Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-21 / 68. szám

ww. MÁRCIUS ST. SZOMBAT rtat MEGYEI JcJtírtop Büszkék vagyunk tetteikre Hazánk történelmének fényesen világitó 133 napjára em­lékezünk. Nagyanyák, fiúk és unokák szivét tölti el a büszke­ség: 1919-ben az emberi haladás zászlóvivői közé lépett a ma- 1918-ban lerázta magáról a Habsburg-császárság igáját, s nehány hónap múlva tovább is lépett. Az orosz mun­kások es parasztok hősi példáján fellelkesülve kivívta a mun- kashatalmat, megalkotta a Tanácsköztársaságot. A régi világ kifordult a sarkaiból. S a győzelmes nép rö­vid négy és fél hónap alatt, csodálatra méltó dolgot alkotott: birtokába vette a gyárakat, a föld méhének kincseit, új, igaz­ságos törvényeket hozott a maga boldogulására. Az imperializmus dühödtem rávetette magát a fiatal ma- ffvar proletárhatalomra. hogy megsemmisítse. Népünk gigászi küzdelmet vívott a szocialista hazáért, a vörös Magyarorszá- Qétt. Földrajzilag el volt vágva azonban egyetlen szövetsége­sétől. a szovjet hatalomtól, s végülis elbukott nagy és dicsősé­ges harcában. A munkáshatalom helyébe az ellenforradalom, a fasizmus lépett. De 1919 emléke megmaradt és elevenen élt a dolgozók szivében az elnyomás évtizedei alatt is. Mt, az utódok, a magasztos eszmék örökösei és megvaló- sfíói, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 45. évfordu­lóján ünnepi érzéssel, büszke szívvel emlékezünk és magasra emeljük a diadalmas vörös lobogót. Hűek maradtunk 1919 forradalmi hagyományaihoz Előre vörösök! Az 1919-es Érdekes IJjsús egyik címlapja H"" ' ....... ( Folytatás az 1. oldalról) harcaikban erősítették a ma­gyar kommunistákat is. — A kizsákmányoló rend j i megszüntetéséhez vezető utat , a Nagy Októberi Szocialista ' Forradalom nyitotta meg szá- j munkra és büszkék vagyunk arra, hogy az orosz nép pél­dáját elsőnek éppen Magyar- ország követte. A Magyar Ta­nácsköztársaság megalakulá­sa valamennyi vívmánya a marxi—lenini eszmékhez, a Kommunisták Magyarországi Pártjának szervező munkájá­hoz, a párt mozgósító erejé­hez fűződik, amelyet Kun Bé­la, a kiváló forradalmár veze­tett— mondotta. Az előadó ezután részlete­sen szólt azokról a hősi har­cokról, amelyeket a magyar dolgozók, fiatal kommunista pártjuk vezetésével vívlak a néphatalomért a külső és a belső reakció ellen. Beszélt az első magyar proletárállam tör­ténelmi jelentőségű politikai és szociális intézkedéseiről, a nagy társadalmi átalakulásról, amelyet a fehérterror meg­semmisített ugyan, de a ma­gyar nép felszabadulása lehe­tővé tette 1919 nagy céljainak végleges megvalósulását. — Népünk nemsokára fel- szabadulásának 19. évforduló- : ját ünnepli. Ez egyben szám­vetés is, hogy mekkorát ha­ladtunk előre szocialista ha­zánk felvirágoztatásában. Büszkén mondhatjuk, hogy nemcsak azt váltot­tuk valóra, amit 45 évvel ezelőtt a Magyar Tanács- köztársaság elkezdett, ha­nem ennél jóval mesz- szebbre jutottunk. Pártunk VIII. kongresszusa méltán mondhatta ki, hogy le­raktuk. a szocializmus alapjait és most a szocializmus teljes felépítésén 'munkálkodik né­pünk. A párt nagy nemzeti célunk, a szocialista társada­lom felépítésére egyesíti tár­sadalmunk minden becsületes tagjának igyekezetét, alkotó tevékenységét. Ma az emberi tevékenység legnemesebb te­rületén, a munkában, a na­gyobb jólét megteremtésében születnek újabb és újabb for­radalmi tettek. Ma az számít igazi forra- dalmiságnak. ha a min­dennapi munkában, a párt politikájának végrehajtá­sában aratunk győzelme­ket. Most az az igazi forradalmi- ság és hazafiság, ha mindenki helytáll a munkapadnál, a tárnék mélyén, a tervezőasz­talok mellett, ha megoldjuk a gabonaproblémát, ha több élelmiszert adunk a népgazda­ságnak, ha művelt, a szocia­lizmus eszméitől áthatott em­bereket nevelünk a társada­lomnak. — Népünk bizakodással te­kint a jövő elé. Békés alkotá­sok kötik le figyelmét, erejét. Mindenütt ott van, hallatja szavát, ahol a békét védeni és a háború erői ellen harcolni kell, A földkerekség vala­mennyi népével együtt mun­kálkodunk a haladásért, a né­pek szabadságáért, boldogsá­gáért. Erősítjük a szocialista országok összefogását, a Szov­jetunióhoz fűződő testvéri kö­telékeinket és valamennyi néphez fűződő barátságunkat, mert ez is 1919 hagyatéka — mondotta befejezésül ünnepi beszédében Fodor Gyula. A díszünnepség hivatalos része az Intemacionálé hang­jaival ért véget. Utána neves művészek adtak ünnepi mű­sort. mai nap 1964. március 21, szombat, Benedek napja. A nap kél: 5.46 órakor; nyugszik: 17.58 órakor. A hold kél: 10.30 órakor, nyugszik: 1.52 órakor. Várható időjárás: erősen felhős, idő, sokfelé esővel. Mérsékelt, időnként élénk déli-délnyugati szél. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a mindszenti művelő­dési otthonban megtartott 12. heti sorsolás alkalmával a következő számokat húzták ki: 10, 14, 40, 46, 86. Xftijt/fjtjiB fass Cofjiákien A Tanácsköztársaság kikiál­tásának 45. évfordulójára em­lékeztek tegnap este a ceglé­di művelődési házbán ren­dezett nagygyűlésen. Az iuSZMP, a KISZ, valamint a Hazafias Népfront Cegléd Vá­rosi Bizottsága által rendezett ünnepély több mint fél ezer résztvevője között sok veterán is összejött a találkozóra, a régi szép napokra gondolva. A Táncsics Általános Is­kola diákjai a Himnusz hang­jaival nyitották meg az em­lékünnepélyt, majd Kukla Valéria gimnáziumi tanuló szavalta el Tóth Árpád: Üj isten című versét. Az elnökségben helyetfog- lalt Joó_ Ágoston, a városi pártbizottság titkára, Nagy Zoltán városi KISZ-titkár, Benke Lajosné, a Hárhán Kató általános iskola igazgatónője, országgyűlési képviselő, He­gedűs József, a városi tanács vb-titkára. A nagygyűlést Zsadon Mik­lós, a munkásmozgalom régi harcosa, az 1919-es direktó­rium ceglédi elnöke nyitotta meg. Ezután Arató András, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet. — Tanácstagi fogadóórák. Március 23-án délelőtt 10 órakor Szabó Sándor Nagy- kátán, március 24-én, ked­den Belovai Jánosné Tá- piószecsőn tart fogadóórát. — Tegnap délután fél 6 órakor vetített képes beszá­molót tartott a MÉSZ is­kolaépítési bizottsága ren­dezésében Kiss István épí­tész, ,.Az angliai előregyár­tóit nagy tömegű iskolaépí­tés gyakorlati megvalósítá­sa” címmel, a Magyar Épí­tőművészek Szövetsége he­lyiségében. — Uj víztároló épül az idén a gombai határban, Az Uj Élet Termelőszövetkezet mintegy 270 katasztrális hold föld öntözését kíván­ja vele megoldani. Az új létesítmény még ebben az évben átadásra kerül. — Járási tomaversenyt rendeznek holnap a pilis- vörösvári általános iskolá­ban, a budai járás sportoló úttörői részvételével. — Szentelt víz és kokain. A nagykőrösi Arany János városi művelődési híz szín­játszó együttese holnap este hét órakor mutatja be Louis Velle: Szentelt víz és kokain című, négyfel voná- sos komédiáját. A bemu­tatóra a kulturális szemle keretében kerül sor. — Már a tavaszra készül­nek a földművesszövetkezeti cukrászdák:, hetven mo­dern fagylaltkészítő 'gép' várja a szövetkezeti cuk­rászdákban a jó időt, hogy megkezdhesse a termelést. A tavalyinál lényegesen jobb lesz a fagylaltellátás az üdülőhelyeken és a strandokon is. — Járást énekkari be­mutatót rendeznek holnap Nagykátán, a járási műve­lődési házban, az úttörő­énekkarok részvételével. — A Pest megyei Petőfi Színpad mai műsora: Tá­borfalva, este hétkor: Gaz­dag szegények, Törökbálint, ugyancsak este hétkor: Sportol az asszony. — Fiatalok a mezőgazda­ságban a témája a Pest me­gyei Pályaválasztási Tanács hétfői ülésének, amelyen Török Antal tart előadást. — Korszerűsítik az idén a budapest—szegedi műút népszerű megállóhelyét, a dabasi csárdát. A egyre növekvő forgalom indokolt­tá teszi, hogy ez az au­tós megállóhely is ízléses berendezéssel, kényelemmel várja az utasokat. — Perbálon. Törökbá­linton és Pilisszentivánon rendezik meg holnap a bu­dai járási szellemi vetél­kedő körzeti versenyeit, a kulturális szemle keretében. — Budapestre utaznak hó­nap végén a tápiószelei ifjúsági akadémia tagjai, hogy közösen megtekint­sék a Nemzeti Múzeum kiállításait. Áprilisban pe­dig a Nemzeti Galériában ismerkednek a XIX. és a XX. század festészetével. — Korszerűsítik a ma­lacnevelést a ceglédi Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezetben. A tsz sertésfiaz- tatóiban infralámpákat sze­reltek fel, amelyek egy­részt egyenletessé teszik a hőmérsékletet, másrészt pó­tolják a télutó napjaiban a napfényt. A bagi községi művelő­dési otthon színjátszói hol­nap este hét órakor be­mutatják Heltai Jenő: Né­ma levente című három- felvonásos vígjátékát. — Pártaktívaülést tart március 3I-én a Monori Járási Pártbizottság. A K&- ponti Bizottság határozata alapján a mezőgazdaság helyzetét elemzik. — A dabasi járási mű­velődési ház meghívására április 6-án Dabasra érke­zik a kassai „Zdrávotnyik” bábegyüttes. Előre láthatóan egy hetet töltenek hazánk­ban, s ez idő alatt több előadást is tartanak. — A KISZ-kongresszns előkészületei szerepelnek na­pirenden a KISZ Pest me­gyei Bizottságának ülését, amelyre március 27-én ke­rül sor. Kun Béla beszél egy nagygyűlésen BARTA LAJOS: Világszabadság — A világszabadságért! — És a régi zsöllérek unokái már nem érzik azt, hogy a tes­tük ketrec és abban fázva, dideregve, röpdös a lelkűk! Hanem azt érzik, hogy a lelkűk sasmadár és az egész világ ki van neki nyitva, hogy azon átrepüljön.. . rt‘r' zsöllérek unokái nem várják, hogy jön-e a harmadik. vagy a negyedik faluból egy ember, akitől megkérdezzék: — Mi újság arrafelé? Mo­zog-e valami a világban? Mert ők tudják, hogy mi mozog a világban. Tudják, hogy a nagy darab földek mindenütt megindultak azok alatt, akik azokat eddig csak bitorolták. Tudják azt, hogy nemcsak a szomszéd határ­ban, nemcsak a másik vár­megyében, de nagy Orosz­országban. a megvert Német­országban, a gögös Franciar- országban, a forró Olaszor­szágban, a hatalmas Angliá­ban. mindenütt ott vannak az ő testvéreik és egy azért har­colnak mindannyian: vissza­veszik a földet és felszaba­dítják nemcsak magukat, hanem az egész világot.. .1 ahol én kisgyerek voltam, mindenütt szép nagy, egyenes földek vannak. És a régi zsöllérek unokái most már nemcsak az ég aljáig látnak el. hanem a lelkűkkel végigrepülnek az egész vi­lágon ... A világszabadság nagy Jehelete zúg most vé­gig a világon és a régi zsöllé­rek unokáinak lelke benne zúg ebben a leheletben ... hét érdekes fejei Mórié/. Zsigmond a Hajdúságban, szövetkezetét alakító parasztok között szűk ketrecben, repdesett a lé­lek, magukra voltak hagyatva és fázott bennük a lélek a nagy testvértelenségen. A csárda és a falu közt fe­küdt a temető és az öregek sírba is szálltak, anélkül, hogy csak a remény is bevil- lámlott volna a lelkűkbe, hogy lehet ez egyszer még másképp is! ,.. Azóta is többször jártam arra! Az uradalmak még ak­kor sem mozdultak meg! Csak a régi napszámosok he­lyén dolgoztak új napszámo­sok; az apákat felváltották a fiúk, az unokák ... A nagy földek még mindig mozdulatlanok voltak! De az időben, a levegőben, az emberi koponyákban már mozgott valami! Valami, amit nem lehet látni, amit nem lehet megfogni! De az a valami erősebb mindennél, ami látható, ami megfogható: a gondolat... És most azon a vidéken is, ahol a régi öregek még re­ménytelenül sírba szálltak, megindultak a nagy darab föl­dek és elfutnak azok alól, akik eddig a lábukat szét­terpesztve rajta álltak. És ha megkérdezed a régi zsöl­lérek unokáit; ' — Ti miért harcoltok? Akkor azok már azt fe­ledik: voltak azok, akik a csárdába beszélgetni kijártak, akiknek a térdén, de sokat lovagoltam. Már reszketeg, öreg testek voltak, erejük beleveszett a mások földjébe. Nagy darabokban feküdtek ott a földek. Beláthatatlan nagy tagokban, se szélük, se hosszuk... A zsöllérek akár­merre néztek: — csupa urada­lom! Grófi uradalom, hercegi uradalom, főhercegi uradalom, papi uradalom. Idegen föld, nehéz robot, sovány napszám... Akkoriban még nem voltak arra nagy vasutak, az embe­rek nem tudtak hazulról moz­dulni, csak nagy ritkán láttak más vidékről való embert... Nem tudtak meg semmit ar­ról, hogy mozog-e valami a világban és hogy az emberek másutt hogyan gondolkod­nak? ... Nem tudták azt, hogy azon a határon túl vannak-e nekik testvéreik, akiknek az fáj, ami nekik is fáj, akik ép­pen olyan reménytelenségben élnek, mint ők is, mert nincs valami jobbra, valami nagy­szerűbbre kilátásuk. Csak azt érezték, hogy az uradalmak nem mozdulnak, és az ő éle­tük és azoknak az élete is, akik ő utánuk jönnek, már nem lesz más, csak örökös napszám... Testükben, mint Barta Lajos. Kossuth-dijas f írünk Ady Endre barátja es < jelentős kortársa néhány uap­/ pal a Magyar Tanácsköztár­/ saság kikiáltása után írta az y alábbi örökbecsű írását. \ \ Ott, ahoi én kisgyerek vol- \ tam, mindenütt szép, nagy \ egyenes földek vannak. A ^ szem ott mindenütt messzire J láthat, de az emberek lelke J abban az időben mégis na- ^ gyón szűk kis helyen mozgott, í Akkor még az egyszerű ember '/ lelkének nem volt szárnya, hogy a gondolata erejével át- ^ repüljön az egész világon ... J Az országút mellett, a falu- £ tói nem messze, ott egy csár- í da állt. Kijöttek hozzánk a csárdába az öreg emberek be- ,f, szélgetni. Felültettek a térdük- í re, és úgy folyt a szó köztük. 'y, A hajujj már fehér volt, az ar- £ cuk ráncos. Sokat beszéltek £ egy nagy harcról. Aki megkér- J dezte őket: J — Milyen harc volt az? Annak azt felelték: £ — A szabadságharc!... £ Bent a faluban nagy házak ^ is voltak, a széles tornácok £ eleje vastag oszlopokra nehe- £ zedett. De a falu végén csak í kis házak álltak, szalmatetejü- | két a szél régóta cibálta, tép- £ te és nagy lyukakat szagga- £ tott rajta. Ezekben a kis há- á.zakban laktak a zsöllérek. Ők Nyisztor György a szegényparasztból lett földművelési népbiztos a Parlament lépcsőjéről szól a dolgozókhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom