Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-18 / 40. szám

A PEST MEGYEI HÍR I AP KÜlÖNKIAOáU VIH. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1964. FEBRUAR 18, KEDD Kire esik a választás? A Hazafias Népfront fogai­méval — valljuk be őszintén — sokan nincsenek tisztában. Tudomásul veszik, mint egyet 6 társadalmunk szervezetei kö­zül. Pedig az 1957 óta igen in­tenzíven működő tömegmoz­galom komoly eredményeket mutat fel Budapesten csak­úgy, mint az ország bármely részében s Vácott is igyek­szik jó munkával eleget ten­ni a rendeltetésének. A helyi népfrontbizottság igyekszik városunkban is olyan embereket kiválaszta­ni, akik szeretik Vácot, rá­érő idejükben áldozatot haj­landók hozni a köztisztasá­gért, parkok, terek szépíté­séért, segítik a tanácstagok munkáját, szervezik a társa­dalmi munkát. Vácott is időn­ként összeül a közel 100 tagú bizottság, sorra veszi az idő­szerű várospolitikai kérdése­ket s ki-ki tehetsége, ráter­mettsége szerint részt kér a soron következő feladatokból. A Hazafias Népfront har­madik kongresszusára készül az ország. Újraválasztjuk a helyi népfrontbizottságokat is. Vácott egy februári nagygyű­lés keretében kérdezik meg a nagy nyilvánosság vélemé­nyét: kiket tart a, közösség érdemesnek a népfrontbizott­sági tagságra, a következő négy esztendőben kik viselik ezt a megtisztelő tisztséget? _ A váci járási népfrontbi­zottság gazdag munkaprogra­mot dolgozott ki erre az idő­szakra. Ülésüket 25-én tartják a könyvtár nagytermében, ahol Oros Károly titkár szá­mol be az elmúlt négy év ese­ményeiről. Növekvő — eredmén Megírtuk, hogy a váci fő­nökséghez tartozó MÁVAUT- dolgozók két versenyben él' Bők lettek. Napokban tartot­ták a? 1963. év gazdasági eredményéről szóló termelési tanácskozásukat. Fónagy István főnök beszá­molt az 1963/ év gazdasági eredményéről, mely szerint 1962-ben a MÁVAUT váci fő­nökségének területén 10 mil­lió 307 ezer utast, míg 1963-ban már 11 millió 187 ezer utast szállítottak a MÁVAUT kocsijai. Az utasszállításból befolyt 1962-ben 36 millió 937 ezer, 1983-ban pedig 45 millió 469 ezer forint. Az 1962. évben egy kilométerre esett 9,24 Ft, 1983-ban ped’jg már 10.72 Ft bevétel. Ezzel a hatalmas eredménnyel — ahogy a mi­nisztériumot képviselő vezér­igazgató-helyettes megállapí­totta — a váci főnökség dolgozói országos viszonylatban is előkelő helyezést nyertek, MEGSZÜNTETJÜK AZ ANALFABETIZMUST Az írástudatlanok oktatása városunkban Deákvári új lakótelepi kisvendéglőben előfizetéses étkezés indult be. Kétfogásos előfizetés esetén 8 forint. Az üzemegység nyitvatartási ideje délelőtt 11,30 órától 24 óráig tart. Mindennap hangulatos tánczene. Szünnap kedd. Minden kedves vendéget szeretette! várunk: VÁCI VENDÉGLÁTÓIPAR! VÁLLALAT (Cserny G. felvétele) — Vendég úr, bárom hete úgy mondta, hogy azért nősül meg, mert nem ízlik a vendéglői koszt. — Most már Ízlik... (Molnár Ferenc rajza) MEGHÍVÓ A Vác és Vidéke Körzet Földművesszövefkezet 1944 február 24-én, hétfőn du 5 érői kezdettel TAGGYŰLÉST tort o Csányi úf 9. szám olatf levő oárlház tanácstermében. Felkérjük a laptársakat, hogy azon megjelenni szíveskedjenek. IGAZGATÓSÁG Téli kép a Kossuth térről Az egyenkénti elbeszélgetés során fény derült arra, hogy az 56 városi analfabéta na­gyobb részét magas kora, betegsége vagy érzékszervi fogyatékossága akadályozza abban, hogy tanulásihoz kezd­jen. Végül is január második félében mintegy 20 személy részére megindulhatott a ta­nítás, mert az érintett mun­káltatók és pedagógusok ösz- szefogásával sikerült a msk- séges feltételeket biztosítani. Kisebb 3—4 fős csoportokban részben az üzemeknél, rész­ben az iskolákban folyik a ta­nításuk. így családiasabb a légkör, meghittebb és em­beribb a kapcsolat, mintha valamennyit egy osztályba vontuk volna össze. Említésre méltó az a tö­rekvés, amit a munkahe­lyeken tapasztaltunk, töb­bek között az MTH ön­ól szerkesztőség postájából Készül az Új A Váci Napló január 24-i számában „Három, év alatt nagy részben elavult” címmel postai vonatkozású cikk je­lent meg. A cikk írója a vi­déki távbeszélő-névsorra vo­natkoztatja megállapításait. Kifejti, hogy Időszerű volna új névsor kiadása. Szükséges­nek talál olyan változásokat, hogy a mentőket kapcsolási számmal együtt _szerepeltes­s ük az ,,M” és „Ö” betűknél tödében még kedvezmé­nyeket. is biztosítottak a tanulni akarók részére. A szükséges tanszerekről az iskolák gondoskodtak. A tanítás sok türelmet és megértést kíván az oktatók részéről. E nehéz, de szép munkát vállaló pedagógusok minden igyekezetükkel sike­ressé kívánják tenni a ta­nulásukat Biztosítani akar­ják részükre, hogy ők is *d--ezh?Ssék az olvasás örö­mét, hogy ők is kifejezésre juttathassák írásban is gon­dolataikat. Nem utolsósorban azért, hogy munkahelyüknek is nagyobb hasznára legye­nek. Amikor e tudósítást olvas­sák, ök már az első siker élményeitől felbátorodva íz­lelgetik az olvasás, írás ötö­méit. Povázsai Sándor osztályvezető telefonkönyv is. (Országos Mentőszolgálat) Fentiekkel kapcsolatban kö­zöljük, hogy az új vidéki táv­beszélő-névsor kéziratának összeállítása megtörtént, je­lenleg a nyomdában van már. A mentőszolgálat kapcsolási számát mind az „M”, mind az „O” betűnél felvettük. Rudapcstvidéki Postaigazgatóság Répáczki Dezső osztályvezető D egré Alajos nevét meg­különböztetett hely il­leti meg városunk történe­tében. Noha nem Vácott ! született, de több évtizedig ! itt élt a városban, tevéke­nyen részt vett annak köz­életében. Lippán született 1820-ban. Apja francia emigráns, any­ja magyar lány volt. Jogot végzett. 1846-ban Pesten tag­ja lett a Tízek Társaságá­nak, valamint a Pilvax-ká- véházban tanyázó Márciusi Ifjak Körének. Ez a ténye­ző határozta meg állásfogla­lását a kor eszmeáramla­taival kapcsolatban. Időközben már megjelen­tek kisebb igényű írásai az Athenaeum, valamint a Re­gélő című szépirodalmi la­pokban, valamint politikai cikkei az Országgyűlési Al­manachban. Tevékeny szere­pe volt 1848. március 15-e eseményeiben s amikor ki­tört a szabadságharc, fegy­vert fogott a haza védel­mére. Világos után mint huszár- kapitányt internálták. Ami­kor kiszabadult, Pestre ment. Ettől kezdve elbeszéléseket, regényeket, útirajzokat, szín­darabokat ír. Megnősül és 1861-ben Vácra költözik. Itt megvásárolja a Császár Fe- I renc író által épített pap­völgyi villát, amely azóta Degré-villa néven szerepel a köztudatban. A villa ettől kezdve szá- mos író, művész, politi­kus és katona találkozóhe­lye. így többek között Ke­mény Zsigmond, Szász Ká­roly, Vadnai Károly, Tömö­ri Athanáz írók; Reményi Ede hegedűművész is szere­pelt a vendégek között. Volt honvédtiszt bajtársai közül Zámbéü Lajos ezredes, Ko­vach Ernő őrnagy, Bolgár Lajos és Krenedich Ferenc hadnagyok, Klapka György és Gelich Ricliárd táborno­kok is gyakori látogatói vol­tak a vendégszerető házi­gazdának. Ligeti Antal fes­tőművész is töltött néhány nyarát a Degré-villában. Degré Alajos írói mun­kássága mellett élénk tár­sadalmi tevékenységet is ki­fejtett a városban. Az ő kez­deményezésére jött létre a Hétkápolnánál álló honvéd- emlékmű, amelyet 1868-ban lepleztek le s mint ilyen, az elsők egyike volt az or­szágban. Az emlékmű verses Kevés áru éri Villámriport Ilyen nagy hidegben az ut­cán is legszívesebben szalad­na az ember. Különösen reg­gel, amikor a nap sem eny­hít még valamelyest az idő­járáson. Pedig piacra éppen ilyenkor kell menni, a bódék, standok előtt topogó sorok végén várni, hogy kérhessünk két kiló krumplit vagy egy csomó zöldséget. A két utcára nyíló piacon hét órakor kezdődik a for­galom a kedd—péntek—vasár­napi piaci napokon. Nemcsak háziasszonyokkal, de szatyrot szorongató férfiakkal is talál­kozunk. Fehér Józsefné hely- pénzszedő és Kováts Kálmán piacellenőr már hat órakor megszállják a „hadszínteret”. felirata is tőle származik. Honvédsegélyző bizottságot alakít, jegyzője — majd el­nöke — lesz a Váci Hon­védegyletnek. A helyi dal­kör elnökévé választja. E tisztségében 1871. október 29- én hangversenyt rendez az Arany Szdrvas (ma Pannó­nia) színháztermében. Ezén Reményi Ede hegedűművész és Sipos Antal zongoramű­vész is fellépett. Ezekre a hangversenyekre, az egykorú lapok tanúsága szerint, nem csupán a városból és kör­nyékéről tódult a közönség, de a fővárosból is sokan el­jöttek. rj egré tevékeny irodalmi U munkásságot fejtett ki. Munkái közül elsősorban re­gényei és színdarabjai ér­demelnek említést. Tizenegy darabját játszotta a Nem­zeti Színház. Vácott niár 1846-ban bemutatta egyik da­rabját egy vándor színtársu­lat az Arany Szarvas ven­déglő színpadán. A darab cí­me: „Eljegyzés, álarc nél­kül” volt. Legismertebb re­génye az „Itthon”, melynek cselekménye részben Vácon játszódik le. Visszaemlékezé­seim című emlékirata érté­kes, érdekes kortörténeti do­kumentumokat tartalmaz. 1870-ben Vác polgárai or­szágos képviselővé választot­ták. Hajnik Pál (1848, 1861), báró Podmaniczky Ármin (1864) és Drágffy Sándor (1867) után időrendben ő volt a város negyedik képviselője. Most már Pestre költözött, de a nyarat továbbra is a vác-papvölgyi villában töl­tötte. 1896 októberében szo­kásos nyaralását befejezve visszament a fővárosba, ahol néhány nap múlva, novem­ber 2-án elhúnyt. Tihanyi Ernő (ezik vidék i váci piacról — Vidékről kevés árut ka­punk — tájékoztat Fehéréé. — A helyi eladók árai mér­sékeltek. Kilónként: a cékla három, a gyökér négy. a sár­garépa kettőnegyven, a bab nyolctól felfelé, a lencse húsz forint. Baromfiból és tojásból mindig nagy a kereslet. A baromfi még tart­ja magát, de a tojás ára szé­pen lejjebb ment. — Ki gondolná, milyen je­lentős tételek érkeznek a piacra — kapcsolódik Kováts Kálmán a beszélgetésbe. — Csak a kistermelők zöldség­ből két, káposztából egy, szárazbabból egy, túróból há­rom és fél mázsát: tojásból 400 darabot, tejfelből 300 li­tert hoztak ma a piacra. Ezen­kívül számottevő mennyiségű árut értékesítenek a Kossuth Tsz fülkéjében. Telnek a kosarak, indulnak haza a vásárlók, hogy mielőbb ízletes ebéd készüljön a pia­con vásároltakból. (D. S.) r * Uj váci utcanevek: DEGRÉ ALAJOS UTCA (Deákvári DCM-telep) Városunk felnőtt-társadalma soha nem látott érdeklődést tanúsít a továibbtamulós iránt. Mintegy 2500 dolgozó vesz részit Vácott felnőttoktatás­ban. Évről évre több lesz azoknak a száma, akik vál­lalják a valamikor félbe­szakadt népiskolai vagy ál­talános iskolai tanulmányok befejezését, illetőleg magasabb szakképzettség megszerzésére középisko­lai és főiskolai tanulmá­nyokat folytatnak, A felnőttoktatás rendszeré­ben speciális helyet foglal­nak el azok, akik még ott tartanak, hogy ímii-olvasmi sem tudnak. Viszonylag nin­csenek sokan, a közvélemény most mégis feléjük irányul. Nagy körültekintéssel indul­tunk falkutatásukra. Az ak­cióban részt vettek a külön­böző üzemek és intézmé­nyek, a tanácstagok, a posta dolgozói és a pedagógusok. Közel 80 azoknak a száma, akiket nyilvántartásba vet­tünk. Ezek közül a vidéken lakók adatait elküldtük a la­kóhely szerint illetékes ta­nácsi szerveknek, A helybe­liek beiskolázásának feladata a város pedagógusaira várt, akik lakásukon és munka­helyükön keresték fel az írni- olvasni nem tudókat. Valamennyi ükét igyekez­tek megnyerni a tanu­lásnak, a munkáltatók segítségét is igénybe vették. forgalom yes munka ami annak a tiszteletre méltó törekvésnek az eredménye, hogy az elmúlt 15 év alatt, de különösen pedig Fónagy István főnök vezetése mellett olyan törzsgárda alakult ki a váci MÁVAUT-dolgozók kol­lektívájában, hogy a legnehe­zebb időkben is fagyban, jég­ben. nyári melegben minden dolgozó helytállt. Nagyon ke­vés fegyelembontás történt, a kollektíva szocialista ne­velő erejének eredményeként. Egyéni versenyben elsők lettek Szabó I. Sándor és id. Márton József, II.: Simon Já­nos és Blaschek József, III.: Léhmann Jenő és Dósa Já­nos, Ezek és még többen, akik kiválóan eredményes munkát végeztek, 25 ezer forint jutalomban része­sültek. Többen, köztük Fónagy Ist­ván főnök is „kiváló dol­gozó” lett. Badacsonyi György, a MÁVAUT vezérigazgatója szerint ez az értekezlet szép ünnepséggé vált. Az itt vég­zett munkára büszkék lehet­nek a váci főnökség dolgozói. A MÁVAUT is büszke erre az eredményre, azért a pénz­jutalmak mellett a váci fő­nökséget oklevéllel is kitün­tette. Babócsay János RUHATÁR - TÜKÖR NÉLKÜL? Tisztelt Szerkesztőség! Na­gyon ügyesnek, ötletesnek tartjuk a művelődési ház földszinti folyosóján a ruha­tár elhelyezését, Mint■ érte­sültünk róla, az ezermester Csízek Árpád elgondolása alapján kapott tetszetős kerí­tést a fogassor. Ez fokozza a biztonságot s megkönnyíti a ruhatárosok feladatát. Amit hiányolunk: nincsen tükör! Pedig a helye meglenne; mindössze a tartóoszlopok ol­dalára kellene rászerelni pár száz forintos költséggel. A lá­nyok, asszonyok örülnének neki, meg a hiúbb természetű férfiak is... Több mozilátogató A tárgyalóteremből Elítélték a felsége A 25 éves Homoda József és a 21 éves Nagyváradi Pál Gödöllőn találkoztak egymás­sal. Összebarátkoztak. Ki­tűnt, hogy „rokonlelkek‘% mert hamar megegyeztek ab­ban, hogy bűncselekmények elkövetésével szerzett zsák­mányból tartják fenn magu­kat. Először Csankő Mária al­sógödi lakásába hatoltak be s onnan edényeket, ételt, italt, süteményféleséget vit­tek magukkal. Következő ál­lomáshelyük Felsőgöd volt. Itt alapos helyszíni szemlét tartottak, majd a sötétedés után megközelítették a nép­boltot. A hátsó falát kibon­tották, lisztet, konzervet lop­tak. Hornodat e tett elköveté­se után elfogták. Barátja el­menekült és Gödöllő felé vette útját, ahol az Agrár­egyetemről ruhaneműeket emelt el. Ö is rendőrkézre került. A Váci Járásbíróságon le­folytatott tárgyalás során mint visszaeső bűnösöket, szi­gorú ítélettel sújtották. Ho­idi népbolt betörőit moda Józsefet egyévi, Nagy­váradi Pált kétévi szabadság- vesztésre ítélte a büntető­tanács.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom