Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-06 / 55. szám

fStr WtEGYti zJ&ritm 1964. MARCITJS 6. PÉNTEK Elégedettség, bi zakód A Itiaíunsúffi Tattá*'}* ciprusi határasaiáaak rissahanyja Ben Bella Belgrádira érkezett Jugoszláv politikai körök nagy fontosságot tulajdonítanak a találkozónak Makariosz ciprusi elnök ki­jelentette, hogy a Biztonsági Tanácsban egyhangúlag elfo­gadott határosat a ciprusi gö­rögök álláspontját igazolja. Számottevő ellenzéssel szem- 1 ben Ciprusnak a görög kor­mány közreműködésével sikerült kiharcolni a hatá­rozat elfogadását, s ez győzelmet jelent a nem­zetközi síkon vívott küzdelem első szakaszában. Kijelentet­te, hogy a Biztonsági Tanács határozata nem oldja meg a ciprusi problémát, de meg- \ vonja a keretet, amelyen be­lül a megoldást meg lehet ta­lálni. Ennek a megoldásnak olyannak kell lennie, amely megfelel az ENSZ alapokmá­nya elveinek. Harcunkat bátran és ki­tartóan folytatjuk e cél elérésére. A ciprusi kormány hivata­los nyilatkozatban foglalko­zott a Biztonsági Tanács dön­tésével, s arról, azt mondotta, hogy előkészíti az utat a to- rabbi akcióra a ciprusi nép jogainak védelmében, meg­könnyíti a visszatérést a nor­mális életkörülmények közé Cipruson, s elhárítja a török beavatkozás állandó veszélyét. Ezenkívül megakadályozza a brit csapatok több olyan te­vékenységét, amely károsnak bizonyult a ciprusi görögök számára A Ciprusi Dolgozó Nép Ha­sadó Pártja közölte, hogy he­lyesli a Biztonsági Tanács ha­tározatának elfogadását Kiprianu ciprusi külügymi­niszter a ciprusi nép győzel­mének minősítette a határo­zat elfogadását. A Biztonsági Tanács a határozat plfogadás, sával bizonyos mértékig elis­merte, hogy új politikai meg­oldást kell találni Ciprus szá­mára. Ha a közvetítő küldeté­se sikerrel jár, ennek azt kell jelentenie, hogy érvénytelenítik a zürichi és londoni szerződéseket, amelyekből a Ciprust ért bajok származnak. Papandreu görög miniszter- elnök úgy nyilatkozott, hogy a görög kormánynak nagy megelégedésére szolgált a Biz­tonsági Tanács határozata. Inönü török miniszterelnök helyeslésssei fogadta a Cip­rusra vonatkozó határozatot. U Thant ENSZ-főtitkár fel­kérte Brazíliát, Kanadát, Finnországot, Írországot és Svédországot, hogy küldjön csapatokat a ciprusi békefenn­tartó erők számára. A felkért országok eddig még nem vá­laszoltak. A szóvivő megje­gyezte, Angliához azért nem intéztek külön kérést, mert az angol kontingens kiküldése Nagy-Britannia és Ciprus kü­lönleges kapcsolataiból amúgy is adódik. Nicosiából érkezett jelenté­sek szerint Ciprus északi ré­szén két faluban — Temblosz- ban és Kazaphaniban — újabb összetűzés történt ciprusi gö­rögök és törökök között. A harcok következtében három személy megsebe­sült. Br't csapatok jelentek meg a helyszínen a rend helyreállí­tására. Az Egyesült Államok athéni nagykövetségének közlése sze­rint a görög kormány javasla­tára ideiglenesen elhalasztot­ták azt a látogatást, amelyet az amerikai 6. flottának csü­törtökön kellett volna tennie Pireuszban. Az elhalasztást feltehetően a Görögországban legutóbb megnyilvánult Ame- rika-ellenes hangulat indokol­ta. Csütörtökön Ahmed Ben Bella, az Algériai Demokrati­kus Népköztársaság elnöke egyhetes hivatalos látogatásra ' Jugoszláviába érkezett. Az algériai nép vezetőjét, ! valamint kíséretének tagjait, : Amar Uzegan államminisztert, Abdel Aziz Buteflika külügy­minisztert, Ahmed Kaid ide- j genforgalmi minisztert, továb- : bá más személyiségeket a belgrádi repülőtéren Joszíp j Broz Tito, a Jugoszláv Szocia- í lista Szövetségi Köztársaság elnöke. Aleksandar Ranko- vics köztársasági alelnök, Ed­vard Kardelj, a szövetségi nemzetgyűlés elnöke, Pelar Sztambolics, a szövetségi vég­rehajtótanács elnöke, Kocsa Popovics külügyminiszter és Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszter fogadta. A repülőtéren Tito elnök meleg szavakkal üdvözöl­te Ben Bellát, aki válasz- beszédében éltette az al­gériai és a jugoszláv nép barátságát, a világbékét. A repülőtéri fogadtatás után az algériai államvezető és Tito, az elnök dedinyei re­zidenciájába hajtattak. Az al­gériai és a jugoszláv zászlok- : kai feldíszített utcákon sok 1 ezer belgrádi lakos lelkesen ; köszöntötte Ben Bellát. Az algériai köztársasági el- | nököt Jugoszláviában gazdag I utiprogram várja. Tito elnök vendégeként Belgrádon kívül ellátogat Szerbia. Bosznia- Hercegovina és Horvátország több városába, ahol főképpen ipari létesítményeket tekint meg. Tito és Ben Bella találko­zóját hivatalos körökben a két ország közötti kap­Kádár János fogadta a szovjet pártmunkásküldöttséget Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Politikai megoldást kell találni Lippmann McNamara dél-vietnami látogatásáról Walter Lippmann, a neves amerikai publicista a New York Herald Tribune-ban az Egyesült Államok dél-vietnami dilemmájáról ír, ahhoz kap­csolódva, hogy McNamara amerikai hadügyminiszter program szerint csütörtökön Dél-Vietnamba utazott. Lippmann úgy tekinti, heg a dél-vietnami problémának kétféle — katonai vagy poli­tikai — megoldása van. Bár­miféle kétség a katonai meg­oldás sikerét illetően magával vonhatja a helyi kormány I harci szellemének csökkenését — írja. A háború vagy vere- SegBSí vagy még •kiterjedtefon: idszámithatatlan. következmé­nyekkel járó háborúhoz ve­zethet. Az amerikai külpolitika ve­zetőinek Lippmann a politi­kai megoldás felkutatását ta­nácsolja. Ennek egyik válto­zataként — tulajdonképpen De Gaulle délkelet-ázsiai javasla­taival azonos módon — Dél- vietnam és egész Délkelet- Ázsia semlegesítését ajánlja. Lippmann elismeri, hogy mi vei a helyzet rohamosan rom­lik, az Egyesült Államok ta­lán már elkésett a megoldás kikísérletezésévéi. csütörtökön fogadta a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak küldöttségét, amely J. V. Andropovnak, a központi bi­zottság titkárának vezetésével baráti látogatáson hazánkban tartózkodik. A szívélyes, elv­társi beszélgetésen részt vet­tek Nemes Dezső és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Orbán László, a Köz­ponti Bizottság tagja a KB agitációs és propagamdaosz- tályának vezetője, Púja Fri­gyes, a KB külügyi osztályá­nak vezetője, és Övári Miklós, a Központi Bizottság póttagja, a KB tudományos és közoktatási osztály helyettes vezetője. Jelen volt G. A. Gye- nyiszov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. (MTI) csolatok nagy fontosságú eseményeként értékelik. Algéria és Jugoszlávia szép eredményeket ért el együtt­működésük fejlesztésében. Ami a két államfő tárgya­lásait illeti, belgrádi politikai körökben hangsúlyozzák: a megbeszélések a kétoldalú együttműködés ösztönzésén túl széles körű nemzetközi je­lentőséget is öltenek. A két államvezető ugyanis olyan időben találkozik, amikor fo­lyik az el nem kötelezett or­szágok újabb — kibővített — értekezletének a „második Belgradnak” előkészítése. A jugoszláv sajtó nagy nyil­vánosságot biztosít az algériai elnök látogatásának. A Bor­ba külpolitikai vezércikke hangsúlyozza: Tito és Ben Bel­la első ízben találkozik, tíe úgy üdvözlik egymást, mint jó ismerősök, mint harcostársak abban a közös küzdelemben, amely a nemzeti szabadságért és a társadalmi haladásért és világbékéért folyik. Carapkin a külföldi katonai támaszpontokról A genfi leszerelési értekezlet Lukanov bolgár küldött el­nökletével 172. plenáris ülését tartotta csütörtökön Géniben a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet. A három óra hosz- szat tar ó ülésen ismét a lesze­reléssel összefüggő úgynevezett részintézkedéseket vitatták meg. Az elsőnek felszólaló Blusz- tajn lengyel küldött támogatta a Szovjetuniónak azt a javasla­tát, hogy Oswald anyja: Fiam politikai cselszövés áldozata lett DE GAULLE ÚJABB LEVELET ÍRT ERHARDNAK Bonnban ismeretessé vált, íiogy De Gaulle elnök a na­pokban újabb levelet intézett Erhard kancellárhoz és abban a többi között az Argoud-ügy- gyel is foglalkozott. Levelében De Gaulle kitért az úgyneve­zett Kennedy-menettel össze­függő francia álláspontra ia A Welt értesülése szerint a kancellár nyilván ne-m tartja kielégítőnek De Gaulle leve­lének az Argoud-ügyre vonat­kozó részét. Legalábbis ez tű­nik ki a bonni kormány szó­vivőjének legutóbbi kijelenté­séből. A szóvivő ezt mondta: „Felfogásunk szerint a levél még nem jelenti az ebben az ügyben folyó vita lezárását’. Ezután nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem megcáfolni azokat a jelentéseket, ame­lyek szerint De Gaulle levelé­ben azt hangoztatta volna, hogy Argoud-nak nyugatné­met területen történt elfoga- tása és Párizsba hurcolása nem a francia kormány kez­deményezésére történt. Szükségállapot Ceylonban A ceyloni kormány csütörtö­kön kihirdette a szükségálla­potot, hogy biztosítsa a köz­szolgái tatások folyamatosságát. Több foglalkozási ág egyes dol­gozó-kategóriái ugyanis né­hány napja sztrájkban áll­nak. A sztrájkhullám súlyos za­varokkal fenyeget. Megszűnt a villanyszolgáltatás, késik a postai küldemények kézbesí­tése, akadozik a kikötői forga­lom, rossz a betegellátás. 20 millió forint értékű építkezés Cegléden 1964-ben! A nagyarányú építkezésekhez építőipari szakmunkásokat es fér*! segédmunkásokat vesz fel állandó munkára az éM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetősége, Cegléd, Puskin u. 4. sz. és Kecskemét, Klapka u. 34. szám. Szállás biztosítva. Csütörtökön, magyar idő szerint délután 4 órakor folytatták Dallasban a bi­zonyító eljárást Jack Ru- bynak, a Kennedy megölé­sével gyanúsított Lee Har­vey Oswald gyilkosának bűnperében. Szerdán a vád 13 ta­núját hallgatták ki, most a tizennegyedik, Graves dallasi detektív követke­zett. FOLYTATÓDIK A TANÚKIHALLGATAS MIÉRT VOLT IZGATOTT RUBY? — LANE KINYITTATTA AZ AJTÓKAT erre csak egy nappal később került sor. A Kennedy-me- rónyletet követő éjjel egy dal­lasi rendőrtiszt ott látta Ru- byt a rendőrség épületének alagsorában Wade dallasi ügyész sajtóértekezletén. Mint egy dallasi rádióriporter — szintén a tanúk között — el­mondotta, Ruby előzőleg na­gyon örült az alkalomnak, hogy esetleg szemtől szembe kerül Oswalddal. „Izgatottnak tűnt, de nem túlságosan." A Kennedy-merénylet körül­ményeinek kivizsgálására alakult Warren-féle bizottság szerdán kihallgatta Mark Lane New York-i ügyvédet, akit Oswald anyja meggyilkolt fiá­nak képviseletére, az ellene emelt vádak megcáfolására kért fel. A kihallgatás zárt ajtók mögött kezdődött, de meglepetésre, Mark Lane kö­Leavelle dallasi rendőr­tiszt szerdai kihallgatásán azt mondotta el, hogy Ruby, miután agyonlőtte Oswaldot, így kiáltott fel: remélem, belepusztul! A rendőr kü­lönben „beugrott” a véde­lem egyik keresztkérdésének, mert elismerte: Ruby nem mutató-, hanem középső uj- jával húzta meg a ravaszt. Ez a védelem szerint „ab­normális lelkiállapotot” tük­röz. Érdekes tanúvallomások hangzottak el szerdán Ruby- nak a Kennedy-merényletet közvetlenül követő magatar­tásáról. A kihallgatott tanúk közül néhányan együtt voltak a gyilkossal a Dallas Morning News című helyi lap szerkesz­tőségében, ahol Ruby hirdetést adott fel. Éppen akkor, amikor a tele­vízió a megölt elnök dal­lasi autós bevonulását köz­vetítette. Többen kijelentet­ték: Ruby viselkedése sem­miben sem különbözött a többiekétől, midőn a merény­let híre megérkezett. Volt aki elmondta: legfeljebb csak az tűnt fel, hogy a dallasi bártulajdonos hosszan elgon­dolkozik. A vád más tanúi azt a fel­tevést támasztották alá. hogy Ruby, húsz órával Oswald meggyilkolása előtt, már a Kennedy-merénylettel vádolt ember nyomában volt. Két ta­nú elmondotta: Ruby novem­ber 23-án délután a dallasi megyei börtön előtt ácsorgott, mert elterjedt a hír, hogy az­nap kísérik át Oswaldot a rendőrségről. Mint ismeretes, vetélésére, nyilvános keretek között folytatódott. Lane két­ségbe vonta az Oswald ellen emelt vádakat, s adatokat ter­jesztett a bizottság elé. Ezek között néhány, a Ken- nedy-merényletről készült, a sajtóban megjelent fénykép is volt. Lane bebizonyította, hogy a bemutatott felvételeket meghamisították. Szerdán este Bostonba érke­zett Oswald anyja, hogy fel­keresse a meggyilkolt Kenne­dy elnök családját, s előadja ügyét. Mrs. Marguerite Os- wald ártatlannak mondja fiát. Kijelentette: életének hátra levő részét Lee Harvey Os­wald rehabilitálásának ügyére fordítja. Azt mondotta: fiá­nak letartóztatása egy politi­kai cselszövés része volt, amely arra szolgált,, hogy el­leplezze mások bűneit. a leszerelési bizottság szó­lítsa fel az összes államo­kat, csökkentsék katonai költségvetésüket. Rámutatott, hogyha valóra vál­na a katonai költségvetések tíz-tizenö.t százalékos csök­kentésének szovjet javaslata, ez. lehetővé tenné a nemrégen függetlenné vált országok je­lentős gazdasági támogatását. A brazil és a mexikói dele­gátus után Adrian Fisher az amerikai küldöttség ez idő sze­rinti vezetője szólalt fel. Beje­lentette, hogy kormánya a nemzetközi atomenergia ügy­nökség ellenőrzése alá kíván­ja helyezni a Roweban (Mas­sachusetts állam) működő „Yankee” atomreaktort, amely az elmúlt esztendőben több mint egymilliórd kilowattóra energiát termelt Sir Paul Mason angol kül­dött röviden utalt Gromiko szovjet külügyminiszternek az Izvesztyija számára adott in­terjújára és ezzel kapcsolat­ban azt fejtegette, hogv Gro- miko „félreértette” Butler an­gol külügyminiszternek a le­szerelési értekezleten mondott beszédét. Carapkin nagykövet, a szov­jet küldöttség vezetője felszó­lalásában újból hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a leszerelési bizottság hozzon ha- tározatot a katonai költségve­tések csökkentésére. Beszéde további részében Carapkin felhívta a figyel­met a külföldi katonai tá­maszpontok veszélyére. A múlt és a jelen történelme — mondotta — egyaránt azt bizonyítja, hogy sürgősen meg­oldásra váró problémáról van szó. A legutóbbi panamai, cip­rusi. dél-vietnami és kelet­afrikai események azt mutat­ják. hogy a külföldi csapatok­nak mielőbb el kell hagyniok az idegen országok területét. \\\\\\\\\\Vv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV<\\\\\\^^^^ v. Az Arbeiter-Zei- ^ tung. az Osztrák % Szocialista Párt lap- $ ja figyelemre méltó £ értesüléseket közöl a f vezető néppárti po- $ lititkusok és Habs- ^ burg Ottó ausztriai £ összekötői között a ^ legutóbbi időben í folytatott bizalmas f tárgyalásokról. A f néppárti körökből származó tájékozta- ^ fás szerint a meg- £ megbeszélések kö- ^ zéppontjában Ottó- í nak az Osztrák Köz- f társasággal szemben $ támasztott pénzügyi követelései állanak. % Míg már szerdán % nyilvánosságra kér ^ rült az a terv, hogy £ Ottó. ha „kifizetik", f tíz évig nem uta- ^ zik Ausztriába. a tájékoztatás kiegé- % szült azzal: a „trón- $ örökös” éppen a tíz 2 év alatt kapná meg Perel a „Habsburg KFT“ ? részletekben járan­dóságát, azaz a „prémiumot” távol- maradásáért. Hogy a tízéves részlet le­jártával mi történ­ne, arról nem esett szó ... Az Arbeiter-Zei­tung megírja: hí­rek szerint Ottó az­zal a gondolattal foglalkozik, hogy a vagyoni igények ér­vényesítésének jo­gát öc cséré, Habs­burg Róbertre ru­házza át. Egy má­sik elgondolás sze­rint a Habsburg- család valamennyi tagjából Lichten- steinben társaságot alakítanának és a „KFT” perelné az­után az Osztrák Köztársaságot a Habsburgok „ma- gánvagyonúért", sok millió schilling ér­tékben. Az Osztrák Nép­párt jobboldali irányzatához közel álló Salzburger Nachrichten csütör­tökön nyíltan meg­írja: „a kormány­alakítási tárgyalá­sok a jövő hét kö­zepére befejeződhet­nek, habár késede­lemmel is lehet számolni. Dr. Habs­burg Ottó ugyanis jelenleg előadó kör­úton van Francia- országban s erről csak a jövő hét közepén tér vissza. Mindenesetre szük­séges lehet. hogy vele is beszéljenek arról, amiben a két koalíciós párt egy­más között megál­lapodik. Ügyvédje szerint az alapvető állampolgári jogok­ba ütköznek, ezért nem képezhetik vi­ta tárgyát azok az elképzelések, ame­lyek szerint Ottó tíz évig nem utazik Ausztriába, s ez idő alatt visszaszolgál­tatják vagyonát, il­letve Ottó kijelen­ti, hogy visszatéré­se esetén tartózko­dik a politikai te­vékenységtől." Ezzel szemben Ottó elfo­gadhatónak tartja azt a néppárti ja­vaslatot, hogy a pár­tok a koalíciós tár­gyalásokon „kösse­nek békét" a Habsburg-ügyben. (Ez a kérdés bizony­talan időre való el­napolását jelente­né.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom