Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-04 / 79. szám

1964. ÄPUIL1S 4, SZOMBAT «ál MEGYEI 'ZKírltw A traktorok száma 196iban i 3089 i’ihv ■ E rEif«iyS^E«E ®9 Megkeresett és elvásárolt forintok Úgy megváltozott, hogy az édesanyja sem ismerne rá! — mondják néha az embe­rekre. így igaz ez megyénk­re is. Az utóbbi tizenkilenc évben úgy megváltozott, hogy őslakói sem ismernek rá. Mégpedig a szó lehető leg­jobb értelmében. Nézzük először az , ipart, az életformái ásnak, a ter­mészetátalakításnak ezt a 'hatalmas eszközét. Ebben a jelentős órszágrészmegyében az úri rend utolsó negyed­századéban jelentek meg az első üzemek! Üzemek? Igen, de milyenek és mekkorács- kák! Olyanok, mint Vácott az angol Kodak-gyár fiók­üzeme (e helyt áll ma a ma­gyar ipar büszkesége, a Forte). És állt már. a megyé­ben Kiinger Henrik Textil- műve. az Eislpr-testvérek hús­üzeme, a Deutsch-féle kon­zervgyár. Fél tucat nagyobb és két tucat kisebb kóceráj. Hát a munkások? Róluk talán csak annyit, hogy me­gyénkben, a negyvenes évek legnagyobb hadi konjunk­túrájában a férfiórabér 60 fillér, a női , 41 fillér volt. Magyarán mondva, a megye üzemeiben néhány száz, legfeljebb ezer-kétez.er csa­lád élvezett havi 85—124 pengős keresetet, már ami­kor kerestek ... A MEGYE ÜZEMEI, GYÁRAI BELGIUM SVÉDORSZÁG NY. NÉMET KANADA AUSZTRÁLIA 1420 *» «v«k; FéLTtlCAT lillllllllllllllllllllflllllllllllllllllillllllilillillllllillillllltitlililllllllllllllllllllll A háború ezt is elemes ztet- te. Utána újra kezdődött az élet. S micsoda iramban! Csak két számot erről: ma Pest megyében 136 üzem kéménye füstölög (784 te­leppel), benne 55 860 mun­kással és munkásnővel. Ar­ról pedig talán beszélnünk sem kell, hogy. e <g}i'aräk tjfm kócerá jók többé, hanem olyanok ’vannak közöttük, mint az európai nagyságrend­ben is számottevő Százhalom­battai Erőmű és Olajfinomító, Dunai Cement- és Mószmű, a világ összes sarkában is­mert és elismert Csepel Autógyár meg a többi, amelyek együttvéve milliár- dokban mérhető értékű gyárt- mánysoroaataikat vitték kül­földre. Negyvennégy tőkés ‘ országban állják a kegyetlen versenyt., köztük Belgiumban, Dániá­ban, Finnországban, Svéd­országban, Nyugat-Németor- szágban, de még Kanadában és Ausztráliában is . .. •Az egykori éhbérfiilérek helyett egy-egy munkás ha­vi átlagkeresete pedig a me­gyében az utolsó öt évben így alakult: 1471 forint, 1499 forint, 1486 forint, 1516 forint, s tavaly 1556 forint. Hanem ez a kép csak akkor teljes, ha megemlítjük,. hogy a Pilisi Szénbányáknál egy- egy bányásznak tavaly ha­vonta átlag 2652 forintot, az Ásványbánya Vállalatnál 1970, a Csepel Autóban 1741 fo­rintot fizettek ki. Csoda-e ezek után, hogy tavaly — miközben me­gyénkben az OTP-nél fejen­ként (a csecsemők is!) 643 forint, azaz családonként fil­lérek híján 2400 forintja van takarékban — a megye üzleteiben 4 milliárd 556 millió forintot hagytunk ott. Fantasztikus pénzösszeg ez, különösen,' ha meggondoljuk, hogy asszonyaink és lá­nyaink hébe-hóba szívesen költenek el néhány forintot a budapesti áruházakban is ... És most labdázzunk kicsit a számokkal! Ez a 4 milliárd , 556 mil­lió nem az égből pottyant alá, Szép fejlődés, kemény munka van mögötte. Az üz­letekben elvásárolt forintok­ról, íme, két előző adat: 1953- ban Pest megye 1 milliárd 712 milliót, 1958-ban 3 mil­liárd 37 milliót költött el. S hadd lássuk, tavaly, tehát 1963-ban miből és mit vet­tünk? A megyében bányász­tunk 318 050 tonna szenet, vásároltunk 478 475 tonnát. Gyártottunk 141 millió da­rab téglát, vásároltunk be­lőle 64 millió 290 ezer da­rabot. Mészből 32 ezer 580 (ónnal állítottunk elő és 25 ezer 166 tonnát használtunk el. Hogy meg ne fázzunk, 2 millió 68 ezer négyzetméter’ gyapjúszövetet szőttünk és 20 millió 624 ezer forint értékűt vásároltunk belőle. Ci­pőgyáraink nincsenek, de ke­rült lábbeli is, egy év alatt 89 millió 231 ezer forint ér­tékben csak a megyei üz­letekből. Az étvágyunk? Ki­fogástalan! Sütöttünk 71 mil­lió 922 ezer kilót, meget­tünk 70 millió 127 ezer kiló kenyeret. De nem szárazon. Jutott mellé a megye üzle­teiből kereken egymillió kiló kolbászáru! Végül pedig néhány el­képzelhető és szinte elképzelhetetlen számadat arról, hogy mi rejlik laká­sunkban és a környékén. A tavaly vett 658 Pest megyei magánautó egészen elképzel­hető. Az a 2549 motor és 11 209 kerékpár is, amely sok helyütt az autó előfutár­ba. Könnyen felfogjuk a múlt évben vásárolt 1081 varró­gépet, 1131 fényképezőgépet, 6968 rádiót, a karórákra köl­tött 3 millió 46 ezer fo­rintot, a bútorokra kiadott 54 millió 343 ezret. De az elektromos háztartási gépek­nél és a televíziónál álljunk meg egy szóra! Elektromos szerkezetet, amely a házi munkát szolgálja, te­hát mosógépet, porszívót, padlókefélőt, frizsidert, vil­lanytűzhelyt és az áldásos meleg vizet ontó villanyboj­lert tavaly a megyében ösz- szesen 14 434 darabot vásá­roltunk, azaz átlagosan szá­mítva minden tizenötödik családba jutott valamelyi­kükből egy-egy. Televíziót pedig 7256 darabot vittünk haza" vagyis minden har­mincadik lakásba egvet- egyet’. S (éved, aki azt hi­szi, hogy ez csak tavaly volt így. Lényegében ennyi fogyott az elektromos szer­kezetekből és a televíziókból tavalyelőtt is, azelőtt is, 1956 óta minden esztendőben! S meyt ezek a holmik nem egy évre szólnak, érdemes kiszámolni, hogy ha négy­öt éve évente ennyivel gya­rapodik megyénk, akkor ösz- s z e s e n milyen gazdagok le­hetünk már! Firon András 100% 418% iiiiniiiiiiiiiiiii Az elmúlt három évben 150 százalékra nőtt a traktorok száma. Ezen belül több mint négyszeresére emelkedett a termelőszövetkezetek gépparkja A földosztástól — napjainkig Hogy hol, s mikor, a Tápió mellett, vagy pedig Cegléd, Nagykőrös, Kiskunlacháza határában verték le az első karókat egy tavaszi nap' reg­gelén, azt ma már nehéz len­ne megállapítani. Tény, hogy 19 évvel ezelőtt . Pest megyé­ben is — mint mindenütt az országban — a föld kifordult sarkából. A föld azé, aki megműveli! — hirdette a dolgozó emberek érdekeit legkövetkezetesebben képviselő Magyar Kommunis­ta Párt. Megszületett a földre­formról szóló törvény, meg­alakultak a falvakban, váro­sokban a földosztó bizottsá­gok. Elkezdődött az „ezeréves per” utolsó szakasza, s céljául a kiáltó Igazságtalanságok megszüntetését tűzte ki: a földterülettel rendelkezők egy százalékának tulajdonában volt a megye közel 50 száza­léka, ugyanakkor több mint 50 ezer törpebirtokos földjének nagysága alig érte el átlagosan, a másfél kát. holdat. A legnagyobb földes- úr a királyi kincstár és a ka­tolikus egyház volt. Vjsegrá- don, Gödöllőn, Isaszegen, a koronauradalom 40 ezer kát. holdat, a váci püspökség 13 ezer, az egri főkáptalan Mono- ron 3500 holdat birtokolt. Tá- piógyörgyén Györgyei Illésnek 5672, Tápiószenlmártonban Virág Gyulának 7050 hold bír-" toka vpitf*:3$?ig3>«zó Sándor gróf, Harkányi Frigyés báró és még több száz földbirtokos uralkodott a megyében. Az 1945 tavaszán és nyarán végrehajtott demokratikus földreform felszámolta a nagy- és középbirtokokat, és alapjában változtatta meg a VERS ES STATISZTIKA A költő pontos, mint egy statisztikus: Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki rest­ség, mely, hitetlen, csodára vár... A költő, József Attila, a nagy összefüggések, érzések és a szavak embere. A sta­tisztikus a nagy összefüggé­sek, a tények, s a számok embere. xÉs a számok így beszélnek arról, amit el­mondott a költői szó: 1933- ban, a mai Pest megye területén 1808 egy éven aluli csecsemő meghalt. Egyetlen esztendőben 1808 kis, fehér koporsó! ..Korai öregség’“ — ezt azt jelenti: keyés ember érte meg a hatvanadik évét. Mert sok­minden hiányzott a hosszú élet feltételei közül. Hiány­zott például — de mégsem ez hiányzott elsősorban — az orvos, öl-hat községnek volt egyetlen körorvosa, s egy orvosra átlagosan 12 300 lé­lek jutott. És a számok azt mond­ják: tízezer emberenként mindössze három kórházi ágy volt a megye területén. De ez a kevés ágy is ki­használatlan volt. Mert a napszámért akkor 80 fillért fizettek. Az anyagi jólét mellett a műveltség is nagy szerepet játszik abban, hogy minél kevesebb legyen a „Bűn, öngyilkosság, lelki restség”. De a műveltség egykori té­1954 1955 1963 nyei a „lelki restséget” húz­zák alá. Az osztályok 8 szá­zalékában volt csak osztott tanítás, 50 százalék csak részben osztott és 42 száza­lék osztatlan volt. Akkor nem ismerték falun a sza­kosított oktatást. S az isko­lák 6 százalékában 8 hó­napnál rövidebb ideig tar­tott a tanév. Mert a gyerekek dolgoztak. Hiszen a családoknak a gye­rekek által keresett kevés­ke pénz is kellett. A gyere­kek egyötöde egyáltalán nem ment iskolába. Másik egy­ötödük tanév közben hagyta abba a tanulást. A táblázatokat nézve egyre nyomasztóbbak a számok. Pe­dig 1938-at írunk — akkor még békeév volt. Nyomasz- tóak az akkori számok, néz­zük inkább a maiakat. Nézzük azt, hogy 500 alá szorult a csecsemőhalandó­sági mutató. Nézzük a2t, hogy tízezer emberre ma már 20,1 kórházi ágy jut. És egy falun éló orvosnak nem 12 300, hanem 3397 em­bert kell ellátnia. És termé­szetesnek vesszük, hogy most ezt a negyedakkora számot is soknak tartjuk. Kórházak, rendelőintézetek. Lassan már azt sem tud­juk, mit jelent az, hogy népbetegség. Lassan dzt is elfelejtjük: mi az osztatlan iskola. És az elemi iskolai hiányzások ellenében hadd írjak le egyetlen számot: az idei tanévben 6015-en jár­nak megyénkben — gimná­ziumba esti és levelező ta­gozatra. A tanulási láz ap­ránként — persze szívós munka is kell hozzá — át­hatja az egész társadalmat. Annyi mindenről lehetne írni! A két és félezer kilo­méter hosszú és hosszabbodó villanyhálózatról. A tavaly felépült, majdnem ötezer magán- és állami lakásról. Az elmúlt évben kikölcsön­zött jó kétmillió könyvről, a falut járó színházakról, a művelődési házakról — és a 6 605 025 mozilátogatóról. Az épülő óvodákról, isko­lákról, a strandjegyek, für- dőjegyek, fürdőszobák pom­pásan növekvő számáról. Mindegyik külön téma. Mint az. utak és autóbuszok, amelyek már minden köz­ségbe elérnek. Mint a ta­nyavilág is, amely aprán­ként emlékké kopik. Emlék lesz, mint a vers. És emlék lesz, mint néhány év múlva — az idei statisz­tika. M. J. parasztság társadalmi, gazda­sági, jogi helyzetét: 45 ezer szegényparaszt között 150 ezer kát. holdat osztottak szét, több rpint 8 ezer mezőgazda- sági munkás kapott házat, 21 ezer pedig házhelyet. Az új élet építése csak ne­hezen kezdődhetett meg: az állatállomány, a földművelő eszközök nagy része elpusz­tult a háborúban. De a fel­szabadult dolgozó parasztság bizakodva látott munkához; lassan, évről évre erősebbek lettek a kis- és középparaszti gazdaságok. Az igazi felemelkedés útját azonban a szocialista társas gazdálkodás lehetősége nyitot­ta meg a parasztság számára. De a mezőgazdaság kellő fej­lődését is fékezték, gátolták, eredményeit csökkentették, az ország politikai és gazdasági vezetésének súlyos hibái. A Magyar Szocialista Mun­káspárt' 1957-ben kidolgozott agrárpolitikai tézisei nyomán a mezőgazdaság fejlődése meggyorsult, egyenes úton ha­lad immár nyolc éve a kor­szerű, gépesített nagyüzemi szocialista gazdálkodás meg­valósítása felé. 1959 és 1961 között Pest megyében is a parasztság nagy többsége vég­érvényesen és visszavonha- "taílápul a közös gazdálkodást iválaszioua. A megye 1 092 972 kát. hol­dat kitevő termőterületének túlnyomó többségén szocialista gazdáíkodás folyik: 19 állami gazdaság, 386 921 kát. holdon ér el egyre szebb termelési eredménye­ket, 194 termelőszövetkezet 142 000 holdas birtokán 67 198 tsz-tag gazdálkodik, 68 000 holdon pedig XI 214 dolgozó paraszt termelőszö­vetkezeti csoportokban tö­mörülve használja ki a kö­zös gazdálkodás lehetősé­geit. A számok az elmúlt évek je­lentős fejlődéséről tanúskod­nak. Bár a megye .területének közel 401 százalékát laza ho» moktalaj teszi ki, érdemes ösz- szehasonlítani az egyik legfon­tosabb termény, a kalászosok közül, a búza növekvő hoza­mait. A régi rendszerben a rendelkezésre álló adatok sze­rint, 1931—1940. között a búza átlagtermése holdanként 7.8 mázsa fölé nem emelkedett. Már a nagyüzemi gazdálkodás kezdetén a gépi művelés, a műtrágyázás eredményeként 1961-ben a termelőiszövetkeze­tek 10.8 mázsa átlagtermést 'értek el. Külön érdemes meg­említeni, hogy a jól bevált szovjet búzafajta, a Bezosztája ebben az évben a tsz-ekban 13.5 mázsát, az állami gazda­ságokban , pedig 16.1 mázsa termést adott. Az elmúlt két évben, 1962-ben és 1963-ban szokatlanul rossz, aszályos volt az időjárás. Ennek ellenére a nagyüzemi körülmények kö­zött termesztett kalászosok át­laga meghaladta az idézett há­ború előtti évtized termésát­lagait. Népi demokratikus kor­mányzatunk a most erősödő közös gazdaságok számára évről-évre hatalmas anyagi erőforrásokat biztosít. Ennek nagyságát bizonyítja, hogy Pest megye termelőszö­vetkezetei 1961—1963. években összesen 739.5 millió forint beruházási segítségben része­sültek, állami hitel formájá­ban. Ennek, s a tsz-gazdák szor­galmának, igyekezetének ered­ményeként megváltozott az ál­latállomány megoszlása. Míg 1959-ben a szarvasmarha- és sertésállomány döntő többsége az egyéni gazdaságok istállói­ban, óljaiban volt, a gyors ütemben épülő közös épüle­tek megteremtik a korszérű* nagyüzemi állattenyésztés fel­tételeit. AZ ALLATALLOMANY MEGOSZLÁSA 1963-BAN SZARVASMARHA SERTÉS JUH A nagyüzemi zöldségter­mesztés, az öntözéses gazdál­kodás mellett Pest megye ég­hajlati, területi adottságai rendkívül kedveznek a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. A megnövekedett telepítési kedv párosulva a nagymértékű ál­lami segítséggel, már eddig is jelentős nagyüzemi területeket hozott létre: az 1960—1963 években összesen 3547 hold­dal nőtt a megyében a szőlő- terület. Még nagyobb ütem­ben szaporodtak a gyümölcsö­sök, főleg az őszibarack, al­macsemetékkel betelepített te­rületek: az elmúlt három év­ben 5818 kát. hold új gyümöl­csöst telepítettek Pest me­gyében. A mezőgazdaság fejlődésé­nek. a korszerű nagyüzemi termelésnek egyik legfon­tosabb feltétele, a gépesí­tés is gyors ütemben ha­lad. Az állami gazdaságok, gépállomások mellett, egy­re nagyobb szerepük lesz az erősödő termelőszövet­kezetek saját gépcsoportjai­nak. Ezt a fejlődést híven tükrözik az elmúlt évek számadatai. Pest megye mezőgazdasága, parasztsága jó úton halad, a magas hozamokat adó, virágzó, belterjes, nagyüzemi szocialis­ta gazdálkodás felé. Hetesi Ferenc Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom