Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-18 / 65. szám

VIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1964. MÁRCIUS 18. SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KIADÁS A ' A buadítás nőm elegendő . ., Elsőrendű feladat: elhárítani az akadályokat az 1964. évi ipari tervek teljesítése útjából A közelmúltban tartotta ülését az MSZMP városi bi­zottsága. Napirendre került az 1964. évi népgazdasági ter­vekből a szentendrei üzemek dolgozóira háruló feladatok tárgyalása A párt-végrehajtó­bizottság beszámolóját Hege­dűs István ismertette. Érté­kelte az üzemek termelésének Í963. évi tapasztalatait és azok alapján következtetése­ket vont le a gyakorlati mun­ka módszereire vonatkozóan. Az értékelő beszámoló, va­lamint a vitában részt vevő elv társak egyöntetűen meg­állapították, hogy az állami és társadalmi szervek legsürgősebb fel­adata a termelési tervek végrehajtását gátló akadá­lyok elhárítása. Az üzemi párt- és szakszerve­zeti bizottságok számára is ez a legdöntőbb feladat. A pártbizottság meghatározása nzerutt az általános buzdítás a iervteljesitésre ma már nem elegenda, hanem sok, apró, gyakorlati tett szükséges az üzemszervezés tökéletesebbé tételéhez, a munkafolyamatok tökéletes kidolgozásaihoz. A beszámoló, de a hozzászó­lók többsége is foglalkozott •z üzemek munkaerő-ellátott­ságának helyzetével. Ez a kér­dés szinte majdnem minden üzemünkben, de különösen a Cementáruipari Vállalatnál és a Kéziszerszámgyárban okoz komoly problémát. Megállapí­tották azt is, hogy a szentendrei üzemekben rendkívül nagy a munka­erő vándorlás, az évközi ki­es belépések száma. Hiány mutatkozik a munka­erő-ellátottság terén és ugyan­akkor nagy a munkaerő­vándorlás. Ez nyilvánvaló el­lentmondás. A megállapításon túl a pártbizottság arra is rá­mutatott, hogy e jelenség okát az adott üzemeken belül kell keresni. Egyik-másik üze­münk belső szervezetlenségé­vel, kulturálatlanságával is előidézi az egészségtelen moz­gást. A legelemibb munka- és egészségvédelmi berendezések hiánya, a szociális körülmé­nyek — öltözők, üzemi étkez­dék — szegényes és szűk vol­ta egyáltalán nem jelent von­zást az újonnan jelentkező dolgozók számára. A kultu­ráltság, a szigorú rend és tisz­taság, a dolgozókról történő emberséges gondoskodás ugyanakkor emelője lehet a termelésnek. „Belső tartalék”-nak tekint­hetjük a jó, összeforrott üze­mi kollektíva, a törzsgárda ere­jét is. Ott, ahol az üzemi de­mokrácia kiszélesítése érde­kében munkálkodnak a gaz­dasági és pártvezetők, ott, ahol építenek a munkások, kü­lönösen a törzsgárda vélemé­nyére, kevesebb a baj, üte­mesebben megy a munka. A közösség figyelmével, véle­ményével elháríthatják idő­ben a termelést gátló akadá­lyokat A formalitástól men­tes üzemi tanácskozásokon, az üzemi tervek kidolgozásában cselekvőén részt vevő dolgo­zók a terveket magukénak ér­zik, a gyakorlati végrehajtás­ban is megfelelő aktivitást mutatnak. Üzemi „tartalékot“ képez­nek a felsoroltakkal együtt maguk az üzemi dolgozók is. A munkaerőhiány Szent­endrém mintegy 150—200 fő. De ugyanakkor a rakodó se­gédmunkások száma az üze­meltben meghaladja a 200 főt. A szállító és rakodó tevékeny­ség nagyobb arányú gépesítése mellett az e területen lekö­tött dolgozókat más munkára, konkrét termelői tevékenység­re lehetne átcsoportosttami. Azt mondjuk: kevés a szak­munkás Igen, ez is igaz. Túl kell azonban mennünk ennek a megállapításánál és tenni kell egyet és mást az üzemen belük Nem folyik megfelelő ütem­ben a szakmunkásképzés és to­vábbképzés üzemeinkben. A jóváhagyott tervek munkaerő- szükségletét a termelés folya­matában biztosítani kell. Ezt azonban nem lehet megolda­ni egyszerűen újsághirdetések útján. A szükséges szakmunkás­létszámot a munkafolya­matok ésszerű átszervezé­sével, a szakképzetlen munkások képzésével, bel­ső előléptetésekkel oldhat­juk meg a legtökéleteseb­ben. A gazdasági vezetők ezért sem feledkezhetnek meg a sze­mélyi feltételeket biztosító te­vékenységről. A tervek telje­sítése ugyanis a termelőeszkö­zöket kezelő emberektől, azok szakmai és általános művelt­ségétől, a termelő folyamat­ban való tudatos részvételük­től függ. TANÁCSTAGI FOGADÓÓRAK If j. Bakó Ferenc, a 42. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 20- án 18 órakor Pannónia u. 4. sz. a. lakásán; Fodor József, a 34. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 20-án, 17 órakor Attila u. 9. sz. a lakásán; Valentin József, a 12. sorsz. vál. kér. ta­nácstagja f. hó 20-án 16 óra­kor Vörös Hadsereg u. 24. sz. a. lakásán; Torsok Sándor, a 17. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 20-án, 18 órakor Lenin út 7. sz. a. lakásán; Tóth Péter, a 15. sorsz. vál. kér. tanácstag­ja f. hó 20-án, 15 órakor Mar­tino vits u. 3. sz. a. lakásán; Szálúra István, a 11. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 17 óra­kor a Szolgáltató Ktsz Vörös Hadsereg utcai irodahelyisé­gében; Horváth Levente, az 1. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 20-án, 18 órakor Dumtsa Jenő u. 22. sz. a. lakásán; Szi- ráki Ferenc, a 24. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 20-án, 17 órakor a városi tanács épüle­tében I. emelet 2. sz. szobá­ban; Bandii Lajos, a 47. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 21- én, 18 órakor Honvéd u. 11. sz. a. lakásán; Kató György, a 7. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 21-én, 14 órakor Kossuth Lajos u. 5. sz. a. épületben; Czikora Lajos, a 65. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 21- én, 18 órakor Püspöksor 16. sz. a. lakásán; Mihály Dénes, a 78. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 21-én, 16 órakor Szabad­ság-forrás út 24. sz. a. lakásán választókerülete részére ta­nácstagi fogadóórát tart. Sopron, Kőszeg, Eger mintájára... A lakosság is érdekelt a város idegenforgalmának fejlesztésében Mozgalmas hétvége — apró műhibával Hóval, havasesővel a váratlanul beköszöntött új tél üdvö­zölte március idusát, s a sóvár tavaszvárók fázósan siettek a latyakos utcákon. Az élet azonban nem állt meg, mozgolódás volt a művelődés berkeiben. Ma már a város minden ál­lampolgára előtt ismert az a várospolitikai terv, amely sze­rint a várost alkalmassá kell tenni adottságainak, jellegé­nek megfelelően az országosan is élénkülő idegenforgalom fo­gadására. E célkitűzés reális és a felettes szervek is elfogad­ták, sőt pénzügyi támogatást is ennek megfelelően kapunk. A város általános fejlődésé­ben, az utak, járdák, a közvi­lágítás, a parkosítás, a köz- tisztaság vonatkozásában je­lentős eredményeket könyvel­hetünk el mindamellett, hogy még mindig sok a kívánniva­ló. A fejlesztéssel egyidejűleg nemcsak az idegenforgalom fo­gadására készülünk fel, ha­nem egyben az építkezések ütemének megfelelően kultú­rál ubbá, rendezettebbé tesz- szük az itt élő lalcosság éle­tét is. Ügy gondoljuk, ez sem vitatható. így tehát a lakosság közvetlenül is érdekelt e program meg­valósításában, érdekelt az idegenforgalom fej­lesztésében. A fejlődés ará­nyában gyorsul meg ugyanis a város általános fejlesztése is. Sajnos, azonban a lakosság egy része nem segíti megfe­lelően e program megvalósí­tásában a hivatalos szerveket. Nem nagy dologról van szó, mindössze arról, hogy fogad­ják szívesen az ide érkező ven­dégeket. Nem egy alkalom­mal előfordul, hogy kisebb turista csoportok, akik hiva­tásos idegenvezetőt nem igé­nyelnek, a városról kiadott tájékoztatókkal, prospektu­Nem múlt el a belvízveszély Összefogással megakadályozhatjuk az árvizet Az elmúlt napok szeszélyes időjárása, az egyre késlekedő tavasz gondot jelent a csalá­dok számára. Fogytán, sőt egyik-másik helyen már el is fogyott a téli beszerzett tüze­lő. Az egyéni gondokon túl­menően, a kedvezőtlen időjá­rás súlyos helyzetet teremt vá­rosszerte is. Nagytömegű csa­padék hullott a városra és a várost körülvevő hegyekre. A lehullott hó lakott területen azonnal olvadni kezdett és minden bizonnyal a hegyolda­lakon sem lesz hosszú életű. Gondoskodni kell a hóié el­vezetéséről. Szabaddá kell tenni a lefolyókat, árkokat, mi­előtt még lakásokat, pincéket és kerteket öntene el az olva­dás. Különösen fontos ez a Szamárhegy, a Vörös Hadsereg út és ízbég mélyebben felevő utcáiban. Tanulnunk keH a múlt év tapasztalataiból. 1963. tava­szán a belvíz több százezer fo­rint kárt okozott a vetésben, az épületek, s utak állagában. Sok állami lakóépület a belvizek alámosása következtében vált életveszélyessé. Most még meg tudjuk aka­dályozni a belvizek nagyobb kártételét gondossággal, ösz- szefcgással. Bízunk benne, hogy tanácstagjaink és a vá­ros lakossága nem hagyja fi­gyelmen kívül a veszélyt, és segítenek megszervezni a mun­kát, ott, ahol az szükséges. Szombaton — március 14-én — nyílt meg hivatalosan az állami zeneiskola az új épület­ben. Bár a szokatlan időjárás miatt csak a legmerészebbek léptek ki az utcára, a meg­jelent néhány szülő, a párt- bizottság, a tanács és a mű­velődésügyi szervek képvise­lői, valamint a tanári kar je­lenlétében közvetlen, csalá­dias hangulatban adta át az önálló zeneiskola épületét Szi- ráki Ferenc vb-elnök. Hang­súlyozta, hogy az évtizedekkel ezelőtt létrejött munkaközös­ségi zeneiskola nagy érdeme volt a zeneszerető, zene iránt érdeklődő közönség kinevelé­se. Jó pár tehetséges fiatal ke­rült ki ebből az iskolából, s egy-egy ma már nagy zeneka­rokban játszik. A munkakö­zösségi iskola azonban mér nem tudta kielégíteni a jelent­kező igényeket. Így jött létre az állami iskola, ahol bővítet­ték a tanszakok számát, s já­rási kihatással meg tudja ol­dani a falvakban zenét tanu­lók színvonalas oktatását. Az­zal, hogy most különálló épü­letbe költözött, olyan bázis­hoz jutott, amely biztos alap­ja a további fejlődésnek. Megkésett kép: figyelemmel hallgatja az elnök beszámoló­ját az 1983-as év gazdálkodásáról az Április 4 Termelő- szövetkezet tagsága (Gajzágó Jolán felvétele) y Vasárnap, március 15-én tartották az úttörők járási kul­it turális szemléjét. Tizennégy ’ iskolának közel háromszáz ' szereplője jelent meg a városi ; művelődési otthonban. Ezút- ; tál a kórusok, kamarakórusok, i hangszeres és énekes szólisták, f. valamint a népi táncosok be- > mutatójára került sor. Hóna- j polcon keresztül készültek er- re a napra gyermekeink és az ; elhangzott számok erőteljes 1 fejlődésről, színvonalemel- í kedésről tettek tanúbizonysá- t got. Sokat javult — a múlt j évhez viszonyítva is — a mű- % sorpolitika, általában kidol- £ gozattabbak voltak az egyes íj számok, látszat*, hogy az islco- íj Iák pedagógusai lelkiismerete- í sen11 készítették fel az úttörő­ket. A rendezés is jól vizs­gázott. Gördülékeny, akadály- mentes volt az eléggé hosszú műsor, jó munkát végzett az úttörők járási elnöksége. A zsűri döntése alapján araíny oklevelet nyert a szent­endrei Bajcsy-Zsüinszky utcai általános iskola nagy kórusa és kamarakórusa, a pilisszent- keresztiek énekkara, a pilis- szentlászlói kamarakórus, a pi- lisszentlászlói iskola kis éne­kese, Boros Károly budakalá­szi hegedűs, a pomázi II. szá­mú iskola és a pomázi I. szá­mú iskola négykezes zongora­száma, valamint a visegrádi 11. számú és a tahitótfalui né­pi tánccsoport. Megelégedéssel állapították meg a jelenlevők a pilisiek igen szép szereplését, hiányol­ta azonban mindenki a szent­endrei Lenin úti és a csobán- kai iskola távolmaradását. Kár, hogy adminisztratív vagy más okok miatt nem lehettek résztvevői ennek az egészséges vetélkedőnek. * Ugyanezen a vasárnapon más kulturális eseményre is sor került. Délben nyitotta meg Boromisza Tibor el­hunyt festőművész emlékszo­báját dr. László Gyula egye­temi tanár. A több mint 60 fő jelenlétében megnyílt emlék­szoba új színfoltja a városnak, amelyet megtekinthet min­denki, aki a városba látogat. Kár, hogy a meleg, közvetlen hangulatú kis aktus megma­gyarázhatatlan műhibával kez­dődött és fejeződött be. Leg­minimálisabb követelmény, hogy aki akár itt, akár más helyen elő kívánja adni a Nemzeti dalt, az tanulja meg, s ha ez nem áll módjában, ol­vassa fel, különben ne 'vál­lalkozzon ilyesmire. És kifa­csart ízlésre vall népi tánccal befejezni egy megnyitót, mint ahogy az sajnálatos módon itt történt. —krónikás— sokkal a kezükben keresnek, egy-egy idegenforgalmi látvá­nyosságot. Hiába fordulnak a járó­kelőkhöz, elutasító vá­laszt kapnak, vagy a feltett kérdésre vá­laszt adni nem tudnak. Egyik­másik magyar városban, ahol az idegenforgalom tradícióval rendelkezik, más helyzettel ta­lálkozunk. A lakosság és kü­lönösen a diákság önként vál­lalkozik a kirándulók vezeté­sére és készségesen ad útba­igazítást a vendégeknek. Ezt tapasztalhatjuk Sopronban, Egerben, Kőszegen. Ez a kész­ség mindenekelőtt abból fa­kad, hogy szeretik és büszkék városukra, a történelmi és kulturális emlékekre. Ügy gondoljuk, itt is vannak szép számmal várost szerető em­berek, de ezt az érzést nem­csak hangoztatni kell, hanem tettekben is bizonyítandó. Az 1964. évi idegenforgalom­ra való felkészülés tehát nem­csak abban fogalmazható meg, hogy újabb létesítményeket hozunk létre, újabb propa­gandaanyagot szerkesztünk és terjesztünk, hanem abban is* hogy a lakosság tudatában és személyes közreműködésé­ben is változást kell elő­idézzünk. Ez egyébként minden szent­endrei jól felfogott érdeke ia.’ Ha a turisták szívesen kere­sik fe] a várost, kedvező be­nyomásokkal távoznak, véle­ményük továbbadása, tapaszta­lataik elterjedése kihat a to­vábbi fejlődésre is, különöse» pénzügyi vonatkozásban. HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL — A tanácsi képesítési rendelet végrehajtásának helyzetéről és a járási könyv­tár munkájáról tárgyal hol­nap délelőtt a járási tanács végrehajtó bizottsága. — A járás ipari üzemeinek tervteljesítéséről, az 1964. évi termelési tervekről, valamint az oktatás helyzetéről tárgyal ma délelőtt az MSZMP járási végrehajtó bizottsága. A ha­tározatok ismertetésére visz- szatérünk. — Az önkéntes tűzoltó tes­tület tevékenységéről, annak feltételeiről, a kéziszerszám- gyár 1963. évi tervteljesíté­séről é9 az idei év feladatai­ról, a tanácsi dolgozók to­vábbképzéséről és személyi ügyekről tárgyalt március 13-án a városi tanács végre­hajtó bizottsága. 40 000 forint értékű társa­dalmi munkát vállaltak a Bu- dakalászhoz tartozó istvánte- lopi lakók, hogy az ott műkö­dő iskola épületéhez még egy tantermet alakítsanak ki. A községi tanács 30 000 forinttal támogatja a célkitűzés megva­lósítását. A tanterem egyben alkalmas lesz arra Is, hogy a telep fiataljainak otthont ad­jon az iskolán kívüli művelő­désre és szórakozásra. A cél­kitűzés megvalósításának leg­lelkesebb mozgatója, szerve­zője Hegyaljai Lászlóné járá­si tanácstag. Megbeszélést tartottak már­cius 16-án délután a kocsi­gyárban a szentendrei üze­mek vezetői és a ktsz-ek el­nökei. Az MSZMP városi bi­zottságának kezdeményezésé­re a megbeszélés tárgya az 1964. évi tervek teljesítése ér­dekében a szarosabb együtt­működés és kooperáció biz­tosítása volt. — Személyi igazolvány ki­osztó ünnepségre kerül sor március 21-én délután 16 órai kezdettel a tanácsháza nagy­termében a 16. életévet betöl­tött fiatalok számára. Az ün­nepi aktust a KISZ járási bi­zottsága és a járási rendőr- kapitányság szervezi. Az iga­zolványok kiosztása után a József Attila Művelődési Ott­honban rendezik meg a 16 évesek bálját. Az érintett fia­talokat, a szülőket és baráto­kat szeretettel várja a rende­zőség. — A filmszínház műsorán ••'rcius 18-án a Benzinkút hercegnője, március 19-től 22-ig az Űj Gilgames című film szerepel. ÉleslAvészct A városi tanács végrehajtó bizottsága értesíti a város és a szomszédos községek lakos­ságát, hogy Szentendrén az ia- bégi katonai lőtéren f. évi már­cius hó 18., 19., 20., 23., 24., 25., 26., 27., 30. és 31-én reggel 7 órától este 11 óráig éleslövé­szetet tartanak. A lőtér veszé­lyességi határán felállított fi­gyelmeztető táblák mögötti területre a megjelölt napokban belépni szigorúan tilos és élet- veszélyes. liléméit órabérrel betanított segédmunkásokat és segédmunkásokat felvesz a Községgazdálkodási Vállalat Szentendre, Tanácsháza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom