Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

TAXI Immáron két 3C in éve, hogy előt­tünk ismeretlen tettesek keze nyomán nyomta­& n # lanul eltűnt GyömrŐröl a taxi. Élete — tiszavi­rág élet, halála — a szörnyű, várat­lan végzet. A vé­k letlen (avagy ta­lán nem is a vé­a letlen?) elragadta tőlünk a kék Warszavát, me­lyet bérautóként és gyanánt használt Gyömrő nagyközség utazni vágyó közönsége, po­tom. húsz forintért. Szívesen megfizettük az általa nyújtott Örömöket. Sohasem próbál­tunk alkudni vele, habár tud­tuk, hogy csak életeink utol­só időszakában volt órája, amiről nem saccra, hanem hi­vatalosan. pontosan, számsze­rűen leolvashatta bárki az utazásért járó taksát. Szó, mi szó. kedvence volt 6 a község­nek és gyakorta igénybe vet­ték őt. Amíg megvolt — örül­tünk neki. Most, hogy nincs \ — hiányzik. Ráadásul még ] naponta — a tanácsháza előtt járva — szemünkbe ötlik a régi szép idők emlékeként taxiállomás táblája. A minap is néhány idegen várt a nem­létező taxira. De meg is torol­ta a sors bűnös élvhajhászá- sukat, mert mire. megtudták, hogy tábla ugyan még van, de a bérkocsi már eltűnt — addigra lekésték a buszt. K. A. J. — Zárszámadó közgyűlést tart szombaton 10 óraikor az ecseri Törekvő Tsz. — Névadó ünnepség lesz szombaton fél háromkor a menőn tanács dísztermében. Az ünnepelt Fekete Benő és felesége Valéria Erzsébet ne­vű kislánya lesz. — A téli spartakiád sakk- és asztalitenisz-versenyeit va­sárnap rendezik meg Péteri­ben, Vasadon és a Maglódi Gépgyárban. — Botrányhősök. Ittas álla­potban botrányt okozott At- I lasz Béla (Vecsés, Virág u. 4), | s ezért 300 forint bírságot' i szabtak ki rá. — Hasonló vét­ségért Holló Jánost (Üllő, Viola uy TI .) - és' Paréj Bélát (Üllő, Széchenyi u. 12.) szin­tén 300—300 forintra bírságol­ták. — Verekedést akart kez­deményezni ittasan a vecsési Lokomotív Étteremben Szé- csényi József (Vecsés, Szondi u. 63.). ötszáz forintos bírság kirovásával vette el a kedvét a hasonló „kezdeményezéstől” a szabálysértési hatóság. — Teljesül a kistelekiek ké­rése. Tőpiósápnak ezen a tele­pülésén ugyanis eddig nem volt villany, 23 család vakos- kodott a sötétben. Az idén 63 ezer forintos költségvetéssel a községfejlesztési alapból ide is bevezetik a várva várt vil­lanyt! — A garanciális javítások ügyében tárgyalások folynak a Járási Szolgáltató Ktsz és a Gépipari Elektromos Karban­tartó Vállalat között. Ugyanis szükségessé vált, hogy a já­rásunk területén vásárolt ház- I tartási kisgépek és a tévék garanciális javítását központi­lag — a járási székhelyen — végezzék el. — Nagyszabású bált rendez szombaton este 7 órakor a művelődési otthonban a mag­lódi általános iskola szülői munkaközössége. Zenét a Du- lin-zenekar szolgáltat. — Teadélutámt rendez va­sárnap délután 2 órakor a nyáregyházi óvoda szülői munkaközössége. A VIZÉP ökölvívó-szakosztálya még fiatal, mindössze 3 hónapos áll mögötte, de 3 hónap alatt sokat fejlődött. Kiss Róbert szakosztályvezetővel. beszélget­tünk az egyesületiről. — Milyennek látta a szakosztály jövőjét? — tettük fel a kérdést. — Minden reményünk megvan arra. hogy szén eredményeket fo­sunk elérni a jövőben, hiszen sok tehetséges, lelkes fiatallal foglal­kozunk. — Miiven támogatást kannak a VIZÉP-tőI? — Mind anyagilag, mind erköl­csileg magkanunk minden támo­gatást. Most legutóbb a szovjet hadsereg katonái látogattak el hozzánk. — Sok sikert kívánunk! — bú­csúzunk Kiss Róberttól — és re­méljük, hogy a szakosztály eléri célját! Az ifjúság ©portolni akar. mint hallottuk: a lehetőség meg is van rá. Őszintén remélhetjük, hogy a VIZÉP ökölvívócsaoatának sike­rekben gazdag jövője lesz! Kreisz József gimnazista A P" I S'T MEG VEI HÍRI.AP K U L Ö N K-l A D. A' "» A VI. ÉVFOLYAM, 43 SZÁM 1964. FEBRUAR 21, PÉNTEK Megteremtették a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit Úriban Nőtt a tsz vagyona — Négyezer forinttal lett több egy tag évi jövedelme " Fokozott gondoskcőás Ahol az „esőcsináló" gépek készülnek A vecsési vízgépjavítő üzemben a vízépítési munkákhoz szükséges különféle vasszerkezeteket, az öntöző- és szivattyú- telepekhez esőztető stb. szerelvényeket gyártanak, tsz-elc és állami gazdaságok részére országos viszonylatban, ugyanak­kor a nehéz földmunkagépek nagyjavítását is végzik. A vállalat 1960-ba.n mindössze 20 dolgozóval kezdte meg működését. Ma már 200-an vesznek részt az aktív termelésben, mely 3 év óta a háromszorosára növekedett. Képeink a vízgépjavító üzem műhelyeiben folyó munkák egy-egy pillanatát örökítik meg. A mezőgazdaság szocialista átszervezése évről évre növe­kedő fejlődést eredményezett "az úri Béke Tsz-foen „ Is. Eb­ben a termelőszövetkezetben is megteremtették a nagyüze­mi gazdálkodás feltételeit. Míg a termelőszövetkezet a fejlő­désnek ezt a fokát elérte, ad­dig sokoldalú változásnak kel­lett bekövetkezni, amit az idei zárszámadás eredményei is híven tükröznek. Elsősorban a tagság meg­változott gondolkodásmódjá­nak tudható be valamennyi eredmény. Ma már anyagi jellegű egyéni problémát nem vetnek fel a tagok, ezen a té­ren elégedettség tapasztalható. Jelentősen javult a munka- fegyelem, amit az ellenőrző bizottság is igazol: míg 1961- ben 243, 1962-ben 49, addig 1963-ban csupán 8 esetben követtek el fegyelmi vétsé­get a szövetkezetben. Ez a változás magával hozta a má­sikat: több mint egymillió fo­rinttal gyarapodott 1962 óta a tsz vagyona. Mivel az egy tagra jutó át­lagmunkanap meghaladta az évi 200-at, így az említett gya­ai öregekről rapodás egy cseppet sem meglepő, sőt az sem, hogy a férfiak egy napra jutó átlag- jövedelme munkaegységre 78, a nőké pedig 55 forint lett. A munkaegység értéke pedig — a betervezésnek megfelelően — 34 forint a tavalyi 31 forint 87 fillérrel szemben. Természetesen az iménti eredmények nem születtek ön- maguktól, hanem a tagság szorgalmas, odaadó munkájá­nak gyümölcseként jöttek lét­re. Nagy János, Lévai István, Mázás Ferehcné, Szabó Mi­hály, Laszkó Antal, Csontos Jánosné, Bori Antalné, Ki­rály István, Majzik József, Solti Imre, Czövek József, Kókai Jánosné, Pintér Ferenc- né, Bakos Imre, Mázás József- né és akiket még nem sorol­tunk fel, mind-mind részesei a jó eredmény elérésének. Ha a munkaegység értékét nézve nem is tűnik ki annyira a tavalyi évhez viszonyított jelentkezni... annak politikai előzményei, a különböző hadszínterek és a nagy fordulat eseményei. Nincs ásítás, nyújtózkodás — régi, jó diáJtszokás szerint —, pedig már munkát járt emberek ülnek a padokban. A történelem most nem régi események érdektelen lecké­je, hanem élményanyag. Többen hozzászólnak. Igye­keznek ismereteikből, olvas­mányaikból hozzáadni az anyaghoz. A tanárnő türel­mesen meghallgatja, ha kell, helyreigazítja a rosszul szer­zett vagy alkalmazott isme­reteket. Úgy látom, min­denki jegyez. Szándékom el­lenére én is. Előttem van az óra vázlata. Átfutom. Nagyszerűen tudom. Kedvem lenne jelentkezni. Nekem is lenne mondanivalóm azok­ról az időkről! Én is ta­núja vagyok a történelemnek. „... Az afrikai hadszíntér eseményei soha nem voltak döntő jelentőségűek ...” — jut el tudatom küszöbéig a ta­nárnő hangja. „Az események­nek történelmileg is hű dokumentuma Irvin Shaio: Oroszlánkölykök című regé­nye. Ha megtehetik, olvas­sák el..(Lám, ezt már sokan ajánlották, de nem lehet hozzájutni.) em lesem, mint sok­szor régen, az óra vé­gét. De úgy látom, itt most senki sem. Szinte sajnálom, hogy a csöngetés véget vet az órának. Milyen nagysze­rű dolog tanulni, pótolni vagy tisztázni az ismereteket. Ha lehetne, ha kellene, ezek­kel a lelkes öregdiákokkal új­ra kezdeném. Igazgatónk, élve a gyanú­val, vallat: — Remélem, nem cikk lesz belőle? — Nem, igazán nem. Annál több ez: vallomás. Fekete János Péteri. 1® óra. a művelődési otthonban: a kártevők és az el- .lenük való védekezés. Film: A szőlő-gyümölcs. növényvédelem séoei. Előadó: Kalina János. Üllő, IS óra, a oártszékházban: Rét- és legelőművelés. Film: Pil­langós takarmányok betakarítá­sának nagyüzemi módszerei. Vecsés. is óra. az állami gazda­ság kultúrhelviségében: Amit a vegvületekről tudni kell. Előadó: Pánav Iván. fejlődés, az magyarázható az­zal, hogy a Békében 300 ezer forintot tartalé­koltak a jövő évre. De ha vizsgáljuk az egy tag­ra jutó évi jövedelem alaku­lását, akikor nyomon tudjuk követni a 63-as évben éjért növekedést: mintegy 4 ezer forinttal lett több — összesen 12 ezer 700 — egy-egy tag évi jövedelme a múlt évihez ké­pest. ,Az úri Béke Tsz 1963-aS gaz­dasági évének mérlegét így le­hetne körvonalazni, ha csak a pozitívumokról szólnánk, meg kell azonban írnunk azt is* hogy t" yen jutott feladat az idei évre is a gazdaságban. Meg kell oldani a tsz-íagok jövedelemelosztását úgy, hogy az összhangban legyen" atsz- alkalmazottak bérezésével is. Erre mód és lehetőség van a szövetkezetben, Csák a vezető­kön múlik, hogy milyen jö­vedelemelosztási formát ve­zetnek be. Az ellenőrzés során is bizo­nyos fokú hiányosságok tük­röződtek: több esetben a he­lyes határozatokat is félrema­gyarázták és így a végrehajtás nemegyszer csorbát szenve­dett. Az ellenőrző bizottság­nak az eddigieknél sokkal jobban kell a vezetőségre tá­maszkodni, hogy hasonló hi­bák a jövőben ne forduljanak elő. Az eddigieknél még jobb kapcsolatot kell kialakíta­ni a helyi tanáccsal és a Monori Gépállomással. Nagy feladat hárul a szövet­kezetre a megöregedett, meg­rokkant tagok — számuk kö­rülbelül 150 — segítésében, ugyanis ezen a téren még nem tett meg mindent. Mindent összevetve: ki­egyensúlyozni, illetve az eredményesebbik oldalára bil­lenteni a mérleget csak úgy lehet, ha a felsorakoztatott és egyéb hibák megoldódnak. Remélhetőleg ez a „bdllentés” az idén is sikerrel, még na­gyobb eredményekkel jár majd az úri Béke Tsz-ben. Mióta a pótkocsis autó­buszok — a fordulási ne­hézségek miatt — Gyom­ron útirányt változtattak, s a postáskor előtt felkanya­rodnak a Steinmetz, majd a Táncsics útra, kialakult egy olyan „helytelen” szo­kás, hogy a posta előtt is megái lőtt a busz. Semmi­képp sem volt ez szabály- szerű, mert ez nem volt a menetrendben feltüntetett, táblával megjelölt megál­ló, illetve leszállóhely. De a 20—30 érintett utas úgy vélte, hogy mégis csak könnyítés számára, ha azt a néhány száz métert is tú­szon teheti meg, úgy is gyalogolhat még jócskán egyikük-másikuk a Klotild, illetve az Erzsébet-telepre. A sofőrök, kalauzok is úgy vélték: igazuk van ezek­nek az embereknek, s ha már úgyis arramegy a ko­csi, s a menetidőbe it be­lefér, miért ne álljanak meg arra az egy percre? Igaz, ez nem szabályszerű — de ésszerű. S voltak olyan naiv lelkek, akik azt hitték, hogy a MÄVÄUT- nál az ésszerűség diktálja a Jóraa László marós, a kotrógép porvédő sapkáit marja Alacsony termetű, szerény, csendes ember Gyarmati Jó­zsef, nem is hinné az ember, hogy az ország 20 legered­ményesebb újítója között emlegetik nevét. Pár héttel ezelőtt a kiváncsi tekintetű televíziókamerák előtt is úgy fordult, hogy arcát csak vil­lanásnyi időre láttuk. Mér­nökök magyarázták utolsó újításának lényegét, amely évente milliós megtakarítást jelent népgazdaságunknak ... Szilárd, betonalapon égfelé kapaszkodnak készülő házak falai, aiig pár lépésnyire a betonúttól Üllőn, s amíg el­készül, tenyérnyi konyhában lakik a készülő ház mö­gött, Egyébként villanyszerelő, húsz éven keresztül fúrta, véste a falat, hogy a vako­lat alatt fusson az energia szabályokat, s ennek hisze- mében rendszeresen megál­lóit a pótkocsis busz a posta előtt is, hosszú hó­napokon keresztül, utas. sofőr, kalauz legteljesebb egyetértésében. Ennek a „tarthatatlan” állapotnak szerdán aztán véget vetett a MÁV ALT il­letékese, s felszámolta a szabálytalanságot. Ezt le­hetett volna úgy is, hogy szentesíti a tényt: leültet egy táblát a posta elé, s ki­nevezi azt feltételes, ideig lenes vagy alkalmi megál­lónak. Ezt kivárna volna az utasok érdeke De a MÁVAUT nem hagyja ma­gát ilyesmitől befolyásolni1 Hogyisne, jól néznénk ki, ha az utasok érdekeit eny- nyire figyelembe vennék! Hová süllyedne a világ, s benne a MÁVAUT!'’> így aztán meghozta a szigorú (de legalább igazságtalan) határozatot: nincs többé megállás! Végre, sikerült ismét egy problémát megoldani, úgy igazán, MÁVAUT-módra! ‘ — ib — Balázs Géza motorszerelő egy Diesel-motoron éppen a szele­pet állítja be lámpához, géphez, rádióhoz... Pár évvel ezelőtt üzembe került, ahol a villanymoto­rok gondozásával, ápolásá­val bízták meg. — Úgy hittem, itt köny- nyebb munkám lesz — kez­dődik a visszaemlékezés —, a búgó motorok azonban ko­pás, kontaktushibák és erős igénybevétel következtében gyakran kezdtek „pipálni”, s ha a figyelmünk máshol kószált, bizony le is égtek. Motorcsere alatt órákig áll­tak a gépek, s a tekercse­lés is pénzbe került. Ezek a gyakori jelenségek gondol­kodóba ejtettek, készítettem hát olyan szerkezetet, amely csengő hanggal jelezte, ha túlmelegedett a motor. Nyu- godtabbá, egyenletesebbé vált a munka, hatékonyabbá a ter­melés. — Most aztán jobban rá­értem lapozni a szakkönyve­ket, s így született meg a csengő helyett az alig alma nagyságú és 128 forintot érő VS-relé, amely végleg meg­szünteti a villanymotorok le­égését. A takarékosság szempont­jából országos jelentőségű készülék felhasználásának le­hetőségét láttuk az említett televízióadás keretében, s alig pár héttel az adás után már az érdeklődők sokasága je­lentkezett a határokon túl­ról is... Amikor az újítási díj fe­lől érdeklődöm, csak a fejét rázza: — Nem azért tettem, de jól jön most, hiszen sok kell ahhoz, hoay ez a ház lak­hatóvá váljon... Kiss Sándor ANYAKÖNYVI HÍREK pus Elhunytak: G remis Istvánná Búki Terézia 73 éves. Varga Já- nostné Liczenciás Mária 58 éves. Pilis Született: Kiss István és Ju­hász Jolán fia: István. Vecsés Házasságot kötöttek: HeWi Fe­renc és Fábián Julianna Anna; Balogh GvÖrsv László és Csemvl ltom. Flhunvtak; Dobroviczki János­né Szabó Mária 71 éves. Fórios Jánosné Gál Katalin 80 éves. Ja­kab József 78 éves. Ecser Elhunyt: özvegv Kecskés Gézá- né Simon Róna 76 éves. Kedvem lenne \i agy, fényes szemekkel me­ll rednek az esti sötét­ségbe a monori József At­tila Gimnázium ablakai. Most is eleven élet van a szép, tágas folyosókon: ép­pen szünet van az esti ta­gozaton. Azért van valami különbség a megszokott han­goktól: nem olyan élénk a nyüzsgés, nem hallatszik a bakfiscsiripelés és a kama- szos hahota. Meglett em­berekhez, családanyákhoz nem illenék ez. Csendes ko­molyság ellensúlyozza a gye­rekesnek tűnő helyzetet. — Szeretnék egy órát meghallgatni — fordulok Oláh István igazgatóhoz, aki kész­ségesen hozzájárul ehhez. De várnom kell, mert míg né­zelődtem, becsöngettek már. a tanáriban Tóth Erzsé- /x bet tanárnő fogad. Neki lesz történelemórája a IV/A- ban. Beszélgetünk. Ki gon­dolta volna, hogy több mint 500 esti tagozatos öregdiák van? — Nem könnyű, de gyak­ran nem remélt öröm a ve­I lük való foglalkozás — mondja a tanárnő. Míg gon­dolatokat cserélünk, halkan szól a rádió és régi slágerek mosolya mögül várjuk a csön­getést. — Mi lesz az anyag? — kér­dezem. — A második világháború története — mondja és lép­teink kopogása hangzik már az elcsendesült folyosókon. — Nem zavarok majd? — Nem, egyáltalán. B elépünk. Kíváncsi tekin­tetek pásztáznak. Be­ülök az egyik padba — úgy, mint régen. Hallgatom az órát. Ez érdekes, újszerű él­mény. A tanárnő hangja csendes sodrú, de határo­zott. Izgalmas, nagy lecke kerül tárgyalásra a második világháború történetéből: a Szovjetunió megtámadása, MAI MŰSOR Monori-erdő, 1® óra. az iskolá­ban : Erkölcsi-Doliiitdkai nevelés otthon. Előadót Hcrczeg István. MOZIK Monor: Hattyúdal (széles!. Ve­csés: Pacsirta (széles!. TIT-előadások Gyömrő, 14 óra 30. a Vasimari Ktsz-ben: Kritika és intrika (rá­galmazás és becsületsértés). Elő­adó: Dobos László. Maglód 18 óra. a művelődési otthonban: Mezőgazdasági könyv- ankét. Előadó: dr. Mármarosy Gyula. Monor, 14 óra 20. a gimnázium­ban: Mi újság a mai magyar íróknál’ Előadó: Simon Gyula, 1® óra a iárási könyvtárban: Beczássv: Marika. Előadó: Benda Lajosné. Hrutka János FIGYELŐ Végre! Bende Ferenc a hengerműhely megmunkálásához állítja be a furatköszörűgépet (Foto: Hrutka) Nem azért tettem...

Next

/
Oldalképek
Tartalom