Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-25 / 71. szám

& n i, a GALLY Szombaton, kö- dös, hideg már- ciusi nap regge­lén, elindultam a monori-erdei tej- csarnokba tejért. Utam egy kis er­dő mellett vitt el. A bokrok között mozgott valaki. Ugyan ki lehet — fC' tűnődtem —, aki ilyen korán galy- lyat szed tüzelő­nek? Felemelke­dett az ismeret­len, karján a víztől csöpögő ágakkal, akkor ismertem meg: Imrei Éva, a postahivatal he­lyettes vezetője. Egy hét óta szedegeti így a gallyaikat, hogy be tudjon fűteni a posta he­lyiségében, s a hűvös időben a kályha egy kis meleget le­heljen rá munka közben. Ja­vasolnám a felettes szervek­nek, hogy ha fuvartételben nem is, de legalább postacso­magban küldjenek ki szenet a monori-erdei postára, míg a hideg tart. (V—) — KIS Z-tasgyűlés lesz ma az iparitanul6-iskolában. — Zöldell a káposzta, kara­lábé és karfiolpalánta az úri Bélke Tsz kertészetében. Rövi­desen megkezdik a palánták kiültetését. VECSÉSI HÍREK A központi iskola melletti óvoda 175 ezer forintos fel­újítását a közeid napokban fejezték be. Pénteken lett volna a műszaki átadás, de nem vették át, mert a pad­ló nem felelt meg a kí­vánt követelményeknek. Szeptember 1-től a vecsé- si központi iskolában bein­duló gimnáziumban a nap­pali tagozat mellett esti ta­gozatot is indítanak, ameny- nyiben kellő számú jelent­kező lesz. — A földjáradék fizetését e héten kezdi el a monori Uj Élet Tsz. — Jól telelt a burgonya- vetőmag az úri Béke Tsz-ben. A lucernán és a kukoricán kí­vül valamennyi vetőmag kéz­'nél van. Kukoricából csak 30 mázsa vetőmag érkezett meg, még 120 mázsa hiányzik! A gombai IJJ Élet Tsí hírei Közel egymillió forin­tot fordítanak gépesítésre ebben az évben, négy erő­gép vásárlását tervezik. 117 szarvasmarha meg- hizlalását tervezik. A napokban kaptak a Barneváltól hatezer elő­nevelt csirkét; ezt a tojó- állomány kibővítésére kí­vánják felnevelni. 160 disznóval növeke­dett a háztáji sertésállo­mány. A háztáji földek kijelö­lésére alakított bizottság befejezte munkáját. Min­den tagot értesítettek, hogy mennyi háztájit kap, ezt a közgyűlés is meg­erősítette. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Ellopták a hangomat. Gyömrő: Elektra. Maglód; Előzés (szélesvásznú). Monor: Az ól-dög es a tízparancsolat (szélesvásznú). Nyáregyháza: Mágnás Miska. Pi­lis: Pacsirta. Tápiósüly: Tücsök. Űri: Emlékek éjszakája. Üllő: Szi­gorúan titkos (szélesvásznú). Va­sad: Üresjárat. Vecsés: Az orosz Csoda I—n. TIT-előadás Vecsés, 18 óra, a Martinovics té­ri-iskolában: Az erkölcsi nevelés nehézségei serdülő korban. Elő­adó: Perjés József. ANYAKÖNYVI HÍREK Gyömrő Házasságot kötött: Méhész Lász­ló és Farkasdy Erzsébet. Elhunyt: Todorovics Lajosné, szül. Ceglédi Zsuzsanna 49 éves. Monor Születtek: Nagy Miklós és Ber­kes Mária Hona leánya: Mária, Fekete József és Paulovicz Borbá­la fia: György, Kolompár Sándor és Kis Mária leánya: Éva, Bakos Béla és Sztranyári Zsuzsanna fia: József, Kucsák József és Teszárs Emma leánya: Erika, Nagy Antal és Kovács Erzsébet leánya: Klára, Faiteas Sándor és Szilágyi Mária leánya: Erzsébet, Tóth József és Princz Júlianna fi-a: Árpád, Szlu- ka Ferenc és Burján Aranka fia: Ferenc, Fazekas János és Hri- csovszky Ilona leánya: Ildikó. Házasságot kötöttek: Feczek Ist­ván és Péter Anna, Borbás János és Turcsik Mária. Elhunyt: Kovács Etelka Mária £4 éves. VIDtEE A p-E S T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM. 71. SZÄM 1964. MÁRCIUS 25, SZERDA Tsi-eink megszilárdításának fontos előfeltétele a szövetkezeti demokrácia erősítése A tsz-ek gazdasági megerősödésénél: mindannyian szemta­núi vagyunk az utóbbi években. A gazdasági felemelkedéshez feltétlenül hozzájárult az is, hogy tervszerűbb, szervezettebb, kollektivebb, demokratikusabb lett a vezetés. A szövetkezeti demokrácia kiterjesztése azonban még sok feladatot ró ránk még mindig találkozunk olyan intézkedésekkel, amelyek a tör­vényes rendelkezésekkel, jogszabályokkal ellentétesek; sértik, csorbítják a tsz-tagság jogait. A törvények ismerete, tiszteletben tartása, végrehajtása nélkül azonban egészséges tsz-mozgalomról nem beszélhetünk. A járási ügyészség éppen ezért éberen őrködik a törvényesség felett, s az elmúlt évben 14 esetben tartott vizsgálatot a tsz­ékben. Ennek nyomán egy esetben óvással, 13 esetben felszó­lalással éltek. Ez év első két hónapjában már 7 hasonló vizs­gálódást folytattak le. Ezenkívül kivizsgálták a tsz-tagoktól érkezett 13 panaszt is. A termelőszövetkezetek leg­magasabb szerve a közgyűlés, a tsz-demokrácia megnyilvá­nulásának is itt nyílik a leg­nagyobb tér és lehetőség. Az ügyészéé/; elsősorban azt vizs­gálta: a közgyűlések ténylege­sen betöltik-e hivatásukat? Megállapították, hogy általá­ban megfelelő időközönként összehívják a közgyűléseket, azonban gyakran határozatké­pesnek minősítik akkor is, ha nem az. Születnek törvény- sértő közgyűlési határozatok is — például Úriban, Sápon, Péteriben — amelyeket a já­rási tanács vb-nek kellett megsemmisíteni. A vb ezen­kívül négy esetben javasolta a közgyűlésnek (a gyömrői Pe­tőfi Tsz-ben; a tápiósápi Pe­tőfi Tsz-ben; a vecsésd Ezüst­kalász Tsz-ben és a vasadi Kossuth Tszcs-ben), hogy a tsz elnökét figyelmeztessék az alapszabály szerinti működésre. A tsz-ekben szakítottak az­zal a káros gyakorlattal, hogy a vezetés alatt nem a választott vezetőséget, hanem az elnököt és a függetlenített vezetőket értették. Egyes tsz- vezetők azonban még ma is egyedül — a választott veze­tőség nélkül — döntenek fon­tos kérdésekben. (Ilyen jelen­ségek mutatkoztak a péteri Rákóczi Tsz előbbi elnökének munkájában.) Születnek oly­kor törvénysértő vezetőségi határozatok is (például: Nyár­egyháza); olyan is megtör­tént (Úriban például), hogy a háztáji földek kiosztását ak­kor terjesztették jóváhagyás­ra a közgyűlés elé, amikor a tsz-tagok már javában mű­velték azt. A tsz-vezetők sok esetben túlteszik magukat a jog­szabályokon. A vecsés! tsz-ek például — minden erre vonatkozó enge­dély nélkül — fuvarozási iro­dát nyitottak. Csak ügyészi fel­szólításra kérték meg utólag a működési engedélyt. Az ellenőrző bizottságok — amelyeknek egyik fő tiszte a demokrácia feletti őrködés — működése igien gyenge, egyes tsz-ekben pedig nem is mű­ködik. Ez utóbbira’ találhatunk példát az üllői Kossuth, a ká­vai Haladás tsz-ekben. Jó példaként lehet viszont megemlíteni az úri Béke Tsz ellenőrző bizottságát, amelynek tagjai hasznos ész­revételeikkel, indítványaikkal elősegítik a vezetőség munká­ját. A maglódi Micsurin, a ve* csési Ezüstkalász, a bényei Népfront tsz-ekben folytatott vizsgálatok arra mutatnak, hogy a fegyelmi eljárások te­rületén sok még a szabályta­lanság, törvénysértés is ta­pasztalható. A jogi ismeretek (hiánya sokszor hozza hátrányos hely­zetbe a tsz-eket. Minden tsz- ben megtalálható papírforma szerint a jogász. Működésük azonban — az üllői Kossuth, a péteri Rákóczi, a monori Kossuth, a gombai Uj Élet tsz-ek kivételével — több­nyire formális. Ugyanakkor a tsz-ek vezetőségei az ügyészséget csak igen ritkán keresik fel jogi tanácsért. A járási ügyészség a jövő­ben is fontos feladatának te­kinti, hogy az ilyen irányú vizsgálódásokat kiszélesítse és ezzel is segítse a szövetkezeti demokrácia erősödését Maga alá temette a ledőlt fal Vasárnap délután sú­lyos szerencsétlenség tör­tént Űri községben Nagy Illés tsz-tag istállójában. 'A helyi tsz állatgondo­zója éppen a közös tehe­nészetben volt elfoglalva, amikor meglátogatta csa­ládját Sárközi László, a község sertéspásztora. Az idős ember dolgavégeztével távozni akart, de mielőtt elment, kérték: nézze meg az istállóban a kismalaco­kat. Az istálló dombon épült, sárfaiból. Amikor belépték — velük volt Nagy IÜésné édesanyja is — a fiatalasz- szony rémülten felkiáltott: Dől az istálló, szaladjatok! A két idős embernek sze­rencséje volt, valahogyan kikerültek az omladozó épületből, Nagy Hlésné azonban bentszorult és az istálló fala maga alá te­mette. A fél falú ott szor­goskodott a mentésnél, de amikor kiemelték az am’.a- dék alól, már akkor halott ■veWf» t-S&ravgaafiériáé&ére az ajtó irányában összeros- kadó fal dőlt rá. (Az istál­lóban levő állatok sértetle­nek maradtak!) A halálos szerencsétlen­ség okát még nem tisztáz­ták. A köztiszteletben levő Nagy Illés és két fiatalkorú lánygyermeke iránt nagy részvéttel varrnak Úriban és együtt osztoznak mély gyászában. <—ö) CSILLAGOK A DOBOGÓN címmel indám esztrádmű- sort rendez ek, amely jól szórakoztatta a monori mű­velődési otthon közönségét. Sokat tapsoltunk és nevet­tünk a televízióból ismert Szegedi Molnár Géza paro- distán (kép jobbra). A közönség Itedvencei: a monori „Ezüst Csillag'’ egy üt és tagjai is nagy si­kert arattak (alsó kép). — Ünnepi KISZ-taggyűIést-I tartottak szombaton Káván az általános iskolában. Ezen a na­pon — a szülők és a pedagó­guskar jelenlétében — vette soraiba a. helyi KlSZ-szerve- zet az általános iskola VIII- os úttörőit és adta át részük­re a tagsági könyvet. Az ünne­pi aktuson a község párttitká­ra, Gaál Ferenc vb-elnök és Várszegi József, a Hazafias Népfront helyi titkára köszön­tötte az ifjú KISZ-istákat és kívánt sok sikert munkájuk­hoz. (Foto: Pétortly) GYÉMÁNTOK Szombaton délután az újjáépített ifjúsági székházban jöt-í tek össze Monoron a veteránok és a fiatalok, hogy megemlé­kezzenek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 45. évfordulójáról.1 Az ünnepséget a helyi párt- és KISZ-szervek rendezték meg a szakmaközi bizottsággal karöltve. Wasky György alapszervi titkár megnyitója után Gál János, a községi pártbizottság tit­kára szólott az egybegyült 20 veteránhoz és az őket körülvevő, úttörőkhöz és KISZ-esekhez. A veterán elvtársak közül sokan felelevenítették élményeiket; felszólalt többek között Spiesz József elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa; a Központi Bizottság társadalmi munkatársa is. Ezt követően az úttörők és KISZ-esek virágokkal üdvözölték a veteránokat; a nőtanács pedig egy nagy tál fánkkal köszöntötte a kedves vendégeket. Ezután felcsendültek a 19-es dalok, együtt énekelték a veterá­nok a fiatalokkal... <sp—) Spiesz József elvtárs emlékezik (Foto: Kalotay) A gyömrői pártház nagy, ovális vörösasztalát szombat délután a 19-es veteránok, régi munkásmozgalmi harcosok ko­szorúja vette körül. Széles gyűrű fonódott köréjük a pártveze- töség tagjaiból, a KISZ-esekből, a honvédségi alakulat képvi­selőiből. Hallgattuk, ittuk szavaikat; kézröl-kézre adtuk azt az 1919-re emlékező könyvet, amelyet Heilig Antal elvtárs ado­mányozott ez állMlommal a pártklub könyvtárának; azt a keményfedelű füzetet, amelybe Szűcsi János elvtársnak je­gyeztek be emléksorokat a Hajmáskéren vele együtt rabosko­dó 19-esek; azt a botot, amelyet a zalaegerszegi intemálótá- borban faragott ki 1920-ban, s amelynek fogója eredetileg ökölbeszorított kézzé volt kiformázva, de a táborparancsnok utasítására birkafej-formájúra kellett átfaragni... Jó volt hallgatni Kürti József, Nagy Sándor elvtársak vö- röskatona-élményeit; Kürti Józsefné és Csóta Béla emlékezé­seit a KIMSZ munkájáról; Romsics Jánosnak és feleségének az illegalitás nehéz esztendeiről elmondott szavait; azokat az emlékeket, amelyeket Klics Gyuláné elvtársnő — az akkor tízéves proletárgyerek — őriz a 45 év előtti eseményekről. Az volt a leglélekbemarkolóbb, hogy ezeknek az elvtár- saknak nem a kínzások, ütlegelések, nélkülözések, tehát a fi­zikai megpróbáltatások emléke fáj, sajog a legjobban — pedig sokat elszenvedtek abból is! —, hanem az emberi megalázta­tások, az önérzetükbe tiprások égetik még ma is szívüket; az, hogy a társadalom salakjának nevezték, tekintették őket... Az élet .azóta, bizonyított „ s. mg, már mindenki előtt vilá­gos: nem a salakja, hanem éppen az ékkövei, gyémántjai öl: a társadalomnak. Vigyázzunk hát rájuk, becsüljük meg őket ehhez illően! r. b. Vasúti gőzdaruval fektették le az alagcsöveket a monori sorompónál A monori Ady Endre úton, a csatorna vizének a vasúti pályatest alatt történő aka­dálytalan átvezetése céljából a MÁV budapesti igazgató­ságának tervei alapján a tél folyamán elkészülteik a vas- betonszelvények. Vasárnap és hétfőn a MÁV kivitelező gár­dája vonult fel és a buda- pest—terézvárosi pályafenn­tartás dolgozói, és a ha­talmas mozdonydaru segít­ségével három szerelvény be­emelését végezték el a pálya­test alá. A további két oldal- szelvénynek az elhelyezésére április közepén fog sor ke­rülni. Ha a község a csatorna csat­SPORT Megkezdődött... Nyitány vendégségben, méghoz­zá Üllőn! A monoriak részére te­hát nem a legkedvezőbb volt a megyei labdarúgó bajnokság sor­solása. A kezdés azonban jól sikerült. A monori fiúk igazolták jó felké­szülésüket és győzelemmel tértéi haza. Az indulásnál két pont nem rossz útravaló, ezt azonban nem adták könnyen, meg kellett érte küzdeni. ★ A monori csapat új összeállítás­ban lépett pályára. Szolnoki a jobbfedezet, Vitéz a középcsatár és Szabó K. a balhátvéd posztján játszott. Az új összetételű csapat jól megállta a helyét. Különösen a közvetlen védelem volt a leg­jobb csapatrész, de a csatársorra sem lebet panasz. Gyorsak és tervszerüek voltak a monori tá­madások és túlkemények az üllői védők. ★ Ezen az első tavaszi bajnokin a monori csatárok két szabályos gólt lőttek és hasonlóan az ül­lőiek is, mégis 2:1 lett a végered­mény, a monoriak javára. Hogy miért?! Egyszerűen azért, mert Tihanyi játékvezető Szál a i nagy­szerű akció utáni gólját nem Is­merte el szabályosnak. Pedig a magyar labdarúgásban — s min­denütt a világon — a nagykönyv szerint tanítják az ilyen gólt. (Vi­téz hátraadott beadását, a jóütem­ben érkező Szalai rúgta a hálóba!) Hogy mégis hogyan lett 2:1? Go­dina, a nemrég még monori szí­nekben játszó fedezet — öngólt rúgott, saját kapujába, vagy 30 méterről! Ez volt a legszebb gól! ★ Az üllőiek a monoriak techni­kai fölényét erővel igyekeztek el­lensúlyozni. Különösen a jobbhát­véd és a kőzépcsatár játszott he­lyenként kfméletlenUl, de ez sem segített. Burza és Erős hiányát nem tudták pótolni a tartalékok. Jobbhátvédből csak nagyon ritkán válik jó balszélső. Az üllőiek is élőbb-utóbb rájönnek majd: játé­kost csak a saját posztján! ★ Játék közben labda találta el a szögletvonalhoz közel álló egyik üllői nézőt, oki nagy dühében belerúgott a monori játékosba. A csúnya Incidens láttán összesza­ladtak az emberek, majdnem tö­megverekedés kezdődött. Egyes üllői rendezők, ahelyett, hogy tá- voltartották volna a nézőket az alapvonaltól. Illetéktelenül lök- dösték a zöldkarszalagos monori edzőt Dimény Lajost. Lehet, hogy üllőinek nézték? (hörömpő) lakozását is hasonló méret­ben fogja elkészíteni, valószí­nűnek látszik, hogy az Ady Endre úton áramló víz nagyobb áradások ese­tén sem fog ennél a vas­úti átjárónál megakadni. Egy alkalommal a helyszí­nen foglalatoskodó vasúti éa műszaki szakemberek véle­ményének kikérése mellett sajnálattal állapítottuk meg, hogy ennél az átjárónál a sok cikkezés, felszólalás és inter­pelláció ellenére semmiíé'.e elérhető gyakorlati megoldás nincs arra nézve, hogy a sok időt rabló várakozás a zárt sorompó előtt megszűnjék. Egy felüljáró építése tötíj mint 600 000 forintba kerül­ne, melynek költségeit a köz­ségnek kellene fedeznie. Amel­lett a felüljáró nem is oldaná meg a kérdést, mert — amint a tapasztalat is igazolja — a két emelet magasságú átjá­rót sem a kerékpárosok, sem az idősebb emberek nem ven­nék igénybe. Aluljáró készí­tése még többe kerülne. A fél- és fénysorompót — melyet a MÁV felszerelt — a közleke­dési hatóságok nem engedé­lyezték. Le is szerelték, a MÁV más helyütt felszerel te, ahol azóta kifogástalanul mű­ködik. Kis sorompót — a emberek véleménye rint — létesíteni nem le­het, egyrészt az úttestet szűkítem nem szabad, másrészt az állo­más vágány-váltórendszere közvetlen az átjáróig húzó­dik, melyen keresztül a gya­logjárót nem lehet egyik ol­dalon sem megoldani. Nincs más megoldás, mint a lezárt sorompó előtt tovább várni és mérgelőd­ni, amíg Monor 20 éves távlati tervében szereplő áthidalás majd egyszer megépül. (Dr. Huszty)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom