Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-18 / 90. szám

19«4. ÁPRILIS 1«, SZOMBAT start Magyar küldöttség utazott Ravensbrückbe Az NDK-ban működő anti- fasiszta ellenállók bizottsága- j nak meghívására a Magyar! Partizán Szövetség és a ná­cizmus üldözöttéi bizottságá­nak képviseletében pénteken reggel öttagú küldöttség uta­zott Ravensbrückbe, ahol részt vesznek a volt koncent­rációs tábor felszabadulásának 19. évfordulóján. Közös legyen - a közös A termelőszövetkezetek együttműködésének tapasztalatai Nagykőrösön — Egy álló napon keresztü tudnék saját termelőszövetke zetiinfcnél szerzett tapasztala taim alapján beszélni róla, mennyire gyenge városunkban a hat tsz együttműködése ,— mondja Nagykőrösön Czimer A Nagykőrösi Konzervgyár elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját Tegnapi számunkban közöltük, hogy a Szákszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztésével egyetértve a kormány határozatot hozott a Minisztertanács és a SZOT el­nöksége vörös vándorzászlóinak odaítélésére. Megyénkben a Mechanikai Művek, a Magyar Gördiitő- csapágy Művek és a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Val­la la 1 mellett a Konzervipari Tröszt nagykőrösi konzervgyára is elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. A megyei tanács ülése (Folytatói az 1. oldalról) zetekben a szakmai veze­tés, a munkaszervezés. A továbbiakban néhány olyan jelenségre hívta fel a tanács­ülés figyelmét, amely ma még nagymértékben gátolja a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás gyorsabb előrehaladását és amelyek megszüntetésére nagy7 gondot kell fordítani a közel- - jövőben. A mérleghiányos és a gyen­ge termelőszövetkezetek gaz­dálkodása elsősorban a veze­tés hibái miatt maradt el a közepes és erős termelőszövet­kezetekétől. A .nagy mérleg­hiánnyal gazdálkodó termelő­szövetkezetekben nem egysé­ges a vezetés, ellentétek van­nak vezetők és tagok között. Sok szakmai hibát elkövetnek, mellőzik a szövetkezeti de­mokráciát, nem tartják tiszte­letben az alapszabályt és nem biztosítják a szövetkezeti ta­gok legalapvetőbb jogait sem. A továbbiakban felsorolta azt a hat termelőszövetkezetet, amelynek mérleghiánya a me­gye összes mérleghiányának 40 százalékát teszi ki. Ezek közül három a nagy,karai já­rásban található. E hat terme­lőszövetkezetben gyors ered­ményt kell elérni a gazdálko­dás megszilárdításában. Beszélt Prezenszky elvtárs arról, hogy jó néhány gyen­ge termelőszövetkezetben ki­alakult olyan szellem, amely szerint a vezetők és a tagok csupán az államtól várják sor­suk jobbrafordulását. Több termelőszövetkezetben a ve­zetők kilincselnek a járásnál, a megyénél, az országos szer­veknél, hogy az állami támo­gatás megszervezésével bizto­sítsák a tagság jövedelmét, közben teljesen elhanyagolják a termelést. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a termelőszövet­kezetekben a költséggazdál­kodásra. A megyében ugyanis a termelési érték átlago­san 12 százalékkal emel­kedett, de a költségek 20 százalékkal nőttek. Üzemenként kell megvizsgál­ni a termelési költségek ala­kulását, hogy a járási taná­csok a heiyi körülményeknek legjobban megfelelő intézke­déseket tegyenek. A költség- gazdálkodással szorosan ösz- szetügg: a megye termelőszö­vetkezeteiben nagymértékben megnőtt az alkalmazottait szá­ma. Az idei tervek szerint számuk még nagyobb lesz. A megyei tanács decemberi ülé­sén már állást foglalt e kér­désben és javasolta a terme- löszö vetkező leknek; alkalma­zottként csak Specialis kép­zettséggel rendelkező szakem­bereket fogialkoztassának. Ezt egyébként az alapszabály is kötelezően előírja. Sürgős in­tézkedést javasolt Prezenszky Gábor ebben az ügyben, mert több termelőszövetkezetben emiatt jelentős nézeteltérések vannak a tagok között. Ölyan termelőszövetkezet is van a megyében, ahol az alkalma­zottak nagy létszáma miatt a munkaegységre szinte semmi előleget nem tudnak osztani. A tagók kedvüket vesztik, ki­mar adóznak a közös munká­ból, emiatt nagy kár éri a kö­zös gazdaságokat Olyan nehézségek is van­nak a szövetkezetek gazdál­kodásában, amelyek megol­dásában a szövetkezeti veze­tők és tagok segítségére kell sietni. Ilyen többek között az állóeszköz-ellátottság. Amíg országosan' egy-egy szántó­egységre 3545 forint értékű állóeszköz jut, addig me­gyénkben 3367 forint értékű. A megye sajátosságait fi­gyelembe véve az álló­eszköz-ellátottságnak az országos átlag fölött kellene lennie. Ez a tény is hozzájárul alt­hoz, hogy egyéb mutatók tekintetében sem érik el a megye termelőszövetkezetei az országos átlagot. A halmozott termelési ér­ték egy-egy szán főegységre számolva országosan 4079 fo­rint, a; megyében 3976» fo­rint. A bruttó jövedelem a megyében 162 forinttal ki­sebb, mint az országos át­lag. A tagok átlagrészese­dése az országos 10 746 fo­rinttal szemben 9688 forint. Noha a megyében az álló­eszköz-ellátottság alacsonyabb az országos átlagnál, mégsem engedhető meg, hogy az idén túlzott mértékben ru­házzanak be saját erőből a termelőszövetkezetek, s ezzel a tagok részesedését csök­kentsék. A továbbiakban Prezenszky Gábor javaslatot tett a me­gyei tanácsülésnek az irányító munka, a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának további ja­vítására. A tanácsülés mind a szó­beli, mind pedig az írásbeli beterjesztést egyhangúlag el­fogadta. A megyei tanácsülés a to­vábbiakban több fontos ha­tározatot hozott. Tizenhét állattenyésztési szakember­nek, termelőszövetkezeti ál­lattenyésztőnek és egyéni ál­lattartónak ítélte oda a Pest megye kiváló állattenyész­tője kitüntető jelvény arany­fokozatát. A „Községfejlesz­tésért” kitüntető jel­vény aranyfokozatát 357-en kapták meg. A jelvényeket a május elsejei ünnepségeken nyújtják át a társadalmi munkásoknak. Ugyanakkor elismerését fejezte ki a me­gyei tanácsülés azoknak a társadalmi munkásoknak, akik nem érték ugyan el az elő­írt szinteket, de munkájuk­kal elősegítették községük, városuk fejlődését. Személyi kérdésekben hozott határo­zatot a megyei tanácsülés, majd Nógrád verőce, illetve Mende község» Határ úti la­kosainak kérését tárgyalta. Elfogadta és a Népköztár­saság Elnöki Tanácsához to­vábbította a nógrádverőceiek kérését, miszerint községük neve a jövőben Verőce le­gyen. A mendei Határ út lakott területet Gyömrö köz­séghez csatolja, s az erről szóló határozatot ugyancsak felterjeszti a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsához. Vé­gül a megyei tanácsülés jó­váhagyta a megyei tanácsta­gok első félévi ' beszámolói­nak ütemtervét, majd a kis­ipari termelőszövetkezetek ál­tal az ez évre befizetendő községfejlesztési hozzájárulás kulcsát állapította meg. Ferenc, a Rákóczi Tsz elnöke. Nagy mennyiségű felhasz­nálható trágyát fedezett fel egy helyen, s hogy hasznosít­hassa, szállítószalagra lett volna szüksége. Ám nem tu­dott szerezni, hiába járt utá­na, hiába akarta megvásárol­ni, nem kapott S mialatt ér­deklődött itt is, ott is, végül legnagyobb meglepetésére megtudta, odahaza Nagykőrö­sön a- egyik tsz három szál­lítószalaggal is rendelkezik. — Adjon el, vagy kölcsö­nözzön legalább egyet, kérlel­tem hiába az elnököt, pedig iegjobb tudomásom szerint a tsz-ben mind a három szállí­tószalag csupán leltári va­gyontárgy, semmire sem hasz­nálják. Ezzel a történettel a gépek kihasználására fordul a szó. A város egyik- másik tsz-ének van Rap.citox permetezőgépe. Azzal saját te­rületén mindegyik hamarosan elvégzi a munkát, aztán „meg­pihen” a gép, holott a szom­szédos tsz szintén használhat­ná, akár bérbe, akár más gé­pért cserébe. Hét olyan munkagépe Van a Rákóczinak, amit mostanáig — amíg megfelelő traktort ez idén be nem szerzett — nem tudott használni. A gépállo­más is csupa kisebb erőgépet osztott be tavaly a tsz-hez. Ugyanekkor egyik-másik nagykőrösi tsz a saját tulaja donát képező 50 lóerős géppel gyengébb traktor által is elvé­gezhető munkákon dolgozott. A Rákóczi Tsz rövid időre kölcsönkérte a nagyobbat, s helyébe kisebb teljesítményű, de a szóban forgó munkáknál nagyon is jól használható traktort ajánlott fel. Kérése azonban nem talált meghall­gatásra. / . — Százhuszonhat hold . lu­cernát kézzel kaszáltunk, mert fűkaszát nem tudtunk köl­csönbe szerez*!?,: holott ugyan­abban az időben más tsz-nél állt a fűkasza, * pár napra, vagy esetleg néhány' hétre is nél kül özh ette vol na. — Ami azonban a silókuko­ricánkkal történt tavaly, az a legjobb bizonyíték rá, milyen nagy szükség van a tsz-ek kooperációjára: százhúsz hold­ról egyetlen kilót sem tud­junk silózni — panaszolja a Rákóczi elnöke. A Nagykőrösi Gépállomás­nak csupa olyan silókom­bájnja volt tavalyi amelyet már tíz év óta nem gyár­tanak. következésképp pót- alkatrészei beszerezhetetlenek. Ezért egymás után leálltak a gépek, munka közben mindegyikben keletkezett va­lami hiba. Némelyik tsz-nek viszont van saját silókom­bájnja, s hosszabb-rövidebb időre akármelyik kölcsönad­hatta volna, csak nem adta. így aztán 40 hold silóku­korica termését a Rákóczi feletette, a többi 80 'holdé pedig elpusztult. És ennek nemcsak a Rákóczi Tsz, de a népgazdaság is kárát látta. — Egyedül a nagykőrösi Dózsa és köztünk alakult ki valami együttműködés, pedig mi is tudnánk a minket se­gítőknek egyben-másban se­gítséget nyújtani — mondja Czimer Ferenc és hozzáfűzi: — Az egymás támogatásának ilyen nagy hiánya úgyszól­ván érthetetlen. S ebben igaza van a Rá­kóczi Tsz elnökének. Mindenesetre messzemenő és túlzott következtetés len­ne akár féltékenységgel, akár sovinizmussal vádolni a nagy­kőrösi tsz-eket, de ha azt mondjuk, hogy az egymás segítésének elmaradása fej­letlen, vagy saját szűk ha­táraik közé zárt közösségi érzésükből fakad, feltehetően nem járunk messze az igaz­ságtól. Az egyes termelő- szövetkezeten belül évről év­re egyre jobban megerősö­dik a közösségi szellem, de ez kevés. A közeli és távoli szomszédos közös gazdasá­gokra is át kell vinniök a kö­zösségi érzést és az abból táplálkozó együttműködést. Csak így alakulhat ki a ma­gyar mezőgazdaság tökélete­sen szocialista munkája. A gazdaságosság elve is megköveteli különben a mi­nél szorosabb együttműkö­dést. A mezőgazdaság gé­pesítése semmi esetre sem azt jelenti, hogy minden tsz feltétlenül valamennyi létező gép tulajdonosa le­gyen; hogy olyannal is ren­delkezzen, amit — mondjuk példaképpen — csak egy hétig használhat, s aztán 51 hétig pihentethet. A szüksé­ges, de nem gyakran hasz­nálatos gép csak felesleges befektetést jelent, de nem kell minden tsz-nek. Éppen ilyen. kevésbé kihasználható gépek esetében van leginkább helye az együttműködésnek, ami talán nemcsak a nagy­körösi hat tsz-nél, de másutt is hiányzik. Márpedig ahogy a tsz kö­zös munkáján belül egyik ember a másikat támogatja, úgy kellene egymást a tsz- eknek is támogatniok. Szokoly Endre 1 VEGYÉK EL TŐLE! Azt, akiről ez a kis írás szól, személyesen nem is­merem, nem láttam soha. Szomorú sorsát, helyzetét, a ceglédi járás egyik fontos hivatalának munkatársnője mondta el! Szavait megközelítő hűséggel igyekszem tol­mácsolni. „Nemrégiben — még jeges hideg szél fújt akkor — Mikebudán, a tanácsnál jártam. Ott hallottam a csöpp, első osztályos kislányról, aki már napok óta elmaradt az iskolából és mondták, otthon naphosszat egyedül hagyják bezárva.- Vajon mi történt vele? Fényes nappal felkere­kedtünk a tanítónővel, akinek az osztályába jár, hogy meglátogassuk. A kislány — nevezzük Erzsikének —, a falun, kívül, tanyán lakik. Odaértünk az apró, sárból épült házhoz. Picinyke, tenyérnél alig nagyobb ablakában törött üveg, a rés sötét ruhadarabbal betömve. Az ajtó zárva. Zörgetni kezdtünk, bekiáltottunk. Nagysokára csikordult a zár. Megjelent az ajtónyitásban egy rongyos, felnőtt ruha­darabokba burkolózó piros arcú gyönyörű kislány, Erzsiké. Beengedett bennünket. Olyan sötét volt a lakásban, hogy neki ne menjünk valaminek, gyufái kellett gyújtani. A kis szobában rendetlenség, piszok, nyomor. Két oldalt a fal mellett egy-egy ágy. Benne szörnyű sötétszinű ron­gyok. Az egyiken pufajka. Abba bújik, azzal takarózik a fűtetlen szobában Erzsiké. Rospga asztal áll a szoba köze­pén. Rajta almahéj, ételmaradék. A kihűlt tűzhelyen lá­basban dermedt krumpli állott, húsdarabokkal. Ezt hagyta anyja a kicsinek ebédre. És Erzsiké itt, ebben a környezetben féltő gonddal őrzi iskolai füzeteit. Elövette, megmutatta őket. Az ir­kák gyüretlenek, bennük ragyogó tiszta lapok és olyan szép, tökéletes gyöngybetűk, hogy nem lehet megkülön­böztetni azoktól, amelyeket a tanító néni a sorok elejére mintának írt. Vajon ki neveli ilyenné ezt az okos. értel­mes, kedves kis gyermeket? Az anyja nem. Mert az —, láttuk hogyan törődik vele. Igaz, dolgozik, nem régóta Pestre jár takarítani. De együtt él egy nála 19 évvel fiata­labb férfival, aki jelenleg éppen börtönben ül. A semmi­rekellő, iszákos ember nem szívleli a gyermeket. »Azt mondják, megtörtént tavaly, amikor részegen ment haza, hogy fel akarta gyújtani a házat, s tűzbe akarta vetni a kicsit. Akkor Erzsiké napokig kint éjszakázott, a sza­badban bujkált, kazalba rejtőzve aludt. S bent a házban az asszony a férfival, aki a fia is lehetne. Milyen anya az ilyen? El kell tőle venni a gyermekét!” (h. f. p.) 1 avaiy július elsején is fil­lér nélkül kezdték. Azt sem tudták, honnan szereznek anyagot, szállit^sstsközt. Mégis szeptember 8-ra, a monori já­rási ifjxisági találkozóra Gyomron elkészült a Stein­metz kapitány út és a sport­pálya közötti betonút. Nem volt hiány sem anyagban, sem szállítóeszközben. Akit csak el­értek, azt mozgósították. Mert, ha az emiber nagyon akar va­lamit ... és a gyömrőiek na­gyon akarták. Azt mondják, eleinte fel kí­vánták jegyezni mindazok ne­vét, akik ott szorgoskodtak. Ez azonban kudarcba fulladt. Annyi ember dolgozott, hogy megszámolni sem lehetett, nem még felírni! A tavalyi munka csak erő­felmérés volt — dicsekednek a község kommunistái. Az idén lesz. az igazi! Április 18-át jelölték ki a társadalmi munka kezdetére. Azért 18-át, mert ez a szombat esik legközelebb Lenin szüle­tésnapjának évfordulójához. Márpedig Gyomron ezt az al­kalmat használják ki áz évi társadalmi tevékenység kezde­tére. Pénz. anyag — akárcsak ta­valy —, még nincs. Az Építő Ktsz is először vonakodott a huszonegy betongyűrű beszer­zésétől, szállításától. Azután csak elvállalta. Amit egyszer a gyömrői közösség elkezd, an­nak csak siker lehet a vége. A Vasipari Ktsz már beje­lentette, legkevesebben tizen­hatan lesznek ott szombaton. A pedagó'"'sok közül talán nyolcán. A sportolók és a sporlbarátók hatvanan vállal­nak munkát. A rendörőrspa- rancsnok is Ígérte: ott lesz­nek. Sárospataki Lajos, a köz- séeieil osztási bizottság elnöke, aki már temérdek társadalmi munkájáért aranyérmet is ka­pott, — most sem marad el. Miért e .sürgés-forgás? Tavaly a belvíz sok kárt tett Gyomron. Felszökött a kertek­be, több ház küszöbét ostro­molta, tönkretett jónéhány ku­tat és bajt okozott a csatorná­nál. Na ovi át már rendbe hoz­ták, de még mindig vannak la­kosok. akik szenvednek' tőle. Van olyan kút, amely azóta is használhatatlan, hiányos a csatornázás. Az országos ügyek között mindez eltörpül, de hány derék ember várja a se­gítséget! Még tart a tervezés, de mára a mérnökök néhány Ünnep — a maguk hasznára helyet megjelölnek, ahol kez­dődhet az ásás. Több útkereszteződéshez he. . czuck betongyűrűt Javít­ják a termelőszövetkezet rét­jét, legelőjét. A bokrok, a cserjék tisztításában a diákok­ra is számítanak. A pedagó­gusok most találgatják, — ho­gyan gazdálkodjanak okosan az idővel. A sporttelepen is van mit tenná, ott a sportolók és a sportbarátok foglalatos­kodnak majd. Évek óta készülnek létrehoz­ni a 'falumúzeumot. Hol a helyhiány, hol más akadályoz­ta megvalósítását. Ennek fel­építése ugyan ' átnyúlik a kö- [ vetkező évre, de ma megteszik j az első kapavágást, ledöntik a j kije,... helyen éktelenkedő i romfalat, s elegyengetik a ta- i lajt. És ez semmi! Néhányan i vállalták, hogy egyszer egy hó- I napban vasárnap átjárnak a : mendei téglagyárba dolgozni, s munkájuk ellenértékéként téglát kapnak a múzeum fel­építéséhez Szocialista embert formáló munka, amit csinálnak. Annál inkább, mert tízszer annyi pártonkívüli vesz részt benne, mint ahány párttag Gyömrőn él. Kommunista munka — ön­kéntes munka. Norma nélkül, díjazási feltételek nélkül, a közösség javára, megszokásból végzett, öntudatos szellemből fakadó munka. EnYbSiek tömegeit forraszt­ja össze, új fegyelmet teremt, új formáit építi a közösség j kapcsolatának és olyan mun- j ka, aminek nincs vége soha. I Csak úgy érdemes elkezdeni, ha kitartás. állhatatosság, j készség, elszántság fűti az el- | határozást, hogy célhoz érje- j nek. Sokszor esett szó arról Gyömrőn: mi lesz a község távolabbi jövője? Kialakul-e itt Budapest „alvóvárosa”, vagy fürdővárosnak szánják? S míg gondolatban a jövőt építik, a valóságban erre ké­szülnek elő. Sokan moncjják: Leninre valami nagy dologgal szokás i emlékezni. De a gyömrőiek jól válaszolnak rá: a nagy dolgok sok-sok apróból keletkeznek. S ha nagyot akarunk alkotni — a kicsinyen — a rét-legelő ja­vításon. a belvízkárosultak se­gítésén. a falumúzeum létre­hozásán. közös, együttes fel­adaton keli kezdeni. Sági Ágnes Tavasz az építkezéseken Mintegy öteier munkahelyen dolgoznak — Áprilisban csaknem 800 lakást adnak át az ÉM-váltalatok Az építőiparban is megkez­dődött a tavasz. Az Építésügyi Minisztérium Építőipari Fő­igazgatóságának vállalatai most már mintegy ötezer mun­kahelyen dolgoznak. Az első negyedévben 93.3 százalékra teljesítették előirányzatukat. Ennek ellenére sokkal kedve­zőbbek az éves terv teljesíté­sének feltételei, mint tavaly. I Az első három hónapban már­is. sok jelentős ipari, mezőgaz­dasági és kulturális építményt adtak át. A korábbinál jóval gondosabb téli felkészülés eredménye, hogy az első ne­gyedévben 48 százalékkal több munkát végeztek az építkezé­seken, mim a múlt év hasonló időszakában. Áprilisban már majdnem kétszer akkora feladatot telje­sítenek az építők,- mint ameny- nyi januártól márciusig egy hónap átlaga volt. Az Építő­ipari Főigazgatóság elsösorba ' a népgazdaság legfontosabb ipari és mezőgazdasági építke­zéseire. az exportcikkek ter­melését bővítő beruházásokra, valamint a lakások és az isko­lák építésére vonta össze erőit. A lakásépítők áprilisban csak­nem 800, s a második negyed­évben összesen 4600 új otthoni adnak át és törlesztik a tarto­zást. A vállalatoknak azonbty sok gondot okoz, hogy mint- j egy 5000-rel kevesebb munkás dolgozik az építkezéseken, mint amennyit teróeetek. Ezért most a korszerű építés- szervezési módszerek kiter­jesztésével és a nagy építőipa­ri gépek két-háromműszakos munkájának megszervezésével segítik a létszámproblémák csökkentését. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom