Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-07 / 56. szám

1964. MÁRCIUS 7. SZOMBAT MEcm <cf€tvlap 3 KÍSÉRLETI GAZDASÁG, HERCEGHALOM Javul az ellátás, ál beruházások Kísérleti gazdaság! Milyen I a munka egy ilyen gazdaság- I ban? Csupán kísérleti célokat szolgál a több ezer holdas gazdaság, vagy termelésével számolhat a népgazdaság is? Ilyen gondolatok foglalkoz­tattak, amikor az országszerte hírnévnek örvendő Hercegiha­lomi Kísérleti Gazdaság köz­ponti irodái felé tartottam. A gazdaság igazgatójának iroda- ' jában Rédling István főagro- ! nómus tájékoztat a fenti kér­désekről. — Elmúlt már az az idő­szak, amikor egy-egy ilyen gazdaság nyelte a milliókat, s ráfizetéssel gazdálkodott — kezdi a beszélgetést a fiatal íőagronómus. — Igazgatónk éppen az igazgatóságra utazott a mér­leggel. Reméljük, hogy ott is elégedettek, lesznek tavalyi gazdálkodásunkkal — folytatja Rédling István, s nyomban sorolja az adatokat: — A terv szerint másfél millió forint nyereséggel kel­lett zárnunk az 1963-as esz­tendőt. Mi az év elején négy- millióegyszázezer forint n>le~ reséget vállaltunk. A gazda­sági eredmények összesítésé­nél kitudódott, hogy egy ki­csit „elszámoltuk” magunkat. Igazgatónk hatmillióhatszáz­ezer forint nyereséget „vitt be”. — De nem mindig volt ez így — teszi hozzá sietve — néhány évvel ezelőtt még rá­fizetéses volt a gazdaság. — Mi a fő cél. a termelés, vagy a tudomány embereinek a kiszolgálása? — Termelési terveinket tel­jesítenünk kell, s közben együttműködünk a különböző kutatóintézetek munkatársai­val. Az utóbbi években nem­csak gazdasági eredményeink javultak, hanem egyre ered­ményesebben együttműkö­dünk a tudomány embereivel i — válaszolja Rédling István. J Szinte nincs olyan ágazata a j gazdaságnak, ahol ne folyna tudományos kutatómunka. A Herceghalomi Kísérleti Gaz­daság valóságos otthona a tu­dományos kutatóknak. A nö­vénytermesztésben és az állat- tenyésztésben új — külföldről vásárolt, vagy nálunk gyár­tott — gépeket próbálnak ki. Az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos munka­társai a szarvasmarha-, a ser­tés- és a juhtenyésztésben a kísérletek tucatjait végzik. Hogy csak néhányat em­lítsünk: a most bővülő iva­dékvizsgáló telepen a Pest megye álami gazdaságaiból összegyűjtött üszőborjak te- nyészképességeinek alapján ellenőrzik a tenyésztésbe vett apaállatok örökítőképes­ségét. A sertéstenyésztésben ugyancsak van ivadékvizsgá­lat. Különböző tápok hatá­sát próbálják ki a borjak nevelésénél. Különböző élet­tani kísérleteket folytatnak, többek között ikerkutatási kísérleteket. A juhtenyész­tésben két külföldi és egy hazai fajta keresztezésével kísérleteznek. Az a cél, hogy a jelenleginél nagyobb tes­tű, finomabb gyapjút adó fajtát biztosítsanak a közte­nyésztésbe. Sorolhatnánk to­vább az érdekes kísérlete­ket, amelyek előbb-utóbb a gyakorlati szakemberek mun­káját is segítik. A növénytermesztésben faj­taösszehasonlító kísérleteket folytatnak. Feltétlenül meg kell említeni azt az eredmé­nyes munkát, amelyet a ku­koricatermelésben elértek az utóbbi években. Néhány esz­tendővel ezelőtt a szakem­berek egyöntetűen állították: sem a talaj, sem pedig az éghajlati adottságok nem fe­lelnek meg a kukorica ter­mesztésének. Az elmúlt esz­tendőben 31 mázsás májusi morzsolt kukorica termést értek el. Igaz, a jó termés egy kis bonyodalmat okozott a gazdaságnak: nincs elegen­dő tárolóhelyük és a ter­més egy részét szabadban kellett tárolniok. Emiatt bí­rálat is érte őket. Ez azon­ban nem szegte kedvüket, készülnek az újabb rekord- termésre. — A kísérleti gazdaságban készülnek az idei tervek. Ezek szerint még nagyobb fel­adatok hárulnak a szakem­berekre és a dolgozókra? — Az elmúlt évben az ága­zati gazdálkodás elvei sze­rint szerveztük a munkát. Meggyőződtünk azonban, hogy főként az állattenyésztés hát­térbe szorult a nagy mun­kacsúcsok idején. A munkaszervezésben is előre lépünk. Kerületekre ezer holdas osztottuk a tíz- gazdaságot. Egy­egy kerület élére kerületve­zetőket állítottunk, akik fe­lelősséggel tartoznak kerü­letük eredményes gazdálko­dásáért. Sokat vártunk et­től az intézkedésünktől. A tavalyi év eredményei alapján az erkölcsi elisme­rés mellett anyagi megbecsü­lésben is részesülnek a gaz­daság dolgozói: szép ösz- szegre számíthatnak a ter­vek túlteljesítése után já­ró nyereségrészesedés kifize­tésekor. A Herceghalomi Kísérleti Gazdaságban — amint az eredmények ezt bizonyítják — jól együttműködnek a tudo­mányos kutatók és a gya­korlati szakemberek. Uj ter­melési eljárásokkal gazda­gítják a mezőgazdasági tu­dományt, ugyanakkor ter­melésükkel a népgazdaság is számolhat. — m. s. — A DIB kereskedelmi bizottságának ülése A Dunakanyar Intéző Bi­zottságának nemrég újjá­alakított kereskedelmi szak- bizottsága első ülését Vá­cott tartotta. Az ülésen Ughy József, a Belkeres­kedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője elnökölt és meg­jelentek Pest és Komárom megye, valamint az érdekelt kereskedelmi és vendéglátó­pari vállalatok, az idegen- forgalmi hivatalok képvise­lői. Ughy József ismertette a Dunakanyarban működő ven­déglátóipari vállalatok fel- készültségéről készített je­lentést, amely szerint a Du­na bal partján a Váci Vendéglátóipari Vállalat az idei szezon előtt megfelelően kiegé­szíti üzemegységei föl­szerelését, és gondoskodik a fogyóesz­közök rendszeres pótlásáról. miszerbolt és a Pap-szigeti bisztró építését, megkezdik a Határcsárda bővítését, pavilon­sort építenek a visegrádi Fel­legvárban és megkezdik egy önkiszolgáló étterem építé­sét Visegrádon. 1963-ben az Országos Terv­hivatal a Dunakanyar kiske­reskedelmi hálózatának fej­lesztésére előreláthatóan szin­tén hétmillió forintot biztosig ami lehetőséget nyújt a többi között egy bisztró építésére is a visegrádi Fellegvárban. Megnőtt a Dunakanyar je­lentősége is. Bővíteni kell tehát a hálózatot, fokozni a fel- készültséget, biztosítani a za­vartalan áruellátást, a kultu­rált vezetést. A Dunakanyar Intéző Bizottság fejlesztési ter­vei készen vannak, arra kell törekedni, hogy ezekből a ter­vekből a rendelkezésre álló le­hetőségek teljes kihasználásá­val minél több és minél gyor­sabban megvalósuljon. A Dunakanyar idegenfor­galmi jelentőségét igen nagy mértékben fokozza az új magyar—csehszlovák határegyezmény, amelynek következtében meg­növekedik a hozzánk ellátogató cseh turisták száma. Ez is in­dokolja, hogy a Dunakanyar vendéglátóipari és kereskedel­mi hálózata kiemelt áruellá­tásban részesüljön. A tapasztalat azt mutatja, hogy a modern éttermeken kívül speciális vendéglá ó- ipari egységekre van szükség, nem magyarkodó, hanem ha­misítatlan magyar jellegű ha­lászcsárdákra, vendéglőkre. A Belkereskedelemi Miniszté­rium a közeljövőben ilyen speciális egységek felállítását tervezi. A nagy érdeklődéssel foga­dott beszámoló után számos hozzászólás hangzott el. Arany József, Vác város tanácsá­nak vb-titkára városa külön­leges helyzetét ismertette. A lakosság a legutóbbi három évben hétezerrel nőtt, a Du­nai Cementmű megnövelte a Vácra járó és itt étkező, vá­sárló munkások számát, a vo­natok, az autóbuszok hatalmas forgalmat bonyolítanak le, a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóipar már képtelen kielégíteni a rohamosan növe­kedő igényeket. A komáromiak és az eszter­gomiak szintén részletesen is­mertették helyi problémáikat. A SZŐVOSZ-képviselők arról számoltak be, hogy saját ke­reskedelmi és vendéglátóipari hálózatukat milyen arányban kívánják és tudják fejleszteni. Szóba került az ülésen a vác—szobi partszakasz mostoha helyzete. A felszólalók hangsúlyozták, hogy hiába fejlesztik a kü­lönben igen népszerű Nagyma­rost és Nógrádverőcét, a rossz út miatt ezek a helyek szinte megközelíthetetlenek, és az út átépítését évről évre halogat­ják. Ráadásul az IBUSZ is beszüntette a múltban rend­szeresített hétvégi vonatjárato­kat. A bizottság végül a beszámo­lót és a jelentéseket tudomásul vette és kimondotta, hogy rész­letes jelentést terjeszt a DIB legközelebbi plenáris ülése elé, amelynek összehívására még a fő idény megkezdése előtt sor kerül. m. L RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Táskarádiót lopott egy is­meretlen, besurranó tolvaj Cegléden, az Alszegi úton, Kaprinai Gyulánétól. Az 1042 típusú, vadonatúj táskarádió száma: 8493. A tolvaj kézre- kentésére a nyomozás folyik. Halálra gázolt a tehervonat csütörtök este fél tízkor A1- bertirsa és Cegléd között, az őrház közelében, egy ismeret­len 16—18 év körüli leányt. A gázolás körülményei öngyil­kosságra utalnak. A vizsgálat folyik. * Nikotint ivott és meghalt, mert féltékeny volt férjére Keszler György né 46 éves bu­daörsi asszony. Végzetes tettét hátrahagyott búcsúlevelében indokolta meg. A mezőgazdasági gépellátásról — nyilatkozik Kopácsi Ernő az AGROTRÖSZT igazgatója Rövidesen beköszönt a ta­vasz. Az országban nagy a ké­szülődés. Nehéz kérdést tesz­nek fel egymásnak az embe­rek: lesz-e elegendő munka-* gép? Erre a kérdésre kerestük mi is a választ, amikor meg­látogattuk Kopácsi Ernőt, az AGROTRÖSZT igazgatóját. — Az AGROTRÖSZT jelen­legi szervezetét 1961-ben hoz­ták létre azzal a céllal, hogy zavartalanabb legyen a mező- gazdaság erőgép-, pótalkatrész- és műtrágyaellátása is. A mi alapvető feladatunk a mező- gazdaság fejlesztésének előse­gítése. Egy állandóan fejlődő, mechanizálódó, kemizálódó szövetkezeti átalakuláson' át­ment mezőgazdaság gépi szük­ségletét kell biztosítanunk. — Milyen nehézségek okoz­nak gondot a munlca- és erő­gépellátás terén? — Azt hiszem elsőként em­líthetem a rendkívül nehéz szervezési lehetőségeket. Oly­kor felülmúlja erőnket az évi szükséglet felmérése. Csaknem négyezer terme­lőszövetkezet és állami gazdaság gépparkjának problémája nyomja a vál­lunkat. Sajnos — nem is ritkán — a huszonnegyedik órában fut be vállalatunkhoz az igénylés, amikor már semmilyen pót­rendelési lehetőségünk nincs. A tervgazdálkodás ránk is vo­natkozik. Az AGROTRÖSZT ezért legalább másfél évvel előbb köteles leadni a rende­lést a gyártó iparnak és a kül­kereskedelemnek. Ennek kö­vetkeztében előfordul, hogy nem egyszer képtelenek va­gyunk kielégíteni a szükségle­tet. — A tavaszi nagy földmun­kák idejére, és az aratásra mi­lyen és hozzávetőlegesen meny­nyi munkagépre számíthat a mezőgazdaság? — Általában derűsebben te­kintünk a tavaszi munkálatok elé, mint az elmúlt években. Derűsebben, mert országos szinten gondol­kozva is számottevő gép­park erősödéssel számol­hatunk. Néhány adat azt hiszem szem­léletesebben bizonyíthatja ezt. 1964. február 20-ig már a gazdaságokba került 720 da­rab új traktor, ebből előszállí­tásként az elmúlt év végéig mintegy 400 darab megérke­zett. Rendkívül nagy jelentő­ségű, hogy 400 darab szerves- trágyaszóró-gépet a jufioszlá- vok határidő előtt szállítottak és így ezek már részt vehettek a januári-februári trágyaszó­rásban. Év végéig mintegy ezer új traktor könnyíti meg a mezőgazdaság gondjait. — Lesz-e elegendő vetőgép? Különösen nagy érdeklődéssel várják a földeken a cukorrépa szemenkénti vetőgépét. — Szinte szükség szerint fe­dezni tudjuk az igényeket. Raktárkészleten felül 700 da­rab új 44 és 24 soros gabona­vetőgépet szereztünk be. 300 darab új, kukorica sorvetőgép áll rendelkezésünkre. És az érdeklődőknek: az első negyedévben 100 darab új szemenkénti cu­korrépa vetőgépet szállít­hatunk. — Milyen segítséget nyújt az AGROTRÖSZT a növény- védelmi feladatok elvégzé­sére? — Április végéig hozzávető­legesen 1000 darab új, nagy teljesítményű motoros perme- teeőgépet állíthatunk csata­sorba és 3500 darab új háti porozógépet. — Az aratásra, betakarítás­ra bizonyára már jó előre gondoltak? — Természetesen. 1200 da­rab tíj szovjet; gyártmányú gabonakombájn üzembe he­lyezését terveztük, 1900 siló­kombájnt és mintegy 500 da­rab különféle erőgépet állí­tunk munkába. A betakarí­tásnál jelent majd nagy segít­séget az 1200 darab új szál­lítószalag. — És bár a végére maradt, de nem jelentősége miatt 10 ezer darab új pótkocsit kap a mezőgazdaság a szállítási nehézségek meg­oldására, illetve csökkentésére. — Ezután csupán egy kér­désre keressük a választ. Vesztegelnek-e tétlenül, alkat­rész után szomjazva az idén is gépek, vagy várható e té­ren javulás? ] — Nehézségek sajnos még | ebben az esztendőben is lesz- I nek. Külön gondot okoz ha- ■ zánkban, hogy az optimálisnál ! jóval több géptípus üzemel. | Ez idő szerint 27-féle traktor I és több mint 320-féle nagy­üzemi munkagép, mintegy 40 j ezer fajta pótalkatrészt igé- • nyel. Súlyosbítja valamelyest | a helyzetet, hogy 70 hazai üzem és kilenc ország szállítja a megren­delt pótalkatrészeket. A legnagyobb precizitás mel- ! lett is előfordul időelcsúszás. — A lehetőségekhez képest ; már leszállítottuk a szükséges i pótalkatrész-mennyiséget a i mezőgazdasági, t ■. üzemekrw'jlf'' ! Mindössze 0,5 sédzálélcog dz \ elmaradás. Tanácsadó sízolgá- ! latunk fennállásunk rövid J ideje óta azon munkálkodik, | hogy a helyes technológiai | előírások betartásával minél 1 több meghibásodásnak elejét j vegyék. Mert helyes üzemel- j tetéssel megnövekszik a mun- I kagépek élettartama. I Befejezésül Kopácsi elvtárs j elmondta még, hogy az AG­ROTRÖSZT végig figyelem­mel fogja követni a mezőgaz­dasági munkálatokat és gyors, rugalmas intézkedéssel igyek­szik segíteni a termelés folya- | matos biztosítását. Bár ez nem j egyedül az ő munkájuktól \ függ, szorosan kapcsolódik a j külkereskedelem és KGM to­vábbfejlesztéséhez. Regős István A kulturált szolgáltatások biztosítása érdekében arról is gondoskodik, hogy az egy­ségek besorolásuknak meg­felelő áruellátásban része­süljenek, a jelentkező igé­nyeknek megfelelő válasz­ték álljon a közönség ren­delkezésére. Zavartalannak ígérkezik az ellátás a szesz, az üdítő italok és a gyü­mölcslevek tekintetében is. A vállalat központi hús­bontó üzemet állított fel, hogy a megfelelő húsellá­tást biztosítsa üzemegységei számára. A zöldség- és gyü­mölcsellátás a Dunakanyar­ban az idén sem megnyug­tató, mert a váci MÉK sem a megkívánt mennyiséget, sem a választékot, sem a minőséget nem tudja garantálni. A Budakörnyéki Vendég­látóipari Vállalat jó előre kidolgozta üzemegységei ta- tarozási terveit és megálla­podott a kivitelező vállala­tokkal, hogy a szükséges munkát még a szezonnyitás előtt mindenütt elvégzik. A visegrádi Vár Étterem kony­hájának bővítését és kor­szerűsítését még a múlt évben megkezdték. Itt egy nagyméretű hűtőkamrát és egy előkészítő helyiséget is építenek. Ezeket a munká­kat március végéig befeje­zik. Addigra elkészülnek a Vár Szálló festési és vízve­zeték-szerelési munkálatai­val is. Június elejéig kor­szerűsítik az ismert és igen népszerű Határcsárdát, és jú­liusban üzembe helyezik a szentendrei Pap-szigeten épü­lő bisztrót. A jelentés szerint a Bu­dakörnyéki Vendéglátóipari Vállalat üzemegységeinek ás­ványvíz-ellátása megoldatlan probléma, mert a Fővárosi Ásvány- és Szikvízvállalat az igényeket kielégíteni nem ■■>íté§5áetéséíiV ifwiiarfette ez­után az elnök a Dunakanyar kiskereskedelmi hálózatának fejlesztését szolgáló intézke­déseket. Elmondotta, hogy az Országos Tervhivatal a tanácsi hálózat fejlesztésé­re az idén 7 100 000 forint költségvetési juttatást biz­tosított, ezen felül jelentős összegeket fordítanak saját egységeik bő­vítésére és korszerűsítésére az állami vállalatok és a földmű­vesszövetkezetek is. A ven­déglátós fejlesztésére fordít­ható összeg így meghaladja az idén a tizenötmillió forintot. A hétmillióegyszázezer fo­rintból Komárom megyére és Esztergom városra 4 300 000 forint, Pest megyére 2 180 000 forint jut. Ebből befejezik Al- sögödön az önkiszolgáló élei­OPEL DIPLOMAT 1964 AM 'jSSmM A General Motors nyugat-németországi Opel gyára bemutatta az 1964. évi modellek sztárját, az Opel Diplomat-ot. A V—8, 190 lóerős, 4,6 literes motorral felszerelt luxus­autó maximális sebessége 200 km/óra. A második világháború óta ez a legnagyobb Opel-kocsi (MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Oldalképek
Tartalom