunista szombatot tartanak április 18-án t- Lenin elvtárs születésének 94. évfordulója alkalmából — Gyomron. Ennek keretében nagyszabású községrendezési társadalmi munkaakciót szerveznek. — Harmincöt vemhes üsző nevelésére kötött szerződést az Állatforgalmi Vállalattal a sülyi Virágzó Tsz. — Erősen ittas állapotban betörte Budapesten a 13-as villamos ablakát Szentpéteri Terézia (Gyömrő, Kisköz 2.), majd nem igazolta magát az intézkedő rendőrnek és előállítása vált szükségessé. Ezért 400 forintra bírságolták. — Százhetvenöt sertést adott át — a tervezett 75- tel szemben — az Álíatfor- galmi Vállalatnak — a tsz- közi'. sertéstelep. Eb£ől ,.4J már a., júniusi lejáratú szerződés törlesztésébe számít — Ezer férőhelyes baromfiól építését tervezi — részben saját erőből — az idén a vasadi Kossuth Tszcs. — Öregek napközi , otthonának megszervezését/ tervezik Gyomron. Ez ügyben hétfőn este tartják az első megbeszélést. VI. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM 1984. ÁPRILIS 4, SZOMBAT A huszadik év küszöbén írta Huba Púi. a járási guiribitza ttsá«j iii Bakra Tizenkilenc évvel., ezelőtt, 1945. április 4 én a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege kiűzte hazánk földjéről a | német fasiszta megszálló csapatokat. A felszabadult hazá- j ban lehelőség nyílt arra, hogy dolgozó népünk elinduljon a j felemelkedés, a boldogabb i élet megteremtésének útján. Pártunk vezetésével a romokban hevert országot új- i jáépítettük, megvalósítottuk a munkásosztály hatalmát, megteremtettük és fejlesztettük a j szocialista nagyipart és mező- ■ gazdaságot, növeltük dolgozó j népünk jólétét, kulturális , színvonalát. jj Az ország fejlődésével I együtt fejlődött járásunk is. j Uj üzemet építettünk Vecsé- I sen. a régi kisüzemekét bővf- : tettük, korszerűsítettük, át- j szerveztük a mezőgazdaságot, fényt és kultúrát juttattunk falvainkba, ,új* iskolákkal, kultültházakkal és sek más építménnyel gyarapodott járásunk. Az eddigi erőfeszítések hozzájárultak ahhoz, hogy járásunk lakossága ma jobban, kulturáltabban él, mint bármikor azelőtt. Most, amikor hazánk felszabadulását ünnepeljük, amikor visszapillantást teszünk a , megtett útra, ezt azért tesszük, j hogy erőt merítsünk az előt- : tünk álló nagy feladatok meg- j valósításához. A szocializmus : alapjait leraktuk, hozzáLezd- j tünk a szocializmus teljes fel- j építéséhez, mely még nagyobb | erőfeszítéseket követel min- i den egyes kommunistától és I járásunk valamennyi -dolgozó- j jától. Arra kell törekednünk. hogy még jobban szervez- , zük Wieg ‘a munkát. I Ipari üzemeink, ktsz-eink dolgozói, vezetői kövessenek el mindent annak érdekében, hogy teljesítsék 1964. éves termelési tervüket; törekedjenek az előállított termékek minőségének állandó javítására, az önköltség csökkentésére, az exporttervek teljesítésére, a lakosság fokozottabb igényeinek kielégítésére. Mezőgazdasági üzemeink az átszervezés óta lényeges fejlődésen mentek keresztül, kialakultak a nagyüzemi gazdálkodás feltételei, növekedtek a termésátlagok, több árut adtak a népgazdaság számára, nőtt a mezőgazdasáli dolgozók keresete, életszínvonala. Az elkövetkező években azon kel] fáradozni minden mezőgazdasági dolgozónak, vezetőnek, hogy a már kialakult nagyüzemi kereteket megfelelő tartalommal töltsük meg. Növelni kell a mezőgazdaság minden ágában a hozamokat, csökkenteni kell az előállított termékek önköltségét, teljesíteni kell a felvásárlási tervünket, növelni kell a tsz-tagok jövedelmét. . Az 1964-es gazdasági évet jobb "előfeltételekkel kezdtük meg, mint eddig bármely évet, mégis a késői kitavaszodás komoly gondokat okoz, nagy szervezettséget és erőfeszítést kíván minden dolgozótól, vezetőtől, hogy időben elvégezhessük a tavasziak vetését, majd a soron következő munkákat. Kalapot lévéve úgy álltak a mezők, mint régi cselédek az új urak előtt. Elámiüva lesték ^.a száraz akácok ........ a fagyos föld testéi felszabdaló láncot. Karótverö balták zenélő zajában rémült-riadtan szállt a félős madárhad. Ha egész évben egy kicsit jobbam és tervszerűbben dolgozunk, a szorga más munkának meglesz az eredménye: tovább erősödnek tsz-eink, nő a tagolj jövedelme, javul járásunk lakosságának mezőgazdasági termékekkel való ellátása. A pártszervezetek, állami és tömegszervezetek legyenek élharcosai, kezdeményezői és szervezői annak, hogy járásunk lakossága. szorgalmas munkáján •keresztül, még jobban, kulturáltabban, boldogabban élhessen, dolgozhasson a szocializmus teljes felépítése érdekében! — Ezerhatszáz csirkét nevelnek a pilisi Hunyadi Tsz- ben. A csirkeállomány már most eléri az átlag 30 dekát darabonként, örvendetes, hogy csupán 4 darab volt az elhullás. — Besötétedés után kivi- lágítatlan kerékpárral közlekedett Vecsésen a Vörös Hadsereg ütőn a gyalogjárdán Teichter Ferenc (Ve- csés, Tündér u. 15.). 200 forintra bírságolták. Kopott téli göncben álltak az új urak, s valami nagy. döbbent csönd fogta torkukat, tudták: szólni kéne, okosan és szépen, s nem volt ura egy sem csak morzsolt mind szótlan markában egy rögöt, nézték, hogy kilóbban a nap a hegy mögött, nézték fent a felhőt, földjük végén a fát — s szívük alatt elsőt mozdult az új világ. Radványi IJarna; Tavaszi emlék negyvenötből EGY ÉVSZÁZAD TANÚJA Pontosan ma száz éve annak, hogy Zemplén megye ! egyik kis községében, Ijeány- ' váron, a Szatmári-családot nagy öröm érte. Gyermek szü- ! letett. Nem i? egy: ikrek. Az I IL'ogh néni 1936-ban, amikor még „csak” 72 éves volt... öröm mellett nagy bánat is érte a családot: az anya belehalt a kettős szülésbe. A kis ártatlan csöppségeket az apjuk még több szeretettel halmozta el, rájuk pazarolta még az édesanyjuknak szántat is. Akkor meg senki sem sejtette, hogy a kis ikrek egyike — a Marika — milyen hosszú életútnak néz elébe, nem is gondolhattak rá, hogy az anya nélkül felnövő kis árva, milyen hosszú életű lesz. Itt fekszik előttem a kereszt- levél, tanúságul arra, hogy Szatmári Mária — ma özvegy Balogh Fér énen é — valóban '1864. április 4-én született, így, ránézésre, nem látszik meg rajta a száz küzdelemben eltelt év. Mennyi mindent átélhetett, mennyi örömben és mennyi gondban lehetett része! De beszéljen erről az ün- I népéit: ! — Árva gyerek voltam, anya j nélkül nőttem fel.. . Gyer- [ mekkoromban kint laktunk a j Mopcsa-partján ... Nagy folyó I troli!.... Hetven évvel ezelőtt jöttem el hazulról, akkor már asszony voltam. Azóta nem is mentem által a Tiszán, pedig de sokszor hiányzott... Mikor Pestre mentem lakni, ajkkor még nem volt ilyen, mint most, akkor csatornázták. Az uram egy gépgyárban dolgozott, én otthoni munkákkal segítettem neki. Nem voltunk gazdagok, az árvaszék a vagyonúnkból is kiforgatott. Jóformán nem is kaptam örökséget. — Hány gyereke volt Balogh néninek? di tőle egy-egy epizódot felelevenítve életükből. És a mama emlékszik. Régi képek jelen nek meg kissé fáradt szeme: előtt, úgy meséli emlékeit tovább: — Pesten csúnya hítnikek (bódék) álltak a házak helyén. Gyömrő sem volt ilyen, . mini most, 1910-ben jöttünk ide lakni, de akkor 10 ház volt még csak a telepen. Az ablakunkból kiláttunk az állomásra. Bokrok, meg fák voltak mindenhol, Az első világháború előtt építettük föl a házunkat. A zászlós Horváth abban az időben mindenkinek hitelezett teiltet, házat. A frontra elvitt katonák . hozzátartozói nem tudtak fizetni, akkor visszavette a házat és eladta mégegyszer. De rajtam nem fogott ki, több eszem volt, mint neki. Kicsit építettem, de nem neki.. . — Azok a régi idők, de szépek is voltak! Akkor voltam j latul... Észre sem vettem, hogy az idő így eljárt felettem ... Még a Ferencz Jóska időben világkiállítás volt Pesten a ligetben. Milyen szép volt, annyi ember volt ott, hogy csak na!. . . Máskor meg a Vérmezőn egészben sütöttek ökröt és szétosztották a nép között... Meg azt is láttam, amikor leégett a Párizsi Áruház. Az emberek az emeletről ... és ma, a századik születésnapján ugráltak kifelé, mindenki ijedten szaladgált. Csúnya volt az égő ház... — Mit szeretne még a néni? — Amerikából jönnek a rokonok, Az én születésnapomra. Őket szeretném már látni, de csak májusban érnek ide. Messziről jönnek. Nagyon várom őket.., ji — Tizenkét gyermeknek ad- $ tam életet, egy meghalt ko- % rán, tizenegyet felneveltem, % ipart adtam a kezükbe. Saj- í nos már csak három él... { Az emlékek keresése ben se- í gít neki a ,,legkisebb” fia is, í aki 63 éves. / % — Emlékszik mama? — kérAZ ÚRIAK EZEREVES PERE (Második, befejező rész) ni való, azt nekünk dobja oda. Az urasági tervezetre elég egy tekintetet vetni, hogy meggyőződjünk, miképp azáltal mi eddig bírt jobbféle földeinktől meg]osztatni terveztetünk, s ahol a határban csak oldalas, partos és vízmosásos részek léteznek, nekünk jeleltetnek ki, s így a mi sorsunk jövőre sokkal rosszabb fogna lenni, mint az eddigi birtoklás mellett volt.” D e hiába minden beadvány, fellebbezés, tiltakozás. Az ura,ság letagadja a foglalásokat. a nemesi vármegye alispánja pedig 1864. február 23-i végítéletével a nemes .földesurak »„igazát” teszi törvénnyé. 147 jobbágycsalád igaza, érdeke, életkörülményei mellékesek ott. ahol két uraság „megélhetéséről” van szó! És hiába voltak ragaszkodók a földhöz és joggal nyakasok a földért az elődök, hiába fellebbeznek ezután a Megyei Törvényszékhez, majd a Királyi ítélő Táblához, hiába; fordulnak a birodalom Legfőbb Urához, Ferenc Józsefhez is, mert csak elutasításra találnak. Megérkezik a perbeni legfőbb döntés Bécsből, rajta a császár tíz centiméter átmérőjű pecsétjével, s az csak szentesíti a megelőző „nemesi” és „királyi” hatóságok döntéseit. rága Dédapák! Nem tudtátok megérteni, hogy az „úr csak úrral parolázik” és a „víz nem válik vérré” és D1 még a császárhoz is elmentetek, pedig tudhattátok volna, hogy Ferenc Jóska nem volt zsellér soha életében! Mert mindaz, amit jogosan kértetek, nem teljesült, és maradt az uraság akarata. Meg kellett elégedni a 147 jobbágycsaládnak az agyagos, vízmosásos partokkal, a kicsi legelőkkel, a rossz kaszálókkal. A volt zselléreknek pedig bele kellett nyugodni abba, hogy 1864 után sem mondhattak magukénak még csak egy talpalatnyi földet sem! Az 1900-as évek elejéről megmaradt községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek tanúskodnak a nyomor fokáról. Nincs olyan év, hogy egy i'agy több „koldulási engedély” kiadásával ne foglalkozzanak. Az első világháború hatalmas véráldozatot követelt a falutól. Hatvan édesapa, testvér leli halálát az esztelen küzdelemben, amelybe a monarchia parancsolta a falu fiait. 1919- ben rövid időre a nép veszi kezébe saját sorsát, megalakul a direktórium. A Tanács- köztársaság bukása után a direktórium vezetőire üldözés, kínzások várnak. A Horthy- korszak nyomorúságos, keserves időszakának, a béres, zsellér, arató, napszámos világnak is szomorúan véres befejezése a II. világháború: 1944-ben pinkád Kelet felöl. Egyre közelebb dörögnek az ágyúk és 1944. november 14-én, kedden hajnalban al Vörös Hadsereg katonái kiűzik a faluból az utolsó fasisztát is. (. . .1864. április 4-én a „Bodrogközi espereskerületben” bizonyára nem is sejtették. hogy száz év. múlva — özvegy Balogh Ferencné Szatmári Mária születésnapján — róluk is megemlékezik a krónika ...) Gyarmati Sándor csodák csodája. H: lány 15 éves. Művelődési házak, klubok Járási művelődési ház, Gyömrő: 4-én, 5-én kiállítás, 5-én 15 órakor a kulturális szemle körzeti bemutatója; 5-én, 19 óra: Alkalmi férj (a Petőfi Színpad bemutatója); 6-án, 19 óra: Barangolás Zeneországban IV. Tsz-klub, Gyömrő: „Levél a faluról” (klubavató műsor a járási művelődési ház irodalmi színpadának közreműködésével, 4-én 18 órakor). Ifjúsági otthon, Gyömrő: Tavaszi bál (4-én. 28 óra). Művelődési ház, Mende: A beszélő köntös (a Déryné Színház vendégjátéka, 5-én).' j'ts 1945-ben sok ember íj lepi el a földeket. Azokat a jó egyeneseket, a leg- szépét, a legjavát, az 1864-ben gáládul elorqzottakat. Nem díszes, grófi ■vadásztársaság ez. Annak amúgy is sokan lennének. meg aztán lyukas és feslett a lábbeli és foltos a kabát. Igen, a volt béres, zsellér, arató, cseléd, szegényparaszt jön most az ő ezeréves jussáért, a földért! És okosan, értő szóval mérik azt ki. Ez volt a mi falunk népének a második nagy történelmi igazságszolgáltatás! 1600 katasztrális hold föld került 350 jogos tulajdonos birtokába! Megindul és fejlődik az élet. Nőnek az igények, több élelem, ruha kell, a kisüzem kezd szűknek bizonyulni ehhez. Gépekre van szükség, fejlettebb módszerekre. Változtatni kell a termelés módján, változtatni kell a falu társadalmi tagozódásán. 1959- ben megalakul a Béke Termelőszövetkezet 462 taggal, 3156 katasztrális holdon. Vannak kezdeti nehézségek, problémák. Sok a meg nem értés a tegnap még egyénileg dolgozó parasztok között. De a fejlődés töretlen! / j'S 1964. február 1-én, a J Béke Tsz 1963. évi zárszámadó közgyűlésén felkerül a korona az eddigi fejlődésre. Termelőszövetkezetünk több mint hétmillió > forint tiszta vagyont mondhat magáénak és 34 forintot fizet munkaegységenként! Sokat jelent ez azoknak az embereknek, akik rendszeresen és becsületesen dolgoztak és semmit, vagy édeskeveset a tétlenkedőknek! És ez a történelem harmadik hagy igazságszolgáltatása! Borbás Pál » Másodszori locsolás helyett verekedés gével együtt a mentők a kórházba szállítottak. A verekedéssel végződött locsolás ügyében eljárást indítottak ellenük. Holttest a határban Mikus István 82 éves ,uri lakos, több mint egy hónappal ezelőtt eltűnt. A közel- jriúltb^n találták meg holttestét a gombai határban. A vizsgálat, megállapította, hogy a halál természetes körülmények között állt be, miközben Mikus szokásos csavargó körútját járta. Róik Ferenc (Vecsés, Bes- nyői út 36.) húsvéthétfőn délelőtt a Szamuely Tibor utca 67 szám alatt lakó Kurachelia Geraszim albérlőjénél volt lo- csolkodni. Kellemes hangulat teremtődött — s a házigazda is együtt ivott a locsoló Roik- kal és albérlőivel. Délután Roik elcsalta barátját, Dardos Nándort, (Vecsés, Klapka u. 47) is Kuracheliá- ékhoz. Azonban a délelőtt még ivócimboraként kedves házigazda durván kiutasította a locsolókat. Verekedés, dulakodás kezdődött. Előkerült egy balta is, mellyel Roik megütötte Kuracheliát, akit a dulakodásban megsérült feleséül f iért indult 1856-ban ez Jtí a nyolc évig tartó per? Miért volt szükség annyi egyeztetési, békéltetési kísérletre, helyszíni tárgyalásra, becsülteiésre, huzavonára? A Pest megyei Levéltár súlyos kilókra duzzadt aktái, iratai beszélnek erről. Ezek közül Nagy Illés bíró beadványa a legátfogóbb. A volt jobbágyok sérelmei a következők voltak: Az uraság a partos dűlőket akarja kiosztani, az egyenes. jó földeiket meg kívánja tartani. A birtokos a rétek partos részeit akarja kaszálónak kiadni és valamennyit első osztályúnak kívánja fel- becsültetni, hogy minél kevesebb rétet kelljen átengednie. Ilyennek „nincs példája az egész országban sehol, s nem is volt soha” kesereg a bíró beadványában. Kérik továbbra is a faszedés jogát, mert a község melletti erdő a _ jobbágyoké volt, de urasági „foglalás” lett, vagyis a földesúr erőszakkal elvette, kisajátította azt. Úri Imre községi bíró 1856. június 23-i beadványa rámutat a többi erőszakos foglalásra is. Ezek a következők: Szentistvin-puszta, Oszlár felé eső erdő. a Kenderföldek, a Nádas dűlő, a Tó fölötti dűlő. Kérik a Cigányhegyet, mint a község melletti pusztaságot, a falunak átengedni. Kérik, hogy az úrbértelkenként 7 holdban megállapított legelői 12 holdra emeljék fel, valamint a földek újbóli osztályozását stb. — Jellemzőek Nagy Illés bíró beadványának végsorai: „Az uraság a rendezési terv elkészítésekor egyedül önérdekét tartotta szem előtt. Magának kiválasztotta a legjavát és. legszépét, s ami kivet-
