Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-11 / 59. szám
«ST ti EGYE I STv JCMrrn lí)64. MÁRCIUS 11. SZERDA Egy kezdeményezés sorsa és sikere Tartsa be mindkét fél a megállapodást Barta István, a Szentmár- tonkátai Gépállomás fiatal traktorosa két évvel ezelőtt szerződést kötött a tóalmást Lenin Termelőszövetkezettel: elvállalta 120 . hold kukorica művelését. Egy-egy család legfeljebb 4—5 holdat vállalt, s ezek után sokak előtt fantasztikusnak tűnt a merész vállalkozás. < Ám Barta István vállalásának eleget tett, ő maga vetette el a magot, elvégezte a gépi kapálást és a törés kivételével még a szárletakarításról is gondoskodott. A védnökség — ahogy a kezdeményezést elnevezték — még inkább igazolta a nagyüzemi kükoricatermesztés fölényét. ' A termelőszövetkezet amellett, hogy más fontos munkákra csoportosíthatta át a legnagyobb dologidőben kukoricatermesztőit, a jobb termés következtében anyagilag is jobban járt. Vajon követték-e más traktorosok is Barta István példáját? — A legilletékesebb helyen, Szentmártonkátán, a gépállomáson keresem erre a kérdésre a választ. — Barta István? Hogyne, itt dolgozik nálunk — fogadott a portás, majd egy viharkabátos fiatalember gondjaira bízott, aki a műhelyek felé invitált. A műhelycsarnokban — hátul, a szétszerelt traktormotorok között — kékoverálos szerelőt mutattak be, Barta Istvánt. — Négyzetesen vetettük akkoriban a kukoricát — mondta. — Könnyen lehetett benne géppel dolgozni. Ez adta az ötletet, meg kellene próbálkozni egy nagyobb tábla1 művelésével. Errefelé is aszályos volt az idő azon a nyáron, az én területemről mégis 28 mázsát takarítottunk be holdanként. Érdemes is volt lelkiismeretesen dolgoznom, a termelő- szövetkezet megtartotta ígéretét — csak prémium címén 15 mázsa kukoricát kaptam. Barta István a mostani tavaszon nem vállalkozik hasonló feladatra, mert a traktorvolánt felcserélte a francia kulccsal, szerelő lett. A gépállomás traktorosai közül viszont — amint a további beszélgetésekből is kiderült — annál többen szándékoznak 80—100 hold, vagy még ennél is nagyobb kukoricaterület gépi művelésére szerződést kötni, ha ... — Ha — fogalmazta meg Molnár Ernő brigádvezetö a traktorosok véleményét —, a termelőszövetkezetek csakugyan meg is tartják ígéretüket. Sajnos, éppen a mi esetünk bizonyítja, hogy e tekintetben nincs minden rendben. A tápiósági Kassu h Termelő- szövetkezet annak idején megígérte, ha kifogástalanul elvégzik traktorosaink a vállalt munkákat, prémium-kukorica illeti meg őket. Varró Károly, Kiss István és Tóth Imre 200—200 hold kukoricát vállaltak egész esztendei művelésre — eleget is tettek a feltételeknek, — holdanként 38 mázsa kukoricát termeltek. A kitűzött prémiumot a mai napig sem kapták meg. S hogy igaza van Molnár Ernő brigádvezetőnek, azt Papp Ferenc, a tápiósági Kossuth Tsz párttitkára is elismerte. — A Szentmártonkátai Gépállomás traktorosai egész éven át lelkiismeretesen ápolták a rájuk bízott területet, eleget tettek a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek, jogosan tartanak igényt a prémium-kukoricára. A szövetkezet vezetősége és a párt- szervezete is így ítélte meg. j Sajnos a tsz akkori elnöke, j Dudás Károly, nem tudni mi j okból, megakadályozta a prémium kifizetését. A magam részéről mindent megteszek, I hogy most már haladéktalanul átvehessék a traktorosok az őket megillető kukoricát. — Az ilyen mulasztás — ahogy Rada József, a nagyká- tai körzet gépállomási brigádvezetője is hangoztatta — valóban nem segíti elő a hasznos termelési módszer elterjesztést. A Szentmártonkátai Gépállomás azonban az idén is felkészült a korszerű kukoricatermesztésre, traktorosai szerint csupán a tsz-eken múlik, hogy mekkora területen bízzák rájuk a szövetkezetek a kukorica művelését. (s. p.) Mikor bűntett, mikor szabály- sértés a vásárlók megkárosítása? Pest megyei vállalati igazgatók és jogászok értekezlete A pult mögötti gondokról tárgyaltak a megye kiskereskedelmi vállalatainak igazgatói és jogtanácsosai. Olyasmiről, amit a vásárló talán észre sem vesz, s amiről nem nagyon tud, pedig valameny- nyiünket érdeklő dolog. A társadalmi tulajdon és a fogyaszf . 160 zöldség- és 59QS' virágmagfajta 19 millió istákban A Kertimag Vállalat telepeiről és a vasúti rakodókról a gépkocsik hosszú sorai hordják szét az egész országba a zöldség- és virágmagvaka*., hogy mire a tavasz megétkezik, s felmelegszik a talaj, ne legyen akadálya a gyors vetésnek. A házikertek és a háztáji gazdaságok ellátására szánt, úgynevezett színes ta- sakokból az idén 18 milliót készítettek, s több mint 16 milliót már kiszállítottak a földművé sszövetkezeti boltokba. Az utánrendelések azt mutatják, hogy a kereslet minden eddiginél nagyobb lesz és legalább 19 millió tasakra kell kiegészíteni a tavaszi zöldségmag szállítmányokat. A számítások szerint így 3,5 millióval több színes tasak kerül forgalomba, mint a múlt esztendőben. A nagyobb, úgynevezett súlytasakokból kétmilliót készítettek. Az idei kertimag szállítmányok kereken \ 160 zöldség- és mintegy 500 vi- rágmagfajtát, változatot képviselnek: minden vidék vásárlói megtalálják a termesztési viszonyaiknak és az ízlésüknek leginkább megfelelő zöldség-, illetve virágfajták magvait. A rádiólokátor megjósolja az esőt Ismét veszélyben az apróvad és az énekes madarak Megtaidődött az első nyúlfialss, hóban hanciiromak a vadmalacok az apróvadnak kitett eleség- ből juthatnak egyelőre kiegészítő táplálékhoz. (MTI) A rádiólokátor segítségével nemcsak a repülőgépet vagy rakétát fedezhetjük fel az égbolton, hanem a közeledő eső-, vagy jégesőfelhőt is. Az ukrán hidrometeoroló- giai tudományos kutatóintézetben kidolgozták a közeledő felhők előrejelzésének módszerét. A felhők közeledését jelző rádiólokátort olyan berendezéssel szerelték fel, amely a csapadék intenzivitását méri. Másszával: a műszerek adataiból következtetni lehet arra, hogy mikor és milyen erővel fog esni. A rádiólokátor által rögzített visszavert rádiójel nagysága attól függ, hogy milyen sűrű a test, amelyről visszaverődik és hogy milyenek e test elektromos tulajdonságai. Ennek megfelelően más „rádióvisszhangot" ad a jég és mást a víz, aminek a révén következtetni lehet arra, hogy jégeső, vagy közönséges eső várható-e. Egyébként a jégszemcsék nagysága szintén befolyásolja a „rádióvisszhangot’’. tók érdekvédelmére egy-egy vállalaton belül tetit intézkedésekről volt szó. Az értekezletet Ipacs László, a megyei tanács kereskedelmi állandó bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Komor Béla, a tanács kereskedelmi osztályának vezetője felszólalásában rámutatott arra, hogy a törvényesség betartása elsősorban jogi kérdés lévén, egyre nagyobb és át- hatóbb a vállalati jogász munkája. A Pest megyei kereskedelmi vállalatok jogászai minden szombaton összejönnek, megtárgyalják a felmerült érdekesebb jogeseteket és igyekeznek kialakítani az egyes jogszabályok egységes alkalmazását. Dr. Kremper* Antal, a kereskedelemi osztály jogásza után, dr. Monori József, a megyei tanács jogi irodája részéről azt javasolta, szabályozzák határozatilag, milyen esetekben kell igazgatói figyelmeztetésben részesíteni, vagy fegyelmi, illetve szabálysértési, esetleg bűnvádi eljárást indítani a vásárlók valamilyen módon megkárosító bolti, vagy vendéglátóipari alkalmazottal szemben. Mindjárt első- ízben szabálysértési feljelentést tenni a vállalat egy régi, jól dolgozója ellen, nem lenne célravezető. Többszöri ismétlődés esetén viszont személyre való tekintet nélkül a legnagyobb szigorral kell fellépni. — Egészen egyszerű az eljárás. A tőzegkockákat olajjal itatjuk át, és ez a keverék azonnal gyullad. Természetszerűen fáradt, értéktelen olajat használunk az előállításhoz. — Mi az ára a Vulkánnak? — Körülbelül 26 fillér darabja. Mi azonban kilós csomagolásban hozzuk forgalomba. Tizenöt kocka megy egy kilóra és azt adjuk 4 forintért. Az'újfajta tőzegalágyújtós jó és olcsó. Most már az szükséges: az illetékesek adjanak meg minden segítséget a vállalatnak, hogy az alágyújtósok minél plőbb a háztartásokba is bekerüljenek. — r. gy. — A vállalat igazgatója hallgassa meg minden esetben jogtanácsosa véleményét', akit köiLe- lezni kell arra, hogy az elmarasztalt alkalmazottakról nyilvántartást vezessen. Dr. Bánsághy Miklós, a Belkereskedelmi Minisztérium jogi csoportjának helyettes vezetője elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az ország 300 ezer kereskedelemi dolgozója túlnyomó többségében a legnagyobb becsületességgel dolgozik. A legbecsületesebb ember is tévedhet, különösen, ha vevőiekéi zsúfolt holtban, sietve igyekszik kiszolgálni a sokszor türelmetlen vásárlót. Az ilyenkor előforduló helytelen .mérés, összeadási hiba nem károkozó szándék eredménye. Mégis, a gondatlanság sem maradhat megtorlatlanul. Ilyenkor van helye az írásbeli figyelmeztetésnek, háromszori ismétlődés esetén pedig még a szabálysértési feljelentésnek is. Szándékosan egy Ízben elkövetett rossz mérés, vagy túlszámlázás szintén szabály- sértés, mert a büntetőtörvény értelmében, csak a vásárló folyamatos, tehát többszöri szándékos megkárosítása tekinthető bűntettnek. Dr. Gróf György jogtanácsos szerint ismétlődés esetén feltehető a szándékosság. Dr. Galambos János őrnagy, a megyei rendőrfőkapitányság kereskedelmi alosztályának vezetője közölte, hogy 1963 folyamán mindössze hat esetben indult bűnvádi eljárás a vásárló megkárosításának bűntette miatt és valamennyi gyanúsított vétlen gondatlansággal védekezett. A károkozó szándék csak nagyon nehezen bizonyítható. Bakó József, a megyei párt- bizottság munkatársa a kereskedelmi dolgozók fegyelmi felelősségével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jogszabályokat az élethez kell igazítani és alkalmazásuknál elsősorban az emberre kell tekintettel lenni. Nem lehet bürokratikussá tenni azokat az intézkedéseket, amelyek a dolgozók nevelésére hivatottak. Több felszólalás után úgy döntött az értekezlet, hogy a vásárlókat megkárosítókkal szemben érvényesülő intézkedések egybehangolására szőkébb bizottság javaslatot dolgoz ki és terjeszt egy legközelebbi igazgatói és jogászi közös értekezlet elé. SZÜRKE ÉG perccel később mozdul, most nincs semmi baja. Naponta tízszer és százszor végiggondolta: mi lesz így vele? Hiába magyarázták az orvosok, hogy van megoldás. Olyan lábat kaphat, amely „jobb, mint a régi volt.* Akkor, igen, amikor ezt hallotta, mosolyodott el először. Látta, Kardos doktor finoman meglökte könyökével Máriát, a nővért. Mintha azt mondaná: nézze csak. mosolyog a betegünk. Mosolygott? Csak egy pillanatra felejtette el kínját. Utána rögtön keserű lett a szája. Hiába vigasztalta a mama, s apja hiába gtfürte nagy, eres kezével a hófehér takarót: tudta, ők is kétségbeesettek. Nyomorék. Nyomorék lettem — mormolta magában, s nem nézett senkire. Közvetlen szomszédai hiába szóltak hozzá, csak intett nekik. Hagyják. Amikor a gyárból bejöttek hozzá, azoknak is alig egy-két szót vetett. Pedig elmeséltek mindent, mi történt azóta, elment a kis Kovács, Sárika férjhez ment. Söröst felvitték a technológiai osztályra, de mindez nagyon messze volt, nem érdekelte. Mária nővér naPonta tíz--------------------szer is odajött hozzá. Másoknál alig állt meg, vele fél órát is beszélgetett. Azaz: csak beszélt hozzá, ő hallgatott. Bólintott csak, hogy figyel rá, köszöni a gondoskodást, de őt ne vigasztalják. Mária 'kerek, szabályos arcáról átvándorolt a szürke égre a tekintete. Míg hallgatta az asszony kellemes, puha hangját, a szürke, vigasztalan eget nézte. Itt benn, az asz- szony az életről beszélt, arról, hogy esztendeje volt egy betege, aki fél lábát vesztette el, s akinek nem volt senkije. Miért meséli neki? Mit bánja ő, más hogyan viselkedett? Talán az öreg ember volt, aki már nem akart semmit, csak nyugdíjba menni, sakkozni, vagy ultizni a parkban a többiekkel, meginni a fröccsöt, mást semmit sem. De ő? Huszonöt esztendő. Ennyit tudott maga mögött. Es még minden előtte van. De csak — lett volna. Most már? Nézte a szürke eget. Kardos doktor beszélt ma- máékkal. Tudta, apa megsúgta neki. Megmondta az öregeknek, hogy ő meggyógyítja a fiúkat. A testét meggyógyítja. Múlábat is kap. De ember csak akkor lehet, fia belül is meggyógyul. Lelkiek? Nem sokat meditált ilyesmiken. Csal: szomorú volt, és kétségbeesett. A többiekre gondolt, azokra, akik napról napra, minden reggel hétkor odaáll- nak a gépek mellé, s elkezdik a munkát. Újra és újra maga előtt látta a rémült Surányi arcát. Emlékszik, míg ő jaj nélkül összeroskedt, Surányi panaszos kiáltása végigszállt a műhelyen, pillanatok alatt leálltak a \ gépek, mindenki odarohant. Surányi gesztikulált, kiabált; nem vagyok hibás, nem vagyok hibás. Én rendesen felraktam ... Nézte a .szürke eget. Hatvankét nap. Mária nővér Kardos kerek, szabályos arca. doktor. Mamáék. A gyáriak. Csak ö nem jött be hozzá. Pedig tudta, mi történt vele. Tudta, mama megmondta, amikor másnap telefonált. Mi történt vele, nem volt ott aste? Mama megmondta neki. Erezte, hogy belül, nagyon mélyen, mindentől takarva, rejtve, seb szaSkad benne. Újra és újra felszakad, ahányszor csak ez a telefon, s a sza-, vak, ahogy mama elmesélte, eszébe jut. Mit mondott? Hiába kérdezte mamát. Az csak ingatta a fejét, megsimitotta a homlokát, s mindig azt, szó szerint azt mondta: semmit, nem mondott semmit, kisfiam. Ké. hónap. És két hét. Hetvenhat napból lejön kettő, hetvennégy napja tudja már Rozika. És hetvennégyszer huszonnégy óra nem volt elég neki, hogy egyszer, csak egyetlen egyszer' bejöjjön hozzá. Ha másért nem, csak azért, hogy megmondja: ne haragudj rám. Nem vállalom, értsd nieg, fiatal vagyok, szép, táncolni akarok, futni, szaladni, beugrani a vízbe, labdát kergetni a homokon s nem karonfogni, támogatni, nézni a sántikálás*. Két év. Ennyi kötötte őket össze, s azt hitte, a két éven túl — a szerelem. Hányszor felkapta a fejét, hányszor kutatta tekintete anyjáék háta mögött a lányt! Pedig már régen érzi: nem jön be hozzá. Még a$t sem kérdezte meg, hová vitték, hol rejti, fogja a kórház? Hol szenved, hol küzd magával, s a rémekkel, a holnapba képzelt rémekkel, amelyek eltakarnak előle mindent, csak egy utat hagyva, ami a kétségbeeséshez veze *, Rozália, nem szabad sírni. Caterina Valente énekli a számot, sokat táncoltak rá. Rozi kedvenc száma volt, talán mert a nevét foglalták bele. Rozália nem sír, Rozália feled. Ha van mit felejtenie! De talán csak játék volt neki az egész, vagy ha ;öbb is, szórakozást biztosító megszokás. Ha szerette volna, akkor eljön, itt lenne mellette, ö, csak ő tudta volna feledtetni a kínt, a szomorúságot, ö oldotta volna fel a ké ségbeesést. Nem érezte, nem tudta, menynyire kellene, milyen szükség van rá? Legalább egy levelet írt volna, egy rövid, semmitmondó levelet. Jobbulást, vagy csak annyit: ne haragudj rám. Nézte a szürke eget. Sorra vette, fci?c oondoinak-------------------rá. Milyen k evesen vannak! De neki m£gis, terhesen sokan. Az az egy, akitől nagyon jól esne, akitől nagyon kellene, az nem gondol rá. Lehunyta a szemét. Újra kinyi otta. Nézte a szürke eget. Még nem tudta, hogy a szürke ég nem takarja el örökre a. napot. Mészáros Ottó Hol késik a Vulkán alágyújtós? Az idei télen a közületek már eredményesen használták a' Vulkán alágyújtóst. Sajnosa magánháztartások még nem jutottak hozzá a Pesti, megyei Tőzegkitermelő Vállalat e bevált termékéhez. — Hol késik az alágyúj ós? — tettük fel a kérdést Gárdonyi Gézának, a vállalat igazgatójának. — Egy szárítóberendezéssel kísérletezünk most, amely lehetővé teszi a nagytömegű gyártást. Ettől függetlenül azonban, egyesek nem is fogadják valami nagy lelkesedéssel a Vulkánit, mert olcsóbb a TÜKER-alágyújtósnál. — Miből készül? | KéT hónap. Mindkettő íj-------------harmincegy £ napos. Hatvankét nap. Hat- í vankétszer huszonnégy óra. £ Ezernégyszáznyolcvannyolc- % szór hatvan perc. Lehunyta a £ szemét. Nem számolt tovább, f Mindennap megcsinálta ezt a $ számítást. Mindennap végig- % ömlött benne a düh, a tehe- $ tétlenség szülte méreg. Két 'j hónapja látja az ablak ke- retezte szürke eget. Minden } reggel, ahogy felnyitja a sze- :■ mét, az tekint rá. És este, mielőtt felgyúlna a villany, a jí szürke ég búcsúzóul még a $ mellére nehezedik. Érezte, j ott, a mellén ül a szürkeség, a % köd, mindaz, amit a téli ég je- j; lent. A többiek nem törődtek % a szürke éggel, sóhajtoztak % és nevettek, várták látogatói- íj kát, csapkodták az éjjeliszek- 'íj rény ajtaját, zúgolódtak, ha a í csengetésükre nem jött rögtön % a nővér. Betegek voltak azok % is, de nem olyanok, mint ő. $ Azok elviselték a betegségi get, s kívánták a gyógyulást. elviselhetetlennek tartotta % azt, ami vele történt, s nem £ akarta, hogy valaha is eleresz- sze börtöne, az ágy. Két hétre ^ nem emlékszik, pillanatokra, í percekre csak, többre nem. A ■5 rémült eszmélésre, hogy a bal % lábának hirtelen vége szakad: % hiányzik a lábfeje. A láda. A % nyolcvan kilós, hatalmas láda. ‘‘j amely lebillent a targoncáról. j s a lábára zuhant. Miért pont Á akkor indult kifelé? Ha egy A váratlan, nagy havazással beköszöntött márciusi tél ismét próbára teszi a vadakat, különösen a fogoly-, _ fácán- és nyúlállományt, va- J lamint az itt telelő, vagy a \ tavaszt nyitó enyhe napo- £ kon korán hazatért szárnyas £ vándorokat. Az állami erdő- J gazdaságok, vadrezervátu- mok és vadásztársaságok új- J ra megrakják a vadetető sa- $ roglyákat, elsöprik a vas- $ tag havat az apróvad etetői J elől. Szükség is van a gon- ^ dós védelemre, mivel a hosz- 'j szú, többnyire havas, kemény | télben az állatok szerveze- £ tében erőben megfogyatkoz- % tak a tartalékok. í Rosszkor jött az „utótél” azért is, mert — különösen -j az ország déli vidékein — mór ^ megkezdődött az első nyúl- :■ íialás, a vaddisznók ugyan- csak több helyütt — főleg Ge- menc és Pécs vidékén — ^ leellettek már, s a kis esi- j; kos vadmalacok most a hó- í y ban hancuroznak. 6 y A kertek, mezők énekesei í, közül elsősorban a cinke fj szorul ismét védelemre. A ^ Madártani Intézet munka- ^ társai felhívják a házi kér- ^ tek, gyümölcsösök tulajdo- ^ nosait, kezelőit: ahol csak ^ lehet, sürgősen rakjanak ki f, a cinkék számára olajos,^ magvakat, faggyút, húskapa- ^ rékot, vagy olajban, zsírban ^ pirított kenyérdarabokat. A rigók számára kitűnő ele- ^ del mindenféle főtt vagy ^ sült, de akár nyers konyha- ^ hulladék is. A nemrég ha- > zaérkezett pacsirták, énekes- £ rigók, barázdabillegetők és / vörösbegyek azonban csak/
