Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-11 / 59. szám

«ST ti EGYE I STv JCMrrn lí)64. MÁRCIUS 11. SZERDA Egy kezdeményezés sorsa és sikere Tartsa be mindkét fél a megállapodást Barta István, a Szentmár- tonkátai Gépállomás fiatal traktorosa két évvel ezelőtt szerződést kötött a tóalmást Lenin Termelőszövetkezettel: elvállalta 120 . hold kukorica művelését. Egy-egy család leg­feljebb 4—5 holdat vállalt, s ezek után sokak előtt fantasz­tikusnak tűnt a merész vállal­kozás. < Ám Barta István vállalásá­nak eleget tett, ő maga vetet­te el a magot, elvégezte a gé­pi kapálást és a törés kivéte­lével még a szárletakarításról is gondoskodott. A védnökség — ahogy a kezdeményezést elnevezték — még inkább igazolta a nagy­üzemi kükoricatermesztés fö­lényét. ' A termelőszövetkezet amellett, hogy más fontos munkákra csoportosíthatta át a legnagyobb dologidőben ku­koricatermesztőit, a jobb termés következtében anyagilag is jobban járt. Vajon követték-e más trak­torosok is Barta István példá­ját? — A legilletékesebb he­lyen, Szentmártonkátán, a gépállomáson keresem erre a kérdésre a választ. — Barta István? Hogyne, itt dolgozik nálunk — foga­dott a portás, majd egy vihar­kabátos fiatalember gondjaira bízott, aki a műhelyek felé invitált. A műhelycsarnokban — hátul, a szétszerelt traktor­motorok között — kékoverálos szerelőt mutattak be, Barta Istvánt. — Négyzetesen vetettük ak­koriban a kukoricát — mond­ta. — Könnyen lehetett benne géppel dolgozni. Ez adta az öt­letet, meg kellene próbálkozni egy nagyobb tábla1 művelésé­vel. Errefelé is aszályos volt az idő azon a nyáron, az én területemről mégis 28 mázsát takarítottunk be holdanként. Érdemes is volt lelkiismerete­sen dolgoznom, a termelő- szövetkezet megtartotta ígére­tét — csak prémium címén 15 mázsa kukoricát kaptam. Barta István a mostani ta­vaszon nem vállalkozik hason­ló feladatra, mert a traktorvo­lánt felcserélte a francia kulccsal, szerelő lett. A gépál­lomás traktorosai közül vi­szont — amint a további be­szélgetésekből is kiderült — annál többen szándékoznak 80—100 hold, vagy még ennél is nagyobb kukoricaterület gé­pi művelésére szerződést köt­ni, ha ... — Ha — fogalmazta meg Molnár Ernő brigádvezetö a traktorosok véleményét —, a termelőszövetkezetek csak­ugyan meg is tartják ígéretü­ket. Sajnos, éppen a mi ese­tünk bizonyítja, hogy e tekin­tetben nincs minden rendben. A tápiósági Kassu h Termelő- szövetkezet annak idején meg­ígérte, ha kifogástalanul elvégzik traktorosaink a vállalt mun­kákat, prémium-kukorica ille­ti meg őket. Varró Károly, Kiss István és Tóth Imre 200—200 hold kukoricát vál­laltak egész esztendei művelés­re — eleget is tettek a felté­teleknek, — holdanként 38 mázsa kukoricát termeltek. A kitűzött prémiumot a mai na­pig sem kapták meg. S hogy igaza van Molnár Er­nő brigádvezetőnek, azt Papp Ferenc, a tápiósági Kossuth Tsz párttitkára is elismerte. — A Szentmártonkátai Gép­állomás traktorosai egész éven át lelkiismeretesen ápolták a rájuk bízott területet, eleget tettek a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek, jogosan tartanak igényt a prémium-kukoricára. A szö­vetkezet vezetősége és a párt- szervezete is így ítélte meg. j Sajnos a tsz akkori elnöke, j Dudás Károly, nem tudni mi j okból, megakadályozta a pré­mium kifizetését. A magam részéről mindent megteszek, I hogy most már haladéktalanul átvehessék a traktorosok az őket megillető kukoricát. — Az ilyen mulasztás — ahogy Rada József, a nagyká- tai körzet gépállomási brigád­vezetője is hangoztatta — va­lóban nem segíti elő a hasz­nos termelési módszer elter­jesztést. A Szentmártonkátai Gépállomás azonban az idén is felkészült a korszerű kukori­catermesztésre, traktorosai sze­rint csupán a tsz-eken múlik, hogy mekkora területen bíz­zák rájuk a szövetkezetek a kukorica művelését. (s. p.) Mikor bűntett, mikor szabály- sértés a vásárlók megkárosítása? Pest megyei vállalati igazgatók és jogászok értekezlete A pult mögötti gondokról tárgyaltak a megye kiskeres­kedelmi vállalatainak igazga­tói és jogtanácsosai. Olyas­miről, amit a vásárló talán észre sem vesz, s amiről nem nagyon tud, pedig valameny- nyiünket érdeklő dolog. A tár­sadalmi tulajdon és a fogyasz­f . 160 zöldség- és 59QS' virágmagfajta 19 millió istákban A Kertimag Vállalat tele­peiről és a vasúti rakodókról a gépkocsik hosszú sorai hord­ják szét az egész országba a zöldség- és virágmagvaka*., hogy mire a tavasz megétke­zik, s felmelegszik a talaj, ne legyen akadálya a gyors ve­tésnek. A házikertek és a ház­táji gazdaságok ellátására szánt, úgynevezett színes ta- sakokból az idén 18 milliót ké­szítettek, s több mint 16 mil­liót már kiszállítottak a föld­művé sszövetkezeti boltokba. Az utánrendelések azt mutat­ják, hogy a kereslet minden eddiginél nagyobb lesz és legalább 19 millió tasakra kell kiegészíteni a tavaszi zöldség­mag szállítmányokat. A szá­mítások szerint így 3,5 millió­val több színes tasak kerül forgalomba, mint a múlt esz­tendőben. A nagyobb, úgynevezett súlytasakokból kétmilliót ké­szítettek. Az idei kertimag szállítmányok kereken \ 160 zöldség- és mintegy 500 vi- rágmagfajtát, változatot kép­viselnek: minden vidék vásár­lói megtalálják a termesztési viszonyaiknak és az ízlésük­nek leginkább megfelelő zöld­ség-, illetve virágfajták mag­vait. A rádiólokátor megjósolja az esőt Ismét veszélyben az apróvad és az énekes madarak Megtaidődött az első nyúlfialss, hóban hanciiromak a vadmalacok az apróvadnak kitett eleség- ből juthatnak egyelőre ki­egészítő táplálékhoz. (MTI) A rádiólokátor segítségé­vel nemcsak a repülőgépet vagy rakétát fedezhetjük fel az égbolton, hanem a köze­ledő eső-, vagy jégesőfelhőt is. Az ukrán hidrometeoroló- giai tudományos kutatóin­tézetben kidolgozták a kö­zeledő felhők előrejelzésének módszerét. A felhők közele­dését jelző rádiólokátort olyan berendezéssel szerel­ték fel, amely a csapadék intenzivitását méri. Másszá­val: a műszerek adataiból következtetni lehet arra, hogy mikor és milyen erő­vel fog esni. A rádiólokátor által rög­zített visszavert rádiójel nagysága attól függ, hogy milyen sűrű a test, amely­ről visszaverődik és hogy milyenek e test elektromos tulajdonságai. Ennek megfe­lelően más „rádióvisszhan­got" ad a jég és mást a víz, aminek a révén követ­keztetni lehet arra, hogy jégeső, vagy közönséges eső várható-e. Egyébként a jég­szemcsék nagysága szintén befolyásolja a „rádióvisszhan­got’’. tók érdekvédelmére egy-egy vállalaton belül tetit intézke­désekről volt szó. Az értekezletet Ipacs Lász­ló, a megyei tanács kereske­delmi állandó bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Komor Béla, a tanács keres­kedelmi osztályának vezetője felszólalásában rámutatott ar­ra, hogy a törvényesség betar­tása elsősorban jogi kérdés lévén, egyre nagyobb és át- hatóbb a vállalati jogász mun­kája. A Pest megyei kereske­delmi vállalatok jogászai min­den szombaton összejönnek, megtárgyalják a felmerült ér­dekesebb jogeseteket és igye­keznek kialakítani az egyes jogszabályok egységes alkal­mazását. Dr. Kremper* Antal, a kereskedelemi osztály jo­gásza után, dr. Monori József, a megyei tanács jogi irodája részéről azt javasolta, szabá­lyozzák határozatilag, milyen esetekben kell igazgatói fi­gyelmeztetésben részesíteni, vagy fegyelmi, illetve szabály­sértési, esetleg bűnvádi eljárást indítani a vásárlók valami­lyen módon megkárosító bolti, vagy vendéglátóipari alkalma­zottal szemben. Mindjárt első- ízben szabálysértési feljelen­tést tenni a vállalat egy régi, jól dolgozója ellen, nem lenne célravezető. Többszöri ismétlődés ese­tén viszont személyre való tekintet nélkül a legna­gyobb szigorral kell fel­lépni. — Egészen egyszerű az eljá­rás. A tőzegkockákat olajjal itatjuk át, és ez a keverék azonnal gyullad. Természetsze­rűen fáradt, értéktelen olajat használunk az előállításhoz. — Mi az ára a Vulkánnak? — Körülbelül 26 fillér da­rabja. Mi azonban kilós cso­magolásban hozzuk forgalom­ba. Tizenöt kocka megy egy kilóra és azt adjuk 4 forintért. Az'újfajta tőzegalágyújtós jó és olcsó. Most már az szük­séges: az illetékesek adjanak meg minden segítséget a vál­lalatnak, hogy az alágyújtósok minél plőbb a háztartásokba is bekerüljenek. — r. gy. — A vállalat igazgatója hallgas­sa meg minden esetben jogta­nácsosa véleményét', akit köiLe- lezni kell arra, hogy az elma­rasztalt alkalmazottakról nyil­vántartást vezessen. Dr. Bánsághy Miklós, a Bel­kereskedelmi Minisztérium jo­gi csoportjának helyettes ve­zetője elsősorban azt hangsú­lyozta, hogy az ország 300 ezer kereskedelemi dolgozója túl­nyomó többségében a legna­gyobb becsületességgel dolgo­zik. A legbecsületesebb ember is tévedhet, különösen, ha ve­vőiekéi zsúfolt holtban, siet­ve igyekszik kiszolgálni a sok­szor türelmetlen vásárlót. Az ilyenkor előforduló helytelen .mérés, összeadási hiba nem károkozó szándék eredménye. Mégis, a gondatlanság sem maradhat megtorlatlanul. Ilyenkor van helye az írásbeli figyelmeztetésnek, háromszo­ri ismétlődés esetén pedig még a szabálysértési feljelentésnek is. Szándékosan egy Ízben el­követett rossz mérés, vagy túlszámlázás szintén szabály- sértés, mert a büntetőtörvény értelmében, csak a vásárló fo­lyamatos, tehát többszöri szán­dékos megkárosítása tekinthető bűntettnek. Dr. Gróf György jogtaná­csos szerint ismétlődés esetén feltehető a szándékosság. Dr. Galambos János őrnagy, a me­gyei rendőrfőkapitányság ke­reskedelmi alosztályának ve­zetője közölte, hogy 1963 fo­lyamán mindössze hat esetben indult bűnvádi eljárás a vá­sárló megkárosításának bűn­tette miatt és valamennyi gya­núsított vétlen gondatlanság­gal védekezett. A károkozó szándék csak nagyon nehe­zen bizonyítható. Bakó József, a megyei párt- bizottság munkatársa a keres­kedelmi dolgozók fegyelmi fe­lelősségével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jogszabályokat az élet­hez kell igazítani és alkal­mazásuknál elsősorban az emberre kell tekintettel lenni. Nem lehet bürokratikussá ten­ni azokat az intézkedéseket, amelyek a dolgozók nevelésére hivatottak. Több felszólalás után úgy döntött az értekezlet, hogy a vásárlókat megkárosítókkal szemben érvényesülő intézke­dések egybehangolására sző­kébb bizottság javaslatot dol­goz ki és terjeszt egy legköze­lebbi igazgatói és jogászi kö­zös értekezlet elé. SZÜRKE ÉG perccel később mozdul, most nincs semmi baja. Naponta tízszer és százszor végiggondolta: mi lesz így vele? Hiába magyarázták az orvosok, hogy van megoldás. Olyan lábat kaphat, amely „jobb, mint a régi volt.* Ak­kor, igen, amikor ezt hallotta, mosolyodott el először. Látta, Kardos doktor finoman meg­lökte könyökével Máriát, a nővért. Mintha azt mondaná: nézze csak. mosolyog a bete­günk. Mosolygott? Csak egy pillanatra felejtette el kínját. Utána rögtön keserű lett a szája. Hiába vigasztalta a ma­ma, s apja hiába gtfürte nagy, eres kezével a hófehér taka­rót: tudta, ők is kétségbeeset­tek. Nyomorék. Nyomorék let­tem — mormolta magában, s nem nézett senkire. Közvetlen szomszédai hiába szóltak hoz­zá, csak intett nekik. Hagyják. Amikor a gyárból bejöttek hozzá, azoknak is alig egy-két szót vetett. Pedig elmeséltek mindent, mi történt azóta, el­ment a kis Kovács, Sárika férjhez ment. Söröst felvitték a technológiai osztályra, de mindez nagyon messze volt, nem érdekelte. Mária nővér naPonta tíz­--------------------szer is odajött hozzá. Másoknál alig állt meg, vele fél órát is be­szélgetett. Azaz: csak beszélt hozzá, ő hallgatott. Bólintott csak, hogy figyel rá, köszöni a gondoskodást, de őt ne vigasz­talják. Mária 'kerek, szabályos arcáról átvándorolt a szürke égre a tekintete. Míg hallgat­ta az asszony kellemes, puha hangját, a szürke, vigasztalan eget nézte. Itt benn, az asz- szony az életről beszélt, arról, hogy esztendeje volt egy bete­ge, aki fél lábát vesztette el, s akinek nem volt senkije. Mi­ért meséli neki? Mit bánja ő, más hogyan viselkedett? Ta­lán az öreg ember volt, aki már nem akart semmit, csak nyugdíjba menni, sakkozni, vagy ultizni a parkban a töb­biekkel, meginni a fröccsöt, mást semmit sem. De ő? Hu­szonöt esztendő. Ennyit tudott maga mögött. Es még minden előtte van. De csak — lett volna. Most már? Nézte a szürke eget. Kardos doktor beszélt ma- máékkal. Tudta, apa megsúgta neki. Megmondta az öregek­nek, hogy ő meggyógyítja a fiúkat. A testét meggyógyítja. Múlábat is kap. De ember csak akkor lehet, fia belül is meggyógyul. Lelkiek? Nem sokat meditált ilyesmiken. Csal: szomorú volt, és kétség­beesett. A többiekre gondolt, azokra, akik napról napra, minden reggel hétkor odaáll- nak a gépek mellé, s elkezdik a munkát. Újra és újra maga előtt látta a rémült Surányi arcát. Emlékszik, míg ő jaj nélkül összeroskedt, Surányi panaszos kiáltása végigszállt a műhelyen, pillanatok alatt leálltak a \ gépek, mindenki odarohant. Surányi gesztiku­lált, kiabált; nem vagyok hi­bás, nem vagyok hibás. Én rendesen felraktam ... Nézte a .szürke eget. Hatvankét nap. Mária nővér Kardos kerek, szabályos arca. doktor. Mamáék. A gyáriak. Csak ö nem jött be hozzá. Pe­dig tudta, mi történt vele. Tudta, mama megmondta, amikor másnap telefonált. Mi történt vele, nem volt ott as­te? Mama megmondta neki. Erezte, hogy belül, nagyon mélyen, mindentől takarva, rejtve, seb szaSkad benne. Új­ra és újra felszakad, ahány­szor csak ez a telefon, s a sza-, vak, ahogy mama elmesélte, eszébe jut. Mit mondott? Hiá­ba kérdezte mamát. Az csak ingatta a fejét, megsimitotta a homlokát, s mindig azt, szó szerint azt mondta: semmit, nem mondott semmit, kisfiam. Ké. hónap. És két hét. Het­venhat napból lejön kettő, het­vennégy napja tudja már Ro­zika. És hetvennégyszer hu­szonnégy óra nem volt elég ne­ki, hogy egyszer, csak egyetlen egyszer' bejöjjön hozzá. Ha másért nem, csak azért, hogy megmondja: ne haragudj rám. Nem vállalom, értsd nieg, fia­tal vagyok, szép, táncolni akarok, futni, szaladni, beug­rani a vízbe, labdát kergetni a homokon s nem karonfogni, tá­mogatni, nézni a sántikálás*. Két év. Ennyi kötötte őket össze, s azt hitte, a két éven túl — a szerelem. Hányszor felkapta a fejét, hányszor ku­tatta tekintete anyjáék háta mögött a lányt! Pedig már régen érzi: nem jön be hoz­zá. Még a$t sem kérdezte meg, hová vitték, hol rejti, fogja a kórház? Hol szenved, hol küzd magával, s a rémek­kel, a holnapba képzelt ré­mekkel, amelyek eltakarnak előle mindent, csak egy utat hagyva, ami a kétségbeeséshez veze *, Rozália, nem szabad sírni. Caterina Valente énekli a számot, sokat táncoltak rá. Rozi kedvenc száma volt, ta­lán mert a nevét foglalták be­le. Rozália nem sír, Rozália feled. Ha van mit felejtenie! De talán csak játék volt ne­ki az egész, vagy ha ;öbb is, szórakozást biztosító megszo­kás. Ha szerette volna, akkor eljön, itt lenne mellette, ö, csak ő tudta volna feledtetni a kínt, a szomorúságot, ö oldot­ta volna fel a ké ségbeesést. Nem érezte, nem tudta, meny­nyire kellene, milyen szükség van rá? Legalább egy levelet írt volna, egy rövid, semmitmon­dó levelet. Jobbulást, vagy csak annyit: ne haragudj rám. Nézte a szürke eget. Sorra vette, fci?c oondoinak-------------------rá. Milyen k evesen vannak! De neki m£gis, terhesen sokan. Az az egy, akitől nagyon jól esne, akitől nagyon kellene, az nem gondol rá. Lehunyta a szemét. Újra kinyi otta. Nézte a szürke eget. Még nem tudta, hogy a szür­ke ég nem takarja el örökre a. napot. Mészáros Ottó Hol késik a Vulkán alágyújtós? Az idei télen a közületek már eredményesen használták a' Vulkán alágyújtóst. Sajnosa magánháztartások még nem jutottak hozzá a Pesti, megyei Tőzegkitermelő Vállalat e be­vált termékéhez. — Hol késik az alágyúj ós? — tettük fel a kérdést Gár­donyi Gézának, a vállalat igaz­gatójának. — Egy szárítóberendezéssel kísérletezünk most, amely le­hetővé teszi a nagytömegű gyártást. Ettől függetlenül azonban, egyesek nem is fo­gadják valami nagy lelkese­déssel a Vulkánit, mert ol­csóbb a TÜKER-alágyújtósnál. — Miből készül? | KéT hónap. Mindkettő íj-------------harmincegy £ napos. Hatvankét nap. Hat- í vankétszer huszonnégy óra. £ Ezernégyszáznyolcvannyolc- % szór hatvan perc. Lehunyta a £ szemét. Nem számolt tovább, f Mindennap megcsinálta ezt a $ számítást. Mindennap végig- % ömlött benne a düh, a tehe- $ tétlenség szülte méreg. Két 'j hónapja látja az ablak ke- retezte szürke eget. Minden } reggel, ahogy felnyitja a sze- :■ mét, az tekint rá. És este, mielőtt felgyúlna a villany, a jí szürke ég búcsúzóul még a $ mellére nehezedik. Érezte, j ott, a mellén ül a szürkeség, a % köd, mindaz, amit a téli ég je- j; lent. A többiek nem törődtek % a szürke éggel, sóhajtoztak % és nevettek, várták látogatói- íj kát, csapkodták az éjjeliszek- 'íj rény ajtaját, zúgolódtak, ha a í csengetésükre nem jött rögtön % a nővér. Betegek voltak azok % is, de nem olyanok, mint ő. $ Azok elviselték a betegsé­gi get, s kívánták a gyógyulást. elviselhetetlennek tartotta % azt, ami vele történt, s nem £ akarta, hogy valaha is eleresz- sze börtöne, az ágy. Két hétre ^ nem emlékszik, pillanatokra, í percekre csak, többre nem. A ■5 rémült eszmélésre, hogy a bal % lábának hirtelen vége szakad: % hiányzik a lábfeje. A láda. A % nyolcvan kilós, hatalmas láda. ‘‘j amely lebillent a targoncáról. j s a lábára zuhant. Miért pont Á akkor indult kifelé? Ha egy A váratlan, nagy hava­zással beköszöntött márciusi tél ismét próbára teszi a va­dakat, különösen a fogoly-, _ fácán- és nyúlállományt, va- J lamint az itt telelő, vagy a \ tavaszt nyitó enyhe napo- £ kon korán hazatért szárnyas £ vándorokat. Az állami erdő- J gazdaságok, vadrezervátu- mok és vadásztársaságok új- J ra megrakják a vadetető sa- $ roglyákat, elsöprik a vas- $ tag havat az apróvad etetői J elől. Szükség is van a gon- ^ dós védelemre, mivel a hosz- 'j szú, többnyire havas, kemény | télben az állatok szerveze- £ tében erőben megfogyatkoz- % tak a tartalékok. í Rosszkor jött az „utótél” azért is, mert — különösen -j az ország déli vidékein — mór ^ megkezdődött az első nyúl- :■ íialás, a vaddisznók ugyan- csak több helyütt — főleg Ge- menc és Pécs vidékén — ^ leellettek már, s a kis esi- j; kos vadmalacok most a hó- í y ban hancuroznak. 6 y A kertek, mezők énekesei í, közül elsősorban a cinke fj szorul ismét védelemre. A ^ Madártani Intézet munka- ^ társai felhívják a házi kér- ^ tek, gyümölcsösök tulajdo- ^ nosait, kezelőit: ahol csak ^ lehet, sürgősen rakjanak ki f, a cinkék számára olajos,^ magvakat, faggyút, húskapa- ^ rékot, vagy olajban, zsírban ^ pirított kenyérdarabokat. A rigók számára kitűnő ele- ^ del mindenféle főtt vagy ^ sült, de akár nyers konyha- ^ hulladék is. A nemrég ha- > zaérkezett pacsirták, énekes- £ rigók, barázdabillegetők és / vörösbegyek azonban csak/

Next

/
Oldalképek
Tartalom