Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-21 / 68. szám
1964. MÁRCIUS *1, SZOMBAT tmatr uecret y/ílHflP 3 Folytatta munkáját a Hazafias Népfront III. kongresszusa növekszik, és ereje elsősorban a szocialista eszme erejében van. Hiszünk eszménkben, hiszünk abban, hogy az emberek fejlődnek és nézeteik változnak, de szocialistává változnak és nem visszafelé. Vannak és még lehetnek súlyos idők, nehéz helyzetek. Népünket olyan szellemben szeretnénk nevelni, hogy ha kell, kész legyen meghalni is a nép új világáért és jövendőjéért. De nem azzal a frázissal dolgozunk, hogy halj meg. Mi az életre gondolunk, és azt mondjuk, hogy élj és dolgozz a szocializmusért. (Taps.) — A mi szemünkben nem bűn. ha az emberek a szocialista társadalom építése közben is keresik anyagi boldogulásukat. Véleményünk szerint a szocializmus építésének igazi lendítő ereje akkor jelentkezik, ha az eszme és az érdekeltség egy irányban hat Népköztársaság szuverenitását mindenkinek tiszteletben ^ell tartania és tartózkodnia kell a magyar belügyekbe való beavatkozástól. — Aki felénk az együttműködés tisztes szándékával közeledik, az megértő készségre talál. Aki rendszerünk ellen tárnád, vagy aknamunikát kezel, annak megfelelő válasz- j ban lesz része. Mindenki ismeri egyes külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalásunkat. Legutóbb bolgár barátainkkal is sorra vettünk egy sor időszerű nemzetközi kérdést és Kállai elvtárs is kifejtette beszámolójában álláspontunkat. — Az összes külpolitikai javaslatokban egységesek vagyunk a szocialista világgal, minden olyan javaslatot támogatunk, amely — ha kis mértékben és lokálisan is — a helyzet normalizálásához, a hidegháború megszüntetéséhez, a tartós béke megteremtéséhez hozzájárulhat. Szövetségeseinkkel együtt a béke megőrzéséért küzdünk, mert a külpolitikában is egy kötelességünk van: híven képviselni, jól szolgálni népünk, szocialista hazánk érdekeit. Népünknek békére van szüksége, hogy dolgozhasson, alkothasson; ebben versenyezzenek a népek, s a népek fiai, ne pedig a fegyveres erőpróbákban. — Teljesen világos a helyzet: békepolitika kell és ° békét megfelelő erővel kell alátámasztani, egyelőre még nem megy másként. Nincs más út Lassan az imperialista körök is arra a felismerésre jutnak, hogy nem lehet világháborút csinálni. — Mi tudjuk, hogy népünk békét óhajt, ez felel meg az érdekeinek, s ezért kötelességünk a külpolitikáiban is a békét őrizni, a békés egymás mellett élés politikájáért dolgozni, mert ez biztosítja a feltételeket szocialista épí ésiink- höz, amely pagyszerű eredményeket hozott, s hasonló jó eredményeket ígér minden év, amivel előbbre jutunk. Külpolitikánk változatlan alapelve a békés egymás mellett élés — Ugyanaz a következetesség, amely belpolitikánkat jellemzi, vonatkozik külpolitikánkra is. Mi a Szovjetunió, a varsói szerződésben tömörült országok, az összes szocialista ország szövetségesei vagyunk, a gyarmatosítás ellen küzdő népek harcostársainak és szövetségeseinek tekintjük magunkat, a társadalmi haladás erőinek, a békét védelmező erőknek, a szövetségesei vagyunk és maradunk. Rendíthetetlenül és változatlanul valljuk külpolitikánk alapelveként a békés egymás mellett élés elvét. Minden országgal, függetlenül társadalmi rendszerétől, normális kapcsolatokra, mégpedig normális diplomáciai, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokra törekszünk. — A kulturális kapcsolatokról meg kell jegyeznem, hogy egyesek Nyugaton azt szeretnék, ha előbb és több kulturális lenne, és utóbb és kevesebb gazdasági kapcsolat. — Persze kell, feltétlenül kell kulturális kapcsolat, mert hívei vagyunk a népek barátságának és ahhoz is hozzátartozik, hogy a népek kölcsönösen ismerjék egymást, ismerjék egymás művészetét, zenéjét, szobrászatét, festészetét, irodalmát. De az igazat megvallva, úgy tűnik, hogy az USA kormánya, meg az angol kormány a libamájat szívesebben importálja tőlünk, mint a kommunista eszméket. Mi viszont azt mondjuk, hogy szívesebben hozunk tőlük például jófajta vegyészeti berendezést, mint kapitalista eszméket, annál is inkább, mert ilyesmiből némi poros tartalék még nálunk is akad a kamra zugában, azt is ki kell söpörnünk. (Élénk derültség és taps.) — A békés egymás mellett élés persze kockázattal is jár. Ez természetes. A művészetben is van kockázat és a rendszerek összehasonlításában is van kockázat, de ezt a kockázatot ■mi vállaljuk, mert a helyzet úgy alakul, hogy ha a rendszerek jóságáról kell vitatkozni, akkor a fő kérdésben ellenfeleinknek nincs mit mondanlok. Mert a lé kérdés az, hogy a termelési eszközök ma- gántökések birtokában le- gyenek-e, vagy a nép tulajdonában. köztulajdonban. Ebben nem vitatkozhatnak velünk. — Mi a békés egymás mellett élés összes veszélyeit minden vonalon nyugodtan vállaljuk, vállaljuk a kereskedelem terén, a kultúrcsere terén, a rendszer összehasan— Néhány szót szólnék munkánk módszereiről is. A párt munkamódszereire gondolok. Azt mondhatom ennéd a kérdésnél is, hogy nincs ok, amely azt kívánná, hogy változtassunk a módszereinken; minden tapasztalat amellett szó!, hogy azokkal a módszerekkel dolgozunk, amelyeket az utóbbi években kezdtünk meghonosítani, s azokat kell még fejlesztenünk, javítanunk, hogy még jobbak legyenek. Hiszünk szocialista eszméinkben, azok meggyőző erejében és végső győzelmében. Tudományos világnézetünknek megfelelően bízunk a tömegekben és az emberek gondolkodásának fejlődésében. Tudjuk, hogy népünk tömegeit megragadta a szocialista eszme, ez kitéphetetlenü] és tovább erősödik a milliók gondolat- és érzésvilágába n, szívében és agyában. Szakadatlanul hirdetjük eszméinket, s pártunk a helyzet új vonásait mindenkor és fáradhatatlanul törekszik érvekkel megvilágítani, megtárgyalni, megvitatni népünkkel, az emberek különböző foglalkozású csoportjaival. Pártunk és a nép viszonyának szilárd alapját a kölcsönös bizalomban látjuk, s vezetési módszerünk a meggyőzés. Ez így van ma, és így lesz holnap is. Pártunk történelmi küldetését a tömegek vezetésében, a munkásosztály, a nép, a nemzet ugyenek szolgálatában latjuk, nem parancsolgatásban és hatalmaskodásban. Népünk maga is jól tudja, tapasztalja és becsüli ezt pártunk munkájában, tevékenységében. Tehát e téren, a módszerek terén sincs és nem lesz változás. — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Kedves elv- társnők! Barátaim! Ez az egyetlen politika, ezek azok a bevált módszerek, amelyek biztosítják, hogy békében és biztonságban, a jövőbe vetett megalapozott bizalomban éljen, dolgozzék, alkosson minden hazánkfia, az egész magyar do.gozó nép. Ez így lesz ezután is, mert nálunk nem lehet másképp dolgozni a szocializmusért. — Politikánk tehát nem változik, de változik a helyzet, növekednek a feladataink és a lehetőségeink is. — Pártunk VIII. kongresz- szusa összegezte és eiemezte -a szocialista forradalom magyarországi eredményeit, megállapított . hogy társadalmunk a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. B'ejlődésünk döntő frontszakaszai ma a gazdasági építés és a szocialista öntudat további erősítése a népben. A szocializmus építésének útján mi is egyre magasabbra törünk, új és új feladatokkal találjuk szemben magunkat. Mind bo- r —'ultabb, növekvő feladatainkat csak a dolgozó nép összefogott erejével oldhatjuk meg. — A Hazafias Népfront III. kongresszusának feladata, hogy felmérje, megvitassa, a nvga sajátos feladatkörében meghatározza a jövendő teendőit. Jó és eredményes munkát kívánok a kongresszusnak. Ismét hangsúlyozom, hogy a Hazafias Népfrontmozgalom területén közvetlenül dolgozó párttagjaink é"S pártonkívüli barátaink, politikai szövetségeseink munkájukban ezután is számíthatnak a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a párt Központi Bizottságának és valamennyi szervezetének teljes támogatására. — Pártunk politikája és a nép egyetértése biztosítja munkánk belső feltételeit. Adottak szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételei is. A béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus túlsúlyban levő erői eddig is képesek voltak, s ha jól harcolunk, ezután is képesek lesz--k arra. hogy elhárítsák a háború veszélyét az emberiség feje fölül. — A szocializmus minden híve, a népfrontmozgalom minden résztvevője abban a tudatban végezheti munkáját, hogy kedvező körülmények között, jó ügyért, a nép szolgálatában a szocialista jövőért dolgozik. (Hosszan tartó taps.) A Hazafias Népfront III. kongresszusának második napja Pénteken reggel, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában, Csóka Zsigrnondné tatabányai építészmérnök elnökletével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa beszámolója és a működési szabályzat módosítására előterjesztett javaslat megvitatásával folytatódott a Hazafias Népfront III. kongresszusa. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János. az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a városok és falvak küldöttei, a társadalom minden rétegének képviselői, valamint a kongresszusra hazánkba érkezett külföldi delegációk. Tobak Ferenc Csongrád megyei küldött volt a pénteki tanácskozás első felszólalója. A következő Lukács József Nógrád megyei küldött volt. majd dr. Kesztyűs Loránd Hajdú-Bihar megye népfront- mozgalmának tevékenységéről számolt be.' Ezután Alicja Musialowa, a lengyel küldöttség vezetője a Lengyel Nemzeti Egységfront Országos Bizottsága nevében szólalt fel. Hangoztatta, hogy a lengyel nép örömmel fogadja a két ország között egyre fejlődő politikai, gazdasági és kulturális együttműködés valamennyi megnyilvánulását. Befejezésül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a két ország testvérmozgalmainak és a két népnek az együtt működése további gyümölcsöző eredményeket hoz közös ügyünk, a szocializmus és a béke javára. Pátzay Pál Koesuth-díjas szobrászművész, budapesti küldött, képzőművészeti és esztétikai kérdésekről szólott. A Hazafias Népfront-mozgalom tennivalói közé tartozik népünknek a képzőművészet remekeivel való megismertetése, sőt talán a társadalmi életben felmerülő művészeti igények helyes irányba terelése is — hangoztatta többek között. Abdoulaye Maiga, a Mali Köztársaság prágai és budapesti nagykövete felszólalásában hangsúlyozta: — A szocialista Magyarország nagymértékben hozzásegít bennünket céljaink eléréséhez. Tapasztalatai, példája, eredményei arra ösztönöznek bennünket, hogy megkétszerezzük erőfeszítéseinket a szocializmus alapjainak lerakásáért. önök haladásuk közben a mi részünkre is utat taposnak — ’ fnöiídöttá a küldöttek nagy^apsa közben. Dr. Törő Imre, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nevében köszöntötte a Hazafias Népfront III. kongresszusának részvevőit — A TIT mindemkor munkatársának, támogatójának érezte a Hazafias Népfront- mozgalmat — hangsúlyozta. — Azonos célokért dolgoztunk és meggyőződésünk, a jövőben még szorosabb együttműködésben dolgozhatunk népünk műveltségi színvonalának emeléséért. A TIT tagjai tavaly 85 000 előadást tartottak ötmillió hallgató előtt, s lapjaink példányszáma elérte, sőt meghaladja a havi egymilliót. Dr. öveges József Kossutih- díjas egyetemi tanár felszólalásában egyebek között arról beszélt, hogy a fiatalok körében az utóbbi esztendőben szinte ugrásszerűin megnőtt az érdeklődés a tudományos és technikai kérdések iránt. A fokozódó igények kielégítése egyaránt feladata a népfrontmozgalom különböző bizottságainak, társadalmi segítőinek, s természetesen a népművelés, az ismeretterjesztés munkásainak. Felvetette: érdemes lenne olyan központi politechnikai bemutatót létrehozni, ahol az ifjabb korosztály tagjai közelről ismerkedhetnek meg a különböző fizikai-kémiai jelenségekkel, kísérletekkel, só' azzal is, hogyan állítják e jelenségeket a gyakorlat szolgálatába. A politechnikai bemutató tervei zömmel már elkészültek, s fontos lenne, hogy mielőbb valósággá váljanak. Hans Luthard. a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Tanácsának tagja üdvözölte a kongresz- szust. ■ Erdei Ferenc budapesti küldött elöljáróban a Hazafias Népfront működési szabályzatának módosítására előterjesztett javaslatokkal foglalkozott, majd így folytatta felszólalását: — Termelőszövetkezeteinkben ma már nem elég általában a szövetkezeti demokráciára, a munka'*' fjemre buzdítaná. Pontosan tudni kell, mi a helyzet most és ! mi az, amit tennünk kell, amit el kell érnünk. Vilá- S gosan kell látni, hogy közös | gazdaságaink — azonkívül, hogy társadalmi szervezetek i — épp olyan termelő üzemek, I mint bármelyik ipari vál■ lalat. A népfront sajátos eszközeivel alakítson ki olyan közszeliemet, amely I elől nem lehet kitérni, s í csak a becsületes munkát, a ! feladatok kifogástalan megoldását fogadja el a termelő- szövetkezet támogatásának. j Szünet után dr. Erdey G ruz Tibor vette • át az elnöki tisztet és Kodály Zoltán I Kossuth-dijas kiváló művész, | budapesti küldött lépett a ! szónoki emelvényre: — A zene a múltban kevesek kiváltsága volt, s ennek a rendszernek az érdeme, hogy a zenei műveltség elemeit a legszélesebb rétegek számára hozzáférhetővé j tehettük. Ma már száz ! olyan iskola van az országban — 23 a fővárosban és | a többi pedig vidéken —, ahol az általános iskolai tárgyakon kívül napi egy órában zenét is tanítanak, a koncertek leendő közönségét j nevelik, amely jó Ízléssel meg tudja különböztetni az üveggyöngyöt a drágakőtől, \ az igazit a hamistól. A ze- i nei, művészeti nevelésnek j olyan intézményei ezek, amilyenek sehol a világon nin- , csenek. A továbbiakban a kecskemétiek példáját idézte, akik ! új épületet emeltek zenei I általános iskolának. Kodály Zoltán a kongresz- ' szusi küldöttek nagy tapsa közben fejezte be felszólalá- : sát. Fabio Fabbrini, az Olasz : Kommunista Párt Központi • Bizottságának tagja hangoztatta: j — A magyar és az olasz nép barátsága — amely I hosszú múltra tekint vissza —, most tovább mélyül azzal ' is, hogy a Hazafias Nép- Jront,^Jíongresszysán megismerkedhetünk a magyar ! népfrontmozgalom eredményeivel, tapasztalataival, jö- ! vő terveivel. Horváth Sándorné, Somogy megyei küldött felszólalása ' után Gheorghe Stoica, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a mi- ! nisztertanács mellett működő tanácsi szervek vezetője ismertette azokat a nagy- i szerű eredményeket, amelye- | két felszabadulása óta a ro- ! mán nép elért a népgazdaság ! és a kultúra fejlesztésében. Dr. Vágsellyei Is ván Pest [ megyei küldött a mezőgazda- ! sági szakemberképzés néhány ; kérdésével foglalkozott felszólalásában. Rámutatott: nem elegendő, hogy a fiatalokat az iskolában megismertetik a termelés legmodernebb technológiai eljárásaiul, és azok elméleti alapjával — fontos, hogy elsajátítsák a közgazdasági gondolkodásmódo is, olyan, szakemberekként lépjenek ki az életbe, akik nem csupán a helyi igényeket és szükségleteket, ha nem az országos érdekeket is szem előtt tartják. Az elhangzottakat még szá- j mos hozzászólás követte, I majd az elnöklő dr. Bognár ' Rezső berekesztette a vitát. Ezután Kállai Gyula válaszolt az elhangzott észrevéte- I lekre, javaslatokra, majd kérte a kongresszust, hogy a Hazafias Népfront Országos Ta• nácsának, a tanács elnökségé■ nek és titkárságának adja meg a felmentést. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az országos tanács beszámolóját. A népfrontmaz- | galom két kongresszus közötti j munkájáról írásban kiadott ! jelentést, hozzájárult a Haza- ! fias Népfront működési sza- j bályzatának módosításához és I megadta a felmentést a nx>z- i galom vezető szerveinek. I A jelölő bizottságnak a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjaira tett javaslatát a küldöttek egyhangúlag elfogadták. A Hazafias Népfront újonnan megválasztott országos tanácsa a szünetben megtartotta első ülését és megválasztotta vezető szerveit, az országos tanács elnökségét és titkárságát. maid a kongresszus Káliéi Gyula zár- I szavával véget ért. lista mezőgazdaságnak, ha pedig 42 forint, akkor olyan híve a szocialista mezőgazdaságnak. (Nagy taps.) — Nem szűnünk meg propaganda ni unkát végezni az iskolákban és az egyetemeken. marxista képzést adni tanfolyamokon, mindennapos agitációt végezni. De nagyon fontos, hogy az eszme fokozódó erejét segítse az ugyanazon irányban ható anyagi érdekeltség. Mi a szocializmus építésének lenini elveként tiszteljük és alkalmazzuk az eszme és az érdekeltség egybeesését. A jobb életért harcolunk és velünk jönnek azok az emberek. akik jobb életet akarnak teremteni maguknak. Mi, kommunisták, ha kell, tényleg meghalunk pártunkért, de tudjuk, hogy népünknek nem azért kell a szocialista társadalom, mert élt egyszer egy Marx Károly nevű ember, aki leírta azt, hogy a kapitalista társadalmat szocialista társadalom fogja felváltani és mert egy rovatban ki hsll pipáim, hogy ez végre van hajtva. (Derültség.) Azért kell, mert a marxizmus tudományos világnézet, amely már a gyakorlatban megvalósult, igazsága bebizonyosodott, azért kell szocialista társadalom, azért kell Marx, Lenin, az elmélet és a párt, mint fegyver, hogy a szocialista társadalmat megvalósíthassuk népünkkel együtt. Népünk javára. lítása terén és a módiszerekben is. Mindezt abban a meggyőződésben, hogy a mi eszménk az igaz eszme, a mi rendszerünk a jobb rendszer, és a békés versenyben is győzni fog a kapitalizmus fölött. (Taps.) Ezért mi hívei va- .gyur.k.a normális kapcsolatoknak minden országgal.’Ennek természetesen a mi részünkről feltétele, hogy’ a Magyar Pártunk és népünk viszonyának alapja a kölcsönös bizalom pett a termel ős zö vetkezetek - be és ezzel megteremtette a szocialista mezőgazdaság alapját, de látni akarja munkájának eredményét. Bűn ez? Nem bűn. Nem minden parasztember. marxista és ha a munkaegység 16 forint. akkor a nem marxista parasztember annak megmegfelelő híve a szocia— Lenin mondotta annak f idején, hogy a szocialista tár- j sadalmat nem lehet elképzelt emberekkel felépíteni. A szocialista társadalmat csak olyan emberekkel lehet felépíteni, akik vannak, akik élnek. Hogy a legvilágosabb példáit mondjam: parasztságunk a j szocialista útra lépett. BeléHosson együtt az eszmével az anyagi érdekeltség (Folytatás a ?. oldalról) közéletünkben ma már nem boldogulhat és a jövőben még kevésbé szerepelhet. Az ilyen ellen harcolni fogunk. Gondolni kell arra is, hogy mi idézte elő azt a súlyos helyzetet, ami 1956-ban volt. Mivel kezdődött az a bomlási folyamat, amely azután kedvező talajt teremtett mindenféle revizionista és ellenforradalmi uszítás számára? A gyanakvással. Meg kell értenie minden értelmes embernek, hogy egy nép nem lehet gyanús. Abból kell kiindulnunk, hogy a nép a mi népünk, mi pedig a népért vagyunk, és ha a nép felelős helyre állított minket, azért tette, hogy a javára dolgozzunk. Hogyan lehet a nép ellenére a nép javára dolgozni? (Nagy taps.) — Politikánk lényeges elvi alapjai tehát nem változnak és nem fognak változni a módszerek sem. Politikánk ereje