Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-03 / 78. szám

EGY TSZ - KÉT KÉP A ceglédi Kossuth Tsz Hl. üzemegységében készítettük I í az alábbi felvételeket í CEGLÉDI Vni. ÉVFOLYAM, 78. SZÄM 1964. APUIIJS 3, PÉNTEK Napirenden Z a f© It'tk stí rlú s A Cegléd Városi Tanács végrehajtó bizottsága az el­múlt héten tárgyalta, elemez­te a felvásárlási csoport be­számoló jelentését, amely fog­lalkozott az elmúlt év ered­ményeivel és hiányosságaival. Az eredmények, amelyeket a városban értünk el, nem min­den területen a legkielégítőb- bek. Ha nyolc cikk alapján vizsgáljuk a forintos!tott ter­vet, 97- százalékos eredményt, 13 cikk alapján viszont csak 92.6 százalékos eredményt ér­tünk el. Jók a teljesítmények a hízómarha, tojás, tej, burgo­nya és a zöldségfélék tekinte­tében. Ezekből a cikkfélesé- gekből a forintosított terv mel­lett a mennyiségi terveket is túlteljesítettük. A többi cikkféleségnél vi­szont kisebb-nagyobb lema­radások voltak a tervhez vi­szonyítva. Gyenge az eredmény a kenyérgabona- és a gyü- mölcsí el vásárlás vonatko­zásában. Ajgyenge kenyérgabona-félvá- staníás rányomta a bélyegét a forintosított terv teljesítésére. Ha például kenyérgabonából teljesítettük volna a mennyi­ségi tervet, nyolc cikknél a fo­rintosított tervet mintegy nyolc százalékkal tudtuk vol­na túlteljesíteni. Ennél a két áruféleségnél természetesen a lemaradás elsősorban objektív okokra vezethető vissza. A fel- vásárlási kimutatásból kitű­nik az is, hogy különösen a sertés, és a baromfi esetében a felvásárlással foglalkozó szer­vek munkájában is volt né­mi hiányosság. Például ser­tésből a termelőszövetkezetek 5622 darabot, a háztáji gaz­daságok viszont csak- -321- - da­rabot adtak át a felvásárlási szerveknek. Ez a mennyiség az összes felvásárolt mennyiség­nek csupán öt százaléka. A baromfiféleségeknél ugyanez a szám 13 százalékot tesz ki. Ha ezeket a számokat elemez­zük és elgondolkodunk rajta, egyáltalán nem lehetünk elé­gedettek még akkor sem, ha ehhez hozzászámítjuk a ter­melők önfogyasztását is. Pár évvel ezelőtt például sertés­féleségből az önfogyasztás mel­lett a háztáji gazdaságok több­szörösét adták a tavalyi tény­nek. A múlt éVi egyes cikkekből elért eredmények különösen akkor nem megnyugtatóak, ha az idei felvásárlási tervek szempontjából ítéljük meg azokat. Sok felvásárlási cikk­féleségből az idén a népgazda­ság jóval több áruféleséget kér, mint amennyit a múlt év­ben adtunk. Különösen érvé­nyes ez a kenyérgabonára, a sertésre és a baromfira, de a hízó marha tervünk teljesíté­séért is nagyon meg kell dől- ,f gozni. ^ Ügy véljük, hogy a ke- 2 nyérgabona tervteljesítés ér- 4 dekében városi szinten a lehe- tőségeknek megfelelően eddig % minden intézkedést megtet- $ tünk. Továbbiakban is szeret- ^ nénk, ha £ minden vezető a kenyérga- í bona tervteljesítést a leg- 4 messzebbmenőkig szív- ^ ügyének tekintené és a ke- ^ nyérgabona ápolását, vegy- ^ szeres gyomirtását a tervek ^ teljesítése érdekében nem ^ / hanyagolná el. 4. y A jövőt illetően azonban a ke- ^ nyérgabona felvásárlási tér- ^ vek kialakításánál alapos szá- | mítások szükségesek. A sertés- és a baromfiter- ^ vünk teljesítése az idei terme- lőszövetkezeti közösön kívül ^ nagymértékben attól függ, ^ hogy a háztáji gazdaságok 4/ mennyit adnak át a felvásárló ^ szerveknek. Ügy látjuk, az | idén lényegesen nagyobb í mennyiség átadása szükséges 4 ahhoz, hogy a terveket teljesí- ^ teni tudjuk. Ennek érdekében £ nagyon komoly feladat há- ^ rul a helyi földművesszö- £ vetkezetre és az Állatfor- ^ galmi Vállalat helyi ki- ^ rendeltségére. '■ Mindezeken a szerveken kí­vül — ha as összes cikkféle­ségből a terveket teljesíteni akarjuk — szükséges, hogy minden állami és termelőszö­vetkezeti vezető a felvásárlási tervek teljesítését a legkomo­lyabban vegye. Helyesnek tar­tanánk, ha minden termelő- szövetkezetben a választott ve­zetőség egy tagját megbíznák azzal, hogy foglalkozzon a ház­táji gazdaságok termelésével. Ezenkívül a pártszervezetek­nek és egyéb választott szer­veknek is agitatív módon, ko­moly segítséget kell nyújtani. A tervek teljesítésének a reá­lis lehetősége csak akkor van meg, ha a felvásárlást, illetve a tervek teljesítését társadal­mi üggyé tesszük. K. J. SÜRGET AZ 1DO A városi tanács mezőgazdasági osztályának tőagronómusa a tavaszi munkákról Jó idővel köszöntött ránk az április. A mezőgazda­ságban dolgozók reményked­nek abban, hogy az időjá­rás már nem okoz további késedelmet a tavaszi mun­kákban. Vajon az esős, sze­szélyes márciusban milyen munkákat sikerült elvégezni városunk termelőszövetkeze­teiben? Erről érdeklődtünk Hau Károlyiéi, a városi ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának főagronómusától. — Sajnos, késésben va­gyunk egy kicsit — hang­zott a válasz —, de ha a ter­melőszövetkezetek vezetői jól megszervezik a munkát, a tsz-tagok lelkiismeretesen se­— Április 4-én, délelőtt fél kilenc órai kezdettel ün­nepi megemlékezés lesz a Szabadság téren hazánk fel- szabadulásának 19. évfordu­lója alkalmából. Ünnepi be­szédet mond Joó Ágoston, az MSZMP városi pártbi­zottságának titkára. A be­széd elhangzása után a vál­lalatok, üzemek, tsz-ek kép­viselői megkoszorúzzák a szovjet hősök Szabadság té­ren felállított emlékművét. — A Kárpáti Aurél Asz­taltársaság április 6-án — hétfőn — délután 6 órai kezdettel Szálkái Miklós szer­zői estet rendez, az ismert ceglédi költő alkotásaiból. 'Szálkái Miklós- - -eddigi mun­kásságát Velkey Imre gim­náziumi tanár ismerteti. A Kossuth Művelődési Házban megtartásra kerülő szerzői estre minden érdeklődőt sze­retettel vár az asztaltársa­ság. — Április 4-én, szomba­ton délután 6 órai kezdet­tel ökölvívó-mérkőzés lesz a vasutasotthonban, a Ceglédi Vasutas és a Nyíregyházi ITSK csapatai között. — Április 4-én, délelőtt 10 órakor barátságos kézi­labda-mérkőzésre kerül sor a ceglédi kézilabdapályán. A Budapesti Honvéd NB I-es és a Ceglédi Építők NB Il-es csapata méri össze erejét. — Április 7-én hathetes társastánctanfolyam kezdődik a művelődési házban. A tan­folyamon a legmodernebb táncok tanítása folyik. Tánc­tanár: Fodor Péterné. Je­lentkezni lehet a művelő­dési ház irodájában. — Április 6-án, délután 6 órakor a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolában tanácstagi fo­gadóóra és tanácstagi be­számoló lesz. A felázott talaj nem mindenütt engedi meg a gépi mun­kát. Készen állnak a traktorok vezetőikkel együtt, hogy elkezdjék a szántást, vetést. Károly Márton már azon ke­vesek közéj tartozik, akik dolgozhatnak. Az ugyeri talaj el­bírja a gépet, s Károly Márton MTZ gépével szorgalmasan végzi a vetőszántást Javában zajlik a tornászok versenyidénye. A vasárnapi leány verseny jól kezdődött, hiszen Kürti Béla edzővel közölte a Ma­gyar Torna Szövetség: elfo­gadták a ceglédiek óvását, így a ceglédi gimnázium fiú csa­pata is résztvevője a jövő he­ti országos középiskolás dön­tőnek! A lányoknál két-két csoport­ban 14—14 csapat küzdött a döntöbejutásért. Annak elle­nére, hogy két legjobbjuk for­mán alul szerepelt, a ceglé­diek az előkelő harmadik he­lyen végeztek. A harmadik hely azt jelenti, hogy részt vehetnek az országos döntőn! A rendkívül kiegyensúlyo­zott teljesítményt nyújtó csa­pat legjobbja ezúttal Lakatos Jutka volt. Rajta kívül dicsé­retet "érdemel még a három újonc: Mikulás, Szondy és Szabó. Szombaton és a jövő hét szerdáján tehát a ceglédi gim­názium két tornász-csapata, és az egyéniben a kiválóan sze­repelt ceglédi gimnazista, Ocsai Barnabás képviseli vá­rosunk színeit ígérjük meg nekik, hogy lélekben velük le­szünk, és tiszta szívből szur­A kertészetben is a jó időt várják. 350 ablak alatt 25 hold­ra való gyönyörű palánta várja a kiültetést. A karalábé-, korai káposzta-, saláta-, paradicsom- és paprikapalántá­kat egy hét múlva ültetik ki. Felvételünk idején a kerté­szetben tartózkodott Pető László üzemegységvezető s büszkén mutatta a palántákat, amelyeket Sáránszki Pálné és Kardos Ferenc locsolt Budapest, Debrecen, Nagykőrös Hasznosan töltik a tavaszi szünetet az ipari tanulók A Ceglédi Iparitanuló In­tézet a március 29-től áp­rilis 7-ig tartó tavaszi szü­netben több üzemlátogatást szervez tanulói részére. A kovács- és lakatostanu­lók Dankowszky Sándor ve­zetésével Csepelre és Duna­újvárosba látogatnak el. Az asztalosok a Szolnoki Bú­torgyárba mennek szaktaná­rukkal, Lindner Emillel. Tóth István tanár a fod­rásztanulókat Budapestre, a géplakatos-tanulókat a Szol­noki Járműjavítóba vezeti üzemlátogatásra. Az eszter­gályostanulók a budapesti Telefongyárat keresik fel Tankó Zoltánná mérnökta­nár vezetésével. Az egyik legnagyobb cso­port a Debreceni Gördülő­csapágygyárba látogat el. Gyárlátogatásra mennek a vendéglátóipari tanulók is, Nagykőrösre, a konzervgyár­ba. Ezt a csoportot Tóth Im­re vezeti. Motorosok figyelmébe! Április 5-én, vasárnap dél­előtt 9 órai kezdettel a KGV Dózsa Kultúrotthonában a Pest megyei Rendőrfőkapi­tányság Közlekedésrendészeti osztálya motoros ankétet rendez. Az érdekes és hasz­nos előadást filmvetítés kí­séri. Az ankéten a baleset nélküli közlekedésről folytat­nak eszmecserét. A motorosok érdekében rendezendő előadásra min­den érdeklődőt szívesen lát a rendezőség. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó szomszé­dainknak, Ismerőseinknek, a Pe­tőfi Tsz vezetőségének és tagsá­gának, akik szeretett jó édes­apánk, nagyapánk, dédnagy- apánk: Erdős Benjámin temeté­sén megjelentek, részvétükkel bá­natunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. A gyá­szoló család. Ezúton mondunk hálás köszöne­téit rokonainknak, jó szomszé­dainknak, ismerőseinknek, akii; szeretett jó férjem, felejthetetlen emlékű édesapánk, nagyapánk és testvérünk: id. Dótári Szabó Fe­renc temetésén megjelentek, rész­vétükkel nagy bánatunkban osz­toztak. sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mon­dunk az Alkotmány Tsz vezetősé­gének és tagságának. Id. özv. Dé- tári Szabó Ferencné és a gyászoló család. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akik szeretett jó édesanyánk. nagy­anyánk, déönagyanyánk és test­vérünk: özv. Vass Mlhályné, szül.: Cslcsó Mária temetésén megjelen­tek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorúit, virá­got helyeztek. A gyászoló család. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jő ismerőseink­nek, szomszédainknak, a Ceglédi Lábbelikészítfl Ktsz vezetőségének és dolgozóinak, akik szeretett jó férjem, édesapám, nagyapám és testvérünk: Horváth József teme- _ , tésén megjelentek. részvétükkel r 4 bánatunkban osztoztak, sírjára ko- ' szőrűt, virágot helyeztek, özv. Horváth Józsefné és a gyászoló _ 4 család. gítik a végrehajtást, nem £ | lesz különösebb baj. A már- 4 | cius nem telt el dologtala- ? j nul. „ 397 hold őszről maradt 4 j szántásból 350 már kész. 75 ^' holdas tavasziárpa-tervünket 4j 35 holdon teljesítettük. 330 4j holdon lesz napraforgóvetés, íj ebből 10 holdon már elve- 4 tettük. 500 holdon lesz i burgonya, ebből 10 hold már '4 kész. A 9500 holdas őszi ve- ^ tés ápolása eddig 415 hol- ^ don, a kenyérgabona fejtrá- 4j gyázása a 6180 holdas terv- 4 bői 5583 holdon befejező- 4 dött. Megkezdődött a szőlő4 nyitása és metszése is. Az £ 1175 holdas közös és 573 ^ hold háztáji szőlőből 225 4/ holdat nyitottak ki és a ^ metszést 15 holdon elvégez- 4 ték. \ — A rétek és legelők ^ ápolása is megfelelő ütem- 4/ ben halad. Igen jól szer- ^ vezett munka folyik a Vö-1 rös Csillag és a Lenin tér- ^ melőszövetkezetben, de ezt 4. y nem lehet elmondani a Do- 4 zsa Népe és a Táncsics tsz-1 ről — fejeződött be a tá- 4/ jékoztató. , 4. I Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó szomszé­dainknak, ismerőseinknek, akik szeretett jó édesanyánk, nagy­anyám, és testvérünk: özv. André Istvánná, szül. Pál Eszter teme­tésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyezték. A gyá­szoló család. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, szomszédainknak, akik fe­lejthetetlen jó férjem, testvérünk: Horváth Pál temetésén megjelen­tek, részvétükkel nagy bánatunk­ban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Horváth Pálné és a gyászoló család. nzuton mondunk hálás köszöné­st rokonainknak, jó, ísmerőseink- iek, szomszédainknak, akik sze­retett jó férjem, édesapánk. íe- ejthetetien emlékű fiúnk és test­vérünk: ifj. Szendi Sándor temető­ién, Lajosmizsén megjelentek, •észvétükkel nagy bánatunkban >sztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyeztek, özv. ifj. Szendi Sándorné és gyermekei, id. Szendi Sándor és neje, valamint a gyá­szoló család. el az esti gyorsvonat. / A bú­gó gép, mint óriás bogártest, páncélos háta bíborban re­meg, / Száz véres csápja nyögve összerezdül — s a szál­ló alkonyat távolán keresztül, / Hazaküldöm vele a lelke- met. / Drága széttört tükör — Cegléd. / Szilánkjaid itt pe­regnek a szívem körül, és fá- jón karcolnak, / Vérző kézzel i szedegetem most össze elhul- í lőtt darabkáidat. / Mindegyik- i teken réges-rég kilobbant su- i garak viaszfénye ég. / Ennyi i az egész, ami megmaradt. / i Sok vagy kevés? — ne kér- j dezd, kedvesem. / Nekem j minden”. Közel egynegyed évszázad- ! dal ezelőtt írta az idézett so- \ rókát Kárpáti Aurél. Örökül \ hagyta ránk, különösen Cég- \ léd város lakóira. Most, hogy j kedves városunk 600 éves! múltjára emlékezünk, olvas- í suk szeretettel, megbecsülés- j sei a halhatatlan író-költő ver- j seit, novelláit, írásait, ame- \ lyek mindegyikéből az érzel- \ mek és gondolatok gazdagsá- 5 ga, az élet igazi értelmének % felismerése, bölcsessége árad £ felénk. '( Lénárt József < vünk dobbanásával méri a má­sodperceket — nem felel az az ilyen balga kérdésekre. Pe­dig a legszebb város volt. Nekem legalább az. Se nagyon új, se nagyon régi ház nem zavarta széles-egyenes utcái egyformaságát. Mégse volt unc. ias. Mint valóság és köl­tészet, élet és ábránd nőtt ösz- sze gyermekségemmel ez a város, amelynek verébszürke pora egyszerre tanított meg az igénytelenség bölcsességé­re és a belőle kiszivárványo- sodó képzelet édes játékára. Mindent tőle kaptam, amiről később azt hittem, hogy ma­gam szereztem. Még azt is, hogy most így emlékezhetem rá vissza. Tulajdonképpen csak versben lehetne róla be­szélni. S miért ne? Avagy nem „érte” szakadt-e ki belőlem öt­ven esztendővel ezelőtt a rí­mes sóvárság — Egy pesti ál­lomáson? Cegléd ez a vers a tiéd, hall­gasd hát: Az üvegcsarnok sejtes ab­lakára piros függönyt terít az al konyat. / A tető zeng. / A fénylő sinbarázdán most indul Mintha az első szó lenne, amit megtanultam, hogy soha töb­bé el ne felejtsem. Hat be­tűjében ott van bezárva induló életem tizenöt esztendejének minden fölsajgó emléke. Ha kimondom, úgy érzem, már szalad is velem a vonat. Ha­za, hazafelé, lassítva és halk zökkenéssel húzva át a közel­gő régi állomás kattanó vál­tóin, a csodálatos gőzmalom előtt, amelynek öt sor dróthá­lós ablaka mögött millió da­rázs dongott messzi gyer­mekkorom idején, a szakadat­lan murika egyhangú muzsiká­jával. Miféle titokzatos malom, amelynek hengerei között menthetetlenül múlttá őrlő­dik az élet. Cegléd. A múlt század utol­só esztendejében szakadtam el tőle. Azóta nem volt nap, hogy ne kísértett volna a vágy: újra visszatérni hozzá. Hiába. Mert az a város már nincs meg. Házait ismeretlen mélység nyelte el, hidjai el­porladtak, jói kiszáradtak, la­kói aludni mentek. Hová lett? Az Idő — amely nyilván szi­A Ceglédi Hírlap hasábjain nap mint nap olvashatunk a jubileumi évvel kapcsolatos eseményekről. Ezt az alkalmat — véleményem szerint — fel lehetne és fel kellene használ­ni azoknak az irodalmi mű­veknek, cikkeknek a felkuta­tására, valamint összegyűjtésé­re is, amelyek Ceglédre vonat­koznak. Az elmúlt évben avattuk fel városunk egyik szülöttének: Kárpáti Aurélnak az emlék­tábláját. A nemrég elhunyt Kossuth-díjas szinikritikus- írónak 1963-ban jelent meg „A vándor visszanéz” című könyve. A szép kiállítású kö­tetben az író azokat a novel­láit és verseit gyűjtötte össze, amelyek legszemélyesebb em­lékeit, gyermek- és ifjúkorát tükrözik. Az értékes műből idézzünk néhány ceglédi vo­natkozású, városunk ifjúsá­gát és lakosságát bizonyára érdeklő szemelvényt. A nagy író kívánsága szerint olvas­suk, hallgassuk szívesen „vala­hogy úgy, mint a múlt távolá­ból a jelenbe útszűrődő csen­des muzsikát”. „Cegléd. Bölcsőm neve ez a név. Alomba ringató és sírig elkísérő, szinte egy velem. kolunk nekik. Hajrá ceglédi \ tornászok, hajrá ceglédi gim- 1 názium! F. J. : SPORT A ceglédi gimnázium fiú és leány csapatai az országos döntőben „A vándor visszanéz"

Next

/
Oldalképek
Tartalom