Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-11 / 34. szám

MOHQMIDÉH PEST MEGYE! H ÍR LAP KÜLÖNKIADÁSA VT. ÉVFOLYAM. 34. SZÁM 1964. FEBRUÁR 11. KEDD ZÁírKsiínunló kiiagy ülésekről jelentjük KULTÚRTEREM KÉSZÜL Mintegy 25 ezer forintos költséggel kultúrteremmé alakít­ja át a régi gazdakör helyiségét a monori Kossuth Tsz. A munkálatok csupán néhány hete — de sokszor este 11 óráig is — folynak, de a szépen kifestett falak, a neonvilágítás az ú.i parkett előjelei annak, hogy ebben a helyiségben kultu­rált körülmények között szórakozhatnak. Hamarosan televí­zió, kis asztalok kerülnek a kultúrterembe, hogy a tsz-tagság minél kellemesebben töltse el estéit. Az átalakítási munkák a kulturális alap terhére történnek, melyeket az alábbi képeink örökítenek meg. Fortuna Ismét Monoton járt Fortuna is­tenasszony. A Terményfor­galmi Vállalat X tagú kollektívája három éve heti nyolc szelvény­nyel játszott, e héten eredmény­nyel. Nyeremé­nyük 101 ezer fo­rint. A boldog nyertesek Szepe­si Pálné, Sze- mők Gyűld né, Vi­zi Rózsa, Szabó hajosné, Horváth István, Mol­nár Sámuel, Maczák Károly és Tóth István. — Névadó ünnepség volt szombaton a Monori Közsé­gi Tanácson, ahol Petrányi István József és Csetneki Margit fiának István József nevet adtak. — Zárszámadó közgyűlé­sét a pilisi Uj Élet Tsz ma délelőtt II órakor tartja. — Az idei nyereségrésze­sedés több mint kétszerese lesz a tavalyinak a Monori Járási Épületkarbantartó Ktsz- ben Hatvan dolgozó között mintegy 486 ezer forintot ősz- tanak szét a múlt évben ki- j .osztott 173 ezer forinttal szemben. — Megkezdték a Gyöm- rői Vas- és Fémipari Ktsz épületének belső átalakítási munkálatait. Az átalakítási munkálatokra közel hetven­ezer forintot költenek. — Hagyományos iparos- ! bálját csütörtökön este 8 órai kezdettel tartja a Vigadó- : ban a KIOSZ monori já- j rási helyi csoportja. Eredményesen zárt a monori Kossuth Tsz Színes kockák a gyömröi spartakiádról A községi spartakiádot .va­sárnap délelőtt rendezték meg Gyömrpn, az ifjúsági j otthonban. Örvendetes, hogy. sokan neveztek be a verse- : nyeltre. A sakktáblák, illetve j pingpongasztatlok mellett 91- j en mérték össze tudásukat, ez a szám a fejlődő gyomról j sport egyik tényezője. A A gyömröi „nagy” sakkozók j közül sokan nem tartották érdemesnek, hogy részt ve­gyenek a spattahiúdon. Meg­nyugtatásukra közölhetjük, j hogy a színvonal nem ma- j radt a várt alatt. Különö- \ sen jó az a hír. hogy az első három hely közül kettőt a fiatalok vettek birtokba. ★ A piwgpongasztalak mellett összegyűlt női mezőny nem­csak létszámban volt gyen­ge, ha.nem a mutatott játék is elég alacsony színvonalú volt. A sportkörnek meg kellene találni a módot ar­ra, hogy több női versenyző állhasson a rajthoz, akkor a színvonal is emelkedne. A A pinpong férfimezőnye elég erős volt. 46 nemző között kellett a legjobbnak felküz- denie magát. A KISZ házi­bajnokát — Tóth Jánost — tartották a verseny esélyesé­nek, de Bognár János veszé­lyesen pörgetett labdáival megzavarta és elütötte a legjobb négy közé jutástól. Ez a mérkőzés szebb volt, mint a döntő meccs. A A sakktábláknál is nagy' volt a vetélkedés. Itt. is in­dult Bognár János is. Tóth János is. Bognárt tartotta mindenki ..menőnek”, mégis Töfh győzött. Sajnos, a fol}1- tatás itt sem sikerült neki. Első Bugyi Kálmán, máso­dik Szerencsés Ottó, har­madik Varga Balázs lett, ők képviselik. Gyömrő szí­neit. a járási spartadiádon. (gyarmati) Ünnepi hangulatban gyüle­keztek zárszámadó közgyűlés­re a monori Kossuth Tsz tag­jai a szövetkezet Bajcsy-Zsi- linszky utcai székházának er­re az alkalomra szépen feldí­szített nagytermében. Bár a nagyterem tatarozása még nem készült el teljesen, de a modern neonvilágítás, a szép falfestés, a parkettázás, stb. máris ígéret arra, hogy a tsz vezetősége- méltó otthont kí­ván biztosítani a tsz társadal­mi és kulturális tevékenysége számára. A gazdag aranyhímzéssel díszített selyembrokát tsz- zászló alatt az elnöki asztalnál a tsz vezetőin kívül helyet foglaltak Kelemen István, a Földművelésügyi Minisztérium kiküldötte; Kozák Sándorné, a járási pártbizottság osztály- vezetője; a járási tanács kép­viseletében Sima István vb- elnökhelyettes és Hajdúk Bá­lint szakoktatási előadó; Gál János a községi pártbizottság titkára; Kapecz Ferenc közsé­gi vb-elnök; Alföldi Mihály a katonai kiegészítő parancsnok­ság képviselője; Simon Hen­rik OTP-fiókvezető és a tsz-t patronáló Teherautójavító Vállalat négytagú küldöttsége Délcány György igazgató ve­zetésével. Megjelent a köz­gyűlésen Hörömpő József or­szággyűlési képviselő is. Bencze Endre elnöki üdvöz­lő szavai után S. Kovács Bé­ni tsz-elnök részletes tájékoz­tatást adott a tsz egész gaz­dálkodásáról. Jó munkájukért elismerését fejezte ki a Baj- kai-, Sintár-, Bagó-, Pintér­én Burján-brigádok dolgozói­nak. Burján József állatgon­dozónak és a raktárosoknak; majd Hajdúk Bálintnak mon­dott köszönetét, aki tanulmá­nyi távolléte alatt helyettesí­tette. Sajnálattal állapította meg, hogy a fiatalság még mindig távol marad. 478 tag közűi 145 járadékos. A dolgozók kétharmada 56 éven felüli. Végeredményben a munka zö­me 40—.50 tagra hárul, akikre mindenkor számítani lehet. Ezután részletesen beszámolt a növénytermesztési, kertésze­ti, állattenyésztési ágazatok eredményeiről. Az elmúlt , esz­tendőben a tsz két erőgéppel és néhány munkagéppel erősö­dött. A talajerő javításra 800 mázsa nitrogént, 840 mázsa foszfort, 400 mázsa káliumot és 3500 mázsa szerves trágyát használtak fel. Beszámolt vé­gül az elnök a 40 kataszteri hold szőlőtelepítés munkála­tairól. Az elnöki beszámoló után Óvári Zoltán főkönyvelő, az elnök beszámolóját számszerű adatokkal támasztotta alá. A számadatok tengeréből csak néhány érdekesebbet idézünk. A isz közös vagyonának értéke kereken 1# millió forint. A bevételből a fel nem oszt­ható szövetkezeti alapra 295 ezer; a szociális és kultúralap­ra 59 ezer; a biztonsági és ta­karmányozási alapra 300—300 ezer forintot tartalékoltak. Az öregek, betegek és a rászo­ruló dolgozók rendkívüli se­gélyezésére 56 ezer forintot fordítottak. A kiadásokat és a bevételeket egybevetve egy munkaegység értéke 1963. évre 35 forint 46 fillér. A fokozatos fejlődést mutatja, hogy egy munkaegység értéke 1961-ben. 19 forint, 1962-ben pedig 26 forint volt. Az általános tetszéssel foga­dott beszámolók . után Hoff­mann Miklós, az ellenőrző bi­zottság elnöke tett jelentést és különösképp a munkaszer­vezés terén észlelt hiányossá­gokra mutatott rá. A kialakult vitában Bokros István, Gyertyás József né, Szurok Jánosné, Kajli Imréné, Hajdúk Bálint, Demeter Já­nos felszólalása után Gál Já­nos elismerését fejezte ki, hogy a tsz felküzdötte magát a járásban a második hely­re, azonban mennyivel nagyobb eredményt tudtak volna elér­ni, ha a munkában nemcsak 40—50 tagra, hanem az egész tagságra lehetett volna számí­tani. Reméli, hogy az eredmé­nyek a nem dolgozó tagokat is jobb belátásra fogják bír­ni. Kelemen István, a Föld­művelésügyi Minisztérium el­ismerését tolmácsolta. A pénzjutalmak kiosztása után Bencze Endre bejelen­tette, hogy 35 rászoruló öreg tag részére 50—50 kiló gabo­nát osztanak ki. Az ünnepség befejezéséül Sima István, a járási tanács elnökhelyettese elismerő sza­vak kíséretében adta át a földművelésügyi miniszter ál­tal adományozott „kiváló ter­melőszövetkezeti tag” kitün­tetést S. Kovács Béni tsz-el- nöknek, majd Bagó Józsefnek, a növénytermesztési brigád vezetőjének a miniszter dicsé­rő díszoklevelét. Dr. IIttszív Károly Kalikó László asztalos kilin­cset szerel fel az általa készí­tett ajtóra m* Tönköly Imre a parkettát gya­lulja (Foto: Hrjitika) vXVXVXXXXXXXXVVXV^XX^XNXXXXVXXXXXXXVVVvXXXXXXNXKXXVXXNXXNXAXVVVN^^XXXVNVVVXXVVXSVVVNV: SZOMSZÉDHÁBORÚ /((</»/<. csulú köaös munkájú ksikere a mentlei Lenin Tss-ben MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Bekerítve. Maciód: Foto Háber. Monor: Germinal (szélest. Pilis: Benzinkút herceg­nője. Tápiósüly: Méhkirálynő. Üllő: Münchhausen báró. Verses: Otelló. TIT-előad ások Gyömrő. lit óra. falusi Iskolá­ban: Hogyan seeitsnk gyerme­künket a tanulásban? Előadó: J Kovács Sami or. Maglód. 13 óra 30. a »éoayár- | ban: Az üzemen belüli^ emberi j kaocsoiatok Előadó: Radics Lász­ló. Mende. 19 óra művelődési ott­honban: Magyar Riviéra. Előadó: Kiss József. Manor. 18 óra. a KIOSZ helyi- lésében- Jó reggelt. Afrika! Elő­adó: Halász János. Monor. 14 óra. a Vr.aipari KV-/- | ben: Társadalmi lulaidon vedel- ! >ne. Előadó: dr. Tóth Mihály. I A saját kultúrtermében tartotta meg zárszámadó köz­gyűlését a mendei Lenin Tsz. A közgyűlésen megjelent Gu­ba Pál, a járási pártbizottság titkára, Szíj jártó Lajos, a já­rási tanács vb-elnöke, a köz­ségi párt, tanács, üzemi veze­tők és sok más vendég, köz­tük Benkó József, a tápiós-ülyi Virágzó Tsz elnöke is. A közgyűlés két napirendi pontot tárgyalt. Elsőnek a ve­zetőség beszámolóját az 1963- as munkáról. A beszámolót Fazekas Károly elnök beteg­sége miatt Sas Kálmán, a tsz főmezőgazdásza tartotta meg. Beszámolójában részletesen elemezte a tsz munkáját. El­mondotta, hogy 1963-ban jobb körülmények között végezték munkájukat, javult a párt vezető ereje a szövetkezeten belül, en­nek kapcsán a szervezett­ség, a személyi felelősség cs a munkafegyelem is jobb lett. 1963-ban 124 tag dolgozott, ezenkívül . 240—280 családtag kapcsolódott be a családi mű­velésre kiadott munkákba. 24 új tagja is lett a szövetkezet­nek. A növénytermelésben igen jelentős eredményeket si­került elérni. Egymillió 200 ezer forintos kárt okozott a szeptember 8-i árvíz, amiből az Állami Biz­tosító 202 ezer forintot térí­tett meg. Ilyen kár ellenére is jó eredménnyel zárt a tsz és ezért azoknak jár köszönet, akik egész éven át fáradhatat­lanul dolgoztak. Dicséretet ér­demelnek: Sáránszki Benő, Gazsi Istvánná, Inglis János­né, G. Szabó Sándor, Sziráki András, Bartos István. A gépcsoport 6 erőgéppel rendelkezik. Az összes gépi- munka-felhasználás 10 812 normálhold volt. amiből saját gép 6412 normálholdat vég­zett el. Érdekes megállapítás, hogy a saját géppel 42 fo­rintba került egy normál- hold megmunkálása, a gépállomási gépeknél ugyanez 10« forintba ke­rült. Állattenyésztésben is sokat fejlődött a tsz 1963-ban. Az istállók sajnos, elég korsze­rűtlenek. Az anyagi eszközök korlátozottak ugyan, mégis meg kell oldani azt a problé­mát, hogy járulékos beruhá­zásból megfelelő, korszerű is­tállókat építsenek vagy ala­kítsanak át. A termelőszövetkezet bevé­teli tervét 119 százalékra túl­teljesítette. A tagok jövedel­me eléri a Budapestre járó dolgozók átlagos jövedelmét, sőt sokan többet kerestek an­nál. Egy munkaegység értéke: 31 forint 29 fillér, melynek 25 százaléka természetbeni já­randóságban számítandó. Állattenyésztésnél G. Szabó Sándor 28 401, Szirony János 24 610; növénytermesztésnél Bartos Ferenc 12100; íogato- sok közül Csáki György 24 000; gépnél dolgozók közül Rácz Péter 24 000. forintot keresett. A második napirendi pont­ban az ellenőrző bizottság ne­vében Gerhát József ismertet­te a jelentést. Ezután Szíjjártó Lajos, a já­rási tanács vb-elnöké tolmá­csolta a földművelésügyi mi­niszter üdvözletét és átadta a miniszteri kitüntetéseket Fa­zekas Károly elnöknek. G. Szabó Sándor és Homola Pál tsz-tagoknak. Guba Pál elvtárs a járási pártbizottság, nevében részle­tesen elemezte a Lenin Tsz 1963. évi gazdálkodását. Bognár Miklós Gyöngyik Pál neje és lánya Gyöngyik Katalin egy udvar­ban lakik Zóni Károllyal, a DáV díjbeszedőjével és fele­ségével Monoton az Attila ut­cában. Ebből a nemtetsző szomszédságból kifolyólag hosszú éveken keresztül ádáz viszálykodás folyik közöttük. A kezdeményező: a Gyöngyik család. A tények bizonyítá­sára — álljanak itt azok n pél­dák, amelyeket a bírósági íté­letek ügyirataiból kiragad­tam. Van bennük: ingatlan­per. becsületsértés, rágalmazás, garázdaság, könnyű testi sértés stb., stb. Még felsorolni is sok, nem hogy mindezt elszív­lelni, lenyelni. Azt mondottam, a kezde­ményező: a Gyöngyik család. Magától érthetődé tehat, hogy a szenvedő fél: Zóni- Károly és j felesége. Hogy mit kellett az ] eddigiek során eltűrniük, azt ! még elmondani is sok. Elég annyi, hogy lelkileg, idegileg I teljesen tönkrement a köztisz- | teleiben élő házaspár. Retteg- I vek, ha valaki kopogtat ajtó­jukon, állandóan zárva tart­ják laliásukoj, nehogy megint megismétlődjön az az eset, amikor Zóni Károlyt orvul le­ütötték! A. bíróság? Pénszbírságok egész garmadával igyekezett a Gyöngyik családot féken tar­tani, s rákényszeríteni a bé­kés egymás mellett élés gon­dolatára. de nem érte el célját. Egyszerűen azért, mert Gyön­gyikék, ahelyett, hogy meg­bánták volna viselkedésüket, s megszívlelték volna a fo­kozódó bírói szigort — még- jobban szabadjára eresztették indulataikat. Kidöntötték — •bíróság ítélete ellenére — az udvarban levő téglafalat. Ezért pénzbírsággal büntet­ték őket. Idős Gyöngyik Pált 400 forintra, bírságolták, mert segédkezett Zóni Károly ellen elkövetett tettlegességben. Gyöngyik Lászlót hasonlóért, először 600 forintra, majd a fellebbviteli tárgyaláson 1200 forintra. Gyöngyik Pált és fe­leségét rágalmazásért 800, majd az utóbbit becsületsér­tésért 1000 forintra büntet­ték ... S most legutóbb. Gyön­gyik Katalint rágalmazásért ítélte 2 hónapi szabadságvesz­tésre és 500 forint pénzbünte­tésre a bíróság. Hozzátartozik még Gyön­gyikék „portréjához", hogy nemcsak Zóniék ellen folytat­nak „háborút”, hanem az ud­varban lakó másik tulajdonos, Madács Lajos és családja el­len is. Az akták eddig 10—15 perről és 80—90 tárgyalásról bizonyítanak. Ezek között szintén szerepel testi sértés, rá­galmazás stb. Gyöngyikéket itt is többször elmarasztalták és komoly pénzbírsággal súj­tották. A türelmes olvasó most bi­zonyára azt kérdezi: ' mikor lesz már vége ennek az ádáz, kíméletlen ’ torzsalkodásnak? Reméljük: hamarosan, Eset­leg egy még kijózanitóbb íté­let hatására, —hörömpő— Rendőr alezredesnek adta ki magát és rettegésben tartott egy családot Kétmillióra gyarapodott a kávai Haladás Tsz tiszta vagyona Ünnepre készültek Ká­ván szombaton. A Haladás Tsz tartotta évzáró közgyű­lését, melyen közel 170-en jöttek össze. A községi ta­nács elnöke, Gál J ános nyitotta még a közgyűlést, ahol megjelent Sedró Já­nos, a járási tanács elnök- helyettese és a helyi tömeg­szervezetek képviselői is­Az 1963. évről szóló gaz­dasági beszámolót Hajducsi Mihály, a tsz elnöke tartot­ta. Elmondta, hogy a tsz tiszta vagyona közel két­millióra nőtt. Amíg négy évvel ezelőtt 11 forinttal zárt a tsz, addig ebben az esztendőben 26 forint 38 fillér jutott egy mun­kaegységre. Szénen feilődöti a tsz tehenészete is. A beszá­moló kitért a hiányossá­gokra is. Több tejet le­hetne fejni, a kocsikat job­ban kellene megrakná, az erőgépeket jobban lehetne kihasználni. A jövő fel­adatairól szólva, elmondta, hogy 20 hold , málnát te­lepítenek még az idén, A tsz-elnök beszámolója után Kedves Jánosné, az ellenőrző bizottság elnöke ismertette jelentését. Sedró János, a járási párt és tanács nevében köszöntöt­te a közgyűlést, majd ün­nepélyesen átadta Hajducsi Mihálynak a kiváló tsz-dolgo- zó jelvényt,’ Burján. Mihály tehenész brigád vezetőnek pe­dig a földművelésügyi mi­niszter elismerő oklevelét. Spenger István Bardóczy Irén üllői lakos ! feljelentése nyomán a napok­ban nyomozást indított a Mo- ! nori jJárási Rendőrkapitány­ság, melynek során az aláb­biak derültek ki. Juhász József segédmunkás (Üllő, Kisfaludy u. 33.) január második felének egyik nap­ján — a kora esti órákban — betért Bardóczyék lakásába mint „rendőr alezredes”. Ju­hász bár civil öltözetben volt, rendőr alezredesként mutatko­zott be. Öt egy cseppet sem zavarta, hogy „ál alezredes" s ezért „esetleg" felelősségre is vonhatják, lelkiismeretfurda- lás nélkül adta elő különös játékát: ,.Maradjanak a helyükön, házkutatást fogok tartani!” — szólította fel Bardóczyékat, amikor belépett a lakásba. A ház lakói megdöbbenve vet­ték, tudomásul mindezt és a parancsszónak alárendelték magukat, mert látták, hogy az idegen ember úgy tesz, mintha pisztolyt akarna előrántani nadrágja zsebéből. Ijedtségük tovább fokozó­dott, amikor látták, hogy a férfi zsebét valami kinyomja 1 — arra gondoltak, hogy tény­leg pisztoly lapul az „alezre­des zsebében, holott Juhász az í ujjúval művelte mindezt (mint később kiderült) — es úttal sikerrel. Közben az ,Alezredes" ör életrajzot íratott Bardóczt ékkai és a családfőt, idős Bai dóczyt felszólította, hogy ke vesse őt. Kimentek az utcán Juhász a kerítés mellé áll tóttá az idős embert és as mondta neki: „Tartsa fel kezét, mert agyon fogom lát magát!” Az „alezredes” mégis met gondolta és néhány pei múlva így szólt Bardóczyho; „megkegyelmezek magánéi nem lövöm agyon! — Gyt tünk vissza a, lakásába!" Visszamentek Bardóczyék hoz és ott Juhász a fal mell állította a családot, s egésze hajnali három óráig rette gésben tartotta őket, letartóí tatással és kivégzéssel fényé getve, majd összeszedte sá torfáját és meglépett. A szélhámos „alezredest” rendőrség hamarosan kézr kerítette és megindította eile ne az eljárást személyi sza badságot megsértő bűncselek mény miatt. Bizonyára Juhász József ne a magánszáma azonkívül, hog: „lefokoznák”, még mást i eredményezett: óva int. min denkit a hasonló játékok űzé sétöl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom