Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-21 / 68. szám

REGGELIZNI AKARNAK! Csütörtökön és pénteken hiába | álltak egy pohár j tejért, kakaóért 1 az emberek a mo­norí tejcsárdában — nem szolgál­ták ki őket, m mert nem volt JK tiszta pohár. Egy­szerűen azért, a mert elzárták a vízcsapot a Fé­szek kisvendéglő söntésében. Tudni kell, hogy a kút a Ceglédi Vendéglátóipari Vál­lalaté, a motor — amely a vizet szívja a kútból — a Ceglédi Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalaté. Közös ér­dek fűzi tehát össze a két üzletegységet — és még sincs egyetértés. Reggel, amikor a legszüksé­gesebb lenne a tejcsárdában a folyóvíz — el van zárva a csap! — Miért kell ezt tenni? — kérdezték a reggel sorban ál­ló emberek és reggeli nélkül távoztak. Valóban miért? Mi lenne, ha a népboltosok meg a mo­tort zárnák el a vendéglátó­sok elöl? Az tetszene?! Sürgősen meg kell egyezni a vízkérdésben, ez nemcsak vállalati ügy, hanem közügy, sok, sok embert érint! A ■munkába menők reggelizni akarnak! (ő—ő) Ügyeletes orvos vasárnap Momoron dr. Pálfy Ferenc, Üllőn dr. Csík Pál, Vecsé- sen dr. Imreh Pál. — Hatvanezer forint ér­tékű gyermekjátékot szerzett be a húsvéti ünnepekre a mo- nori papír- és írószerbolt. Jóval az ünnepek előtt már nagy az ajándékvásár, leg­keresettebb cikkek a tava­sza játőkféleségek. Kérek egy jó feketét! Horváth Lajosné kitűnő ká­véjának igen jó híre van Tá- piósülyön. A cukrászdában járva, mi is megkóstoltuk, s meggyőződtünk róla, hogy a jó hír nem alaptalan. Aki ez­után is kételkednék, kóstolja meg maga is! (Fotó: Kalotay) — A vecsési önkéntes tűz­oltózenekar a művelődési ott­honban Tavaszi hangok cím­mel hangversenyt rendez ma este. — A gyömrői tanácsülés április hónapot községrende­zést hónappá nyilvánította. A tanácstagok és a Hazafias Népfront aktivistái megszer­vezik az ároktisztítást, fa­gallyazást és az udvarok rendbehozatalét, tisztítását. — Március 24-én délután fél 6 órakor filmvetítéssel egybekötött tájékoztatót tart a közlekedés időszerű kérdé­seiről a Monori Állami Gaz­daság csévharaszti üzem­egységében a Pest megyei Rendőrfőkapitányság közle­kedésrendészeti osztálya. Már­cius 25-én 17 árakor pe­dig a szárazhegy: üzemegy­ségben tartanak hasonló tá­jékoztatót. Érdeklődőket szí­vesen fogadnak. M0H0B»VID£B A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1964. MÁRCIUS 21, SZOMBAT A járási tanács mezőgazdasági osztálya jelenti a vetések átteleléséről, a rét- és legelőgazdálkodásról, a területvállalásokról adó fák ápolását is. Ugyan­csak idetartozik a rétek, le­gelők idegen tárgyaktól (kö­vek stb.) megtisztítása is. A feladat végrehajtása már­cius 26-tól kezdődően ápri­lis 29-ig tart. A járás területén a gombai Uj Élet Tsz-nél került kijelölésre a min­talegelő. melynek feljavítására pon­tos technológia készült. A tél folyamán 578 hold te­rületen a bényei, csévha- raszti, mendei és úri tsz- eknél történt bokor- és fa­irtás, a tápiósápi és üllői tsz-nél a munkálatok most folynak. 1t A részes művelés rendsze­rébe tartozó kultúrák vál­lalása és a szerződések meg­kötése eddigi adataink sze­rint általánosan kielégítő eredményt hozott. A nádud­vari módszer vagy e mód­szerhez hasonló egyéb for­mák bevezetése eredményez­te a tagság, különösen a csa­ládtagok nagy részének mun- kábavonását, az eredmények fokozását, a termésmennyi­ség emelkedését is. A ré­szes művelésen kívül a ha­gyományos munkaegységes rendszerben lényegében csak egy, a tápiósülyi Virágzó Tsz foglalkoztatja tagjait. A vállalásokat a nyár­egyházi Béke, a tápiósülyi Virágzó, az úri Béke, üllői Kossuth, mendei Lenin, bé­nyei Népfront már lezárta és a területek kiadása meg­történt. Igen rosszul áll a szerződés­kötésekkel a monori Kos­suth, a pilisi Uj Élet és a vecsési Ezüstkalász tsz. A tápiósápi Petőfinél vi­szont úgy jelentkezik a prob­léma, hogy a tagság szer­ződésvállalási igényét terü­let híján nem tudják ki­elégíteni. A legnagyobb nehézség a paradicsomtermesztésre szánt területek felvállalásánál mu­tatkozik. — A tsz-ek statisztikai adat­szolgáltatásának megkönnyí­tése céljából minden tsz be­kötött könyvalakban meg­kapta az adatszolgáltatáshoz szükséges anyagot. A jelzett határidőkben a kitöltött űr­lapokat kiemelve kell to­vábbítani a statisztikai hi­vatalnak. 45 eee... Lakást adtak — iskolát építettek A Tanácsköztársaság kikiáltásának 45. évfordulójára em- lékezünk az egész országban, találkozókat rendezünk azokkal a veteránokkal akik részt vettek a tanácshatalom kivívásában* megvédésében. Ezek közé tartozik Nagy József bácsi is, akit felkerestünk csendes kis monori otthonában. Józsi bácsi most 81 éves és 45 éve tagja a pártunknak. 1919-ben mint járási direktórium tagjaként tevékenykedett Monoron és környékén. Lakásokat adtak a szegény, nincstelen családoknak; élelmet biztosítottak, iskolát építettek Zsiger- pusztán és sok mást tettek a Tanácsköztársaság idején. A bu­kás után illegalitásban dolgoztak, bátran szembenéztek a Horthy hóhérjaival és nem tudták még a börtönben sem meg­törni őket. Józsi bácsi emlékezik a monori agyagbányai szörnyű mé­szárlásra, amikor a román burzsoá csapatok 50 ember életét oltották ki, olyanokét, akik fegyvert fogtak a Tanácsköztár­saság megvédéséért. Nagy Józsi bácsit is elítélték 3 évre. MAI MŰSOR Mozik Ecset: Rendőr. Gomba: A nagy manőver. Gyömrö: Előzés. Mag­lód: Négy szerzetes (szélesvásznú). Monor: Malachias csodája. Nyár­egyháza: Üzletemberek. Pilis: Egy szélhámos vallomásai. Tápiósáp: Séta a nárciszok körül. Tápiósüly: Gengszterek és filantrópok. Úri: Rendőrfelügyelő, üllő: Fel a fej­jel. Vasad: Az utolsó előtti ember. Vecsés: Nyáron egyszerű (széles­vásznú), TIT-előadás Tápiósáp, 18 óra. a művelődési 1 otthonban: Dicsőséges Tanácsköz- j társaság. Előadó: Horváth János.! vetően fogasolással és a fej­trágya megfelelő adagolásá­val kell megoldani. Termé­szetesen a helyi körülmé­nyek ez esetben is döntő jelentőségűek. Az ótteleltetés károso­dásai mellett még az ősz folyamán a gabonafutrinka lárvája, a csócsárló is meg­jelent. A csócsárló tavaszi meg­jelenésével számolunk, sajnos, ez a megfelelő ve­tésforgó hiánya, a kalászo­sok utáni ismételt kalászos vetések következménye. A tavaszi károkozók elleni vé­dekezésre tsz-eink felkészül­tek. Helytelen az, hogy a téli fejtrágyázásnál az 1 holdra eső műtrágyamennyiség ma­gas. Ez azt jelenti, hogy a tavaszi két fejtrágyázás egyes tsz-eknél elmarad. Ez pedig a műtrágya hatását csökkenti. A téli fejtrágyá­zást a bényei Népfront, a kávai Haladás, a pilisi Hu­nyadi nem kezdte meg ed­dig. * Járásunkban a rétek és le­gelők állapota igen gyenge. Ápolásukat és karbantartá­sukat az elmúlt időszakban sajnos elhanyagoltuk. Elgyo­mosodtak, trágyázásuk elma­radt és ezek következmé­nyeképpen hozamuk erősen csökkent. Jórészük felújítás­ra szorul. Ez évi programnak: rét- és legelőápolás 2086 holdon, mely tartalmazza a mecha­nikai gyomirtást, talajegyen- getést, fogasolást, kutak, ita- tók karbantartását, árnyékot Az őszi kalászosok veté­sét időben, tavaly október 31-ig termelőszövetkezeteink befejezték. A vetések az ősz folyamán az átlagnál jobbak voltak, a hideg idő beállta megfelelő erősségű és fejlő- désű állományt talált. A hó­takaró biztosította az áttele- lés zavartalanságát, bár a ha­vas- és ólmoseső, valamint az időközi olvadások és az újabb havazások a vetése­ken többrétű jéghártyát al­kottak. A jégréteg káros hatásá­val számoltunk, ezért több termelőszövetkezet szóló erő­géppel, mások erőgéphez kapcsolt különféle munka­gépekkel járatták meg a vetéseket A tél végi általános jel­legű olvadás után, a faj­tajellegnek megfelelő üde­zöld színű vetéseket talál­tunk, a károsodás minden jele nélkül. A látottak alap­ján úgy ítéltük meg a hely­zetet, hogy az átlagosnál jobb termésátlagaink van­nak. Sajnos, a február végi és március eleji anticiklo­nok eredményeképpen je­lentkező száraz fagyok a ve­tések állapotát kedvezőtle­nül befolyásolták, bár az újabb hótakaró az állapot- becsléseket bizonytalanná tet­te, mégis megállapítható, hogy a vetéseket károsodás érte. Természetesen a károsodás mértékéről végső következ­tetést levonni jelenleg még nem lehet. A felfagyott kalászosok ápolását az időjárástól füg­gően mielőbb végrehajtott hengerezéssel, majd ezt kö­Nyirják a borjúkat A veterán otthonában, feleségével (Foto: Péterffy) A börtönben együtt volt több monori veteránnal, ott volt Ba- binszki András, Magócsi Károly, Spiesz József, H. Kovács Ist­ván és még sokan mások. A váci fogházi évekről kegyetlen emléket őriz. Józsi bácsi 1922-től 1945-ig munkanélküli volt. Amikor a börtönből kiszabadult első útja az Északi Járműja­vítóba vezetett. Amikor megtudták, hogy ki ő — rendőri kí­sérettel kellett elhagyni a gyárat. 1945-ben újra találkoztak a monori kommunisták és hoz­zákezdtek az újjáépítéshez. Józsi bácsi mindig az elsők között dolgozott. Tevékenykedéséért két kormánykitüntetést kapott. Józsi bácsi mosolygós idős ember, örül sikereinknek és figye­lemmel kíséri eredményeinket. Amikor kijöttünk a kis házi­kóból, s visszanéztünk, az jutott az eszembe: vajon nem többet érdemel-e Józsi bácsi tőlünk, fiataloktól? Hiszen annyit lehet hallani, hogy az úttörők, KISZ-esek itt is ott is segítik az öre­geket. Jó volna ha Józsi bácsiékat is hasonlóan segítenénk, hi­szen feleségével együtt sokat betegeskednek. Spenger István Mérlegzáró közgyűlés Ve esésen Hétvégi sportjegyzet A szakosztályokról A Vecsési Vegyesipari KtS2 a napokban tartotta közgyű­lését. A 102 tagot számláló kollektíva évi tervét 116.8 százalékra teljesítette és ez­zel az eredménnyel a megye 85 kisipari termelőszövetkeze­te között a „tabellán” -a má­sodik helyet foglalja el, 1 mil­lió 180 000 forint nyereséggel. Sokféle mesterséget űznek a kisipari szövetkezetben. Van náluk asztalos, kárpitos, me­chanikai, lakatos, rádió-, tv­javító, fényképész, festő, prés, fodrász, tekercselő és cipőja­vító részleg is. 1963-ban több olyan termék prototípusát ké­szítették el amelyeknek soro­zatgyártása ebben az évben kezdődik. így többek között a Dorogi-féle hajszárító, szaka­szolható biztosítószekróny és így tovább. Természetesen a szövetkezet életében is akad­nak gondok, ilyen a nehézkes anyagellátás, az elöregedett gépek. Ebben az évben a szövetke­zet magasabb színvonalra emeli a javitószolgáltatást Járásunk tizenhét sportegyesüle- tében ötvenhat szakosztály műkö­dik, ahol 1124 tagot foglalkoztat­nak. (A sportegyesületi tagok összlétszáma 2281 fő.) A kép így első látásra kedvezőnek tűnik, hi­szen az egyesületi tagok fele spor­tol — másik fele pedig pártolja a sportot. Azonban ha az egyesü­\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ leti statisztikát tanulmányozzuk azt látjuk, hogy a sportolók ötven százaléka (616 fő) labdarúgó — a másik 50 százaléka pedig 9 máa szakosztályra oszlik. (Asztalitenisz 72. atlétika 30, birkózó 16, kézi­labda 131, kosárlabda 20, röplab­da 52, sakk 101, súlyemelés 10, te­nisz 18, természetjárás 12, torna 40. úszó 6.) f Az új tömegszervezet elsődleges \ feladata, hogy sportoló tömegekre ff tegyen szert, tegye lehetővé a fia- {talok, idősebbek nagylétszámú *t bevonását a sportba. Jelen pilla- ' natban a lehetőség erre nem a j labdarúgásban, hanem más szak- \ osztályok életének, munkájának ? erősítésében, vonzóbbá tételében 5 mutatkozik. í A természetjárás, röplabda, asz- \ talitenisz, sakk sportágak igé- \ nyelnek viszonylag kevés kiadást J és alkalmasak leginkább a spor- toló tömegek bevonására, í Ahhoz azonban, hogy le-hetősé- í get tudjanak nyújtani sportegye- \ sületeink a sportoláshoz — meg *f kell teremteniök a feltételekét. $ Ezt elsősorban a szakosztólyveze- tés megerősítésével, a szakoeztá- $ lyi munka rendszeressé tételével V érhetik el. Az alap — ahol egy- J egy egyesület élete, tevékenysége 0 eldől: a szakosztály. Nyilvánvalói $ hogy az első lépés az erős, tartós ft alap lerakása. V — Sajnos — tapasztalat, — hogy Jp legtöbb egyesületben, sportegye- £ sületí vezetés helyettesíti a szak- í osztályve^etést. (Még ott is ahol ? van szakosztály-vezetőség). Kévés V önállóságot mernek adni nékik. \ Különösen tapasztalható ez a lab- J darúsás-nál. Az egyesületi vezetés í ^néhány kivétellel) teljes egészé- í ben a szakosztályvezetés felada­V tát látja el. így azután érthető, 5 hogy nem jut elég tdelük más *t szakosztálvok szervezésére — egy- J e*v község sportéletének iránví- \ tására. í A jövőben elsődleges feladatként í io!ölik meg a sportvezető szervéé \ a srakosztálvi munka erősítését; \ kialakítását. Fnnek első léoése: a j snor+ágat szedető, képzet* hoz- t Táértő szakosztály vezetés megte- ' remtése. Blaskó Mihály meghúzódott, míg többrend- ^ beli okirathamisítás, sikkasz- ^ tás, házasságszédelgés címén $ az országos körözés karjaiba £ nem jutott a nagystílű szélhá- £ mos. í y Arra nem vállalkozom, hogy 1j elsoroljam az ehhez hasonló í egyszerű kóbor lelkeket, akik- f kel már volt dolgom. — Van egy kis tepertő ma- íj rádék, odaadjam? — kérdez- 1j tem az emberemet. — Nem tudok én még ilyen- íj kor enni — mondta vonakod- 1j va. — Egy kis pénzt, ha kap- í hatnék, hogy elmenjek innen f a busszal, ameddig tudok. $ Megfelelő intelmek kisére- $ tében adtam neki. Otromba 1, bakancsainak csoszogása el- íj halt a sarkon. Szánalomra 1j méltó, akárhogy is van. % Csak tudnám, hogy honnan, 1 hová és miért? Nem sokkal később magam 'j is útra készen voltam. Meg-1, nézem az autóbusznál, hátha $ ott az öreg — ötlött fel ben- 1j nem a gondola \ Megrendült 1j emberi bizalmam szívesen 1j szégyenülne meg. ha ott ta-1 lálnám. Jó lenne már keile- f niesen csalódni. Hiába kerestem. Nem volt 1j ott. Fekete János 1 ,dr. SchlegeP‘, szemüveges, viszonylag jó megjelenésű „úriember”, Brachfeld Sieg­fried módjára törve a ma­gyart, bécsi orvosnak játszotta meg magát. Meglepő tájéko­zottságot áruit el helyi vonat­kozásban. Meséjének lényege: csempészáru angol szövet van nála, alkalmi áron. Én me­CSAVARGÓK nesztettem, de aki vett tőle, hamarosan megtudta, hogy csúfosan becsapták. Életem „nagy pillanatátt° mulasztot­tam el, most, amikor el­ment, akkor eszméltem, hogy ez az ember, aki 1953-ban Iváncsa-Besenyőn engem is megszédí ett egy szövettel. A másik nevére már nem emlékszem. Jóképű, intelli­gens, határozott fellépésű fér­fi. Aviatika-szakos professzor­nak adta ki magát. A mai pa­pig se tudom, hogy van-e ilyen, de akkor mindenki el­hitte. Csak rejtekhelye volt a tanyai iskola szolgálati lakása, ahol a tanítónő becsülete árán XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX, . : Mintha az égből pottyant í volna, olyan váratlanul búk- ! kant fel a kapuban. Sapkáját alázatoskodva kapta le, ami- ; kor meglátott és mondta mon- j dókáját, amelyet különféle ! változatban jól ismerek már: ! az állomáson aludt, gyalog j jött Pilisről, nincs munkája, í beteg a szíve, pénzre lenne \ szüksége, mert nem bír már \ tovább gyalogolni. \ Mindig problémát okoznak, ! ha megjelennek. Hátha ez egy- ! szer igazat mond. Gyanakod va \ vizsgálgattam. öltözete elha- f nyagolt, züllötten ócska, nem- ! csak szegényes. Legalább egy- \ hetes szakáll tette még riasz- í tóbbá a látványt. I — Nem kenyerem ez nekem, ; sajnos, hogy ide jutottam — ! mondta és zsebkendőjével tö- \ rülgette a szemét. Erről is- 1 mertem fel, 1956-ban Vecsésen £ láttam először. Akkor még ; nem volt ennyire züllött. Ma- í gyáros parasz képe akkor meg- \ tévesztett, könnyeivel végképp '(meghatott. Nem a pénzt saj- { náltam, amikor hamarosan ki- J derült a szélhámosság, hanem j megcsúfott érzéseim szégyell- í tem. És ez az ember azóta csavarog! í Eszembe jutnak a többiek: vándorlást, Alsóörsre, a <Ji- vatcsarnokos Ruttlcaiékhoz szegődött. Télen azonban itt sem pihenhetett az olló, s Metternich 50 000 holdas va­daskertiének szomszédságában ismerte meg a vers szépségét. Hosszúra nyúló esős délutáno­kon ugyanis a gazda kislánya verseket mondott. Az a kis­lány ma a Vígszínház híres művésze: Ruttkai Éva. Három óra, a zizegő hangú olló a bőrtokba kerül, mert kezdődik az etetés. Szerenka bácsi ugyanis nem borbély, hanem az üllői Kossuth Tsz tehenésze. Kiss Sándor Furcsa szerszám zázeg Sze­renka bácsi kezében, s mel­lette sanda szemmel pislog a bozontos bundájú borjú, talán szaladna világgá, de nem en­gedi a jászol betonjába ágya­zott karika, meg a feszülő kö­tél. Topog, nyugtalankodik, ugrik az alacsony jászolba, az­tán ahogy hallja a csendes, szelíd hangot: „Ne, te, boci- ■kám, ne, te” s az eres nagy tenyér is végigszalad, lágyan, puhán kócos hátán; megnyug­szik, kezessé válik, tágranyüt szemmel bámulja aztán, ahogy a sziszegő hangú olló sima ba­rázdákat szánt a nagyra nőtt bundában. — Az a hideg istálló öltöz­tette ilyen ruhába — mutat bütykös ujj ával Szerenka bá­csi a szomszédban álló, szal­mával fedett istálló felé. Itt aztán, hogy meleg van, nyug­talan az állat, a nagy szőrben megbújik a tetű, vastagon ra­kódik rá a por, a gondozók hiába kefélik, vakarják, a nyugtalan állat nem nő, nem hízik, megeszi a szőr. Néhány évvel ezelőtt még képzel hajtották az ollót, ma már azonban a mennyezeti el­osztóból PVC-köntösbe bújt dróton keresztül villany moz­gatja, vezetni kell csak, ne­hogy rossz irányba tévedjen. Jó fél óra kell ahhoz, hogy az élesre köszörült olló leszedje az állat kócos, kuszáit gúnyá­ját, lassan fogy hát a sor, pe­dig több mint száz darab vár­ja még az ollót. Amott, mögöt­tünk, már csendesen kérődzive pihennek a sima bőrű, szép ál­latok. Pár nap még és ilyen lesz valamennyi. Aztán, amíg nagy csomókba hullik a felesleges1 szőr, el­mondja Szerenka bácsi, hogy az 1930-as években a kétszáz­húszezer holdas Eszterházinál így a tél végi hónapokban majorról majorra járt, s ami­kor megunta már a hosszú

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom