Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-25 / 71. szám
Szentendre VIH. ÉVFOLYAM, 24. SZÄM 1964. MÁRCIUS 25, SZERDA 1. . A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA SZENTENDREI EMBEREK Vallanak a képek • • • Igen, vallanak a képek. Egy ember, egy művész soha meg nem szűnő, gyengéd szerete- téről, amelyet egy kisváros, városunk, Szentendre iránt érzett és érez. Szentendrét, változatos szépségű környékét, csakúgy, mint keskeny, kanyargós utcáit, miniatűr tereit, furcsán csoportosuló, délolasz városkák építkezési stílusára emlékeztető házacskáit már sokan és sokszor megfestették. Mégis úgy érezzük, hogy talán egyetlen • festő alkotásából sem sugárzik annyi megértő és őszinte sze• retet a számunkra oly kedves város iránt, mint neves festőművészünk, Ilosvai Varga István művészi életművének nagy hányadát kitevő szentendrei tárgyú festményeiből. Amikor ennek okát kutatva, meglátogattuk otthoná- ; ban, Zenta utcai lakásán, ! készségesen segített „oknyomozó” munkánkban. —- Amikor néhány barátom tanácsára Nagybánya helyett 1932 nyarán életemben először Szentendrére utaztam, még nem gondoltam, hogy ezzel a végtelenül elragadó 1 kisvárossal való találkozásom mennyire végzetes lesz szá- . momra. Igen, minden úgy i történt, ahogy a szerelmes re- i gényekben: szerelem az első pillantásra. Megláttam Szentendrét és megszerettem annyi- _ ra, hogy 1934-ben véglegesen I ideköltöztem és ezzel nemcsak , titkos imádója, de mint letelepedett lakója, része is' lettem. Immár több mint huszonöt éve ennek. Szinte második szülőhelyemmé lett i azóta a város. El sem tudom I képzelni, hogy máshol éljek. Életéről röviden, dióhéjban csupán ennyit: Kunhegyesen született. A festészetben első mestere Rippl Rónai József volt. A Képzőművészeti Főiskolán végzett tanulmányai után rövid ideig Párizsban élt, majd hazatérve, előbb Kunhegyesen, aztán Pesten dolgozott. Nyaranként Nagybányára látogatott el, mígnem Szentendrén telepedett le végképp. Első kiállítását, még főiskolás korában, Jászberényben rendezte. Azóta csaknem harminc különböző tárlaton mutatta be müveit. Kolorista festő, de erős konstruktivitás is jellemzi képeit. Az érős szerkezet nála a legfinomabb lírával párosul, erő a gyöngédséggel. Képeinek legfőbb témája Szentendre. Nem is annyira a tája, hanem inkább maga a város, jellegzetes utcáival, ódon épületeivel. Szinte minden lépésnél újabb és újabb téma nyílik a festeni vágyó művész számára: érdekes, rajzos konstrukciók, amelyek képek egész sorának ihletői lettek. Zegzugos sikátorok, kényszerű kanyarba torzult, szűk utcák, zsebkendőnyi udvarok, felülről szemlélt háztetők színes sokasága. Minden érdekli, ami egy kicsit is rokonságban van a képzőművészettel. Ez az érdeklődés lett a szülőanyja az időközben már értékes gyűjteményekké izmosodott hobby- jainak: a különleges formavi- lágú, egzotikus virágzatú kaktuszok gyűjtésének. (Mintegy 500 fajtájú, 3000 darabból álló kaktuszgyűjteménye egyike a legértékesebb ilven jellegű magángyűjteményeknek hazánkban), a bélyeggyűjtésnek (levélborítékos rajzú bélyegsorozata bronzérmet nyert a Szépművészeti Múzeumban 1962-ben megrendezett bélyegkiállításon), a lepkegyűjtésnek (szentendrei és budapesti környéki faunához tartozó, ún. nagy lepke-gyűjteménye 1950 óta a védett gyűjtemények sorába tartozik) és a legújabbnak: a fényképezésnek. A színes diafilmek témája: a Szamárhegy házikói, a virágban pompázó kaktuszok a művész legkedvesebb festményei. Fiatalos türelmetlenséggel E heti kellemetlen kérdésünk: Mikor helyezik újra üzembe az artézi kutat? A város egyetlen artézi kútja a Bükkös-patak mentén kisebb lakókörzetünk mindennapos vízellátója. Hat hete azonban üzemképtelen és nem ad vizet. A kellemetlen időben nem kellemes hosszabb sétát megtenni minden pohár vízért, mivel csak a Duna- parton, a pártbizottság előtt van közkút. A múlt hét keddjén azonban annak a vize is befagyott. Nagyon sokan jelentették már a hibát a tanácsházán és a vízműveknél is, de a panasz feljegyzésén kívül más nem történt. Sőt, olyan ijesztő nyilatkozatok is elhangzottak, hogy a patakmeder rendezéséig a kutat nem csinálják meg. Ezt ugyan nem hisszük, egyrészt azért, mert számtalan család mindennapi ivó- és egyéb közszükségletét szolgáló vizéről van szó, másrészt pedig városunk egyetlen artézi vizéről, amelyet jódtar- talma és egyéb különleges alkalmatossága miatt a város távoli részeiből is felkeresnek egy-egy csattos üveggel, vederkével. A kút pótolhatatlan. Sürgős intézkedést kérünk az érdekeltek nevében! Horváth Levente Több mint 10 000 vendéget fogadott 1963. évben az Idegenforgalmi Hivatal kezelésében levő turistaszálló és a camping. Ez a szám az előző évhez viszonyítva 100 százalékos emelkedést mutat. Az eltöltött vendégnapok száma az 1962. évi 7814 nappal szemben 18 787 napra emelkedett. Az idén további nagyarányú fejlődés várható. A kereskedelmi hálózat fejlesztéséről tanácskozott március 18-án a városi tanács kereskedelmi és ipari állandó bizottsága. Gyapjúszövőket és 15 évtől szövőtanulókat (lányok és fiúk) felvesz a Gyapjúmosó és Szövőgyár Pomázi Gyáregysége, Pomáz szövi terveit. Uj képek festése, egy leningrádi kirándulás, sok barangolás a szeretett városban, rengeteg fényképezés, ezek a legközelebbi- ek. Kívánjuk közeli és távoli tervei, vágyai teljesülését. Cserébe csak annyit kérünk: szeresse továbbra is Szentendrét és jó példája minél több követőre találjon. Horányi Sándor Hová tartoznak a babosok? Szíves elnézést kérünik a pedagógus természetjáróktól és személy szerint Kiss Imre szakosztályvezetőtől, hogy március 11-én megjelent lapunkban a városi könyvtár bábjátszóit dicsértük meg kezdeményezésükért, holott a képen látható bábosok a természetjárókhoz tartoznak. Nem is gondoltunk arra, hogy a bóbszínjátszás a természetjárók műfaja. Szíves elnézésüket kérjük! KERES HÍRA-DO Az MSZMP városi bizottsága baráti találkozóra hívta március 21-én a régi munkásmozgalmi aktívákat. A pártházon elhelyezett emléktábla koszorúzásával kezdődött a találkozó, majd Balogh János, a pártbizottság titkára ismertette a veteránok és a fiatal pártvezetők kapcsolatának fontosságát. Az egybegyűltek felelevenítették a régi harcok emlékét és kicserélitek véleményüket a jelenkor feladatairól. A városi alapszervezet ünnepi taggyűlésen áldozott a Tanácsköztársaság emlékének. A titkári beszámoló részletesen megemlékezett a Tanácsköztársaság előzményeiről, majd a Tanácsköztársaság eredményeiről szólva, foglalkozott a város és a járás kommunistáinak szerepével. Méltatta dr. Horváth Ákos akkori főállamügyész-helyettes vádbiztos, Kiss Mátyás, a városi direktórium elnöke, aki ma is közöttünk él, Dehur- ta Istvánná, a városszerte' ismert, meleg szívű kommunista asszony, Szulovszky Sándor, Jovanovits Sándor és mindazok, bátor kiállását, akik súlyos börtönbüntetést szenvedtek, sőt életüket áldozták a munkásosztály nagy ügyének. — a — ö — VASÁRNAPI GOND Sokan élnek városunkban is, akik talán csak vasárnap olvasnak újságot, de akkor feltétlenül. Éveken át nagyon el voltam kényeztetve, mert a levélhordó vasárnap hajnalban elhozta az újságomat s azt már az ágyban olvasgathattam. Az idők azonban változnak, s a levélhordó közölte, hogy a kézbesítők újságterjcsztéssel nem foglalkozhatnak, már csak a napi előfizetők újságjait hordják ki. Bevallom, nem vagyok napi előfizető. Korán reggel járok be budapesti munkahelyemre, s az állomáson naponta megvásárolt Népszabadság az úti olvasmányom. Előfizetés esetén csak lefekvéskor kerülne kezembe a napi sajtó. Marad tehát a vasárnap. Sebaj, mondtam, előnyös helyen lakom, a város központjában, velem rézsűt átellenben Schömerné trakfikja, megvásárlóm ott a vasárnapi lapot. Igenám, de megfeledkeztem róla, hogy a trafikos hírlapot csak erősen korlátozott példányszámban kap. Marad tehát a sokkal fárasztóbb és hosszadalmasabb megoldás, a vasútállomás, ahol két újságárusnál kedvemre turkálhatok a lapválasztékban. Nem lehetne ezen az áldatlan állapoton változtatni? —o—e— Kiosztották a 16. életévüket betöltött szentendrei fiatalok számára az őket „ifjúvá avató” személyi igazolványokat. Az aktust ünnepélyessé tette a jól szervezett kultúrműsor és a szülők, barátok részvétele Egy kép a kisdobosok és az úttörők járási kulturális seregszemléjéről, melyet szombaton és vasárnap rendezett meg a KISZ járási elnöksége a városi művelődési otthonban (Gajzágó Jolán felvétele) Tilos az erdőben dohányozni és tüzet rakni! A múlt évben népgazdaságunknak súlyos tűzkárokat okoztak a kirándulók az erdőkben és azok a földtulajdonosok, akiknek ingatlana az erdő közelében van. Az erdő fásításában keletkezett tűzesetek megelőzése minden állam,polgárnak kötelessége az 1/1963. BM. sz. rendelet 2. § (3) bekezdése alapján. Széljegyzet a Pismány ivóvíztársulat taggyűlésének jegyzőkönyvéhez A VAROS EGYIK kiemelkedően szép területének, a Pismány-dülőnek közművesítésére alakult ivóvíztársulat március 15-én, vasárnap tartotta harmadik taggyűlését. A taggyűlésen elhangzott beszámoló azt bizonyította, hogy az érdekeitett bizalmából megválasztott intéző és ellenőrző bizottság a jóváhagyott alapszabálynak megfelelően, eredményesen munkálkodik a kitűzött cél — az egészséges ivóvíz — társulás útján történő megvalósításán. Hogy ez valóban így igaz, meggyőződhettünk a kidolgozott műszaki tervek láttán és abból is, hogy jelentős állami támogatóst — több mint 1 millió forintot — sikerült kiharcolniuk. Az állami és tanácsi támogatással arányban csökkent az érdekeltek kötelezettsége, ami egységenként 8 éven keresztül havi 30 forint megterhelést jelent. Túl azon, hogy a vízhálózat kiépítése e területen az ott lakók legalapvetőbb szükségletét szolgálja, az ingatlanok értéknövekedését is jelenti. Adott esetben tehát a befektetett összeg visszatérül. A TÁRSULAT ÉRDEKELTSÉGÉHEZ tartozó területen kimutatott egységek száma 579. A nyilvántartások szerint 352 tag — az érdekeltek több mint 60 százaléka — állást- foglalt az „életet adó” víz biztosítása mellett Mivel a városrendezési terv — amely jogszabályt képez — többek között a Pismány közművesítését is csak társulással teszi lehetővé. Ez a társadalmi ösz- szefogás létre is jött. Akadnak azonban egynéhányan, akik kétségbe vonják e szervezés törvényes voltát és annak jogosságát is vitatják, hogy a kivetett havi hozzájárulás, önkéntes befizetés elmaradása esetén — hatósági közreműködéssel — közadók formájában behajtható. Erre éppen a jószándékú és kötelezettségét teljesítő társulati tagok érdekében van szükség, mert például az 1963-ban esedékes befizetéseknek mindössze 52 százalékát teljesítették. Ez a lemaradás a közösség érdekeit sérti, így nem a társulati vezetőség megítélésétől, jó vagy rossz szándékától, hanem az érvényben levő törvényektől függ a hátralékok államigazgatási úton történő behajtása. Természetesen lehetnek olyan esetek is, amikor méltányosságot kell gyakorolni az egyes családok szociális helyzetét alapiul véve, erre azonban csak a taggyűlés jogosult a tanács illetékes hatóságának véleménye után. A TAPASZTALATOK alapján mondhatjuk viszont, hogy a kisjövedelmű családok sokkal inkább vállalják a rájuk eső terhek teljesítését, mint a tehetősebbek. Ezért és a fentebb mór kifejtett okok miatt is érthetetlennek tartjuk a taggyűlésen felszólaló D. Géza és az építendő fővezeték mentén, az Egresi úton jókora gyümölcsössel rendelkező K. Benjamin álláspontját, akik bár jó üzletembereknek bizonyulnak a hétköznapi életben, mégsem értik meg a munka jelentőségét és értéknövelő szerepét. Vauinak persze hitetienke- dők is bőven, akik nem hisznek a társadalmi összefogás erejében és a lelkesen dolgozó, áldozatkész vezetőségben. Azt mondják — térdig érő szakáll nő az emberek állán, amíg a tervezett munka megvalósul. MI VISZONT HISZÜNK BENNE és minden támogatást meg is adunk e nagy jelentőségű programhoz. A vezetőség összetétele, ismerve lelkes, áldozatkészségüket, hozzáértésüket, biztosíték arra, hogy a program ütemszerűen megvalósul. Sziráki Ferenc A Tűzrendészet! Hatóság felhívja a kirándulók és ingatlantulajdonosok figyelmét arra, hogy dohányozni, tüzet rakni, avart égetni csak a fásítás, az erdő szélétől számított 100 méteren túl lehet. Az erdőbe, a lezárt, tűzveszélyes területekre a tűzveszély elmúltáig belépni tilos. Aki az előírástól eltérően 100 méteren belül akar tüzet rakni, arra a tanács vb-től és az erdőgazdaságtól kell engedélyt kérnie. Minden állampolgárnak kötelessége tűz esetén az oltásban részt venni, azt azonnal a legközelebbi hatóságnak jelenteni, nagyobb tűzesetnél a tanács vb felhívására az oltásban kézi szerszámokkal részt venni. I. fokú Tűzrendészet! Hatóság Tetszik és dicséretet érdemel... :.. Tóth Istvánná köztisztasági alkalmazott, aki szorgalmas munkával mindent élkövet a rábízott körzet rendjéért és tisztaságáért, Nem tetszik... ...hogy a Somogyi—Bacsópart és a Péter-Pál utca sarkán levő állami lakóépületben végzett javítási munkálatokból visszamaradt homokkupac még mindig az aszfaltjárdán éktelenkedik; ...hogy a Batthyány utcában az egyébként is szűk járdát szintén tatarozásból visz- szamaradt cserépmaradványok és téglarakások foglalják el; ... hogy a Somogyi—Bacsóparton a sétány kialakítása után kitermelt követ és földet az úttesten tárolják, zavarva a 11-es műút közlekedését; ...hogy a járdák takarítását elmulasztó bérlők és ház- tulajdonosok büntetése elmarad, vagy a kirótt büntetés behajtása késedelmet szenved. Megemlékeztek a Tanácsköztársaság 45. évlordulójáról
