Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-25 / 71. szám

PEST MEGYEI ▲ ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! **» <é£> , -m x/Cirlan ítéletet hirdet a bíróság. A Vádlott — középkorú kopaszo­dó férfi — alig figyeli a bíró szavát. A közönséget nézi, s közte azokat, akik ide, a vád­lottak padjára juttatták. Vét­ke: ifjúság elleni bűntett. Apa, aki éheztette gyerme­keit. Apa, aki részeg fővel a téli éjszakába kergette ki az ütlegei elől menekülő gyereke­ket; az anyjukkal együtt. Sem­mi rendkívüli, „szokvány” eset. Mégis: a társadalmi szer­vek helyi vezetői a felelőtlen embert — többszöri figyelmez­tetés után — a bíróság elé ál­líttatták. Mi közük hozzá? Sokan és sokszor teszik fel e kérdést. Sokan és sok he­lyen vannak olyanok, akik bármit látnak, tapasztalnak is, azonnal megadják a maguk számára a felmentést: mi kö­zöm hozíá?! Sok bajt, botlást, vétket, megelőzhetnénk, ha e tekintetben is előbbre tartana a közgondolkozás. Szándéko­san választottunk szélsőséges példákat igazunk bizonyításá­ra; a nemtörődömség, a mások tetteivel szembeni közömbös­ség nem minden esetben vezet tragédiákhoz, de egyetlen olyan eset sincs, amikor kö­vetkezmények, nyom nélkül múlna el. Maglódon a közel­múltban kettős halálesetet okozott a lopott metilalkohol- ból gyártott „pálinka”. Az üze­mi szarka útja ide vezetett. És az ellenpólus: Tárnokon Vass András tolvajt a lakos­ság segítségével leplezték le. A bűnüldözés egyetlen kis területe életünknek. Mégis: seregnyi példát sorolhatnánk, hogyan álta útját a becstelen­ségnek a kollektív felelősség- érzet, illetve hogyan hagyta szabadjára a szemet hunyás, a nemtörődömség, a garázdál­kodást. De nemcsak „nagy” ügyek vannak, hanem „ki­csik” is. Látszatra kicsik, s látszatra olyanok, amelyekre az emberek egy része azonnal rá vág ja: mi közöm hozzá? Van-e közünk ahhoz, hogy az építkezésen, amely mellett napról napra elmegyünk, meg­tűrt dolog az anyagpocséko- las? Van-e közünk ahhoz, hogy munkahelyünkön laza a bizonylati fegyelem, s amit akarnak, azt visznek el az „élelmesek”, az üzemi szarkák? Az emberek nem kis hánya­da csak akkor hördül fel, csak akkor méltatlankodik, ha közvetlenül érinti mások cse­lekedete. A tolvaj csak akkor tolvaj, ha azt vitte el, ami az enyém. A részeges, gyerme­keit ütlegelő szomszéd csak akkor lesz ügy, amikor tönk­retette tizedik vagy huszadik éjszakám. Különben mi kö­zöm lenne hozzá? Pedig a tol­vajok többsége azt lopja, ami a mienk! A zilált családi körülmények között élő gye­rek társaira rossz hatással van, s társai között ott lehet az enyém is. A vevőt becsapó boltos nemcsak akkor tisztes­ségtelen, ha nekem mér vagy számol rosszul, hanem akkor is, ha másoknál teszi ugyan­ezt. Az emberek mégis kö­zömbösen mennek tovább, úgy tesznek, min akik se látnak, se hallanak, s csak amikor „ki­pattan” valami, akkor hajto­gatják: én ezt már régen lát­tam, én már rég tudom. ■.. Ha igy van — miért nem szólt, miért hagyta, hogy min­den menjen a maga útján to­vább? Hiba lenne nem szólni arról, hogy a közömbösökkel, a sze­met hunyókkal ellenkező ol­dalon mind többen sorakoznak fel. Áldozatos és eredményes munkát végeznek az önkéntes rendőrök. Az üzleteket társa­dalmi ellenőrök járják, a népi ellenőrzés jelentősebbnél je­lentősebb vizsgálatokat végez, több és több levél érkezik közérdekű panaszokkal a párt­ós állami szervekhez, a sajtó­hoz. Ez hűen jelzi a közgon­dolkodás változását, a társa­dalmi morál átalakulását. E változás azonban lehetne gyorsabb, s kell is, hogy az le­gyen. Az egymással való törődés, a mások ügyéért való fárado­zás sok szép példáját megta­lálhatjuk hétköznapjainkban. De legalább ugyanannyi pél­dát találunk a nemtörődöm­ségre, a mások ügye iránti kö­zömbösségre, a léleiktelenség- re. Egyik oldalon már az új erkölcs, a szocialista erkölcsi normák érvényesülése, a má­sikon még a régi, a farkas- erkölcs, a magunkon kívül senkivel sem törődés, az eset­leg berzenkedő lelikiismeret megnyugtatására szolgáló — mi közöm hozzá? Erdőkertesen tizenegy gye­rek él leírhatatlan körülmé­nyek között, mert szüleik csak egyetlen dolgot ismer­nek: az ivást. A nagy létszá­mú család helyzete tudott do­log, de ennyiben is maradt hosszú időn át. Érden jó mun­kát végez a tanács mellett működő szociális bizottság. Felkutatják az elhagyott öre­geket, megadnak nekik min­den tőlük telhető támogatást. Min múlik, hogy pozitív és negatív ennyire váltják egy­mást? Az embereken és a szemlé­leten. Az embereken, akik közül mind több megtanulja a szo­cialista morált. A szemléle­ten, amely mindinkább olyan légkör kialakításához vezet. amelyben szégyen nemtörő­dömnek lenni, semmit nem látva, hallva elhárítani mások gondját, baját. E szemlélet kialakítása, e légkör megte­remtése nem könnyű, s nem egyik napról a másikra végre­hajtható tett. De — el nem hagyható feladat! Nem a holnapé, hanem már a máé. Nem mások feladata, hanem mindannyiunké. Olyan célkitűzés, amelyre nyugodt lelkiismerettel egyetlen ember sem mondhatja ki: nincs kö­zöm hozzá ... Mészáros Ottó Tovább fejlesztik j a jól bevált formákat Eredményekben gazdag a magyar-szovjet tudományos és kulturális együttműködés Tudósok, művészek százai járnak évente a baráti országban Az elmúlt évben is tovább fejlődtek a magyar—szovjet tudományos és kulturális kap­csolatok. 1963-ban pélául csak a Művelődésügyi Minisztéri­umhoz tartozó intézmények munkatársai, az alkotó szö­vetségek tagjai közül mintegy négyszázan jártak a Szovjet­unióban és alig valamivel ke­vesebben, mintegy háromszáz­ötvenen jöttek látogatóba, hosszabb-rövidebb tanulmány­útra, vendégfellépésre a Szov­jetunió reprezentánsai ha­zánkba. Szovjet professzorok számos érdekes előadást tartottak ha­zánkban. Mcsedlov-Petroszjan pro­fesszor a Dunai Cement­és Mészműben a cement­gyártás néhány korszerű elméleti és gyakorlati kér­dését ismertette. Andrejev professzor a mate­matikai nyelvészet kiváló mű­velője, a gépi fordítás világ­szerte elismert szaktekintélye kilenc előadást tartott a gépi fordítással foglalkozó fiatal nyelvészeinknek. Szovjet meg­hívásra pedig Perényi Imre, a Budapesti Építőipari és Köz­lekedési Műszaki Egyetem rektora adott elő Moszkvában Budapest és környéke város- rendezési tervéről és tanulmá­nyozta Moszkva nagy város- rendezési terveit, Széchy Ká­roly professzor alapozási és cölöpözési munkákról, Kalmár László akadémikus az elektro­nikus számológépekről tartott előadást. A magyar művészeti élet i képviselőinek látogatásai közül , kiemelkedett Kodály Zoltán 1 moszkvai látogatása és szerzői estje, valamint részvétele a két ország zeneművész szövet­sége között Moszkvában foly­tatott megbeszéléseken. A nagy zeneköltő Háry János című daljátékét Moszkvában és Tartuban is bemutatták és nagy sikere volt a Psal­mus Hungaricus tavaszi be­mutatójának is. A Szovjet­unióban járt többek között Domanovszky Endre, a Ma­gyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke, Nádas- dy Kálmán, az Operaház, Hont Ferenc a Színháztudo­mányi Intézet igazgatója. A két neves színházi szakember részt vett a Szta-nyiszlavszkij- Hába utca 31. szám alatt 15 000 centenárium ünnepségem. Budapesten és Kecskeméten hangversenyezett a moszkvai állami szimfonikus zenekar Kondrasin vezényletével és zetett Ez az együttes több vi­déki városunkban is nagy si­kerrel vendégszerepeit. Az A. Stein vezette szovjet írókül­döttség látogatásán, az alkotó szövetségek konferenciáin való kölcsönös részvételen kívül meg kell emlékezni a jelentős filmcseréről, valamint a szov­jet művek magyar és a ma­gyar irodalmi alkotások szov­jetunióbeli kiadásáról. 176 szovjet szépirodalmi, politikai, műszaki és egyéb munka más­fél milliónál több példányban jelent meg hazánkban. A szin­tén milliós példányszámú szovjet kiadásból a József At­tila kötet második kiadása a legjelentősebb. A tudományos együttműkö­dés legfontosabb mutatója a két akadémia és intézetei kö­zött lebonyolított nagyarányú kutatócsere, látogatás és tanulmányút. Mindkét országból körülbelül másfél száz tudós, kutató ke­reste fel a másik ország in­tézményeit, tanulmányút, kö­zös kutatómunka vagy elő­adástartás céljából. Az akadé­miai intézetek 32 közös kuta­tási témán dolgoztak. Különö­sen jelentős volt a számítás- technikusok, automatizálási szakemberek, szerveskémiku­sok és fiziológusok együttmű­ködése. A szovjet orvostudományi akadémia intézetei 16 kö­zös kutatási témán dolgoz­tak együtt a magyar aka­démiai és egyetemi inté­zetekkel, klinikákkal. A legjelentősebb közös témák a daganatok fejlődését gátló antibiotikum-kutatások és a gyermekbénulás elleni küzde­lem problémái voltak. Első íz­ben nyílt lehetőség a fiatal kutatók fejlődését nagyban elősegítő hat hónapnál hosz- szabb tanulmányútokra. A tu­dósképzésünknek nyújtott szovjet segítséget olyan szám jelzi, hogy kétszáznál több kandidátusi vizsgára készülő aspiránsunk tanult az elmúlt évben a Szovjetunióban. Az Akadémiai Könyvtár 152 szov­jet tudományos intézettel áll rendszeres összeköttetésben és ezernél több kiadványfajtát küldött a Szovjetunióba. Az idén továbbfejlesztik a. jól bevált együttműködési formákat. Bővítik a hosszabb tanulmányutak lehetőségeit, kölcsönösen szerzői esteket rendeznek és az eddiginél szé­lesebb körben kerül sor kul­turális szakemberek, muzeoló­gusok, könyvtárosok, írók, műfordítók, zenészek, képző­művészek, filmszakemberek kölcsönös látogatásaira, tanul­mányútjaira. Tervbe vették a Tretyakov-képtár válogatott darabjainak budapesti és a Nemzeti Galéria kincseinek moszkvai bemutatóját is. (MTI) Hazaérkezett a SZOT küldöttsége A magyar szakszervezeti küldöttség — amely Brutyó ■ Jánosnak, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével részt vett a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának szó­fiai ülésén — visszaérkezett Budapestre. A küldöttséggel együtt utazott Louis SaiÜanl, az SZVSZ főtitkára is, aki folytatta útját Prágába. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megje­lent Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT elnöke, va­lamint a SZOT elnökségének és titkárságának több tagja. (MTI) ____________ KGST-tanácskozás Budapesten a margitszigeti Nagyszálló előadói termében kedden megnyílt a KGST-or- szágok mezőgazdasági állandó bizottsága növényvédelmi ál­landó munkacsoportjának 5. ülése. A március 28-ig tartó ülésen a program szerint szá­mos, a tagországokat érintő fontos növényvédelmi és nö­vényegészségügyi kérdést tár­gyalnak meg. Merénylet a tokiói amerikai nagykövet éden Kedden egy 19 éves japán fiú késsel megtámadta és a combján megsebesítette Edwin O. Reischauer tokiói ameri­kai nagykövetet — jelentette az AP hírügynökség. Reischatter éppen kilépett a követség épületének, kapuján, amikor a merénylő eléje top­pant és egy hosszú késsel fe­léje sújtott. A kés pengéje a nagykövet combjába szaladt. A bejáratnál álló követségi alkalmazottak azonnal közre­fogták és lefegyverezték az el­lenállást nem tanúsító me­rénylőt. A nagykövetet kór­házba szállították és megope­rálták, állapota nem súlyos. Szomáliái—etiópiai tárgyalások Khartoumban kedden tárgya­lások kezdődtek Szomália és Etiópia küldöttségei között a két ország közötti határkőnf-> liktus békés rendezéséről. Az ENSZ kereskedelmi értekezletén meghesdődött a a budapesi zenei hetek egyik eseménye volt a moszkvai Csajkovszkij ka­marazenekar fellépése, amelyet Terjan professzor ve­Rendőrroham Jatksonville-ben A floridai Jacksonville-ben a rendőrök kíméletlen rohamot intéz­tek a jogaikért tüntető négerek ellen. A városban valóságos háború kezdődött, egymást érték a tüntetések és a letartóztatá­sok. Egy néger asszonyt meg­öltek, több mint 200 négert letartóztattak és azonnal el­ítéltek. A zavargások azután rob­bantak ki, hogy Haydon Burns polgármester, aki Florida kor­mányzójává szeretné válasz­tatni magát, olyan rendeletet hozott, hogy négereknek tilos Két néger meghalt — Tovább tartanak a tüntetések — Letartóztatások a faji egyenjogúság érdekében tüntetniök a szállodák, étter­mek és más nyilvános helyek előtt. A város néger lakossága azonnal tüntetésekkel vála­szolt. A polgármester parancsot adott arra, hogy oszlassák szét a tömeget, és aki nem engedelmeskedik, tartóz ássák le. Az összecsa­pások egész nap tartottak és estére a rendőrség 140 felnőt­tet és 75 fiatalkorút vett őri­zetbe — csaknem kivétel nél­kül négereket. Az esti órákban színre lép­tek a fehér fejvadászok is. A város északi részében egy autóból rálőttek Mae Chappel 36 éves néger asszonyra. Az asszony kórházba szállítás köz­ben meghalt. A golyók egy fehér férfit is megsebesítettek .a közelben. Lehel Miklós, az MTI fcifeül- i dött tudósítója jelenti: Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének kedd délelőtti ülésén elsőnek Raul Prebisch, neves argentin köz­gazdász, az értekezlet főtitká­ra emelkedett szólásra. Beszédében visszautasítot­ta elsősorban a nyugati hatalmak részéről őt ért támadásokat. Mint ismeretes, Raul Pre­bisch jelentésében bírálta az általános vám-, tarifa- és ke­reskedelmi egyezményt, a GATT-ot és kimutatta, hogy — szemben a nyugati hatal­mak állításával — az nem al­kalmas a gazdaságilag fejlet­len országok problémáinak megoldására. Javasolta helyet­te, hogy időnkint hívják össze az v ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletét és alakítsanak állandó bizott­ságot. Jelentésében szót emelt a szocialista országokkal foly­tatott kereskedelem mellett is és ez különösen kiváltotta. a nyugati hatalmak nemtetszé­sét. Prebisch beszédében — anélkül, hogy a támadásokra kifejezetten utalt volna — hangoztatta, hogy jelentése nem személyes véleményét tükrözi, hanem sok szakértő­vel és államférfival folyta­tott tanácskozásaiból kialakí­tott álláspont. Jelentéséről szólva megálla­pította, 1 ^gy az igen szerény, csak a tennivalók minimumát tartalmazza. Ezután kifejezte reményét arra, hogy lehetőség nyílik a kereskedelem fejlesz­tésére a szocialista országok­kal „hosszú lejáratú kétoldalú és többoldalú szerződések” alapján. Prebisch visszautasította q vádakat fl tennivalók minimuma — a Béke-világ" tanács üdvözlete I Ezután Carlos Leras nagy­követ, a columbiai delegá­ció vezetőjének felszólalása következett és ezzel voltakép­pen megkezdődött a vita. A columbiai küldött az ér­tekezlet feladatairól szólva megállapította, hogy annak hozzá kell járulnia új kereskedelmi politika kialakításához, meg kell találnia a fejlesztés meg­felelő módozatait. Végül javasolta a nyersanyag- árak stabilizálását, olyan szín­vonalon, amely nem rontaná az árucsere feltételeit és in­dítványozta valamilyen auto­matikus kompenzálási rend­szer kidolgozását. Maurice Brasseur belga kül­kereskedelmi miniszter a Kö­zös Piac felmagasztalása után a GATT-ot dicsérte és bizony­gatni igyekezett, hogy nincs szükség semmiféle más szerve­zet megalakítására. Kénytelen Volt viszont elismerni, hogy az nem mindenben felel meg a gazdaságilag fejletlen orszá­gok szükségleteinek. Javasolta, hogy a gazda­ságilag fejletlen országok is alakítsanak a Közös Piachoz hasonló regioná­lis csoportosulásokat és hosszan ecsetelte az EGK- val való társulás előnyeit. Beszéde végén nemzetközi biztosítási és hitelszervezet alakítását javasolta és kérte, hogy az értekezlet vizsgálja meg: hogyan lehet garantálni a magánberuházások bizton­ságát a gazdaságilag elmara­dott országokban. Londonban hétfőn közzétet­ték John Bernal professzor­nak, a Béke-világtanács ügy­vezető, elnökének az ENSZ fő­titkárához intézett táviratát, amelyben a Béke-világtanács nevé­ben üdvözli az ENSZ ke­reskedelmi és fejlesztési konferenciáját. Kifejezi azt a reményét, hogy a genfi értekezlet „elve­zet mindazoknak a kereske­delmi korlátozásoknak a fel­számolásához, amelyek politi­kai megkülönböztetés vagy stratégiai elképzelések ered­ményeként keletkeztek, meg­határozza a fejlődő országok megsegítésének gyakorlati módszereit és hangsúlyozza, hogy jelentős mértékben csök­kenteni kell a katonai költség­vetéseke' és az így felszaba­duló eszközöket a nyomor és az éhínség elleni harc céljai­ra kell felhasználni”. \ colomból értekezlet Az el nem kötelezett orszá­gok nagykövetei folytatják ta­nácskozásukat. A résztvevők egyhangúlag elítélték a gyar­matosítás és az apartheid-po­litikát s a tartós világbéke alapjának mondották ki a le­szerelést. (A tanácskozáson megkezd­ték a második napirendi pont — a közelgő konferencia részt­vevői összetételének vitáját. Javaslat született, hogy ezen a tanácskozáson alakítsanak albizottságot a résztvevők ösz- szetételének megállapítására. Mi közöm hozzá?!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom