Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-27 / 73. szám
C E G L JE D | JÁRÁS CEGLÉD VÁROS RÉS 1 ERE VIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1964. MÁRCIUS 27, PÉNTEK A takarmánytermelés „tartalékai“ Bánjunk gondosabban a rétekkel, legelőkkel Á három éve tartó tafcar- raányhiány sok mindenre megtanított bennünket: takarékoskodni, beosztani, melléktermékeket hasznosítani, szükségtekarmányokat feltárni. Mégis tavasszal, amikor a természet bőkezűvé válik, könnyen felejtjük az ínséges napokat. Nem ügyelünk elég gondossággal a megtermelt tápérték megőrzésére, a szálas takarmányok betakarítását nem szervezzük elég körültekintéssel. Tápanyagveszteség a leggondosabb betakarítás mellett is vám. Hanyag kezeléssel, rossz munkaszervezéssel az elkerülhetetlen veszteséget is megsokszorozzuk. A különböző kezelési, szárítási, behordási módoktól függően. a tápanyagrvesztesóg 10 százaléktól 60—70 százalékig terjedhet. Ha a lucerna tápértékének ' csupán 10 százalékos veszteségét vesszük figyelembe, akkor az 20—22 mázsás holdankénti termes esetén 400 liter tej termeléséhez szükséges emészthető fehérje elvesztését jelenti, vagyis a lucerna mindén holdján 1200 forintot szórunk szét. A széna gyűjtésénél, befcazlazásánál, fel- használásánál minden kiló lucerna elvesztése egy kiló korpa vagy két liter tej kiöntését jelén ti. Járásunkban- sajnos több helyen a megtermelt többletet is rendszerint tápértékDózsa György-emlékkiállítás Rákospalotán ben elveszítik a betakarílásnál Ezért nem tudunk tovább jutni a szálas takarmányok biztosításában, akár száraz, akár csapadékos az időjárás. A szálas takarmány megbecsülése, meny- nyiségük és mértékük növelése pedig hatalmas tartalék, amely nagyobb beruházás nélkül is a szövetkezetek rendelkezésére áll. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szénának szánt zöldtakarmányt akkor vágjuk, amikor egységnyi területről a legnagyobb emészthető tápanyagot és nem a legnagyobb tömeget kapjuk. A helyesen megválasztott időpontban levágott takarmányok tápértékét csak úgy őrizhetjük meg tartósan, ha a szárítást fejlett módszerekkel végezzük. Ugyanis a tápanyagveszteséig különösen, a nagy fehérjetartalmú pillangós takarmányok renden történő szárításánál jelentkezik, ahol a veszteség még akkor is számottevő, ha az időjárás egyébként kedvező a szénakészítésre. Még ilyenkor is az emészthető fehérje- és keményítőérték 20—50, a karo- tintartalom 90—95 százalékéinak elvesztésével kell számolni. A renden egyszer megérett széna tápanyagvesztesége a 60—70 százalékot is meghaladhatja. Nincs az a jó tervezés, amely ezt a kiesést pótolni tudná. Többféle szénaszárííásl mód áll rendelkezésünkre, amelyekkel a tápanyag- és vi- tam in veszteségeket csökkenthetjük. Előrehaladást jelent a Kun-féle hengeres széna- szárítási módszer. A hengerekbe sodort zöildtakar- mómyban egyenletesebb a száradás, a beázás veszélye kisebb, a levél veszteség csökken, a karotin nagy része megmarad. Járásunk területén a törteit Rákóczi Tsz példája nyomán örvendetesen terjed az állványos szénaszárítási módszer. Igaz, több költség, munka és anyag kérdése, de a tápanyagmegörzés bőségesen visszatéríti a ráfordításokat A renden érett széna összes vesztesége általában 60 százalék. Az állványon sízárítotté esek 20—25 százalék. Ez a különbség nem kevesebb, mint ezer liter tejet jelent. Az állványok ára ennek a tized részét sem teszi ki. Tehát a többletmunka-ráfordítással együtt is jó befektetésnek bizonyul. A rét és fűtermő belsőség, árokpart, parlagfű termése igen jelentős tétel az ország takarmánymérlegében. Ami a pillangósokra vonatkozik, az vonatkozik a területre is. A szakaszos legeltetés nemcsak kímélő legelőgazdálkodást jelent, hanem 10—15 százalékkal csökkenti a tápanyagveszteséget is. A rétek, lekaszált füvek szintén hasonlóan gondos tárolást, szárítást kívánnak, mint a pillangósok, ha nem szal- maértóket akarnak behordani. Válasz cikkünkre Mi az igazság? 1964. március 24-én Hogyan viselkedjünk? címmel cikk jelent meg a Ceglédi Hírlap hasábjain a gimnázium III/D osztályfőnöki órájáról. Mi, az osztály tanulói nem értünk egyet a cikk szövegével. Állításai ■minden igazságot nélkülöznek. Határozottan visszautasltjuk azt az állítást, hogy az osztályfőnöki órák egyhangúak, unalmasak. Nem ez volt az első előadás, amely osztály- főnöki órán elhangzott. Minden héten van téma, amiről beszélgetünk, vitatkozunk. Január 1-e óta a következő témákról volt előadás: Hogyan közlekedjünk? A pályaválasztás problémái, Ki a modem fiatal? Időszerű politikai kérdések, Fiúk, lányok kapcsola- laita. ^Barátság, szerelem, házasság, A vallás problémái stb. Nem értünk egyet a befejezéssel sem. Mi nem most, hanem a tanév elején határoztuk el, hogy rendszeresen tartunk előadásokat, fejlesztjük előadó készségünket, vitatkozunk a minket érdeklő témákról. Az előbbiekből — úgy véljük — világosan kitűnik, hogy az osztályfőnöki órák eddig se voltak egyhangúak és ha így folytatjuk, a jövőben sem lesznek azok. Az osztály 41 tanulója nevében Sárszegi Lajos KISZ-fcultűrfelelős A fejlett szarvasmarha- tenyésztő országokban a rét és legelő megbecsülése a gazda elsőrendű feladata. A szomszédos Ausztriában például a rét- és legelőgazdálkodás ott, kezdődik, hogy aki nem szakszerűen legeltet és a földön szárítja a szénát, azt elmaradottnak tartják és az kimondottan szégyen a gazdára nézve. Nem árt, ha már most, a tavasz kezdetén gondolunk ezekre és időben megtervezzük a szálas takarmányok betakarítását. — B — A csibenevelés haszna A ceglédi Dózsa Népe Tsz régi kertészetében lakik Beré- nyi János tsz-traktoros családjával. Feleségével beszélgetett munkatársunk a napokban a háztáji gazdaságról. — Három apró gyermekem és a háztartás mellett kevés időm mariad a tsz-ben a közös munkára. Cukorrépát vállalok megművelésre, mert ott nem kell reggeltől estig dolgozni. Segítek férjemnek a keresethez azzal is, hogy háztáji szerződéses jószágnevelést folytatok. — Szerződtünk már sertésre, kacsára, csirkére. A legjobban minden évben a csirkenevelés sikerült. Az idén 150 csirkére kötök szerződést. Ha .meg tudom oldani' a kotló- kérdést, lehet, hogy még többre is szerződök, mert a szerződéses csirkéket is kottásokkal vezettetem. így nem vagyok annak kitéve, hogy ha a tsz-ben sürgős munkán, vagy a szerződött cukorrépával dolgozom, csirkéim védelem nélkül maradnak. Évek óta ilyen módszerrel nagyon jól sikerül a csirkenevelés. A szomszédban lakó Gól Jánosné is bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Én még gyakorlatlan vagyok ezen a téren — mondja —, de feltétlenül szerződök én is 100—150 csirke nevelésére. A cukorrépaművelésben is részt veszek, mert a többlet- kereset nálunk is jól jön. Bútorra rakjuk össze a pénzt, s boldog leszek, ha én is segíthetek a pénzgyűjtésben a házi munka mellett. M. A. Amint a fővárosi lapok hírül adták, Rákospalotán március 20-án megkezdődtek a 450 éves Dózsa-jubileum ünnepségei. Ez • alkalommal nyitotta meg kapuit a Rákospalotai Múzeum „Dózsa György emlékkiállítása” is. A ceglédi látogató számára sok érdekes dokumentumot tartalmaz ez a szép kiállítás, amelyen dr. Für Bajos múzeumigazgató kalauzolt bennünket' Az egyik teremben a Dózsa Györggyel foglalkozó képzőművészeti alkotások láthatók. Ezek közül Madarász Viktor: Dózsa népe és Dózsa György tűzhalála című nagyméretű olajfestményeit, valamint Derkovits Gyula fametszeteit kell kiemelnünk. Érdekes és eddig kevésbé ismert alkotás Szabó Vladimir: Dózsa népe és Konecsni György: Dózsa fogadja az urak követeit című olajfestménye. A szobrokat Turáni Kovács Imre: Dózsa lovasszobra és terrakotta portréja, Csorba Géza: Dózsa feje és Szabó Iván: Dózsa felkelője képviseli. Itt láthatók még Ispánki József és Garányi József szépmívű Dózsa-plakettjei is. A másik kiállítási termet a parasztháború korának termelési eszközei és fegyverzete, valamint a hazai Dózsa- irodalom foglalja el. Itt láthatjuk a Ceglédi kiáltvány korabeli példányának fényképmásolatát és a parasztháború egyes csatajeleneteinek metszeteit. A Dózsa-monográfiákat Márky Sándor, Csizmadia Sándor, Farkas Ernőd, Áldor Imre, Féja Géza, Kelemen János és Seress Gyula alkotásai képviselik. A harmadik teremben a rákospalotai Dózsa-kultusz legszebb alkotásait láthatjuk, így például a Dózsa György gimnázium tanulóinak díjnyertes irodalmi és képző- művészeti alkotásait. Szólni kell arról is, hogy ebben a teremben városunkat egy külön tabló képviseli, amelynek fényképei Cegléd történelmi múltjára emlékeztetik a látogatót. Nagy örömünkre szolgált, hogy rákospalotai barátaink ilyen szeretettel viseltetnek városunk iránt, reméljük, hogy a 600 éves jubileum kapcsán is ellátogatnak még városunkba. Kiállításukról, amely d!r. Für Lajoson kívül még Bácskai Vera kandidátus és Kcmcz János gimnáziumi tanár szervezőkészségét dicséri, csak a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozhatunk. Reméljük, hogy a kiállítást több ceglédi olvasónk is megtekinti. (Címe: Budapest XV. Kossuth utca 39. A nyugati pályaudvartól a 12 vagy 55 villamosokkal a végállomásig utazva közelíthető meg.) — Zoltán — — Tízezer naposcsibe érkezését várják a napokban a ceglédi Dózsa Népe T6z-ben. A csibéket 1 kg-os korukban adják majd át a BARNEVÁL- nak. — 180 személynek 29 ezer forintot fizetett ki az aibonyi OTP-fiók az utolsó Békekölcsön-sorsolás alkalmával. Szántás-vetés két műszakban érdekében a megfelelő lépéseket: Megszervezik a két műszakos és nyújtott műszakos szántás-vetést. A szülőkben és a gyümölcsösökben szorgalmas munka folyik. A szőlőt trágyázzák, az Ugyeri részen megkezdődött a nyitás is. Á gyümölcsösökben a fatisztogatási és metszési munkákat végzik. Reméljük, az időjárás mielőbb lehetővé teszi a munkák megkezdését és azután csak a termelőszövetkezetek vezetőségein és tagjain múlik az eredmény- fejeződött be a tájékoztató. — Március 31-én az albertirsai nőtainács rendezésében délután 6 órakor a nők akadémiája keretében Mi az erkölcs, ki az erkölcsös ember címmel előadás lesz a művelődési otthoniban. Előadó: Benke Lajosné országgyűlési képviselő. — 1964 január 1-től 25-en adták be építési igénylésüket a városi tanács műszaki osztályához. Az igénylők OTP kölcsönnel akarnak házat építeni. — A ceglédi könyvesbolt eheti újdonságai: / Gábor György: Gondolatok könyve, Robert Neuman: Olimpia, Faragó Ilona: A főzőkanáltól az estélyi ruháig, Volgán Ulrich: A zsiráfok inni mennek. — 55 h öntözésre alkalmas öntötótelep műszaki átvétele volt szerdán a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben. Az öntötótelepet öt összekapcsolt kút látja el vízzel, teljesítményük percenként 1000 liter. — A ceglédi Táncsics Tér* melőszövetkezetben teljes erővel folyik egy új kút fúrása. A tervek szerint a 100—150 f méter mélyről jövő víz a szőlőiskola .szükségleteit biztosítja: í A kút mellett a közeljövőben í megkezdik egy permet lótorony ! építését. I — A Cegléd és Vidéke Kör- í zeti Földművesszövetkezet < felhívja azoknak a termelők- \ nek a figyelmét, akik barom- ! fineveléssel akarnak foglal- ! kozni, hogy fajtiszta hampshi- : re baromfira igen előnyös \ szerződést köthetnek. Az új, 'fajtiszta állományt a föld- ! művesszövetkezet biztosítja. : Az állomány után darabon- | ként 7,50 kilogramm takar- : mányjuttatásban részesül a ; szerződő fél. Naposcsibéket í igényelni április 15-ig lehet. — Április 3-án délután 5 •órakor tartja 1963 évi mérleg- : beszámoló közgyűlését a ceg- : lédi Vasipari Ktsz a Kossuth I Étterem téli kertjében. i Ezúton mondunk hálás köszöne- ; tét rokonainknak, ismerőseinknek ; és szomszédainknak, a Lenin Tsz 1 vezetőségének és tagságának, akik I felejthetetlen jó férjem, édes- ; apánk, nagyapánk és testvérünk: id. Füle Pál temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunk, ban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. id. Füle Pálné és a gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek és szomszédainknak, akik szeretett jó feleségem, édesanyánk, nagyanyánk, felejthetetlen emlékű leányom: Osváth Imréné, szül.: Bori Terézia temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorúit, virágot helyeztek. Osváth Imre és családja özv. Bori Józsefné és családja Jó szakma lesz a kezükben Munkatársunk a napokban négy ipari tanulóval beszélgetett, akik az építőiparban dolgoznak. Juhász István, a járási építőipari ktsz ipari tanulója, a következőket mondja magáról: — 15 éves és első éves víz- vezetékszerelő tanuló vagyok. Nagyon szeretem a szakmámat, az iskolában azonban csak közepes eredményt értem el. Keresetem havi 150 forint. Ezenkívül még munkaruhát és ebédjegyet is kapok.. A továbbtanulással kapcsolatban még nincsenek terveim. Azt hiszem, egyelőre csak dolgozni fogok. / A szakmában és korban is idősebb Licsák Mihálynak már komoly tervei vannak. — Én -már harmadéves vagyok. Ez év júniusában szabadulok. Utána dolgozni fogok, de levelező tagozaton szeretném elvégezni az építőipari technikumot, majd pedig — ha ez sikerül — egyetemre is jelentkezem. Egyelőre az a fontos, hogy pár hónap múlva szakma lesz a kezemben és biztosítva lesz a wiegélhetésem. Havi 350 forintot most is keresek, tér- g mészetesen a munkaruhát és gí az. ebédjegyet én is megka- £ pom. g A két kőrnűvestamuló is ha- g Somlóképpen nyilatkozik. g —• Király Mihály másod- í éves (kőműves-iparitanuló va- g f yok. Mint közepes tanuló, g ,50 forint órabért kapok, g ami havi 300 forintnak fe- g lel - meg. Egy kicsit jobbam g kellene tanulnom és akkor í legalább annyit keresnék, g mint a barátom, Mihalovics g István. g — Én jeles tanuló vagyok, í azért kapok 350 forintot —i mondja szierénykiedve Miha- g lovics István. — Szeretek ta- g nulnd. Ha meglesz rá a lehe-g tőségem, az egyetemet is el-^ végzem majd. g y Négy ipari tanuló mu-4 tatkozott be, és elmond- í ta munkakörülményeitg azoknak, akik most pá- g lyaválasztás előtt állnak. g Az építőiparban nagy g szükség van az ipari g tanulókra, s akik idei jelentkeznek, minden bi-g zonnyál megtalálják majd g a számításukat. g M. A. 4 Ki ne ismerné Cegléden — sőt még a környéken is — Bujdosó Mihály asztalost. Széchenyi úti szép családi házában él családjával együtt. Felkerestük a műhelyben, ahonnan barátságosan beinvitált bennünket a lakásba. Itt elsőként a kitüntetésekkel, érmekkel teli kis vitrin tűnt a szemünkbe. — Minden kitüntetéshez kellemes emlékek fűznek. Fiatal koromban szenvedélyesen sportoltam, s legtöbb érmet a sportban kifejtett tevékenységemért kaptam. Persze az érmek között ott '• vannak azért a szakmai elismerés bizonyítékai is. A legértékesebb talán mégis az 1959-ben kapott kormánykitüntetés. Miska bácsi is ennek örül a legjobban. A sportoláson kívül nagyon szereti a szakmáját. Erről beszélgettünk. — Mióta dolgozik a szakmában? — Negyven éve vagyok asztalos. Ez idő alatt nagyon sok lánynak elkészítettem a bútorát, sok fiatalnak átadtam tudásomat. Akik nálam tanultak, minden évben felkeresnek, meglátogatnak. Van közöttük gyárigazgató, művezető és kisiparos is. Jelenleg ARCKÉP A KISIPAROS is van egy ipari tanulóm. Sze-} retek velük foglalkozni. Szin-Í te mindegyikkel meg tudtam \ szerettetni a sportot is. Del azért mindig azt mondtam: g első a munka, csak azután jö-\ hét a futball vagy teke. g — Ügy hallottuk, több kiál- \ lításon is részt vett... — Nem sok kiállításon vet-f tem részt, de ahová elvittem l a munkáimat, ott megnyertem l az első díjat. Nagyon sok i olyan munkám van, amely l nem nyert ugyan kiállítási g díjat, de nekem többet ér az g a sok elismerés, dicséret, amit g kaptam érte. Én készítettem g például a Félház utcai refor-% mátus templom berendezését,4 is. Nagyon sok házban van í Cegléden olyan bútordarab, í ami tőlem került ki. Vidéken g is ismernek, mert oda is kijá-í rok dolgozni. Szinte minden g nagyobb városban vannak ba-% rátáim vagy ismerőseim: a g sporttársak. g — Hogy jut ideje a társa- g dalmi munkára? — Nem is tudom, de mindig í van bőven az is. Dolgozom a f Hazafias Népfrontnak, az Or- szágos Teke Szövetségnek. A % ceglédi Építők teke szatkosztá- g lyának én vagyok az elnöke. g Most a 600 éves ünnepségekre g is szeretnék valamit vállalni g a többi iparos társammal 4 együtt. Tervbe vettek egy ki-2 állítást, amin én is részt ve- 4 szék. Sokat dolgozom, de meg- éri a fáradságot. Az emberek í szeretnek, megbecsülnek, el- g ismernek. Bónácz Mária á A késői kitavaszodás nagymértékben hátráltatja a mezőgazdasági munkák megkezdését. Már néhány hét lemaradással számolhatunk egyes munkáknál. Hau Károly, a városi tanács vb mezőgazda- sági osztályának főagronómu- sa a következő tájékoztatást adta: — Sajnos, a szántóföldeken a szántás-vetés csak a jövő hónap elején kezdődhet meg. A földek annyira feláztak, hogy nem bírják el az erő- és munkagépeket. A lemaradást viszont be kell hozni és ezért igen helyesnek tartjuk, ha a termelőszövetkezetek vezetőségei már most megteszik énnek
