Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-18 / 65. szám

I3S4. MÁRCIUS 18. SZERDA “‘T/f/ríorp Tél ufóján, t Küzd egymással a tél és a----------------------tavasz. Bár tudjuk, hogy ebből a küzde­lemből végül is az utóbbi ke­rül ki győztesen, mégis aggód­va figyeljük. az időjárás ala­kulását. Március derekán já­runk és a földeket még hó bo­rítja. Ha holnap beköszöntene a jó idő, akkor is legalább két hét kell ahhoz, hogy a földek­re a gépekkel, fogatokkal rá lehessen menni. Az idő halad, s ez egyúttal azt jelenti, hogy egy-egy nap­pal mindig rövidé bb lesz a ta­vasz, mindig kevesebb mun­kás hétköznapunk lesz a tava­szi feladatok elvégzésére. Ezek után jogos a kérdés: el­késtünk-e a tavaszi munkák­kal? Nem. Erről ma még szó. sincs. Igaz, hogy emlékezünk olyan tavaszra, amikor már­cius derekán a tavaszi árpát már javában vetettük és meg­kezdtük más növények veté­sét is, de emlékezetünkben még élénken él a tavalyi ké­sői kitavaszodás emléke is. Mi­re számíthatunk az idén? Er­re nehéz választ adni. Egy azonban bizonyos: nem bíz­hatjuk magunkat, illetve a termésátlagok alakulását az időjárásra. A mezőgazdaságban alapelv: annak, aki jó termést, akar, úgy kell felkészülnie, hogy meglepetés ne érhesse. Tehát nem a legjobb, hanem a leg­rosszabb időjárással kell szá­molnia. Az idén tavasszal is ezt kell szem előtt tartani. Anélkül, hogy felsorolnánk a szakmai tennivalókat, né­hány olyan jelenségre hívjuk fel a figyelmet, amely tavaly tavasszal, a munka megkezdé­sekor nagy nehézségeket oko­zott. Nagy erőfeszítésbe került, amíg a gépek többségénél si­került a kettős műszakot meg­valósítani. Ez az idén is ne­hézségekbe ütközik, annak el­lenére. hogy a télen úiabb traktorosokat képeztek ki a megyéiben. Az ellenállás nem is az új embereknél mutatko­zik, hanem azoknál, akik a traktorokat korábban is vezet­ték. Nem mindegyikük fogad­ja szívesen a segítő társakat. Fűről kur» megismétlődik: ve­______ tógépeket, munka­gépeket visznek ki a földekre anélkül, hogy azok kijavításá­ról, üzemiképességéről koráb­ban meggyőződtek volna, A nagy munkák idején rendsze­rint akadozik az üzemanyag- ellátás is. Kellő tartalékolás­sal ennek is elejét lehet venni. A gépekkel, a technikai eszközökkel emberek dolgoz­nak. A felkészülés során leginkább róluk feledkeznek meg a gazdaságok vezetői. Pedig egyáltalán nem mind­egy. hogy a traktoros, a munkagépkezelő, vagy nö­vénytermelő mennyire isme­ri feladatát, tudja-e, hogy rá mennyire számítanak? Az üzem, a szövetkezeti gaz­daság gondjait, bajait a dol­gozókkal kell megbeszélni, az ő segítségüket, javasla­taikat kérni. Nagy a kü­lönbség ugyanis aközött, ha valaki utasításra csinál va­lamit, vagy meggyőződve an­nak fontosságáról, lelkese­déssel dolgozik. A mező- gazdaságban különösen nagy jelentősége van az idejé­ben és lelkiismeretesen vég­zett munkának. Most még van idő arra, hogy a gépállomásokon, ál­lami gazdaságokban és ter­melőszövetkezetekben pótol­ják az e téren elkövetett mulasztásokat. Még ma van idő a vitára, az értekezle­tek megtartására, de a föl­dek szikkadása után a ta­vaszi munkák kellős köze­pébe csöppenünk. Ha az embereknek, a termelőszö­vetkezeti tagoknak csak egy kisebb csoportja nem érti meg a vezetőség elképzelé­seit, máris súlyos hibák ke­letkezhetnek. A zárszámadások időszaka alatt a pártszervezetek se­gítségévei a termelőszövet­kezeti vezetők eljutottak va­lamennyi taghoz, kikérték véleményüket. Most a tava­szi munkákra való felké­szülés időszakában is alkal­mazni kell a pártmunkának azt a hasznos módszerét, amely segítségével szót Válthatnak mindazokkal, akik­nek bármilyen formában is közük van ahhoz, hogy ide­jében földbe kerüljön a mag. A tapasztalatok mu­tatják: leghatásosabb a fel­világosító szó akkor, ha az minél kisebb közösségben hangzik el. Brigád- és mun­kacsapat-értekezleteken be­széljenek a termelőszövetke­zeti és üzemi vezetők a dol­gozókkal. így elkerülhető az is, hogy csak általában be­széljenek a feladatokról, mert szinte kínálkozik az, hogy egy-egy brigád, vagy mun­kacsapat tennivalójáról tár­gyaljanak. Ezernyi qond adódik esy*--------—----- egy gazdaság­ban, ezernyi gond jelentke- | zik most a felkészülés idő- i szakában is. Magától adó­dik a kérdés: minden prob­lémát a dolgozók elé vigye­nek, mindent aprólékosan megtárgyaljanak a termelő­szövetkezeti tagokkal? Nem., erről szó sincs. A felkészü­lés ilyenformán végtelen ér­tekezésekbe fulladna. A ve­zetőknek arról keli beszél­ni, arról kell tájékoztatni a dolgozókat, a szövetkezeti tagokat, ami napjainkban a legfontosabb. Különbséget kell tenni a fontos és a kevésbé fontos feladatok között. Mi is az. ami ma a mezőgaz- daságban a legsürgősebb, ami­nek megoldásával nem vár­hatunk évekig, ahol az idén jelentős lépést kell tenni? H a rangsorolni akarjuk a tennivalókat — márpedig ez a hely« —, úgy első helyen a kenyérgabona termelésével kapcsolatos feladatok megol­dása áU. Az őszi, jól szerve­zett munka eredményeként a tervezettnél nagyobb területen került földbe a kenyérgabona- vetőmag, s ami legalább eny- nyirs fontos: október végére befejeződött a vetés. A tapasz­talatok szerint a vetések jól teleltek. A következő lépés az, hogy gondos ápolásban része­süljenek. A traktorosoknak, a növénytermesztőknek tudniok kell, hogy a gazdasági veze­tés milyen munkát vár tőlük. Ma még kevés a gép ahhoz, bogy idejében kiszórják a mű­trágyát, idejében fiéftgerSz- ] zék, vagy fogatolják a vetése- j két Hazánkban — fey megyénfc­--------------ben is — évekig m ég nagy feladatot jelent ta­vasszal és ősszel a szőlő és a , gyümölcs telepítése. A megye- j ben szép sikerekről számolha­tunk be. Az ősszel már égé- j szén jól működött a telepíté­seknél a „gépezet*’. De vajon j így működik most tavasszal is? Minden azon múlik, hogy hogyan készítjük fel a dolgo­zókat hogyan teremtjük meg a telepítés technikai feltéte­leit. Kockáztatni pedig nem szabad. A szőlő- és gyümölcs- telepítéssel évtizedekre meg­határozzuk mezőgazdasági tar­Most jelent meg A Pest megyei Tanács Közlönye eddig havonként jelent meg. A jövőben két­hetenként jut el a tanácsi dolgozókhoz ez a sokoldalú, tartalmas tájékoztató. Leg­újabb számában a mezőgaz­dasági megyei intézkedési tervekről ismertet vb-határo- zatot. Tájékoztat az 1963. évi felvásárlási tervek tel­jesítéséről s az ezzel kap­csolatos idei feladatokról. Elemezi a képesítési rend­szer bevezetésének tapasz­talatait. Érdekes írás dr. Breznay Jenő főelőadó tá­jékoztatója a Váci Városi Tanács intézkedéseiről a ci­gány lakosság helyzetének javítása érdekében. A Pest megyei Könyvtáros huszadik száma jelent meg március közepén. Debreceni Imréné megyei könyvtár- igazgató nyílt levelét közli Mózer Istvánné ócsai könyv­tároshoz. Szalai Katalin ar­ról ír: Hogyan segíti a könyvtár az iskola oktató­nevelőmunkáját? Markovits József tájékoztatást ad a könyvbarát bizottságok ter­veiről. Versenyfelhívás, az állami könyvtárhálózat sta­tisztikája, a módszertani ta­nács munkájának ismerteté­se, színes képanyag, egész oldalas hírrovat egészíti ki a 600 példányban megjelent tájékoztatót. (P.) KÖNYVKIÁLLÍTÁS Tegnap érdekes kiállítás nyílt a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen, amelynek keretében a régi mezőgaz­dasági írók műveit mutat­ják be az érdeklődőknek. A kiállítás március 21-ig lesz nyitva. Tavaszi divattáskák Már az üzletekbe kerültek az idei divatos női táskádjdon- sagok. Valamennyi a sportosabb öltözködéshez illő: for­májuk nagyobb, színük a barna különböző változata Az tóén külön gondoltak az autósokra is: részükre útitáska készletet állítottak össze (MTI Foto —- Kácsor László felv.) Csütörtökön reggel összeül a Hazafias Népfront 3. kongresszusa 817 küldött képviseli az ország népét terjeszti elő a mozgalom négy­éves munkájáról szóló beszá­molót,'majd Szatmári Nagy Imre, az országos tanács tit­kára tesz javaslatot a műve­lődési szabályzat módosítá­sára. a két előterjesztést vi­ta követi, amelynek végez­tével a küldöttek megválaszt­juk; a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsát és az orszá­gos tanács tisztikarát. (MTI) Világhírű dokumcnluinfilm-bemutatója A Spanyol Köztársaság ki­kiáltásának évfordulója alkal­mából április 16-án mutatják be a filmszínházak a spanyol nép szabadságharcának emlé­ket állító világhírű dokumen­tumfilmet, a Meghalni Mad­ridban című alkotást. A fil­met jelenleg a Pannónia Film­stúdióban szinkronizálják. Frédéric Rossif alkotásának szövegét Vass János fordította, s magyarul Kálmán György, Sivücovits Imre, Szakáts Mik­lós és Bulla Elma tolmácsol­ja. (MTI) melésünk fejlődésének irá­nyát, jövedelmezőségét. A takarmányhiány több év­tizedes „betegsége" mezőgaz­daságunknak. Ma is ez okozza a legtöbb gondot az, állatte­nyésztésben. Ennek megszün­tetésében legnagyobb jelentő­sége a kukoricának van. Ké­zenfekvő tehát, hogy termés­átlagának jelentés növelésével sokat hozhatunk a konyhára. Az őszi mélyszántási terv tel­jesítésével a szövetkezeti gaz­daságokban is megteremtették a jó kukoricatermés alapját. Tovább kell azonban építeni ezt az alapot most tavasszal. A kukorica termelésének je­lentőségéről párt- és tanács­üléseken tárgyalnak a közeljö­vőben, de ennél is tovább kell menni. Azokkal beszéljenek a tennivalókról, akik azt terme­lik. Annál is fontosabb napi­renden tartani a kukorica ter­melés-ének kérdéseit, mert manapság elég sdk maradi nézettel kell megküzdeni. Ilyen például a köztudatban mélyen élő késői vetés, to­vábbá az alacsony tőszám. A megyei pártbizottság irányel­veiben a holdanként! IS má­zsás májusi morzsolt kukori­catermés elérését tűzte a me­gye parasztsága elé. Az eddi­ginél gondosabb felkészülés­sel elérhető a kitűzött termés. Mikor köszönt a tavasz?-------------------Ezt ma meg n em tudjuk. Késhet napokat, heteket. Késlekedése azonban csak ott okozhat számottevő kárt, ahol a jó idő után áhí­toznak és nem készülnek fel ideiében a termeléssel járó nehézségekre. Reméljük, ilyen gazdaság az idén már kevés akad. Mihők Sándor Tavasz az üvegtetők alatt . Egyik.....ke&emc.t.len meg­lepetés a másik után ér ben- nüniket. Március idusán hó­viharban, esőben és fagy­ban ©gyanánt részünk van. Mégis tavasaodik mér — togalábfo az üvegterük alatt — Kétezer négyzetméter területű hollandi ágyunkban részben kel, részben pedig már kiültetésre alkalmassá erősödött a par ad i csőm palán­ta. A csömöri Haladás Tsz ag- remórnusa Ónody Gedeon in­formál a vonal másik végé­ről. — S mi lesz a sorsa a kora­érett palántának? — Mesterségesen megállít­juk a fejlődést Legszíveseb­ben ehelyett __az .időjárást s ürge-tnénlc. — Mennyi paradicsom lesz a palántákból? — Kétezer négyzetméter régi hollandi ágy mellett ta- I vaszra, a magunk erejéből ; újabb kétezer négyzetmétert j állítunk össze, összesen 250 i hold paradicsomot akarunk: ültetni, ebből 30 hold lesz ( a korai exporiparadicsom. Sajnos, nem készült el á központi fűtésű haj tetőhéz, így kevesebb korai terméket tudunk külföldi piacra vin­ni. Jövőre már könnyebb lesz a helyzetünk. összesen 6000 négyzetméteres üvegfelü­let alatt neveiketj ük a korai, ízes paradicsomot, termő pa­lántát. T. Gy. Csütörtökön reggel az Építők Rózsa Ferenc művelő­dési házában összeül a Haza­fias Népfront 3. kongresszusa. A tanácskozáson, amelyen összegezik az elmúlt négy esz­tendő munkájának tapasztala­tait, eredményeit és sokolda­lú véleménycsere alapján 1 meghatározzák a soron követ­kező tennivalókat, 817 küldött I képviseli a városok és falvak \ lakóit. Ott lesznek a küldőt- [ tek között -a társadalom- leg­különbözőbb rétegeinek kép­viselői, munkások, dolgozó pa­rasztok, : értelmiségiek, neves j tudósok, a művészeti élet ki- j válóságai, egyházi vezetők, pe­dagógusok, kisiparosok, a ktsz-ek dolgozói. A Hazafias Népfront 3. kony esszusának küldöttei kö­zött van Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a kormány elnöke, valamint az ország több más nagytekintélyű veze- | tője. j A kongresszuson Kállai j Gyula, a Hazafias Népfront ■ Országos Tanácsának elnöke I C^avL heiuett ózcizn ii oícvcin Li (enc \ Verőn, Verőn, kelj már gyermekem, öt óra, indulnod \ kell mindjárt az iskolába! ; És a kis elsős a hajnali sö- ; tétében elindult a tanyáról í Szentetornyára. Kilenc kilo- í méter sáros-huppanós földút. 5 Az első pajtás csak két kilo- l méter után csatlakozott, hoz- í zá, majd lassan a többiek, a í tanyasi gyerekek. Az örökké \ álmos, örökké fáradt gyerek ; négy év alatt nem sokkal több ; tudást szívott magába, mint '{szerencsésebb körülmények í között élő társai egyetlen ; esztendő alatt. ! ötödikes volt, amikor az : apa meghalt. Némethné há- í rom gyermekével maradt ma- í gára. A legnagyobb ő volt, a í tizenegy éves Veronka. A ta- f nyát otthagyták, beköltöztek ; a faluba. Ha eddig szegény­ig ségben éltek, most a nyomor ! évei következtek. Gyenge \ erejéből ott segített anyjának, ! ahol tudott. Markot szedett j aratáskor, kapált, disznót ör- j zött, libát tömött. A serdülő { lány nem tudta, mi az öröm, a i, szórakozás. r ' Mégis volt valami, ami i megnyugvást, békességet ho- j zott a szívébe, ami beterin- > gáttá az álmok, a szép el­it, határozások miágába. Két í, házzal odébb lakott Piroska i néni, a községi védőnő. A í nála töltött órák Veroniká­nak a paradicsomot jelentet- télc. házas érdeklődéssel fi­gyelte a védőnő munkáját, háttá a harcot a nyomorból fakadó közöny, az értetlen­ség ellen. Ekkor már tudta, ezt a pályát választja. Csak­hogy enni mindennap kellett, és néha egy-egy ruhadarab­ra is szükségük volt. Ezért jelentett számára főnyere­ményt, amikor az Orosházi Kefegyár munkása lehetett. Élete sorsát véglegesen a történelem sodrása határoz­ta. meg. 1945-ben már tagja a kommunista pártnak, és MADISZ-titkár. Amikor első alkalom nyílt, azonnal jelent­kezett a szegedi védőnőkép­zőbe. Kitűnőre végzett. Az utolsó napokban azon­ban csalódás érte. Behívat­ták a minisztériumba és kö­zölték vele, megbízzák a budapesti Ápolónőképző In­tézet vezetésével. Huszonegy éves volt ekkor. Míg benn tanult az iskolán, a nehézsé­gek leküzdéséhez az adott erőt. hogy elképzelte, egy­szer miként járja majd a falu házait. Tudást, felvilá­gosodást akart vinni abba az évszázados elmaradottság­ba. amelyben maga is fel­nőtt. Ehelyett íróasztal mögé ültették, olyan felelősséggel, amely semmiképpen nem pró- bálatlan vállnak való. De élete kis történetét a nagy történelem igazgatta to­vábbra is. Két év után megyei béketitkár, öthónapos pártis­kola után pártbizottsági munkatárs lett egészen egy szörnyű napig: amikor az or­vos ránézett fekete keretes szemüvege mögül és azt mondta: — Veronkám, úgy készüljön, hogy bevonul a sza­natóriumba. A futó filmkockákból lassú felvétel lett. Két év. Tele szorongással, testi-lelki fáj­dalommal. Elviseléséhez férje kitartó hűsége és a tanulás adott erőt. Azután nagy akarással készült folytatni, amit abbahagyott. Amikor felgyógyult. 1955- ben megkérdezték, vállalná-e a Vöröskereszt megyei tit­kárságát? — Igen! Pest megye. Uj táj, új vi­dék, új emberek. Az ismer­kedés, a feladatokkal való ba- rátkozás ma már emlék. Ak­kor harc volt. sok jó segítő­társsal. Dr. Kiss lMjos aszó­di, Mika Istvánné szobi já­rási vöröskeresztes társadal­mi titkárok voltak az elsők, akik mellé állandó újak csatlakoztak. Kellettek, mert a kilenc év előtti néhány Vöröskereszt alapszervezetből lassan 291 lett, a tizenkét­ezer tagból több mint hu­szonötezer. A régi, karitatív tevékenységből tömegszerve­zetté kiteljesedett Vöröske­resztre mind több feladat hárult. Kilencszáz egészség- ügyi állomást létesítettek 4500 aktivistával. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a Vöröskeresztnél a termelő­szövetkezetek egészségügyi felelős hálózatának kialakítá­sát jelentepe. Erre a tenni­valóra a mai napig 215 ta­got képeztek ki az iskolában. Megszervezték a tisztasági mozgalmat, létrehozták több mint 12 000 taggal az ifjú­sági Vöröskeresztet. Tudja, és mosolyog rajta, hogy többen a véradás szer­vezése miatt piócának hívják. Vállalja. De az bántja, hogy solcszor éppen az egészségügyi dolgozók közömbösségből — kényelemszeretetből nem se­gítik legfontosabb munkáját, a térítésmentes véradás szer­vezését. A társadalom itt vár­ja tőlük a legtöbbet. Igaz, három év alatt 16 734 liter vért gyűjtöttek, de jövőre még több gyógyító vérre van szükség. Az eltelt évek alatt a me­gyében megismerték — meg­szerették. Becsülik állhata­tosságáért. akarásáért. Szin­te nincs olyan fontosabb megbeszélés a nőtanácsnál, a Hazafias Népfrontnál vagy másutt, ahol ne lenne ott frissen, csinosan. Sok meg­bízatást adnak neki. holott anélkül is van mit tennie, hi­szen megyei tanácstagnak vá­lasztották. Németh Veronika életének az a vezérfonala: ahol megválasztották, ahol bíznak benne, ott nem szabad, hogy csalódjanak., ott egész emberként kell helytállnia. Néha fáradt, néha szomorú! Amikor a napokban új ruhája elkészült — tűzpiros-fekete brokát — beakasztotta a szek­rénybe és hirtelen arra gon­dolt, minek a ruha? Nincs ho­vá felvenni. Estéit hol a munka, hol az állandó tanu­lás tölti he. Szórakozása leg­feljebb a televízió. Fáj, amikor a férje. ha tréfásan is. de azt ígéri, utánaküldi a pizsamáját a Vöröskereszt­be. mert lassan már aludni sem jár haza. És ami mindennél kese­rűbb, hiányzik életükből a gyerek. Ha egyszer megol­dódik a lakásgondjuk, akkor pufók, szőke kislányt fogad­nak örökbe. Nincs ideje magával törőd­ni. Asztalán mementónak ott a naptár, sűrűn teleírt ro­vataival. Minden napra jut tennivaló. Amit a kis gye­reklány álmodott: egy falu istápolója lesz — az az érett asszonynak sikerült. Annyi az álom és a való közti kü­lönbség. hogy egy falu he­lyett 189-ben segít. A Vö­röskereszt aktivistáival védi a kicsik és a nagyok egészsé­gét, terjeszti az egészségügyi kultúrát. Komáromi Magda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom