Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-12 / 85. szám
mteret 1964. ÁPRILIS 12. VASÁRNAP „Erdősített44 iskola Egy ország — egy könyv Hosszan, türelmetlenül cseng a telefon. Távolsági beszélgetés — nyugtázom és sietve nyúlok a hallgató után. — Hétszáz gyerek nevében beszélek — jelentkezik egy aggodalmas nói hang. — Kérem, jöjjön ki hozzánk és nézze meg a mi „erdősített” iskolánkat, s ha tud, segítsen nekünk. „Erdősített” iskola? Vajon mi lehet? — tűnődtem sokáig a beszélgetés után, keresve a különös jelző titkát, de nem sikerült a nyitjára bukkannom. Csak a helyszínen — Erdliget, Topolya utca 6 —, az általános iskolában. zolja el az olvasót. A jótollú újságíró a könyvben sem szorítkozik általánosságokra, helyesen nyúl r i porteszko tökhöz, bemutatva Berlin sokar- cúságát éppúgy, mint a napi 30 000 tonna barnaszenet termelő kleinlepischt külfejtést, a „műanyag” Trabantok gyárát, ahol kiderül, hogy a műanyag csak — legenda, mert a duro- plaszt nem műanyag... Könyve annak bizonysága, hogy viszonylag ismert tényekről, területről is lehet újat írni, mégpedig élvezetesen. A negyedik könyv — Desi- der Galsky: Panamai kaland. — cseh szerző munkája, s itt szerencsésen egybeesett a kiadói tevékenység a napi politikával, hiszen a legújabb „panamai kaland" napjaiban került a könyvesboltokba a könyv. A szerző áttekintést ad a Panama-csatorna történetéről, s megvilágítja, hogyan teszi lehetetlenné az ország önálló életét a csatomajog alapján az Egyesült Államok. Megítélésünk szerint akár a történelmi áttekintés rovására is, nem ártott volna többet foglalkozni a mai Panama életével, lakóival, de a könyv így is hasznos ismertetőt adott az újsághírek mellé. Néhány javaslat Cikkünk elején már szóltunk arról, mit tartunk javítani valónak, s az olvasóközönség érdekében ezen lehet és kell is változtatni. Megtoldják ezt néhány javaslattal: bár nem ismerve a kiadó szándékát, de reméljük, hogy „feltérképezésük” módszeres lesz, s nem a véletlen szülötte. Szívesen vennénk kézbe a szomszédos országokról szóló könyveket, így például Csehszlovákiáról, Ausztriáról, vagy olyan távolibb, de hozzánk közel álló országról is, mint Finnország. Hozzátennénk még: a skandináv országokról nagyon keveset tudunk. Svédország, Svájc, de Norvégia is hálás téma lenne az Egy ország — egy könyv sorozaton belül. Arról nem szólva, hogy a Szovjetunióról még ma sincs ilyen természetű munka, s a nehezen magyarázható hiányokat sorolhatnánk tovább. / A jó kezdeményezés igényessé tesz bennünket a folytatást illetően. Remélhetőleg a kiadó válasza erre a mind sűrűbben megjelenő Egy ország — egy könyv sorozat kötetei lesznek. M. O. MMMWnWVWWWVWWWVWwwwMwuwt A fiatal, tehetséges olasz színésznő, Paola Pitagora eddigi legnagyobb sikerét Strindberg Haláltánc című színművében aratta. Jelenleg a római televízió egyik legfoglalkoztatottabb sztárja ^ «wwwwwwwww'.wwwwwwxwvvwvkWWWWVWWVWWWW I GAU SÁNDOR: í TISZTASZOBA Í Miskával eQV pincesori látogatás alkal- ---------------- mával ismerkedtem meg. Nagyon megtetszett, bátor, őszinte magatartása ^ és nyílt egyszerű szava. Akkoriban minde- £ nütt, köztünk is, a mezőgazdaság jövőjéről | folgt a vita. Sok mindenben egyetértettünk. ' Mindenekelőtt abban, hogy a falu felemelkedése csak a mezőgazdasági termelés növelésével érhető el. Csakhogy másképpen képzelte el a jövőt ő is, meg én is. — A parasztoknak nyújtott hitelek, az olcsó gépek, termelési biztonság, az értékesítés megszervezése virágóztatja fel a mezőgazdaságot —, mondotta az ifjú gazda. — Mert az egyéni vitalitás, kezdeményezőkészség csak így művelhet csodákat. m vatkozott elődeire, a Bódásokra, akik egy-másfél évszázada szinte a semmibe kapaszkodtak, amikor a Duna—Tisza közé letelepedtek és a futóhomokon mára mégis virágzó szőlő- és kertkultúrát teremtettek. Mit tudna produkálni ez a parasztság, ha j igazán összefogna, erejét egyesítené! Hiszen, í ha a magyar paraszt alkotókészségét, tett- j erejét felszabadítjuk, lehetővé tesszük, hogy % egy nagy emberi közösségben dolgozzon, cso- j dákra lesz képes — érveltem, ahgyon a párt- í iskolán tanultam, hittem. V £ Néha magasra csaptak a szenvedélyek % köztünk, de a végén barátsággal váltynk el. £ S megállapodtunk abban, hogy legközelebb ^ tovább folytatjuk a beszélgetéseket. Ezt követően. ha utam arra vitt, soha kerültem el Miskáék háza táját. Elein- a présházban találkoztunk,, majd otthonukba is meghívott. Lassan megismertem f. egész környezetét. A Bódás-család a paraszti rétegezödésben -------------------------- valahol a középen foglalt helyet. Az öreg Bódás pár évvel ezelőtt végleg kiköltözött a temetőbe, szomorúfűzek alá. A család idősebb férfitagjai önálló gazdákká váltak, odahaza csak Miska maradt, aki tovább vitte a gazdálkodást és fenntartotta a Bódás-porta gazdálkodási rendjét. Különben a faluban már vénlegénynek számított, mert túllépte a harmadik X-et és még nem házasodott meg. Pedig eleveneszü, okos, jól gazdálkodó, tréfálkozó kedvű embernek ismerték az ifjú Bódás Mihályt. Sokáig udvarolgatott, csapta a szelet a lányoknak, a menyecskéknek, végül azonban valahogyan egyedül maradt. Gazdálkodásába egy-két újítást bevezetett, csemetéket nevelt s motorkerékpáron járt a határba dolgozni. Odahaza azonban mintha megállt volna az idő. Nemcsak az eperfák bólogattak ugyanúgy, mint .évtizedekkel ezelőtt, hanem kínos precízen helyén volt itt minden. A nehéz ötvenes évek ellenére a porta megőrzött valamit régi fényességéből, csak talán a bútorok, a berendezés vált egy kissé kopottabbá. Azazhogy a paraszti ház tisztaszobáján még ez sem látszott meg. Egy alkalommal a présházban megkezdett beszélgetést odahaza, az öreg eperfa lombjai alatt fejeztük be. Más alkalommal a nyári konyhában vendégeskedtem, majd bekerültem a nagy konyhába, s végül Miska betessékelt a tisztaszobába. Oda, ahol csak a keresztelők, zsoltáros ünnepek alkalmával szoktak tartózkodni a család tagjai és a közvetlen rokonság, vagy azok, akiknek meg akarják mutatni, hogy milyen is az ő családjuk. Láttam én már tisztaszobát sokat. Falumban is ismertem jó néhányat. A rang. a gazdaság állapota is pontosan lemérhető volt kola tarthatatlan helyzete csak ^ egy probléma a sok közül. De / ebben az ügyben legalább tör- tént már valami. 1963. szép- ■, tember 5-én egy szakértői bi- í zottság kijelölte az Erdligeten létesítendő tizenkét tantermes általános iskola helyét a Diós- di út északi oldalán a Kakukk- J fű-, Hóvirág- és a. Kankalin 't. utca által határolt területen. \ Hét hónapja. S mi történt 'j azóta? íj Dr. Mátyás Boldizsár, a me- ^ gyei fenács vb tervosztályé- ^ nak vezetője: — Az érdligeti általános is- t kola tervezés alatt áll. A terve- ^ két a Pest megyei tanácsi tér- % vezöiroda készíti. A határidő: £ május vége. Az. iskola felépí- ^ tése azonban nem szerepel az ^ 1964. évi tervben. Ha a terv- ^ dokumentáció elkészült, soron / kívül eljuttatjuk az Országos Tervhivatal vezetőjéhez. ^ Amennyiben megkapjuk az J engedélyt és a költségvetést, még mindig hátra van az épí- j tőipari kapacitás biztosítása. í Ml mindenesetre nagyon sze- £ retnénk, ha jövő őszre átad- % hatnánk a felépült új iskolát. j Varga Alfréd, a Pest megyei í tanácsi tervezőiroda mérnöke: í — A MOT: 1—3—39/61 ti-1 pusszámú tervet nem mi ké- / szítettük. Tervezője Köves j 1 Emil. A terv az EM Típuster- ; vező Intézet birtokában van ; jelenleg is. Egy hónapja már, í hogy levélben, majd később ! szóban is sürgettük megkül- * dését, de az még a mai napig S ’ sem érkezett meg irodánkba. ! Reicht Péter, az ÉM Típus- : tervező Intézet mérnöke: , — Az eredeti tervek való- ! ! ban Wt vannak még intéze- \ , tünkben. A Pest megyei Ta- : “ nács kérésére, hogy gyorsab- : ban megkaphassák a terveket,! ’ nem küldtük át azokat az ÉM í , Ép: ésügyi Dokumentációs • | írót ;ba, hanem a saját inté- ; zetüiijtben fénymásoljuk a j több, mint száz rajzból álló j ( tervdokumentációt. Előrelát- \ , hatóan tíz nap múlva meg- ; ‘t küldhetjük azokat a Pest me- i gyei Tanácshoz. Az érdligeti általános iskola i . tervdokumentációjának elké- í t szítési határideje május vé-: t ge. Amennyiben két héten be- \ 5 lül megkapják a tervdokumen- i t tációt az ÉM Típusíervezö In- j . téziettől a Pest megyei tanácsi; . tervezőiroda szakemberei, el- j . készülnek-e vele az ígért ha- : . téridőre? i Varga Alfréd mérnök: — Sajnos nem. Legfeljebb- július elején adhatjuk át a megyei tanács tervosztályának- a kért tervdokumentációt tét. A termek hajópadlója korhadt, alattuk szigetelés nincs. A trágyalével átitatott talaj szaga a tantermekben erősen érezhető. Változatlanul léteznek az istálló két állássora közötti volt középjárda két oldala mentén a tartóoszlopok. A födém teljes egészében életveszélyes állapotban van.. A statikai szakvélemény alapján az ősszel a kilenc tanterem közül hetet — és a tanári szobát — faoszlopokkal feldúcották. A VII/A és a IV/A osztályok közös, hat- szor-nyolcméteres tantermében például harminckét faoszlopot állítottak fel (az egész iskolában százharmincnyolcat!), s most olyan az osztályterem, akár egy kis erdő. Hí tréfálkozni lenne kedve az embernek, azt mondaná, hogy ebben a tanteremben az órák alatt bújócskát játszik a negyvennyolc gyerek a tanítóval Nem túlzás ez — valóság. S mindez alig két kilométernyire Budapest határától! Keresi az ember a kérdésekre a választ, de helyetu Érd problémáinak bonyolult kuszaságába akad. Az ország legnagyobb községében (lakóinak száma ma-holnap eléri a harmincezret, pedig az 1960-ai népszámlálás alkalmával még c s*a k huszonháromezren lakták) még ma is fontos szemé lyiség Miszlay Mihály vízlajtos, aki pénzért árulja a j< ivóvizet; művelődési há: nincs; az életveszélyessé vál mozit bezárták; az alacso nyabb területeken a tavaszi árvíz már megszokott dolog; öt ven kilométer villanyhálóza kellene ahhoz, hogy végre < főváros szomszédságában i minden házban kigyúljon < fény; továb pusztulnak az ér tékes műemlékek: a római ha diát, a minaret, a Szapáry kastély és ráadásként: fél esz tendeje nincs tanácselnöke i községnek. Esknlics Ferenc községi vb titkár mondja: — Az érdligeti általános is Nem kívánok kommentárt fűzni az elmondottakhoz. Egyetlen kérdésem lenne csupán: mikor költözhet ki végre a hétszáz érdligeti kisiskolás az egy éve életveszélyessé nyilvánított épületekből? Prukner Pál Lehangoló kép fogadott. A hétszáz érdligeti kisiskolás két — iskolának nevezett — épületben (amely egykor a Károlyi grófok uradalmához tartozott), kilenc tanteremben tanul. A kisebbik épület a századforduló esztendejében épült tehénistálló céljára — 1930 óta használják iskolának —, és négy tanteremből, illetne egy ötször-ötméteres tornateremből áll. A nagyobbikat tíz évvel később emelték — lóistálló céljára — s 1953-ban ebből alakítottak át öt tantermet, valamint az igazgatói és a tanári irodát. Rózsa Kálmánné, az iskola igazgatója vaskos iratcsomót tesz elém. Levelek, jegyzőkönyvek, szakvélemények, kérelem egyenesen a művelődésügyi miniszterhez címezve. Az első ügyirat 1956. október 5-én kelt, a címzett a Budai Járási Tanács vb. oktatási osztálya. Tárgya: kérelem új általános iskola építésére. Az indoklás: a jelenlegi iskola a legegyszerűbb követelményeknek sem felel meg, alacsony, sötét, nedves, egészségtelen, átfűthetétlen, szűk és így tovább. Akkor nem történt semmi. A kérelemre még csak válasz sem érkezett. Jegyzőkönyvkivonat az érd- tigeti iskola 1962. január 9-én kelt közegészségügyi felülvizsgálatáról: „Az iskola valamennyi helyisége nedves, egészségtelen. A falak nincsenek szigetelve, mészskőanyagúaik, átütően nedvesek, salétromosak ... Megállapítást nyert, hogy úgy a pedagógusok, mint a tanulók között gyakoriak a hűléses és reumatikus, illetve izületi megbetegedések Kivonat a Pest megyei tanácsi tervezőiroda 1963. április 27-én kelt statikai szakvéleményéből: „Az elülső épület falai terméskőből épültek, falszigetelés nem készült, pince nincs. Az északi körítő fal, a középfőfal másfél méter magasságig nedves, a vakolatot ledobja. A födémgerendázat erősen korhadt. a termekben több, mint 15 centiméter lehajlás mutatkozik. A födém életveszélyes... A hátsó épület falai az északi oldalon másfél méter magasságig nedvesek, falszigetelés nincs. A maximális talajvíz gyakran eléri a terepszinEzt a címet viseli az -a íönyvsorozat, amelyet a múl* ív végén indított útjára a Kossuth Könyvkiadó, s amely- lek a közelmúltban vehettük -rézbe negyedik kötetét. Négy könyv egy sorozatból — kevés ahhoz, hogy általános érvényű ítéletet alkothassunk, ahhoz azonban elegendő, hogy néhány észrevételt, megállapítást tehessünk. Ami tetszik Hiánycikket szüntetnek meg ezek a könyvek. A világ tá- gabb lesz körülöttünk, az újságok, a rádió, a tv, a repülőgépek közel hozzák azt, ami tegnap, tegnapelőtt még „messze" volt. A ma embere mind jobban érdeklődik távoli országok, népek iránt, mind többet tudni akar azokról a földrészekről, amelyekről sokat hall, de nagyon keveset tud. Az egy-egy oszágról átfogó ismereteket adó könyvek ehhez segítik hozzá, végigvezetve így országokon, földrészeken. , Az adott lehetőségeken belül feladatuknak eleget tesznek a művek. Kellő adatmenynyi ség, megfelelő tájékozottság. a legfontosabb tudnivalók közlése jellemzi valamennyit. ízléses kiállítás — műanyagborító — könnyen kezelhető forma, viszonylag olcsó ár — külsőre is vonzóvá teszik a könyveket. Nem véletlen, hogy a magas példányszám ellenére is legtöbbje néhány napon belül elfogyott a könyvesboltokban, üzemi könyvterjesztőknél. A kiadó kezdeményezése s a megvalósulás tehát mindenképpen elismerést érdemek Ami nem tetszik Túl szerény eszközökkel igyekszik a kiadó belopni magát e sorozatával az olvasók szívébe. Semmi reklám, semmi beharangozás. Sőt, még olyasmi sem, ami pedig alapvető lenne. Például az, hogy — sorszámot viseljenek a kötetek, tudja az ember, megvette-e valamennyit? Az sem ártana, ha a könnyebb tájékozódás kedvéért — még egy kis papirtobblet árán is — felsorolnák az eddig megjelent köteteiket, s azt, mire számíthatunk, miről szólnak a következő könyvek? Mindez néhány intézkedéssel könnyen megvalósítható lenne — az olvasó- közönség örömére, jobb tájékozottsága érdekében. A könyvekben kevés a jó szemléltető ábra, a térképek kicsik, felirataik nehezen olvashatók. A helytakarékosság diktálta képkicsinyítés nemegyszer a minőség rovására megy, a kevesebb több lenne, a „bélyegképek”, mint folthatások érvényre jutnak, de mint képek, nem sokat mondanak. A képanyag nyomása sem valami kifogástalan. Nincs rövid időrendi áttekintés, a leglényegesebbre szorítkozó név- és tárgymutató sem. Aki forrásul akarja felhasználni a könyvet, hosszas keresgélés után lel rá csak az adatokra, a nevekre. Bosszantóan sok a nyomdahiba, s forgalomba ykerülnek selejtes — gyűrött, beszakadt — példányok is. Három hazai örvendetes, hogy a négy könyv szerzői közül három magyar. Annak bizonyítéka ez, hogy nem kell minden esetben a külföldre támaszkodnunk, itthon is megtalálhatjuk a szerzőket, akik jó színvonalon, kellő felkészültséggel írják meg műveiket. Legsikeresebbnek e tekintetben Németh András: Brazília című munkáját érezzük, a legélvezetesebb olvasmánynak pedig Nemes János: Két világ határán című könyvét. A sorodat első kötete Szentes Tamás: Kelet-Afrika a szabadság útján című munkája volt. Kenya, Tanganyika, Uganda és Zanzibar történetét fogja össze, s az azóta bekövetkezett események — így például a zanzibari szultán elűzése — sem teszik érdektelenné a könyvet. Ez erénye. Hibája, hogy sok tekintetben többet markol a kelleténél, s így a leglényegesebbekről nem tud eleget mondani. Néhány, érzésünk szerint felesleges rész elhagyásával tömörebbé s ezzel jobbá lehetett volna tenni a könyvet. Németh András: Brazília című munkája kétségtelenül a legalaposabb. Tömören, de mindenről tájékoztat, a legfontosabbat emelve ki. Igazodik az adott keretekhez, nem „monográfiát” ír, hanem könnyen átnézhető, a gyors tájékozódást kjelégítő köny-_ vet. Bántóan szegényes azonban a képanyag, s nyomdai kivitelezése — kritikán aluli. Nemes János: Két világ határán című könyve csak a szomszédba, a Német Demokratikus Köztársaságba kalau-