Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-29 / 75. szám
9"» »1 TAVASZ Minden, s min- denki a megké- sett tavasz után Wf sóvárog: fák, maf%, darak, emberek. Minden- Jjr% ki, mindenütt erröl beszél, vágya- kozva, kívánkozz j va. Csak egy vaJs lakit hallottam PU így fohászkodni: ff „Jaj, csak egy hétig ne legyen még 111 i jó idő...” Hogy ki volt az? A ruhatisztító. (Magyarul: a puce- rájos.) Hogy miért? Azt is elmondta: „Még nem tisztítottuk ki a télen beadott ballonkabátokat .. __________ (—) — Ügyeletes orvos ma Gyomron dr. Tury Mária, Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Üllőn dr. Csizmadia György, Vecsésen dr. Nagy Lajos. Monoron holnap dr. Balogh József az ügyeletes. — Két női és egy férfi munkacsapat jelentkezett, rajtuk Üdvül még 10 ifjú traktoros is bekapcsolódott a megyei munkaversenybe, a Csévharaszti Állami Gazdaságból. VIDÉKÉ A PiSí.MtGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1964. MÁRCIUS 29, VASÁRNAP Egy izgató kérdés: Miért sok az analfabéta Mendén ? T Világosságot 1 Ateista propagandánk néhány kérdéséről Ferenczy Hanna: HÚSVÉT Kacérkodik a fákkal a langyos déli szél. Az öreg tölgy bütykös ága karját az égre tárja — oly messze már a tél. Nyújtózkodik a fényben a cserje és bokor. Minden tavaszra készül, az ég is egyre kékül — már semmi sem komor. Ünnep táncol a téren s locsolkodó gyerek. Tojás héja az utcán. Vj kosztüm van a Jutkán s a sarkon emberek ... Három öreg gavallér asszonyokról mesél. Nevet foghíjjas szájuk amíg az unokájuk — egy csitrivel beszél. SÁR A manori művelődési otthon körüli sártenger majdnem megközelíthetet- lenné teszi a bejáratot. Valamelyest segített a hely- ’ zeten az épület körüli ; gyalogjárón szétterített salakréteg, de még így is erős elhatározás kell ahhoz, hogy az ember a bejáratot megközelítse. A községi tanács az otthon ‘ udvarán egy vagon cementlapot tárolt, remélhetőleg az idő jobbrafordul- tával a cementlapok az épület körüli rendeltetési helyükre kerülnek. — Bővítik a mezőgazdasági szakiskolát Vasadon. Az egymillió forintos beruházásból új tantermek és szolgálati lakások épülnek. — Olvasnak a maglódiak. Maglódon önálló helyiségben, függetlenített könyvtárossal működik a könyvtár. Az olva- spfcrgalom az utóbbi időiben annyira megnövekedett, hogy a meglevő egy helyiség a forgalom lebonyolítására már1 szűknek bizonyult. Maglód község tanácsa méltányolva a lakosság megnövekedett kul- túrigényeit, a községi pártbizottság, a Hazafias Népfront- bizottság, a nőtanács és a többi tömagszervezet összefogásával lehetőséget teremtett arra, hogy a könyvtár egy 6x4 méteres helyiséggel bővüljön. A kibővült könyvtár méltóan fogja ellátni Maglód olvasó- közönségének kultúrigényeit. Az elmúlt év végén és az év elején szerte az országban felmérték a községi tanácsok a területükön élő analfabéták számát. Az adatok összesítése után járásunkban a legsúlyosabbnak a mendei helyzet látszik. A jelentés szerint Mendén — ahol az egész községben alig több mint háromezer ember él — 63 analfabéta van. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: miért nem tanultak meg ezek az emberek írni-olvasni, illetve: a j helyi szervek milyen intézkedéseket foganatosítanak a cél érdekében? A községi tanácsnál Walte k Károlyné vb-títkárral beszélgettünk. Wallek elvtársnő meglepetésünkre kijelentette, hogy a 63 fő az 1961-es népszámlálási statisztikában szereplő szám. Ez irányiban azóta fejmérés nem történt, véleménye szerint jelenleg is van ennyi írástudatlan — főleg az idős emberélv és a cigányok körében. A tanácsülés 20-án foglalkozott ezzel és úgy döntött, hogy miután az analfabéták névsorát megszerzik, a tanácstagok ennek alapján elbeszélgetnek a lakóterületükön élő i írástudatlanokkal és meggyőző agitációt fejtenek ki annalk érdekében, hogy járjanak el az ősszel induló tanfolyamira, mély a művelődési házban kap helyet. Akik nem akarják ezt igénybe venni, azokat otthonukban szeretnék megtanítani a betűvetésre és olvasásra. — Ezek igen szép tervek — mondjuk. — De szeretnénk né- hánnyal személyesen is elbeszélgetni, szeretnénk néhány nevet megtudni. Sajnos, nem sikerül. Wallek elvtársin ő csak találgatásokra van utalva. — A cigányok közül nevüket valamennyien alá tudják írni, de egyébre nem telik tudományukból — mondta. A címben szereplő kérdésre vártunk választ Jámbor Ottóné iskolaigazgatótól is. — Mi, amikor az analfabéták számának felmérésére utasítást kaptunk, három alkalommal felkerestük a tanácselnökölt és felajánlottuk a pedagógusok segítségét, hogy a tanácstagokkal közösen elvégezzük ezt a fontos munkát. A tanácselnök nem igényelte ezt a segítséget, neki kényelmesebb volt a statisztikai könyvből bejelenteni az adatot. Szerintem 50 éven aluli analfabéta 5—10 van csak, és ezek közül vannak szellemi fogyatékosak is. Az 50 éven felüliek oktatása nagy feladat, ezzel a rendelkezések szerint nem fontos foglalkozni. Ha rendelkezésünkre áll a névsor, az alsóbb osztályokban tanító nevelők a családlátogatások alkalmával mozgósítják az írástudatlan embereket a tanfolyamra, hasonlóképpen, mint a dolgozók iskolájába szerveztünk hallgatókat tavaly. A fentiek szerint tehát van elképzelés, de jobb lenne, ha jríost pótlólag a tanácstagok a pedagógusokkal együtt felmérnék a jelenlegi helyzetet és ez alapján végeznék el a fenti feladatokat és nem a kissé porlepte statisztákéi ad'atok alapján! Bognár Miklós Négyszáz pár rántani való csirkét vitt piacra az ünnepek előtt a maglód! Micsurin Tsz. A hét hetes baromfik 85 dekás átlagsúllyal kerültek eladásra. — Az első ötezres csibe transzportot 1,4 százalékos elhullással nevelték fel. Igen szép teljesítmény! — A járási tanács felvásárlási osztályának közbenjárásával elérték, hogy az idén a tervezettnél ötezerrel több csirkét tudnak felnevelni. 49 hizómarhát — évi tervük 40 százalékát — szállítottak le eddig. — Mesterséges neveléssel elérték, hogy a borjúk egyéves korukban négy mázsán felüli súlyúak. Kitüntetett földmű vessző vetkezeti dolgozók A Tápiósüly és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói a napokban termelési tanácskozást tartottak. A legfőbb napirendi pont az 1963, évi munkaverseny értékelése volt. Bizottság értékelte az 1963. évi verseny eredményeit. Ennek alapján a termelési tanácskozás odaítélte a tüzelő- és építőanyagtelep, a 3. sz. borozó-falatozó és az 1. sz. kisvendéglő részére a „kiváló” címet. Egyben a fenti egységek vezetői, Borbás Antal, Torna István, Nagy Mihály és Csordás Károly elnyerték a „/kiváló dolgozó" jelvényt és pénzjutalomban is részesültek. Ezt követően Oravecz Mihály boltvezető, Szabó István italbjpltvezető és Somogyi Ferenc száfcvízüzem-vezető „kiMUSOR • Mozik Scser: Válás olasz módra. Ifjúéi előadásra: Kék öböl rejtélye. Válás olasz módra. Gomba: ~H: Gombháború. Gyömrő: A kszoló és a halál. Matiné: Ten- r mélyén. H: Kétéltű ember. K: lopták a hangomat. Maglód: Is- íek tanácsa. Matiné: Erdei kaid. H—K: Kisvárosi Eady Mac- th (szélesvásznú). Monor: Otelló, itiné: Bátor csibe. H—K: Paria (szélesvásznú). Nyáregyhá- , V—H: Űzött vad. Pilis: Egy zasság hétköznapjai. H; Nem ér nevem. K: Napfény és árnyék, piósáp, V—H: Fel a fejjel. Tá- >süly, V—H: Szerencse a szere- nben. K: Az állomáson. Úri, -H: Én és a nagymama. Üllő: ;z kezet mos (szélesvásznú). Maié: Gyöngyvirágtól lombhnllá- f. H—K: Három ember és az er- (szélesvásznú). Vasad, V—H: iszony a telepen. Vecsés: Ho- an lettem vezérigazgató? (szé- ivásznú). Matiné: Szilveszteri mcs. H—K; Bekerítve. Az ünnep fotója CSENDÉLET Váló dolgozó” oklevéllel lett kitüntetve. Egyúttal részükre egyheti átlagfizetésüknek megfelelő pénzjutalmat ítéltei! oda. Ezután tíz dolgozó az 1963. évben teljesített jó munkájáért 290—200 forint pénzjutalmat kapott. A jelenlevő dolgozók valamennyien vállalták, hogy a kiskereskedelmi és'felvásárlási forgalmat 101—101 százalékra, a vendégiátóiipari forgalmat 102 százalékra, az eredménytervüket pedig 101 százalékra teljesítik. Ezenkívül költségcsökkentésként 0,02 százalékot takarítanak meg. A tüzelő- és építőanyag dolgozói fogadalmat tettet?, hogy a „szocialista brigád” kitüntető címet az 1964. évben is megtartják. Majd az 1. sz. kisvendéglő, a 3. sz. borozó- falatozó, az 1. sz. önkiszplgáió élelmiszerbolt dolgozói ugyancsak vállalták, hogy ebben az évben is meg fognak felelni a „kiváló egység” feltételeinek. Krátky László A gyömrői pártszervezet a közelmúltban tárgyalta meg vezetőségi ülésen és taggyűlésen az ateista propaganda helyzetét, problémáit. A cikk megírásához ez adta az indíttatást, s a példatár is ebből merít legtöbbet, kiegészítve néhány más ténnyel és tapasztalattal. Az alcím is hangsúlyozza: néhány kérdéséről esik csupán szó ateista propagandánknak, ne keressen tehát benne senki teljességet — ahhoz túl kevés a hely és az ismeret. A vizsgálódás első tapasztalata, hogy e témakörben az elöudásos propaganda nagyon gyér, a semminél alig több. Átlapoztam a TIT ez évi tervezetét, sehol sem találtam benne ilyen jellegű előadás- sorozatot, de még előadáscímet sem. Nemcsak az ateista, de még a természettudományos ismeretek terjesztése is gyenge oldala a TIT idei munkájának. Ha a kisebb ellenállás vonalán halad továbbra is, betölti-e jól a feladatát — az előadások és hallgatók számának növekedése ellenére — ismeretterjesztő társulatunk? Az új művelődési évadban változtatni, javítani kell ezen. Ateista előadássorozatról egyedül Gyomron tudunk. A pártklub legnépszerűbb összejövetelei mindig a természet- tudományos — ateista, a vallás és az ateizmus történetéről szóló előadások. A baj itt az, hogy szűk körre — 25—30 hallgatóra — terjed ki csupán. Szélesíteni kell ezt a kört. nagyobb propaganda, nagyobb helyiség biztosításával. Elméleti felvilágosító munkánk gyengesége ellenére is mind nagyobbak a gyakorlati eredmények. Mindinkább népszerű — ateista propagandánk kifejeződése, megvalósulásaként — a családi ünnepségek egyházi szertartás nélküli megrendezése. A járási tanács vb elé múlt év novemberében terjesztett jelentés számadatai is ezt igazolják. Míg 1960—62 között három év alatt 52, tavaly az év első tíz hónapjában 19 szocialista névadó ünnepséget rendeztek. Még jobb a házasságkötések aránya: tavaly 10 hónap alatt 74 (azelőtt három év alatt 105) házasságot kötöttek meg papi szentesítés nélkül. A házasodás, névadás főként fiatalok ügye. Ez a generáció modernebb, felvilágosultabb; az idealista világszemlélet ha- j tása alól mentesebb, a szülők esetleges visszahatása alól is többé-kevésbé mentesíteni tudja magát. Ezek a társadalmi-családi ünnepségek a legtöbb helyen jól megrendezettek, impozánsak, szépek, s nagy vonzóerővel bírnak. Ezt elősegíti az is, hogy az ilyen ünnepségek dátuma jóelőre ismert, a tanácsoknak, társadalmi szerveknek van módjuk, 4 A tavasz a temetőben is tavasz (Péterffy András felvétele) Nagyon szomorú helyen lakom. A temetőnél. Ha kinézek az ablalzon, mindig a kis barna sírkeresztekre öetőditk\a szemem. Onnét a sárga téglás hullaházra, aminek nyikorgás, fekete vas-ajtaja van. kis, kerek szellözőlyulcakkal. Ezeken a lyukakon nyüzsögnek a legyek nyáridőben ki s be. Messziről úgy látszik, mintha apró, zöld üveggyöngyök ugrálnának, pattognának az ajtó vasáról. Minden évszak szomorú itt. Még a tavasz is. Ilyenkor kisüt a nap, lassan jönnek a fecskék és az első friss, virágos sírok. Télen még ez sincs. A hidegben drága a virág. Csak mirtuszkoszorúra telik. De tavasszal kivirágzanak a sírok. Érdekes. Ilyenkor van a legtöbb idős halott. Olykor azt hiszi az ember, hogy előre megfontolják az ön-egek, hogy mikor jöjjenek az ablakom alá végső tisztelgésre. Télen nagyon hideg van, fáznának a rokonok, meg a pap is, hamarább befejeződne a temetés. Még a pompa rovasara menne a ■ nagy sietség... Nyáron meg ősszel túl meleg van meghalni. Meg aztán ki is ér rá a munkától ilyenkor? Egyébként is: a melegtől felpuf- fad a halott, hamarabb romlik, a legyek /köpik a koporsót és olyan rossz levegő lesz a szűk ravatalozóban, hogy még a virrasztók sem tudnak kitartani a koporsó mellett. Legjobb tavasszal meghalni. Akkor nincs semmi baj a halottal, nincs nagyon meleg, de éppen hideg se, és végül is az emberek örülnek, ha az áporodott levegőjű téli szobából kiballaghatnak egy kicsit a tavaszi frissre. Tényleg. Mintha beosztanák az emberek: nyáron learatok, ősszel eljárok piacolni egy kicsit, mert kell majd a pénz, aztán úgy az ünnepek — karácsony, újév — táján lefekszem, ' valahogy kihúzom, amíg kiderül az idő, aztán amint jobbra fordul — hát meghalok. A tavasz a temetőben is tavasz! Kacziba Antal János idejük a tökéletes megszervezésre. És a technikai feltételek is mindinkább adottak, sok községünk rendelkezik már szépen berendezett házasság- kötő- s egyben névadó-helyiséggel. Megemlíthetjük itt Üllőt, Gyömrőt, s mindenekelőtt Vecsést, amelynek díszes házasságkötő termét a tréfás népnyelv — a létrehozásán fáradozó tanácselnök nevéről — „szentpétery kápolnának” keresztelte el. Monoron is most fáradoznak egy ilyen helyiség kialakításán, díszes berendezésén. Több viszont a gond, a probléma az egyházi szertartás nélküli lemetések megszervezésével. Ezt a számok is tanúsítják: 1960—62 között 24, 1963-ban 8 ilyen temetés megrendezésére került sor, itt tehát lényegében nincs előrehaladás. Vannak ennek érthető okai: az idősebbek világára még erősen hat az egyházi — vallásos befolyás és bizony meggyőződéses ateistát is sokszor temet még el pap, mert holtában nem tud tiltakozni a család és az egyház „lélekmentő” akciója ellen. Temetési szertartásaink sem elég bensőségesek még, s a gyászt könnyítő, feloldó, a fájdalmat tompító külsőségek — zene, pompa stb. — megteremtésére sem fordítottunk elég gondot eddig. Itt a felkészülési idő is kevés, a dolog természeténél fogva a családnak és a rendező szerveknek 36—48 órányi idő áll rendelkezésre. Ha nincsen előre kidolgozott terv és felkészített személyi és technikai apparátus erre, akkor csak fokozott erőfeszítések árán lehet az aktust lebonyolítani. Itt a technikai felkészültség foka is> jóval alacsonyabb, A temetkezési vállalat fiókjai sincsenek felkészülve; a vörös vagy vörös-fekete drapériát — amely érthetetlenül drágább a feketénél — sokszor a temet- tetőnek saját költségén keli kihozattatni Pestről; és számos hasonló probléma mer|ül fel. Legnagyobb gondok egyike — megfelelő gyászszónok megtalálásán túl — a temetési szertartáshoz elengedhetetlenül hozzátartozó zene biztosítása. Olyan ének- és zenekarunk nincs, amelyet a — többnyire munkaidőben történő — temetések idejére könnyűszerrel mozgósítani lehetne, s amely ilyen alkalmakhoz illő műsorral is rendelkezne. Még egy-egy népizenekar megszerzése is nehéz ilyenkor, nem beszélve arról, hogy e megoldástól sokan idegenkednek. A járható út, amelyen a gyömrőiek is haladnak: villamosítani a ravatalozót, s gépi úton, hangszóróval szolgáltatni munkásmozgalmi, vagy klasszikus-— Mozart-, Verdi- gyászzenét. Meg kell oldani mindenütt a megfelelő szónokok kiválasztását és képzését; a gyászszertartások rendjének kidolgozását; a feltételek előzetes biztosítását, a helyi körülményeknek megfelelően. Ebben is nagy feladat hárulna á nagyobb községek tanácsa mellett megszervezett társadalmi ünnepségeket rendező állandó bizottságok tagjai/u. A gyömrői vizsgálódás megállapította, hogy a bizottság tagjai nincsenek tisztában feladatukkal, s emiatt nincs kellő látszata, eredménye munkájuknak. Ez —• többé-kevésbé — valószínűleg más községek hasonló szerveire is vonatkozik. Fel kell figyelniük az illetékeseknek, s megtartani e bizottságok vezetőinek, tagjainak kioktatását, mielőbb, hogy hasznos segítői lehessenek a szellemi világosság terjesztésének. Radványi Barna ÚJÍTÁS A Ceglédi Vendéglátó- ipari Vállalat egyik üzemegységében nagyszerű újítást vezettek be: az étlapon egy napig salátaként szerepeltettek kétfajta bort. így akarták talán félrevezetni a gyanútlan antialkoholistákat? De mert az ára ugyanannyi volt ott is, mint az italok közötti felsorolásban, nem nagy kelendőségnek örvendett.
