Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

1964. MÁRCIUS 1, VASÁRNAP "‘"^fűrían Megoldódott a tektitek rejtélye A itidomúmtf itavtjvtíS&lé f*fjM i*an íttsaiikisa trlméí&te’t Takarékoskodjunk a forintokkal, a percekkel, gyan lehet a hiányzó munka­erőt pótolni, az önköltséget csökkenteni, a termelékenysé­get növelni? A gazdasági ve­zetők, műszakiak, szocialista brigádok és szakmunkások kö­rében ez gyakran vitatott kér­dés. A vitában néhány fontos ’ í dologban hamar közös neve­zőre lehet jutni: a .gépek fo­lyamatos üzemeltetésének biz­tosításával, a több műszak al­kalmazásával, a jobb munka­szervezéssel, a kieső és álló­idők csökkentésével, a folya­matos anyagellátással. Sok gazdasági-műszáki ve­zető helyesen látja ezt és meg­felelő intézkedéseket tesz. De vannak még szép számmal olyanok is, akik kizárólag új, nagyobb teljesítményű beren­dezések beszerzésével, új csar­nokok. műhelyek építésével szeretnék a megnövelkedett fel­adataikat elvégezni. A nép­gazdaság évről évre tetemes összegeket fordít új, korszerű berendezések vásárlására, üzembehslyezésére, de az erő­forrás mégsem kimeríthetetlen és csak addig lehet nyújtóz­ni, amíg a takarónk ér. Van­nak már üzemek nagy szám­mal, ahol saját erőforrásból, a dolgozók kezdeményezéséből, rövid lejáratú hitelek segítsé­gével megoldják a nehéznek tűnő feladatokat. Például a debreceni Magyar Gördülő­csapágy Művek gazdasági és műszaki vezetői újabb épít­kezések nélkül, a maguk ké­szítette automata gépsorral akarják növelni a termelést, a termelékenységet emelni. A kollektívának nem ez az első sikeres vállalkozása. Az egyik esetben a takarékossági lehe­tőségek módszeres felkutatá­sával több mint 70 millió fo­rintot takarítottak meg a be­ruházási költségeknél. A gyár nagy súlyt helyez arra, hogy az egy négyzetméter termelő területre jutó termelési érté­ket érfféljé“l960-ban eg/: négy­zetméter termelő. területen 9806 forint értékű árut állí­tottak elő, 196Í-ben már 13 128 forint és 1963-ban 17 345 fo­rint értékűt. A jó munkaszer­vezés, újítások alkalmazása, a dolgozó kezdeményezéseinek megvalósítása révén. A takarékosság a nép_ gazdaság eszközeivel, az anyag­gal, a munkás erejével — A televízió Ki mit tud? ve­télkedőjének rendezői és a Tommy Steele című angol film műsorra tűzői bizonyára nem gondolták, hogy milyen bo­nyodalmat okoznak a keres­kedelemben. E két műsor nyomán ugyanis egycsapásra or­szágszerte divat lett a gi­tár. Hosszú évekig 400—500 gi­tárt tudtak eladni egy évben. Tavaly ezt a szokásos évi mennyiséget néhány nap alatt elkapkodták, s a forgalom hat- szorosára-nyolcszorosára nö­vekedett. Egész évben mint­egy 3200 gitár fogyott el, s még ez is kevésnek bizonyult. A kereskedelem furcsa módon arra kényszerűit, hogy az ipar­ral egyetértésben rendkívüli intézkedést hozzon, a zavarta­lan „gitárellátás" érdekében. Ezért például még profilírozni is kellett. A Fővárosi Hang­szerkészítő és Javító Vállalat és a Szegedi Hangszergyár ad­dig mindenféle gitárt — zene­kari, hawait, elektromost stb. — készítettek. Most a fővá­rosban csak hawaii gitárt gyár­tanak, a szegedi üzem pedig teljes erővel az egyéb, főleg a keresettebb, olcsóbb zene­kari gitár tömeges előállítására állt át. A problémát az év vé­gére sikerült megoldani, s a gitárláz alábbhagyott kissé. Januárban mintegy ötszázat „terítettek" szét belőle a legfor­galmasabb helyeken, s az igé­nyeket ki tudják elégíteni. Ezzel együtt a kereskedelem most már óvatosabb. Ki tud­ja, hátha az idén is lesz Ki mit tud?, s talán még a filmet is megismétlik. Ezért erre az évre már 3500 ha­zai gyártmányú gitárt ren­deltek, s ezt még 500 cseh­szlovák gitárral is meg­toldják, nehogy — azok közül, akik vágynak rá — valaki is e fon­tos hangszer nélkül maradjon. dúlnak, kiemelkednek, illet­ve lesüllyednek. Ezek a fo­lyamatok igen nagy szerepet játszottak a földtörténetben, az ö révükön születtek a hegyláncok, a fennsíkok. Ott, ahol a földkéreg lesüllyedt, síkságok keletkeztek. Ezek a folyamatok napjainkban is tartanak, olykor igen nagy erővel. A földkéreg kiemelkedése, illetve lesüllyedése legtöbb­ször lassan, észrevétlenül zajlik le, úgyhogy a folya­matot századosnak nevez­zük, mert hatása csak év­századok, sőt évezredek múl­va fog meglátszani a táj képén. A Fekete-tenger part­vidékén, ahol a földkéreg lassan süllyed, és a tenger újabb darabokat ragad el a szárazföldtől, antik városo­kat találtak. Ez annak a kö­vetkezménye, hogy a feke­te-tengeri partvidék fokoza­tosan a tengerbe süllyed. A süllyedés mértéke a kolhiszi alföld térségében évi két milliméter, de Odessza kör­nyékén már öt. Afrika északi partvidékén ezzel ellentétes folyamatot figyelhetünk meg. Tunisz és Bizerta között fekszik Utika, ősi föníciai város, ponto­sabban az, ami a városból fennmaradt. Ez a város há­romezer esztendővel ezelőtt tengeri kikötő volt, de rom­jai napjainkban mintegy ti­zenkét kilométernyire van­nak a tengerparttól. A különböző, elsősorban geo- dézai módszerek révén a leg­lassúbb földkéregmozgások se­bességét is meg lehet határoz­ni. A Szovjetunióban több olyan körzet van, ahol több évtizedes időközzel két-három- szor is újra meghatározták a tengerszint feletti magasságot. A Finn-öböltől Moszkváig ter­jedő tájszakaszon ez a rend­kívüli pontosságú mérés a húszas és a negyvenes években volt. Kitűnt, hogy az időköz­ben eltelt negyedszázad alatt a geodéziai jelek magassága megváltozott. Moszkva kör­nyékén például a húszas évek­ben elhelyezett jelzések mint­egy 80 milliméterrel kerültek eredeti szintjüknél lejjebb. Ez azt jelenti, hogy a szovjet fő­város környéke évente mint­egy három millimétert süly- lyed. Ugyanígy viselkedik a Moszkva és Leningrád közöt­ti országrész, a Denyeper kö­zépső vidékének medencéje, valamint a tambovi síkság. A Don-medence, a kurszki mágneses anomália vidéke ez­-Sv íöíclhérea (éleazete Gigászi űrhajó közeledett c Föld felé. A fény sebességéi megközelítő gyorsasággal szá­guldott a csillagközi térben Alakja egyre nőtt. A Földtő1 körülbelül 40 000 kilométej távolságban sebességét a má­sodpercenkénti három kilo­méterre csökkentette, majd hajtóművét kikapcsolva, mes­terséges holdként kezdett keringeni Földünk körül. A benne ülő, távoli világból érkezett űrhajósok különle­ges nukleáris kutatólövedé­keket bocsátottak ki, azok segítségével vizsgálták boly­gónk atmoszféráját és fe­lületét, majd a leszállásra al­kalmas hely kiválasztása után, leereszkedtek ... így kezdtük annak idején cikkünket, amelyben a Litye- raturnaja Gazeta nyomán is­mertettük M. M. Agresztnek, a fizikai és matematikai tu­dományok kandidátusának rendkívül izgalmas és me­rész feltevését. Eszerint va­lamikor a múltban távoli bolygók lakói jártak a Föl­dön. A szovjet tudós a fen­tiek szerint képzeli el az űrhajó leszállását, feltevését pedig azokra a rejtélyes föl­di tárgyakra alapozza, ame­lyeknek eredetét még ma is homály fedi. A titokzatos tektitek Ezek között a legnagyobb érdeklődésre kétségtelenül azok a különös üvegszerű képződmények, az úgyneve­zett tektitek tartanak szá­mot, amelyek a földkerek­ség sok övezetében előfor­dulnak. többek között pél­dául a Lihiai sivatagban, és amelyekben az alumínium és a berillium radioaktív izotópjait fedezték fel. Ez arra vall, hogy igen magas hőmérséklet és erős radio­aktív kisugárzás közepette keletkeztek. A tudósok már sokszor megpróbálták eredetüket és természetüket megmagyaráz­ni, de ezeket a magyaráza­tokat eddig még nem tud­ták kézzelfoghatóan igazolni is. Jelenleg két feltevés tart­ja magát. Az egyik szerint más égitestekről, elsősorban talán a Holdról, kerültek hozzánk a tektitek, vagyis a világűrből a Földre hullott meteoritok egyik válfajál képezik. Más tudósok viszont földi képződményeknek te­kintik, amelyek robbanás- szerű katasztrófális vulká­nikus kitörések következmé­nyeként jelentek meg. „Atomszonda“ ? Agreszt és társai viszont a mái' fentebb ismertetett fan­tasztikus állításukat próbál­ták bebizonyítani. Szerintük a távoli világból érkezett jö­vevények bolygónk körül ke­ringve, űrhajójukból atom- vagv termonukleáris löve­dékekkel „szondázták" a Föl­det, s e lövedékek robbaná­[ zonyítaná, hogy kozmikus j vendégek sohasem szálltak le j a Földön. Igaz, nem bizonyít­ható ennek az ellenkezője I sem, de a fantasztikus felte- ■ vés hívei számtalan rejtélyes i dologra hivatkozhatnak, mint [ amilyen a tektitek is, s ezek [ mindegyike egy-egy védőbás- | tya számukra. Lényegében az is lesz mindaddig, amíg a tu- : domány konkrét, kézzelfogha- i tó bizonyítékokkal nem vá- j laszol. Tízezer a tízmillióidból Tagadhatatlan, hogy vala- ! I miféle életnek szükségszerűen [ mindenütt keletkeznie kell, j ahol megvannak erre a felté- j telek. A tudomány mai állás- | pontja szerint csak a mi tej- I útrendszerünkben sok száz- | ezerre, ha nem több millióra I j tehető azoknak a bolygóknak j j a száma, amelyen lehetséges I I az élet. Ezek szerint úgy tű- [ nik, hogy valóban minden j esélyünk megvan a más vilá- - gok értelmes lényeivel való ! találkozásra. Ellenkező képet kapunk j avrf-vnhnn akkor ha az plőhihi időszakával és az életihez al­kalmas bolygók számával, akkor nagyon valószínű, hogy jelenleg a Föld az egész tej- útrendszerben az egyedüli olyan bolygó, amelyet értel­mes lények népesítenek be. Vagyis: szinte a nullával egyenlő annak az esélye, hogy a földi ember más bolygókról való értelmes lényekkel vala­ha is találkozhatott. Ellene vethetné valaki: ez nem jelenti azt, hogy nem járhattak nálunk kozmikus vendégek sokkal 1 régebben, több millió, vagy milliárd év­vel ezelőtt. Lehetséges, ennek azonban semmi nyoma nem maradhatott fenn. tehát nem is bizonyítható. A tudomány válasza Igv hát a logikába ütközve ízzá-pcrrá válnak Agreszt és híveinek érvei. Ám mindez mégis csak következtetés, ha tudományos alapon is, s nem bizonyíték. Most azonban, mint a Komszomolszkaja Pravda beszámol róla. megér­kezett a tudomány konkrét válasza is. Néhány év óta a tudósok fokozott érdeklődést tanúsíta­nak a tektitek iránt. A kuta­tók egy csoportját, amelynek vezetője W. Henter, a heidel- bergi híres német fizikus, fő­leg e rejtélyes képződmények eredete izgatta. Éppen ezért mindenekelőtt, a tektitek ele­meinek ásványtani és izotóp összetételét vizsgálták. Kiderült, hogy a tektitek anyagának szilárd tömegében hólyagszerű gázzárványok vannak. Az ilyen zárványok pedig a földi eredetű vulká­nikus kőzetekre jellemzőek. Az is tisztázódott, hogy ezek a zárványok egyaránt tartal­maznak radiogén és atmosz­férikus argont, ami ugyancsak a földi képződmények jellem­zője. így lehetővé vált a tek­titek korárraS" -mes» határozásé - hoz az úgynevezett kálium- argon módszer felhasználása. A vizsgálatok megállapítot­ták, hogy a földkerekség kü­lönböző övezeteiből származó tektitek kora kölönböző, de mindig megyegyezik azoknak a kőzeteknek a korával, ame­lyekben előfordulnak, s ezek a kőzetek vulkánikus eredetű lerakódásokat, rétegeket tar­talmaznak. Igv tehát a tektitek vulká­nikus eredetéről szóló feltevés hívei olyan nyomós érv bir­tokába jutottak, amit most már valóban nehéz cáfolni. Fény derült eey rejtélyre, s ez .me­gint csak azt bizonyítja, hogy Agresztnek és társainak hipo­tézise csakugyan a fantázia birodalmába tartozik. Kővári József adatokat más számokkal ösz- szehasonlítjuk. Tejútrendsze­rünk körülbelül 10 milliárd éves, ugyanakkor mindössze tízezer éve annak, hogy a Föld értelmes lényei, az em­berek eljutottak a fejlődésnek arra a fokára, amikor már államot alapítottak. A tejút­rendszer fejlődését jelképező egy kilométer hosszúságú vo­nalon tehát az emberiségnek az első államok megalakítá­sától számított élete csupán egyetlen — az utolsó — mil­liméter lenne. Figyelembe kell venni to­vábbá azt is, hogy az élet fej­lődésének sebessége a külön­böző bolygókon szükségszerű­en különböző. Egyeseken ta­lán több milliárd évvel ez­előtt keletkezett, másokon vi­szont néhány milliárd eszten­dő múlva jön majd létre az élet. Ha pedig a mi fejlettségi szintünket elérő értelmes élet létezésének ezt a rövid — mindössze tízezer éves — ide­jét összevetjük a tejútrend­szer létének tízmilliárd éves Ha baráti- elvtársi körben szavazásra tennénk fel a kér­dést arról, hogy a szocialista építőmunkában melyik a szé­les tömegeket legközelebbről érdeklő és érintő feladat — a válaszokban a lakásépítés az elsők között szerepelne. Sok lakás épül Budapesten és vi- déken. Ez tűnik ki az 1964. évi népgazdasági tervből,' amely szerint állami kivitele-' zésben 23 ezer lakás építését i fejezik be. Ehhez jön még a 30—35 ezer magánerőből ké- . szülő lakás, amelyhez legna- i gyobbrészt állami támogatást nyújtanak. ‘ Felvetődik a kérdés: nem j lehetne-e valamivel több la- j kast építeni például a lakás­építés ütemének gyorsításával? Az elmúlt években az állami építőipar 14 és fél hónapról 10,7 hónapra szorította le a lakások építésének átlagos ide­jét. A második ötéves terv 1965-re már 7 hónapos átlagos építési időt irányoz elő. Le­hetne ezt az építési időt már 1964-ben elérni, majd 1965- ben tovább csökkenteni? Igen, lehetne. Ennek feltétele külö­nösképpen az, hogy a terme­lékenyebb és korszerűbb épí­tési módszerek az eddiginél gyorsabban terjedjenek, az építőipari gépeket és berende­zéseket az eddiginél jobban kihasználjak, javuljon a szer­vezettség és a fegyelem az építkezéseken. A munkahelyeken — akár lakásépítésről, akár ipari lé­tesítményről van szó —, mind nagyobb számmal láthatunk toronydarukat. Ezek a nagy teljesítményű berendezések a munkahely, az előregyártó te­lep vezérgépei lehetnek, ha a műszakiak gondos előrelátás­sal szervezik meg a gépek munkáját. Szinte szünet nél­kül emelik, hordják az építő­anyagot, a sok mázsás panele­ket, terheket. Ma már az a jó műszaki vezető«, -aki -4 egál óbb , két műszakban üzemelteti a toronydarvt- A pihenő gép „nem jó üzlet”, hogy hétköz­napi kifejezéssel szóljunk. Több száz forint egy nagy teljesítményű toronydaru na­pi bérköltsége, amelyet akkor is meg kell fizetni, ha a gép nem üzemel. A takarékosság az emberi erővel, a dolgozó fizikai tevékenységének kímé­lése, a hiányzó munkaerők pótlása gépek működtetésével ma nagyon fontos feladat. Az országgyűlés januári ülésszakán több országgyűlési i képviselő érintette a munka­erő-ellátás nehézségeit. Kevés a szakmunkás az iparban, kü­lönösen az építőiparban, de a gyárakban is hasonló pana­szok merülnek fel. Ugyanakkor a feladatok növekednek. Ho­nagy és ma még kellően ki nem aknázott tartalék üze­meinkben, vállalatainknál. A magyar forradalmi munkás-, paraszt kormány 1958. már­cius 20-án takarékossági fel­hívással fordult a dolgozók­hoz. „Jó gazda módjára véd­jük, hasznosítsuk a rendelke­zésre álló anyagi eszközöket. Gazdálkodjunk takarékosan az élet minden területén. Használjuk fel azokat az erő­forrásokat is, amelyek tna még elfolynak a nemtörődöm­ség a pazarlás különböző csa­tornáin” — olvashatjuk ebben a* felhívásban. A takarékosságnak, a pa­zarlás elleni küzdelemnek, az ésszerű anyagfelhasználásnak sok eredményét nyilvántart­ják, de teendők is bőven akadnak. Például a vegyipar­ban, ahol a korrózió — köz­napi nyelven a rozsdásodás — óriási károkat okozhat, ha a berendezéseket, fémeket nem szakszerűen védik. A néhány évvel ezelőtt összeállított tervhivatali statisztika sze­rint hazánkban a korrózió évente olyan tetemes kárt okoz. amely megfelel nyolc dunai acélhíd építési költsé­geinek. Gondolunk-e arra, amikor a száraz kenyeret eldobjuk, mennyi érték megy veszendő­be? Eszünkbe jut-e: mennyi fáradság, verejték fűződik a gabonához, amelyet dolgozó parasztságunk kemény mun­kával termelt meg? Felme­rül-e bennünk, hogy népgazda­ságunk tekintélyes összeget fizetett devizában az import­gabonáért, hogy a kenyérellá­tás zavartalan legyen? A nyersanyagot az emberi találékonyság, szakértelem, hozzáértés magas értékű áru­vá dolgozza fel. Nem is sejt­jük, hogy az anyag értéke mi­lyen mértékben emelkedik a megmunkálás, feldolgozás ré­vén. Ha például a tölgyfát bú- lőfrá doíghft'ak: értéke íöbb mint tirenüiszörösáre növek­szik; egy tonna nyersvasoól 450 kiló órarugó acél gyárt­ható és a kész terméket az eredeti anyag értékének tizen­hatszorosával fizetik meg. Ne engedjük, hogy kárba vesszenek még a kis darab fé­mek. fadarabok és darab ke­nyerek sem .. . Sajátunkként, féltve vigyázzunk rájuk. Víg István zel szemben emelkedik, még- £ pedig évente három-öt milli- ‘t/ méteres sebességgel. Az uk- £ rajnai Krivoj Rog város még j ennél is gyorsabban, évente % olykor egy centimétert is emel- $ kedik. í Sajnos, nem tudjuk, hogy az £ idők folyamán hogyan változ- f hat meg a földkéregmozgás irá- % nya. Lehet, hogy több évszá- $ zadon át azonos marad. Ha te- % hát például a Közép Orosz fenn- $ sík kiemelkedésének sebessége % legalább egy földtörténeti ne- ' gyedkor (mintegy egymillió év) % alatt megmaradt volna ém öt % milliméternek, úgy ezen a !• vidéken magas hegyek kelet- % keztek volna. E terület sík jel- % lege azonban arra vall, hogy £ a földkéreg mozgásának irá- f nya az idők folyamán váltó- •; zik, hol felfelé, hol pedig le- i felé hat. A föld felszíne tehát $ mintegy lélegzik. EZ A MOZGÁS bizonyára % olyan folyamatok következnie- $ nye, amelyek a föld méhében, % az úgynevezett külső köpeny- $ ben játszódnak le. Ott, ahol % ez a köpeny kiterjed, a föld- % felszín is feljebb emelkedik, £ míg ott, ahol összehúzódik, a í földfelszín is süllyed. Kétség- í télén, hogy a földfelszín moz- í gásai olyan folyamatokkal kap- $ csolatosak, amelyek magában $ a földkéregben zajlanak le; í ugyanakkor azonban szorosan $ összefüggenek bolygónk for- % gásával és a kozmikus erők $ hatásával is. í Divat a gitár Az APN tudósítója felkér­te Jurij Mescserjakovot, a földkéreg mozgásának tanul­mányozására alakult nemzet­közi bizottság elnökét, hogy ismertesse szakterületének kutatásait. Az alábbiakban közöljük Mescserjakov nyi­latkozatát: Bolygónk felszíne, bár gyak­ran észrevétlenül, de szün­telen változik. A Hold és a Nap vonzásának következ­tében a szárazföldön is vég­be megy egy ehhez hasonló jelenség, amit a tengerek esetében árapály mozgásnak nevezünk. A moszkvai szé­lességen például a földfel­szín naponta kétszer mintegy 30 centimétert emelkedik és süllyed. Emellett azáltal, hogy a kemény földréteg nem egyenletesen kapja a Nap melegét, ez a réteg füg­gőleges irányban ugyancsak némileg megváltoztatja he­lyét. A talaj nedvességtar­talmának és hőmérsékleté­nélk ingadozása folytán pél­dául a talaj nyár végén i néhány centi-, sőt decimé­terrel lejjebb helyezkedik el, í mint a hűvösebb évszakok- l ban. A felszín ilyen hidro- \ termikus „hullámzásai” kü- i lönösen jól figyelhetők meg i az örök fagy birodalmában. : A földkéregnek van más- I fajta. úgynevezett tektoni- \ kus mozgása is Ezen azt ■ értjük, hogy a földkéreg \ nagyobb szakaszai elmoz­sánák származékai ezek a 5 különös üvegszerű képződ- J mények. { Agreszték feltevése nagyi vihart kavart tudományos kö- J röktoen. Eveken át folyt a vi- i ta. Érvek és ellenérvek hang-; zottak el, sokan cáfolták a J hipotézist, mások egyenesen \ áltudományosnak minősítet- J ték. Végül is kikristályosodott ^ az egységes álláspont. ; Mindenekelőtt azt kell le- '( szögezni, hogy Agreszték fel-} tevése ellen, éppen jellegénél; fogva, nem lehet közvetlen! cátolé bizonyítékokat felhoz-j ni. A tudomány ugyanis je- j lenleg még egyetlen olyan! ténnyel sem rendelkezik, í amely hitelt érdemlően bi-S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom