Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-22 / 93. szám

Szentendre VIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1964. ÁPRILIS 22, SZERDA A P ES T MEGYEI HÍ RL AP KÜLÖNKIADÁS A az egész mozgalom, s csak így válhat az új típusú em­ber nevelésének eszközévé. De hogy ez megvalósulhasson és vonzó hatást válthasson ki, az üzemek politikai és gazdasági vezetőinek őszinte segítésére, törődésére van szükség. Múlt év őszén az MSZMP vórtisl bizottsága részletesen elemezte a város szocialista brigádjainak munkáját. A legutóbbi vb-ülés meg­állapította, hogy további ja­vulás mutatkozik a szocialis­ta brigádok munkájában és általában a brigádmozgalom­ban. Jelenleg a betonárugyárban, a kocsigyárban és a papír­gyárban 8 szocialista, vala­mint 19 szocialista cí­mért küzdő brigád munkálko­dik, összesen 313 taggal. Igen szép eredmény, hogy az 1962-ben szocialista címet elért brigádok 1963-ben is megtartották ezt a címüket. Különösen jól dolgoztak a kocsigyári brigádok. Az egyes üzemeket külön- külön tekintve, mindenképpen dicsérőleg kell említeni, hogy a Pest megyei Vegyi- és Kéz­műipari Vállalatnál is kiala­kult a brigádmozgalom. A szakszervezet jó szervező munkája folytán a műanyag fröccsentük körében elsőként alakult meg brigád, amely a szocialista címért küzd. Igen helyesen arra törekedtek az üzemben, hogy a szocialista címért folyó küzdelembe ön­kéntesen kapcsolódjanak be a brigádok. A dolgozók önkén­tesen választották meg fel­ajánlásaikat is, amit a szak- szervezeti bizottság menet közben formált, csiszolgatott. Ilyenformán jelenleg hét bri­gád küzd a vállalatnál a szo­cialista címért. A kéziszerszámgyárban a szocialista címért egyetlen brigád sem küzd. Ennek el­sősorban a nagy mérvű fluk­tuáció az oka. Ennek ellené­re mód lenne brigád alakí­tására, például a csiszoló nők­nél, akiknek elsőrendű fel­adata a munkamódszerek át­adása az újonnan alkalma­zott munkásoknak. Jól dolgozik az egyik ko­csigyári brigád, ahol az üzem­vezetőség arra is vigyáz, nehogy az áthelyezések meg­zavarják a kialakult brigádo­kat. Baj viszont, hogy a műszakiak nem foglal­koznak rendszeresen ve­lük, az értekezleteken nem vesz­nek részt,, ahol a problémá­kat, feladatokat megbeszélhet­nék. Néhány patronálónak az az álláspontja, hogy „ha baja van a brigádnak, miért nem szól?”, ami semmi körülmé­nyek között nem fogadható el és enyhén szólva, a bri­gádmozgalom semmibe vevé- sét jelenti. Igen nagy kár az is, hogy a brigádok munká­jának értékelése nagyon von­tatottan halad, az eredmé­nyekről az üzem dolgozói egy­általán nem értesülhetnek, így természetesen nincs sem­mi előre lendítő hatásuk a kollektívára. Hogy ez meny­nyire így van, nem kell egye­bet említeni, mint azt, hogy például a Bercsényi-brigád 1963. november óta várja a vég­leges értékelést. Hiányos a patronálás a pa­pírgyárban is. Egyes patroná­lok egyáltalán nem törődnek a brigádokkal, másoknál a szakértelem hiányzik. Pedig a brigádok jól dolgoznak és összesen 174 000 forint értékű importanyagot takarítottak meg. Ez a néhány kiragadott és általánosan érvényes megálla­pítás azt bizonyítja, hogy kü­lönösen a brigádok patroná- lásánál van baj. Ezt meg kell szüntetni, érdekeltté kell ten­ni a patronálókat is, s min­dent el kell követni annak érdekében, hogy a brigád­mozgalom és különösen a szo­cialista címért küzdő brigá­dok munkája, eredménye is­meretes legyen minden dol­gozó előtt. Csak így töltheti be teljes mértékben feladatát AZ OKLEVÉL MELLÉ JELVÉNYT IS! A Szentendrei Papírgyár szocialista brigád címet elért brigádjai közül bemutatjuk a „Zója” ifjúsági brigádot. A válo­gatóterem fiataljai 1962-ben kezdtek brigádban dolgozni és első célkitűzéseik között szerepelt a szocialista cím elnyerése. Akkor ezt nem sikerült elérniök a kellő összhang hiánya, a váltakozó munkateljesítmények miatt. A kulturális vállalásaik­nak sem tettek eleget. Ságvári-emléktúra, 1964. Érdekesen és „formabontó” módon rendezte meg a Mó­ricz Zsigmond gimnázium KISZ-szervezete az Ifjúság a szocializmusért mozgalom ha­gyományos záró próbáját. Az eddigiektől eltérően, a próba akadályverseny keretében ke­rült lebonyolításra, s egyben megemlékezés volt Ságvári Endre halálának huszadik év­fordulójáról. Verőfériyes napsütésben ti- zenötös csoportokban indul­tak a diákok a pomázi vasút­állomásról a lajosforrási turis­taház felé. Útközben akadá­lyokkal kellett megküzdeniök, mozgalmi és politikai kérdé­sekre kellett válaszolniok, az ISZM követelményeinek megfelelően. Átkelés patak fölött köté­len, elsősegélynyüjtás, lapos kúszás, tájolás, elrejtett doku­mentumok megkeresése, síp­füst- és út jelek megfejtése — ezek voltak az ügyességi állo­mások. Az indulást és a meg­érkezést színes rakéta jelezte, az állomások állandó rádió- kapcsolatban álltak egymással. Az állomásokon a KlSZ-veze- tőségi tagjai és az Egyesített Tisztiiskola növendékei pró- báztattak. 1963. évben az előző év ta­pasztalatait felhasználva, új erővel kezdtek munkához. Megnőtt a brigád létszáma, vállalásukhoz más üzemrész fiataljai is csatlakoztak. Je­lentős segítséget nyújtott ne­kik a vállalatvezetés, a szak- szervezet, s lelkes patronálót kapott a brigád Gauroch Jó- zsefné tapasztalt munkamód­szerátadó személyében. Egyre több lett a 100 .százalék fölött dolgozó . brigádtag. Az első félév végén termelési problé­ma már nem merült fel. Hasznosnak mutatkoztak a más üzemekben tett tapaszta­latcsere látogatásaik is. Az egyre jobban összeszokott bri­gád együttes színházlátogatá­sokat szervezett, amelyekre a szakszervezeti bizottságtól ju­talomként kapott jegyeket. Ahogy erősödött a brigád, úgy fejlődött a KISZ-élet is a gyárban. Ez a kis csoport moz­gatója lett az ifjúsági rendez­vényeknek, s egy egész sor jól sikerült klubdélutánt rendez­tek. Szorgalmasan eljártak az üzem rendezvényeire is, a munkásakadémia előadásaira, a pártnapokra, termelési ta­nácskozásokra. Tevékenyen részt vettek az üzemi társa­dalmi munkában is, mindig ott, ahol éppen szükség volt rájuk. Sportpályát építettek, virágokat ültettek, de nemcsak megépítették a sportpályát, hanem rendszeresen sportol­nak is. Röplabdacsapatuk több sikeres mérkőzést bonyo­lított le a járás területén. Az üzemi könyvtár állandó olva­sói. Az olvasott könyvekről, a közösen látott filmekről, szín­házi előadásokról vitákat ren­deznek. A brigád két tagjá­nak KISZ-esküvőjét az üzem­ben tartották meg. Az 1963-as évben elért ered­mények alapján a Zója-brigád Kovács Richárdné vezetésével elnyerte a „szocialista” címet és az ezzel járó oklevelet. Reméljük, a két év tapaszta­lata az idén még jobb ered­mények eléréséhez segíti az immár 8 főre gyarapodott bri­gádot. Május 1-én, a dolgozók nagy ünnepén a felvonuló dolgozók között ott talál­juk majd a Zója-brigádot is, az üzem másik három szocialista brigádjával együtt. Munkájukhoz eredményekben gazdag évet kívánunk, hogy az oklevél mellé a jelvényt is megszerezhessék. (Gnc) Holdfényes tetők (Szánthó Imre munkája) Szomorú statisztika... KÖZLEKEDJÜNK ÓVATOSAN Pest megye területén 1963. évben a közlekedési szabályok be nem tartása és a figyel­metlen közlekedés 1626 köz­lekedési balesetet idézett elő, 75 személy vesztette életét és 585 személy súlyosan megsé­rült. A közlekedési balesetek pe­dig elkerülhetők, ha a járművezetők a KRESZ szabályait betartják, ud­varias, előzékeny maga­tartást tanúsítanak a töb­bi járművezetővel és gya­logossal szemben. Vezetés előtt vagy vezetés közben a szeszes ital fogyasz­tása tilos. Az előzés, a kerü­lés szabályait sokan megsze­gik és a sebességet nem az adott útviszonyoknak megfe­lelően választják meg. A balesetek megelőzésében igen fontos szerep jut a gya­logosoknak is. A balesetek legnagyobb része megelőzhe­tő és elkerülhető, ha a gyalogos a rá vonatkozó közlekedési szabályokat betartja. Mielőtt az út­testre lép, körülnéz, meg­győződik az áthaladás ve­szélytelenségéről és csak a kijelölt gyalogátkelő he­lyeken halad át. Álló jármű előtt vagy mö­gött az úttestre nem szabad lelépni, csak akkor, ha meg­győződünk az átkelés bizton­ságáról. A statisztika szomorú ké­pet nyújt a bekövetkezett gyermekbalesetekről is. Ép­pen ezért ügyeljünk gyerme­keinkre, s ne engedjük őket nagyforgalmú útvonalakra felügyelet nélkül. A balesetek megelőzése ér­dekében tartsuk be a közle­kedési szabályokat, legyünk óvatosak, s ne tévesszük szem elől, hogy az úttest a jármű­veké, a gyalogjárda a gyalo­gosoké. hírek a járás es a varos eletebol legnehezebb akadályokkal is, megválaszoltak a legkomo­lyabb politikai kérdésekre is és sikerrel futottak be a cél­ba. A követelményeket telje­sítette mindenki. November 7- én mindenki megkapja az ISZM következő fokozatú tel­jesítmény-jelvényét. S. A. Hallom, Balogh bácsi, hogy határidő mániába esett s ezt kiterjeszti köz- és ma­gánéletének minden pillana­tára. — Ha jól utánanézek, most magával sem kellene szóba- állnom, mert nincs itt az ide­je, de ezegyszer — és utol­jára — kivételt teszek. Fo­gadja meg nagyatyai jótaná­r csomat és minden emberi á rend nélkül hemzsegő életét í ossza be pontos határidőkre, akárcsak én. (Zárójelben: vén- ségemre.) — Határidő a lelke min­dennek és én tökéletes bele­nyugvással fogadom, mikor valamelyik meghibásodott ru­haneműmet elszállítom a ja­vítást hirdető akármilyen in­tézményhez — legyen bár az szövetkezeti, vagy maszek — és gavallér módon közlöm, hogy nem sürgős az eset, hi­szen nadrág helyett megteszi az is, ha újságpapírba csava­rom hervadt lábszáraimat, míg a foltozás elkészül — csak azt kérem, hogy a legutolsó és egyben legbiztosabb határ­időt közöljék velem. Erre a közület avagy maszek gond­Gg és föld között: átkelés a patak fölött kötélen (Pápai Dezső felv.) terhelten nézi a levegőt vagy tíz percig és ígéri, hogy má­jus húszadikán jöhetek, majd felszólításomra letérdepel és összevissza esküszi az égben még fellelhető szenteket. Nyu­godva távozom és mikor má­jus húszadikán megjelentem, ruhadarabom a sarokban he­vert■ és egy kölyökkutya ter­mesztette rajta bolháit. Új­bóli vérszerzödést kötöttünk, eltolva a határidőt nyolc hét­tel. — Kíváncsi mi történt? Ugyanaz, macskában. Tíz­húsz kísérlet után végre visz- szakapom a ruhadarabot, mi­után már elhordtám egy év­folyam Pest megyei Hírlapot és két tucat Képes Sportot. Nehogy azt higgye, hogy az ígérők nem tartják meg a határidőket, ilyesmiről szó sincs. Csak annyi a bonyoda­lom, hogy a határidők mo­zognak, úszkálnak, kitágul­nak, elmosódnak. Ezért aján­lom mindenkinek, aki példám szerint óhajtja berendezni éle­tét, hogy határidejét ezen idő­pontokra tempírozza: első határidő: majd, második: Szocialista brigádok a város üzemeiben r Elen a kocsigyár — November óta várnak — Gondosabb patronálást A FERENCZY KÁROLY MÚZEUM idén is igen nagy érdeklődés­re számító kiállításokat ren­dez. Nehezíti azonban munká­ját, hogy alkalmazotti problé­mával küzd. Nincsen megfe­lelő hivatalsegédje. Kéri ezért a múzeum vezetője mindazo­kat, akik elvállalnák ezt a munkakört, személyesen je­lentkezzenek a múzeumban. — A Szentendrei Járási Rendőrkapitányság értesíti a lakosságot, hogy a város te­rületén egy hallásjavító ké­szüléket és egy férfikerék­párt találtak. A tárgyakat iga­zolt tulajdonosaik a rend­őrkapitányságon átvehetik. — A felvásárlások előkészí­téséről, a szerződéskötésekről, a járásbírósági népi ülnökök munkájáról, a város üzemei­ben folyó népművelési munka tapasztalatairól tanácskozik pénteken délelőtt a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. — Pénteken, április 24-én tartja soron következő ülését a járási tanács. A termelő- szövetkezetek és szakszövet­kezetek 1963. évi zárszámadá­sainak tapasztalatait és 1964. évi termelési terveit, a járás idegenforgalmi helyzetét vitat­ják meg, ezenkívül meghall­gatják a tájékoztató jelentést a cigány lakosság helyzetével kapcsolatos párt és tanácsi ha­tározatok végrehajtásáról. A határozatok ismertetésére visszatérünk. SPORTHÍREK Április 19-én rendezte meg a Szentendrei Horgász Szö­vetség a hagyományos paduc- fogás versenyt, amelyen 60 felnőtt és 40 ifjúsági verseny­ző vett részt a 250 méteres szakaszon. A verseny után ke­rült sor a díjak kiosztására. A felnőttek közül 1. lett id. Heim György, második Fogas Jenőné, az ifjúságiak közül Takács István nyert első dí­jat. (séf esik) — A Magyar Honvédelmi Sportszövetség járási elnöksé­ge ma délelőtt 9 órakor a Tiszti Klubban aktívaülést tart Megvitatják a járási el­nökség beszámolóját az eddig végzett munkáról. — A filmszínház műsorán ma az Üt nyugat felé, 23-tól 26-ig Egy taxisofőr halála cí­mű film szerepel. majdan, harmadik: legké­sőbben legmajdan, utoljára: legeslegmajdanabban, de ha akkor se, úgy a trójai faló az­zal a szálkás szájával harap­ja ki a szívemet. Ha pedig megesne azon sose tapasztalt élmény, hogy például építke­zés, vagy tatarozás a határ­idők ringató hullámain át­úszik egy-két esztendőt, ak­kor leghelyesebb úgy állapod­ni meg, hogy az összes maj- dok és legmajdobbak is be­zárulnak, hát egye fene, majdcsak meglesz egyszer. Ez olyan pontos határidő, ame­lyen senki sem háboroghat. Különben mi történik, ha há- borog? — Ügy érzem, Balogh bá­csi, hogy mérhetetlen jelen­tőségű problémát oldott meg, szokott zseniális módján. De mi történik, ha teszem azt, kifogy otthon a ruhapótló új­ságpapiros? — Akkor öcsém, a maga] tisztátalan nyelvén kifejezve ] balhé lesz és én jól kifenve az ökleimet nagy asztaldobo- i lásra indulok, mert ez mégis-: csak többet ér mindenféle\ majdoknál. — ay ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom