Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

HÚSVÉTRA SALÁTA VIII. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1964. MÁRCIUS 15, VASÁRNAP Növekedett a termelőszövetkezetek tiszta vagyona Jól zárták a városi tsz-ek az évet A zárszámadások tapasztalatai A szerkesztőség postájából Az MSZMP városi végrehaj­tó bizottsága március 13-án megvitatta az idei termelőszö­vetkezeti zárszámadások ta­pasztalatait. A. végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy a város tsz-ei jól gazdálkod­tak, a gazdasági mutatók azt bizonyítják, hogy dolgozó pa­rasztságunk munkamorálja jó, a vezetés megszilárdult, növe­kedett a közös vagyon. A közgyűléseken szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az idén sokat fejlődött a tsz-ek vezetési színvonala. Tar­talmas beszámolók elemzően adtak számot a tagságnak a szövetkezetek helyzetéről. Megállapítható, hogy az összes állóeszközök ér­téke mintegy 22 852 Ó00 fo­rintra emelkedett. A tsz-ek arányosan növelték állóeszköz-állományukat. A legnagyobb emelkedés a Tán­csics Tsz-nél tapasztalható, ahol erőteljesen fokozták a be­ruházást, újabb létesítmé­nyek megépítésével, de külö­nösen — és ez a többi tsz-re is vonatkozik — a gépesítés eme­lésével. Nem vagyunk elégedettek a számosállat növelésének üte­mével. A közös állatállomány — számosállatban — az 1962. évi létszámhoz viszonyítva csak 182-vel gyarapodott. Okát abban látjuk, hogy kicsi a szarvasmarha-állomány, ezen belül kevés a tehén. Igaz, hogy bizonyos mértékben fé­rőhelyhiány is mutatkozott, ezért 1964-ben a Táncsics és Vörös Csil­lag tsz-ben korszerű, mo­dem 100 férőhelyes új is­tállót építenek. Ez szükséges, mert jelenleg a tehenek szétszórtan, kisüzemi istállókban vannak elhelyez­ve, és emiatt a tartási és ta­karmányozási költségek ma­gasak. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a sertéste­nyésztési tervszámokat telje­sítették, de szükségesnek tart­juk, hogy kocafiaztatókat va­lamennyi tsz-ben korszerűsít­sék, a még jobb eredmények érdekében. A juhtenyésztés­ben megfelelő volt vala­mennyi tsz-nél a szaporulat és a gyapjútermelés is. A gazdálkodási eredmények­hez nagyban hozzájárult, hogy a tsz-ek az áruértékesitési ter­vüket 119,8 százalékra teljesí­tették. Kiemelkedő a Lenin és az Alkotmány tsz, ahol 136—135 száza­lékra teljesítették az áru­értékesítési tervet. A tsz-ek ezért mintegy 1 251 000 forint kedvezményt kaptak, mely növelte a tagok pénzbeli részesedését. Javasol­juk, hogy az állammal szer­ződésileg lekötött értékesíté­seken túlmenően, helyesen kell megszervezni a szabad­piaci áruk értékesítését, hogy az elmaradt kedvezményt pó­tolni tudják. Megállapítható, hogy a kiadási költségek ma­gasak, melynek okát abban látjuk, hogy nem jól tervez­nek, és részben ez az oka, hogy még mindig drágán termel­nek. Elismeréssel kell nyilatkoz­ni az egy szántó egységre ju­tó halmozott termelési érték növeléséről. Itt kiemelkedő a Dózsa Népe és a Vörös Csillag tsz, ahol 5163, illet­ve 5730 forint, városi szin­ten 4535 forint termelési érték jut egy szántó egy­ségre. A gazdálkodási eredmény alapján tsz-eink az 1849 fo­rinttal a közepes tsz-ek, illet­ve a Vörös Csillag Tsz a 2701 forintjával a jó tsz-ek kate­góriájába sorolható/ Növekedett a tsz-ek tiszta vagyona 16 170 000 forinttal, amely igen szép eredmény. Itt is kimagasló a Vörös Csillag a 4 058 000 forintos növekedés­sel. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy tsz-eink a termelés foly­tatásához elegendő eszkö­zöket tartalékoltak. Az 1964. termelési évhez szük­séges eszközök értéke 31 382 Q00 forint, ennyi tartalékkal még egy évben sem rendelkeztek. A tsz-eink stabilizálását mu­tatja, hogy a szociális- és kul­turális célokra is megfelelő alappal, mintegy 1 183 000 fo­rinttal rendelkeznek. A közös gazdaságok gyarapodása mel­lett szépen alakult a tagság jövedelme is, egy munkaegy­ség értéke 35.83 forint. Az egy tagra jutó összes részesedés 12 680 forint, egy dolgozó tagra 13 344 forint jut, ami megegye­zik az ipari dolgozók kerese­tével. A fenti számok figyelembe­vételével elmondhatjuk, hogy az 1963-as évet, annak ellené­re, hogy rosszul kezdődött, kedvezően zártuk. Joó Ágoston a városi pártbizottság titkára Nemrégiben olvastam az újságban az abonyi lakosok gázpanaszát. Mivel itt Jász- karajenön is hasonló prob­lémákkal küzdünk, én is csatlakozom az ő vélemé­nyükhöz. Községünkben is a propán-butángáz ára palac- kohként 51 forint. Ezt én is igazságtalannak tartom. A Icözszükségleti cikkek ára ugyanis az egész ország •te­rületén egységes. Helyes lenne, ha a gáz árát is eh­hez hasonlóan állapítanák meg. Nem költözhetünk mindannyian a városba, hogy olcsóbban kapjuk meg a gázpalackot. Vízi Kálmán Jászkarajenő, Alsókaza 258. Igen, húsvét&ór már lehet majd salátát kapni a ceglédi Vörös Csillag Tsz piaci eláru­sító helyén. Plavecz Józsi bá­csi, a főkertész örömmel új­ságolja, hogy a jövő héten már retket is árusítanak a standon. — Kertészetünknek ez a primőrrészlege — mondja Jó­zsi bácsi —, és az a feladata, hogy a standot ellássa friss zöldáruval. Ennek érdekében már korán elkezdtük a mun­kát. Eddig már 336 ablak alá ültettük ki a palántákat, s je­lenleg is ezen dolgozunk. Az asszonyok kis műanyag fóliák­ba csomagolják az előre el­készített földet, majd abba ül­tetjük 'a palántákat. A munkának ezt az érdekes mozzanatát fényképezőgé­pünkkel is megörökítettük. Restáncky Istvánná és Bod­nár Gyuládé egy ügyes kis adagológép segítségével töltik meg a műanyag zsákokat földdel „A felkészülés megfelelő" Gondoskodnak a gépek üzemképességéről Március 4-i számunkban hírt adtunk arról, hogy a ceglédi Alkotmány Tsz nem készült fel a tavaszi gép­szemlére. A március 11-én megtartott újabb gépszem­lén már különösebb hiá­nyosságot nem tapasztalt a bizottság. Potocki József, a városi tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa a következőket mondotta a napokban megtartott gép- szemléről: — A bizottság a megtar­tott gépszemle alapján a tsz fellzészültségét megfele­lőnek találta, annak ellené­re, hogy apróbb hiányossá­gok még most is tapasztal­hatók. Ezeket azonban a ta­vaszi munlzák megkezdéséig ki tudják javítani. — A pótkocsik javítása je­lenleg is folyamatban van, a csavarok lazaságának meg­szüntetése rövid időn beiül kijavítható. Bízunk abban, hogy az Alkotmány Tsz vezetői okul­tak az eredménytelen gép- szemle tanulságaiból és a nemrégen alkalmazott szere­lőt megfelelően irányítva, biz­tosítani fogiák a gépállo­mány állandó használható­ságát. B. M.- y HÍRÜNK AZ ORSZÁGBAN Az Elet és Tudomány cikke Ceglédről Népszerű hetilapunk, az „Elet és Tudomány” ez év március 13-i száma ,,Cegléd 600 éves'’ címmel Antalffy Gyula értékes cikkét közli vá­rosunkról. A cikket, úgy gondoljuk, ‘ már több ceglédi olvasónk is olvasta az említett hetilapban, Kevés a helv. Félóra az állatkórházban Az ál'latkórház vezetőjét, dr. Komár Gyula állatorvost munka közben kerestük fel. — Sajnos, kórházunk min­dig zsúfolt — mondta. — Nagy gondcrt okoz a legértékesebb beteg állatok elhelyezése is. Bővítésre a megye rendelke­zésre bocsátana a szükséges összeget, de városrendezési tervek miatt itt építésre, bő­vítésre engedélyt nem kapunk. Az ide tartozó körzet, állami SZERENCSE® BALESET Patócs István autóbuszvezető szerdán az autóbusszal a Köztársaság utca és a Széchenyi út sarkán levő termál­kút kifolyójához állt mosás céljából. Nem volt elég elővi­gyázatos és az autóbusz eleje a sínekhez közel került. A Törtei irányából érkező személyvonat vezetője a sza­bálytalanul álló autóbuszt csak akkor vette észre, amikor má- fékezéssel sem tudott meg’üid. A mozdony az autó­busz elejének ütközött és mint >:y 600 forint értékű kárt okozott gazdaságok tsz-ek, községek állatorvosai ide uiaják a gyó­gyászati lehetőségeiket meg­haladó betegeket, de sokszor az értékes állatokat sem bírjuk átvenni helyszűke miatt. Itt egy fedeztető állomási bika műtétre vár, szöggyanús. Az itt levő szarvasmarhák mind betegek, ha most újakat hoz­nak, már nem tudjuk fogadni, nincs hely. — Az elmúlt évben 428 be­teg állatot 3326 ápolási napon át gyógyítottunk. 4283 bejáró betegünk között az állatvilág minden faja képviselve volt. Nem egy komoly értékű ga­lambot is behoztak már gaz­dáik gyógyításra. — Évi 6—7 ezer laboratóri­umi vizsgálatot végzünk. A le­gelőre kihajtás előtt marhák, juhok belső férgességre vizs­gálati anyagot hoznak be. Ahol fertőzést találunk, ott a gyakorló állatorvosok kezelik a jószágot, mert egy legelőre kihajtott beteg megfertőzheti az egész jószágállományt. Ja­nuártól április végéig tart a vizsgálat. — Innen indul ki a mester­séges megtermékenyítési mun­ka is. 14 ezer katétert gondo­zunk, melyeket a mesterséges termékenyítésnél használnak a termékenyítő állomások ál­latorvosai, helyenként juhok- nál, és kísérletként sertések­nél. — Laboratóriumunk egyben iroda is, helyünk itt is nagyon szűk. A városrendezés miatt kórházunk elkerül innen, de hogy hol és mikor építik fel, cat még nem tudjuk, addig sok nehézséget kell még leküzd' nünk a helyszűke miatt. M. A. mert az újságárusok tájékoz­tatása szerint ez a szám külö­nösen kapóssá vált nálunk. Antalffy Gyula cikkét ol­vasva megállapíthatjuk, hogy városunk történelmének és je­lenlegi helyzetének főbb voná­sait nagyon érdekesen tárja az olvasó elé. A történelmi ha­gyományok vonalában utal Dózsa, Rákóczi, Kossuth és Várkonyi városunkkal kiala­kult kapcsolatára. Sajnáljuk azonban, hogy Táncsics és Ká­rolyi Mihály, valamint az iro­dalmi kapcsolatok vonatkozá­sában Toldy Ferenc, Tömör­kény István és Kárpáti Aurél említése kimaradt az ismerte­tésből. A szerző a XIX. szá­zadbeli paraszti gazdálkodás kérdésével talán kissé túl mé­lyen is foglalkozik cikkében, így az ennél sokkal értékesebb közlésektől vonja el a teret. A napjainkat ismertető megállapításai nagyon szemlé­letesen mutatják a szocialista város arculatának kialakulá­sában szerepet játszó gazdasá­gi és városképi fejlődés ténye­zőit. Az ipar felsorolásánál azonban sajnálatos .módon ki­maradt a Villamosipari Gyár, valamint a ceglédi boripar említése, amelyek legjelentő­sebb exportüzemeink közé tartoznak. Néhány kisebb hiányossága j ellenére az említett írás nagy ' örömünkre szolgál azért is, mert az országos sajtóban ez j évben elsőnek igyekszik átló- i gó képet adni városunkról, hangsúlyozva a jubileum je­lentőségét. — zoltán — — Ma kerül sor a megürese­dett községi tanácstagi vá­lasztókerületek betöltésére. Választás lesz Abonyban 3, Albertirsán 2, Kocséron 2, Mi- kebudán 1 és Nyársapáton 3 választókerületben, amelynek során közel 1200 választópol­gár választ a megüresedett vá­lasztókörzetekben tanácsta­got. — Az albertirsai művelődési otthonban ma zenés, irodalmi st lesz. Az este 7 órakor kez­dődő előadás címe: ' A gyér mekkuckó. Plavecz József főkertész elégedetten nézi az egyre tere­bélyesedő salátabokrokat Szijjártó Marika a kertészet elsőéves tanulója paradicsom- palántákat ültet a melegágyakba Edzésen a CVSE birkózóinál Csütörtökön este megláto­gattuk a vasutas birkózókat edzésükön. Az edzésen részt vett a már közismerten be­futott birkózóink közül Rez- nák János, Kenés Béla, Bal­ia István, Soltész László és Hatvani Dezső is. Nagy fi­gyelemmel nézték a jelen­lévő, körülbelül 50 főnyi 13 év körüli birkózó-utánpót­lást. A jövendőbeli birkó­zókkal Kenéz és Hatvani foglalkozott, tanították és ta­nácsokkal látták el őket. Ez a nyüzsgés a régi vasutas­otthonban jóleső látvány volt a vérbeli birkózást szerető részére. Rögtön szemet szúrt azonban, hogy hol vannak a felnőttek? Mindjárt meg is kérdeztük Reznák edző­től. — Sajnos sokat bosszan­kodunk azon, hogy az ifi és felnőtt birkózóink igen rapszodikusan látogatják az edzéseket. Pedig a kiha­gyás könnyen megbosszul­hatja magát, hiszen itt a nyakunkon a csapatbajnok­ság beindulása. Kenéz Béla ezt mondta: — Igen nagy öröm a részem­re a jelenlevő sok fiatal. j Lelkesek, örömmel vesznek [ részt az edzéseken és igen ; tanulékonyak. Ilyen tömeg- 1 nek kicsi a hely, ami kü­lönösen akkor mutatkozik, mikor a létszám teljes a nagyokkal. A mostani zsú­foltsághoz hozzájárul, hogy a súlyemelőkkel vagyunk együtt és nekik is, nekünk is nagyon kell vigyázni ar­ra, nehogy baleset legyen a kicsikkel. Kell az utánpót­lás nagyon és komoly mun­kába is fogjuk őket. Szo­morú viszont, hogy a már befutottak közül többen nem olyan lelkesedéssel dolgoznak, mint ahogy azt tőlük jog­gal elvárhatjuk. A verse­nyek alkalmával a közön­ség is észreveszi ezt. Most, mikor a csapatbajnokság in­dul, sokkal nagyobb lét­számban kellene jelen len­ni azoknak, akikre a baj­nokság alatt mint verseny­zőre számítanunk kell, Az utánpótlásnál feltétlenül meg kell említenem egy-két ki­csit, akikkel igen elégedet­tek vagyunk. Csak dicsérni lehet ifjú Soltész Lacit, a kis Lengyel Jancsit és Vi­rág Ferit, akiktől még so­kat várunk. — Sz — — Ma délután az albertir* sai I. osztályú labdarúgócsa* pat Ceglédbercelen barátságod mérkőzésen vendégszerepei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom