Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-04 / 79. szám

1964 Április 4, szombat

11

Az SZKP harca a nemzetközi

kommunista mozgalom egységéért

Az SZKP KB határozata

A Pravda pénteki száma közölte Mihail Szuszlovnak, az SZKP Központi Bizottsága elnöksége tagjának és titkárának beszámolóját, amely a párt központi bizottsága februári plénumán hangzott el „Az SZKP harca a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért” címmel. A lapban megjelent továbbá az SZKP KB 1964. február 15-i határozata.

Höscg a marxizmus—leninizmus elveihez

Az SZKP Központi Bízott- , sága, miután meghallgatta és megvitatta M. A. Szuszlovnak, az elnökség tagjának, a központi bizottság titkárának „Az SZKP harca a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért•’ című jelentését, kifejezi súlyos aggodalmát .a Kínai Kommunista Párt vezetőségének szakadár cselekményei miatt, amelyek hatalmas kárt okoznak a szocialista közösségnek, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak.

A Szovjetunió Kommunista Pártja áterezve a kommunista mozgalom egységének és egy- beforrpttságának történelmi fontosságát, az utóbbi időben újabb lépéseket tett, hogy kiküszöbölje, vagy egyelőre legalább leszűkítse a KKP vezetőségének az SZKP-val, és a többi testvérpárttal fennálló nézeteltéréseit, megszilárdítsa a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság gazdasági és politikai együttműködését. Más marxista—leninista pártok is tettek kísérleteket, hogy feltartóztassák a nézeteltérések kiéleződésének folyamatát.

Az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése sajnálattal állapítja meg, hogy a KKP vezetősége nem reagált erre a kezdeményezésre, nem válaszolt az SZKP Központi Bizottságának levelére és nem hagyott fel a nyílt polémiával, sőt fokozta kampányát a kommunista mozgalomnak az 1957. és 1960. évi értekezleteken megszabott, általános, irányvonala ellen. . & ,x

A Kínai Kommunista Párt vezetői — a marxizmus—leninizmus iránti hűségről szóló frázisok leple alatt, a marxista—leninista pártok vélt revi- ^Zionizmusa elleni harc zászla- " jával — támadást indítottak a kommunista mozgalom jelenlegi vezérfonalát alkotó alapvető elméleti és politikai tételek ellen.

A kínai vezetők eltorzítják a testvérpártok közös erőfeszítésével, a marxi—lenini elvek korunk, viszonyaira való

alkotó alkalmazásának alapján kidolgozott új értékeléseket és következtetéseket, így azokat, amelyek a kommunista világrendszer szerepéről, a szocializmus és a kommunizmus építésének útjairól, a világháború elhárításának lehetőségéről, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséről, a személyi kultusz ideológiája és gyakorlata elleni harc szükségességéről, a fejlett tőkés államokban és a gyarmati iga alól felszabadult országokban a szocializmushoz való átmenet formáiról szólnak.

A kínai vezetők, akik a stratégia,' a taktika valamennyi alapkérdésében eltérnek a kommunista világmozgalom lenini irányvonalától, meghirdették saját irányvonalukat, amelyben kispolgári ka- landorság. nagyhatalmi sovinizmussal párosul. A kínai ve- ; zetők 'sok kérdésben lényegi- | leg trockista álláspontra helyezkednek, trockista harci \ módszerekéit, alkalmaznak a ! marxista—leninista pártok el- j len. különböző országokban j frakciós kis csoportokba tö- ! móri ti k híveiket. A KKP vezetősége megpróbálja ráerőszakolni saját külön eszmei álláspontját az egész szocialista j táborra, a kommunista világ- I mozgalomra, a nemzetközi de- ! mokratikus szervezetekre.

A kínai vezetők irányt vet- ! tek a szovjet—kínai államközi kapcsolatok megrontására, a ^zdvjet és /a kihat ftép:r‘ barát- agának • aláaknázására, s ■ mi- j után v isszaútasítóttá k az SZKP Központi Bizottságának a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálására vonatkozó

■ minden javaslatát, fokozták a

■ Kínai Népköztársaságon belül a szovjetellenes propagandát, durván beavatkoznak a Szovjetunió belügveibe.

Az SZKP Központi Bizottsága úgy véli, hogy a szocialis- I ta világrendszer, a kommunista mozgalom alapvető érdekei, a marxizmus—leninizmus 1 tisztaságának védelme megköveteli a KKP vezetői anti- leninista álláspontjának eszmei leleplezését, szakadár cselekményeik határozott visszautasítását.

Az SZKP Központi Bizottságának ülése teljesen és egyöntetűen jóváhagyja a központi bizottság elnöksége és az első titkár, N. Sz. Hruscsov elvtárs politikai és gyakorlati tevékenységét, amelynek célja a kommunista társadalom felépítése a Szovjetunióban, a béke, a demokrácia, a nemzeti | függetlenség és a szocializmus : győzelmének biztosítása, a I marxista—leninista pártok egységének megszilárdítása. A i központi bizottság megbízza i az elnökséget, hogy a továb- | biakban is szilárdan védel- \ mézzé a kommunista világ- j mozgalom általános irányvo- \ nalát, törekedjék a jelenkor összes forradalmi erői egységének megszilárdítására.

Pártunk, — mint eddig is — ezután is a kipróbált lenini j úton fog haladni, és soha sen- I ki sem térítheti le az SZKP-t ! erről.az útról, a XX. és a | XXI. kongresszus útjáról.

Noha, a kínai vezetők igen : messzire jutottak szakadár | cselekményeikben, az SZKP Központi Bizottsága, amely mindenek fölé helyezi a kommunista világmozgalom egységének érdekeit, kifejezi azt a készségét, hogy továbbra is hajlandó erőfeszítéseket tenni az SZKP és a KKP kapcsolatainak megjavítására. Ha a KKP vezetői még nem veszítették el végleg az internacionalista felelősség érzését, meg kell végre érteniük, hogy cselekményeikkel elvonják a kommunista és munkáspártok erejét és figyelmét a szocialista építőmunka időszerű fel- a dalainak' megöld ásá tői, mdg- nehezítik az imperializmus ellen folyó küzdelmet, kárt okoznak az egész imperialistaellenes arcvonalnak.

Az SZKP Központi Bizottsága kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy a kommunista világmozgalom leküzdi a mostani nehézségeket, még szorosabban tömörül Marx— Engels—Lenin zászlaja alatt, újabb sikereket ér el a munkásosztály nagy ügyéért, a népek békéjéért és biztonságá- jért, a kommunizmus győzelméért vívott harcban.

A reakció ünnepel — Johnson üdvözletét küldi

Az Egyesült Államok vezető köreinek támogatását élvezd brazil reakció

elűzte az országból Joao Goul art köztársasági elnököt.

Goulart hollétéről hivatalos nyilatkozat még nincs. Csütörtökön este Porto Alegro rádiója közölte, hogy az elnök elhagyta utolsó menedékét. Rio Grande do Sul állam volt az, amely legtovább védelmezte az ország választott vezetőjét, az ott állomásozó 3. hadsereg azonban csatlakozott a lázadókhoz és most az egész államot ellenőrzés alatt tartja.

Csütörtökön este- Goulart elnököt számos magasrangú személyiség várta az uruguayi Montevideo repülőterén, minthogy elterjedt a hír, hogy Goulart Porto Alegréből repülőgépén oda indult. Az elnök nem érkezett meg. Ekkor már három latin-amerikai főváros repülőterének radarjai fürkészték a brazil elnök gépét, mert Argentína és Paraguay lehetősége is felmerült. Pénteken reggel jelentették, hogy Sao Paulóban a lázadó 2. hadsereg főhadiszállásán kiadták a közleményt: Goulart az argentin határszélen levő birtokáról gépkocsin argentin felségterü- . leire érkezeti*

A Pravda 1964. április 3-i számában közölte az SZKP KB februári plénumának határozatát és M. A. Szuszlov „Az SZKP harca a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért” című beszámolóját. A határozattal és a beszámolóval foglalkozó vezércikkében a lap a következőket írja:

Az SZKP KB 1963. július 14-i nyílt levelében minden szovjet kommunistát, minden szovjet embert tájékoztatott a kommunista világmozgalomban a Kínai Kommunista Párt vezetőinek a hibájából kialakult helyzetről. A Kínai Kommunista Párt vezetői külön eszmei és politikai platformmal lépnek fel, amely ellentétes az 1957. és 1960. évi moszkvai értekezletek nyilatkozataival. A KKP vezetősége heves polémiát kezdett az SZKP-val és más marxista—leninista pártokkal, s az ideológiai nézeteltéréseket átvitte a Kínai Nép- köztársaság és más szocialista országok államközi kapcsolataira, majd áttért a nyílt politikai harcra, azzal, hogy megossza a szocialista országok közösségét és a kommunista világmozgalmat — állapítja meg a Pravda beszámolója, májú hangsúlyozza:

Az SZKP más marxista— leninista pártokkal együtt mindent elkövetett, hogy megállítsa az események veszélyes fejlődését, s megszilárdítsa valamennyi ország kommunistáinak egységét. Pártunk állhatatosan és türelmesen magyarázta a kínai vezetőknek, hogy jelenlegi álláspontjuk veszélyes és téves.

\

N. Sz. Hruscsov elvtárs 1963. október 25-i és november 7-i beszédeiben, amelyeket a sajtó is közölt, újra javasolta a nyilvános vita megszüntetését. ' * ' "

Az SZKP Központi Bizottsága 1963. november 29-én, a KKP Központi Bizottságához intézett levelében újból a nyilvános polémia megszüntetését ajánlotta, s konkrét intézkedések programját terjesztette elő. Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása nyomán rendeződött volna a viszony pártjaink és országaink között, s megjavult volna a légkör a kommunista v i iágmozgalomban. A Szovjetunióban ugyanakkor egyoldalúan abbahagyták a polemizáló anyagok közlését.

Az SZKP jó szándékának e megnyilvánulását nagyra értékelték a testvérpártok-, amelyek szintén egész sor erőfeszítést tettek, hogy meggyőzzék a KKP vezetőit téves irányvonaluk feladásának szükségességéről. Pekingben azonban vem tartották szükségesnek, hogy figyelembe vegyék a testvérpár- tok véleményét, a kommunista mozgalom érdekeit.

A kínai vezetők sajátságosán fogták fel a kommunista pártoknak azt a törekvését, hogy mindent megtegyenek a felmerült nehézségek leküzdésére. A testvérpártok gyengeségének tulajdonították ezt. A KKP vezetősége figyelmen kívül hagyta az SZKP és más testvérpártok építő javaslatait, s újabb, még alantasabb és ádázabb hadjáratot indított pártunk és országunk, s minden marxista—leninista ellen. Csupán a Renmin Ribao

1963. novembere óta kétszáz- | nál több szovjetellenes cikket és egyéb anyagot közölt. A Renmin Ribao és a Honggi február 4-i szerkesztőségi cikkében kísérletet tettek arra, hogy megindokolják a nemzetközi kommunista mozgalom szakadásának elkerülhetetlenségét. A kínai vezetők nem riadnak vissza pártunk és a szovjet nép leggátlástalanabb gyanusítgatásától sem, s már nem átallanak olyan vad koholmányt is terjeszteni, hogy az SZKP „osszeeskudou az

imperializmussal” és elárulja a szocialista forradalom ügyét.

A KKP vezetői ki akarnak

irtani a kínai munkások, parasztok és értelmiségiek tudatából minden jó érzést, amelyet ezek szovjet testvéreik iránt táplálnak. Az államközi kapcsolatok elemi szabályait megszegve fokozzák az ellenséges, szovjetellenes propagandát* A pekingi rádió adásai az utóbbi időben tele vannak rágalmazó koholmányokkal, szovjetellenes kirohanásokkal. Kínai részről sz>akadar aknamunkát fejtenek ki a marxista-leninista testvérpártok ellen, s felhasználják erre a különféle renegátokat és pártütőket, a trockistákat, s a forradalom ügyének más árulóit.

A kínai küldöttek szakadár tevékenységet folytatnak nemzetközi tömegszervezetekben is, hogy gyengítsék ezeknek a népek antiimperialista, anti- kolonialista és békeharcára gyakorolt befolyását.

A kínai vezetők erőnek erejével el akarják fogadtatni a testvérpártokkal saját nézetüket, amely szerint egyedül a KKP vezetőségének külön , irányvonala a helyes, a nemzetközi kommunista mozgalom közösen kidolgozott irányvonala pedig téves.

Pártunk ilyen körülmények között kötelességének tartja, hogy erélyesen védelmére keljen a marxista—leninista elvek tisztaságának, a nemzetközi kommunista mozgalom fő irányvonalának. Ha tovább hallgatnánk, nem volna hasznos, hanem csak kezére játszana a kínai vezetőknek, akik a nemzetközi kommunista mozgalom sorainak bom- lasztására törekednek, s gyengíteni akarják a nemzetközi kommunista mozgalom az imperializmus ellenes harcban fő forradalmi erőként betöltött szerepét.

Az SZKP központi Bizottsága februári plénumán megvitatta M. A. Szuszlov elvtársnak, az elnökség tagjának, a KB titkárának beszámolóját, s határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy le kell leplezni a kínai vezetőség anti- leninista nézeteit és szakadár tevékenységét. A tervezett intézkedésekről a kommunista mozgalom belső viszonyainak normáival összhangban tanácskozott a testvérpártokkal, amelyek részéről megértésre és támogatásra talált.

A megbeszélések során az.

egyik testvérpárt vezetői kifejezésre juttatták azt az óhajukat, hogy az SZKP Központi Bizottsága , ideiglenesein halassza el a plénum anyagainak közlését, mivel ők elhatározták, hogy még egy kísérletet tesznek a nyilvános polémia megszüntetésének kivívására. Pekingben azonban elutasították ennek a testvérpártnak a kezdeményezését. A KKP vezetői egész tevékenységükkel megmutatták, hogy egyáltalán nem szándékoznak megszüntetni a polémiát, sőt fokozni akarják az SZKP és más marxista—leninista pártok ellen folytatott támadásaikat.

A KKP vezetői csak három hónap múlva válaszoltak az SZKP KB 1963. november 29-i levelére, de a KKP KB 1964. február 29-i levele is lényegében elutasította az SZKP KB valamennyi építő javaslatát, így a nyílt vita megszüntetésére tett javaslatot is.

Az SZKP Központi Bizottsága március 7-én újabb levéllel fordult a KKP Központi Bizottságához, s újra javasolta a polémia megszüntetését, intézkedéseket javasolt, amelyek végrehajtása esetén összeforrna a kommunista vi- 1 ágmozgalom a marxizmus— leninizmus elvi alapján.

Az SZKP Központi Bizottsága javasolta, hogy 1964 májusában találkozzanak az SZKP és a KKP küldöttségei,

indítványozta, hogy 1964 júniusában—júliusában üljenek össze az 1960. évi moszkvai értekezlet előkészítésében részt vett szövegező bizottság tagjai, 1964 őszén pedig üljön össze minden testvérpárt értekezlete.

E levél után a kínai vezetők nem hogy felhagytak volna a polémiával, hanem csak még elkeseredettebben fokozták azt.

Március közepétől fogva a kínai sajtó számottevően bővítette az SZKP és a Szovjetunió ellen, a KKP vezetőinek „külön vonalát” elutasító vápáit ellen irányuló ellenséges kampányát. E kampány tetőfokát a Renmin Ribao és a Honggi március 31-i szerkesztőségi cikke jelezte, amely az első sortól az utolsóig a legdurvábban sértegeti pártunkat és az egész szovjet népet, lamennyi testvéri ország és nyíltan revízió alá veszi a marxizmus—leninizmus alap- elveit. A cikk olyan hangnemben íródott, amely elvtársak között elképzelhetetlen. Ez a cikk véglegesen megmutatta,' hogy a KKP vezetői minden határt túlléptek a kommunista világmozgalom elleni politikai harcukban, s az SZKP-t, a Szovjetuniót választották támadásaik fő célpontjává.

A kínai vezetőség fokozta szakadár tevékenységét is. A legutóbb Algírban lezajlott afroázsiai szolidaritási értekezleten a kínai megbízottak rosszindulatú vádaskodásba kezdtek a Szovjetunió ellen. Peking nyilvánvaló áldásával aktivizálódtak több kapitalista országban a kommunista pártok ellen fellépő szakadár, új trockista csoportok.

A KKP vezetői, amikor a szocializmusért vívott harctól teljesen idegen külön politikai céljaikat követik, semmilyen eszköztől nem undorodnak, képmutató játékot űznek a-..kommunista világ- mozgalom, egységével kapr csolatos fontos kérdésekből. A szakadás fenyegetésével zsarolják a marxista—leninista pártokat, kiaknázzák a kommunisták természetes egységtörekvését, hogy így próbálják megkötni a kommunista pártok kezét, így akadályozzák meg őket a KKP vezetői eszmei hiteha- gyásánalc és szakadár tevékenységének leleplezésében.

Éppen ezért döntött úgy az SZKP Központi Bizottsága, hogy közzéteszi a februári teljes ülés anyagait, bírálja a kínai vezetőség an- tileninista állásfoglalását és szakadár tevékenységét. Ezt követeli a marxi—lenini forradalmi elmélet tisztaságáért, a nemzetközi kommunista mozgalomnak a moszkvai értekezletek nyilatkozataiban kifejezett irányvonaláért vívott harc érdeke.

A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért határozottan és szívósan kell harcolni, amint ezt a nagy Lenin tette. Lenin ernye- detlenül küzdött a legkülönbözőbb opportunisták ellen, a revizionisták, a dogmatikusok, a trockisták és a „balos forradalmi frázishösök” ellen.

Híven a marxizmus—leninizmus elveihez, pártunk továbbra is kész keresni a nehézségek áthidalásának útját, hogy megszűnjék a kínai vezetők nézeteltérése az SZKP-val és a többi testvérpárttal. Pártunk, annak Hruscsov elvtárs vezette Központi Bizottsága — mint eddig is — ezután is, mindent megtesz a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, és a szocializmusért síkra szálló összes erők tömörítéséért. Pártunk teljesíti kötelességét a közös forradalmi marxista—leninista eszmék diadaláért folyó nagy küzdelemben.

Jelmtésrh a hrntsií ti Hím mm íny ró! Vjuhit lotaríiíaiaitísnk íwmtiluri Argentinéiban

| folytatott Rusk külügy- és i McNamara hadügyminiszterrel, majd a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén elnökölt. Hivatalos közleményt nem adtak ! ki. Az AFP szerint alighanem a brazil változásról volt szó.

Johnson elnök — mint a Reuter iroda megfogalmaz- S za —

szokatlanul barátságos hangú levelet küldött Csütörtökön Mazzilinek,

! akit — mint ismeretes — Gou- j tart elnök ideiglenes utódjának kiáltottak ki. Johnson, a katonai államcsíny sikeréért ! ..a legmelegebb jókivánsá- \ gait“ tolmácsolta levelében, j Azt írta, nagyon örül, hogy — »idézzük szavait — „az alkotmányos demokrácia keretében a brazilok határozottan meg- j oldattáJc nézeteltéréseiket”.

i Leszögezte, hogy az amerikai , kormány támogatja az új rendszert. Mint a Reuter írja, Johnson levele csak azt tette nyilvánossá, ami Washingtonban napok óta nyílt titok voU«-, . __j.

s most Buenos Aires felé tart A szóvivői nyilatkozat értelmében az elnököt családja is elkísérte. Egyes hírek szerint vele tart Brizola képviselő, Rio Grande do Sul állam haladó szellemű volt kormányzója.

A Sao Paulo-i repülőtéren letartóztatták Amaury Silva munkaügyi, Wilson Fabul egészségügyi és Oswaldo Lima Filho földművelésügyi minisztert. Mindhárman a fővárosba, Brasiliába készültek. Ugyancsak Sao Paulóban bör- tönözték be Oswaldo Pache- cót, a brazil általános mun- kásszövetség vezetőségi tagját.

Buenos Airesben 12 baloldali politikust .vettek őrizetbe.

Rio de Janeiróban a Goulart elnök intézkedéseit mindig is ellenző jobboldali szervezetek „<j,iszfelvonulást” szerveztek, hogy megünnepeljék az államcsínyt.

Johnson elnök csütörtökön hosszú tekíoobe&zéiigietést