Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-20 / 67. szám
«ST MEGYEI fCiriap 1964. MÁRCIUS 20, PÉNTEK Héssük a munkában j A dömsddi Aranykalász £ Termelőszövetkezet pártszer- ^ vezete kicsiny, mindössze ti- a ' zenhárom tagból áll. Egy évvel ezelőtt, amikor Fehér Istvánná árúátadót megválasztották titkárnak, még ennyien sem voltak. Azóta a tsz-mum- kát tették a pártmunka alapjává és közben éberen figyelték, ki bizonyítja be, hogy az élenjárók között a helye? Erről a soha meg nem álló munkáról, a hétköznapok tevékenységéről beszélgettünk a párttitkárnővel, Horváth Pál főagronómussal, Balaton An- talné és Szűcs Sándor tsz-ta- ig.okkal. Ök hárman nem régen tagjelöltek. Elsősorban kiváló munkájuk nyomott a latban, de az sem utolsó dolog, hogy nyitott szemmel járnak a világban, j Szűcs Sándor húszholdas gaz- | da volt a múltban. Megtiszteltetésnek vette, amikor teljesítették kérését és tagjelöltnek felvették. Hasonlóan érez Horváth Pál főagronómus, aki Papp József tsz-elnökkel együtt motorja a munkának. — Még mindig nagyon kevesen vagyunk — mondotta beszélgetés közben Fehér Ist- vánné. — De állandóan erősödünk. Márciusban újabb öt tagjelölttel erősödünk és utánuk mások jönnék, akik kérik és alkalmasak is a párttá gsáiara. Nálunk már bebizonyosodott, hogy a tsz-pártélet csak akkor virágozhat, ha elsősorban mezőgazdasági munkások a tagjai. A termelőszövetkezeti elnök. Papp József fiatal, dinamikus ember, tele ötlettel, szervező- készséggel — és lelkiismerettel. Balaton Andrásné mesélte, hogyan ellenőrizte az elnök téli éjszakákon hóban- fagyban az ólakat, istállókat. Most végzi a mezőgazdasági technikum negyedik osztályát. Fantáziája nem ragadta el, nem bonyolódott a szövetkezet szükségtelen — ámbár muta- beruházásokba, .mint nem egy termelőszövetkezet a ráckevei járásban. Ebben is része van a pártszervezetnek. A terveket megosztva viselik az Aranykalászban. Részesedik belőlük az elnök, a főkönyvelő, az agronómus, a párttitkár, de részesedik belőle mindenki, aki dolgozni akar. A kommunisták taggyűlései valódi vitafórumok, alaposan meghányják-vetik, mi a jó a termelőszövetkezetnek, mi a hasznos és mi a karos. így született meg az a gondolat, hogy az emberek mind nagyobb hányada végezze el a hároméves mezőgazdasági szakiskolát. Egy sem akadt a kommunisták közül, aki ellenezte volna az elképzelést. Hiszen aki tovább lát a mánál, az tudja, kifizetődő dolog lesz, ha — egyelőre csak a brigád- és a munkacsapatvezetők — nemcsak a tapasztalat, hanem az iskolán nyert nagyobb tudás alapján irányíthatják a : munkát. ; Most, hogy megkezdődik ; a tavaszi munka, legfonto- ; sabb volt a területfelosztás. ■ A termelőszövetkezeteknek . több mint háromezer hold- • ján az 500 tagból 300 rend- ; szeresen dolgozik. Nem mind- : egy viszont, hogy ki hol, : mikor, mit csinál. Ezért vi- i tatta meg a pártszervezet a ! tavaszi munkák sorrendjét, i mikéntjét. Tavaly még úgy i kellett hívni az embereket, | édesgetni, vállaljanak meg■ művelésre területet. Idén \ februárban, mindjárt a tag- : gyűlés után előkészítették a : területfelbontást. Csalogatni ; nem kellett senkit, jöttek a ; tsz-tagok maguktól is, kö- : lőtték a szerződéseket, hogy ki milyen és mekkora te- | rületet vállal. Van már gaz- \ dája a 35 hold takarmány- : répának, a 45 hold cukorrépának, a 190 hold kukoricának. — Nincs megállás — mondja Fehér Istvánné. — Az egyik feladatot még be sem fejeztük, máris jön a másik. Ilyen a háztáji földek dolga, amire ismét sok órát Első — kísérleti időszakát t— éli a nagyszerű kezdeményezés, as iskola-televízió. Ülünk a kék fényű ernyő előtt, úgy mint hajdanán, amikor osztálypadban várt-uk az órára érkező tanárt. Az óra hangulata magával ragad bennünket, s az izgalom fokozódik, amikor a képernyőről ismerős arc tekint felénk. Hlavács József orosz szakos tanár, megyei szakfelügyelő vezeti az órát az iskola-televízió húsz percében. A jól sikerült óra után a legfiatalabb „műfaj”-ról, az iskola-televízióról beszélgetünk. — Mi a véleménye arról, hogy az iskola sokrétű feladatából a televízió is részt vállal? — A korszerű, eredményes oktató-nevelő munka sokrétű _ feladatainak végrehajtása előrelépést kíván minden területen. Időszerű és természetes kezdeményezése a televíziónak a részt-váilalás akkor, amikor a szocialista iskola megteremtéséről van szó. A bekapcsolódás máris több, határozottan megfogalmazható segítséget jelent az adásban kijelölt tantárgyakban tanár és tanuló számára egyaránt. Érthető, hogy még nagyon sok a fel nem tárt, fel nem használt lehetőség, amelyek csak akkor bontakozhatnak ki a maguk teljességében, ha a tv munkájába mind több pedagógus kapcsolódik be javaslataival, segítő szándékával. — A napról-napra nüvö ismeretanyag és a tanításra álló idő rövidsége között tud-e hathatós segítséget adni az új kezdeményezés? — A televíziós adás természete lehetővé teszi, hogy a húszperces határidő alatt mind a látási és hallási szemlélet, mind az érdekesség és az érzelmi hatások területén mélyebb és maradandóbb hatások érjék a tanulót, mintamilyenek ugyanennyi idő alatt tantermi körülmények között általában biztosíthatók. A húsz perc minden másodpercében intenzív tanulói figyelem sze- geződifc a képernyőre. Ez érthető, s ennek köszönhető, hogy az adásban a tananyag koncentráltan, lényegre vál- tan jelenhet meg. Ugyanakkor kilép a gyakorlati élet területére. Az adások igen rövid tapasztalatra tekintenek visz- sza. Az ifjúsági osztály, a szerkesztő, a szakbizottságok, a rendező, az operatőrök, az előadó tanárok, a technikai vendekei meg iskolájuk megépülte előtt tesznek érettségit. Még nem tudni, hogyha az új gimnázium felépül, továbbra is fenntartják-e a nagymarosi kihelyezett osztályt. Ezt majd a továbbtanulásra jelentkező diákok száma dönti el. A most folyó jelentkezésekből megállapítható, hogy az általános iskolát idén végzők közül többen készülnek középiskolába, mint tavaly. A múlt évben 390 nyolcadikos közül 202, az idei 460 közül pedig 241_ kívánja tanulmányait középiskolában, elsősorban gimnáziumban folytatni, vagyis a következő tanévben az ideinél húsz százalékkal több lesz a középiskolások száma a szobi járásban. leket. Öfe ezzel járultak hozzá a termelőszövetkezet megerősödéséhez, jutalmul pedig takarmánynak való árpát, kuikoricát kaptak. Befejezésül: a dömsödi Aranykalász Termelőszövetkezetben nem úsznak az emberek tejben-vajban. A munkaegység értéke tavaly 24,50 forint volt, az egy tagra jutó átlagjövedelem mindössze 13 000 forint. De azelőtt ennek csak a fele jutott. Az emberek hangulata bizakodó, mert látják, méltányolják a nagy igyekezeteit, s ez őket is munkára serkenti. Nem erejükön felül, de célszerűen építkeznek. Mindehhez hozzájárult az a sok munka, amiről a Ráckevei Járási Pártbizottság egy jelentésében így emlékezik meg: „Néhány pártszervezetünk — köztük a dömsödi Aranykalász Tsz pártszervezete — már komolyan kiveszi részét a termelőszövetkezet munkájából. A termelőszövetkezeti vezetők és párttagság szorosan összefogva a pártonkí- vüli aktivisták segítségével mozgósítanak a feladatok gyors és jó elvégzésére.“ Komáromi Magda Vörös foltok a Hold arculatán Még mindig van egy kis „élet“ Földünk hűséges kísérőjében A Vecsési Vegyesipari Ktsz a napokban tartotta közgyűlését. A 102 tagot számláló kollektíva évi tervét 116,8 százalékra teljesítette és ezzel az eredménnyel a megye 85 kisipari termelőszövetkezete között a „tabellán” a második helyet foglalja el, 1 180 000 forint nyereséggel. Sokféle mesterséget űznek a kisipari szövetkezetben. Van náluk asztalos, kárpitos, mechanikai, lakatos, rádió-, tvjavító, fényképész, festő, prés, fodrász, tekercselő és cipőjavító részleg is. 1963-ban A Magyarhoni Földtani Társulat legutóbbi ülésén érdekes bejelentést tett ifjú Bartha Lajos, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa. Elmondotta, hogy ismét olyan jelenségek tűntek fel a Holdon, amelyeket több-kevesebb valószínűséggel vulkánkitörés következményeinek lehet minősíteni. Nemrég ugyanis az Aristar- chosJkráterben, amely egyébként a legerősebb fényvisszaverő felülete a Hold felszínének, előbb egyidejűleg három, majd néhány héttel utóbb egy negyedik vörös folt, tűnt fel. Az első három 20 percig, a negyedik több mint egy óráig volt látható. Ezeket a foltokat pedig valószínűleg valamilyen gázkiáramtós okozhatta, amelynek a kráter tájékán kellett bekövetkeznie. Érdekesen találkozik össze ez az észlelés az Uránia Csillagvizsgáló munkatársainak azzal a megfigyelésével, hogy a, kráter fényvisszaverő képessége hol gyengül, hol erősödik. Ezeket a szabálytalan időközökben bekövetkező változásokat éppen az ilyen gázkiáramlások időnkénti előfordulása is okozhatja. És ide kapcsolódik V. Troickij szovjet csillagász megállapítása is, aki a Hold rádiósugárzásából arra következtet, hogy hűséges kísérőnk hol forró, hol fagyos felszíne alatt, az 50—-66 kilométer vastag külső kéreg alján már egyenletesen 700 Celsius fok körüli hőmérséklet tehet. Ebben az esetben pedig a Hold kőzetei ma is tartalmazhatnak nagyobb gázfészkeket, amelyek az „alapanyagot” szolgáltathatják az ilyen kitörésekhez. Mindez pedig arra mutat, hogy a régebbi elképzelésekkel ellentétben a Hold talán mégsem teljesen halott anyagtömeg, hanem, bár „életerejének" már egészen a végéhez közeledik, még mindig képes bizonyos életmegnyilvánulásokra, a csillagászokat is meglepő jelenségek produkálására, * M »»»: ö: Tel m : . í Sk: m ■ .'-M k> i * \ ! m rote . ; 11 t m Aszódon rendezték az ipari tanulók területi tornászbajnokságát. A viadal után bemutatóra került sor. Képünkön a Higgye válogatott Orbán Ferenc harmadéves aszódi ipari tanuló szép gyakorlata a gyűrűn. (Gábor Viktor felv.) ZJanár ár a képernyőn Beszélgetés Hlavács Józseffel az iskola televízióról dés fokozódásával javult a munkafegyelem, .nagyobb lett a tanulók aktivitása is. Hatá-; rozottabb a haladás a hallás: utáni megértés készségének alakulásában. A beszélgetési; gyakorlatok alkalmával nö- j vekszik a tanulók orosz nyel-: vű megnyilatkozási készsége.: A beszélgetés végére ér- \ tünk. Hlavács tanár úr a me-: gye nagyon elfoglalt pedagó- [ gusai közé tartozik. A szak- felügyeleti munka, tankönyvírás, felnőttek főiskolai konzultálása, saját tanítványainak oktatása, nevelése mellé a közelmúltban egy újabb elfog-, laltság lépett — a televízió.: Idejét órarend pontossággal osztja be. Búcsúzunk tőle: viszontlátásra a televízió képernyőjén! Ladányi István LEONOV DEDIKÁL. Szerdán este még a Vígszínház bíborfüggönye elé hívta újra és újra a lelkes közönség az írót, a Lenin-díjas Leonid Leonovot, hogy így fejezze ki elismerését a Hóvihar nagyszerű színházi élményéért; csütörtökön délelőtt pedig már az Európa Könyvesboltban fogadta olvasóit, baráti eszmecserét folytatott velük, dedikálta magyarul megjelent regényeit, A tolvajt. Az orosz erdőt, az Üt az Óceán felé című regényeket. Sok kedves, derűs epizód tette meghitté az együtt töltött órát. A bolt egyik dolgozója például megtudta, hogy a neves szovjet író nagy kaktuszgyűjtő hírében áll, s egy szép példánnyal kedveskedett cserében kedvenc könyv élményeiért. Egy idősebb asz- szony, aki nagy autogrammgyűjtö, már nevezetessé vált asztalterítőjét hozta el, amelyet számos világhíresség írt alá s ő fürge ujjakkal varrta ki nevüket. Két ipari tanuló valamennyi Leonov kötetet megszerezte erre az alkalomra, hogy dedikáltassák azokat az íróval. A több mint száz érdeklődő bizonyára sokáig megőrzi még ennek a szívélyes órának minden apró emlékét. A könyvtár gondja - közös gond! mindenki, aki szívügyének ér-\ zi a falu könyvellátását. Évek; óta vajúdó probléma azon-', ban, hogy a termelőszövetjke-; zetek jelentős kulturális aTap-' pal rendelkeznek, s a. párt-'; és állanit' szervek némégy-'; szer javasolták .is: adjanak; a közös gazdaságok ebből a; pénzből a község kulturális; életének támogatására, adja-J nak a könyvtárnak is, had dl vehessenek több könyvet. í Nyilvánvaló, hogy a községi í könyvtárak a termelőszövet- í kezeti parasztság előtt is. nyitva állanak, s ha a sző-; vetkezet anyagiakat áldoz,'; saját tagsága érdekében is te-; szí ezt. ; Elvileg mindenki egyetért; ezzel, gyakorlatban mégis ne-; hezen lépünk előre. Az el-; múlt évben például 70 000; forintot adtak a megye közös', gazdaságai könyvvásárlásra. j könyvtár-támogatásra. Bár! a korábbi évi 42 000 forint-; nál ez több, de még min-; dig elenyészően kevés. Ennél\ jóval jelentősebb összegek\ mennek el — mint már ezt j nemegyszer szóvá tettük —; kevésbé fontos célra. Nyíl-'; vánvaló pedig, hogy «; könyvtárak gondja közös ■ gcmd, a termelőszövetkezetek: gondja is. \ Az aszódi és a ceglédi já-: rás szövetkezeteiről mond- i hatjuk el csupán, hogy ma-'; gukénak érzik ezt a gon-; dot. Erejükhöz mérten ad-; nak, amennyit adhatnak. Az aszódi járás közös gazdasá- \ gai húszezer forinttal, a ceglédi járás szövetkezetei pedig 12 000 forinttal segítették az elmúlt évben a közkönyvtárak állománygyarapodását. S a többi járás termelőszövetkezetei? Bizony alig-alig „csippentettek’’ bele bukszájukba. (tin) Az újságolvasók gyakran találkozhatnak laptvnk hasábjain ezzel az egy szóval: ,,könyvbarát mozgalom”. A mozgalmat azzal a céllal indították a megyei szervek, hogy nagyobb figyelmet, nagyobb támogatást kapjanak a könyvtárak. Több legyen az olvasó és természetesen több legyen a könyvtári kötetek száma is. Megyénk ugyanis az ország legrosz- szabb adottságokkal rendelkező megyéi közé tartozik. A lakosság állandóan nő, s ezzel a növekedéssel nem tudunk lépést tartani, kevés a könyvünk. Célunk, hogy a megye minden lakosára legalább egy könyvtári könyv jusson. — Ezért igyekszik segíteni Nagymaroson kihelyezett gimnáziumi osztály nyilik Amióta két eve Szobon megnyílt az első gimnáziumi osztály, az egész járásban megnövekedett a tanulási kedv. Nem kell már a diákoknak Vácra, Balassagyarmatra, Budapestre utaznia. Idén Szobon, a gimnázium esti tagozatának első és második évfolyamán kívül a nappali tagozatnak is már két első évfolyama működik. Az 1964/65. tanévben azonban egyrészt a jelentkezők nagy száma miatt, másrészt pedig, mert a váci gimnázium többé nem tud a szobi járásból jelentkezőknek helyet biztosítani, nem lesz elég a Szobon ismét megnyíló első osztály. Ezért azután a szobi általános iskolával közös igazgatás alatt álló — a jövő iskolaévre már háromévfolyamos — gimnázium, kihelyezett első osztályt állít fel Nagymaroson. A gimnáziumi oktatást Szobon az általános iskola felső tagozatán tanító középiskolai tanárokkal és néhány kiváló általános iskolai felső tagozatos szaktanárral oldották meg. Nagymaroson azonban nincs elegendő szaktanár és ezért ősszel két okleveles középiskolai tanárt nevesnek ki, hogy a gimnáziumi oktatás a kihelyezett osztályban is egyenértékű legyen bármely más gimnáziuméval. Miután a szobi gimnázium építése terv szerint csak 1965- ben kezdődik, az az érdekes eset áll elő, hogy első nöMérleüzáró közgyűlés a vecsési Vegyesipari Ktsz-néif több olyan termek prototi-; pusát készítették el, ame-; lyeknek sorozatgyártása eb- í ben az évben kezdődik. így! többek között a Dorogi-féle • hajszárító, szakaszolható biz-! tosítószekrény és így to- J vább. Természetesen a sző-! vetkezet életében is akad-! nak gondok, ilyen a nehéz-' kés anyagellátás, az előre- gedett gépek. Ebben az évben a szövetkezet magasabb színvonalra emeli a javítószolgáltatást, t kell szánni, amíg végleg rendbejön. Kidolgozzuk a javaslatot, aztán a taggyűlés is elmondja róla a véleményét — úgy visszük a tagság elé. Háztájiban 300 hold szőlő van, ennek az alapos megművelése sok időt kíván. Tekintettel kell lennünk az öregekre, betegekre is. Szóval sok körülményt kell figyelembe venni, míg egy- egy kérdés megnyugtatóan rendeződik. Szép gondolatot visznek a március végi taggyűlésre a kommunisták. Körülbelül tíz olyan öregük van, aki már támogatásra szarul, egyedül az öregségiből nehezen tudnak éldegélni. Ezeknek az öregeknek a háztáji földjét szeretnék vetéstől aratásig közösen megművelni — így segíteni rajtuk. — Bízik a terv sikerében? — kérdeztük Fehérnétől. — Majd hogynem biztos vagyok benne — állítja szilárdan. — Ismerem az asz- szonyokat. Fehér Istvánné bizakodása nem megalapozatlan. A pártszervezet a nyáron több- termelési versenyt kezdeményezett a kertészetben. A közgyűlés elfogadta a javaslatot és hamarosan nyolc munkacsapat vállalta a feltétegárda szinte kivétel nélkül nagy lelkesedéssel, odaadással végzik ezt az újszerű munkát. Megnyugtató, hogy ebben a munkában meglepően széles és lelkes közreműködő tábor jelentkezett a pedagógusok, a társadalom és főként a gyermekek köréből. — Mint gyakorló pedagógus, mit tapasztal saját tanítványai körében? Sikerült-e a képhatás cs szöveghatás lehetőségeivel olyan légkört teremteni, amely kedvet csinál a „hallgatóság” körében? — Az adások pozitív hatása már eddig is több területen mutatkozik. Az első adás óta az — egyébként nagy létszámú és nem a legjobb munka- fegyelmű — osztály érdeklődése a tantárgy tanulása iránt megnövekedett. Az érdeklő-