Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-27 / 73. szám

PEST MEGYEI VILÁG NNIUIÚMI. EGYESÜLJETEK! MINDENKIT MEGHALLGATVA MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA Vin. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM ARA 30 FILLER MEGYEI -TAN ACS LAPJA 1964. MÁRCIUS 27, PÉNTEK Orbán László elvtárs látogatása Százhalombattán Tegnap délután Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az agitációs és propaganda­osztály vezetője meglátogatta a százhalombattai Dunamenti Hőerőművet és a Dunai Kő­olajfinomító Vállalatot. Útjá­ra elkísérte Bori Rudolf, a Pest megyei Pártbizottság titkára és Csenterics Sándor, a Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajfinomító Válla­lat Pártbizottságának titkára. Az építkezések megtekintése után több száz egybegyűlt dolgozó számára Orbán László elvtárs pártnapot tar­tott. A MÁV vállalja - ha segítik Gyorsabb vagonkirakást - Vasár­A MÁV január elejétől, be­leértve a tranzit- és az import­szállítmányokat, 2 250 000 ton­nával szállított többet, mint eddig bármikor, hasonló idő­szakban. A belföldi szállítás 1 100 000 tonnával több, mint az eddigi rekord. A kedvezőtlen időjárás, munkaerő- és vagonhiány ellenére az ipari üzemek a munkájukhoz nélkülöz­hetetlen alapanyagot min­dig idejében megkapták. Arra azonban nem volt képes a vasút, hogy annyi követ és kavicsot, illetve építőanyagot továbbítson, mint amennyit az építőanyagipar felkínált, s ez érzékenyen érinti az épít­n&pi munka - Minden eddigi rekord megdőlt kezeseket. Nincs ugyanis elég tartalék kő és kavics a követ­kező hetekre, hónapokra. A MÁV a második ne­gyedévben minden szállí­tási feladatának eleget akar tenni. A második negyedévben tör­leszteni kívánja az építőipar­ral szembeni adósságát is, ezért a következő három hó­napra esedékes tervét három­Jobb felvásárlás = jobb ellátás A MÉK küldöttközgyűlése A Szövetkezetek Pest me- . gyei Értékesítő Központja — ' mint tegnapi számunkban kö­zöltük — kedden tartotta évi . rendes küldöttközgyűlését. A közgyűlésen mintegy 130-an jelentek meg — termelőszö­vetkezeti elnökök, a felvásár­lás dolgozói —, akiknek érde­kük és feladatuk a megyé­ben a zöldség- és gyümölcs- termelés további fejlesztése. A közgyűlésen Dömötör Jó­zsef, a MÉK igazgatója szá­molt be a termeltetés és a ■felvásárlás 1963. évi munká­járól. Amint mondotta, az uióbb! években jelen­tősen fejlődött a zöldség­es gyümölcstermelés. Nagyüzemi kertészetek léte­sültek és növekedett a termés­átlag is. A termelés jelentős fejlődé­sével nem tartott lépést a felvásárlás és az értékesítés. Már a szerződések kötésekor hiba volt, hogy a MÉK terü­letre szerződött és nem vette figyelembe a termelés korsze­rűsítése érdekében végzett erőfeszítéseket. Ez utóbbi eredménye — ehhez járult még a kedvező idő —, hogy a termelőszövetkezetek kima­gasló eredményeket értek el, elsősorban a zöldségtermesz­tésben. A MÉK az elmúlt év­ben lényegesen több árut vásárolt fel, mint 1962- ben, de a nagy termést így sem tudta átvenni a termelőktől. Különösen nagyarányú volt a túltermelés paprikából. Ez kárt okozott a szövetkezeti gazdaságoknak és kár érte a felvásárló vállalatot is. Nagy mennyiségű árut átvett azért, mert erre a szerződés kötelez­te. Az árut így „utaztatni1’ kel­lett, amelynek költsége a fel­vásárló szervet terhelte. Hi- ' baként említette meg Dömötör elvtárs, hogy a termeléssel nem fejlődött arányosan a szállítás. Kevés volt a gön- gyölegj kicsi a tárolótér, ke­vés a szállító eszköz. A hi­bák együttesen azt eredmé­nyezték. hogy a MÉK az el­múlt évben jelentős ráfizetés­sel gazdálkodott. A felvásárlás rendszere a tavalyihoz képest jelentősen változik. Ez évben már nem terü­letre. hanem mennyi­ségre szerződtek a ter­melőszövetkezetek. Nagymértékben fokozzák a termelők biztonságérzetét is. A termelőszövetkezeteknek az a feladata, hogy a szerző­déskötésnél — illetve az áru tervezésénél — messzemenően vegyék figyelembe a terme­lés fejlettségét aszerint, hogy öntözéses kertészetet vagy száraz kertészetet létesíte­nek. A termelőszövetkezetek­nek tovább kell szakosítani a termelést. Kevesebb zöldségfélét termeljenek, de azt na­gyobb területen. Nagymértékben fokozható a kertészkedés eredményessé­ge a primőráru-termeléssel és az úgynevezett utótermesztés­sel. Fokozni kell a gépesítést, amely kézi munkát tesz fe­leslegessé. Az igazgatósági beszámoló után a felügyelő bizottság tett jelentést, majd mélyre­ható vita következett. A hozzászólók többségükben egyetértettek a beszámolóval, majd a közgyűlés elfogadta a határozati javaslatot, amely egy esztendőre meghatározza a MÉK feladatait. A határozat a többi között hangsúlyozza: tovább kell javítani a kirendeltségek munkáját. Javításra szorul a MÉK dolgozóinak kapcso­lata a termelőszövetkeze­tekkel. A nagyüzemi zöld­ség- és gyümölcstermesztés fejlesztése mellett segítik a háztáji termelés kibontako­zását. A MÉK segítséget nyújt a gyenge termelőszövetke­zeteknek az eredményes kertészkedéshez. Az értékesítés javítása ér­dekében kiterjesztik az éj­szakai áruelőkészítést és cso­magolást. A Dunakanyarban árusítóhelyeket létesítenek, ötven i vagonnal növelik a tartósító üzemek kapacitását. Csökkentik a kereskedelmi veszteséget. A munka jobb minősége érdekében fokoz­zák a felvásárlási dolgozók szakmai képzettségét, s új munkaerőket szerződtetnek. g. s. — Áprilisban vízre száll a Fecske Luxusjacht, tanyahajó, haltárolóuszály készül a Váci Hajógyárban gyártmányuk lesz a váciaknak az alumínium tanyahajó, amelyben 30 személyt szállá­solhatnak el. (MTI) millió tonnával felemelte. A szállítási feladatok növekedé­sével azonban nem nő arányo­san a vagon- és a vonóerő­park. Emiatt csak a forgalom jobb megszervezésével lehet kielégíteni a megnövekedett igényeket. A vasút elsősorban arra tö­rekszik, hogy a tehervonatok is menetrend szerint közleked­jenek. Ebben az esetben ugyanis lényegesen kevesebbet vesztegelnek az állomásokon, vagy a nyílt pályán, egyszerű­södik a forgalomirányítás, nem zsúfolódnak össze rify-esy állomáson a sze­relvények. Segíteniök kell azonban a szállíttatcknak is, s erre több lehetőség kínálkozik. Ma még nagyon sokat rostokolnak a kocsik az iparvágányokon, kü­lönösen az esti és az éjszakai órákban, mert az érdekelt üze­mok nem szerveznek brigádo­kat a ki- és berakodás meg­gyorsítására. Az eddiginél lé­nyegesen jobban kell megsfcervéKhi a vasárnapi rakodást is. A szállítás irányítói hangsú­lyoztak, hogy a második ne­gyedév megnövekedett felada­tainak csak akkor tud eleget tenni a vasút, ha vasár- és ünnepnapokon országosan leg­alább 11 000 vagont raknak. A másik nagy lehetőség a szállí­tás meggyorsítására az eddiginél több irány­vonat indítása. Különösen a bányák és a ! nagyüzemek szervezhetik meg, 1 hogy a szenet, illetve az üze- \ mek által termelt árut irány­vonat vigye az ország egyik részéből a másikba. A szakemberek bizakodnak, hogy a MÁV megbirkózik a második negyedévi felemelt szállítási tervével, s május végéig elegendő tartalék építőanyagot jut­tat az építkezésekhez. Ez nagyon fontos, hiszen a nyáron a mezőgazdaság is lé­nyegesen több vagont kér, és ezt minden körülmények kö­zött biztosítania kell a vasút­nak. (MTI) Manapság gyakran hall­juk gyári értekezleteken, hogy feladataik nagy ré­szét tartalékok feltárásával kívánják megvalósítani A legtöbb helyen a munka- szervezés megjavítását, a selejt csökkentését értik alatta. A Mechanikai Müvek példáján bebizonyosodott, hogy az üzemi demokrácia is a belső tartalékok közé tartozik és nem is akármi­lyen tartalék ez. Az elmúlt néhány eszten­dőben évről évre 20—40 százalékkal növekedett itt a termelés. Tavaly 112.4 százalékra teljesítették a vállalati tervet, az export­tervet pedig — nem sajtó­hiba! 150 százalékra haj­tották végre. Pedig köztu­domású, hogy az exportter­vet csak akkor lehet túltel­jesíteni, ha a kivitelre szánt árut meg is veszik. Talán az is mond valamit, hogy az elmúlt években tizen­háromszor volt élüzem ez a gyár. Egyszer a Minisz­tertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját is elnyerte. Mi köze mindehhez az üzemi demokráciának? Na­gyon sok. A párt-, a szak- szervezet és a KlSZ-szerve- zet támogatásával nagy­mértékben érvényesül a dolgozók társadalmi aktivi­tása. Amikor arról volt szó, hogy gyártsanak kon­denzátorokat, de a beruhá­zásra nincs pénz, sorra je­lentkeztek a mérnökök és a technikusok és a munká­sok is. Megtervezték és elkészítették a gépeket. Az olajkályhát is saját erőből tervezték. A tökéletesített, formatervezési szempont­ból is kifogástalan új konstrukciókban már a szi­gorú bírálók sem igen ta­lálnak hibát. A fázisjavító kondenzátorokkal rengeteg villamosenergiát takarítunk meg — ez is helyi fejlesz­tés eredménye. A közel­múltban az egyik mérnök tervei alapján elkészítették a Diesel-teherautók és autóbuszok téli indításához szükséges előmelegítő be­rendezést, amiről nemrég lapunk hasábjain is beszá­moltunk. Amikor elkészül­tek a vállalati tervekkel, amikor minden irányító osztály hozzátette ezekhez a maga mondanivalóját, akkor a tervek végigjárták az összes üzemrészt, s úgy láttak munkához, hogy mindenki tudja, mit kell el­érni az egész gyárnak, min­den műhelynek, sőt, bri­gádnak. A megvalósítás közben sem felejtik el, hogy a ter­melés az egész gyár ügye. Amikor termelési értekez­letet hívnak össze, nemcsak azért teszik, hogy eleget tegyenek a felsőbb intéz­kedéseknek. Néhány év alatt majdnem a kétszere­sére nőtt a létszám. A törzsgárda különösebb ma­gyarázat nélkül is tudja már a dolgát, de az új em­bereket sem nélkülözhetik. A rendelkezések úgy szól­nak, hogy negyedévenként kell termelési értekezletet tartani. ók úgy látták, hogy ez helyi mércével mérve, kevés. Elhatározták, hogy havonta hívják össze az embereket, megbeszélni, meddig jutottak el és mit kell tenni a továbbiakban. Műhelyenként tartják a termelési értekezleteket. Ezeken mindenütt elsősor­ban a helyi termelési gon­dokról beszélnek, de a kö­zös gyári ügyeket is meg­tárgyalják. Élőre meghatá­rozzák, hogy a gyár külön­böző rangú és beosztású ve­zetői közül ki melyik ter­melési értekezletre megyei. Arra is ügyelnek, hogy már néhány nappal előbb mindenki megtudja: miről beszélgetnek a hónap első péntekjén megtartandó ter­melési értekezleten. Az egész gyár kollektí­váját, tehát a nagy „válla­lati parlamentet” évente, csak kétszer hívják ősszé. Először, amikor megbeszé­lik a közös terveket az év elején, másodszor pedig az év közepe táján, amikor megvizsgálják, meddig ju­tottak el a tervek teljesíté­sében és mi vár még a gyárra. Azt is tudja min­denki, hogy a termelési ér­tekezleten, akár jól dolgo­zott, akár nem, hallani fog a munkájáról. De nemcsak a dicséret, vagy a bírálat miatt dolgoznak egyre job­ban, hanem azért is, mert valamennyien azt akarják, hogy az MM jelzés a gyárt­mányokon elismert márka legyen. Tudják és évek óta tapasztalják, hogy így több jut a fizetési borítékba is. Farkas István Negyven űj pedagóguslakás épül Pest megyében Megyeszerte nagy gondot okoz, hogy a pedagógusok elég jelentős százaléka nem helyben lakik, hanem vagy a fővárosból, vagy a környező községekből, városokból uta­zik vonaton és autóbuszon a tanítás színhelyére. A másutt lakó pedagógus iskolán kívül igen keveset törődhet csak ta­nítványaival és nem kapcso­lódhat be a helyi művelődési életbe. A községi, városi tanácsok épp ezért sokat foglalkoznak azzal, hogy lehetőleg minden pedagógus abban a községben városban lakjék, ahol tanít is. Eddig már sok pedagóguslakás épült és ez a befektetés sehol sem volt hiábavaló. Újabb eredmény, hogy az idei évben 40 nevelői Icdcás építését ha­tározták el 9 különböző köz­ségek és városok. A 40 lakásból kilenc Dobos­ra jut. Az utána következő Aszód pedig 8 lakást ad majd át a tanítóknak, tanároknak. Az aszódiak nemcsak pénzt.ál- doznak erre a községfejlesztési alapból, hanem önkéntes mun- ' kájukkal is meggyorsítják, il­letve olcsóbbá teszik az épít- , kezést. Aszódon a lakosság ; egymillió forint értékű segít- í séget ajánlott fel nemcsak a i pedagóguslakások, hanem az : új négytantermes iskola mi­előbbi felépítése érdekében is. Folytatva a sort: Bagón, Tápiószelén, Szakolyán és Pi- lisszentkereszten két-két, Nagykőrös városában pedig négy pedagóguscsalád talál az idén otthonra. A tanárok elhelyezésén kí­vül természetesen az iskolák és a művelődési otthonok épí­tését is fontosnak tartják, a községfejlesztési alap felhasz­nálását eldöntő tanácsülések. Túrán és Domonyban egy-egy négytantermes új iskola épül, Túrán nagyrészt társadalmi munkából. Kiskunlacházán egymillió-kétszázezer forintba kerül az új négytantermes is­kola. Perőcsényben idén másfél milliós költséggel művelődési ház épül. Rövidesen átadják rendeltetésének a hárommil­liót érő ceglédberceli műve­lődési házat Is, amelyet még tavaly kezdtek el építeni. Hé- vízgyörkön idén egy 300 sze­mélyes művelődési ház építé­sét kezdik meg, s előrelátha-. tólag jövőre be is fejezik. A múlt évben próbálták ki a Dunán az első magyar gyárt­mányú hordszárnyas hajót, a Fecskét. A sikeres próbaút után azonban partra emelték a hajót, hogy elkészítsék bel­ső berendezését. A Magyar Hajó- és Darugyár váci üzem­egységének dolgozói jó ütem­ben végzik a szerelést, s a tervek szerint április közepén átadják rendeltetésének az óránként 60 kilométer sebes­séggel haladó, 60 személyt szállító hajót. A Fecske szomszédságában, ugyancsak bakokon áll még ; az 51. vízibusz is. Ez a hajó i csehszlovák megrendelésre ké- i szül és abban különbözik az : eddig gyártott társaitól, hogy i hátsó fedélzetén táncparkett '• lesz. A gyár tervezőmérnökei i négyszemélyes luxusjacht tér- \ vén dolgoznak. A kilenc mé- \ tér hosszú hajóban hálószo- í ba. konyha és mosdó lesz. A \ két motorral hajtott jacht; mintapéldányát még a nyáron ; vízrebocsátják. Az új termék; iránt máris több külföldi cég J érdeklődik. Júniusban elké- J szül az első alumínium haltá- \f roló uszály is. Ennek „testé- i ben’1 20 tonna élőhalat tá- í Tolhatnak. Az idén gyártott \ három uszállyal valószínűleg / Siófok, Szeged és Baja halel- / látását javítják. Ugyancsak új- — - - ­Késő délután nyi­tottam a forgácsoló- és a présműhelybe. Az egyikben ulti- parti, a másikban izgalmas sakkcsata folyt. Mások lelke­sen kibicéitek. Halkan kockáz­tattam meg a meg­jegyzést: — Na. ebből sem lesz munkaverseny. Rám se hederítet­tek, beálltam hál a kibicek táborába. Kíváncsi voltam, meddig folytatják a játékot, és mikor jön már valaki a főnökök közül vé­get vetni az idill- nek. Nem jött senki. Csak a harmadik sakkparti után szó­lalt meg valaki: — Nem kéne dol­gozni is valamit? Ebből nem nagyon élünk meg. Állt is fel, ment az esztergapadjához. Vagy öten követték a példáját. A többi még csoportba ve­rődve, ráérősen be­szélgetett. Odaálltam ahhoz, aki először kezdett munkához: — így van ez mindig a második műszakban? Hol a délutános műveze­tő? — Most még csak istenes, mert tu­dunk valamit dol­gozni. De amikor se anyag, se szer­szám! Igaz, hogy ilyenkor kereset se igen akad, de hát kinek szóljon az em­ber? Úgy sincs ér­telme. A művezető most is beteg. Elhi­heti, hogy nem a legerősebb embereket teszik délutánra a műszakokhoz. — Jöjjön csak, mutatok magának valamit — hívott az egyik. A gépnél elém teregette a rajzait: — Nézze csak a méreteket. Ugye, milyen ■sok ceruzá­val írt számot ta­lál. tátja, ezt mind nekem kellett kija­vítgatni, mert a szerkesztőknek nem tudom, hol járt az eszük. Láthatja a saját szemével, mi­lyen fontos ezeknek a meló. Miért pont nekünk legyen fon­tos? Hönnek itt mun­kaversennyel meg mindennel. Már az maga verseny, hogy az ember egyáltalán bejön melózni, meg kijavítja az ilyen pocsék rajzokat. — Kínlódás kérem az egész — tette még hozzá és le­gyintett. mint aki­nek már minden mindegy. Kiderült, hogy mi­nimum kétszáz fo­rinttal kevesebbet visznek haza ha­vonta az ilyen má­sodik műszakok mi­att. Ezen joggal bosszankodnak. Nem telt bele sok idő, már arról kezd­tek beszélgetni, hogy másnap bejönnek egy kicsit korábban és felmennek a ve­zetőséghez, hogy a második műszakot is szervezzék meg úgy, mint az elsőt. Tegyenek hozzájuk épkézláb vezetőket, akik, ha intézkedni kell. tudják a dol­gukat. Úgy történt, ahogy eltervezték. Nagy fel­fordulás lett az eset­ből. Még felelősség- revonásokat is re­besgettek, mert sen- ki hosszú ideje fe- léje sem nézett a\ második műszakok- nak. \ így ért véget a; kártya- és a sakk- \ oarti. ; <« í MÁSODIK MŰSZAK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom