Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-30 / 100. szám

II. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM. 1964. ÁPRILIS 30, CSÜTÖRTÖK Húsz fiú és lány. .. Új KiSZ-szervezet alakúit . Április 22-én, szerdán dél­után alakuló KISZ-gyűlésre .iöttek össze Ki skunl acházán a ktsz fiataljai. Jómagam a he­lyi pártszervezet képviseleté­ben vettem részit az ülésen. Nekem jutott a feladat, hogy az „idősebb korosztály", a párttagok nevében köszön t- sem a húsz fiút és lányt. Nem volt nehéz feladat. Hi­szen a fiatalok rendesen, jól dolgoznak és jó szándékúak, érdeklődők. Nem kellett sokat beszélnem, hogy mi a KISZ feladata, s arról sem, hogy ezután rájuk nagyobb felelősség hárul, hi­szen azt mind a húszán, jól tudják. Jólesett hozzájuk szól­ni, kellemes kötelesség volt, hogy én köszöntettem őket. Utánam Szénái Károly, a ktsz elnöke beszélt, majd Kla- mó József, a járási KlSZ-bí- aottság titkára üdvözölte az új „kollégákat”, az ifjúsági szö­vetség új tagjait. Aztán a húsz fiú és lány 'megválasztotta a vezetőséget. Ügy döntöttek, hogy titkár Béfci János, szervező titkár Mokkái István, gazdasági fe­lelős Nagy Irén legyen. Űj KISZ-szervezet alakult. Remélem izmos, erős, szorgal­mas kollektíva lesz. Szeret­ném, ha néhány év múlva büszkén újságolhatnám: én is ott voltam akkor. amikor megalakult ez a példát mu­tató KISZ-szervezet... Baranyi István — A lejárt személyi igazol­ványok cseréjére a közeljövő­ben kerül sor Dumaiharaszti községben. Az ember és a gép Holnap már május elseje. A lapban ünnepi cikknek kelle­ne megjelenni. Imi kellene ar­ról, hogy az egész földkerek­szállni tápláló ellenségével, a csodálatos, rideg, kegyetlen természettel. A munkáról kel­lene írni, amely lehetővé tet­fögéssel futhasson ki a föld­re. Ahol már sarjad a növényi élet, az emberi élet együk alap­ja, egyik legfontosabb kellé«- ke. És amíg gyógyítják a trak­tort, a vezetője, Cser Mihály, mit csinál? Azt, amit vezetői mondanak a Kiskunlacházi Gépállomáson. De közben is a gyógyuló traktorra gondol. Az öreg kombájn legyengült... ségen milyen nagy ünnep e nap. Hogy hol önfeledt és hol keserű ünnep ez a tavaszi nap. Ünnepi cikket kellene ír­ni. Általában a munkáról. A munkáról, amely felemelte, az embert, képessé tette arra, hogy gondolkodó ember le­gyen — és szembe tudjon SPOR THIRADO LABDARÚGÁS A IV. fordulót meglepetések, nagy küzdelmek és sportszerű játék jellemezte. Szigetszer! tmá rton eddig ve­retlen csapata vereséget szen­vedett Peregem így a bajnok­ság élére — meglepetésre — a jól szereplő Pereg csapata ke­rült. Taksony csapata, saját otthonában, a szigetcsépi ven­dégcsapat vezetését csak a má­sodik félidő végén tudta a ma­ga javára fordítani. Dunavar- sáoy II. kerület csapata ottho­ni döntetlen eredményével megszerezte első pontját. Ha­lásztelek idegenben, Áporkán győzött, tisztes gólaránnyal- Itt, a mérkőzés vége felé 3 áporkai játékos sportszerűtle­nül levonult a pályáról. Vi­gyázzunk áporkai sportveze­tők, ez nem helyén való dolog! A fordulóban a gólarány 6:7. A hazai csatárok kevesebbet lőttek otthonukban gólt, mint a vendégek. A fordulóban egy kiállítás sem történt. A IX. osz­tályban is vendégsiker szüle­tett; a Majosházán vendégsze­replő Dömsöd csapata győzött. Eredmények: Dunavarsány II. k.—Sziget­becse 2:2, Taksony—Szigetcsép 3:2, Áporka—Halásztelek 0:3, Pereg—Szigetszentmárton 1:0, Ifi: Dunavarsány II- kér.—Sziget­becse 1:0, Taksony—Szigetcsép 0:1, Áporka—Halásztelek 0:0, Pereg—Szigetszentmárton 2:0. II. osztály: Majosháza—Dömsöd 2:3. Az I. osztályú felnőtt bajnokság állása: 1. Pereg 4 3 1 — 6:3 7 2. Szigetszent­márton 4 3 — 1 14:2 6 3. Halásztelek 4 3 — 1 7:3 6 4. Szigetcsép 4 2 1 1 12:4 5 5. Taksony 4 2 — 2 6:8 4 8. Szigetbeese 4 11 2 10:11 3 7. Dunavars. H 4 — 1 3 4:15 1 >. Áporka 4------------4 2:17 — I fi bajnokság állása: 1. Szigetcsép 4 4 — — 12:1 3 2. Halásztelek 4 3 1 — 5:0 7 3. Szigetszent­márton 4 2 — 2 4:2 4 4. Dunavar­sány Hk. 42— 2 1:4 4 5. Áporka 4 11 2 2:7 3 6. Taksony 4 1 — 3 3:6 2 7. Pereg 4 1 — 3 3:7 2 3. Szigetbecse 4-------4 13 — A 20. szabad május 1. ünne­pén sportműsort rendez a já­rás több helységében a JTS el­nöksége. Ünnepi műsorok: Kézilabda villámtoma má­jus 1-én. Tököli sporttelep- 14 órától. Röplabda villámtoma május 1-én, 14 órától, a Ráckevei Gimnázium sporttelepén. Sakk villámtoma 14 órától Szigetújfaluin, a kultúrházban. Vízitúra, Szigethalom—Ápor- ka, sziget, oda-vissza. Ráckeve—Áporka, sziget, oda-vissza, május 1-én 9 órai indulással. A fenti ünnepi műsorban minden sportkör részt vehet. Emellett minden sportkör sa­ját területén rendez ünnepsé­get, amelyet a helyi szervek­kel karöltve állít össze. Bundies Péter te, hogy egyes emberek do­logtalanul éljenek — a többiek verejtékén. Ünnepi cikket kellene írni. A munkáról és a munka bol­dog-keserű ünnepéről. De előttem van két fénykép és úgy érzem, ezekről kell ír­nom. Nem ünnepi cikket, Köz­napi szavak fűzérét akarom papírra vetni erről a két fény­képről. Az egyiken vág a vízsugár. Levágja, lekaparja a traktor­ról a rátapadt piszkot, sarat. Lefürdetik a traktort, aztán bemegy a műtőbe. Eltört egy Hiszen három év alatt sokfelé megfordultak együtt, három év alatt összenőtt ember és gép. Összenőtt vele, mint Pász­tor László a kombájnjával. Az öreg SZK—3-assai, amely na­gyon legyengült. Dehát új motort kap, minden alkatré­szét megvizsgálják, a rossza­kat kicserélik, s az egész gé­pet kitisztítják. És amikor el­jön a nyár, az öreg SZK—3-as fiatalon megy ki a földre, s jó gazdájával, a vele egy ve­zetőjével, lepipálja a fiatal komba j ngyer ekeket. Ember és gép, ember és munka — hétköznapi dolgok ezek. Mert az eredményt jó dolog látni — de álmosan, fá­radtan, vagy kedvetlenül na­gyon lehangoló dolgozni. Le­hangoló azt látni, hogy az ember teszi a munkáját, de nem fogy el, nem fogy el, nem fogy el — jó volna néha mást csinálni, hűvös vendég­lőben sörözni, olvasni, utaz­ni, udvarolni — de ott a munka, nem lehet. Prózai dolog a munka. Egy életen át belefárad az ember. De nézzük az öreg nyugdíjast, miért nem tud tét­lenül ülni. Mert a prózai mun­ka az életéhez tartozik. Benne foglaltatik az életben, mint ő a munkájában. Bármit végez­zen is az ember, benne van a munkájában. A kenyérben benne van az ember és a vele Összenőtt traktor és a kom­bájn munkája, és benne van a molnár is, aki talán unja a malom zakatolását. Ember és munka — egy. Akkor is összetartoznak, ak­KÁTRÁNYOS FOLTOZÓSZABÖK Igen, kedves olvasóink, a képen foltozószabókat látnak. Csak éppen a KPM-nél dolgoznak, s a ráckeve—kiskun­lacházi út szakadt gúnyáját foltozzák (Mészáros Géza fdv.) Hatvanegy liter életet adó vér Eredményes véradónap Ráckevén Életet ment, aki vért ad. S hogy ezt mennyire megértették Rác­kevén, bizonyság az eredmény is. Április 23-ra a Vöröske­reszt, a társadalmi szervek és aktíváik önkéntes véradóna­pot szerveztek Ráckevén. Lel­kesen készültek e napra az egész községben. Számos egész­ségügyi előadás, munkahelyi megbeszélés előzte meg a je­lentkezéseket. Több mint há­romszáz jelentkező írta ne­vét a véradók közé. Közülük sokan már nem az első eset­ben. Reggel korán nagy volt a sürgés-forgás a II. számú álta­lános iskola körül (ahol e na­pon tanítási szünet volt). Meg­érkezett az Országos Vérellá­tó Szolgálat apparátusa. A he­lyi vöröskeresztes társadalmi aktívák segítségével rendez­kedtek be a laboratóriumi, belgyógyászati vizsgálatokra és a vérvételre. Majd sorra felkeresték az önkéntes jelent­kezők az egyes vizsgálatokat, s aki alkalmasnak minősült, az máris adhatott vért. Egyes munkahelyekről csoportosan jöttek a véradók. Több eset­ben pedig férj, feleség együtt jelentkezett vizsgálatra. A nap szép eredménnyel zá­rult. 208 ember adott vért, összesen 61 litert és 9 decili­tert. Ez a nap emlékezetes ma­rad a megjelenteknek. Nem­csak a kitűzött kis jelvény emlékeztet erre. Sokkal in­kább szív melege tette a na­pot maradandóvá. A lelkes vöröskeresztes ak­tívák mellett csatasorba áll­tak az iskolai szünetet élvező úttörőegyenruhás ifjúsági vö röskeresztesek is. ők voltak á leglelkesebb segítők. Ök fogad­ták az érkezőket, ők kísérték egyik teremből a másikba a véradókat. Egyes, első ízben véradásra jelentkezőket ők biztattak, vagy éppen ők nyugtattak meg és bátorítot­tak másokat, A véradókat vé­gül az úttörők köszöntötték: ,,Köszönjük szépen á vér­adást” — és néhány szál vi­rággal kedveskedtek minden véradónak. Külön köszöntöt­ték az 50. véradót és külön cserép virágot adtak Hommer Lajosnénak, a 100. véradónak. Ezek az apró figyelmességek 'kedves emléket jelentenek mindenkinek. Köszönet a véradóknak, kö­szönet a vöröskeresztes aktí­váknak és külön elismerés il­leti az úttörőket, az ifjúsági vöröskereszt lelkes munka­társait. Bíró Gábor MÁJUS 10-EN: járási tűzoltóverseny Kisltunlacházán Minden évben kiemelkedő esemény a tavaszi tűzoltóver­seny. Különösen az utóbbi években nagy az érdeklődés e hagyományos verseny iránt. Évről évre szép sikereket ér­tek el járásunk önkéntes tűz­oltói, és a megyei, sőt ország­részi versenyen is méltóan képviselték járásunkat. A járási tanács és a tűzren­dészet! kirendeltség közös ren­dezésében május 10-én kerül sor az idei járási tűzoltóverseny­re, amelyet Kiskunlaeházán, a községi sportpályán tartanak. Minden község, minden csapat képviselteti magát. i A csapatok már szorgalma- ; san gyakorolnak, egyikük sem akar lemaradni. Ladházán már délelőtt meg­kezdődik a műsor. Szabó Jó­zsef, a járási tanács elnöke üd­vözli majd megnyitó beszédé­ben a megjelenteket. A kis­kunlacházi általános iskolások tornabemutatója után kerül sor a tűzoltó férfi-, női, fiú- és leánycsapatok szerelési verse­nyére. Végül tűzoltási bemutató teszi érdekessé a versenyna­pot. Eredményhirdetés után közös ebéd az étterem és a kúltúr- otthonban. Az eseményteli na­pot tűzoltóbál zárja be. Valami bűzlik... Meddig marad még a döm­söd; szeszfőzde a község kö­zepén, meddig árasztja el bűz- , zel a környéket? Meddig lesz í ez akadálya a tisztaság és £ egészséges környezet kialalií- í tásának? j Ezt kérdezik a község lakói, í a tanácstagok évről évre, de í még nem történt a vállalat ré- széről hathatós intézkedés. \ Egyre késik a szeszfőzde áthe- í lyezése, a község szélén levő \ alkalmas helyre. ; Mielőbbi választ, de sokkal ■í inkább sürgős intézkedést vár- ; nak a dömsödiek a Szeszipari í Vállalattól! B. G. í — Az ötéves iparpolitikai | tér-/ végrehajtásának tavalyi ! eredményeiről és tapasztala- ! tairól esik szó a járási tanács ! végrehajtó bizottságának leg- ! közelebbi, április 30-i ülésén. ; — 800 facsemetét ültettek el ; a Duna partján és az iskolai ! játszótéren Dunaharaszti köz- jségben a KISZ-fiatalok és út- ! törők. így válik néhány év l múlva széppé a Duna-part, : ahol sétány létesül. : — Tanácstagi fogadóórát ; tart Bakó István járási tanács- ; tag, május 6-án Dunaharasz i tin. kor sem választhatók szét, ha néha az ember úgy éfzi: jó volna csak pihenni. Murányi József csapágya, azt kell rendibehoz­ni. Gondosan pótolni fogják, hogy ismét egészséges le­gyen. Hogy ismét vidám po­A piszkot levágja a vízsugár Talán egy újsághír volt? A Népdal - Arany János ráckevei balladája iránti közöny. A kóló Rácke- ■ vén lappangva ma is él; la-] kodalmak alkalmával, hosz-\ szabb-rövidebb italozás után, ] éjfél táján még ma is eltán-l colják az öregek. Nem lehetet- \ len Jovan Alexinyác, illetve\ Knyazevác felé szökése sem. j Ráckevei hajósgazdák rendsze-• résén jártak. Szerbiáig. 1789- \ ben például a város a Zimo-; nyig vontató hajósgazdákat! és legényeiket fizeti ki; s Jcü-J lönösen híres vállalkozókként > emlegetik a protokollumok< (városi jegyzőkönyvek) Knezo-\ vies Péter, Miklosovics Márton j és Rác Péter Jőve hajósgazdá-; kát. Amit eddig elmondtam: sze-i, rény elképzelés a Népdal va- / lóságmagváról. Hiszen az j 1870-es évek ráckevei proto- kollumai hiányosak, így ben-'f nük nem tudunk biztos adatra \ találni. De talán érdemes len-'j ne a vers történetének hiteles £ magvát a 70-es évek szentend- £ rei szerb újságjaiban, vagy bu- !j dapesti napilapokban megke- 'j resni. % Dr. Kovács József í Talán a Népdal magva is megtörtént esemény lehet. Forrásul szolgálhatott egy új­sághír, véressé színezett szen­záció. (A féltékeny férj meg­ölte hűtlen hitvesét, majd megszökött!), amely a költő tollán fájdalmas, igaz emberi történetté egyszerűsödött. Rác­kevén a múlt században még vagy 160 szerb lakos élt, ma már csak néhány család ma­radt, de számos családnév őr­zi a szerb eredet emlékét. A ballada Jovanjának fele­sége szentendrei volt. Ma is, ha a szigeti szerb fiatal nem talál falujában feleségnek va­lót, elmegy távolabbi szerb községbe ismerkedni, és gyak­ran ma is Pomázról, Szentend­réről, vagy Baja környékéről nősül. A kevi csárdát — a bál­ványost csárda 200 éves épü­letét —, ahol Jovan véres tőr­rel kólót táncolhatott, vagy ti­zenöt éve pusztította el a múlt Margit-sziget fái közül szép pillantás esik a Dunára, látni a gyümölcsökkel rakott ladi­kot, rajta rác parasztok, piros kendős asszonyok. Zajosan mulatnak: talán vasárnap van, hallik a muzsikaszó, csimpo- lyaszó. Ez a zaj rhytmikus lár­ma, mintha a népdal rhytmu- sából is felénk hangzanék.” A költő valóban gyakran látha­tott a Duna vizén lefelé úszó ladikokat, úgy érzem azonban, hogy a vers alapélménye több egyszerű szigeti benyomásnál. Az Arany-balladák mögött gyakran megtörtént, hiteles esemény áll. Így van ez nem­csak a történeti balladáknál, — ahol szinte részenként kö­vethetjük a történeti forrás költői élménnyé oldódását, ha­nem a népi témakörben fo­gantaknál is. Az Ágnes asz- szony mintája például a foly­ton mosó őrült geszti paraszt­asszony. í „Népdal-formában ballada” í — így határozza meg az alig \ ismert Arany-ballada műfa- \ ját Voinovich Géza, a kritikai j kiadás gondozója. Egyenrangú £ ugyan a sokat szavalt Vörös Rébékkel, vagy Tengerihántás- í sál, mégis csak az utolsó évek- f ben kezdik megismerni. A köl- \ tő életében a Kapcsos könyv- J ben rejtőzött, nem jelent meg az Öszikék két gyémánt-kiadá- j sában sem; a Hátrahagyott Í versek 1888-as, a Kisebb ver- \ sek 1894-es első kiadásai kö- '{ zött pedig észre sem vették. Az utóbbi években kezdik felfe- } dezni, többször felhangzott a rádióban is. Í A tragikus sodrású kis re- % mekműnek, témáját tekintve, l különleges helye van a költő £ életművében. Voinovich Géza f úgy tartja, hogy a vers „szem- látomást Margit-szigeti be- 'f nyomásból sarjadt”. Vélemé- \ nyét talán Péterfy Jenőnek az £ Oszikékről írt szép tanulmá- ^ nya is sugallta” ... alkalmiság- í nak köszöni létét, más irány- i ban Duna vizén lefelé úsz a j ladik, (vagyis a Népdal című (a szerk.) népdala is. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom