Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

mteret 1964. ÁPRILIS 12. VASÁRNAP „Erdősített44 iskola Egy ország — egy könyv Hosszan, türelmetlenül cseng a telefon. Távolsági be­szélgetés — nyugtázom és sietve nyúlok a hallgató után. — Hétszáz gyerek nevében beszélek — jelentkezik egy aggodalmas nói hang. — Kérem, jöjjön ki hozzánk és nézze meg a mi „erdősített” iskolánkat, s ha tud, segít­sen nekünk. „Erdősített” iskola? Vajon mi lehet? — tűnődtem so­káig a beszélgetés után, keresve a különös jelző titkát, de nem sikerült a nyitjára bukkannom. Csak a hely­színen — Erdliget, Topolya utca 6 —, az általános is­kolában. zolja el az olvasót. A jótollú újságíró a könyvben sem szo­rítkozik általánosságokra, he­lyesen nyúl r i porteszko tök­höz, bemutatva Berlin sokar- cúságát éppúgy, mint a napi 30 000 tonna barnaszenet ter­melő kleinlepischt külfejtést, a „műanyag” Trabantok gyárát, ahol kiderül, hogy a műanyag csak — legenda, mert a duro- plaszt nem műanyag... Köny­ve annak bizonysága, hogy vi­szonylag ismert tényekről, te­rületről is lehet újat írni, mégpedig élvezetesen. A negyedik könyv — Desi- der Galsky: Panamai kaland. — cseh szerző munkája, s itt szerencsésen egybeesett a ki­adói tevékenység a napi poli­tikával, hiszen a legújabb „panamai kaland" napjaiban került a könyvesboltokba a könyv. A szerző áttekintést ad a Panama-csatorna történeté­ről, s megvilágítja, hogyan teszi lehetetlenné az ország önálló életét a csatomajog alapján az Egyesült Államok. Megítélésünk szerint akár a történelmi áttekintés rovására is, nem ártott volna többet foglalkozni a mai Panama éle­tével, lakóival, de a könyv így is hasznos ismertetőt adott az újsághírek mellé. Néhány javaslat Cikkünk elején már szól­tunk arról, mit tartunk javí­tani valónak, s az olvasókö­zönség érdekében ezen lehet és kell is változtatni. Meg­toldják ezt néhány javaslat­tal: bár nem ismerve a kiadó szándékát, de reméljük, hogy „feltérképezésük” módszeres lesz, s nem a véletlen szülöt­te. Szívesen vennénk kézbe a szomszédos országokról szóló könyveket, így például Cseh­szlovákiáról, Ausztriáról, vagy olyan távolibb, de hozzánk közel álló országról is, mint Finnország. Hozzátennénk még: a skandináv országokról nagyon keveset tudunk. Svéd­ország, Svájc, de Norvégia is hálás téma lenne az Egy or­szág — egy könyv sorozaton belül. Arról nem szólva, hogy a Szovjetunióról még ma sincs ilyen természetű munka, s a nehezen magyarázható hiá­nyokat sorolhatnánk tovább. / A jó kezdeményezés igé­nyessé tesz bennünket a foly­tatást illetően. Remélhetőleg a kiadó válasza erre a mind sű­rűbben megjelenő Egy ország — egy könyv sorozat kötetei lesznek. M. O. MMMWnWVWWWVWWWVWwwwMwuwt A fiatal, tehetséges olasz színésznő, Paola Pitagora eddigi legnagyobb sikerét Strind­berg Haláltánc című színművében aratta. Jelenleg a római televízió egyik legfoglal­koztatottabb sztárja ^ «wwwwwwwww'.wwwwwwxwvvwvkWWWWVWWVWWWW I GAU SÁNDOR: í TISZTASZOBA Í Miskával eQV pincesori látogatás alkal- ---------------- mával ismerkedtem meg. Na­gyon megtetszett, bátor, őszinte magatartása ^ és nyílt egyszerű szava. Akkoriban minde- £ nütt, köztünk is, a mezőgazdaság jövőjéről | folgt a vita. Sok mindenben egyetértettünk. ' Mindenekelőtt abban, hogy a falu felemel­kedése csak a mezőgazdasági termelés növe­lésével érhető el. Csakhogy másképpen kép­zelte el a jövőt ő is, meg én is. — A parasztoknak nyújtott hitelek, az ol­csó gépek, termelési biztonság, az értékesí­tés megszervezése virágóztatja fel a mező­gazdaságot —, mondotta az ifjú gazda. — Mert az egyéni vitalitás, kezdeményezőkész­ség csak így művelhet csodákat. m vatkozott elődeire, a Bódásokra, akik egy-másfél évszázada szinte a semmibe ka­paszkodtak, amikor a Duna—Tisza közé lete­lepedtek és a futóhomokon mára mégis vi­rágzó szőlő- és kertkultúrát teremtettek. Mit tudna produkálni ez a parasztság, ha j igazán összefogna, erejét egyesítené! Hiszen, í ha a magyar paraszt alkotókészségét, tett- j erejét felszabadítjuk, lehetővé tesszük, hogy % egy nagy emberi közösségben dolgozzon, cso- j dákra lesz képes — érveltem, ahgyon a párt- í iskolán tanultam, hittem. V £ Néha magasra csaptak a szenvedélyek % köztünk, de a végén barátsággal váltynk el. £ S megállapodtunk abban, hogy legközelebb ^ tovább folytatjuk a beszélgetéseket. Ezt követően. ha utam arra vitt, soha kerültem el Miskáék háza táját. Elein- a présházban találkoztunk,, majd ottho­nukba is meghívott. Lassan megismertem f. egész környezetét. A Bódás-család a paraszti rétegezödésben -------------------------- valahol a középen fog­lalt helyet. Az öreg Bódás pár évvel ezelőtt végleg kiköltözött a temetőbe, szomorúfűzek alá. A család idősebb férfitagjai önálló gaz­dákká váltak, odahaza csak Miska ma­radt, aki tovább vitte a gazdálkodást és fenntartotta a Bódás-porta gazdálkodási rendjét. Különben a faluban már vénlegénynek számított, mert túllépte a harmadik X-et és még nem házasodott meg. Pedig eleveneszü, okos, jól gazdálkodó, tréfálkozó kedvű em­bernek ismerték az ifjú Bódás Mihályt. So­káig udvarolgatott, csapta a szelet a lányok­nak, a menyecskéknek, végül azonban vala­hogyan egyedül maradt. Gazdálkodásába egy-két újítást bevezetett, csemetéket nevelt s motorkerékpáron járt a határba dolgozni. Odahaza azonban mintha megállt volna az idő. Nemcsak az eperfák bólogattak ugyanúgy, mint .évtizedekkel ez­előtt, hanem kínos precízen helyén volt itt minden. A nehéz ötvenes évek ellenére a porta megőrzött valamit régi fényességéből, csak talán a bútorok, a berendezés vált egy kissé kopottabbá. Azazhogy a paraszti ház tisztaszobáján még ez sem látszott meg. Egy alkalommal a présházban megkezdett beszélgetést odahaza, az öreg eperfa lombjai alatt fejeztük be. Más alkalommal a nyári konyhában vendégeskedtem, majd bekerül­tem a nagy konyhába, s végül Miska betes­sékelt a tisztaszobába. Oda, ahol csak a ke­resztelők, zsoltáros ünnepek alkalmával szoktak tartózkodni a család tagjai és a köz­vetlen rokonság, vagy azok, akiknek meg akarják mutatni, hogy milyen is az ő csa­ládjuk. Láttam én már tisztaszobát sokat. Falum­ban is ismertem jó néhányat. A rang. a gaz­daság állapota is pontosan lemérhető volt kola tarthatatlan helyzete csak ^ egy probléma a sok közül. De / ebben az ügyben legalább tör- tént már valami. 1963. szép- ■, tember 5-én egy szakértői bi- í zottság kijelölte az Erdligeten létesítendő tizenkét tantermes általános iskola helyét a Diós- di út északi oldalán a Kakukk- J fű-, Hóvirág- és a. Kankalin 't. utca által határolt területen. \ Hét hónapja. S mi történt 'j azóta? íj Dr. Mátyás Boldizsár, a me- ^ gyei fenács vb tervosztályé- ^ nak vezetője: — Az érdligeti általános is- t kola tervezés alatt áll. A terve- ^ két a Pest megyei tanácsi tér- % vezöiroda készíti. A határidő: £ május vége. Az. iskola felépí- ^ tése azonban nem szerepel az ^ 1964. évi tervben. Ha a terv- ^ dokumentáció elkészült, soron / kívül eljuttatjuk az Országos Tervhivatal vezetőjéhez. ^ Amennyiben megkapjuk az J engedélyt és a költségvetést, még mindig hátra van az épí- j tőipari kapacitás biztosítása. í Ml mindenesetre nagyon sze- £ retnénk, ha jövő őszre átad- % hatnánk a felépült új iskolát. j Varga Alfréd, a Pest megyei í tanácsi tervezőiroda mérnöke: í — A MOT: 1—3—39/61 ti-1 pusszámú tervet nem mi ké- / szítettük. Tervezője Köves j 1 Emil. A terv az EM Típuster- ; vező Intézet birtokában van ; jelenleg is. Egy hónapja már, í hogy levélben, majd később ! szóban is sürgettük megkül- * dését, de az még a mai napig S ’ sem érkezett meg irodánkba. ! Reicht Péter, az ÉM Típus- : tervező Intézet mérnöke: , — Az eredeti tervek való- ! ! ban Wt vannak még intéze- \ , tünkben. A Pest megyei Ta- : “ nács kérésére, hogy gyorsab- : ban megkaphassák a terveket,! ’ nem küldtük át azokat az ÉM í , Ép: ésügyi Dokumentációs • | írót ;ba, hanem a saját inté- ; zetüiijtben fénymásoljuk a j több, mint száz rajzból álló j ( tervdokumentációt. Előrelát- \ , hatóan tíz nap múlva meg- ; ‘t küldhetjük azokat a Pest me- i gyei Tanácshoz. Az érdligeti általános iskola i . tervdokumentációjának elké- í t szítési határideje május vé-: t ge. Amennyiben két héten be- \ 5 lül megkapják a tervdokumen- i t tációt az ÉM Típusíervezö In- j . téziettől a Pest megyei tanácsi; . tervezőiroda szakemberei, el- j . készülnek-e vele az ígért ha- : . téridőre? i Varga Alfréd mérnök: — Sajnos nem. Legfeljebb- július elején adhatjuk át a megyei tanács tervosztályának- a kért tervdokumentációt tét. A termek hajópadlója korhadt, alattuk szigetelés nincs. A trágyalével átitatott talaj szaga a tantermekben erősen érezhető. Változatlanul léteznek az istálló két állásso­ra közötti volt középjárda két oldala mentén a tartóoszlo­pok. A födém teljes egészé­ben életveszélyes állapotban van.. A statikai szakvélemény alapján az ősszel a kilenc tan­terem közül hetet — és a ta­nári szobát — faoszlopokkal feldúcották. A VII/A és a IV/A osztályok közös, hat- szor-nyolcméteres tantermé­ben például harminckét fa­oszlopot állítottak fel (az egész iskolában százharmincnyol­cat!), s most olyan az osztály­terem, akár egy kis erdő. Hí tréfálkozni lenne kedve az em­bernek, azt mondaná, hogy eb­ben a tanteremben az órák alatt bújócskát játszik a negy­vennyolc gyerek a tanítóval Nem túlzás ez — valóság. S mindez alig két kilométernyire Budapest határától! Keresi az ember a kérdé­sekre a választ, de helyetu Érd problémáinak bonyolult kuszaságába akad. Az ország legnagyobb községében (lakói­nak száma ma-holnap eléri a harmincezret, pedig az 1960-ai népszámlálás alkalmával még c s*a k huszonháromezren lak­ták) még ma is fontos szemé lyiség Miszlay Mihály vízlaj­tos, aki pénzért árulja a j< ivóvizet; művelődési há: nincs; az életveszélyessé vál mozit bezárták; az alacso nyabb területeken a tavaszi ár­víz már megszokott dolog; öt ven kilométer villanyhálóza kellene ahhoz, hogy végre < főváros szomszédságában i minden házban kigyúljon < fény; továb pusztulnak az ér tékes műemlékek: a római ha diát, a minaret, a Szapáry kastély és ráadásként: fél esz tendeje nincs tanácselnöke i községnek. Esknlics Ferenc községi vb titkár mondja: — Az érdligeti általános is Nem kívánok kommentárt fűzni az elmondottakhoz. Egyetlen kérdésem lenne csupán: mikor költözhet ki vég­re a hétszáz érdligeti kisiskolás az egy éve életveszélyes­sé nyilvánított épületekből? Prukner Pál Lehangoló kép fogadott. A hétszáz érdligeti kisiskolás két — iskolának nevezett — épü­letben (amely egykor a Ká­rolyi grófok uradalmához tar­tozott), kilenc tanteremben ta­nul. A kisebbik épület a szá­zadforduló esztendejében épült tehénistálló céljára — 1930 óta használják iskolának —, és négy tanteremből, illet­ne egy ötször-ötméteres torna­teremből áll. A nagyobbikat tíz évvel később emelték — lóistálló céljára — s 1953-ban ebből alakítottak át öt tan­termet, valamint az igazgatói és a tanári irodát. Rózsa Kálmánné, az iskola igazgatója vaskos iratcsomót tesz elém. Levelek, jegyző­könyvek, szakvélemények, ké­relem egyenesen a művelő­désügyi miniszterhez címezve. Az első ügyirat 1956. októ­ber 5-én kelt, a címzett a Bu­dai Járási Tanács vb. oktatási osztálya. Tárgya: kérelem új általános iskola építésére. Az indoklás: a jelenlegi iskola a legegyszerűbb követelmé­nyeknek sem felel meg, ala­csony, sötét, nedves, egészség­telen, átfűthetétlen, szűk és így tovább. Akkor nem történt semmi. A kérelemre még csak válasz sem érkezett. Jegyzőkönyvkivonat az érd- tigeti iskola 1962. január 9-én kelt közegészségügyi felülvizs­gálatáról: „Az iskola valamennyi he­lyisége nedves, egészségtelen. A falak nincsenek szigetelve, mészskőanyagúaik, átütően ned­vesek, salétromosak ... Meg­állapítást nyert, hogy úgy a pedagógusok, mint a tanulók között gyakoriak a hűléses és reumatikus, illetve izületi megbetegedések Kivonat a Pest megyei ta­nácsi tervezőiroda 1963. ápri­lis 27-én kelt statikai szakvé­leményéből: „Az elülső épület falai ter­méskőből épültek, falszigetelés nem készült, pince nincs. Az északi körítő fal, a középfő­fal másfél méter magasságig nedves, a vakolatot ledobja. A födémgerendázat erősen kor­hadt. a termekben több, mint 15 centiméter lehajlás mutat­kozik. A födém életveszélyes... A hátsó épület falai az észa­ki oldalon másfél méter ma­gasságig nedvesek, falszigete­lés nincs. A maximális talaj­víz gyakran eléri a terepszin­Ezt a címet viseli az -a íönyvsorozat, amelyet a múl* ív végén indított útjára a Kossuth Könyvkiadó, s amely- lek a közelmúltban vehettük -rézbe negyedik kötetét. Négy könyv egy sorozatból — ke­vés ahhoz, hogy általános ér­vényű ítéletet alkothassunk, ahhoz azonban elegendő, hogy néhány észrevételt, megállapí­tást tehessünk. Ami tetszik Hiánycikket szüntetnek meg ezek a könyvek. A világ tá- gabb lesz körülöttünk, az új­ságok, a rádió, a tv, a repülő­gépek közel hozzák azt, ami tegnap, tegnapelőtt még „messze" volt. A ma embere mind jobban érdeklődik távo­li országok, népek iránt, mind többet tudni akar azokról a földrészekről, amelyekről so­kat hall, de nagyon keveset tud. Az egy-egy oszágról át­fogó ismereteket adó köny­vek ehhez segítik hozzá, végig­vezetve így országokon, föld­részeken. , Az adott lehetőségeken be­lül feladatuknak eleget tesz­nek a művek. Kellő adatmeny­nyi ség, megfelelő tájékozott­ság. a legfontosabb tudnivalók közlése jellemzi valamennyit. ízléses kiállítás — műanyag­borító — könnyen kezelhető forma, viszonylag olcsó ár — külsőre is vonzóvá teszik a könyveket. Nem véletlen, hogy a magas példányszám ellenére is legtöbbje néhány napon be­lül elfogyott a könyvesboltok­ban, üzemi könyvterjesztők­nél. A kiadó kezdeményezése s a megvalósulás tehát minden­képpen elismerést érdemek Ami nem tetszik Túl szerény eszközökkel igyekszik a kiadó belopni ma­gát e sorozatával az olvasók szívébe. Semmi reklám, sem­mi beharangozás. Sőt, még olyasmi sem, ami pedig alap­vető lenne. Például az, hogy — sorszámot viseljenek a kö­tetek, tudja az ember, megvet­te-e valamennyit? Az sem ár­tana, ha a könnyebb tájékozó­dás kedvéért — még egy kis papirtobblet árán is — felso­rolnák az eddig megjelent kö­teteiket, s azt, mire számítha­tunk, miről szólnak a követ­kező könyvek? Mindez néhány intézkedéssel könnyen megva­lósítható lenne — az olvasó- közönség örömére, jobb tájé­kozottsága érdekében. A könyvekben kevés a jó szemléltető ábra, a térképek kicsik, felirataik nehezen ol­vashatók. A helytakarékosság diktálta képkicsinyítés nem­egyszer a minőség rovására megy, a kevesebb több lenne, a „bélyegképek”, mint foltha­tások érvényre jutnak, de mint képek, nem sokat mon­danak. A képanyag nyomása sem valami kifogástalan. Nincs rövid időrendi átte­kintés, a leglényegesebbre szo­rítkozó név- és tárgymutató sem. Aki forrásul akarja fel­használni a könyvet, hosszas keresgélés után lel rá csak az adatokra, a nevekre. Bosszantóan sok a nyomda­hiba, s forgalomba ykerülnek selejtes — gyűrött, beszakadt — példányok is. Három hazai örvendetes, hogy a négy könyv szerzői közül három magyar. Annak bizonyítéka ez, hogy nem kell minden esetben a külföldre támasz­kodnunk, itthon is megtalál­hatjuk a szerzőket, akik jó színvonalon, kellő felkészült­séggel írják meg műveiket. Legsikeresebbnek e tekintet­ben Németh András: Brazília című munkáját érezzük, a leg­élvezetesebb olvasmánynak pedig Nemes János: Két világ határán című könyvét. A sorodat első kötete Szen­tes Tamás: Kelet-Afrika a szabadság útján című mun­kája volt. Kenya, Tanganyika, Uganda és Zanzibar történe­tét fogja össze, s az azóta be­következett események — így például a zanzibari szultán el­űzése — sem teszik érdekte­lenné a könyvet. Ez erénye. Hibája, hogy sok tekintetben többet markol a kelleténél, s így a leglényegesebbekről nem tud eleget mondani. Néhány, érzésünk szerint felesleges rész elhagyásával tömörebbé s ezzel jobbá lehetett volna tenni a könyvet. Németh András: Brazília cí­mű munkája kétségtelenül a legalaposabb. Tömören, de mindenről tájékoztat, a leg­fontosabbat emelve ki. Igazo­dik az adott keretekhez, nem „monográfiát” ír, hanem könnyen átnézhető, a gyors tájékozódást kjelégítő köny-_ vet. Bántóan szegényes azon­ban a képanyag, s nyomdai kivitelezése — kritikán aluli. Nemes János: Két világ ha­tárán című könyve csak a szomszédba, a Német Demok­ratikus Köztársaságba kalau-

Next

/
Oldalképek
Tartalom