Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-06 / 55. szám
A teljesítéssel sikerült az őszi lemaradást pótolni Augusztusban 24 lakásba beköltözhetnek a lakók vni. ÉVFOLYAM. 55. SZÁM 1964. MÁRCIUS 6, PÉNTEK LADA VAUY PIPA ? Kincset ér a pipaexport Kristóf István országgyűlési képviselő látogatása a faárugyárban Mi lesz egy tanácsi vállalat sorsa? Ládaszegezés, pipavagy bútorgyártás? Erről esett szó a közelmúltban a faárugyárban, ahová ellátogatott Kristóf István, városunk országgyűlési képviselője. A ládaszegezés roppant „szimpatikus”. Az idén is 10 millió forint értékben készít a vállalat exportládákat a HUNGAROFRUCT-nak. Csakhogy vannak „ellenségei” a ládaszegezésnek — KoHALLOTTUK ÍRUNK RÓLA NEMZETKÖZI NŐNAP Március 8-án a városi nőtanács a nemzetközi nőnap alkalmából központi ünnepséget rendez. Az ünnepséget a művelődési ház tanácstermében délután 3 órakor tartják, beszédet mond, Szabó Sándor, a Pest megyei Tanács vb-elnökhelyette- se. ★ A Rákóczi Termelőszövetkezet építőbrigádja három újabb lakást épít a termelőszövetkezeti fiatalok részére. ★ „Kertművészet” címmel ma este 8 órakor a TIT-klub- ban Csendes Ferenc tart előadást. ★ A gyors ütemű szőlő- és gyümölcstelepítéssel párhuzamosan hűtőház épül a városban. A beruházást a SZÖ- VOSZ végzi, az ötvenvagonos hűtőházat 1965-ben kezdik építeni. ★ A Petőfi általános iskola IV/a. osztálya és a szülői munkaközösség farsangi műsoros délutánt rendezett. A rendezvény összegét kétnapos kirándulásra fordítja az osztály. * IRODALMI, ZENÉS KOKTÉL A Színművészeti Főiskola másodéves növendékei szombaton este fél 8 órakor a művelődési házban irodalmi zenés koktélt rendeznek. ★ Két új bélyegautomatát állítottak (el a postán. A magyar gyártmányú automata gépek pillanatok alatt „sztárok” lettek. ■k 100 hold mintalegelőt létesítettek a Rákóczi Tér-'; melősi&^'etkezetben í ★ : J NEVE: IMRE, LÁSZLÓ j Szombaton délután a láda-: gyári dolgozók ünneplő ru- \ hában gyülekeztek a tanács- j háza dísztermében. Köszön- \ teni jöttek a névadó ünnep- '■ ség alkalmából Gaál Dénes í és Bella Irén fiát, aki ezen í a napon felvette az Imre,} László nevet. j * Érdekes a rendelőintézet j januári betegstatisztikája. > 9815-en jelentek meg az in-! tézetben szakorvosi, illetve ! általános orvosi rendelésen.: * -I Gépszervíz épül az álla- i mi gazdaságban. A tervek i szerint március végére át-; adják a félmillió forint költ-; séggel épülő gépszervízt. * MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Robinson-család. Amerikai színes film. Szélesvásznú. Magyar híradó. vács László igazgató és Bél- teki Pál műszaki vezető szerint. — I t van például a ládagyár, amely el akarja „szip- kázni” a ládagyártást, holott exportra a ládagyár nem készít olyan jó minőséget és annyi formát, mint a faárugyár — mondották. — így ez az állítás nem is helytálló — érvelt Hegedűs László, a városi pártbizottság titkára. — A ládagyár közel 3000 féle ládát gyárt, hiszen ez az alapvető profilja. — Kis szériában készülő cikkeket csak ilyen kis vállalat képes gyártani — kapcsolódott be a vitába dr. Lakatos Imre, a megyei tanács vb-tit- kára. — Én azért ezt nem mondanám — szólt Kristóf István országgyűlési képviselő —, mert a ládagyártás egy kézben való összpontosítása észszerűbb és rentábilisabb. A minőség megjavítása pedig csupán üzemszervezési feladat. — Csakhogy a piacon jelentkező jelenlegi igény ma, a faárugyár ládái mellett szól. Bár elvileg egyetértek azzal, hogy a ládagyártásnak itt, a tanácsi vállalatnál nem lehet jövője — állapította meg dr. Lakatos Imre. — Majd a Tervhivatal eldönti a vitát, kell-e láda, vagy sem — védte álláspontját Bél- teki Pál. _— Persze nem ilyen egyszerű a dolog, mert most én, mint a vállalat vezetője nem látom tisztán, a ládaszegezést fejlesszem, vagy a bútor- és a pipa gyártást? — mondotta Kovács László. — Érdekes, mennyire megszerették a ládákat — szólt bele a vitába Reszeli Soós Ambrus, a városi tanács titkára. — Emlékszem, két évvel ezelőtt várospolitikai okok kényszerítettek minket, hogy a faárugyár ládákat készítsen. Akkor nagyon tiltakoztatok a mi álláspontunk ellen, ma meg féltik a ládaszegezés jövőjét. — Ez érthető — mondotta dr. Lakatos Imre —, mert a ládagyártás fejlesztése a világ legkönnyebb dolga, egyforma méret, egyforma munka, egy- egy baleset, betegség nem zökkenti ki a termelést. Érthető az üzem „szubjektív” ragaszkodása. Csakhogy a nagy vitában elfeledkeztünk például a vagyont érő pipákról. A pipagyártás exportképessége sok-sok problémát vet fel. — Főleg igényességet kíván, új formatervezést, jó kivitelű pácot stb. E téren pedig kevés az előrehaladás. Pedig ebben az évben 360 ezer pipát kell elkészítem exportra, 30 emberrel! Elkészül-e? — Valóban elgondolkoztató — szólt Kristóf István —, a valuta itt hever a lábunknál, csak fel kell emelni. Ha belegondolunk, hogy minimális beruházással — kopír- gépek beállításával — a kis üzemrész több valutát hoz az országnak, mint a ládagyártás. — De nincs kopírgép! Honnan vegyünk? — kérdezte Kovács László. — Utána kell menni! Taposni kell addig az utat, míg valahol meglesz — szólt dr. Lakatos Imre. — Ez nem teremtődik meg magától. Etéren sürgősen előbbre kell lépni! — Ha a népgazdaság érdekét nézzük, akkor nem helyezhetjük a vállalat szubjektív érdekeit előtérbe. A tények bizonyítják — szőtte tovább a szót Kristóf István —, a pipagyártásnak itt az üzemben van jövője, méghozzá kincset érő jövője! Csakhogy már most olyan szintre kell emelni, hogy néhány év múlva is versenyképes legyen a világpiacon. A pipa- és a bútorgyártás tehát elvileg kiszorító ta a ládát. Mindkettő alapvető problémát jelent azonban a vállalat vezetőinek. Korszem, tetszetős formakészítésre kell törekedni a lakosság, az export valódi igényeinek kielégítésére. És ez nem kis feladat! (takács) A PROGRAM - TITOK... Előkészületek a nemzetközi nőnapra A nemzetközi nőnap előkészületeiről érdeklődtünk néhány üzemben. Mindenütt az volt a felelet: titok, meglepetés. Tulliusz Lászlóné, a konz- zervgyár szakszervezeti bizottságának titkára a nőnapi előkészületekről így nyilatkozott: — Most a férfiakon a sor, ők rendezik ezt az ünnepet. Pénteken délután 2 órakor lesz az ünnepség. Utána megvendégelik az asz- szonyokat teával, süteménnyel. — A ládagyárban Baria Ambrusné tájékoztatott. Ö a ládagyári nőtanács vezetője, de a nőnapi előkészületekről nem sokat tudott. Mint mondotta, a férfiak rendezik és kellő titokban is tartják. De az már kiszivárgott, hogy szovjet asszonyokkal együtt ünnepük ezt a szép napot. A Szabadság Termelőszövetkezetben szombaton délután 5 órakor köszöntik az asszonyokat, lányokat az alszegi termelőszövetkezeti klubban. A termelőszövetkezetben a nőbizottságnak három alapszerve működik. Mindegyik külön-külön készül erre a napra. Munkában a daru (Godány felv.) rült a szigetelést elkészíteni, megépült a pincefal is. — Jelenleg negyvenöt fő dolgozik az építkezésen, ebből tizenkét kőműves. Ha semmi előre nem látott akadály nem jön közbe, határidőre, augusztusban átadásra kerülhet 24 lakás. — Sokakat talán érdekel, hogyan sikerült télen az alapozást elkészíteni? — Könnyű rá válaszolni: gyorsan kötő anyagokkal dolgoztunk, és a sátor is kirekesztett valamennyit a hidegből. Az új épület valamennyi helyisége lakás lesz, tehát üzletek vagy más hasonló intézmények nem kapnak benne helyet. Az ÉM. Bács megyei Építőipari Vállalat a munka- vállaló, elsősorban rajta múlik a munka időbeni elvégzése. Látva a téli áldozatkész munkát, bizakodva várjuk a jó folytatást. Megbecsülik a Rákóczi Tsz-ben a hajdúdorogiak munkáját Hat család települt át Nagykőrösre Címer Ferenc, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke nagyon jó ismerős Hajdúdoro- gon. Ennek a baráti kapcsolatnak tulajdoníthatjuk azt, hogy félév alatt hat hajdúdorogi család települt át Nagykörösre és akad olyan család, amelyből hárman is kérték felvételüket a közös gazdaságba. Ábri György Hajdúdorogon befejezte a gazdasági évet és utána levelet írt Nagykőrösre. Bejelentette, hogy szívesen eljönne ő is ismerősei, barátai után a Rákóczi Termelőszövetkezeibe. A fiatal fogatost rövid idő alatt nagyon megszerették a termelőszövetkezet vezetői és tagjai. Ennek a megbecsülésnek következménye, hogy a vezetőség belátta: helyes lenne Ábri György családját is otthonhoz juttatni a termelőszövetkezet területén. Ezért az egyik raktárhelyiséget korszerű szobakonyhás lakásnak alakították át és felajánlották az új tagnak. Saulok és gyerekek figyelme a mezőgazdaság felé fordul A közelmúltban és napjainkban is városunkban óriási szőlő- és gyümölcstelepítések folynak. Ezek a telepítések éppen abban az időben fordulnak termőre, amikorra a most ősszel beiratkozó szakgimnazisták végeznek. Sok szülő és még több gyerek igen helyesen úgy döntött, hogy jelentkezési lapját a mezőgazdasági szakosztályra, szőlészeti- borászati, illetve hajtatóházi és zöldségtermesztői szakra adja be. FAZEKAS FERIÉK néhány hónapja kerültek a városba. Először csak egykét tojást vásároltak Mag- dáéknál. Majd egy napon arra kérték a családot, megnézhetnék-e a tv-müsort. Szombat volt. A fiatal pár szívesen látta a vendégeket. Nem telt el egy-két hét, és Fazekasék megszerették a televíziós adásokat. Most már naponta szólt a csengő. Jöttek a „nézők". A vendégek fáradhatatlannak bizonyultak. Magda leleményes asszony. Sértődést sem akart, de egyetlen vágyát — a mindennapos vendégektől való megszabadulást — élete fő céljául tűzte ki. Egyik este Fazekasék nagy munkában találták Magdát. Fején fehér kendő. A szobában egy pótasztal. Rajta tojás, liszt. Egy másik asztalon a munkaeszközök. Magda bájos mosollyal fogadta a vendégeket. — Ugye, beleegyeztek? — fuvolázta. — összekötjük a kellemest a hasznossal. Lúd- gégét, magyarul csigatésztát fogunk pödörni. Már gyúrom is. Csak tíz levél lesz. Szeretem a levesben. A VENDÉGEK nagyot néztek. — Én még ilyet nem csináltam — rebegte F azé kas- né. A férj csak hallgatott. — Nem baj — vigasztalta Magda. — A férjem sem próbálta még. Ma csinálja először. Zoltán arcán nem látszott valami nagy megelégedés, de nem mert energikus éle- tepárjával vitába szállni. Magda nyújtott. A falilámpa égett. A vendéglátó háziasszony nem volt kicsinyes. A tv-t is felkattintotta. Süteménnyel és feketéjavasolták Istvánnak, hogy menjen . mezőgazdasági pályára. A gyerek döntött. A félévi bizonyítvány bizony kissé gyengén sikerült, de Pista ígéretet tett, hogy javítani fog. Nem minden családban hasonló a helyzet. Sok helyen a szülők idegenkednek a mezőgazdaságtól, abban még mindig az örökös földtúrást látják, Nem veszik figyelembe, hogy a technika tökéletesedése folytán a föld megművelése egyre inkább gépekkel történik, amihez szakképzett emberekre van szükség. A példák helyes, céltudatos elhatározást tükröznek. Olyan szülőkről van szó, akik számolnak a jövővel és múltbeli gátlásukat levetkőzve örömmel adják gyerekeiket mezőgazdasági pályára. A gyerekek pedig hivatásuknak tekintik ezt a munkát. — balta — Nyugdíjas a bakon sem. i deségből a gyerekek Egyik lányom annyira édesedett, hogy le is szerződött a gazdaságba mező- gazdasági tanulónak. — Jött a nyugdíjazás, valóságos időmilüomos lettem, Már nemcsak segítettem, hanem rendszeresen dolgoztam a vállalások teljesítésén. — Mindig éltem-haltam a jószágért, de különösen a lovakat szeretem. így lettem a termelőszövetkezet „parádés kocsisa”. — Úgy nézzen rám, hogy a termelőszövetkezet minden csikóját én tanítom be. Elmondta: Pálfi Imre, a Rákóczi Tsz nyugdíjasa. Lejegyezte: Rossi Károly. A televízió és a lúdgége vei kedveskedett. Közben Zoltánt bíztogatta: — Gyorsabban, apu, így nem leszünk kész reggelre sem. Az elkeseredett társaság nem mert mukkanni. Néha sanda pillantást vetettek a televíziós készülék felé. Ilyenkor Magda mindig biztatni kezdte a vendégekkel együtt sápadozó férjét. Ö maga rákönyökölve a nyújtófára, adogatta a szakmai tanácsokat. Éjfél is jóval elmúlt, mire a „kedves vendégeket” kiengedte. Egyedül is rég megpödörte volna azt a tíz levél tésztát. SZÍVÉLYES búcsúzkodás következett. Magda szeretettel meghívta Fazekasékat újabb tv-nézésre, közölte, hogy összekötik majd a kellemest a hasznossal. Fazekasék azóta Kovács Bálintékhoz járnak televíziót nézni. — Ott jobb a kép — mondják az ismerősöknek ... — bíró — — Itt voltam pályaőr tizenkét éven keresztül és huszonhat évi szolgálat után mentem nyugdíjba. A nyugdíjazás után a Rákóczi Termelőszövetkezet adott lakást és én ezt a szívességet sosem fogom elfelejteni. De van énnékem egyéb kapcsolatom is a termelőszövetkezettel. Ahol tizen ülnek le az asztal mellé, ott bizony két vekni kenyér meg sem kottyan. Egy fizetés nem sok. így lett a feleségem termelőszövetkezeti tag, vagy hat évvel ezelőtt. Szabad időmben természetesen segítettem a feleségemnek a vállalt munkában, de nem maradtak ki ebből a segítVarsányi Sára a Petőfi általános iskola végzős tanulója. Félévi tanulmányi eredménye 4,8 volt. Szülei a mezőgazdaságban dolgoznak. A szünidőben sokat segített szüleinek és megszerette a munkát, különösképpen a szüretelést. így határozta el, hogy a szőlészeti-borászati szakra jelentkezik. Elhatározását szülei örömmel támogatták, hiszen ők, mint termelőszövetkezeti tagok, tapasztalják, hogy a fejlődő nagyüzem biztos jövőt jelent gyermeküknek. Kacskó István, a II. Rákóczi Ferenc iskola növendéke szintén szőlész-borásznak készül. Az apja lakatos. Kezdetben a fiú is az szeretett volna lenni, de jött eg}7 szülői értekezlet, ahol az osztályfőnök ismertette a mezőgazdaság jelentőségét, a kedvező elhelyezkedési lehetőségeket. A ^ülők ezután Városunk lakásproblémáinak megoldása jó úton halad. Egyre-másra épülnek az új bér- és családi házak. Gyakran lehet panaszt is hallani, hiszen a munkaerőhiánnyal küzdő építőipar vállalását í nem mindig képes határidőre [ teljesíteni. A strand melletti telken épülő bérház is „kilátszik“ már a földből. Ha valaki télen járt azon a környéken, mozgást észlelt, ha a lepel alatt is. Erről a téli munkáról, a készülő lakásokról beszélgettünk Szabó Ferenc művezetővel. — A szokásos téli fagyszabadság ebben az évben mind I a dolgozók, mind a jövendő lakók hasznára megrövidült. Sátrat feszítettünk az alapozandó terület fölé és folytattuk a munkát. | Ezt kellett tennünk, ha teljesí- I teni akarjuk a tervet, azaz I időre át akarjuk adni a házat. _ Ősszel, a munkálatok m egkezdése idején munkaerőhiánnyal küzdöttünk, így nem sikerült megfelelő munkaütemet elérnünk. A lemaradást a téli munkával sikerült pótolni és most már terv- | szerűen megy a munka. 1 _ A hideg idő alatt sikeP rizmákból a piacra — A kelkáposztatermés nagy részét még az ősz folyamán értékesítettük — mondja Szegedi János, a Szabadság Termelőszövetkezet főagronó- musa. — Nagy részét a MÉK- nek adtuk el szerződésre. Nem feledkeztünk el a piac ellátásáról sem. Pavilonunk igen szép forgalmat ért el ebből a cikkből is. — Gondoltunk azonban arra is, hogy télen is megfelelő mennyiségű kelkáposztát juttassunk vásárlóinknak. Jelentős mennyiségű árut helyeztünk el prizmákba, s ezekből a készletekből a tél folyamán értékesítettünk. — Most, hogy már 3—4 fok meleget mutat a hőmérő, felszedjük az egész telepítést. Egy részét a standon adjuk el, más részét pedig az állami felvásárlás veszi át.
