Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

VIII. ÉVFOLYAM, 33. SZÄM 1964. FEBFvUÁR 9, VASÁRNAP A jártásban harmatiihtth Gyarapodott a közös vagyon és a Jövedelem XÁRSXÁMARÁS A KOCSÉRI PETŐFI TSX-BFX Áruház a tsz-ben A ceglédi Vörös Csillag Tsz tagjainak nem okoz problé­mát, hogy hol költsék el a zárszámadás után pénzüket. A ceglédi földművesszövetkezeti áruház ugyanis elhatározta, hogy helyükbe viszi a tagok­nak az árut. Kedden és szer­dán a tsz kultúrtermében tar­tanak árusítást. így elkerülik azt, hogy az áruházban csúcs- forgalom legyen, s egyben megkímélik a tagokat az utazgatástól. Újabb csatornázás A Sáska utcában érdekes mozgolódást láttunk. Műszaki emberek méricskélték az ut­cát széltében-hosszában. Csa­tornagyűrűket szállító jármű­vek jelentek meg. Úgy látszik, egy ígéret is­mét megvalósul. A városi ta­nácsnál ugyanis feltett kérdé­sünkre a következőt válaszol­ták: — Befejezéshez közeledik a Várkonyi István utca csator* názása. Miután a mélyépítő vállalat hajlandónak mutatko­zott további munkálatok el­végzésére, ezért megrendel­tük náluk a Sáska utcai nyi­tott árok megszüntetését és a fedett csatornarész kiépítését. A munkálatok megkezdődtek, és még olyan időpontban be is fejeződnek, hogy a várható tavaszi belvizek idején az új csatorna már teljesíti funkció­ját. ___________ — Jó hír: kevesebb panasz lesz ezentúl a közvilágításra. A DÁV-hoz megérkeztek az eddiig még hiánycikknek szá­mító közvilágítási izzók. Nyílt levél egy szomorú édesapának A Pest megyei Hírlapban napjainkban igen érdekes vita folyik a fiatalsággal kapcsolatban. Nem vagyok hivatott a vita értékelésére, de szükségesnek tartom egy egyre jobban ki­kristályosodó következtetését levonni, mielőtt levelére érdem­ben válaszolnék. A vita résztvevői egyre inkább arra az álláspontra helyezkednek, hogy fiatalságunk nem rossz, olyan, amilyennek mi idősebbek neveljük őket. Kétségtelen, hogy az iskolák tanári kara nemcsak oktatja a fiatalokat a különböző tantárgyakra, hanem neveli is őket a megfelelő viselkedésre, becsületességre, a felnőttek iránti tiszteletre és minden olyan­ra, ami kell, hogy jellemezze a jövő emberét. Ügy gondolom, a tanárok, nevelők megfeszített igyekezete nem járhat meg­felelő eredménnyel, ha a szülők, a család nem segít a neve­lésben. Ön arról panaszkodik levelében, hogy gyermekei élnek- halnak a sportért, egyebet sem hall; mint „kosarazni megyek, kézilabdázni megyek”. Gyermekeinek a tanulmányi eredménye nem a legjobb, sőt az egyik bukott is a félévben. Arra kéri a gimnázium, az iparitanuló-iniézet és más iskolák igazgatóit, hogy az ilyen gyermekeket tiltsák el a sporttól az év végéig. Leveléből arra lehet következtetni, hogy amikor meghallja: tanulás helyett valamelyik gyermeke sportolni megy, elengedi öt és csak mérgelődik. Itt kezdődne az Ön, tanárokat segítő szerepe. lIa úgy látja, hogy a délutáni edzések vagy sport- események a gyermeke tanulmányi eredményeit befolyásol­ják, segítse a tanárokat — akiknek a figyelmét esetleg elke­rüli egy-egy gyerek tanulmányi eredménye és ne adjon enge­délyt a részvételre. Ök különben figyelemmel kísérik a tanu­lást is és hallottam már nem egy esetről, amikor jól sportoló fiatalt eltiltottak a sporttól, amíg tanulmányi eredményeit nem rendezi. Nem írta meg a nevét és azt sem, hogy gyermekei melyik iskolában gyarapítják tudásukat, illetve sportolnak. így ennél több tanácsot nem tudok adni. Ha beszél a testnevelő taná­rokkal, szakkörvezetőkkel, biztos vagyok abban, hogy megér­tésre talál és rendezni tudják gyermekei tanulmányi helyze­tét, illetve a sporttal való kapcsolatukat. Opauszky László ARCKÉP Az ipari tanuló Üjból a szocialista brigád címért A Kisfaludy utcai cukrássiizem fiataljainak sikere Ceglédi ökölvívósiker a megyei bajnokságon Tíz kislány és egy fiú. Va­lamennyien cukrászok. Átlag- életkoruk 19 év. A Kisfaludy utcai cukrászüzem dolgozói, a szocialista brigád cím váro­mányosai. Vezetőjük Homlok Petro­nella, egy piros pulóveres, pi­rospozsgás arcú, barna kis­lány. Látszik rajta, hogy nem kis izgalomban van, amikora versenybizottság tagjai előtt a brigád egy évi munkáját kell értékelnie. De szépen össze­szedett szavaiból lassan kike­rekedik ennek a kis brigád­nak dolgos, mindennapi élete. Olyan ez, mint egy igazi ifjú­sági regény. Szép és igaz is. Helytállás a termelésben, és nem is akárhogyan. Hiszen éves tervüket 116 százalékra, termelékenységi előirányza­tukat 120 százalékra teljesítet­ték. Tanulás, munka után a gimnázium padjaiban vagy a szakma ifjú mestere elő­készítőjén. Baráti kapcsolat a Gödöllői Árammérőgyár Vö­rösrózsa brigádjával — és ki tudná még felsorolni azt ások érdekes eseményt, amit ez a kis beszámoló, vagy szép, ke­rek betűkkel megírt brigád­napló egy évről elénk tár. A beszámoló után kötetlen beszélgetés Ellákul ki. Sz. Var­ga Sarolta, a kollektív mozi­látogatások, Pál Mária a ki­rándulások szép élményeiről beszél. S amikor a termelési kérdésekre kerül a sor, akkor sem maradnak válaszolatla- nul a kérdések. Tarkó Julia és Szabó Gáborné arról beszél, hogyan, miként lehetne még szebb, még jobb árut adni a közönségnek. Nem csoda tehát, ha az ün­nepi brigádértekezlet után a bizottság egyhangú véleménye is így hangzott: a Kisfaludy utcai cukrászüzem ifjúsági bri­gádját a szocialista brigád cím újbóli odaítélésére javasoljuk. S e határozatnak úgy gondo­lom, nemcsak a brigád, ha­nem az értékelő bizottság tag­jai is szívből örültek. —Zoltán— S nem mindegy az, hogy az ember egész életében kény­szerből dolgozik, vagy kedv­vel, lelkesedéssel csinálja azt amit rábíznak, fejezte be okos fejtegetését Sanyi. Az oktató szakemberek na­gyon jó véleménnyel vannak az elsőéves ipari tanulóról. Bár az iskolában nem a leg­jobb az előmenetele, de a munkapad mellett jól meg­állja a helyét. Valószínű, le­endő munkahelyén sem lesz majd rá panasz. Humor a bíróságon Komoly fejlődést mutat az előző évihez viszonyítva az állattenyésztés is. Jelentősen fejlesztették az elmúlt év folyamán szarvasmarha-te­nyészetüket, és az 1962-es évi 1400 literes fejési át­laggal szemben az elmúlt gaz­dasági évben 2229 liter volt a fejési átlag. Teljesítették borjúszaporulati és hízómar­ha-leadási tervüket is, még­pedig az utóbbit extrém és első osztályú minőségben. A tervezett 50 kocával szem­ben 100-at állítottak be, és ez jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy felemelt hizlalási tervüket 142 százalékra tud­ták teljesíteni. Az expressz- hizlalás bevezetésével elér­ték, hogy 8—9 hónapos kor­ban 110—135 kg-os átlaggal tudták leadni a sertéseket és igen kedvező, 23 százalékos a daraértékesítési mutatójuk. A juhtenyésztésnél némi kiesésük volt, ugyanakkor viszont jelentős eredményt értek el a baromfitenyésztés terén. Bevételi tervét a tsz 109 százalékra teljesítette globálisan. Bizonyos túltel­jesítés mutatkozik a kiadá­si tervnél is, ilbt azoniban feltétlenül meg kell jegyez­ni, hogy a túlteljesítés szer­ves. és műtrágyavásárlásnál, valamint takarmányvásárlás­nál mutatkozik, ami kedve­zően fogja befolyásolni a szö­vetkezet ez évi gazdálkodá­sát. Az élmúlit év őszén a párt és a kormány felhívására az előző évinél nagyobb terüle­tem kiváló minőségben vé­gezték el a szántás-vetési muinkála tokát. Gazdasági eredményeik járási viszony­latban is jelentősek. Az egységnyi területre jutó gaz­dálkodási eredmény az 1962. évi 1404 forinttal szemben 2033 forintra emelkedett és ebből a szempontból a járás 22 termelőszö­vetkezete közül az elő­kelő harmadik helyen állnak. Jelentős mértékben, nőtt az egy tagra jutó jövedelem. Míg 1962-ben 8048 forint volt az egy tagra jutó átlag­jövedelem, 1963-ban ez az összeg 13 321 forintra növe­kedett és ezen a területein a járás 22 tsz-e közül ugyan­csak jó helyen, az ötödik helyen áll a tsz- Pozitívan értékelendő a zárszámadó közgyűlés abból a szempont­ból is, hogy a tagok hozzá­szólásaikban bebizonyították; szívügyük a közös gazdaság sorsa és sok olyan konst­ruktív javaslattal éltek, amely előnyösen befolyásolja az ez évi munkát. A tagság és a vezetőség kö­zött a kapcsolat jó. Az emberek hangulata, munkakedve kielégítő, fettételeik tehát adottak ah­hoz, hogy az idei giazdaságd évben még jobb eredménye­ket érjenek el, még tovább növeljék a közös vagyont és az egy tagra jutó részesedést egyaránt Varga Gábor, a járási PB pto. vezetője A lelkiismeretes munka kö­vetkeztében jelentős eredmé­nyekről, szép sikerekről szá­molhatott be a kocséri Pe­tőfi Tsz vezetősége a tag­ságnak a zárszámadó köz­gyűlésen. A négy évvel ez­előtt alakult termelőszövet­kezetnek sok-sok problémát, nehézséget kellett leküzde- nie az elmúlt években és szinte a semmiből milliós va­gyonra tettek szert. A szö­vetkezet gazdálkodását terv- szerűség, hozzáértés jelle­mezte. Ennek következtében a szántóföldi növényter­mesztésben a kedvezőt­len időjárás ellenére tel­jesítették a tervet. Globálisan ugyancsak tel­jesítette tervét a kertészet is. Bár paradicsomból a terve­zett alatt alakult a termés­átlag, zöldpaprikából és más kertészeti növényekből jelen­tős többlet eredményt értek el. Jó néhány tag példája azonban azt mutatja, hogy a paradicsomtermelésben is lehetett még az elmúlt év­ben is kiemelkedő eredményt elérni és ebből azt a kö­vetkeztetést kell levonni, hogy az időben és jó mi­nőségben végzett munka el­lensúlyozni tudja a kedvezőt­len időjárási viszonyok hatá­sát. A tsz vezetősége pers­pektívában gondolkodik. 1963- ban a tervezett 40 holddal szemben 45 hold szőlőt te­lepítettek. Ezzel egyidejűleg 112 hold új gyümölcstele­pítésük is van. Helyesen ki­használták tehát az állam nyújtotta lehetőséget és így biztosították, hogy néhány év múlva a sző­lő és gyümölcs termőre- fordulásával jelentősen emelkedjék a szövetkezet bevétele. A pályaválasztás előtt áll­nak fiataljaink. Úgy gon­doljuk, ilyenkor nem árt néhány szakmát, illetve tu­lajdonosát bemutatni. A sok ipari tanuló közül éppen egy motorszerelőre esett a vá­lasztás. Hogy miért? Talán azért, mert ő az egyike azoknEik, akik legjobban meg­állják helyüket a szakmá­ban. — Gyermekkorom óta él bennem a gépek iránti von­zalom — mondja Revák Sándor, aki motorszerelőnek készül. Több elsőéves tanulóval együtt a Ceglédi Gépállo­máson gyakorlati oktatáson vesznek részt. Sanyinak min­dennap Dánszentmiklósról kell bejárni a városba, de nem sajnálja a fáradságot, mert szereti a szakmát. S ez a fontos. — Ha nem kedvvel csinál­nám ezt, erőszakkal sem tud­nának rávenni, hogy motor- szerelő legyek. Ne is vá­lasszon senki sem olyan szak­mát, amihez nincs kedve. Én amikor szakmát válasz­tottam, nem néztem, hogy mennyit lehet majd keresni — persze ez sem utolsó szempont —, hanem azt, hogy nekem ehhez van kedvem. CEGLÉDBERCE Aki szerdán vagy pénteken esti sétára indul Ceglédberce- len, csakhamar kellemes ze­nére lesz figyelmes. A Bécsi vér dallama idős Plutzer Lé- nárdék házához vonzza a sé­tálót. Itt gyakorol a község úttörőkből álló zenekara, Plutzer Lénárd bácsi irányí­tásával. Nyolc szőke-barna fe­jecske hajlik a kottatartó fö­lé, vékony gyermekujjak há­mig a nehézsúlyban Dávid Ferenc végzett szintén a má­sodik helyen, ugyanakkor a kisváltósúlyú Hörömpő Jó­zsef bronzérmet szerzett. A nagykőrösi megyei ököl­vívó-bajnokság ceglédi mér­lege tehát: négy első, három második és három (harma­dik helyezés. Ezzel a Ceg­lédi VSE ökölvívói meg­nyerték a nem hivatalos pontversenyt, sportszerű ma­gatartásukkal pedig a megyei szövetség dicséretét érdemel- £ ték ki. Őszintén gratulálunk! í - t. j. - \ \ Versenyről - versenyre | Ma rendezi meg a járási J asztalitenisz-szövetség az ^ 1964. évi serdülő és ifjú- 0 sági asztalitenisz járási egyé- ^ ni bajnokságot a Hámán Ka- ^ tó Általános Iskola torna- ^ termében, délelőtt 9 órai 4 kezdettel. Mindkét korcso- í portban fiú- és leányverseny- < zők indulnak, egyéni, páros és vegyes páros versenyszá- ^ mokban. Az asztaliteniszt kedvelők minden bizonnyal J step versenyzést látnak majd J a 13 évesektől a 17 éves J korig. J A járási vívószövetség is máj délelőtt 9 órai kezdettel { rendőri meg a járási csapat-^ bajnokságot az új vasutas; kultúrotthonban (régi ME- J DOSZ). A vívóversenyen aj járás férfi tőrözői és női; tör- és kardversenyzői fog-! . nak indulni. A nívósnak! • ígérkező vívóversenyen ismét! • szép küzdelmeket fog látni! , a vívást szerető közönség. ' Nagykőrösön rendezték Pest megye 1964. évi ser­dülő, ifjúsági és felnőtt egyé­ni ökölvívó-bajnokságát. A vártnál valamivel kevesebb induló, élénk érdeklődés és ami számunkra a legörvende- tesebb, ceglédi sikerek jel­lemezték a kétnapos via­dalt. A három korosztályban összesen hatvan ökölvívó lé­pett szőri tóba, a Váci ITSK, a Szentendrei Építők, a Sri- gethaiomi Vasas, a Ceglédi VSE és a rendező Nagykőrö­si Kinizsi képviseletében. Már a legfiatalabbak, a ser­dülök jól kezdtek a ceg­lédiek részéről, hiszen három induló versenyzőjük közül kettő első, egy pedig har­madik helyezést ért el. A legdicséretesebb a könnyű­súlyú Fdhér József teljesít­ménye, aki kemény ellen­feleket utasítva maga mögé, Küzdelmesen szerezte meg a bajnoki címet. A félnehéz- iúlyú Pataki János ellenfél nélkül győzött, míg a pe­helysúlyúnknál az ugyan­csak ceglédi Turza István a harmadik helyen végzett. Jó volt a folytatás is; a nyolc ifjúsági súlycsoport közül kettőben született ceg­lédi siker! Harmaitsúlyban Báró Lajos imponáló bizton­sággal verte ellenfeleit, és győzött. Hasonlóképpen klub­társa, Homoki Károly is, aki az ifjúsági váltósúlyúak­nái szerzett aranyérmet. Dicsérendő a felnőttek sze­replése is, akik közül a váltósúlyban Gencsi máso­dik, Hegedűs harmadak, nagy­váltósúlyban Pataki Benő — Szervusz, öregfiú! — Szervusz! — Mi baj, öregem, miért lóg az orrod? Temetésre mégy? — Á!... megette a fene, már a közmondásnak sem le­het hinni!... téma kellene, de hiába lesem a földet egy ma- lacfarknyi sem hever sehol. — öregem, mondok vala­mit. Hallgass meg egy bíró­sági tárgyalást, lehet ott egy regényre való témát gyűjteni. — Remek ötlet — örültem meg a jó tippnek, s másnap reggel már ott topogtam a tárgyalóterem ajtaja előtt egy szemrevaló fiatalasszony — amolyan csítios töltött galamb forma — nagy darab közép­magas férfi, s az ajtófélfának támaszkodó kikent-kifent alak között. Kissé későn érkeztem, nem voU idő válogatni, találomra álltam be az első állónál vá­rakozók közé. Fogalmam sem volt arról, milyen tárgyaláson veszek részt. Kicsit szorosan álltunk, de különösebb baj nem lett vol­na, csak az zavart kissé, hogy a fiatalasszony feltűnő érdek­lődéssel nézeget, néha még mosolygott is. Ahogy félre néztem, viszont úgy tűnt, mintha a nagy darab ember vasvilla szemekkel méreget­ne. Igyekeztem is befelé, amint nyílt az ajtó, közvetlen az asszony nyomában, s húzód­tam a távolabbi sarok felé —• utánam a nagy darab, mögöt­te hatan-nyolcan és legvégül a fiatalembernek álcázott mozgó illatszertár. — Tessék ide állni az asz­tal elé — szólt rám a bíró —, amin kissé csodálkoztam, de ha az ember nem ismeri a bírósági szokásokat, mit te­het? — odaálltam. Félszem­mel úgy láttam, a többiek is meg vannak bökkenve r— a nagy darab lókötőt mintha a guta kerülgette volna. — Maga a férj?... — kér­dezte a bíró. — Nem, kérem... én nem... dehogy — dadogtam ijedten. — Hát akkor? ... csapott rám az újabb kérdés. Maga is érdekelve van ebben az ügy­ben? Felelni már nem volt időm. A nagy mélák vérbe borult szemekkel üvöltött az asz- szonyra: — Úgy! — evvel a vén kriplivel is kikezdtél? ... Annak a másiknak legalább emberformája van, de ez... ez egy kopasz huligán, egy senki!... egy majom pofájú jampec!... egy ... A többit már nem hallot-l tam. Nem vártam meg, míg i a belészorult kollekciót rám; szórja — irány az ajtó! A kint várakozók nagyma-j ma korukban is borzcmgva', fogják emlegetni azt az üve- \ ge; szemű, dúlt képű fanto-\ mot, aki végigszáguldott! köztük a kapu felé. Nem is\ megyek én többé a '’"óság-! nak még a környékér lem! ! Dajka János ' L KEDVENCEI tározottan siklanak a harmo'- nika billentyűin, pedig a „leg­idősebb” kis zenész is mind­össze tizennégy éves. — S a legfiatalabb? — Most kilenc éves — de négy éve dobol Szabó Misiké, aki az egyik rendezvényen a mamája ölé­ben ült amikor megismertem. S mikor a zenekar játszani kezdett, leült a hozzámérete­zett dob mellé, s ritmuso® já­tékával tűzbe hozta a zene- kart. A lelkes karmester és ta­nító, Plutzer bácsi napi pesti bejáró. Minden hajnalban megy, hogy a posta jármű­telepén napi munkáját elvé* gézzé, de hetenként két este különösen siet haza „fiaihoz”. Saját lakását ajánlotta fel gyakorlás céljára, hiszen a község kultúrotthona csak most épül. Közreműködésük nemegy­szer emeli a községi rendez­vények színvonalát. Lelkes tevékenységükkel méltán rá­szolgáltak a népszerűségre, amely a községben körülveszi őket. (Peresztegi) — Űj koloni ál-bú tor gyár­tását kezdte meg a ceglédi Faipari Ktsz. A tetszetős bú­tordarabokból eddig mór fél­millió forint értékben szállí­tottak a Fővárosi Bútor- és Hangszerboltba. A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a napok­ban 80 darab hízott sertést adott át az Állatforgalmi Vál­lalatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom