Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-28 / 74. szám

"%/6'rlnp 1964. MÄRCITS 28, SZOMBAT Az alsógödieknek igazuk van Csak az a kérdés: mikor, hogyan szűnik meg az áramszolgáltatási anarchia? Budapesttől 25 kilométer­re, Alsógödön, ezen az öt és fél ezer lakosú, főútvonal menti üdülőhelyen az embe­rek munkájukból megtérvén „Jó estét!” helyet sokszor így köszöntik egymást: — Ég? Nem ég? Megjaví­tották? Még mindig nem? Azután bosszankodva és fő­leg tapogatózva elindulnak a koromsötét utcákon, majd kétségbeesve látják otthon, hogy mára már fuccs a mo­sásnak és oda a tv-nézés is, mert mind a kettő elektromos szerkezet. Hihetetlen, lehetetlen álla-: pót! Az alsógödiek persze nem is hajlandók ebbe belenyu­godni. írásban, szóban, gyűlé­seken „bombázzák” nem min­dig szelíd hangú javaslataik­kal a tanácstagokat, a közsé­gi tanácsot. A tanács pedig — dicséretére legyen mondva — az ősiz óta mindent megpróbál, hogy vége legyen az alsógödi áramszolgáltatási anarchiá­nak. Ám kétes eredménnyel. S miután nem sokra men­tek hivatalos átiratukkal az elektromos műveknél, ugyancsak hivatalos levél­ben lapunktól kértek se­gítséget. Levelükből kiderül, hogy december elsején kértek az elektromos művektől az áram­szolgáltatási panaszokra azon­nali orvoslást. Leírták, hogy a biztosítékok kiolvadása, a zár­latok következtében néha egész utcasorok burkolóznak sötétbe. Az Alsógödre kihelye- sett villanyszerelők, az elekt­romos művek emberei pedig, amikor szükség van rájuk, sem égen, sem földön nem ta­lálhatók. Annak ellenére sem, hogy őket a község nem kéri, hanem mint hatóság ntasítja a hibák elhárítá­sára. Az azonnali intézkedést sür­gető december eleji átiratra az elektromos művek újpesti üzemosztálya január 8-án vá­laszolt, s az alsógödiek szíves türelmét kérte, a villanyszere­lőkről pedig így írt: ' ■ a centralizálás elve alapján fog­ják össze az apró körzetszere- lőségek munkaerőkapacitását”, s ez „nem fog hátrányosabb helyzetet teremteni a község lakóinak energiaellátása és kiszolgálása terén”. Az alsógödi tanácsot ez egyáltalán nem nyugtatta meg. Ezekután kérte szerkesz­tőségünk támogatását. Leve­lükkel kezünkben elmentünk Alsógödre és a saját szemünk­kel győződtünk meg a hely­zetről. Két dolgot állapítot­tunk meg. Egyrészt éppen az érkezésünk előtti napon az elektromos művek — nyilván a panaszok szüntelen áradatá­ra — végre kiküldött egy egész javítóbrigádot, amely a közvilágítást lénye gében’rend- beszedte. Kérdés persze, hogy meddig lesz rendiben. Még­hozzá szerintünk jogos kér­dés, mert a másik tapasztala­tunk emígyen festett. Az elektromos művek alsó­gödi irodájának ajtaján ott jártunkkor, délelőtt 11 óra 10 perckor, három cédula is fe­hérlett Az egyiken ez állt: „A lámpák nem égnek a la­kásban. Lőrincz. Jávorka u. 9." A másikon: „Az oszlopon ki van égve a biztosíték, a gé­pek nem működnek. Varga Tibor, Költői u. 3." A harma­dik bejelentés szerint: „Teg­nap este hat óra óta áramunk nincs, a hiba az oszlopon van. Szaszkó Péter, Stromfeld u. 9.” Ezt láttuk tehát délelőtt. Este 8 órakor pedig visszatér­tünk Alsógödre, és végigláto­gattuk a három címet. Bizony, az elektromos művek hivatalos szerelői egyik helyen sem jártak. A fülük botját sem mozgat­ták vagy . ami még valószí­nűbb: a bejelentéseket meg sem nézték. Ami annál is fur­csább, mivel a villanyszere­lőknek éppen aznap ott kellett volna lenniük Alsógödön. Mindezzel felkerestük az elektromos művek újpesti üzemosztályának vezetőjét, Hemle Jánost, s a véleményét kértük. így válaszolt: — E három hiba ki nem ja­vítását -kivizsgáltatom. Egyéb­ként épp most kaptam kézhez a kirendeltségek átszervezésé­ről szóló üt ásítást Dunakeszi környékére is. Ennek értelmé­ben a kis körzetszerelŐ6égeket, amilyen eddig Alsógödön is volt, összevonjuk egy-egy na­gyobb községbe, például ez esetben Dunakeszire. Ott elég szerelő és gépjármű lesz majd ahhoz, hogy a zavarokat még aznap el­háríthassuk. Automatizált kényelem - tyúkoknak A magyar ipar legkorsze­rűbb műszereinek egyik cso­portja készül — a baromfiak részére. Három féle, teljesen új rendeltetésű és konstruk­ciójú programozható automa­ta vezérlőberendezést alakítot­tak ki, amelyek a tojótyúkok optimális létfeltételeit bizto­sítják majd. Az automatikus világítás- kapcsoló órák a tyúkok nap­palait hosszabbítják meg. Köz­tudomású, hogy a tyúkok nyá­ron többet tojnak, részben azért, mert akkor hosszabbak a nappalok, több a napfényes, világos órák száma. A vilá­gosságot nagyrészt a lámpák is pótolhatják, de csak akkor, ha éppen olyan megbízhatóan működnek, mint amilyen pon­tosan a nap „felkel és lenyug­szik”. Az. automatikus vezér­lőberendezés éppen ezt a pon­tosságot hivatott biztosítani. Programjában előre meghatá­rozzák, hogy az évszaknak megfelelően mettől-meddig, milyen erősségű világítással kell a napfényt „kiegészíteni”, s a vezérlőberendezés eszerint önműködően és fokozatosan kapcsolja ki és be a tojóház lámpáit. Az etetőberendezés vezérlő automatájába a tyú­kok napi takarmányszükségle­tét „programozzák be”. Az ál­latok fogyasztása viszont egyenlőtlen, s így a berende zésnek saját magának kell megállapítania, hogy mikor mennyivel kell pótolnia a ta- \ karmányt. Ezt egy mágneses ) kapcsolóval oldják meg: a mágnes folyamatosan érzékeli az etetőszalagon lévő takar­mányréteg vastagságát, s ami­kor az egy bizonyos minimum­ra csökken, akkor az automa­ta továbbítja a következő ada­got. A legnehezebb műszaki fel­adatot a széllőzéskapcsdó automata megtervezése adta. Azt természetesen könnyű megoldani, hogy a vezérlő bér­rendezés előre meghatározott hőmérsékletnél be-, illetve ki­kapcsolja a ventillátort. A szellőztetésmejc azonban a le­vegő tisztaságát is biztosítani kell. Ezt az automata-rend­szert ezért olyan különleges érzékelőberendezéssel is fel­szerelik, amely kémiai, illetve fizikai úton megállapítja, hogy mennyi levegő ammóniák- és széndioxid tartalma. A továb­biak azután már egyszerűen mennek: a vezérlőberendezés akkor is működésbe hozza a ventillátorokat, ha a levegő szennyezettsége meghaladja a megengedett mértéket. A most épülő, legnagyobb és legkorszerűbb tojásgyárak­ban tehát valóban automati­záltan elégítik ki a tyúkok igényeit. Napirenden: az öntevékenység VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK A bejelentéseket a községi ta­nácsoknál levő ládába kell majd bedobni, járőrszerűen mozgó szerelőink pedig így tudnak mindenütt azonnal se­gíteni. Ezt az átszervezést kü­lönben a minisztérium rendel­te el, s nekünk végre kell hajtanunk... Summa-summárum: az a vé­leményünk, hogy az alsógödi­eknek igazuk van. Ök nem azért fizetik a villanyszámlát és nem azért yásárolják a drága elektromos gépeket, hogy azután csak bosszankod­janak velük. Szerintünk ma már megengedhetetlen, hogy az áramszolgáltatásban több napos zavarok legyenek. Az átszervezésről pedig úgy véljük: ha keli, ha gazdasá­gos, hát csinálják meg. De az országos érdekek mellett ve­gyenek figyelembe egy apró­ságot is. Azt, hogy csupán Alsógödön már ezrével van­nak elektromos szerkezetek. Olyanok, amelyek az ember kényelmét és nem bosszúságát hivatottak szolgálni. , F. A. A KISZ Központi Bizott­ságának középiskolai és ipa- ritanuló-osztálya a Művelő­désügyi Minisztériummal, a Munkaügyi Minisztériummal és más szaktárcákkal együtt április 6-án és 7-én Buda­pesten rendezi meg a közép­iskolai kollégiumi diáktaná­csok titkárainak és az ipari- tanuló-otthonak KlSZ-titká- rainak első országos tanács­kozását. Az értekezleten az ifjúsági vezetőkkel megvi­tatják az öntevékenység fo­kozottabb kibontakoztatásá­nak lehetőségeit, összegezik az önkormányzatok eddigi munkájának tapasztalatait, s meghatározzák cl továbbfej­lesztés feladatait. Az értekezlet első napján plenáris ülés lesz, amelyen a bentlakásos intézmények if­júsági önkormányzatai előtt álló feladatokról hangzik el előadás, majd szekciókban folytatják a tanácskozást. A második napon délelőtt is­mét a szekciók üléseznek, s ezután kerül sor a plenáris záróülésre, ahol javaslatokat terjesztenek elő a további munkára. A kétnapos országos tanács­kozáson mintegy négyszáz if­júsági vezető vesz részt. (MTI) Korszerű gépek Határidőre, pontosan érkeznek a szovjet mezőgazdasági gépszállítmányok A mezőgazdasági gépek je­lentős részét importáljuk, s a szállító országok között a Szovjetunió áll az első he­lyen. 1964-ben a mezőgazdasá­gi gépimport mintegy 50 szá­zalékát, gyakorlatilag tehát a mezőgazdaság 1964. évi ösz- szes gépberuházásainak kö­rülbelül 30 százalékát fedez­zük szovjet szállításokból. A szovjet import nemcsak volumenben, de fontossági sorrendben is elsőrendű. 1964- ben a hazai viszonyok között rendkívül gazdaságosan ki­használható MTZ—5 típusú 45 lóerős középnehéz univerzális traktorokból kereken három­ezret vásárolunk a Szovjet­unióban. A DT—54-es és az SZ— 109-as típusjelzéssel is­mert, nagyteljesítményű lánctalpas traktorokból 400—400 érkezik. A sokféle — többek között a tervezett nagyarányú talajja­vítási munkálatoknál haszno­suló — földmunkagép közül különösen jelentősek a dó­zerrel, illetve szkréperrel egy­beépített lánctalpas traktorok. Az előbbiből százötvenet, az utóbbiból százat kötött le a külkereskedelem. A KM—~ 1400-as típusjelzésű csatorna­nyitó ekéből tizenötöt vásárol­tunk. Ezekkel a különleges ekékkel 120 centiméter széles és 80 centiméter mély csator­na nyitható, mégpedig trak­torsebességgel. A vonóerőigé­nye természetesen fokozott: vontatásához két lánctalpas traktor szükséges. Szőlő- és gyümölcstelepítéseink talaj­előkészítését gyorsítják majd meg az ugyancsak a Szovjet­unióban vásárolt mélyforgató — úgynevezett rigolirozó — ekék. A lánctalpas traktorok jobb és sokrétűbb kihasz­nálása érdekében ugyan­ekkor jelentős számú öt­vasú ekét is behozunk. További jelentős tétele az 1964 ÓW szovjet mi!Sffgá2dasá­gi gépimportnak az 1200 SZK —4 típusú gabonakombájn. Kö­zülük háromszázötvenhez ku­koricabetakarításhoz használ­ható adaptert is vásároltunk. Silókombájnból ötszázat, rizs­kombájnból pedig tizenötöt szállítanak a szovjet vállala­tok. A Szovjetuniótól vásárolt állattenyésztési gépek közül a 10 sajtáros fejőgépek és a 12 fejes elektromos juhnyíró gé­pek vezetik be a listát. A szovjet mezőgazdasági gépszállítmányok, mint az AGROTRÖSZT illetékes mun­katársai rámutatnak, határ­időre, pontosan érkeznek az országba. Sőt — például siló­kombájnokból és különböző földmunkagépekből — már történtek határidőt megelőző, úgynevezett előszállítások is. A silókombájnoknak már mintegy kétharmad része bent van az országban. Folyamato­san és pontosan érkeznek az MTZ—5-ös univerzális trakto­rok is. (MTI) Jóváhagyta a KERMI a törpecentrifugák forgalombahozatalát Az egyik legnehezebb ház­tartási munka, a mosás meg­könnyítésére eddig összesen több mint 900 000 mosógép kelt el az országban. A mo­sógépek ilyen nagymértékű elterjedésével előtérbe kerül a fáradságos facsarás gépe­sítése is. Megfelelő centrifu­ga kialakítása elég hosszú ideig vajúdott, többször kel­lett módosítani a konstruk­ciót, míg végül is a KERMI most jóváhagyta a Hajdúsági Iparművek törpe centrifugá­jának forgalomba hozatalát. A 850 forintos centrifuga nemcsak a háziasszonyt, ha­nem a ruhát is kíméli. A centrifuga percenként 1400 fordulatot tevő dobjába másfél kiló ruha fér. A gép segítségével két, két és fél perc , alatt annyira kicsapódik á víz a ruhákból, hogy általá­ban 1—3 óra múlva vasalha­tó. A törpe centrifugák már kaphatók a boltokban. (MTI) (Etiléül 7úi\n\r0 Autón jár a kultúra A tanyavilág egyhangúságá­ba új színt visz a művelődési autó. Segítségével sikerült ti­zenkét tanyaközpontban a rendszeres játékfilmvetítést megszervezni, bevezetni a könyvkölcsönzést és nyolc- nyolc előadásból álló előadás- sorozatot tartaná. Az előadá­sokon világnézeti kérdések, valamint pedagógiai problé­mák és mezőgazdasági szak­mai témák szerepeltek. Az előadókat jól képzett szakem­berekből a TIT biztosította. Szántás-vetés két műszakban A szántóföldeken csak a jö­vő hónapban kezdődnek meg a szántás-vetési munkák. A földek annyira feláztak, hogy nem bírják ed az erő- és mun­kagépeket. A Ceglédi Városi Tanács VB mézőgazdasági osztályának főagronómusa fel­hívással fordult a közös gaz­daságokhoz. A többi között fi­gyelmükbe ajánlotta, hogy időben szervezzék meg a két- műszakos és nyújtott műsza­kos szántás-vetést. A szőlők­ben és a gyümölcsösökben szorgalmas munka folyik. A szőlőket trágyázzák és több­felé megkezdték a szőlő nyi­tását, a gyümölcsösökben pe­dig a fákat tisztogatják és metszik. éveKben jelentős mértékben fejlődött. Tavalyi tervük 109 százalékos teljesítésével több mint 4 600 000 forint értékű termelést végeztek el. A cipé­szeknek például 21 500 pár ci­pőt kellett megjavítaniok, s a fodrászrészleg bevétele elérte a 700 ezer forintot. A szövet­kezet túlszárnyalta a lakossá­gi szolgáltatás előirányzatát is. A vezetőség továbbra is szívügyének tartja a lakosság igényeinek kielégítését, a ház­tartási és kisgépjavító, vala­mint a rádió- és televízió­szerviz tevékenységének kiter­jesztését. A siilyi milliomosok A Tápiósüly és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet küldöttgyűlésén az igazgató- sági elnök ismertette a múlt évi eredményeket. A földmű­vesszövetkezet kiskereskedel­mi üzemága 112 százalékra teljesítette tervét. Elsősorban a tüzelő és építöanyagtelep nagyarányú forgalma ' járült hozzá a jelentős tervtúltelje- sítéshez. A telep a múlt év­ben majdnem hárommillió forinttal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 1962-ben. A földművesszövetkezet tény­leges nyeresége meghaladja az egymillió forintot. Nemcsak jelszó. Hanem valóság A Gyömrő és Vidéke Javí­tó-Szolgáltató Ktsz az utóbbi Napirenden: a termelő­szövetkezetek tervei Ma reggel ülést tart a Nagy­kőrösi Városi Pártbizottság. Megvitatják az 1964. évi ter­melőszövetkezeti terveket, va­lamint értékelik’ a múlt évi gazdálkodást. Nem magánügy Ma este mutatja be a gim­názium KISZ-szervezetének színjátszó csoportja Iszajev— Galics: Nem magánügy című vígjátékát. Az előadást a mű­velődési ház színháztermében rendezik. Gázolt a részeg szerelő Ifjú Pomázi Kálmán egy este ittasan kihozta a Gépja­vító és Faipari Ktsz szervizé­ből az egyik gépkocsit Ala­posan belelépett a gázpedálba és elütötte Nagy László ke­rékpárost. A kerékpáros két bordája eltört, a fején is meg­sérült. A baleset következté­ben a személygépkocsiban is kár keletkezett. Az ügyész­ség ifjú Pomázi Kálmán ellen vádat emelt. Jönnek a primőrök A Rákóczi Tsz kertészeté­ben már kiültették a meleg­házban a paprika- és paradi­csompalántákat. Két-három hét múlva már megjelennek a piacon a friss paprikák. Ápri­lis derekán talán már paradi­csomot is szállít a gazdaság Talán kartárs Doktorrá avatás 1935 — Megérte? Károly Jó­zsef és Balogh István nagy­kőrösi fiatalemberek bot­rányt rendeztek, verekedést kezdeményeztek. A forrófe- jűséget Károly József 500 fo­rintos szabálysértési birság­gal fizette meg, Balogh Ist­vánt pedig tiz napra becsuk­ták. — Talán életben marad — mondta az orvos, amikor megszületett. Életben maradt! És talán az or­vos szava volt az, mert másra mire gondolhatna az ember, hogy kora gyermekko­rától soha szót ki nem ejtett a száján talán... esetleg nélkül. Különben szemre teljesen a normá­lis ember be­nyomását keltet­te — két füle kö­zött volt a szája, s a szája két ol­dalán a füle, tőle kissé srégvizavi felfelé 'és befelé, mint ahogy az lenni szokott, a két szeme, felet­te a szemöldök — még felette a homlok, amely a koponyája kö­zepére ... Ebből is látszik, hogy a feje is a nya­kán volt, mint más embernek. Csak a nyelvé­vel lehetett baj. Mikor megkér­te egykori meny- i asszonya, mosta­ni termetes fele­sége kezét, így szólt — Esetleg együtt élhetnénk, ha ta­lán maga is úgy gondolja. Talán úgy gon­dolhatta, mert együtt élnek már tizennyolc esztendeje. Amikor egyszer megkérdezték tő­le, hogy mi a véleménye Hit­lerről, így szólt: — Esetleg talán jó ember, de eset­leg talán rossz! Talán rossz volt — mert va­lami félreértés folytán az utolsó pillanatban men­tették meg éle­tét a koncentrá­ciós táborban. Teltek az évek és Talán kar- társ, aki egyik vállalathoz került mütyürke nyil­vántartónak, szá­mottevő fejlődé­sen ment keresz­tül. Amikor egy al­kalommal meg­kérdezték tőle, m\ a véleménye, érdemes-e kere­kes keresztbe ere­zett mütyürkéket gyártani, így szólt: — Lehetséges, gondolom, lehet­séges, hogy érde­mes, de esetleg az is lehetséges, hogy talán nem érdemes... Talán kartárs kollégái osztály- vezetők lettek vagy elbocsátot­ták őket, meg­fúrták őket vagy ők fúrtak meg valakit, volt vé­leményük, amely­nek értelmében igent mondtak, vagy nemet, meg­bánták vagy nem bánták meg ki­mondott vélemé­nyüket, de Talán kartárssal, a mü­tyürke nyilván­tartóval ilyesmi nem fordulhatott élő. Rajta az a magasságos atya-K úristen se tudott eligazodni. S amikor élete alkonyán beko­pogtatott hozzá az, akit minden­nek nevezünk, csak kedves ven­dégnek nem, Ta­lán kartárs így szólt betegágyán, nagyot Sóhajtva, hátha most is sikerül: — Talán lehet­séges, hogy eset­leg meghalok ... A halál, aki még csak néze­gette emberét, vigye vagy sem, méregbe gurult: mi az, hogy tálán meg esetleg, meg lehetséges. Akko­rát suhintott, hogy Tálán kartárs csak behunyta a szemét, s úgy is hagyta. Fejfájára ezt Ír­ták: Itt nyugszik Ta­lán kartárs, biz­tos, hogy meghalt! Gyurkó Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom