Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

székről akkor VÁLTOZATOS­SÁG Szeretem a vál­tozatosságot, mert az gyönyörköd­tet. Én tehát sze­retem a magyar sajtót. Vásárolom is szorgalmasan az újságokat, kü- Ionosén az úgyne- we vezett színes lapo­pL' kát, mert azok az­tán tartalmilag is színesek, változa­tosak ám! Ha megunom a színé- szóló olvasmányokat, leteszem a Film Szín­ház Muzsikát és felveszem például a Nők Lapját, s olva­sok benne — Bajor Giziről... Esetleg a Lobogóban — Jávor Pálról... Ha mégis új témá­ra szomjazom, elővehetem pél­dául az Ország Világot. Jé, annak is színésznő van a cím­lapján! Sebaj, olvashatok más­ról is benne, például: a maf­fiáról. Ez igazán új, egyedi té­ma ... S ha unom, elővehetek még más lapot, mondjuk a Képes Űjságot, s abban olvas­hatok — a maffiáról... Ha ugyanaz is a téma sokszor lapjainkban, mindegyik más oldalról világítja meg. Itt van például új lapunk, a Tükör: a hátlapján levő kép bal oldal­ról világít rá a színes magyar sajtó központi témájára (a meztelen női keblekre) s em­lékszem: ugyanilyet a múlt héten — más lapban — jobb oldalról megvilágítva láttam... De ha ugyanarról a témáról akarok két vagy több cikket is olvasni, nem feltétlenül fontos két lapot megvennem. Elég ahhoz egy is. Például a Pest megyei Hírlap. Ha a pili­si Hunyadi Tsz-ről a negye­dik oldalon olvasott cikk nem elégít ki, visszafordíton a har­madik oldalra, ott is ohxisha- tök ugyanerről... Szeretem a változatosságot! r. b. — Ügyeletes orvos ma Gyömrőn dr. Balogh Sán­dor, Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen dr. Simon Sándor. — Ifjúsági híradó. KISZ- taggyűlés lesz ma' délután a maglódi Vas—Fém Ktsz-ben és Pusztaszentistvánon. — A felső-nyáregyházi KISZ-esek ma este tavaszi bált rendez­nek. — ötórai tea címmel, táncos klubdélután lesz ma Gyömrőn, a művelődési ház ifjúsági klubjában. — Üj fagylaltpultot kapott a monori Mignon Eszpresszó. Rövidesen hűtőszekrényt is kapnak. VIDÉKÉ \ A vasárnap fotója VARIÁCIÓK GYERMEKARCRA A P E S T MEGY El R L AP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1964. Április 12, vasárnap Fiatal traktorosok, állattenyésztők, szakmunkások százait várják tsz-eink! Járásunk területén 20 ter­melőszövetkezet és egy ter­melőszövetkezeti csoport gaz­dálkodik, összesen 46 000 ka- tasztrális hold szántóterületen. Tsz-eink igen fontos tevékeny­ségüket közel kilencezer tag­gal oldják meg. A tagság életkor szerinti összetétele na­gyon aggasztó, ugyanis túl­nyomó része az idősebb kor­osztályba tartozik, az átlagos kor négyv en- ötven éven felül van, A fiatalabbak — zömmel nők, kisebb részben férfiak — kö­zött traktorosok, mezőgazda, sági tanulók, kertészetben dol­gozók vannak, sajnos, mini­mális számban. Az elmúlt hetekben a járá­si KISZ-bizottság munkatár­sai elbeszélgettek a termelő­szövetkezeti vezetőkkel a fia­talok foglalkoztatásának prob­lémáiról. Az elvtársak elmon­dották, hogy az állattenyésztés fejlődésével csaknem minde­nütt meg tudják oldani azt, hogy egész évben télen-nyá- ron egyaránt munkát biztosí­tanak a fiatalok számára. En­nél problémásabb az, hogy havonta készpénzfizetést tud­janak adni. Járásunkban a tsz-ekben dolgozó fiata­lok száma nem éri el a 200 főt sem. A mezőgazdasági tanulók szá­ma alig több 20-nál. Tehát na­gyon jelentős feladat a fiata­lok tömegesebb foglalkoztatá­sa. A szakmai követelmények növekedésével mezőgazdasági tanulókra — így állattenyész­tőkre, növénytermesztőkre és más szakterületeken — kor­látlan számiban van szükség. Például: Ecseren nincs je­lentkező mezőgazdasági gé­pész, kovács, kertész, trakto­ros, baromfinevelő szakmára. Maglódon 13 tanulót szeret­nének szerződtetni gyümölcs- termelőnek, állattenyésztő­nek. Tápiósápon: gépész-, ko­LESZ-E ALVOVAROS? Mikor a Minisztertanács 1960-ban jóváhagyta a főváros távlati tervét, s azt nyilvánosságra hozták, nagy érdeklődést keltett környékünkön az alvóvárosok gondolata. Érthető, hisz a nyolc közül egyet Gyömrő szomszédságában terveznek. Azóta kevés hír látott er­ről napvilágot, a kapott hírek is ellentmondásosak vol­tak, olyasmi is szárny rákapott — s erősen tartja ma­gát —, hogy teljesen elvetették az alvóvárosok tervét. „Fővárosunk jelene és jövője” címmel nemrég jelent meg egy brosúra, amely — többek között — ezzel is foglalkozik. Az alábbiakban közöljük a minket érintő részeket. Sok újat nem tudunk meg belőle, az viszont kiderül, hogy az alvóvárosok tervét nem vetették el. Nem véletlenül viseli Budapest általános terve a „Buda­pest és környéke általános városrendezési terve” címet. A fő­város tervszerű fejlesztésén kívül a szervesen hozzátartozó környék fejlesztését is alakítja. Ebben a vonatkozásban sem tekinthető konkrét beruházásokat és városépítési akciókat kezdményező operatív javaslatnak, koordináló szerepe azon­ban jelentős. A jövőben a főváros körzetében minden nagyobb arányú lakásépítési akcióról és üzemtelepítésről, az erdősítés és a mezőgazdaság fejlesztéséről, út-, vasút- és közműépítés­ről csak az összefüggő nagy területegység összehangolt érde­keinek figyelembe vételével határozhatnak. A főváros egészségtelen túlnépesedésének fékezésére fel­tárják azokat a területeket, amelyek a maguk egészséges és rendkívül szép környezetével, jól kiépíthető közlekedéssel és gazdaságosan megoldható közművesítéssel kiválóan alkalma­sak a külföldön már jólismert úgynevezett alvóvárosok létesí­tésére, vagyis olyan települések kialakítására, amelyek lakó­helyül szolgálnak, s ahonnan a lakók 20—30 perc' alatt elérik fővárosi munkahelyeiket. Az általános rendezési terv nyolc alvóváros lehetőségét veti fel. Az új típusú lakóközpontokat a fővárost körülvevő, már említett, 15 kilométer széles és 1650 négyzetkilométer nagyságú körzetében jelölték ki. Ezen a te­rületen 330 ezer lakos él, összesen 64 településen. A nyolc alvóváros legideálisabb helye az úgynevezett vá­rosrendezési terv szerint: Budaörs mellett az úgynevezett Sor- rentói völgy, a solymári katonai temető melletti lankás domb­oldal, Margitliget, Csornád, Mogyoród, Gyömrő, Felsőpakony és Taksony szomszédságában levő beépítetlen terület. Az al­vóvárosokban összesen mintegy 40—50 ezer lakás építhető, egyenként 20—30 ezer fő részére. Az új települések hívei a következő indokokkal érvelnek: az üzemeket onnan ugyan­olyan gyorsan elérik, mint a Belvárosból, anélkül, hogy a belső városrészek közlekedését igénybevennék, és a meglevő közműhálózatot terhelnék; egészséges környezetben élhetnek, ahol nincsenek levegőt szennyező források; mint a neve is mutatja az alvóváros lakást ad, munkahelyet nem — ahhoz ott vannak a városi üzemek —, viszont gondoskodni kell a női munkaerők foglalkoztatására helyi munkaalkalmakról (szövetkezetek, javító részlegek, stb.) és alapfokú igazgatási, egészségügyi művelődési és közellátási hálózatról. vács-, bognórtanulókra lenne szükség és végig sorolhat­nánk minden szövetkezetün­ket, mindenhol kisebb-na- gyatab létszámban keld tanuló, kiváltképp traktoros, állatte­nyésztő és növénytermesztő szakmákban. 1963-ban a járásban össze­sen 9 mezőgazdasági és 3 me- zőgazdasági-ipari tanuló je­lentkező volt. A taniulószer- ződtetések terén élenjárt Gomba, Maglód, de a helyzet még itt sem megnyugtató. Az idén végző nyolcadi­kosok közül Úriban 8, Bé­nyén 9 tanulót szerződtet­tek; más szövetkezetek csak 1—2 főt vagy annyit sem. Hiányos a propaganda. Sem a tsz-vezetők, sem az ezzel foglalkozó járási szervek mun­kája nem kielégítő ezen a té­ren. Több községünkből na­ponta 3—i órát utaznak se­gédmunkás fiatalok munkahe­lyükre, ahol 1000—1200 forint a jövedelmük, otthon a tsz meg munkaerőhiánnyal küzd. A kávai tsz-dnök elmondotta, hogy egy fiatalt sem sikerült hazacsalni, pedig munka len­ne egész évben, s az egyik 65 éves tsz-tag például a múlt évben átlagosan 2400 forintot keresett havonta. Gyömrőn szerényebb ugyan az ígéret, de bármelyik fiatal minden szakképzettség nélkül egész évben havonta 1300 forintot keresne készpénzben. Ecseren a fiatal traktorosok havi fize­tése löOO—3000 forintig ter­jed. szükség van ipari szakmun­kásokra is a tsz-ekben. Gom­bára februárban jött haza két fiatal munkás: Lehota Géza lakatos és Fekete Károly vil­lanyszerelő, órabérük 8 forint körül van, fix kereset, nem beszélve arról, hogy nincs uta­zás! Van tehát lehetőség, csak élni kellene vele és ezeket a lehetőségeket jobban át kelle­ne vinni a köztudatba. 112 traktoros kellene például ahhoz, hotgy két mű­szakiban tudjanak dolgozni a szövetkezetek gépei. Már a 11 éves fiatalok is jelentkezhet*- nek traktorosképzésre! Ezen a téren is nagyobb propagandát* ha kell, személyi agitációt keüll kifejteni. Természetesen a szö­vetkezeteknek tovább kell ja­vítani a munka- és szociális feltételeket; munkásmelege- dők, mosdok például még a legtöbb helyen hiányoznak, a kulturális és szórakozási igé­nyüket a fiatalok még nem mindenütt tudják kielégíteni; Pontosan fel kell mérni a szövetkezetek fiatal tanuló- és munkásigényét. A rendel­kezésre álló hirdetési és pro­pagandaeszközöket jobban igénybe kellene venni a ta- nulószerződítetós és általában a fiatalok foglalkoztatása ügyében. Nem szabad figyel­men kívül hagyni a személyi agitációban rejlő lehetősége­ket sem! Bognár Miklós Három és fél milliós tervet teljesített a Járási Szolgáltató Ktsz Elmaradás van a lakossági szolgáltatások terén Mérlegzáró közgyűlést tar­tott a Monori Járási Szolgál­tató Ktsz, melyen a szövet­kezet dolgozóin kívül sok ér­deklődő és vendég is megje­lent. \ Bánhegyi Gyula elnöki beszámolójában áttekintést adott az elmúlt esztendő fon­tosabb eseményeiről melyek során megemlékezett a vas­ipari ktsz-től átvett részle­gek beépítésével járt kez­deti nehézségekről majd is­mertette az 1963. év gaz­dasági eredményeit. ' Az el­múlt évben a legeredményesebben a kékfestő részleg zárt, míg leggyengébben a fény­képész és a motorszerelő részleg végzett. • A két utób­binál a lényeges javulás már­is megindult. A szövetkezet kereken 3 és fél millió fo­rintos évi tervét 100,4 szá­zalékra teljesítette. Ebből a szolgáltató tevékenységre be­tervezett -2 200 000 forint ér­tékű munkát azonban csak 95 százalékra teljesítette. Ezen az arányon a jövőben javítani kell. Az 1963. éves tiszta nye­reség 186 ezer forint, mely összegből a szükséges és elő­írt tartalékolások után kere­ken 60 ezer forint kerül a dol­gozók nyereségrészesedéseként kifizetésre, mely összeg kétheti átlagjövedelem­nek felel meg. A múlt hibáit fi­gyelembe véve és azon okul­va, a vezetőség a jövőben súlyt helyez a munkaversenyek, a szocialista brigádok meg­szervezésére, a szakmai to­vábbképzésre és az ipari- tanuló-nevelésre. Tatár András, az ellenőrző bizottság elnöke panaszolta, hogy a hat községben működő 17 részleg ellenőrzése sok ne­hézséggel jár, így csak szú­rópróbák útján tudják fel­adatukat ellátni. Udvarhelyi Tivadar, a KISZÖV küldöt­te a munkafegyelem és a pontosság betartására hívta fel a fi­gyeimet. Szántó Tibor mű­szaki vezető az átvett rész­legek beállításával kapcsola­tos nehézségekre és a bőr­ellátás körül tapasztalható hiányosságokra rámutatva, kérte a KISZÖV segítségét. Rostás József, Szabó József, 'Kiss Kálmán, Amler Ferenc szintén a bőrellátás hiányos­ságaiból származó bajokra mutattak rá. Herger Pál, a KISZÖV másik képviselője elismerte ezeket a nehézsége­ket, de megállapította, hogy ez országos probléma. Bízik benne, hogy a nehézségeket közös erőfeszítéssel le fogják küzdeni. Gál János, a köz­ségi pártbizottság titkára el­ismeréssel szólott az elért eredményekről, melyeket a nehézségek mellett sem sza­bad lebecsülni. F.uderer Ist­ván, a gyömrői testvérszövet­kezet elnökének hozzászólá­sa után, Bánhegyi Gyula zárszavával ért véget a mérleg fölötti vita. Dr. Huszty Károly I. A tűnődő II. A durcás (Kútvölgyi Mihály felvételei) b\\VNK»í\V\\\\\\\\\Y\\\V\V\\\VNC^ A zárszámadásokról, a művelődés- ügyről és a közbiztonságról tárgyalt a vecsési tanács (Tudósítónktól) Pénteken délután a . műve­lődési otthonban tartotta meg a Vecsési Községi Tanács Bitt Ferenc elnökletével áprilisi ülését, mely ismét népes és aktív vol. A napirendi pon­tok előtt Szentpétery László vb-elnök számolt be a lejárt idejű határozatokról.; . Köztük a nagy port felverő vízkér­dés állásáról, amelyhez to­vábbi szenvedélyes hozzászó­lások hangzottak el. A je­lenlevő Hörömpő József kép­viselő elvtárs támogatásáról biztosította a tanácstagságot, akik egyhangúlag úgy hatá­roztak, hogy kérik a megyei tanácsot: a vízmű üzemelé­sét és karbantartását adják *vissza a Vecsési Ivóvíz Tár­sulatnak. Ezután került sor a na­pirendi pontokra. Először Moór Nándor tsz-elnök egé­szítette ki a tsz-ek zár­számadásáról szóló beszámo­lóját. Az ezt követő vitá­ban felszólalók: Viglási An­tal, Várna Gergely, Perjés József, Tábori Nándor, Koncz János, Várkonyi Miklós, Bod­nár László, Perényi Tamás, Csömör Sándorné és Berkes József tanácstagok az elért eredményeket és a még fenn­álló hibákat fejtegették. A második napirendi pont a művelődési áb munkájá­ról és a sportkörről szóló beszámoló volt, melyet Dal- los Kornél, az áb elnöke terjesztett a tanácsülés elé. Ehhez a napirendhez is több hozzászóló volt, akik ismét tanújelét adták annak, hogy mind a sport, mind a nép­művelés egyaránt szívügyük. Ismét és ismét elhangzot­tak azok a nehézségek, ami­vel a kultúra és a sport több száz főnyi aktívája küzd, s amelynek megol­dására nem sikerül kiutat találni. »cvi ..I.-' »i A harmadik napirendi pont­ban Pintér András őrspa­rancsnok számolt be a köz­ség közrendjének és köz- biztonságának helyzetéről. A beszámolóhoz R aszl János szólt hozzá, sürgetve a már meglevő KRESZ-táblák el­helyezését. A tartalmas és terjedel­mes viták után egyéb ja­vaslatok és hozzászólások következtek. MŰSOR Mozik Ecser: Feltámadás I—II. Gom­ba: Ordasok között. Gyömrő: Hon­foglalás I—II. Matiné: Nagy mér­kőzés. Maglód: Udvari bolond (szélesvásznú). Matiné: Puskák és galambok. Monor: Optimista tra­gédia (szélesvásznú). Matiné: Szól­jon a dob (szélesvásznú). H: Üj Gilgames (szélesvásznú). Nyáregy­háza: Előzés. Pilis: Pogányok ide­je. Tápiósáp: Egy szélhámos val­lomásai. Tápiósüly: Kálóján cár. Űri: Gengszterek és filantrópok. Üllő: Amikor egy lány 15 éves. Matiné: Ordító egér. Vasad: Pi­nocchio. Vecsés: Üres járat (szé­lesvásznú). Matiné; Iskolatársak: voltunk. H: Dohány. Csévharaszt: Egy év kilenc napja, Emberi sors. (A KISZ vándormozijának előadá­sai.) Itt Monoron kedvére kiabál­hat mindenki, azt amit akar. Csak az a fontos, hogy hang­erősítője legyen. Hihetetlen? Menjenek el este a piactérre! Van ott egy vurstli, meg lö­völde, no és persze a hangszó­ró! Ebből bömbölnek elő es­ténként az év legrosszabb slá­gerei és legnagyobb badarsá­gai. Egyik este például a kö­vetkező figyelemre méltó dol­got harsogtattak a légbe: „Szeretettel küldjük a kö­vetkező dalt a papának." Ez eddig rendben is van. Csak azt nem értem, 'miért kellett hozzátenni még azt is, hogy nem a gatyának, hanem a jó öreg papának küldték azt az ócska, zsoltárokból komponált twisztet. Még az este folya­mán egy bizonyos Mariska kapott zenés üzenetet egy bi­zonyos Mihálytól, aki az üze­net kapcsán közölte szíve vá­lasztottjával, hogy az édes­anyja keresi azt a kétforin­tost, amit délután elhozott a tányér alól. (Bizonyára ez le­hetett a család ünneplős két­forintosa, ha már így keres­ték.) Ezeken kívül még va­laki közölte egy — bizonyára a környéken tartózkodó — Ági nevű leánykával, hogy a papá­ja helikopterről keresi az ágy alatt, mert ki akarja neki mérni ma estére a pizsama fejadagját. Erre aztán Ági tudtára adta valamiféle Pi­tyunak, hogy siessen haza, mert a család lefekszik és ne­ki megint csak a lábnál jut hely éjszakára. így folyt a hancúrozás, az ízléstelen szavakkal való do- bálódzás vagy kilencig, és es­küszöm az összes világgákia- bátt marhaságra, hogy senkit sem vittek be az őrsre és sen­ki nem emelt szót az önreklá­mozás ilyen módja ellen. Fur­csák vagyunk mi emberek. Hát nem? Kacziba Antal János / Rendkívüi furcsák az embe­rek. Ezt több ízben tapasztal­tam. Most megírom. Tegyük fel: én szombat este 7 és 9 között kimegyek a mo­nori piactérre és két órán ke­resztül üvöltözök a nagy mo­nori semmibe. Mi lesz eb­ből? Jön a rendőr és bevisz az őrsre, mint csendháborító huligán elemet. Valószínűnek tartom, hogy ezután nem há­borítanám a közcsendet Mo- noron, — legalább .egy hétig. De ha esetleg mégis kedvem támadna egy kicsit közcsend- háborítarú. akkor már óvato­sabb lennék. Szereznék egy jó mikrofont, egy mosófazék nagyságú hangszórót és vígan üvöltöznék. Ez esetben vajon mi lenne a logilcus eljárás? Legalább egy félórás vagány- kodás-elvonókúra, ami után egy hónapig csak ciripelni mernék a piactéren, nehogy megzavarjam az áldott csen­det. Mondom, ez lenne a logi­kus. De nem így van. Vurstli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom