Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-29 / 99. szám

PEST MIG V11 HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM i%4. Április 2.9, szerda HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA MÄJUS 1-RE készülnek A konzervgyárban Kovács László dekorációsfclclős má­jus 1-re festi a felvonuláshoz szükséges táblákat (Godány felv.) ■k VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGI ÜLÉS Csütörtökön, április 30-án reggel 9 órakor ülést tart a városi tanács végrehajtó bi­zottsága, a városi tanács föld­szinti vb termében. Napiren­den: a város munkaügyi hely­zete és a tanács alá nem ren­delt vállalatok, üzemek.-mma- kásvédelmi intézkedéseiről szóló beszámoló, valamint tá­jékoztató a városi népi ellen­őrző bizottság munkájáról. A földmüve sszövetkezet megkezdte a gyümölcs szerző­déskötéseket. Már most ér­demes megkötni a szerződése­ket, mivel a lekötött áru után magasabb árat fizet a föld­művesszövetkezet. A városi tanács „Községfej­lesztésért” kitüntető jelvényt adományoz a városfejlesztési munkákban kiváló munkát végzőknek. ★ Az Arany János Művelődé­si Ház nagytermében május 1-én, délután 5 órakor nyílik idős és ifjú Rácz József festő­művészek grafikai kiállítása. A megnyitó beszédet Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi elnöke mondja. A ki­állítás május 18-ig tekinthető meg, délelőtt 10—12 óráig és délután 4—7 óráig. ■k A gimnázium színjátszócso­portja május 2-án (szomba­ton) adja elő Artúr Miller: Pillantás a hídról című három felvonásos drámáját. A da­rabot Tóth Tibor, a gimná­zium tanára rendezte. ★ Befejezték a Szabadság Ter­melőszövetkezetben a négy­százhúsz holdas kukoricave­tést. ★ Április 24-én a zeneiskola nagytermében hangversenyt adott Keresztessy Hédy hangversenyénekesnő és Vá­rai Károly zongoraművész. A hangversenyt Bálint Ferenc, a zeneiskola igazgatója nyi­totta meg. A hangverseny végén Janovics Andrea vi­rágcsokorral kedveskedett Keresztessy Hédy művésznő­nek. ¥ MIT LATUNK MA A MOZI­BAN? Minden az embereké marad. Szovjet film. Főszerepben: Nyikolaj Cserkaszov és Jele- na Bisztrickaja. Kísérő műsor: 400..találkozó. Május első felében kezdődik a salátaszállítás .• töidművesssöwtkeact rtzfjsssz,htutih a kivágásra kerüló mennyiség eiáaetes jelentéseken Városunkban hatezer ház van és kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy majdnem minden ház udvarán folyik kisebb-nagyobb méretű háztáji gazdálkodás. Ezekben a minia­tűr háztáji kertészetekben mindenekelőtt salátát termel­nek, de jelentős mennyiségű uborka, zöldhagyma, bab, bor­só is kikerül a háztájiakból. A ház körüli kiskertekben szép számmal vannak gyü­mölcsfák és nagymérvű gyü­mölcstermelés folyik a terme­lőszövetkezeti tagság háztáji területén is. A földművesszövetkezet kö­telessége, hogy a családok szükségletén felül termelt árut felvásárolja és az állami nagy­kereskedelemnek továbbítsa. — Számításom szerint leg­alább ötven főnyi az az appa­rátus, amely ezt a fontos mun­kát végzi — mondotta Vida János, a földművesszövetke­zeti felvásárlás vezetője. — Csomagold^, felvásárlók, pénztárosok, szállítómunkások tartoznak ide. A háztáji gaz­dákkal szerződést kötünk és ez a szerződéses kapcsolat nem is fejeződik be az áru át­vételénél. Sok hasznos segítséget nyújtunk a termelőknek azon túlmenően, hogy az áruértékesítés gondját -------teljes«« átvesszük. — Salátából erre az eszten­dőre három és fél millióra szerződtünk, de a szabadpiaci értékesítésből még további hét-nyolcszázezer fej salátára számítunk. — A szabad árut is teljes egészében a szerződött felek­től kapjuk. Érdekes ennek a magyarázata. Általában a ter­melő a szerződés kötésénél meglehetősen óvatos és mindig a várhatónál kisebb tételekre köt szerződést. Ugyanis ősszel átlagosan öt-hatmillió palántát ültetnek «I, amiből a tél elég sokat elpusztít. Három-három és fél milliónál többre nem le­het számítani. Ez a magyará­zata a termelők óvatosságá­nak. Persze mi ezzel számo­lunk, és ezért vesszük számí­tásba a jelentős szabad áru érkezését. — Az idén is hat felvá­sárlótelepünk működik a város különböző részein. A szállításhoz szükséges reke­szeket már ezen a héten ki­szállítjuk és a jelek szerint május első hetében megindul a saláta szállítása. — A beszállításra kerülő saláta túlnyomórészt export­célokat szolgál. Különösen nagy az érdeklődés a nyugati országok részéről és nagyobb szállítási kötelezettségeink vannak az NSZK-ba, Auszt­riába és Svájcba. A zavarta­lan lebonyolítás érdekében az idén szigorúan ragaszkodunk a termelők részéről érkező elő­zetes jelentéshez. Eszerint minden termelő köteles a körzetéhez legközelebbi felvásárió telepen negy­vennyolc órával előbb je­lenteni azt a saláta meny- nyiséget, amelyet szállíta­ni kíván. Ez fontos az átvétel, az elhe­lyezés és a fuvareszközök biz­tosítása érdekében. — Hogy az ötletszerű szállí­tás milyen zavarokat okozhat, arra mondok egy példát. Volt tavaly olyan nap, amikorra a termelők százhúszezer fej sa­láta szállítását jelezték. Ezzel szemben háromszázhatvan­ezer fej salátát hoztak. Elgon­dolható, hogy milyen zavart okozott az érkező mennyiség. Persze, megtörtént ennek a fordítottja is. Ha kevesebbet kapunk a váft mennyiségnél és már gondoskodtunk megfe­lelő fuvareszközről — ami mindig kötbéres kötelezettsé­get jelent — bizony kénytele­nek voltunk hanyatt-homlok minden munkaerőt mozgósíta­ni, hogy a legközelebbi ház­táji gazdaságokból behozzuk a várt mennyiséget. — Vagyis — ismételte meg nyomatékosan Vida János — arra kérjük a termelőket: ve­gyék komolyan az előzetes je­lentést, mert ezek hiányában akár szerződéses, akár szabad áruról van szó, a termelő koc­káztatja a zavartalan átvételt. — si Voyysseres gyomirtás a horsótermelésben Figyelemreméltó kísérlet az állami gazdaságban Évek óta ejédfnényesen al­kalmazza a mezőgazdaság a kenyérgabona termelésében a vegyszeres gyomirtást. Ma már minisztertanácsi hatá­rozat írja elő a kenyérgabo­na-vetések vegyszeres gyom­irtását. Amikor a gabona eléri a húsz centiméteres nagysá­got, akkor kaitasztrális hol­danként egy kilogramm Di- konirttal permeteznek. A vé­dekezésnek ez a módja jól be­vált. — Borsóvetéseink legha­tásosabb gyomirtó vegysze­re a Seftox. Ebből a való­ban eredményes védekező­szerből a behozatalunk igen korlátozott — mondotta Kirchknopf László, az ál­lami gazdaság főagronómusa. — A beérkező mennyiség csak éPPen annyira elegen­dő, amennyivel a fajtamag­borsók zavartalan termelését biztosítani tudja az ország. — Valamivel tehát fel­tétlenül pótolni kell ezt a nehézen hozzáférhető Vegy­szert. — Kísérletezésünk során abból indultunk ki, hogy a Dikonírt olyan méreg, amely a leveleken keresztül hat. Azt is tudtuk, hogy a Di­konírt minden kétszikű nö­vényt elpusztít. Kísérletünk további alapja az volt, hogy a borsót hat-hét centiméter mélységben vető ük, a gyom­növények pedig a talaj leg­felső rétegében kelnek, mint­egy két centiméter mély­ségből. Ebből természetesen következik,. hogy a gyom­növény valamivel hamarább kel, ez az idő körülbelül egy-két napra tehető. Vagyis úgy kell ütemezni a vegy­szer alkalmazását, hogy azt feltétlenül a gyom kelése után, de a borsó kelése előtt permetezzük. — Ezzel elérjük, hogy a gyomnövény elpusztul és az egy-két nap múlva fakadó kultúrnövény épségben ma­rad. —sl Készülnek az üzemek május elsejére Városunk valamennyi üze­me, vállalata, intézménye készülődik május elsejére, hogy méltóképpen ünnepel­jük meg a huszadik szabad május elsejét. A cél az, hogy a vidám, fesztelen felvonulás népi jel­leget öltsön és megőrizze a haladó hagyományokat. A me­netbe művészi színvonalú zenés, énekes, táncos moz­zanatokat iktatnak, ame­lyek hangulatossá, vidámmá teszik az ünnepet. A tejüzem munkával ün­nepli május elsejét. A dol­gozók nem vonulnak fel, hi­szen a munkafolyamatot nem lehet megállítani. Már április 29-én délután 5 órakor megkezdődik a kon­zervgyáriak ünnepe. Ugyanis ekkor a kultúrotthon nagy­termében kapja meg az üzem kollektívája jó munkájáért a vörös vándorzászlót, ame­lyet a Minisztertanács és a SZOT adományozott a Kon­zervipari Tröszt nagykőrösi gyárának. A dolgozók nyereségrésze­sedését, amely 1 800 000 fo­rint, az ünnepség után oszt­ják ki. Május elsején, a felvonulás után ebéddel várják a kon­zervgyári dolgozókat a Il-es telepen. A május elsejei felvonu­lásban a konzervgyár dol­gozói elöl viszik büszkesé­güket, a vörös vádorzász­lól A ládagyár is lázasan ké­szül a felvonulásra. Mint­hogy élüzem, ennek megfe­lelően készítik elő a deko­rációt is a felvonulásra. A községgazdálkodási -ii- lalat a felvonulás után ebéd­del vendégeli meg a dolgo­zókat. Az ebédet a kerté­szetben fogyasztják el, majd magnetofon zenéjére táncot rendeznek a vállalat jai. fiaital­„Katikám, két limcsit!“ ESTE A KŐRISFÁBAN A szórakozás nyújtja a na­pi munka után szükséges ki- kapcsolódást. Sokat gondol­kodtam már azon, hogy az itt élő emberek többsége hol szó­rakozik? Bizonyára sokan ol­vasgatnak, rádiót hallgatnak, tévét néznek, újabban moziba járnak. De miit csinálhat va­jon a többi? Megvan! Táncolni jár a Kő­risfába. A fiatalság központi talál­kozóhelye ugyanis a Kőrisfa Cukrászda. Nap mint nap, kü­lönösképpen vasárnap és ün­nepnap olyan népes társaság gyűlik itt össze, hogy egy ren­des méretű bolha sem tudna anélkül áthaladni a termeken, hogy a lábára ne taposnának. Asztalomnál kedves felszol­gáló jelent meg. Udvariasan érdeklődött fogyasztási szán­dékom felől. Rendeltem. Né­hány perc múlva megkaptam a kávét. Miközben kiszolgált a pincérnő, több asztaltól hal­latszott: „Katikám! két limcsit hozzáír (A limest limonádé köznapi nyelven.) — Mi ez? — csodálkoztam. — Olyan itt minden, mint egy kedélyes házi mulatságon. A fogyasztók a vendégek, Kati néni, a felszolgáló pedig a há­ziasszony. Tiszta családias hangulat. Ez lenne a siker tit­ka? — tűnődtem. Igen. Ez az egyik. Meg ilyen jó zenének nem lehet ellentállni. Megfordult a cukrászdában má/r jónéhány zenekar, de mindegyikre volt valami panasz. A mostaniak? Hát ilyen még nem akadt Ezek tudnak hangulatot csi­nálni! Mindig eltalálják a kö­zönség szájaízét. Ez hát a si­ker másik titka. Végre a friss levegőn vol­tam. Nem mondom, szép is, jó is a kellemes hangulat, a kitűnő zene. A sok füst, az elhasznált, fülledt levegő azonban nyomasztóan hatott rám. Egy hús kerthelyiség!? Az igen! Az kellene ide! —barta— SPORT Kosárlabda Kinizsi—Duna Cipő 40:34 (18:18) Nagykőrös, 300 néző. Vezet­te: Tarcsamávi, Bősze. A KinizWrJándi, Varga — Istári — Szarka, Komáromi kezdőötössel lépett pályára. Kezdés után nyomban a ven­dégcsapat rohamozott, de a Kinizsi ért el előbb ponto­kat. Komáromi nyitotta meg a pontszerzési akciót, kétszer talált kosárba, majd Jándi volt eredményes s máris 6:0-ra vezettek. A Kinizsi jól gördülő akciói arattak tetszést a mér­kőzésnek ebben a szakaszában. A vendégek ugyanekkor a tá­voli dobásokat erőltették, egyelőre sikertelenül, de a fél­idő 12. percében mégis sike­Hogy Kelemen hogyan fúrt, azt nem is lehetett pontosan megállapítani. Mindenkivel hallatlanul kedves volt, a világért meg r ém sértett sen­kit. Ha valakivel valami ba­ja volt, akkor is csak mo­solygott és senki sem tudta ebben a mosolyban felfedez­ni a rosszakaratot. Virág Erzsi, a gépírónő soha meg nem tudta, mi ba­ja volt vele. A személyzetis maga is csak hímelt-hámolt. Erzsi úgy sirt, mint a zápor­eső. Hasztalan. Kénytelen volt belenyugodni abba, hogy hozzájárulással kiadják a munkakönyvét és a legjobb referenciákkal útra bocsás­sák. Két hét múlva Erzsi az utcán találkozott Kelemen­nel, a szeme közé nevetett és köszönés nélkül riszálta el magát mellette. Akkor már bizalmasan megsúgták neki, hogy Kelemen fúrta meg. Kürtös, az adminisztrátor sem volt tisztában azzal, mi­ben hibázott. Hetekkel előbb megérezte a levegőből, hogy neki pedig menni kell. Óra­mű pontossággal adták ki a könyvét, amelyet tulajdon­képpen Kelemen javaslatára őmaga kért ki azzal az in­dokolással, hogy szívesen jár be új munkahelyére, Buda­pestre, mert hiszen a napi százhatvan kilométeres uta­zás nagyon hasznos lesz az epevezetékére. Névtelen levélben kezdték ki Fancsali Mártont. Köröm- szakadtáig védekezett, de hiába. Végül neki is menni kellett és csak amikor elha­ladt a portásfülke előtt, ak­kor jutottak eszébe Kürtösi Péter szavai: — Ne röhögj, öregem! Te is sorrakerülsz. Kelemen mindenkit kifúr. Fél év alatt háromszor cse­rélték ki a pénzügyön a sze­mélyzetet. Egyik gépírónö a másik után. Egyik admi­nisztrátor követte a má­sikat. Szinte kéthavonként új emberek hajoltak az író­asztalok fölé. Egyetlen fix pont Kelemen volt, a hozzá­férhetetlen. Akinek semmi sem árthat. Akihez senki sem mer nyúlni. Kelemen híre egyre rosz- szabb lett a vállalatnál. Bol­dog volt, akinek nem volt vele dolga. Tapsolt az, aki egyszerű áthelyezéssel ke­rült el a pénzügyről. Min­denki megremegett, ha a személyzetis azzal ment végig valamelyik osztályon, hogy a pénzügyibe kellene gyakor­lott gépírónö vagy megbíz­ható adminisztrátor. És egyszer becsapott az istennyila. Kelemen aján­lott levelet kapott. Arcáról lerítt az elégedettség. Körül­nézett, mielőtt a borítékot felnyitotta volna. Tekinteté­ben benne volt az, hogy fi­gyeljetek ide, most felbon­tok egy levelet, amelyben a napnál világosabban olvas­ható az, hogy Kelemen De­zsőt a mai nappal főosztály- vezetővé nevezem ki. Ba­log Péter, igazgató. Semmi­ség az egész. Szóra sem ér­demes. A borítékban azonban egész máshangú levél lapult. Kelemen kinyitotta a borí­tékot. Két ujjal óvatosan ki­húzta a levelet. Már erőtel­jes lélegzetet vett, hogy fennhangon olvassa a szöve­get. De váratlanul elpirult. Ajka remegett. Reszketve FÚRÁS riilt egyenlíteniük, 10:10. Ko­máromi újabb hat pontjával 16:10-ről újra egyenlítettek, majd fél percig két pontos ve­zetéshez jutottak a vendégek, amit közvetlenül befejezés előtt Komáromi egyenlített, 18:18. Fordulás után a Duna Cipő négy ponttal elhúzott. A Ki­nizsi nem jött zavarba Ko­máromi, majd Jámdi volt eredményes. A csapat újra ve­zetéshez jutott. Komáromi, Jándi, Istári és Szarka kosa­raival a Kinizsi előnyhöz ju­tott. 32:26 után a helyi csa­pat igyekezett lelassítani a já­tékot és csak szórványosan dobtak kosárra. Hat pontkü­lönbségű győzelemmel ért vé­get a mérkőzés. A Kinizsi vasárnapi jó játé­kával feledtetni tudta két hét előtti itthoni gyenge szereplé­sét. Egységes, jól kombináló, ponterős csapat benyomását keltette. Ezúttal láthattunk jól felépített, átgondolt, ko­sárral végződő mutatós 'ak­ciókat, jó taktikai megoldáso­kat. Mérkőzés végén az ered­mény biztosítását szolgáló lab­datartás ügyes manőverezés volt. Komáromi nagyvonalú volt. Lendületével magával tudta ragadni a csapat többi tagját is. Tizenkilenc pontja ered­ményességét igazolja. Jáváit feljavult játéka, s 9 pontja dicséri. Istári vállalkozó ked­vét palánk alatti hasznos já­téka teszi értékesebbé. Varga. védekezésre összpontosított, de voltak -jó indításai és egy „elegáns” kosara. Szarka nagy igyekezettel a betörést eről­tette, ami néhányszor sikeralt is, de sokszor elnyomták a vé­dők. Négy pontját palánk alól szerezte. Molnárné, Páhán és Horváth keveset voltak játék­ban, mérsékelt teljesítményt nyújtottak. Az eddig veretlen Duna Ci­pőtől jobb játékot vártak a nézők. Kosárdobói: Fóti, Ha­lápi 8—8, Bánhaiminé 7, Hof- fencsik 6, Herczeghné 3, Sá­tori 2. igazította meg orrán a szem­üveget. Nem akart hinni a szemeinek. A levél így kez­dődött: „Vállalati érdek miatt átszervezés következ­tében .. . Kelemennel fordult egyet a világ. Újra és újra elolvasta a levelet. Ügy döntött, hogy azonnal felkeresi ai igazgatót, a sze­mélyzetist, a munkaügyest. Azonnal válaszoljanak a fel­tett kérdésre. Ja, igen, mi is az a kérdés? Aztán mégis úgy döntött, hogy nem megy az igazgató­hoz, sem a személyzetishez, sem a munkaügyeshez. Hű­vösen magára kanyarította a kabátját. Köszönés nélkül kilépett az ajtón. Hidegen haladt végig a folyosón. Csak amikor lassú, kimért lépések- , kel rótta a lépcsőházat, tét- te fel magának a jogos kér- j dést: — Ki fúrt meg? Ki fúrha-\ tott meg?'Hiszen itt a válla­latnál rajtam kívül senki: sem fúrt. És valami rettenetes sej-\ tés viharzott keresztül a gon- j dolatain. — Szent Habakuk! Csak■ nem én fúrtam meg maga-' mat?! \ — Rossi — ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom