Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-22 / 93. szám
Szentendre VIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1964. ÁPRILIS 22, SZERDA A P ES T MEGYEI HÍ RL AP KÜLÖNKIADÁS A az egész mozgalom, s csak így válhat az új típusú ember nevelésének eszközévé. De hogy ez megvalósulhasson és vonzó hatást válthasson ki, az üzemek politikai és gazdasági vezetőinek őszinte segítésére, törődésére van szükség. Múlt év őszén az MSZMP vórtisl bizottsága részletesen elemezte a város szocialista brigádjainak munkáját. A legutóbbi vb-ülés megállapította, hogy további javulás mutatkozik a szocialista brigádok munkájában és általában a brigádmozgalomban. Jelenleg a betonárugyárban, a kocsigyárban és a papírgyárban 8 szocialista, valamint 19 szocialista címért küzdő brigád munkálkodik, összesen 313 taggal. Igen szép eredmény, hogy az 1962-ben szocialista címet elért brigádok 1963-ben is megtartották ezt a címüket. Különösen jól dolgoztak a kocsigyári brigádok. Az egyes üzemeket külön- külön tekintve, mindenképpen dicsérőleg kell említeni, hogy a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalatnál is kialakult a brigádmozgalom. A szakszervezet jó szervező munkája folytán a műanyag fröccsentük körében elsőként alakult meg brigád, amely a szocialista címért küzd. Igen helyesen arra törekedtek az üzemben, hogy a szocialista címért folyó küzdelembe önkéntesen kapcsolódjanak be a brigádok. A dolgozók önkéntesen választották meg felajánlásaikat is, amit a szak- szervezeti bizottság menet közben formált, csiszolgatott. Ilyenformán jelenleg hét brigád küzd a vállalatnál a szocialista címért. A kéziszerszámgyárban a szocialista címért egyetlen brigád sem küzd. Ennek elsősorban a nagy mérvű fluktuáció az oka. Ennek ellenére mód lenne brigád alakítására, például a csiszoló nőknél, akiknek elsőrendű feladata a munkamódszerek átadása az újonnan alkalmazott munkásoknak. Jól dolgozik az egyik kocsigyári brigád, ahol az üzemvezetőség arra is vigyáz, nehogy az áthelyezések megzavarják a kialakult brigádokat. Baj viszont, hogy a műszakiak nem foglalkoznak rendszeresen velük, az értekezleteken nem vesznek részt,, ahol a problémákat, feladatokat megbeszélhetnék. Néhány patronálónak az az álláspontja, hogy „ha baja van a brigádnak, miért nem szól?”, ami semmi körülmények között nem fogadható el és enyhén szólva, a brigádmozgalom semmibe vevé- sét jelenti. Igen nagy kár az is, hogy a brigádok munkájának értékelése nagyon vontatottan halad, az eredményekről az üzem dolgozói egyáltalán nem értesülhetnek, így természetesen nincs semmi előre lendítő hatásuk a kollektívára. Hogy ez menynyire így van, nem kell egyebet említeni, mint azt, hogy például a Bercsényi-brigád 1963. november óta várja a végleges értékelést. Hiányos a patronálás a papírgyárban is. Egyes patronálok egyáltalán nem törődnek a brigádokkal, másoknál a szakértelem hiányzik. Pedig a brigádok jól dolgoznak és összesen 174 000 forint értékű importanyagot takarítottak meg. Ez a néhány kiragadott és általánosan érvényes megállapítás azt bizonyítja, hogy különösen a brigádok patroná- lásánál van baj. Ezt meg kell szüntetni, érdekeltté kell tenni a patronálókat is, s mindent el kell követni annak érdekében, hogy a brigádmozgalom és különösen a szocialista címért küzdő brigádok munkája, eredménye ismeretes legyen minden dolgozó előtt. Csak így töltheti be teljes mértékben feladatát AZ OKLEVÉL MELLÉ JELVÉNYT IS! A Szentendrei Papírgyár szocialista brigád címet elért brigádjai közül bemutatjuk a „Zója” ifjúsági brigádot. A válogatóterem fiataljai 1962-ben kezdtek brigádban dolgozni és első célkitűzéseik között szerepelt a szocialista cím elnyerése. Akkor ezt nem sikerült elérniök a kellő összhang hiánya, a váltakozó munkateljesítmények miatt. A kulturális vállalásaiknak sem tettek eleget. Ságvári-emléktúra, 1964. Érdekesen és „formabontó” módon rendezte meg a Móricz Zsigmond gimnázium KISZ-szervezete az Ifjúság a szocializmusért mozgalom hagyományos záró próbáját. Az eddigiektől eltérően, a próba akadályverseny keretében került lebonyolításra, s egyben megemlékezés volt Ságvári Endre halálának huszadik évfordulójáról. Verőfériyes napsütésben ti- zenötös csoportokban indultak a diákok a pomázi vasútállomásról a lajosforrási turistaház felé. Útközben akadályokkal kellett megküzdeniök, mozgalmi és politikai kérdésekre kellett válaszolniok, az ISZM követelményeinek megfelelően. Átkelés patak fölött kötélen, elsősegélynyüjtás, lapos kúszás, tájolás, elrejtett dokumentumok megkeresése, sípfüst- és út jelek megfejtése — ezek voltak az ügyességi állomások. Az indulást és a megérkezést színes rakéta jelezte, az állomások állandó rádió- kapcsolatban álltak egymással. Az állomásokon a KlSZ-veze- tőségi tagjai és az Egyesített Tisztiiskola növendékei pró- báztattak. 1963. évben az előző év tapasztalatait felhasználva, új erővel kezdtek munkához. Megnőtt a brigád létszáma, vállalásukhoz más üzemrész fiataljai is csatlakoztak. Jelentős segítséget nyújtott nekik a vállalatvezetés, a szak- szervezet, s lelkes patronálót kapott a brigád Gauroch Jó- zsefné tapasztalt munkamódszerátadó személyében. Egyre több lett a 100 .százalék fölött dolgozó . brigádtag. Az első félév végén termelési probléma már nem merült fel. Hasznosnak mutatkoztak a más üzemekben tett tapasztalatcsere látogatásaik is. Az egyre jobban összeszokott brigád együttes színházlátogatásokat szervezett, amelyekre a szakszervezeti bizottságtól jutalomként kapott jegyeket. Ahogy erősödött a brigád, úgy fejlődött a KISZ-élet is a gyárban. Ez a kis csoport mozgatója lett az ifjúsági rendezvényeknek, s egy egész sor jól sikerült klubdélutánt rendeztek. Szorgalmasan eljártak az üzem rendezvényeire is, a munkásakadémia előadásaira, a pártnapokra, termelési tanácskozásokra. Tevékenyen részt vettek az üzemi társadalmi munkában is, mindig ott, ahol éppen szükség volt rájuk. Sportpályát építettek, virágokat ültettek, de nemcsak megépítették a sportpályát, hanem rendszeresen sportolnak is. Röplabdacsapatuk több sikeres mérkőzést bonyolított le a járás területén. Az üzemi könyvtár állandó olvasói. Az olvasott könyvekről, a közösen látott filmekről, színházi előadásokról vitákat rendeznek. A brigád két tagjának KISZ-esküvőjét az üzemben tartották meg. Az 1963-as évben elért eredmények alapján a Zója-brigád Kovács Richárdné vezetésével elnyerte a „szocialista” címet és az ezzel járó oklevelet. Reméljük, a két év tapasztalata az idén még jobb eredmények eléréséhez segíti az immár 8 főre gyarapodott brigádot. Május 1-én, a dolgozók nagy ünnepén a felvonuló dolgozók között ott találjuk majd a Zója-brigádot is, az üzem másik három szocialista brigádjával együtt. Munkájukhoz eredményekben gazdag évet kívánunk, hogy az oklevél mellé a jelvényt is megszerezhessék. (Gnc) Holdfényes tetők (Szánthó Imre munkája) Szomorú statisztika... KÖZLEKEDJÜNK ÓVATOSAN Pest megye területén 1963. évben a közlekedési szabályok be nem tartása és a figyelmetlen közlekedés 1626 közlekedési balesetet idézett elő, 75 személy vesztette életét és 585 személy súlyosan megsérült. A közlekedési balesetek pedig elkerülhetők, ha a járművezetők a KRESZ szabályait betartják, udvarias, előzékeny magatartást tanúsítanak a többi járművezetővel és gyalogossal szemben. Vezetés előtt vagy vezetés közben a szeszes ital fogyasztása tilos. Az előzés, a kerülés szabályait sokan megszegik és a sebességet nem az adott útviszonyoknak megfelelően választják meg. A balesetek megelőzésében igen fontos szerep jut a gyalogosoknak is. A balesetek legnagyobb része megelőzhető és elkerülhető, ha a gyalogos a rá vonatkozó közlekedési szabályokat betartja. Mielőtt az úttestre lép, körülnéz, meggyőződik az áthaladás veszélytelenségéről és csak a kijelölt gyalogátkelő helyeken halad át. Álló jármű előtt vagy mögött az úttestre nem szabad lelépni, csak akkor, ha meggyőződünk az átkelés biztonságáról. A statisztika szomorú képet nyújt a bekövetkezett gyermekbalesetekről is. Éppen ezért ügyeljünk gyermekeinkre, s ne engedjük őket nagyforgalmú útvonalakra felügyelet nélkül. A balesetek megelőzése érdekében tartsuk be a közlekedési szabályokat, legyünk óvatosak, s ne tévesszük szem elől, hogy az úttest a járműveké, a gyalogjárda a gyalogosoké. hírek a járás es a varos eletebol legnehezebb akadályokkal is, megválaszoltak a legkomolyabb politikai kérdésekre is és sikerrel futottak be a célba. A követelményeket teljesítette mindenki. November 7- én mindenki megkapja az ISZM következő fokozatú teljesítmény-jelvényét. S. A. Hallom, Balogh bácsi, hogy határidő mániába esett s ezt kiterjeszti köz- és magánéletének minden pillanatára. — Ha jól utánanézek, most magával sem kellene szóba- állnom, mert nincs itt az ideje, de ezegyszer — és utoljára — kivételt teszek. Fogadja meg nagyatyai jótanár csomat és minden emberi á rend nélkül hemzsegő életét í ossza be pontos határidőkre, akárcsak én. (Zárójelben: vén- ségemre.) — Határidő a lelke mindennek és én tökéletes belenyugvással fogadom, mikor valamelyik meghibásodott ruhaneműmet elszállítom a javítást hirdető akármilyen intézményhez — legyen bár az szövetkezeti, vagy maszek — és gavallér módon közlöm, hogy nem sürgős az eset, hiszen nadrág helyett megteszi az is, ha újságpapírba csavarom hervadt lábszáraimat, míg a foltozás elkészül — csak azt kérem, hogy a legutolsó és egyben legbiztosabb határidőt közöljék velem. Erre a közület avagy maszek gondGg és föld között: átkelés a patak fölött kötélen (Pápai Dezső felv.) terhelten nézi a levegőt vagy tíz percig és ígéri, hogy május húszadikán jöhetek, majd felszólításomra letérdepel és összevissza esküszi az égben még fellelhető szenteket. Nyugodva távozom és mikor május húszadikán megjelentem, ruhadarabom a sarokban hevert■ és egy kölyökkutya termesztette rajta bolháit. Újbóli vérszerzödést kötöttünk, eltolva a határidőt nyolc héttel. — Kíváncsi mi történt? Ugyanaz, macskában. Tízhúsz kísérlet után végre visz- szakapom a ruhadarabot, miután már elhordtám egy évfolyam Pest megyei Hírlapot és két tucat Képes Sportot. Nehogy azt higgye, hogy az ígérők nem tartják meg a határidőket, ilyesmiről szó sincs. Csak annyi a bonyodalom, hogy a határidők mozognak, úszkálnak, kitágulnak, elmosódnak. Ezért ajánlom mindenkinek, aki példám szerint óhajtja berendezni életét, hogy határidejét ezen időpontokra tempírozza: első határidő: majd, második: Szocialista brigádok a város üzemeiben r Elen a kocsigyár — November óta várnak — Gondosabb patronálást A FERENCZY KÁROLY MÚZEUM idén is igen nagy érdeklődésre számító kiállításokat rendez. Nehezíti azonban munkáját, hogy alkalmazotti problémával küzd. Nincsen megfelelő hivatalsegédje. Kéri ezért a múzeum vezetője mindazokat, akik elvállalnák ezt a munkakört, személyesen jelentkezzenek a múzeumban. — A Szentendrei Járási Rendőrkapitányság értesíti a lakosságot, hogy a város területén egy hallásjavító készüléket és egy férfikerékpárt találtak. A tárgyakat igazolt tulajdonosaik a rendőrkapitányságon átvehetik. — A felvásárlások előkészítéséről, a szerződéskötésekről, a járásbírósági népi ülnökök munkájáról, a város üzemeiben folyó népművelési munka tapasztalatairól tanácskozik pénteken délelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága. — Pénteken, április 24-én tartja soron következő ülését a járási tanács. A termelő- szövetkezetek és szakszövetkezetek 1963. évi zárszámadásainak tapasztalatait és 1964. évi termelési terveit, a járás idegenforgalmi helyzetét vitatják meg, ezenkívül meghallgatják a tájékoztató jelentést a cigány lakosság helyzetével kapcsolatos párt és tanácsi határozatok végrehajtásáról. A határozatok ismertetésére visszatérünk. SPORTHÍREK Április 19-én rendezte meg a Szentendrei Horgász Szövetség a hagyományos paduc- fogás versenyt, amelyen 60 felnőtt és 40 ifjúsági versenyző vett részt a 250 méteres szakaszon. A verseny után került sor a díjak kiosztására. A felnőttek közül 1. lett id. Heim György, második Fogas Jenőné, az ifjúságiak közül Takács István nyert első díjat. (séf esik) — A Magyar Honvédelmi Sportszövetség járási elnöksége ma délelőtt 9 órakor a Tiszti Klubban aktívaülést tart Megvitatják a járási elnökség beszámolóját az eddig végzett munkáról. — A filmszínház műsorán ma az Üt nyugat felé, 23-tól 26-ig Egy taxisofőr halála című film szerepel. majdan, harmadik: legkésőbben legmajdan, utoljára: legeslegmajdanabban, de ha akkor se, úgy a trójai faló azzal a szálkás szájával harapja ki a szívemet. Ha pedig megesne azon sose tapasztalt élmény, hogy például építkezés, vagy tatarozás a határidők ringató hullámain átúszik egy-két esztendőt, akkor leghelyesebb úgy állapodni meg, hogy az összes maj- dok és legmajdobbak is bezárulnak, hát egye fene, majdcsak meglesz egyszer. Ez olyan pontos határidő, amelyen senki sem háboroghat. Különben mi történik, ha há- borog? — Ügy érzem, Balogh bácsi, hogy mérhetetlen jelentőségű problémát oldott meg, szokott zseniális módján. De mi történik, ha teszem azt, kifogy otthon a ruhapótló újságpapiros? — Akkor öcsém, a maga] tisztátalan nyelvén kifejezve ] balhé lesz és én jól kifenve az ökleimet nagy asztaldobo- i lásra indulok, mert ez mégis-: csak többet ér mindenféle\ majdoknál. — ay ;
